Adoben 100 mg retard tabletta alkalmazási előírás

1. A GYÓGYSZER NEVE

Adoben 50 mg retard tabletta

Adoben 100 mg retard tabletta

Adoben 150 mg retard tabletta

Adoben 200 mg retard tabletta

Adoben 250 mg retard tabletta

2. MINŐSÉGI ÉS MENNYISÉGI ÖSSZETÉTEL

Adoben 50 mg retard tabletta

50 mg tapentadolt (tapentadol-maleát-hemihidrát formájában) tartalmaz retard tablettánként.

Adoben 100 mg retard tabletta

100 mg tapentadolt (tapentadol-maleát-hemihidrát formájában) tartalmaz retard tablettánként.

Adoben 150 mg retard tabletta

150 mg tapentadolt (tapentadol-maleát-hemihidrát formájában) tartalmaz retard tablettánként.

Adoben 200 mg retard tabletta

200 mg tapentadolt (tapentadol-maleát-hemihidrát formájában) tartalmaz retard tablettánként.

Adoben 250 mg retard tabletta

250 mg tapentadolt (tapentadol-maleát-hemihidrát formájában) tartalmaz retard tablettánként.

Ismert hatású segédanyag: laktóz-monohidrát

Adoben 50 mg retard tabletta

3,3 mg laktózt tartalmaz retard tablettánként.

Adoben 100 mg retard tabletta

3,3 mg laktózt tartalmaz retard tablettánként.

Adoben 150 mg retard tabletta

3,3 mg laktózt tartalmaz retard tablettánként.

Adoben 200 mg retard tabletta

5,1 mg laktózt tartalmaz retard tablettánként.

Adoben 250 mg retard tabletta

5,1 mg laktózt tartalmaz retard tablettánként.

A segédanyagok teljes listáját lásd a 6.1 pontban.

3. GYÓGYSZERFORMA

Retard tabletta (tabletta)

Adoben 50 mg retard tabletta

Fehér vagy csaknem fehér, ovális, mindkét oldalán domború, egyik oldalán „T1” jelzéssel ellátott filmbevonatú, retard tabletta. A tabletta mérete: kb. 16 mm × 8,5 mm.

Adoben 100 mg retard tabletta

Halvány barnássárga, ovális, mindkét oldalán domború, egyik oldalán „T2” jelzéssel ellátott filmbevonatú, retard tabletta. A tabletta mérete: kb. 16 mm × 8,5 mm.

Adoben 150 mg retard tabletta

Halvány rózsaszín, ovális, mindkét oldalán domború, egyik oldalán „T3” jelzéssel ellátott filmbevonatú, retard tabletta. A tabletta mérete: kb. 16 mm × 8,5 mm.

Adoben 200 mg retard tabletta

Halvány barnás narancssárga, ovális, mindkét oldalán domború, egyik oldalán „T4” jelzéssel ellátott filmbevonatú, retard tabletta. A tabletta mérete: kb. 18 mm × 8 mm.

Adoben 250 mg retard tabletta

Rózsaszínes, ovális, mindkét oldalán domború, egyik oldalán „T5” jelzéssel ellátott filmbevonatú, retard tabletta. A tabletta mérete: kb. 18 mm × 8 mm.

4. KLINIKAI JELLEMZŐK

4.1 Terápiás javallatok

Az Adoben alkalmazása a következő esetekben javallott:

felnőttek erős krónikus fájdalma, amely megfelelő módon csak opioid analgetikumokkal kezelhető.

6 évnél idősebb gyermekek és serdülők erős krónikus fájdalma, amely megfelelő módon csak opioid analgetikumokkal kezelhető.

4.2 Adagolás és alkalmazás

Adagolás

A gyógyszer dózisát egyénileg kell beállítani a kezelendő fájdalom súlyosságától, a korábbi kezeléstől és a beteg ellenőrizhetőségétől függően.

Az Adoben-t naponta kétszer, kb. 12 óránként kell bevenni.

Felnőttek

Bevezető terápia

Jelenleg opioid fájdalomcsillapítót nem szedő betegek bevezető terápiája

A betegek kezelését naponta kétszer 50 mg tapentadol retard tablettával kell kezdeni.

Jelenleg opioid fájdalomcsillapítót szedő betegek bevezető terápiája

Ha opioidokról térnek át az Adoben-re, a bevezető dózis megválasztásánál figyelembe kell venni az előzőleg alkalmazott gyógyszer tulajdonságait, alkalmazását és az átlagos napi dózist. Az Adoben nagyobb kezdő dózisára lehet szükség azoknál a betegeknél, akik jelenleg is opioidokat szednek, összehasonlítva azokkal, akik az Adoben-terápia megkezdése előtt nem szedtek opioidokat.

Dózisbeállítás és fenntartó kezelés

A gyógyszert rendelő orvos szoros ellenőrzése alatt a bevezető terápia után a dózist egyénileg kell beállítani olyan szintre, amely megfelelő fájdalomcsillapító hatást biztosít a mellékhatások minimalizálása mellett.

Klinikai vizsgálatok tapasztalatai azt mutatták, hogy a legtöbb betegnél a napi kétszeri, retard tabletta formájában adott 50 mg tapentadollal háromnaponta emelve a dózist, beállítható a megfelelő fájdalomkontrollt biztosító gyógyszeradag.

500 mg tapentadolnál magasabb tapentadol retard tabletta napi dózist nem vizsgáltak, és ezért alkalmazása nem ajánlott.

A kezelés megszakítása

A tapentadol-kezelés hirtelen abbahagyását követően megvonási tünetek jelentkezhetnek (lásd 4.8 pont). Ha a betegnek már nincs szüksége a tapentadol-kezelésre, a megvonási tünetek megelőzésére tanácsos a dózist fokozatosan csökkenteni.

Vesekárosodás

Enyhe vagy közepes fokú vesekárosodás esetén nem szükséges az adagolás módosítása (lásd 5.2 pont).

Súlyos vesekárosodásban szenvedő betegeknél nem végeztek kontrollos hatásossági vizsgálatokat, ezért a tapentadol retard tabletta alkalmazása ebben a populációban nem ajánlott (lásd 4.4 és 5.2 pont).

Májkárosodás

Enyhe májkárosodás esetén nem szükséges az adagolás módosítása (lásd 5.2 pont).

Közepes fokú májkárosodás esetén az Adoben-t óvatosan kell alkalmazni. A kezelést a retard tabletta formájában elérhető legalacsonyabb hatáserősségű adaggal, azaz 50 mg-mal kell kezdeni és nem szabad gyakrabban alkalmazni, mint 24 óránként egyszer. Kezdő terápiaként 50 mg retard tablettánál magasabb napi dózis nem ajánlott. A további kezelés során a tolerabilitás figyelembevételével kell a fájdalomcsillapítás fenntartására törekedni (lásd 4.4 és 5.2 pont).

Súlyos májkárosodásban szenvedő betegeknél nem végeztek vizsgálatokat, ezért a tapentadol retard tabletta alkalmazása ebben a populációban nem ajánlott (lásd 4.4 és 5.2 pont).

Idősek

Időskorú betegeknél rendszerint nincs szükség a dózis módosítására. Azonban, mivel időskorú betegeknél nagyobb valószínűséggel fordul elő csökkent vese- és májfunkció, ezért az adagolás megválasztásánál körültekintően kell eljárni (lásd 4.2 és 5.2 pont).

Gyermekek és serdülők

Gyermekek esetén az adagolás függ az életkortól és a testtömegtől

A kezelés megkezdése

A kezelés megkezdése olyan betegeknél, akik jelenleg nem szednek opiod analgetikumokat

Gyermekek és serdülők számára, 6 éves kortól betöltött 18. életévig, a javasolt kezdő dózis 1,5 mg, testtömegkilogrammonként 12 óránként adagolva. Mindazonáltal az 50 mg-os kezdő dózist nem szabad túllépni. Az elérhető hatáserősségek közül vagy a 25 mg, vagy az 50 mg tabletta alkalmazandó kezdő dózisként.

A kezelés megkezdése olyan betegeknél, akik jelenleg is opiod analgetikumokat szednek

Más opioidokról Adobenre történő váltás esetén a kezdő dózis megválasztása során figyelembe kell venni a korábbi gyógyszer jellegét, az adagolását és az átlagos napi adagot. Előfordulhat, hogy azok esetén, akik a kezelés megkezdésekor más opioid analgetikumot is szednek, az Adoben kezdeti dózisa magasabb, mint azoknál, akik nem szedtek.

Dózisbeállítás és fenntartó kezelés

A terápia megkezdését követően a dózist a kezelőorvos szoros megfigyelése mellett egyénileg kell titrálni arra a szintre, amely biztosítja a megfelelő analgéziát és minimalizálja a mellékhatások kialakulásának valószínűségét. A dózis beállítása 40 kg testtömeget el nem érő betegeknél 25 mg-os, míg a 40 kg testtömeget meghaladó páciensek esetén 25-50 mg-os emelésekkel javasolt. Az emelések között legalább 2 napnak el kell telnie.

A maximális javasolt dózis 3,5 mg/testtömegkilogramm, 12 óránként adva. A felíró orvosnak figyelembe kell vennie a rendelkezésre álló hatáserősségeket az optimális dózis eléréséhez az általános, ajánlott dózistartományon belül (1,5-3,5 mg/testtömegkilogramm). A teljes dózis nem haladhatja meg a napi 500 mg-ot, vagyis 250 mg-ot 12 óránként. Egyes betegeknél már az 1,0 mg/testtömegkilogrammos dózisok is előnyösnek bizonyultak.

A kezelés megszakítása

A tapentadol-kezelés hirtelen megszakítása elvonási tünetek jelentkezésével járhat (lásd 4.4 és 4.8 pont). Amennyiben a betegnek már nincs szüksége tapentadol-kezelésre, az elvonási tünetek elkerülése érdekében javasolt a dózis fokozatos csökkentése.

Vesekárosodás

Vesekárosodással élő gyermekek és serdülők esetén nem vizsgálták az Adobent, így alkalmazása nem javasolt ebben a populációban (lásd 4.4 és 5.2 pont).

Májkárosodás

Májkárosodással élő gyermekek és serdülők esetén nem vizsgálták az Adobent, így alkalmazása nem javasolt ebben a populációban (lásd 4.4 és 5.2 pont).

Az Adoben biztonságosságát és hatásosságát 6 évnél fiatalabb gyermekek esetén nem igazolták, ezért ebben a populációban nem javasolt az Adoben alkalmazása.

Az alkalmazás módja

Az Adoben szájon át alkalmazandó.

A tablettát egészben kell lenyelni, eltörni vagy szétrágni nem szabad a retard mechanizmus biztosítása érdekében. Az Adoben-t megfelelő mennyiségű folyadékkal kell bevenni. Az Adoben bevehető étellel együtt vagy anélkül.

A tapentadol tabletta héja (mátrix) nem teljesen emészthető, ezért a széklettel ürülhet és látható lehet a beteg székletében. Ennek azonban nincs klinikai jelentősége, mivel a tabletta hatóanyaga addigra már felszívódott.

4.3 Ellenjavallatok

Az Adoben ellenjavallt

a tapentadollal vagy a 6.1 pontban felsorolt bármely segédanyaggal szembeni túlérzékenység esetén.

mű‑opioid receptor agonista hatóanyagok adásának kontraindikációja esetén, mint pl. súlyos légzésdepresszió (monitorozási lehetőség vagy újraélesztő készülék hiánya esetén), és akut vagy súlyos asthma bronchiale vagy hypercapnia fennállása esetén.

bármelyik beteg esetében, akinél paralyticus ileust diagnosztizáltak, vagy annak gyanúja felmerül.

akut intoxikáció esetén: alkohollal, altatószerekkel, centrálisan ható fájdalomcsillapítókkal vagy pszichotróp hatóanyagokkal (lásd 4.5 pont).

4.4 Különleges figyelmeztetések és az alkalmazással kapcsolatos óvintézkedések

Tolerancia és opioidalkalmazási zavarok (abúzus és függőség)

Opioidok ismétlődő beadása esetén tolerancia és fizikai és/vagy pszichológiai függőség, valamint opioidalkalmazási zavar (opioid use disorder, OUD) alakulhat ki. Az opioidokkal való visszaélés vagy szándékos helytelen alkalmazás túladagoláshoz vezethet és/vagy halált okozhat. Az OUD kialakulásának kockázata fokozott azoknál a betegeknél, akiknek személyes vagy családi (szülők vagy testvérek) anamnézisében szerepelnek szerhasználatból fakadó zavarok (beleértve az alkoholizmust is), akik aktuálisan dohányoznak, vagy azoknál a betegeknél, akiknek személyes anamnézisében egyéb mentális zavarok (pl. major depresszió, szorongás vagy személyiségzavarok) szerepelnek.

A betegeket monitorozni kell a kábítószer-kereső magatartás tekintetében (pl. túl gyakori gyógyszerfelírási kérések). Ez magában foglalja az egyidejűleg alkalmazott opioidok és pszichoaktív szerek (például benzodiazepinek) ellenőrzését. Az OUD jeleit és tüneteit mutató betegek esetében mérlegelni kell addiktológiai szakemberrel való konzultációt.

A tapentadol ismételt alkalmazását követően a kezelőorvosnak figyelemmel kell követnie a megvonás tüneteit és kerülni kell a kezelés hirtelen leállítását (lásd 4.2 és 4.8 pont).

Nyugtató hatású készítmények, mint például a benzodiazepinek vagy rokon vegyületeik egyidejű alkalmazásának kockázata

Az Adoben és nyugtató hatású készítmények, mint például a benzodiazepinek vagy rokon vegyületeik együttes alkalmazása szedációt, légzésdepressziót, kómát és halált okozhatnak. Ezen kockázatok miatt szedatív gyógyszerek az Adoben-nel együtt kizárólag csak olyan betegeknek rendelhetők, akiknél az alternatív kezelési lehetőségek nem lehetségesek. Ha az Adoben-t szedatív gyógyszerekkel együtt rendelik, akkor mérlegelni kell az egyik vagy mindkét gyógyszer dózisának csökkentését és az egyidejű kezelés időtartamát a lehető legrövidebbre kell korlátozni.

A betegek szoros megfigyelése szükséges a légzésdepresszió és a szedáció jeleinek és tüneteinek tekintetében. Ezzel kapcsolatban fokozottan ajánlott a betegek és gondozójuk tájékoztatása annak érdekében, hogy tisztában legyenek ezekkel a tünetekkel (lásd 4.5 pont).

Légzésdepresszió

Nagy dózisoknál vagy mű‑opioid receptor agonistára érzékeny betegeknél az Adoben dózisfüggő légzésdepressziót okozhat. Ezért az Adoben‑t óvatosan kell alkalmazni károsodott légzésfunkciójú betegeknél. Mérlegelni kell alternatív nem mű‑opioid receptor agonista fájdalomcsillapítók adását, és az Adoben‑t csak gondos orvosi ellenőrzés mellett, a legalacsonyabb hatásos dózisban szabad alkalmazni. A fellépő légzésdepressziót úgy kell kezelni, mint bármilyen mű‑opioid receptor agonista által kiváltott légzésdepressziót (lásd 4.9 pont).

Koponyasérülés és fokozott intracranialis nyomás

Az Adoben nem alkalmazható azoknál a betegeknél, akik különösen érzékenyek lehetnek szén-dioxid retenció intracranialis hatásaira, mint pl. fokozott intracranialis nyomás tünetei esetén, károsodott tudatállapotú vagy kómában lévő betegeknél. A fájdalomcsillapítók mű‑opioid receptor agonista hatásai elfedhetik a koponyasérült beteg klinikai állapotát. Az Adoben-t koponyasérült vagy agydaganatos betegeknél óvatosan kell alkalmazni.

Görcsrohamokkal járó kórképek

Az Adoben-t görcsrohamokkal járó kórképekben szenvedő betegeknél szisztematikusan nem értékelték, az ilyen betegeket kizárták a klinikai vizsgálatokból. Azonban más mű‑opioid receptor-agonista hatású fájdalomcsillapítókhoz hasonlóan, az Adoben nem ajánlott, ha a beteg anamnézisében görcsrohamokkal járó kórkép szerepel, vagy olyan állapot áll fenn, amely görcsroham kockázatának teheti ki a beteget. Ezenkívül a tapentadol növelheti a görcsrohamok előfordulásának kockázatát azoknál a betegeknél, akik a görcsküszöböt csökkentő egyéb gyógyszereket szednek (lásd 4.5 pont).

Vesekárosodás

Súlyos vesekárosodásban szenvedő betegekkel nem végeztek kontrollos hatásossági vizsgálatokat, ezért a tapentadol alkalmazása ebben a populációban nem ajánlott (lásd 4.2 és 5.2 pont).

Májkárosodás

Enyhe és közepes fokú májkárosodásban szenvedő betegeknél a szisztémás expozíció 2-szeresére, ill. 4,5-szörösére emelkedett összehasonlítva a normális májfunkcióval rendelkező egyénekkel. Közepes fokú májkárosodás esetén az Adoben-t óvatosan kell alkalmazni, különösen a kezelés megkezdésekor (lásd 4.2 és 5.2 pont).

Súlyos májkárosodásban szenvedő betegekkel nem végeztek vizsgálatokat, ezért a tapentadol alkalmazása ebben a populációban nem ajánlott (lásd 4.4 és 5.2 pont).

Pancreatitis/biliáris traktus megbetegedése

A mű‑opioid receptor agonista hatóanyagok az Oddi-szfinkter spazmusát okozhatják. A biliáris traktus betegségeiben, beleértve az akut pancreatitisben szenvedő betegeket, az Adoben óvatosan alkalmazandó.

Alvással kapcsolatos légzészavarok

Az opioidok alvással kapcsolatos légzészavarokat, köztük centrális alvási apnoét (central sleep apnoea – CSA) és alvási hypoxaemiát okozhatnak. Az opioidok alkalmazása dózisfüggően fokozza a CSA kialakulásának kockázatát. CSA-ban szenvedő betegeknél megfontolandó az opioidok összdózisának csökkentése.

Kevert agonista/antagonista opioidok

Óvatosságra van szükség az Adoben és kevert mű‑opioid agonisták/antagonisták (pl. pentazocin, nalbufin) vagy részleges mű‑opioid agonisták (pl. a buprenorfin) egyidejű alkalmazásakor. Akut fájdalom esetén, az opioid-függőség kezelésére alkalmazott buprenorfin-kezelés alatt álló betegeknél egyéb kezelési lehetőségeket (mint például a buprenorfin-kezelés átmeneti leállítása) kell megfontolni, amennyiben tiszta mű‑opioid agonista (mint például a tapentadol) adása válik szükségessé. Buprenorfinnal történő egyidejű alkalmazás esetén a tiszta mű‑opioid agonisták magasabb dózisigényét jelentették, és ezekben az esetekben a mellékhatások – mint például a légzésdepresszió – szoros monitorozása szükséges.

Az Adoben laktózt tartalmaz. Ritkán előforduló, örökletes galaktózintoleranciában, teljes laktáz-hiányban vagy glükóz-galaktóz malabszorpcióban a készítmény nem szedhető.

Gyermekek és serdülők

Ugyanazokat a figyelmeztetéseket és óvintézkedéseket kell figyelembe venni az Adoben gyermekeknél és serdülőknél történő alkalmazása során, a következő kiegészítésekkel:

Az Adobent 6 évnél fiatalabb gyermekek esetén nem vizsgálták, ezért ebben a populációban nem javasolt az alkalmazása (lásd 4.1 és 4.2 pont).

Az Adoben szisztematikus kiértékelése nem történt meg túlsúlyos gyermekek és serdülők esetén, ezért ebben a populációban alapos megfigyelés mellett alkalmazandó, és kerülni kell a maximális dózis elérését.

Az Adobent vese- vagy májkárosodással élő gyermekek és serdülők esetén nem vizsgálták, ezért ebben a populációban nem javasolt az alkalmazása (lásd 4.2 és 5.2 pont).

4.5 Gyógyszerkölcsönhatások és egyéb interakciók

Központi hatású gyógyszerek/központi idegrendszeri (CNS-) depresszánsok, beleértve az alkoholt és a CNS-depresszáns narkotikumokat

Az Adoben nyugtató hatású gyógyszerekkel, mint például a benzodiazepinekkel vagy más légzőrendszeri vagy központi idegrendszeri depresszánsokkal (egyéb opioidokkal, köhögéscsillapítókkal vagy szubszitúciós kezelésekkel, barbiturátokkal, antipszichotikumokkal, H1‑antihisztaminokkal, alkohollal) való együttes alkalmazása az additív központi idegrendszeri depresszáns hatás miatt növeli a szedáció, a légzésdepresszió, a kóma, illetve a haláleset kockázatát. Amennyiben az Adoben-t légzőrendszeri vagy központi idegrendszeri depresszánssal kombinációban alkalmazzák, mérlegelni kell az egyik vagy mindkét hatóanyag dózisának csökkentését, és korlátozni kell a kombinációs alkalmazás időtartamát (lásd 4.4 pont).

Az opioidok és gabapentinoidok (gabapentin és pregabalin) egyidejű alkalmazása növeli az opioid-túladagolás, a légzésdepresszió és a halál kockázatát.

Kevert agonista/antagonista opioidok

Óvatosságra van szükség amennyiben az Adoben-t kevert mű‑opioid agonistákkal/antagonistákkal (pl. pentazocin, nalbufin) vagy részleges mű‑opioid agonistákkal (pl. a buprenorfin) együttesen alkalmazzák (lásd 4.4 pont).

Az Adoben görcsrohamokat válthat ki és növelheti a szelektív szerotoninvisszavétel-gátlók (SSRI‑k), a szerotonin-noradrenalin visszavételgátlók (SNRI‑k), a triciklusos antidepresszánsok, az antipszichotikumok és a görcsküszöböt csökkentő egyéb gyógyszerek görcskeltő potenciálját.

Szerotoninszindrómát jelentettek olyan esetekben, amelyek időbeli összefüggést mutattak a tapentadol terápiás célú alkalmazásával, kombinációban szerotoninerg gyógyszerekkel, például szelektív szerotoninvisszavétel-gátlókkal (SSRI‑k), szerotonin-noradrenalin visszavételgátlókkal (SNRI‑k) vagy triciklusos antidepresszánsokkal.

A szerotoninszindróma kialkulása valószínű, ha az alábbiak valamelyike megfigyelhető:

spontán klónus

izgatottsággal vagy bőséges verejtékezéssel járó kiváltható vagy okuláris klónus

tremor és hiperreflexia

hypertonia, 38 °C-nál magasabb testhőmérséklet és kiváltható okuláris klónus

A szerotoninerg gyógyszer megvonása rendszerint gyors javulást eredményez. A szerotoninszindróma kezelése a tünetek természetétől és súlyosságától függ.

A tapentadol fő eliminációs útja az uridin-difoszfát-transzferáz (UGT), főként UGT1A6, UGT1A9 és UGT2B7 izoformok által közvetített konjugáció glükuronsavval. Ezért ezeknek az izoenzimeknek erős inhibitoraival (pl. ketokonazol, flukonazol, meklofenaminsav) történő együttadás a tapentadol szisztémás expozíciójának emelkedéséhez vezethet (lásd 5.2 pont).

A tapentadol-kezelés során erős enzimindukáló gyógyszerek (pl. rifampicin, fenobarbitál, közönséges orbáncfű [Hypericum Perforatum]) alkalmazásának megkezdése, illetve az alkalmazás megszüntetése csökkent hatásossághoz vagy mellékhatások kialakulásának kockázatához vezethet, ezért ezekben az esetekben óvatosságra van szükség.

Az Adoben alkalmazását kerülni kell monoamin-oxidáz (MAO)-gátlókat szedő vagy azokkal az utóbbi 14 napon belül kezelt betegek esetén a szinaptikus noradrenalin koncentrációra kifejtett lehetséges additív hatás miatt, mely kardiovaszkuláris mellékhatásokat, mint pl. magasvérnyomásos krízist okozhat.

4.6 Termékenység, terhesség és szoptatás

Terhesség

A tapentadol terhes nőknél történő alkalmazása tekintetében korlátozott mennyiségű információ áll rendelkezésre.

Állatkísérletek nem mutattak teratogén hatásokat. Azonban késleltetett fejlődést és embriotoxicitást figyeltek meg szélsőséges farmakológiai hatásokat eredményező dózisokban alkalmazva (a terápiás tartományt meghaladó dózisok mű‑opioiddal összefüggő központi idegrendszeri hatásai). A postnatalis fejlődésre gyakorolt hatásokat már az anyai NOAEL-nél (terhelési küszöb, amelynél káros hatás még nem figyelhető meg) megfigyeltek (lásd 5.3 pont).

Az Adoben csak akkor alkalmazható terhesség alatt, ha a potenciális előny meghaladja a magzatra kifejtett potenciális kockázatot. A hosszú távú alkalmazás az anya részéről a terhesség során a magzat számára is expozíciót jelent. Ennek következtében az újszülöttnél neonatalis opioid-elvonási szindróma (NOWS) jelentkezhet. Felismerés és kezelés hiányában a neonatalis opioid-elvonási szindróma életveszélyes lehet. Az újszülött számára antidotumot kell készenlétben tartani.

Vajúdás és szülés

A tapentadol hatása a vajúdásra és a szülésre embernél nem ismert. Az Adoben alkalmazása nem ajánlott közvetlenül a vajúdás és szülés előtt és alatt. A tapentadol mű‑opioid receptor agonista hatása miatt azokat az újszülötteket, akiknek édesanyja tapentadolt szedett, a légzésdepresszióra monitorozni kell.

Szoptatás

Nem ismert, hogy a tapentadol kiválasztódik-e a humán anyatejbe. Tapentadollal kezelt anyaállat által szoptatott patkánykölykökkel végzett vizsgálatok során azt állapították meg, hogy a tapentadol kiválasztódik a tejbe (lásd 5.3 pont). Tehát a szoptatott (anyatejjel táplált) csecsemőre nézve a kockázatot nem lehet kizárni. Az Adoben-t nem szabad szoptatás alatt alkalmazni.

Termékenység

Nem állnak rendelkezésre humán adatok a tapentadol hatásáról a termékenységre. Egy, hím és nőstény patkányokkal végzett fertilitási és korai embriófejlődési vizsgálat során nem figyelték meg olyan hatását a tapentadolnak, amely a szaporodási paramétereket befolyásolta volna. (lásd 5.3 pont)

4.7 A készítmény hatásai a gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges képességekre

Az Adoben nagymértékben befolyásolhatja a gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges képességeket, mivel káros hatással lehet a központi idegrendszer működésére (lásd 4.8 pont). Ez főként a kezelés kezdetén, az adagolás bármilyen megváltoztatásakor, valamint alkohol vagy trankvillánsok alkalmazásakor várható (lásd 4.4 pont). A betegek figyelmét fel kell hívni, hogy tartsák be az orvos javaslatát a gépjárművezetésre, illetve a gépek kezelésére vonatkozóan.

4.8 Nemkívánatos hatások, mellékhatások

A tapentadol retard tablettával végzett placebo-kontrollos vizsgálatok során a betegek által tapasztalt gyógyszer-mellékhatások főként enyhék és közepes súlyosságúak voltak. A leggyakoribbak a gasztrointesztinális és a központi idegrendszerben (hányinger, szédülés, székrekedés, fejfájás és aluszékonyság) jelentkező gyógyszer-mellékhatások voltak.

Az alábbi táblázat a tapentadol retard tabletta klinikai vizsgálatai során, valamint a forgalmazás megkezdését követően azonosított gyógyszer-mellékhatásokat mutatja. Ezek szervrendszer és gyakoriság szerint vannak felsorolva.

A gyakorisági kategóriák a következők:

nagyon gyakori ( 1/10)

gyakori ( 1/100 ‑ < 1/10)

nem gyakori ( 1/1000 ‑ < 1/100)

ritka ( 1/10 000 ‑ < 1/1000)

nagyon ritka (< 1/10 000)

nem ismert (a gyakoriság a rendelkezésre álló adatokból nem állapítható meg).

A tapentadol retard tabletta gyógyszerforma klinikai vizsgálatai során kevés bizonyítékot találtak megvonási tünetek fellépésére, a legfeljebb 1 éven át kezelt betegeknél, a kezelés hirtelen megszakítását követően. Ezek a tünetek, ha előfordultak, általában enyhék voltak. Mindazonáltal az orvosoknak figyelniük kell a megvonási tünetekre (lásd 4.2 pont), és ha azok előfordulnak, a betegeket ennek megfelelően kell kezelni.

Krónikus fájdalomtól szenvedő betegeknél fokozott az öngyilkossági gondolatok és az öngyilkos magatartás kockázata. Továbbá a monoaminerg rendszerre ható gyógyszerek a depresszió kezelése során fokozzák az öngyilkosság kockázatát, különösen az alkalmazás kezdetekor. A tapentadol klinikai vizsgálatai, illetve forgalomba hozatalt követő jelentései nem mutatnak emelkedett kockázatot.

Feltételezett mellékhatások bejelentése

A gyógyszer engedélyezését követően lényeges a feltételezett mellékhatások bejelentése, mert ez fontos eszköze annak, hogy a gyógyszer előny/kockázat profilját folyamatosan figyelemmel lehessen kísérni. Az egészségügyi szakembereket kérjük, hogy jelentsék be a feltételezett mellékhatásokat a hatóság részére az V. függelékben található elérhetőségek valamelyikén keresztül.

Gyermekek és serdülők

A mellékhatások gyakorisága, típusa és súlyossága az Adoben-kezelésben részesülő gyermekek és serdülők esetén várhatóan megegyezik a felnőttekével. A befejezett gyermekgyógyászati vizsgálat során egyetlen korcsoportban sem azonosítottak új gyógyszerbiztonsági kérdéseket. A gyermekeknek adott tapentadol retard tabletta miatt kialakuló elvonási tünetekkel kapcsolatban korlátozott mennyiségű klinikai vizsgálati eredmény áll rendelkezésre.

4.9 Túladagolás

Tünetek

A tapentadol túladagolással kapcsolatos humán tapasztalatok nagyon korlátozottak. Preklinikai adatok arra utalnak, hogy a tapentadol-intoxikáció várható tünetei az egyéb centrálisan ható mű‑opioid receptor agonista hatású fájdalomcsillapítókhoz hasonlóak. A klinikai megfigyeléseken alapuló tünetek általában a következők: pupillaszűkület, hányás, a keringés összeomlása, kómáig súlyosbodó tudatzavar, görcsrohamok és légzésleállásig terjedő légzésdepresszió.

Kezelés

A túladagolás kezelésénél a mű‑opioid agonizmus tüneteinek kezelésére kell koncentrálni. Ha valószínű a tapentadol-túladagolás, elsődlegesen a légutak szabaddá tételéről, és asszisztált vagy kontrollált gépi lélegeztetés biztosításáról kell gondoskodni.

A tiszta opioid receptor antagonisták, mint pl. a naloxon, specifikus antidotumai az opioid-túladagolás miatti légzésdepressziónak. A túladagolást követő légzésdepresszió tovább tarthat, mint az opioid receptor antagonista hatásának időtartama. Az opioid receptor antagonista alkalmazása nem helyettesíti a légutak, a légzés és a keringés folyamatos ellenőrzését az opioid-túladagolást követően. Ha az opioid receptor antagonistára adott válasz nem megfelelő, vagy rövid időtartamú, az antagonista gyógyszer (pl. naloxon) további dózisát kell alkalmazni, a készítmény gyártójának útmutatása szerint.

A nem abszorbeált hatóanyag eliminációja érdekében megfontolandó annak eltávolítása a gasztrointesztinális traktusból. Ezt a bevételt követő 2 órán belül célszerű elvégezni, aktív szén vagy gyomormosás alkalmazásával. A beavatkozás előtt biztosítani kell a légutak átjárhatóságát.

5. FARMAKOLÓGIAI TULAJDONSÁGOK

5.1 Farmakodinámiás tulajdonságok

Farmakoterápiás csoport: analgetikumok; opioidok; egyéb opioidok, ATC kód: N02AX06

A tapentadol erős fájdalomcsillapító mű‑opioid receptor agonista, ezenkívül noradrenalin-visszavétel-gátló tulajdonságokkal is rendelkezik. A tapentadol fájdalomcsillapító hatását közvetlenül, farmakológiailag aktív metabolit nélkül fejti ki.

A tapentadol preklinikai modellekben hatásos nociceptív, neuropathiás, visceralis, valamint gyulladásos fájdalomban. Klinikai vizsgálatokkal igazolt a tapentadol retard tabletta hatásossága nem daganatos nociceptív és neuropathiás krónikus fájdalomban és krónikus tumorral összefüggő fájdalomban egyaránt. Osteoarthritis okozta fájdalom és krónikus hátfájdalom klinikai vizsgálataiban a tapentadol a komparátorként használt erős opioddal azonos fájdalomcsillapító hatást mutatott. A fájdalommal járó diabeteses perifériás neuropathia klinikai vizsgálatában a tapentadol különbözött a komparátorként használt placebotól.

A kardiovaszkuláris rendszerre kifejtett hatások: egy átfogó human QT-vizsgálat során nem mutatták ki a tapentadol többszörös terápiás és szupraterápiás dózisának, a QT-intervallumra gyakorolt hatását. Hasonlóan nem mutatott releváns hatást a tapentadol egyéb EKG paraméterekre (szívfrekvencia, PR-intervallum, QRS-időtartam, T‑hullám vagy az U‑hullám morfológiája).

Gyermekek és serdülők

Az indikáció 6 éven felüli gyermekekre történő kiterjesztése a popPK modell szimulációja által támogatott expozíció-illesztési extrapolációs megközelítés alapján történt. A gyermekek számára javasolt dózisok alkalmazásával a felnőttekéhez hasonló tapentadol-expozíció érhető el.

Egy randomizált, aktív kontrollos, nyílt non-inferioritási vizsgálatban (KF5503/66) 69, 6 és betöltött 18. életév közötti életkorú gyermeket és serdülőt vizsgáltak, akik olyan súlyos fájdalomtól szenvedtek, melynek kezelése várhatóan minimum 14 napos opioid-kezelést igényelt. 45 gyermeket randomizáltak a tapentadol retard tablettát kapó csoportba. A gyermekek a testtömegük alapján 25-250 mg tapentadol-kezelésben részesültek naponta kétszer vagy az ezzel ekvivalens komparátor készítményt kapták 14 napon keresztül. A tapentadol retard tabletta biztonságossági profilja gyermekek esetén hasonló volt a komparátor készítményéhez és a tapentadol-kezelésben részesülő felnőttekéhez képest. A tapentadol retard tabletta biztonságossági profilja 9 gyermeknél megmaradt egy legfeljebb egy évig tartó nyílt meghosszabbítási időszak alatt.

Forgalomba hozatalt követően szerzett adatok

A tapentadol gyakorlati alkalmazásával kapcsolatban két vizsgálatot végeztek a forgalomba hozatalt követően.

A tapentadol retard tabletta hatásosságát egy multicentrikus, randomizált, kettős vak, párhuzamos elrendezésű vizsgálatban igazolták neuropathiás komponensű derékfájdalomban szenvedő betegeknél (KF5503/58). Az átlagos fájdalomintenzitás-csökkentés hasonló volt a tapentadol csoportban és a komparátor kezelési csoportban, ahol tapentadol retard tabletta és pregabalin azonnali hatóanyag-leadású tabletta kombinációt kaptak.

Egy súlyos, krónikus, neuropathiás komponensű derékfájdalomban szenvedő betegeken végzett nyílt, multicentrikus, randomizált vizsgálatban (KF5503/60) a tapentadol retard tabletta szignifikánsan csökkentette az átlagos fájdalomintenzitást.

5.2 Farmakokinetikai tulajdonságok

Felszívódás

Éhomi egyszeri adagolást követően a tapentadol retard tabletta biohasznosulása kb. 32%-a nagymértékű first-pass metabolizmus következtében. A tapentadol maximális szérumkoncentrációja a retard tabletta bevételét követő 3 és 6 óra között alakul ki.

Dózisarányos AUC növekedést figyeltek meg a retard tabletta terápiás dózist meghaladó adagjainak alkalmazását követően.

Egy többszörös dózisú klinikai vizsgálatban a tapentadolt naponta kétszer alkalmazva 86 mg-os és 172 mg-os dózisokban, retard tabletta formájában, az elsődleges hatóanyag kb. 1,5‑es akkumulációs arányát találták, amelyet elsősorban az adagolási intervallum és a tapentadol felezési ideje határoz meg. A tapentadol steady‑state-nek megfelő szérumkoncentrációját a kezelés második napján érte el.

Táplálékkal kapcsolatos hatások

A retard tabletta magas zsír-, illetve magas kalóriatartalmú reggelit követő alkalmazásakor az AUC érték 8%-kal, a Cmax érték 18%-kal emelkedett. Az értékek a tapentadol esetében az egyének közötti farmakokinetikai variabilitás értékei közé esnek, így a változásnak klinikailag jelentősége nincs. A tapentadol retard tabletta bevehető étellel együtt vagy anélkül.

Eloszlás

A tapentadol nagymértékben eloszlik a szervezetben. Intravénás alkalmazást követően a tapentadol megoszlási térfogata (Vz) 540 +/– 98 l. A tapentadol plazmafehérjéhez történő kötődése alacsony, a nagysága megközelítőleg 20%.

Biotranszformáció

Emberben a tapentadol nagymértékben metabolizálódik. Az alapvegyület kb. 97%-a metabolizálódik.

A tapentadol-metabolizmus fő útja a glükuronidokat eredményező glükuronsavval való konjugáció.

Orális alkalmazást követően a dózisnak kb. 70%-a ürül a vizelettel konjugált formákban (55% glükuronidált és 15% szulfatált tapentadol). A glükuronidációban elsődleges enzim az uridin‑difoszfát‑glükoronil-transzferáz (UGT), elsősorban az UGT1A6, UGT1A9 és UGT2B7 izoformok. A vizelettel változatlan formában a hatóanyag 3%-a ürül. További metabolitok a CYP2C9 és CYP2C19 enzimek közreműködésével az N‑dezmetil-tapentadol (13%), a CYP2D6 enzim hatására hidroxi-tapentadol (2%), melyek konjugációval tovább metabolizálódnak. Vagyis a citokróm P450 mediálta metabolizmus kevésbé jelentős, mint a glükuronidáció.

Egyik metabolit sem rendelkezik fájdalomcsillapító hatással.

Elimináció

A tapentadol és metabolitjai szinte kizárólagosan (99%) a vesén át ürülnek. Az intravénás alkalmazást követően a teljes clearance értéke 1530 +/‑ 177 ml/perc volt. A terminális felezési idő átlagosan 5‑6 óra az orális alkalmazást követően.

Különleges betegcsoportok

Idősek

Időskorú (65‑78 éves) és fiatal felnőtt (19‑43) alanyok bevonásával végzett vizsgálatban a tapentadol átlagos expozícióját (AUC) a két csoportban hasonlónak találták, a Cmax értéket 16%-kal alacsonyabbnak találták az időskorú csoportban.

Vesekárosodás

A tapentadol AUC és Cmax értékei összevethetőek különböző szintű veseműködésű (normáltól a súlyos fokú károsodásig) betegeknél. Ellenben súlyosbodó vesekárosodás esetén növekvő tapentadol-O‑glükoronid expozíciót (AUC) figyeltek meg. Enyhe-, közepes- és súlyos vesekárosodott egyéneket összevetve normál vesefunkciójúakkal 1,5-, 2,5-, és 5,5‑szörös tapentadol-O-glükoronid AUC értékekeket találtak.

Májkárosodás

A tapentadol alkalmazása magasabb expozíciót és plazmaszinteket eredményez károsodott májfunkciójú egyénekben, összevetve normál májműködésűekkel. A farmakokinetikai paraméterek arányai összehasonlítva az enyhe és közepes fokú májkárosodásban szenvedő egyéneket a normális májfunkciójúakkal: az AUC értékek esetén 1,7 és 4,2; a Cmax értékek esetén 1,4 és 2,5; a t1/2 értékek esetén 1,2 és 1,4. A tapentadol‑O‑glükoronid forma aránya alacsonyabb súlyosabb fokú májkárosodás esetén.

Farmakokinetikai interakciók

A tapentadol metabolizmusának fő útja a glükuronidáció, oxidatív átalakulással csak kis mennyiség metabolizálódik.

Mivel a glükuronidáció nagy kapacitású/alacsony affinitású rendszer, amely nehezen szaturálódik még kóros állapotokban is, és a betegségekben alkalmazott gyógyszerek terápiás dózisai általában jóval a glükuronidációt potenciálisan gátló dózisok alatt vannak, a glükuronidáció miatt kialakuló klinikailag jelentős interakciók valószínűtlenek. Gyógyszer-gyógyszer kölcsönhatás vizsgálatokban értékelték paracetamolt, naproxént, acetilszalicilsavat, probenecidet használva a hatóanyagok lehetséges hatását a tapentadol glükuronidációjára. A vizsgálatok a tapentadol AUC értékének 17%-os, illetve 57%-os emelkedését mutatták naproxen (500 mg naponta kétszer, két napon át), illetve probenecid (500 mg naponta kétszer, két napon át) alkalmazásakor. Összességében a vizsgálatok nem mutatták a tapentadol-plazmakoncentráció klinikailag jelentős változását.

Továbbá tapentadol és metoklopramid, illetve omeprazol interakciós vizsgálatokat végeztek, hogy a tapentadol felszívódására kifejtett potenciális hatást vizsgálják. Ezek a vizsgálatok szintén nem mutatták a tapentadol-plazmakoncentráció klinikailag jelentős változását.

In vitro vizsgálatok nem mutatták ki a tapentadol citokróm P450 enzimekre gátló vagy indukáló hatását. Következésképpen valószínűtlen a tapentadol és a citokróm P450 rendszer klinikailag jelentős interakciója.

A tapentadol plazmafehérjékhez való kötődése alacsony (kb. 20%). Ezért rendellenes plazmafehérje-kötődéssel járó farmakokinetikai interakciók valószínűsége alacsony.

Gyermekek és serdülők

Abszopció

A testtömeg alapú dózismeghatározás eredményeként a tapentadol gyermekeknél és serdülőknél mért átlagos szérumkoncentrációja a felnőtt alanyokban megfigyelt határok között mozgott.

Táplálékkal kapcsolatos hatások

Gyermekeknél és serdülőknél nem végeztek külön élelmiszerhatás vizsgálatot. A II./III. fázisú vizsgálatok során étkezéstől függetlenül adták gyermekeknek és serdülőknek a tapentadolt. A gyermekek és serdülők vizsgálata során szerzett hatásossági adatok alapján az étkezésnek nincsen klinikai relevanciája. Az Adoben bevehető étkezés közben vagy attól függetlenül.

Eloszlás

A populáció farmakokinetikai analízise alapján, szájon át történő alkalmazás után a tapentadol látszólagos eloszlási térfogatának (V/F) átlaga (± SD) 6-12 év közötti gyermekeknél 528 l (± 227 l), míg 12-18 év közötti gyermekeknél és serdülőknél 795 l (± 220 l) volt.

Biotranszformáció

Emberben a tapentadol nagymértékben metabolizálódik 5 hónapos vagy annál idősebb korban.

Elimináció

A populáció farmakokinetikai analízise alapján, szájon át történő alkalmazás után a tapentadol látszólagos orális clearance-ének (CL/F) átlaga (± SD) 6-12 év közötti gyermekekben 135 l/óra (± 51 l/óra), míg 12-18 év közötti gyermekeknél és serdülőknél 180 l/óra (± 45 l/óra) volt.

Különleges betegcsoportok

Vese- és májkárosodás

Az Adobent nem vizsgálták vese- és májkárosodással élő gyermekek és serdülők esetén.

Farmakokinetikai interakciók

Nem végeztek gyermekekre és serdülőkre irányuló gyógyszer-gyógyszer interakciós vizsgálatokat.

5.3 A preklinikai biztonságossági vizsgálatok eredményei

A tapentadol baktériumban, Ames-teszttel vizsgálva nem genotoxikus. Nem egyértelmű eredményeket észleltek egy in vitro kromoszómaaberrációs teszt alkalmával, de a megismételt teszt eredménye egyértelműen negatív volt. A tapentadol nem genotoxikus a maximális tolerálható dózisig vizsgálva in vivo két végpontos kromoszóma aberrációs, illetve nem tervezett DNS-szintézis assay vizsgálatokkal. Hosszú távú állatkísérletek nem mutattak potenciális humán karcinogén kockázatot.

A tapentadol nincs hatással a patkányok fertilitására, függetlenül azok nemétől, ugyanakkor magas dózisoknál csökkent intrauterin túlélést figyeltek meg. Nem ismert, hogy ez a hatás melyik nem által közvetített folyamat. A tapentadol intravénás és szubkután alkalmazás során nem mutatott teratogén hatást patkányon és nyúlon. Azonban késleltetett fejlődést és embriotoxicitást figyeltek meg, fokozott farmakológiai hatást eredményező dózisokban alkalmazva (a terápiás tartományt meghaladó dózisok mű‑opioiddal összefüggő központi idegrendszeri hatásai). Intravénás alkalmazást követően csökkent intrauterin túlélést tapasztaltak patkánynál. A tapentadolt a nőstény patkányra nem toxikus dózisban alkalmazva, a születést követő 1‑4 napon anyatejjel exponált F1 patkánykölykök növekedett halálozását okozta. Nem mutattak ki hatást az idegi-viselkedési paraméterekre.

Anyatejjel táplált patkánykölykökön vizsgálták a tapentadol kiválasztódását az anyatejbe. A szoptatott kölykök dózisarányosan terhelődtek tapentadollal és tapentadol-O-glükoroniddal. A következtetések szerint a tapentadol kiválasztódik az anyatejbe.

Juvenilis patkányokat kezeltek az ellést követő 6-90 napon át, mely periódus lefedi a humán csecsemőkort, gyermek- és serdülőkort. A mortalitás számszerűen magasabb előfordulása volt megfigyelhető a kezelés első 3 napja alatt ≥ 25 mg/ttkg napi dózis mellett, a tapentadol plazmaexpozíciója a legalacsonyabb megfigyelt káros hatás szintjén (LOAEL) a gyermekeknél előre jelzett klinikai plazmaexpozícióhoz hasonlítható. A 10 naposnál idősebb kölykök jól tolerálták a tapentadolt. Nem mutattak ki a testtömegre, a táplálkozásra, az elválasztás előtti fejlődésre vagy a reprodukcióra, a hosszú csontok növekedésére, a motoros aktivitásra, a viselkedésre vagy tanulásra és a memóriára gyakorolt klinikai tüneteket, melyek a kezeléssel összefüggésbe hozhatóak lennének. A szervek tömegére, a makroszkópikus és mikroszkópikus vizsgálatok sem mutattak ki a kezeléssel összefüggésbe hozható változásokat. A tapentadol nem volt hatással az ivarérésre, a párzásra és a vemhességi paraméterekre a kezelt állatokban.

6. GYÓGYSZERÉSZETI JELLEMZŐK

6.1 Segédanyagok felsorolása

Tablettamag:

hipromellóz

mikrokristályos cellulóz

vízmentes kolloid szilícium-dioxid

magnézium-sztearát

Filmbevonat:

hipromellóz

laktóz-monohidrát

titán-dioxid (E171)

makrogol

triacetin

sárga vas-oxid (E172) [csak 100 mg, 150 mg, 200 mg és 250 mg hatáserősség esetében]

vörös vas-oxid (E172) [csak 150 mg, 200 mg és 250 mg hatáserősség esetében]

fekete vas-oxid (E172) [csak 250 mg hatáserősség esetében]

6.2 Inkompatibilitások

Nem értelmezhető.

6.3 Felhasználhatósági időtartam

3 év

6.4 Különleges tárolási előírások

Ez a gyógyszer nem igényel különleges tárolást.

6.5 Csomagolás típusa és kiszerelése

20 (csak 50 mg hatáserősség esetén), 30, 60 (2 × 30) vagy 100 retard tabletta polietilén (HDPE) tartályban, gyermekbiztos, garanciazáras polipropilén (PP) kupakkal, dobozban.

Nem feltétlenül mindegyik kiszerelés kerül kereskedelmi forgalomba.

6.6 A megsemmisítésre vonatkozó különleges óvintézkedések és egyéb, a készítmény kezelésével kapcsolatos információk

Bármilyen fel nem használt gyógyszer, illetve hulladékanyag megsemmisítését a gyógyszerekre vonatkozó előírások szerint kell végrehajtani.

Megjegyzés: (két üres kereszt)

Osztályozás: II. csoport

Kizárólag orvosi rendelvényhez kötött gyógyszer (V).

Különleges rendelvényhez kötött, a külön jogszabály szerint kábítószerként és pszichotróp anyagként minősített gyógyszer (KP).

7. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY JOGOSULTJA

KRKA, d.d., Novo mesto

Šmarješka cesta 6

8501 Novo mesto

Szlovénia

8. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY SZÁMA(I)

Adoben 50 mg retard tabletta

OGYI-T-23921/01 20×

OGYI-T-23921/02 30×

OGYI-T-23921/03 60×

OGYI-T-23921/04 100×

Adoben 100 mg retard tabletta

OGYI-T-23921/05 30×

OGYI-T-23921/06 60×

OGYI-T-23921/07 100×

Adoben 150 mg retard tabletta

OGYI-T-23921/08 30×

OGYI-T-23921/09 60×

OGYI-T-23921/10 100×

Adoben 200 mg retard tabletta

OGYI-T-23921/11 30×

OGYI-T-23921/12 60×

OGYI-T-23921/13 100×

Adoben 250 mg retard tabletta

OGYI-T-23921/14 30×

OGYI-T-23921/15 60×

OGYI-T-23921/16 100×

9. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY ELSŐ KIADÁSÁNAK/ MEGÚJÍTÁSÁNAK DÁTUMA

A forgalomba hozatali engedély első kiadásának dátuma: 2021. augusztus 3.

10. A SZÖVEG ELLENŐRZÉSÉNEK DÁTUMA

2025. szeptember 17.