Alvonamid 1.5 mg retard filmtabletta alkalmazási előírás

1. A GYÓGYSZER NEVE

Alvonamid 1,5 mg retard filmtabletta

2. MINŐSÉGI ÉS MENNYISÉGI ÖSSZETÉTEL

1,50 mg indapamid retard filmtablettánként.

Ismert hatású segédanyagok:

130,37 mg laktóz monohidrát retard filmtablettánként.

A segédanyagok teljes listáját lásd a 6.1 pontban.

3. GYÓGYSZERFORMA

Retard filmtabletta.

Fehér vagy majdnem fehér színű, kerek, mindkét oldalán domború filmtabletta.

4. KLINIKAI JELLEMZŐK

4.1 Terápiás javallatok

Az Alvonamid felnőtt betegek essentialis hypertoniájának kezelésére javallott.

4.2 Adagolás és alkalmazás

Adagolás

Naponta 1 tabletta, lehetőleg reggel, nem összerágva, vízzel bevéve.

Nagyobb adag bevételével az indapamid antihipertenzív hatása nem fokozható, de a szaluretikus hatás megnövekszik.

Speciális populációk

Veseelégtelenségben szenvedő betegek (lásd. 4.3. és 4.4 pont):

Súlyos veseelégtelenség esetén (ha a kreatinin‑clearance <30 ml/perc,) a készítmény alkalmazása ellenjavallt.

A tiazid és rokon diuretikumok csak akkor fejtik ki teljesen hatásukat, ha a vesefunkció normális, vagy csak minimálisan beszűkült.

Időskorúak (lásd 4.4 pont):

Idősek esetében a szérum kreatinin értékeket a kor, testsúly és a nem függvényében korrigálni kell.

Idős betegek csak akkor kezelhetők Alvonamid retard filmtablettával, ha a vesefunkció normális vagy csak minimálisan beszűkült.

Májkárosodásban szenvedő betegek (lásd 4.3 és 4.4 pont):

Súlyos májkárosodás esetén a kezelés ellenjavallt.

Gyermekek:

Az Alvonamid retard filmtabletta nem javallott gyermekek és serdülők számára a biztonságosságra és a hatásosságra vonatkozó adatok hiánya miatt.

Az alkalmazás módja

Szájon át történő alkalmazásra

4.3 Ellenjavallatok

-​ A készítmény hatóanyagával, vagy a 6.1 pontban felsorolt bármely segédanyagával, valamint más szulfonamidokkal szembeni túlérzékenység.

-​ Súlyos veseelégtelenség.

-​ Hepatikus encephalopathia vagy a májfunkció súlyos zavara.

-​ Hypokalaemia.

4.4 Különleges figyelmeztetések és az alkalmazással kapcsolatos óvintézkedések

Különleges figyelmeztetés:

Beszűkült májfunkció esetén tiazid csoportbeli diuretikumok hepatikus encephalopathiát okozhatnak, különösen az elektrolitháztartás zavara esetén. Amennyiben ez jelentkezik, a diuretikum alkalmazását azonnal abba kell hagyni.

Fényérzékenység:

Fényérzékenységi reakciókról számoltak be tiazid és rokon diuretikumok alkalmazásával kapcsolatban. (lásd 4.8 pont) Ha a kezelés során fényérzékenységi reakció jelentkezik, ajánlatos a kezelés megszakítása. Ha ismételt diuretikus kezelés szükséges, a napfénynek, illetve a mesterséges UVA fénynek kitett területeket ajánlatos védeni.

Segédanyagok:

Ritkán előforduló, örökletes galaktóz intoleranciában, laktóz-intoleranciában vagy glükóz galaktóz malabszorpcióban a készítmény nem szedhető.

Különleges óvintézkedések:

Víz és elektrolit egyensúly:

Szérum nátrium:

A szérum Na szintjét a kezelés megkezdése előtt, majd ezt követően rendszeres időközökben mérni kell. Bármilyen diuretikus kezelés okozhat hyponatraemiát, néha nagyon súlyos következményekkel. A szérum nátriumszintjének csökkenése kezdetben tünetmentes lehet, ezért a rendszeres ellenőrzés alapvetően szükséges. Idős,vagy májcirrhosisban szenvedő beteg esetében még gyakrabban kell ellenőrizni a szérum Na szintet. (ld. 4.8. és 4.9 pont).

Szérum kálium:

A kálium szint csökkenése és a hypokalaemia a tiazid és rokon vegyületeinek fő mellékhatása. A hypokalaemia kialakulását (< 3,4 mmol/l) meg kell előzni bizonyos magas rizikójú populációk esetében, mint például: idősek, alultápláltak és/vagy több gyógyszert szedők, asciteses és oedemás, cirrhosisos betegek, ischaemiás szívbetegségben és szívelégtelenségben szenvedők esetében. Ezekben az esetekben a hypokalaemia fokozza a digitálisz-készítmények cardiotoxicitását és az arrhythmiák előfordulását.

Megnyúlt QT intervallummal rendelkező egyének szintén hajlamosak arrhythmiára, akár congenitalis, akár iatrogen eredetről van szó. A hypokalaemia is, a bradycardia is predisponáló tényező súlyos arrhythmiára, esetenként fatalis torsade de pointes arrhythmia kialakulására.

A fenti esetekben a szérum kálium szint gyakori ellenőrzése szükséges a kezelés alatt. A szérum kálium szintjét a kezelés elkezdése utáni első hét során kell ellenőrizni először, s a hypokalaemiát korrigálni kell.

Szérum kalcium

Tiazid és rokon diuretikumok csökkenthetik a kalcium vizelettel történő kiválasztását, emiatt a szérum kalcium szintje enyhén és átmenetileg emelkedhet. Valódi hypercalcaemia megelőzőleg fel nem ismert hyperparathyreosis következménye lehet. A kezelést a mellékpajzsmirigy funkció vizsgálata előtt fel kell függeszteni.

Vércukor

Diabeteses betegek esetében, különösen hypokalaemia jelenlétében fontos a megfelelő gyakoriságú vércukor ellenőrzés.

Húgysav

Hyperuricaemiás betegek esetében fokozódhat a köszvényes rohamra való hajlam.

Vesefunkció és diuretikumok

A tiazid és rokon diuretikumok akkor fejtik ki teljes hatásukat, ha a vesefunkció normális vagy csak minimálisan beszűkült (ha a szérum kreatinin szint felnőttben 25mg/l azaz 220 µmol/l alatti). Idősek esetében a szérum kreatinin értékeket a kor, testsúly és a nem függvényében korrigálni kell.

A diuretikus kezelés elkezdése víz- és nátriumvesztést okoz, ami másodlagos hypovolaemiához, glomerulus filtráció csökkenéséhez vezet, ennek következtében emelkedhet a vér karbamid és kreatinin szintje. Ez normál veseműködés esetén általában reverzibilis, de súlyosbíthatja az előzőleg fennálló renalis insufficienciát.

Sportolók

A sportolók figyelmét fel kell hívni arra, hogy ez a gyógyszer olyan hatóanyagot tartalmaz, ami pozitív doppingteszt eredményt adhat.

4.5 Gyógyszerkölcsönhatások és egyéb interakciók

Nem ajánlott kombinációk:

Lítium:

Emelkedett szérum lítium‑szint túladagolási jelekkel, mint sómentes diéta esetén (csökkent a lítium kiválasztása a vizeletben). Ha diuretikum alkalmazása mégis szükséges, akkor gyakran kell a lítium szérumszintjét ellenőrizni, s az adagot annak megfelelően módosítani.

Fokozott óvatosságot igénylő kombinációk

Torsade de pointes-ot indukáló gyógyszerkészítmények:

-​ IA csoportú antiarrhythmias szerek (kinidin, hidrokinidin, dizopiramid),

-​ III csoportú antiarrhythmias szerek: (amiodaron, szotalol, dofetilid, ibutilid),

-​ Antipszichotikumok:

​ fenotiazinok (klórpromazin, ciamemazin, levomepromazin, tioridazin, trifluoperazin),

​ benzamidok (amiszulpirid, szulpirid, szultoprid, tiaprid),

​ butirofenon (droperidol, haloperidol).

-​ Egyéb: bepridil, ciszaprid, difemanil, eritromicin iv, halofantrin, mizolasztin, pentamidin, sparfloxacin, moxifloxacin, vinkamin iv.

Ezen gyógyszerek ventricularis arrhytmiára ezen belül torsade de pointe-ra hajlamosítanak (a hypokalaemia is ritmuszavarra hajlamosító tényező)

A szérum káliumszintjét a kombináció elkezdése előtt ellenőrizni, és a hypokalaemiát korrigálni kell. EKG monitorozás és elektrolit egyensúly ellenőrzése ajánlott.

Alacsony kálium szint esetén olyan gyógyszereket kell adni, amelyek nem okozhatnak torsade de pointes-ot.

Nem szteroid gyulladásgátlók (NSAID) (szisztémás alkalmazáskor), szelektív COX-2 inhibitorok, nagy dózisú szalicilátok ≥ 3g/nap:

Az indapamid antihipertenzív hatását csökkenthetik.

Dehidrált betegekben akut veseelégtelenség kockázata (csökkent glomerularis filtratio). Ilyenkor a beteg folyadékháztartását normalizálni kell, és a kezelés során a vesefunkciókat ellenőrizni kell.

Angiotenzin-konvertáló-enzim (ACE) gátlók:

ACE-inhibitor kezelés megkezdése, ha előzőleg a szérum nátrium szintje csökkent, első dózis okozta hypotensio és/vagy akut veseelégtelenség kialakulását eredményezheti (különösen arteria renalis stenosis esetén).

Hypertonia esetében, ha a megelőző diuretikus kezelés nátriumhiányt okozott, a szükséges teendő:

-​ vagy 3 nappal az ACE inhibitor kezelése előtt leállítani a diuretikum adását, majd ha szükséges, később újra kezdeni egy hypokalaemiát okozó diuretikum adását,

-​ vagy a szokásosnál alacsonyabb dózisú ACE-inhibitort adni, s a dózist lassan, fokozatosan emelni.

Congestiv szívelégtelenség esetén szintén igen kis dózisú ACE-inhibitorral kell a kezelést indítani, lehetőleg a hypokalaemiát okozó diuretikum dózisának csökkentése után.

Valamennyi esetben az ACE-inhibitor kezelés első heteiben a vesefunkció (szérum kreatinin) monitorozása szükséges.

Hypokalaemiát okozó egyéb készítmények: amfotericin B (iv.) szisztémásan alkalmazott gluko- és mineralokortikoidok, tetrakozaktid, bélizgató hatású laxatívumok:

Ilyenkor a hypokalaemia fokozott veszélye (additív hatás) áll fenn, ezért a szérum kálium szintjét ellenőrizni, szükség esetén korrigálni kell.

Még szorosabb káliumszint ellenőrzés szükséges, ha egyidejűleg digitálisz‑kezelést is alkalmazunk. Nem bélfalizgató hashajtó adása szükséges.

Baklofén

Fokozott antihipertenzív hatás jelentkezhet.

A beteg folyadékháztartását normalizálni kell, a vesefunkciót a kezelés kezdetétől rendszeresen ellenőrizni kell.

Digitálisz

A hypokalaemia fokozza a digitálisz toxicitását. A szérum-káliumszintet, EKG-t ellenőrizni kell, és ha szükséges, a kezelést módosítani kell.

Egyéb körültekintést igénylő kombinációk:

Kálium-megtartó diuretikumok (amilorid, spironolakton, triamteren)

Ezek az egyes betegek esetében alkalmazott racionális kombinációk nem zárják ki sem a hypokalaemia lehetőségét, sem a hyperkalaemia esetleges kialakulását, ez utóbbit különösen veseelégtelenség és diabetes esetében. A szérum-káliumszintjét és az EKG-t ellenőrizni kell, és ha szükséges, a terápián változtatni kell.

Metformin

Diuretikum (elsősorban kacsdiuretikum) alkalmazása kapcsán jelentkező funkcionális veseelégtelenség esetén fokozott a metformin-kiváltotta laktát acidosis rizikója. A metformin alkalmazása kerülendő, ha a szérum kreatininszintje meghaladja a 15 mg/l-t (135 µmol/l) férfiakban és 12 mg/l-t (110 µmol/l) nőkben.

Jódtartalmú kontrasztanyagok

Diuretikum okozta dehidráció esetében fokozott az akut veseelégtelenség rizikója, főleg olyankor, ha nagy dózisú jódtartalmú kontrasztanyagot alkalmazunk.

A jódtartalmú készítmény beadása előtt rehidráció szükséges.

Imipramin jellegű antidepresszívumok, neuroleptikumok

Fokozódik az antihipertenzív hatás és az orthostaticus hypotonia rizikója (additív hatás).

Kalciumsók:

A csökkent vizelettel történő kalciumkiválasztás következtében nagy a hypercalcaemia rizikója.

Ciklosporin, takrolimusz:

Emelkedett szérum-keratinin szint jelentkezhet, a keringő ciklosporinszint változása nélkül, víz/nátrium depletio hiányában is.

Kortikoszteroidok, tetrakozaktid (szisztémás alkalmazás):

Csökken az antihipertenzív hatás, (fokozott víz-nátrium retenció a kortikoszteroid hatása következtében).

4.6 Termékenység, terhesség és szoptatás

Terhesség

Általános szabály, hogy diuretikum alkalmazása kerülendő terhesség esetében és soha nem alkalmazandó a fiziológiás terhességi oedema kezelésére. A diuretikumok foeto-placentaris ischaemiat okozhatnak, melyek a magzati növekedést gátolhatják.

Szoptatás

Szoptatás alatt alkalmazása nem ajánlott (az indapamid kiválasztódik az anyatejbe).

4.7 A készítmény hatásai a gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges képességekre

Az indapamid nem befolyásolja az éberséget, de a vérnyomás csökkenése miatt egyedi esetekben eltérő reakciók jelentkezhetnek, különösen a kezelés kezdetekor, vagy amikor egyéb antihipertenzív szerrel kombináljuk. Emiatt csökkenhet a gépjárművezető és a gépkezelési képesség.

4.8 Nemkívánatos hatások, mellékhatások

A mellékhatások többsége, így a klinikai hatások, laboratóriumi paraméterek dózisfüggők.

A tiazid típusú diuretikumok, beleértve az indapamidot is, a következő mellékhatásokat okozhatják, melyek az alábbi gyakoriság szerint kerülnek felsorolásra:

Nagyon gyakori ((≥ 1/10) gyakori (≥1/100 - <1/10), nem gyakori (≥1/1000 - <1/100), ritka (≥1/10 000 - <1/1000), nagyon ritka (<1/10 000), illetve nem ismert (a rendelkezésre álló adatokból nem állapítható meg).

Szervrendszer	Gyakoriság	Mellékhatások
Vérképzőszervi és nyirokrendszeri betegségek és tünetek	Nagyon ritka	Thrombocytopenia, leukopenia, agranulocytosis, aplasticus anaemia, haemolytikus anaemia
Anyagcsere- és táplálkozási betegségek és tünetek	A klinikai vizsgálatok során hypokalaemia (szérum-kálium < 3,4 mmol/l) 4-6 hét kezelés után a betegek 10%-ában jelentkezett, 3,2 mmol/l szint alá az esetek 4%-ában csökkent. 12 hét kezelés után a szérum-káliumszint átlagos csökkenése 0,23 mmol/l volt.
	Nagyon ritka	Hypercalcaemia
	Nem ismert	A kálium szint csökkenése és a hypokalaemia bizonyos magas rizikójú populációk esetében különösen veszélyes (lásd 4.4. pont). Hypovolaemias hyponatraemia, ami a dehidrációért és az orthostaticus hypotoniáért felelős. Az egyidejű kloridion-vesztés kompenzatorikus metabolikus alkalosist eredményez, ennek incidenciája és foka csekély.
Idegrendszeri betegségek és tünetek	Ritka	Szédülés, fáradtság, fejfájás, paraesthaesia
	Nem ismert	Ájulás
Szívbetegségek és a szívvel kapcsolatos tünetek	Nagyon ritka	Arrhythmia, hypotonia
	Nem ismert	(potenciálisan halálos kimenetelű) torsade de pointes (lásd 4.4 és 4.5 pont)
Emésztő-rendszeri betegségek és tünetek	Nem gyakori	Hányás
	Ritka	Hányinger, obstipatio, szájszárazság
	Nagyon ritka	Pancreatitis
Máj- és epebetegségek, illetve tünetek	Nagyon ritka	Májfunkció eltérés
	Nem ismert	Májelégtelenség esetén hepaticus encephalopathia alakulhat ki (lásd a 4.3 és 4.4 pont), hepatitis
A bőr és a bőr alatti szövet betegségei és tünetei	Hypersensitivitási reakció léphet fel, főként bőrtünetekkel, különösen allergiás és asthmás reakcióra hajlamos egyéneken
	Gyakori	Maculopapularis kiütések
	Nem gyakori	Purpura
	Nagyon ritka	Angioneuroticus oedema és/vagy urticaria, toxicus epidermalis necrolysis, Stevens-Johnson szindróma
	Nem ismert	Az előzőleg fennálló akut disseminált lupus erythematodes lehetséges rosszabbodása.) Fényérzékenységi reakciókról számoltak be (lásd 4.4 pont).
Vese- és húgyúti betegségek és tünetek	Nagyon ritka	Veseelégtelenség
Laboratóriumi és egyéb vizsgálatok eredményei	Nem ismert	Megnyúlt QT szakasz az EKG-n (lásd 4.4 és 4.5 pont). A kezelés alatt emelkedhet a szérum húgysav és glukóz szintje: ezen diuretikumok alkalmazhatóságát nagyon alaposan mérlegelni kell köszvény és diabetes esetén. Emelkedett májenzim-szintek

Feltételezett mellékhatások bejelentése

A gyógyszer engedélyezését követően lényeges a feltételezett mellékhatások bejelentése, mert ez fontos eszköze annak, hogy a gyógyszer előny/kockázat profilját folyamatosan figyelemmel lehessen kísérni. Az egészségügyi szakembereket kérjük, hogy jelentsék be a feltételezett mellékhatásokat a hatóság részére az V. függelékben található elérhetőségek valamelyikén keresztül.

4.9​ Túladagolás

Az indapamid a terápiás dózis 27-szereséig (40 mg) nem okozott toxicitást.

Az akut mérgezés tünetei főként a víz- és elektrolit egyensúly felbomlásából erednek (hyponatremia, hypokalaemia). Klinikailag jelentkezhet hányinger, hányás, hypotensio, görcsök, vertigo, álmosság, konfúzió, polyuria, oliguria, ami anuriáig fokozódhat (a hypovolaemia miatt).

Kezdeti teendő a bevett gyógyszer gyors eliminálása gyomormosással és/vagy aktív szén adásával, amit a víz és elektrolit egyensúly helyreállítása követ, megfelelő speciális centrumokban.

5. FARMAKOLÓGIAI TULAJDONSÁGOK

5.1​ Farmakodinámiás tulajdonságok

Farmakoterápiás csoport: Szulfonamidok, önmagukban, ATC kód: C03B A11

Hatóanyaga, az indapamid szulfonamid származék, a tiazid diuretikumokkal rokon vegyület, ami indolgyűrűt tartalmaz. Az indapamid a nátrium reabszorpció gátlása révén, a disztális vesetubulus proximalis szegmentumában hat. Fokozza a nátrium és a klór vizelettel történő kiválasztását, kisebb mértékben a kálium és magnézium kiválasztását is. Növeli a vizelet mennyiségét, ezáltal antihipertenzív hatást vált ki. .Fázis II. és III. vizsgálatok azt mutatták, hogy monoterápiaként alkalmazva az antihipertenzív hatás 24 óráig fennáll. Ez már gyenge diuretikus hatású dózisok esetén is kimutatható volt.Az indapamid antihipertenzív aktivitása összefügg az artériás compliance javulásával és az arteriolaris és teljes perifériás rezisztencia csökkenésével.

Az indapamid csökkenti a bal kamra hypertrophiát.

A tiazidoknak és rokon diuretikumoknak egy bizonyos dózisnál maximális a hatása, ezen túlmenően a dózis növelésekor az antihipertenzív hatás már nem nő, de a mellékhatások tovább fokozódnak. Így az adagot, nem kielégítő hatás esetében nem szabad növelni

Rövid-, közép-, és hosszútávú vizsgálatok igazolták, hogy

- az indapamid nem befolyásolja a lipidanyagcserét (trigliceridek, LDL- és HDL-koleszterin).

- az indapamid nem befolyásolja a szénhidrát anyagcserét még diabeteses hypertoniás etegekben sem.

5.2 Farmakokinetikai tulajdonságok

Az indapamid 1,5 mg hatóanyaga olyan matrix rendszerben található, ami lehetővé teszi a hatóanyag folyamatos, lassú felszabadulását.

Felszívódás

A felszabadult indapamid gyorsan és teljes mértékben felszívódik a gastrointestinalis traktusból.

Az étkezés kismértékben fokozza a felszívódás gyorsaságát, de nem befolyásolja a felszívódott gyógyszer mennyiségét.

Egyszeri dózis alkalmazása után a szérum-csúcskoncentrációt 12 óra múlva éri el, az ismételt adagolások csökkentik a két adag bevétele közötti szérumszint ingadozásokat.

Egyénenkénti eltérések lehetségesek.

​ Eloszlás

Az indapamid 79%-ban kötődik a szérumfehérjékhez.

Eliminációs -felezési ideje 14-24 óra (átlag 18 óra). Az egyensúlyi vérszintet 7 nap múlva éri el.

Az ismételt adagolás során nem akkumulálódik

Elimináció

A kiválasztás főleg vizelettel (az adag kb.70%-a) és széklettel (22%) történik, inaktív metabolitok formájában.

Nagy rizikójú betegek

Veseelégtelenségben a farmakokinetikai paraméterek nem változnak.

5.3 A preklinikai biztonságossági vizsgálatok eredményei

Az indapamid per os nagy dózisait (a terápiás dózis 40-8000 szeresét) különböző állatfajokban vizsgálva, a hatóanyag diuretikus hatásának fokozódását észlelték. Az akut toxicitási vizsgálatokban az intravénásan vagy intraperitonealisan adott indapamid mérgezés fő tünetei, összefüggésben voltak a hatóanyag farmakológia tulajdonságaival: bradypnoe, perifériás vasodilatatio.

Az indapamid a vizsgálatok során nem mutatott mutagenitást vagy karcinogenitást.

6. GYÓGYSZERÉSZETI JELLEMZŐK

6.1 Segédanyagok felsorolása

Tablettamag:

laktóz-monohidrát

povidon

hipromellóz

vízmentes kolloid szilícium-dioxid

magnézium-sztearát

Filmbevonat:

polyvinl-alkohol

makrogol 3350

titán-dioxid (E171)

talkum

6.2 Inkompatibilitások

Nem értelmezhető

6.3 Felhasználhatósági időtartam

3 év

6.4 Különleges tárolási előírások

Legfeljebb 25°C-on tárolandó

6.5 Csomagolás típusa és kiszerelése

30, 60, 90, 100 db retard filmtabletta AI/PVC buborékcsomagolásban és dobozban.

Nem feltétlenül mindegyik kiszerelés kerül kereskedelmi forgalomba.

6.6​ A megsemmisítésre vonatkozó különleges óvintézkedések és egyéb, a készítmény kezelésével kapcsolatos információk

Bármilyen fel nem használt gyógyszer, illetve hulladékanyag megsemmisítését a gyógyszerekre vonatkozó előírások szerint kell végrehajtani.

Megjegyzés: (egy kereszt)

Osztályozás: II. csoport

Kizárólag orvosi rendelvényhez kötött gyógyszer (V).

7. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY JOGOSULTJA

Alvogen IPCo S.ar.l

5, rue Heienhaff

L-1736 Senningerberg

Luxemburg

8. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY SZÁMA

OGYI-T-22695/01 30x PVC/Al buborékcsomagolásban, dobozban

OGYI-T-22695/02 60x PVC/Al buborékcsomagolásban, dobozban

OGYI-T-22695/03 90x PVC/Al buborékcsomagolásban, dobozban

OGYI-T-22695/04 100x PVC/Al buborékcsomagolásban, dobozban

9. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY ELSŐ KIADÁSÁNAK/ MEGÚJÍTÁSÁNAK DÁTUMA

2014. július 23.

10. A SZÖVEG ELLENŐRZÉSÉNEK DÁTUMA

2018. szeptember 28.