1. A GYÓGYSZER NEVE
Alprazolam Alkaloid‑INT 0,25 mg tabletta
Alprazolam Alkaloid‑INT 0,5 mg tabletta
Alprazolam Alkaloid‑INT 1 mg tabletta
2. MINŐSÉGI ÉS MENNYISÉGI ÖSSZETÉTEL
Alprazolam Alkaloid‑INT 0,25 mg tabletta
0,25 mg alprazolámot tartalmaz tablettánként.
Alprazolam Alkaloid‑INT 0,5 mg tabletta
0,5 mg alprazolámot tartalmaz tablettánként.
Alprazolam Alkaloid‑INT 1 mg tabletta
1 mg alprazolámot tartalmaz tablettánként.
Ismert hatású segédanyag: laktóz‑monohidrát.
Alprazolam Alkaloid‑INT 0,25 mg tabletta
89,90 mg laktóz‑monohidrátot tartalmaz tablettánként.
Alprazolam Alkaloid‑INT 0,5 mg tabletta
89,64 mg laktóz‑monohidrátot tartalmaz tablettánként.
Alprazolam Alkaloid‑INT 1 mg tabletta
89,08 mg laktóz‑monohidrátot tartalmaz tablettánként.
A segédanyagok teljes listáját lásd a 6.1 pontban.
3. GYÓGYSZERFORMA
Tabletta
Alprazolam Alkaloid‑INT 0,25 mg tabletta
Fehér vagy csaknem fehér színű, kerek, mindkét oldalán domború felületű, körülbelül 7 mm átmérőjű tabletta egyik oldalán bemetszéssel ellátva.
Alprazolam Alkaloid‑INT 0,5 mg tabletta
Halvány rózsaszínű, kerek, mindkét oldalán domború felületű, körülbelül 7 mm átmérőjű tabletta egyik oldalán bemetszéssel ellátva.
Alprazolam Alkaloid‑INT 1 mg tabletta
Halványlila, kerek, mindkét oldalán domború felületű, körülbelül 7 mm átmérőjű tabletta egyik oldalán bemetszéssel ellátva.
A tablettán lévő bemetszés nem a tabletta széttörésére szolgál.
4. KLINIKAI JELLEMZŐK
4.1 Terápiás javallatok
Az alprazolám a szorongás rövid távú tüneti kezelésére javallott felnőtteknél.
Az alprazolám csak abban az esetben javallott, ha a betegség súlyos, a beteg életvitelét nagymértékben akadályozza, vagy rendkívüli stresszt okoz a számára.
4.2 Adagolás és alkalmazás
Adagolás
A kezelés időtartama: Az alprazolámot a lehető legkisebb hatásos dózisban kell alkalmazni, a lehető legrövidebb ideig, legfeljebb 2‑4 hétig. A kezelés folytatásának szükségességét gyakran újra kell értékelni. A hosszú távú kezelés nem javasolt. A hozzászokás kockázata a dózis nagyságával és a kezelés időtartamával együttesen növekszik (lásd 4.4 pont).
Az optimális hatás elérése érdekében az adagolást egyénileg, a tünetek súlyossága és a beteg egyéni válasza alapján kell beállítani. A kezelést az adott állapotnak megfelelő legalacsonyabb hatásos dózissal kell kezdeni.
A dózisemelést igénylő betegeknél fokozott óvatossággal kell eljárni a lehetséges mellékhatások elkerülése érdekében.
A szorongás gyógyszeres kezelésének mindig csak kiegészítő jellegűnek kell lennie.
A kezelést lehetőség szerint ugyanaz az orvos kezdje meg, ellenőrizze és fejezze be.
Idős betegeknél magasabb dózisok rendelése esetén zavartság léphet fel.
A dózist fokozatosan kell csökkenteni az elvonási tünetek elkerülése érdekében.
A benzodiazepinek hirtelen leállítása esetén az első egy-két héten paraesthesia, percepciós zavar és deperszonalizáció fordulhat elő. A benzodiazepinek hirtelen abbahagyása esetén olyan elvonási tünetekről számoltak be, mint az enyhe dysphoria és álmatlanság, valamint izom- és gyomorgörcsök, hányás, verejtékezés és tremor. Egyes esetekben görcsrohamról is beszámoltak.
Szorongásos állapotok: A kezdő dózis 0,25‑0,50 mg naponta háromszor. Az adagolást egyénileg kell beállítani. A fenntartó dózis 0,5‑3 mg, amelyet több részletben kell adni.
Depresszióhoz társuló szorongás és agitatio esetén a napi dózis legfeljebb 3 mg‑ig emelhető, amelyet több részletben kell adni. Idős és érzékeny betegeknél a kezdő dózis napi 2‑3‑szor 0,25 mg. A dózist szükség esetén fokozatosan lehet emelni.
Gyermekek és serdülők
Az alprazolám biztonságosságát és hatásosságát 18 évesnél fiatalabb gyermekek és serdülők esetében nem igazolták, ezért az alprazolám alkalmazása ebben a korcsoportban nem ajánlott.
Az alkalmazás módja
Oralis alkalmazásra. Az Alprazolam Alkaloid‑INT tabletta étkezés közben vagy étkezéstől függetlenül is bevehető.
4.3 Ellenjavallatok
A készítmény hatóanyagával, más benzodiazepinekkel vagy a 6.1 pontban felsorolt bármely segédanyaggal szembeni túlérzékenység;
alvási apnoe szindróma;
myasthenia gravis;
súlyos légzési elégtelenség;
súlyos májelégtelenség;
akut mérgezés alkohollal vagy a központi idegrendszerre ható egyéb anyaggal.
4.4 Különleges figyelmeztetések és az alkalmazással kapcsolatos óvintézkedések
A kezelés időtartama
A kezelésnek a lehető legrövidebb ideig kell tartania, legfeljebb 2‑4 hétig (lásd 4.2 pont). Ezt az időtartamot a beteg állapotának újraértékelése nélkül nem szabad meghosszabbítani.
A kezelés megkezdésekor hasznos lehet a beteget tájékoztatni arról, hogy a kezelés korlátozott ideig fog tartani, és részletesen elmagyarázni, hogy hogyan történik majd a dózis fokozatos csökkentése. Bizonyítékok utalnak arra, hogy rövid hatású benzodiazepinek alkalmazásakor, különösen nagy dózisok esetén, a dózisok közötti időszakokban is megjelenhetnek elvonási tünetek. Hosszú hatású benzodiazepinek alkalmazása esetén fontos tájékoztatni a beteget, hogy nem szabad rövid hatású benzodiazepinre váltania, mivel ekkor elvonási tünetek alakulhatnak ki.
Különleges betegcsoportok
Vese‑ és májkárosodás
Vesekárosodásban vagy enyhe‑közepesen súlyos májelégtelenségben szenvedő betegeknél fokozott elővigyázatossággal kell eljárni. Súlyos májelégtelenségben szenvedő betegeknek az encephalopathia kialakulásának kockázata miatt nem szabad benzodiazepineket rendelni.
Gyermekek és serdülők
Az alprazolám biztonságosságát és hatásosságát 18 évesnél fiatalabb gyermekek és serdülők esetében nem igazolták, az alprazolám alkalmazása ezért nem ajánlott.
Idősek
A benzodiazepineket és a benzodiazepinekkel rokon gyógyszereket időseknél fokozott óvatossággal kell alkalmazni, mivel a szedáció és/vagy a csont‑ és izomgyengeség kockázata elesésekhez vezethet, ami ebben a betegcsoportban gyakran súlyos következményekkel járhat. Időskorú, illetve rossz általános állapotú betegeknél az ataxia, valamint a túlszedálás kialakulásának elkerülése érdekében ajánlott betartani azt az általános elvet, hogy a legalacsonyabb hatásos dózist kell alkalmazni (lásd 4.2 pont).
Légzési elégtelenség
Krónikus légzési elégtelenségben szenvedő betegeknél is alacsonyabb dózist kell alkalmazni a légzésdepresszió kockázata miatt.
Alkohol‑ és drogabúzus
Azoknál a betegeknél, akiknek az anamnézisében alkohol– vagy gyógyszerabúzus szerepel, a benzodiazepineket különösen nagy óvatossággal kell alkalmazni (lásd 4.5 pont).
Depresszió/öngyilkossági késztetés
A benzodiazepineket és benzodiazepinnel rokon gyógyszereket nem szabad önmagukban használni a depresszió kezelésére, mivel előidézhetik vagy növelhetik az öngyilkosság kockázatát.
Ezért az alprazolámot óvatosan kell alkalmazni, és a felírt mennyiséget korlátozni kell azoknál a betegeknél, akik depresszió jeleit és tüneteit vagy öngyilkossági hajlamot mutatnak.
Depressziós betegeknél az alprazolám alkalmazásával kapcsolatban hipomániás és mániás epizódokról számoltak be.
Opioidok egyidejű alkalmazásának kockázata
Az alprazolám és opioidok egyidejű alkalmazása szedációt, légzésdepressziót, kómát és halált okozhat. Ezen kockázatok miatt a szedatív gyógyszerek, például benzodiazepinek és rokon gyógyszerek, mint az alprazolám, és az opioidok egyidejű felírását csak olyan betegek esetében szabad alkalmazni, akiknél alternatív kezelési lehetőségek nem állnak rendelkezésre. Amennyiben az alprazolám és opioidok együttes felírásáról születik döntés, a legkisebb hatásos dózist kell alkalmazni, és a kezelés időtartamának a lehető legrövidebbnek kell lennie (lásd még az általános adagolási javaslatokat a 4.2 pontban).
A betegeket szoros megfigyelés alatt kell tartani a légzésdepresszió és a szedáció jeleinek és tüneteinek kialakulása szempontjából. Feltétlenül ajánlott tájékoztatni a betegeket és (adott esetben) gondozóikat annak érdekében, hogy tisztában legyenek ezekkel a tünetekkel (lásd 4.5 pont).
Dependencia
Benzodiazepinek alkalmazása fizikai és pszichés dependencia kialakulásához vezethet. A kockázat a dózis és a kezelés időtartamának növelésével fokozódik, és nagyobb azoknál a betegeknél, akik anamnézisében alkoholbetegség vagy gyógyszerabúzus szerepel. A gyógyszerabúzus ismert kockázat az alprazolám és egyéb benzodiazepinek vonatkozásában, így a betegeket ennek megfelelően kell monitorozni az alprazolám-kezelés során. Az alprazolám érintett lehet az illegális forgalmazásban. Jelentettek olyan túladagolással kapcsolatos haláleseteket, amelyekben az alprazolám-abúzus más, központi idegrendszeri depresszánsokkal együtt történt, köztük opioidokkal, egyéb benzodiazepinekkel és alkohollal. Az alprazolám felírásakor vagy kiadásakor mérlegelni kell ezeket a kockázatokat. A kockázatok csökkentése érdekében a lehető legkisebb megfelelő mennyiséget kell alkalmazni, és a betegek figyelmét fel kell hívni a fel nem használt gyógyszer megfelelő tárolására és megsemmisítésére (lásd 4.2, 4.8 és 4.9 pont). Gyógyszerfüggőség terápiás dózisok alkalmazása mellett és/vagy olyan betegeknél is kialakulhat, akiknél nem állnak fent kockázati tényezők. Több benzodiazepin együttes alkalmazása esetén a gyógyszerfüggőség kockázata növekszik, függetlenül a javallattól.
Elvonási tünetek
Amennyiben az addikció már kialakult, a kezelés hirtelen abbahagyásakor elvonási tünetek jelentkezhetnek. Ezek közé tartozik a fejfájás, az izomfájdalom, a kifejezett szorongás, a feszültség, a nyugtalanság, az agitatio, az insomnia és az ingerlékenység. Súlyos esetben a következő tünetek jelentkezhetnek: a környezet felfogásának zavara (derealizáció), deperszonalizáció, hyperacusis, bizsergő érzés és zsibbadás és a végtagokban, fokozott érzékenység fényre, zajokra és a fizikai kontaktusra, hallucinációk vagy convulsiók. Elvonási tünetek a kezelés abbahagyása után több nappal is kialakulhatnak.
Az alprazolám‑kezelés fokozatos megvonása alatt az elvonási szindróma jelentkezésének elkerülése érdekében fokozatosan, a helyes orvosi gyakorlatnak megfelelően kell csökkenteni a dózist.
Rebound insomnia és szorongás
A kezelés elhagyása esetén egy átmeneti szindróma léphet fel, amelyben a benzodiazepinkezelést korábban szükségessé tevő tünetek nagyobb intenzitással ismét megjelennek. A szindrómát egyéb tünetek kísérhetik, például hangulatingadozások, szorongás, alvászavarok és nyugtalanság. Mivel a kezelés hirtelen abbahagyása után nagyobb az elvonási és/vagy rebound tünetek kockázata, a dózis fokozatos csökkentése ajánlott.
Amnesia
A benzodiazepinek anterográd amnesiát okozhatnak. Ez az állapot többnyire néhány órával a gyógyszer bevétele után jelentkezik. A kockázat minimalizálása érdekében a betegnek a gyógyszer bevétele után legalább 7‑8 órát kell aludnia megszakítás nélkül (lásd 4.8 pont).
Pszichiátriai zavarok és „paradox” reakciók
Ismert, hogy benzodiazepinek alkalmazásakor különféle reakciók fordulhatnak elő, úgymint nyugtalanság, agitatio, ingerlékenység, agresszív viselkedés, téveszmék, düh, rémálmok, hallucináció, pszichózis, nem megfelelő viselkedés és egyéb oda nem illő magatartásformák. Amennyiben ezek jelentkeznek, a gyógyszer alkalmazását meg kell szakítani. Ezek a reakciók nagyobb valószínűséggel fordulnak elő időseknél és gyermekeknél.
Különös óvatosság szükséges, ha borderline vagy antiszociális személyiségzavarban szenvedő betegnek rendelnek benzodiazepint.
Tolerancia
Néhány hétig tartó ismételt alkalmazás esetén a benzodiazepinek altató hatása valamelyest csökkenhet.
Az Alprazolam Alkaloid‑INT tabletta laktózt tartalmaz.
Ritkán előforduló, örökletes galaktózintoleranciában, teljes laktáz‑hiányban vagy glükóz galaktóz malabszorpcióban a készítmény nem szedhető.
4.5 Gyógyszerkölcsönhatások és egyéb interakciók
Farmakodinámiás kölcsönhatások
Pszichotrop gyógyszerek
Óvatosan kell eljárni központi idegrendszerre ható depresszánsokkal történő együttes alkalmazás esetén. A központi idegrendszeri depresszív hatás felerősödhet antipszichotikumokkal (neuroleptikumokkal), altatókkal, szorongásoldókkal/nyugtatókkal, antidepresszánsokkal, narkotikumokkal, antiepileptikumokkal, anesztetikumokkal és szedatív antihisztaminokkal való együttes alkalmazáskor. Narkotikumokkal történő egyidejű alkalmazás esetén megnövekedett euphoria jelentkezhet, ami fokozott pszichés függőséghez vezethet.
Alkohol
Az alkoholfogyasztás nem ajánlott. Az alkohollal együtt történő alkalmazás fokozza az alprazolám szedatív hatását.
Opioidok
Szedatív gyógyszerek, mint a benzodiazepinek, például az alprazolám, vagy rokon gyógyszerek egyidejű alkalmazása opioidokkal az additív központi idegrendszeri depresszáns hatás miatt fokozza a szedáció, a légzésdepresszió, a kóma és a halál kockázatát. Az egyidejű alkalmazás dózisát és időtartamát korlátozni kell (lásd 4.4 pont).
Klozapin
Klozapinnal együtt történő alkalmazás esetén fokozott a légzési és/vagy szívelégtelenség kockázata.
Farmakokinetikai kölcsönhatások
CYP3A4‑gátlók
Mivel az alprazolám bizonyos májenzimeken (különösen a CYP3A4) metabolizálódik, azok a gyógyszerek, amelyek gátolják ezeket az enzimeket, felerősítik a hatását. Ezért az alprazolámot fokozott óvatossággal kell alkalmazni az ilyen gyógyszereket szedő betegeknél, és az alprazolám dózisának csökkentésére lehet szükség.
Az alprazolámmal végzett klinikai vizsgálatokból, in vitro vizsgálatokból és az alprazolámhoz hasonló módon metabolizálódó gyógyszerekkel végzett klinikai vizsgálatokból származó adatok azt igazolták, hogy számos gyógyszer esetében áll fenn különféle fokú kölcsönhatás és lehetséges interakció az alprazolámmal.
Az itrakonazol, amely egy erős CYP3A4‑gátló, növeli az alprazolám biohasznosulását és megnyújtja az eliminációs felezési idejét. Egy vizsgálat során, amelyben egészséges önkéntesek naponta 200 mg itrakonazolt és 0,8 mg alprazolámot kaptak, két‑háromszorosára emelkedett a biohasznosulás, az eliminációs felezési idő pedig körülbelül 40 órára nőtt. Az alprazolám hatására a pszichomotoros funkciókban is változásokat észleltek. Az itrakonazol fokozhatja az alprazolám központi idegrendszeri depresszáns hatásait. Az itrakonazol alkalmazásának abbahagyásakor az alprazolámnak ez a hatása gyengülhet.
Az alprazolám erős CYP3A4‑gátlókkal, például itrakonazollal, ketokonazollal, vorikonazollal és HIV‑proteáz‑gátlókkal történő együttes alkalmazása nem ajánlott. Ugyanakkor, amennyiben az alprazolám és az erős CYP3A4‑gátló egyidejű alkalmazása szükséges, az alprazolám dózisának az ajánlott dózis felére vagy harmadára történő csökkentése javasolt.
A fluvoxamin az alprazolám felezési idejét 20 óráról 34 órára, biohasznosulását pedig kétszeresére növeli. Egyidejű alkalmazásuk esetén az alprazolám ajánlott dózisának felét javasolt adni.
A fluoxetin mérsékelten gátolja az alprazolám metabolizmusát, ami emelkedett plazmakoncentrációt eredményez. Egyidejű alkalmazás esetén az alprazolám pszichomotoros hatásainak fokozódására kell számítani. Dózismódosítás válhat szükségessé.
Az eritromicin gátolja az alprazolám metabolizmusát, és körülbelül 50%‑kal növeli az alprazolám biohasznosulását. Dózismódosítás válhat szükségessé.
Egyéb CYP3A4‑inhibitorok, amelyek emelhetik az alprazolám plazmakoncentrációját: klaritromicin, telitromicin, diltiazem és flukonazol. Szükséges lehet a dózis módosítása.
A cimetidin csökkenti az alprazolám clearance‑ét, ami fokozhatja a hatást. Ennek a kölcsönhatásnak a klinikai jelentőségét még nem határozták meg.
CYP3A4‑induktorok
Mivel az alprazolámot a CYP3A4‑enzim metabolizálja, ezen enzim induktorai fokozhatják az alprazolám metabolizmusát.
A HIV-proteáz‑gátlók (ritonavir) és az alprazolám kölcsönhatása összetett és időfüggő. A rövid ideig, alacsony dózisban alkalmazott ritonavir az alprazolám clearance‑ének nagyobb fokú csökkenését, az eliminációs felezési idejének hosszabbodását és a klinikai hatásainak fokozódását eredményezi. Mindazonáltal, hosszas ritonavir‑expozíció esetén a CYP3A‑indukció ellensúlyozza ezt a gátló hatást. Ez az interakció az alprazolám dózisának módosítását vagy az alprazolám-kezelés leállítását teheti szükségessé.
Az alprazolám mellett egyidejűleg teofillint szedő betegeknél, feltehetően a metabolizmus indukciója miatt, jelentősen alacsonyabb az alprazolám plazmakoncentrációja, mint az alprazolámot monoterápiában szedő betegeknél. Ennek a kölcsönhatásnak a klinikai jelentőségét még nem határozták meg.
A karbamazepin indukálja az alprazolám metabolizmusát, ami csökkent hatást okoz. Ennek a kölcsönhatásnak a klinikai jelentőségét még nem határozták meg. Rifampicin vagy közönséges orbáncfű alprazolámmal történő egyidejű alkalmazásakor is hasonló hatásokra lehet számítani.
Az alprazolám hatása egyéb gyógyszerek farmakokinetikájára
A digoxin emelkedett plazmakoncentrációját figyelték meg az alprazolám egyidejű alkalmazásakor, különösen idős (> 65 éves) betegeknél. Ezért az egyidejűleg alprazolámot és digoxint szedő betegeknél szorosan ellenőrizni kell a digoxinmérgezésre utaló jelek és tünetek jelentkezését.
Izomrelaxánsok alprazolámmal egyidejűleg történő alkalmazása esetén fel kell hívni a betegek figyelmét az izomrelaxánsok fokozottabb hatására (elesés kockázata), különösen a kezelés kezdetén.
A következő kombinációk kerülendők
A dextropropoxifén gátolhatja az alprazolám metabolizmusát/csökkentheti a clearance‑ét a plazmakoncentráció következményes megemelkedésével, ami az alprazolám hatásának fokozódását idézi elő. A dextropropoxifénnel együtt történő alkalmazás a légzésdepresszió kialakulásának kockázata miatt kerülendő (lásd 4.4 pont).
A következő kombinációk esetén dózismódosításra lehet szükség
Az alprazolám-kezelés kezdetén az imipramin és annak dezmetil‑imipramin metabolitja a metabolizmusuk gátlása miatt 30%‑kal magasabb plazmakoncentrációt érhet el.
A nefazodon a CYP3A4‑enzimen keresztül gátolja az alprazolám oxidációját, aminek eredményeként az alprazolám plazmakoncentrációja duplájára emelkedik és hatása fokozódik. Megfontolandó az alprazolám dózisának 50%‑kal történő csökkentése.
Interakciók, amelyeket dózismódosításkor figyelembe kell venni
Fogamzásgátlók: A fogamzásgátló tabletták gátolhatják a benzodiazepinek metabolizmusát és az alprazolám oxidációját, ami az alprazolám plazmakoncentrációjának megemelkedését és hatásának felerősödését eredményezi.
Az omeprazol gátolhatja az alprazolám metabolizmusát, ami az alprazolám plazmakoncentrációjának megemelkedését és hatásának felerősödését eredményezi.
4.6 Termékenység, terhesség és szoptatás
Terhesség
Kohorsz vizsgálatokon alapuló nagyszámú adat azt mutatja, hogy az első trimeszter alatti benzodiazepinexpozíció nem jár a magzat súlyos károsodásának fokozott kockázatával. Ugyanakkor a néhány korábbi epidemiológiai megfigyeléses vizsgálatban humán expozíció esetén a szájpadhasadék kialakulásának fokozott kockázatát figyelték meg. Az adatok alapján a terhesség alatti anyai benzodiazepin-expozíció után annak a kockázata, hogy a született gyermeknél szájpadhasadék forduljon elő kevesebb, mint 2/1000, míg az átlagos populációban ez a gyakoriság körülbelül 1/1000.
A terhesség második és/vagy harmadik trimeszterében a nagy dózisú benzodiazepinkezelés az aktív magzatmozgások csökkenését és a magzati szívritmus változékonyságát eredményezte.
Amennyiben a terhesség késői szakaszában orvosilag indokolt a benzodiazepinek alkalmazása, még alacsony dózisok mellett is előfordulhatnak ún. floppy baby szindróma tünetei, mint például axialis csökkent izomtónus, illetve csökkent testtömeg‑gyarapodással járó szopási gyengeség. Ezek a tünetek reverzibilisek, de a gyógyszer felezési idejét figyelembe véve akár 1‑3 hétig is tarthatnak. Magas dózisoknál légzésdepresszió vagy apnoe és hypothermia jelentkezhet az újszülöttnél. Néhány nappal a születés után elvonási tünetek fordulhatnak elő az újszülöttnél, például fokozott ingerlékenység, agitatio és remegés, még akkor is, ha a floppy baby szindróma nem jelentkezett. A gyógyszer felezési idejétől függ, hogy mennyi idő elteltével jelentkeznek az elvonási tünetek.
A fenti adatokat figyelebe véve, az alprazolám terhesség alatti alkalmazását csakis az engedélyezett javallatok és adagolások szigorú betartása mellett lehet fontolóra venni, amennyiben a kezelés feltétlenül szükséges. Amennyiben az orvos fogamzóképes korú nőnek ír fel alprazolámot, fel kell hívnia a beteg figyelmét arra, hogy ha úgy véli, hogy terhes, vagy terhességet tervez, a kezelés leállítása érekében orvosához kell fordulnia.
Farmakológiai hatásaiból adódóan az alprazolám hatásai várhatóan jelentkeznek az újszülöttnél (hypothermia, csökkent izomtónus és közepes fokú légzésdepresszió). Ezért az alprazolám alkalmazása a szülés időpontjában csak kritikus javallat esetén megengedett. Továbbá azok a gyermekek, akiknek az édesanyja a terhesség végén rendszeresen benzodiazepineket szedett, elvonási tüneteket mutathatnak a postnatalis időszakban.
Ha az alprazolám kezelés a terhesség késői szakaszában szükséges, kerülni kell a magas dózisok alkalmazását, továbbá az elvonási tüneteket és/vagy az úgynevezett floppy baby szindróma előfordulását monitorozni kell az újszülöttnél.
Ha az alprazolámot terhesség alatt alkalmazzák, vagy ha a beteg az alprazolám kezelés alatt esik teherbe, fel kell hívni a beteg figyelmét a magzatkárosodás lehetőségére.
Szoptatás
Az alprazolám kis mennyiségben kiválasztódik az anyatejbe. Az alprazolám-kezelés alatt a szoptatás nem javasolt. Az Alprazolam Alkaloid‑INT tabletta alkalmazása előtt el kell dönteni, hogy a szoptatást függesztik fel, vagy a kezelést szakítják meg/halasztják el ‑ figyelembe véve a szoptatás előnyét a gyermek, illetve a kezelés előnyét az anya szempontjából.
4.7 A készítmény hatásai a gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges képességekre
A szedáció, az amnesia, a csökkent koncentrációs képesség, valamint a csökkent izomműködés hátrányosan befolyásolhatja a gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges képességeket. Kialvatlanság esetén a csökkent éberség valószínűsége megnövekedhet.
A betegeket figyelmeztetni kell erre a veszélyre, és azt kell tanácsolni, hogy a kezelés alatt ne vezessenek gépjárművet, illetve ne folytassanak más veszélyes tevékenységet. Az említett hatásokat az alkohol felerősíti (lásd 4.5 pont).
4.8 Nemkívánatos hatások, mellékhatások
A nemkívánatos hatások a következő gyakorisággal kerülnek felsorolásra: nagyon gyakori (≥ 1/10); gyakori (≥ 1/100 ‑ < 1/10); nem gyakori (≥ 1/1000 ‑ < 1/100); ritka (≥ 1/10 000 ‑ < 1/1000); nagyon ritka (< 1/10 000) és nem ismert (a gyakoriság a rendelkezésre álló adatok alapján nem állapítható meg).
|
MedDRA Szervrendszer |
Nagyon gyakori (≥ 1/10) |
Gyakori (≥ 1/100 ‑ < 1/10) |
Nem gyakori (≥ 1/1000 – <1/100) |
Ritka (≥ 1/10 000 ‑ < 1/1000) |
Nagyon ritka (<1/10 000) |
Nem ismert (a gyakoriság a rendelkezésre álló adatokból nem állapítható meg) |
|---|---|---|---|---|---|---|
|
Endokrin betegségek és tünetek |
Hyper-prolactinaemia* |
|||||
|
Anyagcsere‑ és táplálkozási betegségek és tünetek |
Csökkent étvágy |
Anorexia, fokozott étvágy |
||||
|
Pszichiátriai kórképek |
Depresszió |
Zavartság, dezorientáció, csökkent libidó, szorongás, insomnia, idegesség, fokozott libidó* |
Mánia* (lásd 4.4 pont), hallucináció*, düh*, agitatio*, gyógyszer-függőség |
Hipománia*, aggresszió/
|
||
|
Idegrendszeri betegségek és tünetek |
Szedáció, aluszékony-ság, ataxia, memória-károsodás, dysarthria, szédülés, fejfájás, álmosság |
Egyensúlyzavar, koordinációs zavar, figyelemzavar, hypersomnia, lethargia, tremor, szédelgés |
Amnesia |
Autonóm idegrendszeri zavarok*, dystonia*, csökkent reakcióképesség, beszédzavarok, hypotensio |
||
|
Szembetegségek és szemészeti tünetek |
Homályos látás | |||||
|
Emésztőrendszeri betegségek és tünetek |
Obstipatio, száj-szárazság |
Hányinger |
Hányás, hasmenés |
Emésztőrendszeri betegségek*, dysphagia |
||
|
Máj‑ és epebetegségek, illetve tünetek |
Hepatitis*, kóros májműködés*, sárgaság* |
|||||
|
A bőr és a bőr alatti szövet betegségei és tünetei |
Dermatitis* |
Angiooedema*, fényérzékenységi reakció* |
||||
|
A csont‑ és izomrendszer, valamint a kötőszövet betegségei és tünetei |
Izom-gyengeség | |||||
|
Vese‑ és húgyúti betegségek és tünetek |
Incontinentia* |
Vizeletretenció* |
||||
|
A nemi szervekkel és az emlőkkel kapcsolatos betegségek és tünetek |
Szexuális diszfunkció* |
Szabálytalan menstruáció* | ||||
|
Általános tünetek, az alkalmazás helyén fellépő reakciók |
Kimerültség, inger-lékenység |
Gyógyszer-elvonási szindróma* |
Perifériás oedema* |
|||
|
Laboratóriumi és egyéb vizsgálatok eredményei |
Testtömegcsökkenés, testtömeg-növekedés |
Intraocularis nyomásfokozódás* |
* A forgalomba hozatal után jelentett gyógyszermellékhatások
Feltételezett mellékhatások bejelentése
A gyógyszer engedélyezését követően lényeges a feltételezett mellékhatások bejelentése, mert ez fontos eszköze annak, hogy a gyógyszer előny/kockázat profilját folyamatosan figyelemmel lehessen kísérni. Az egészségügyi szakembereket kérjük, hogy jelentsék be a feltételezett mellékhatásokat a hatóság részére az V. függelékben található elérhetőségek valamelyikén keresztül.
Depresszió
Benzodiazepinek alkalmazása során az arra hajlamos egyéneknél felszínre kerülhet az eleve fennálló depresszió.
Pszichiátriai és „paradox” reakciók
Olyan reakciók léphetnek fel, mint például nyugtalanság, agitatio, ingerlékenység, tompultság, érzékcsalódások, dührohamok, rémálmok, hallucináció, pszichózis, nem megfelelő viselkedés és egyéb nemkívánatos viselkedési hatások jelentkezhetnek, különösen az időseknél és a gyermekeknél.
Dependencia
Ennek a gyógyszernek az alkalmazása (még terápiás dózisokban is) fizikai dependencia kialakulásához vezethet. A kezelés leállítása elvonási tüneteket vagy rebound jelenséget eredményezhet (lásd 4.4 pont). Pszichés dependencia is kialakulhat. Benziodiazepin abúzusról is beszámoltak.
Amnesia
Terápiás dózisokban anterográd amnesia léphet fel, melynek kockázata magasabb dózisok esetén fokozottabb.
Az amnesiás hatások viselkedés zavarral járhatnak együtt (lásd 4.4 pont).
4.9 Túladagolás
Egyéb benzodiazepinekhez hasonlóan, túladagolás esetén sem alakul ki életet veszélyeztető állapot, kivéve, ha egyéb központi idegrendszeri depresszánsokkal (köztük alkohollal) együtt alkalmazták. Minden túladagolási esetben, történjen az bármilyen gyógyszerrel, mindig gondolni kell arra a lehetőségre, hogy többféle gyógyszert is bevehetett a beteg.
Tünetek
A benzodiazepin‑túladagolás általános tünetei különböző fokozatú központi idegrendszeri depresszió az aluszékonyságtól a kómáig.
Enyhébb esetekben előforduló tünetek közé tartozik az álmosság, a zavartság és a levertség. Súlyosabb esetekben ataxia, szédülés, dysarthria, izomgyengeség, izom‑hypotonia, vérnyomás csökkenése, légzésdepresszió, paradox reakciók, például nyugtalanság, agresszív viselkedés és hallucinációk, esetlegesen myosis vagy mydriasis, ritkán kóma, és nagyon ritkán halál következhet be.
Alprazolám szedésekor gyakrabban fordul elő a szorongás és hallucináció más benzodiazepinekhez képest. Magas dózisoknál légzésdepresszió és vérnyomásesés léphet fel. Jelentkezhetnek továbbá görcsrohamok és szívvel kapcsolatos tünetek, például tachycardia és hypothermia, valamint hányinger és hányás is.
Toxicitás
Felnőtteknél 25‑50 mg alkohollal együtt bevéve (2‰‑es vérszint) halálos kimenetelű mérgezést okozott. Egy nyolcéves gyermeknél 0,3 mg/ttkg‑os dózis közepesen súlyos mérgezést idézett elő. Egy tizenhárom éves gyermeknél 10 mg közepesen súlyos mérgezést idézett elő. Felnőtteknél 15 mg‑os dózis (alkohollal együtt) súlyos, míg 20‑40 mg – szintén felnőtteknél – közepesen súlyos mérgezést okozott.
Kezelés
A mérgezés enyhe tüneteit mutató betegeket hagyni kell aludni orvos felügyelete alatt. Súlyos esetekben gyomormosás javasolt, intubálással védve a légutakat, ha a beteg eszméletlen. Ha a beteg eszméletén van, hánytatás javasolt (egy órán belül). Amennyiben úgy ítélik meg, hogy a gyomor kiürítése nem vezet eredményre, általában aktív szén alkalmazása javasolt a felszívódás csökkentés érdekében. Különös figyelmet kell fordítani a légzési és keringési funkciókra, és szükség esetén intenzív osztályon légzés‑ és keringéstámogató kezelést kell alkalmazni.
Súlyos esetekben megfontolandó a benzodiazepin‑antagonistákkal (például flumazenillel) történő kezelés, de a benzodiazepinek hosszabb hatástartamára tekintettel ezeket folyamatos infúzióban javasolt adni (lásd a flumazenil alkalmazási előírását). A flumazenil fokozhatja a convulsio kockázatát. A forszírozott diurézis és a hemodialízis nem hatásos.
5. FARMAKOLÓGIAI TULAJDONSÁGOK
5.1 Farmakodinámiás tulajdonságok
Farmakoterápiás csoport: pszicholeptikumok, benzodiazepin-származékok; ATC kód: N05BA12
Hatásmechanizmus
Az alprazolám egy benzodiazepin, amelynek szerkezetében triazol‑gyűrű található. Az alprazolám kötődik a benzodiazepinreceptorokhoz, és ezáltal fokozza a GABA‑rendszer hatékonyságát.
Klinikai hatásosság és biztonságosság
A gyógyszer gyorsan hat a szorongás gyakori tüneteire, így az agitatióra, a nyugtalanságra és a feszültségre. Álmosság terápiás dózisok alkalmazásakor ritkán fordul elő. Szorongásoldó dózisokban az alprazolám nem okoz izomgyengeséget, vagy csak enyhe izomgyengeséget okozhat.
Az alprazolám lerövidíti a REM alvásfázis és megnyújtja a REM latenciát, ami dózisfüggő. Beszámoltak az alprazolám szedatív hatásával szembeni toleranica kialakulásáról, amit a szorongásoldó hatás esetében nem tapasztaltak.
5.2 Farmakokinetikai tulajdonságok
Felszívódás
Az alprazolám abszolút biohasznosulása orális alkalmazás után körülbelül 90%.
A táplálékbevitel késlelteti az alprazolám felszívódását anélkül, hogy a felszívódó mennyiséget befolyásolná. Az alprazolám a gyógyszer alkalmazását követő 1‑2 óra elteltével éri el csúcskoncentrációját a plazmában. A plazmakoncentráció a beadott dózissal arányos.
Eloszlás
Az alprazolám fehérjekötődése körülbelül 70%‑os, a clearance körülbelül 1 ml/perc/ttkg és az eloszlási térfogat körülbelül 1 l/ttkg. Az alprazolám májenzim‑indukciót nem, vagy csak kis mértékben okoz.
Biotranszformáció
Az alprazolám nagy mértékben, főként hidroxiláció útján metabolizálódik a májban alfa‑hidoxi‑alprazolámmá és 4‑hidoxi‑alprazolámmá. Ezek a metabolitok a későbbiekben glükuronidálódnak a vizelettel történő kiválasztódás előtt.
Elimináció
Az alprazolám eliminációs felezési ideje körülbelül 12 óra, amely májkárosodásban szenvedő betegeknél meghosszabbodik. A fő metabolitok biológiailag aktívak. Alacsony koncentrációkban vannak jelen, és azonos sebességgel eliminálódnak, ezért nem járulnak hozzá jelentős mértékben a farmakológiai hatáshoz.
5.3 A preklinikai biztonságossági vizsgálatok eredményei
Genotoxicitás és mutagenitás
Az alprazolám in vitro Ames‑tesztben nem volt mutagén, és kromoszóma‑aberrációt sem okozott egy patkányon végzett in vivo mikronucleáris tesztben.
Krónikus toxicitás és karcinogenitás
Az ajánlott humán dózisnál jelentősen magasabb expozíció patkányoknál és egereknél két éves alkalmazás után nem volt karcinogén. Mindkét fajnál dózisfüggően csökkent túlélési arányt regisztráltak. Patkányoknál 11 hónapos kezelés után nőstényeknél a cataracta és hímeknél a cornealis vascularisatio előfordulásának dózisfüggő emelkedését figyelték meg. Ezek az eredmények humán expozícióra nézve nem relevánsak.
Reproduktív és fejlődési toxicitás
Patkányoknál az alprazolám a maximális humán expozíciót jelentősen meghaladó expozíció (5 mg/ttkg/nap) mellett sem csökkentette a termékenységet. Vemhes nőstények ugyanilyen dózissal végzett kezelése után az utódok post partalis túlélésének enyhe csökkenését figyelték meg.
Vemhes patkány és nyúl nőstényeknél az alprazolám nagyon magas dózisainak alkalmazása a magzati halálozás, a csontrendszert érintő fejlődési rendellenességek, valamint a retardált magzati fejlődés előfordulási gyakoriságának megemelkedésével járt együtt.
6. GYÓGYSZERÉSZETI JELLEMZŐK
6.1 Segédanyagok felsorolása
laktóz‑monohidrát
hidegen duzzadó keményítő
poliszorbát 80
kroszpovidon
povidon K 25
magnézium‑sztearát
eritrozin‑alumínium lakk színezék (E127) (a 0,5 mg‑os és 1 mg‑os hatáserősségeknél)
indigotin alumínium lakk színezék (E132) (csak az 1 mg‑os hatáserősségnél)
6.2 Inkompatibilitások
Nem értelmezhető.
6.3 Felhasználhatósági időtartam
3 év.
6.4 Különleges tárolási előírások
Ez a gyógyszer különleges tárolási hőmérsékletet nem igényel.
A fénytől való védelem érdekében az eredeti csomagolásban tárolandó.
6.5 Csomagolás típusa és kiszerelése
Az Alprazolam Alkaloid‑INT tabletta PVC/PVDC//Al buborékcsomagolásban kerül forgalomba.
30, 90 vagy 100 db tablettát tartalmazó buborékcsomagolás dobozban.
Nem feltétlenül mindegyik kiszerelés kerül kereskedelmi forgalomba.
6.6 A megsemmisítésre vonatkozó különleges óvintézkedések és egyéb, a készítmény kezelésével kapcsolatos információk
Bármilyen fel nem használt gyógyszer, illetve hulladékanyag megsemmisítését a gyógyszerekre vonatkozó előírások szerint kell végrehajtani.
Megjegyzés: (egy üres kereszt) pszichotrop
Osztályozás: II. csoport
Kizárólag orvosi rendelvényhez kötött gyógyszer (V).
7. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY JOGOSULTJA
Alkaloid – INT d.o.o.
Šlandrova ulica 4
1231 Ljubljana Črnuče
Szlovénia
8. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY SZÁMA(I)
Alprazolam Alkaloid-INT 0,25 mg tabletta
OGYI-T-23444/01 30× PVC/PVDC//Al buborékcsomagolás
OGYI-T-23444/02 90× PVC/PVDC//Al buborékcsomagolás
OGYI-T-23444/03 100× PVC/PVDC//Al buborékcsomagolás
Alprazolam Alkaloid-INT 0,5 mg tabletta
OGYI-T-23444/04 30× PVC/PVDC//Al buborékcsomagolás
OGYI-T-23444/05 90× PVC/PVDC//Al buborékcsomagolás
OGYI-T-23444/06 100× PVC/PVDC//Al buborékcsomagolás
Alprazolam Alkaloid-INT 1 mg tabletta
OGYI-T-23444/07 30× PVC/PVDC//Al buborékcsomagolás
OGYI-T-23444/08 90× PVC/PVDC//Al buborékcsomagolás
OGYI-T-23444/09 100× PVC/PVDC//Al buborékcsomagolás
9. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY ELSŐ KIADÁSÁNAK/ MEGÚJÍTÁSÁNAK DÁTUMA
A forgalomba hozatali engedély első kiadásának dátuma: 2018. október 10.
10. A SZÖVEG ELLENŐRZÉSÉNEK DÁTUMA
2023. november 3.