1. A GYÓGYSZER NEVE
Benfogamma 50 mg bevont tabletta
2. MINŐSÉGI ÉS MENNYISÉGI ÖSSZETÉTEL
50 mg benfotiamint tartalmaz (lipidoldékony B1-vitamin származék) bevont tablettánként.
Ismert hatású segédanyagok: 40,04 mg szacharóz, 0,15 mg glükóz szirup, 0,11 mg makrogol-glicerin-hidroxisztearát, nátrium (kevesebb, mint 23 mg) bevont tablettánként.
A segédanyagok teljes listáját lásd 6.1 pontban.
3. GYÓGYSZERFORMA
Bevont tabletta.
Fehér, kerek, domború bevont tabletták. Átmérő: 7,6‑8,0 mm. Magasság: 3,7‑4,6 mm.
4. KLINIKAI JELLEMZŐK
4.1 Terápiás javallatok
A monokomponensű készítmény megalapozott terápiás indikációi kizárólag a klinikai tünetekkel járó B1-vitaminhiány terápiája vagy profilaxisa, feltéve, hogy a táplálkozással nem lehet korrigálni.
Klinikailag megalapozott B1-vitaminhiány a következő esetekben alakulhat ki: hiányos vagy elégtelen táplálkozás (pl. beri-beri), hosszan tartó parenterális táplálkozás, éhezéssel járó fogyókúra, hemodialízis, malabsorptio, krónikus alkoholizmus (alkohol-toxikus cardiomyopathia, Wernicke-encephalopathia, Korsakow-szindróma), fokozott szükséglet (pl. terhesség és szoptatás) esetén.
B1-vitaminhiány okozta neuropathiák és cardiovascularis betegségek kezelésére.
4.2 Adagolás és alkalmazás
Adagolás egyszeri és napi dózisokkal
Az alkalmazás módja
A bevont tablettákat egészben, egy kis vízzel kell lenyelni.
Az alkalmazás időtartama
Az alkalmazás időtartama a terápia eredményességétől függ.
Neuropathiák kezelésére kezdetben Benfogamma 50 mg bevont tablettát kell szedni legalább 3 hétig, ezután a terápia a kezelés eredményességétől függ.
4.3 Ellenjavallatok
A készítmény hatóanyagával, tiaminnal vagy a 6.1 pontban felsorolt bármely segédanyagával szembeni túlérzékenység.
4.4 Különleges figyelmeztetések és az alkalmazással kapcsolatos óvintézkedések
A Benfogamma 50 mg bevont tabletta magja 12,5 mg, ill. a bevonata 27,54 mg szacharózt és 0,15 mg glükóz szirupot tartalmaz bevont tablettánként.
Ritkán előforduló örökletes fruktóz intoleranciában, glükóz-galaktóz malabszorpcióban vagy szacharáz-izomaltáz hiányban a készítmény nem szedhető.
A Benfogamma 50 mg bevont tabletta bevonata 0,11 mg makrogol-glicerin-hidroxisztearátot tartalmaz bevont tablettánként.
A makrogol-glicerin-éter-hidroxisztearát gyomortáji kellemetlen érzést és hasmenést okozhat.
A készítmény kevesebb, mint 1 mmol (23 mg) nátriumot tartalmaz adagolási egységenként, azaz gyakorlatilag „nátriummentes”.
4.5 Gyógyszerkölcsönhatások és egyéb interakciók
Az 5-fluoro-uracil hatástalanítja a tiamint, mivel az 5-fluoro-uracil kompetitíven gátolja a tiamin tiamin-foszfáttá történő foszforilációját.
4.6 Termékenység, terhesség és szoptatás
Terhesség és szoptatás alatt az ajánlott napi B1-vitamin bevitel 1,4-1,6 mg. A terhesség alatt ezt az adagot csak akkor lehet túllépni, ha a betegnek bizonyított B1-vitaminhiánya van, és csak addig, ameddig a napi ajánlott adagnál magasabb dózis alkalmazásának biztonságossága megállapítható.
A B1-vitamin átjut az anyatejbe.
4.7 A készítmény hatásai a gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges képességekre
A Benfogamma 50 mg bevont tabletta nem befolyásolja a gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges képességeket.
4.8 Nemkívánatos hatások, mellékhatások
A következő gyakorisági kategóriák alapján értékelik a mellékhatásokat:
Nagyon gyakori (≥1/10)
Gyakori (≥1/100–<1/10)
Nem gyakori (≥1/1000–<1/100)
Ritka (≥1/10 000–<1/1000)
Nagyon ritka (<1/10 000)
Nem ismert (a gyakoriság a rendelkezésre álló adatokból nem állapítható meg)
Immunrendszeri betegségek és tünetek:
Nagyon ritka: egyes esetekben túlérzékenységi reakciók fordulhatnak elő (urticaria, exanthema).
Emésztőrendszeri betegségek és tünetek:
Nagyon ritka: Egyes esetekben benfotiaminnal végzett klinikai vizsgálatokban dokumentáltak gastrointestinalis rendellenességeket, mint a hányás és más gastrointestinalis problémák. Azonban ezek gyakorisága nem különbözött szignifikánsan a placebóval kezelt csoportétól. A benfotiaminnal való összefüggés nem kielégítően tisztázott és dózisfüggő lehet.
Feltételezett mellékhatások bejelentése
A gyógyszer engedélyezését követően lényeges a feltételezett mellékhatások bejelentése, mert ez fontos eszköze annak, hogy a gyógyszer előny/kockázat profilját folyamatosan figyelemmel lehessen kísérni.
Az egészségügyi szakembereket kérjük, hogy jelentsék be a feltételezett mellékhatásokat a hatóság részére az V. függelékben található elérhetőségek valamelyikén keresztül.
4.9 Túladagolás
Túladagolásról nem számoltak be.
5. FARMAKOLÓGIAI TULAJDONSÁGOK
5.1 Farmakodinámiás tulajdonságok
Farmakoterápiás csoport: B1-vitamin önmagában és kombinációi B6- és B12-vitaminnal
ATC kód: A11DA03
A B1-vitamin essentialis hatóanyag. A lipidoldékony prodrug benfotiamin biológiailag aktív tiamin‑pirofoszfáttá (TPP) alakul in vivo. A TPP részt vesz a szénhidrát anyagcsere fontos feladataiban. A tiamin-pirofoszfát koenzimként vesz részt a piruvát acetil-koenzim-A-vá történő átalakulásában és a transzketolázzal a pentóz-foszfát ciklusban. Továbbá szerepet játszik az alfa‑ketoglutarát szukcinil-koenzim-A-vá történő átalakításában a citromsav ciklusban. A B‑vitaminkomplex egyéb vitaminjaival való szoros kapcsolata miatt részt vesz az anyagcsere‑kölcsönhatásokban.
A kokarboxiláz többek között a piruvát-dehidrogenáz koenzimje, mely kulcsszerepet foglal el a glükóz oxidatív lebomlásában. Mivel az idegsejtek energiaellátása főleg a glükóz oxidatív lebomlása révén történik, ezért a megfelelő tiamin ellátottság az idegsejtek működéséhez létfontosságú. Magas glükózszinteknél megnő a tiamin igény.
A vér adekvát kokarboxiláz mennyiségének hiánya az intermedier bomlástermékek, mint a piruvát, laktát és ketoglutarát vérben és szövetekben történő felszaporodásához vezet, amelyekre az izomzat, a myocardium és a központi idegrendszer különösen érzékenyen reagál. A benfotiamin ezeknek a toxikus anyagoknak a felhalmozódását gátolja meg.
A vörösvértestek tiamin-difoszfát függő enzimaktivitásának mérése, mint pl. a transzketoláz (ETK) és aktivitásuk foka (aktivációs koefficiens alfa-ETK) alkalmasak a B1-vitamin státusz meghatározására. A plazma ETK koncentrációja 2-4 µg/100 ml.
A B1-vitamin (és a benfotiamin) antineuralgiás hatását állatkísérleti modelleken állapították meg. A transzketoláz, mint aktivációs faktor pozitív hatása alkoholisták kezelése révén ismert.
Magas dózisú B1-vitamin hatékonyságát Wernicke-encephalopathia kezelésében mutatták ki, és a vitamin központi idegrendszerre kifejtett közvetlen aktivitásának jeleként tartják számon.
A benfotiamin diabeteses polyneuropathiában kifejtett hatékonyságát számos kettős vak, placebokontrollos vizsgálat megállapította. Ledermann vizsgálatában (1989.) benfotiamin, B6-vitamin és B12‑vitamin kombinációt alkalmaztak. A terápia alatt 3 héten belül szignifikánsan javult a neuropathiás tüneteket értékelő pontszám (score) és a vibrációérzet. Ezen a pontszámon belül szignifikánsan javult a dysaesthesia.
A fájdalomérzés a verum csoport 47%-ánál javult, míg a placebocsoportban ez az érték csak 10% volt.
Stracke és Federlin vizsgálatai (1996.) diabeteses polyneuropathiában megerősítették a benfotiamint tartalmazó kombináció hatékonyságát az ingerületvezetés sebességének mérése alapján.
Hosszú távú, 12 hónapnál tovább tartó megfigyelés is megerősítette ezt a pozitív hatást.
Egy további benfotiamin monopreparátummal végzett placebokontrollos, kettős vak vizsgálatban is megfigyelhető volt a neuropathia score szignifikáns javulása (vállalati belső adat, 1993.).
5.2 Farmakokinetikai tulajdonságok
A B1-vitamin a legtöbb táplálékban biológiailag aktív tiamin-pirofoszfát formájában található. A bélfalon történő felszívódás feltétele, hogy az ott található pirofoszfatáz enzimek a foszfát részt lehasítsák.
Az absorptio dózisfüggő, kettős transzport-mechanizmus révén zajlik: 2 μmol plazmakoncentráció eléréséig aktív felszívódás, 2 μmol koncentráció felett passzív diffúzió révén.
A szervezetben naponta kb. 1 mg tiamin bomlik le. A tiamintöbblet a szervezetből a vizelettel kiürül. Az orálisan adott, lipidoldékony prodrug benfotiamin defoszforilációja a lipidoldékony S‑benzoiltiaminná (SBT) a foszfatáz enzimek hatására a belekben történik. Ez jobban szívódik fel, mint a vízoldékony tiamin-származékok és a vérkeringéssel a sejt belsejébe kerül. Itt enzimatikus debenzoilálás útján tiaminná alakul, ami végül a tiaminkináz segítségével az aktív koenzim formátummá alakul (kokarboxiláz, más néven tiamin-difoszfát). Benfotiaminnal szignifikánsan magasabb intracelluláris tiamin- és aktív koenzimkoncentrációk érhetők el, mint az orálisan alkalmazott vízoldékony tiamin-származékokkal. A benfotiamin felszívódása dózisarányos, így a hatóanyag lipidoldékonysága alapján, a tiaminnal ellentétben – nem mutat telítődési kinetikát.
A benfotiamin esetében kimutatták, hogy in vivo biológiailag aktív koenzimekké, tiamin-pirofoszfáttá és trifoszfáttá alakul. Jelzett benfotiaminnal állatokon végzett, teljes test autoradiográfia során magas radioaktivitást detektáltak az agyban, a szívizomban és a rekeszizomban.
5.3 A preklinikai biztonságossági vizsgálatok eredményei
Akut, szubkrónikus és krónikus toxicitás
Állatokon a nagyon nagy dózisú B1-vitamin bradycardiát okoz. Ezen kívül a vegetatív ganglionok és az izom végkészülékek blokádjának tünetei fordulnak elő. Állatokon 100 mg/ttkg benfotiamin dózissal végzett krónikus toxikus kísérletekben szervi elváltozásokat nem figyeltek meg.
Mutagén és tumorképző potenciál
Klinikai alkalmazás mellett nem várhatók a B1-vitamin mutagén hatásai.
A B1-vitamin tumorképző potenciáljára vonatkozó hosszú távú állatkísérletek nem állnak rendelkezésre.
Reproduktív toxicitás
A B1-vitamin aktív transzporttal bejut a magzatba. A magzat és az újszülött B1-vitamin koncentrációja meghaladja az anyai B1-vitamin koncentrációt. A nagy dózisú B1-vitamin hatását állatkísérletekben nem vizsgálták kielégítően.
6. GYÓGYSZERÉSZETI JELLEMZŐK
6.1 Segédanyagok felsorolása
Tablettamag:
kukoricakeményítő
szacharóz
zselatin
talkum
sztearinsav
magnézium-sztearát
Bevonat:
szacharóz
talkum
kalcium-karbonát
titán-dioxid (E 171)
nehéz kaolin
arabmézga
vízmentes kolloid szilícium-dioxid
kukoricakeményítő
makrogol 6000
montan glikol viasz,
povidon K25
karmellóz-nátrium
glükóz szirup
makrogol-glicerin-hidroxisztearát
nátrium-lauril-szulfát
6.2 Inkompatibilitások
Nem értelmezhető.
6.3 Felhasználhatósági időtartam
5 év
6.4 Különleges tárolási előírások
Legfeljebb 25 °C-on tárolandó.
6.5 Csomagolás típusa és kiszerelése
50 db bevont tabletta, ill. a kórházi kiszerelésekben 100 db, 500 db, 1000 db bevont tabletta színtelen, átlátszó PVC/PVDC//Al buborékcsomagolásban, dobozban.
6.6 A megsemmisítésre vonatkozó különleges óvintézkedések és egyéb, a készítmény kezelésével kapcsolatos információk
Megjegyzés: (egy keresztes)
Osztályozás: I. csoport
Orvosi rendelvény nélkül is kiadható gyógyszer (VN).
Bármilyen fel nem használt gyógyszer, illetve hulladékanyag megsemmisítését a gyógyszerekre vonatkozó előírások szerint kell végrehajtani.
7. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY JOGOSULTJA
Wörwag Pharma GmbH & Co. KG
Flugfeld-Allee 24
71034 Böblingen
Németország
8. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY SZÁMA(I)
OGYI-T-20069/01 (50 db)
OGYI-T-20069/02 (100 db)
OGYI-T-20069/03 (500 db)
OGYI-T-20069/04 (1000 db)
9. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY ELSŐ KIADÁSÁNAK/ MEGÚJÍTÁSÁNAK DÁTUMA
A forgalomba hozatali engedély első kiadásának dátuma: 1991. április 5.
A forgalomba hozatali engedély legutóbbi megújításának dátuma: 2010. április 7.
10. A SZÖVEG ELLENŐRZÉSÉNEK DÁTUMA
2021. október 18.
| B1-vitaminhiány megelőzésére | Napi 1-3-szor 1 bevont tabletta. |
| B1-vitaminhiány kezelésére | Napi 3-szor 1-2 bevont tabletta, ritka esetekben akár több. |
| Bizonyos neuropathiák (polyneuropathiák) kezelésére, melyeket B1-vitaminhiány okozhatott | Kezdetben legalább naponta kétszer, speciális esetekben naponta háromszor 3 bevont tabletta legalább 3 héten át, melyet napi háromszor 1‑2 bevont tablettával történő kezelés kövessen. |