1. A GYÓGYSZER NEVE
Brexin 20 mg tabletta
2. MINŐSÉGI ÉS MENNYISÉGI ÖSSZETÉTEL
Brexin 20 mg tabletta
20 mg piroxikám (191,2 mg piroxikám-betadex formájában) tablettánként.
Ismert hatású segédanyag: 102,8 mg laktóz-monohidrátot tartalmaz.
A segédanyagok teljes listáját lásd a 6.1 pontban.
3. GYÓGYSZERFORMA
Tabletta.
Halványsárga, szabályos hatszög alakú tabletták, egyik oldalukon domború felületűek, a másikon laposak és mély bemetszéssel ellátottak. Törési felületük halványsárga színű.
A tabletta egyenlő adagokra osztható.
4. KLINIKAI JELLEMZŐK
4.1 Terápiás javallatok
A piroxikám az osteoarthrosis, rheumatoid arthritis és spondylitis ankylopoetica tüneteinek enyhítésére javallt nem-szteroid gyulladáscsökkentő szer (NSAID).
Nem-szteroid gyulladáscsökkentő szer rendelése esetén, a piroxikám – biztonságossági profilja miatt (lásd 4.2, 4.3 és 4.4 pont) – nem elsőként választandó szer. A piroxikám felírására vonatkozó döntésnek az adott beteg általános veszélyeztetettségének felmérésén kell alapulnia (lásd 4.3 és 4.4 pont).
A Brexin felnőttek számára javallott.
4.2 Adagolás és alkalmazás
Adagolás
A piroxikám felírását a gyulladásos és degeneratív rheumás betegségekben szenvedő betegek diagnosztikus vizsgálatában és kezelésében jártas orvosnak kell elkezdeni.
Ajánlott adagolás: naponta 1 tabletta.
A napi maximális javasolt adag 20 mg.
A nemkívánatos hatások előfordulása a legkisebb hatékony adag lehető legrövidebb ideig történő alkalmazásával minimálisra csökkenthető. A kezelés hasznát és a tolerálhatóságát 14 napon belül felül kell vizsgálni. Ha a kezelés folytatását szükségesnek ítélik, akkor azt gyakori ellenőrzésnek kell kísérnie.
A piroxikámról kimutatták, hogy alkalmazása a gastrointestinalis szövődmények fokozott kockázatával jár, ezért gyomorvédő szerekkel (pl. mizoprosztol vagy protonpumpa-gátlók) való együttes alkalmazása gondosan mérlegelendő, különösen idős betegeknél.
Gyermekek és serdülők
A piroxikám-betadex biztonságosságát és hatásosságát gyermekek és serdülők esetében még nem igazolták. Nincsenek rendelkezésre álló adatok. A Brexin ellenjavallt 12 éven aluli gyermekeknél.
Idősek
Idős betegek a mellékhatásokat kevésbé tolerálhatják, és gyakrabban szenvednek vese-, máj-, vagy cardiovascularis megbetegedésben, így náluk az adagolást fokozott körültekintéssel kell meghatározni, és mérlegelni kell a feltüntetett adagok esetleges csökkentését.
Az alkalmazás módja
A Brexin‑t naponta egyszer kell szedni. Étkezés közben vagy után, lehetőleg minden nap azonos időben célszerű bevenni.
A tabletta felezhető: vágott felszínével felfelé, sima felületen, enyhén megnyomva két egyenlő részre
törik.
4.3 Ellenjavallatok
- Az anamnézisben szereplő gastrointestinalis fekélyképződés, vérzés vagy perforáció.
- Az anamnézisben szereplő olyan gastrointestinalis megbetegedések, amelyek vérzésre hajlamosítanak, mint például colitis ulcerosa, Crohn-betegség, gastrointestinalis daganat vagy diverticulitis.
- Aktív pepticus fekélyben, gastrointestinalis gyulladásos kórképben vagy gastrointestinalis vérzésben szenvedő beteg.
- Egyéb NSAID-ok, köztük szelektív COX-2 gátlók és fájdalomcsillapító adagokban adott acetilszalicilsav egyidejű alkalmazása.
- Antikoagulánsok egyidejű alkalmazása.
- Az anamnézisben szereplő, bármilyen típusú, súlyos allergiás gyógyszerreakció, különösen a bőrreakciók, mint például az erythema multiforme, Stevens–Johnson-szindróma, toxicus epidermalis necrolysis.
- A gyógyszer hatóanyagával, vagy a 6.1 pontban felsorolt bármely segédanyagával szembeni túlérzékenység, korábbi bőrreakció (tekintet nélkül annak súlyosságára) piroxikámra, egyéb NSAID-ra vagy más gyógyszerekre.
- Az anamnézisben szereplő asthma, orrpolip, angioedema vagy urticaria, melyek kialakulása acetilszalicilsav vagy egyéb NSAID szedésével összefüggésbe volt hozható.
- Mérsékelt vagy súlyos szívelégtelenség.
- Hypertonia.
- Súlyos májelégtelenség.
- Súlyos veseelégtelenség.
- Súlyos hematológiai megbetegedés vagy haemorrhagiás diathesis.
- Terhesség vagy annak gyanúja, szoptatás (lásd 4.6 pont).
- 12 év alatti életkor.
4.4 Különleges figyelmeztetések és az alkalmazással kapcsolatos óvintézkedések
A nemkívánatos hatások előfordulása a legkisebb hatékony adag lehető legrövidebb ideig történő alkalmazásával minimálisra csökkenthető.
A klinikai előnyt és a tolerabilitást időnként ismételten értékelni kell, és a kezelést a bőrreakciók vagy a jelentős gastrointestinalis események első jelentkezésekor azonnal félbe kell szakítani.
Gastrointestinalis hatások, a gastrointestinalis fekélyképződés, vérzés és perforáció kockázata
A nem-szteroid gyulladásgátlók, köztük a piroxikám súlyos gastrointestinalis eseményeket, köztük a gyomor, a vékonybél vagy a vastagbél vérzését, kifekélyesedését és a perforációját okozhatja, ami végzetes is lehet. Ezek a kezelés ideje alatt bármikor, figyelmeztető tünetekkel vagy azok nélkül is jelentkezhetnek.
A nem-szteroid gyulladásgátlók esetében mind a rövid, mind pedig a hosszú expozíció fokozott kockázatot jelent a súlyos gastrointestinalis események tekintetében. A megfigyeléseken alapuló vizsgálatok alapján a súlyos gastrointestinalis toxicitásra vonatkozóan a piroxikám a többi NSAID‑hoz képest nagyobb kockázattal bír.
A súlyos gastrointestinalis események tekintetében jelentős kockázati tényezőkkel rendelkező betegeket csak alapos mérlegelést követően szabad piroxikámmal kezelni (lásd a 4.3 pontot és a továbbiakat). Gyomorvédő szerekkel (pl. mizoprosztollal vagy protonpumpa-gátlókkal) történő együttes alkalmazását körültekintően kell mérlegelni (lásd 4.2 pont).
Súlyos gastrointestinalis szövődmények, fokozott kockázatnak kitett személyek
A gastrointestinalis szövődmények kialakulásának veszélye a kor előrehaladtával növekszik. Hetven év feletti korban a szövődmények kockázata magas. Alkalmazását 80 évnél idősebb betegeknél kerülni kell.
Azok a betegek, akik egyidejűleg orális kortikoszteroidokat, szelektív szerotonin-visszavétel gátlókat (SSRI-k) vagy thrombocyta-aggregáció gátló szereket, pl. kis dózisú acetilszalicilsavat szednek, súlyos gastrointestinalis szövődmények fokozott kockázatának vannak kitéve (lásd alább és a 4.5 pontot). A többi nem-szteroid gyulladáscsökkentőhöz hasonlóan a piroxikám gyomorvédő szerekkel (pl. mizoprosztol vagy protonpumpa-gátlók) történő együttes alkalmazását ezeknél a kockázatnak kitett betegeknél meg kell fontolni.
Mind a betegeknek, mind pedig az orvosoknak a piroxikám-kezelés alatt folyamatosan figyelemmel kell lennie a gastrointestinalis fekélyképződést és/vagy vérzést kísérő jelekre és tünetekre. A betegeket meg kell kérni, hogy a kezelés során jelentsenek bármiféle új vagy szokatlan hasi tünetet. Ha a kezelés alatt felmerül egy gastrointestinalis szövődmény gyanúja, a piroxikám alkalmazását azonnal abba kell hagyni, és mérlegelni kell további klinikai kivizsgálás és kezelés szükségességét.
Cardiovascularis és cerebrovascularis rendellenességek
Hypertonia és/vagy pangásos szívelégtelenség előzetes fennállása esetén a beteget folyamatosan ellenőrizni kell és tanácsokkal kell ellátni, mivel a NSAID-ok alkalmazásával kapcsolatosan előfordult folyadékretenció és oedema.
Klinikai és epidemiológiai vizsgálatokból származó adatok szerint egyes NSAID-ok alkalmazása során kis mértékben fokozódhat az artériás thromboticus események (pl. myocardialis infarctus, stroke) kialakulásának kockázata, különösen nagyobb adagok, hosszabb ideig történő alkalmazása esetén. A piroxikám-betadex tekintetében nem áll rendelkezésre elegendő adat ahhoz, hogy ezt a kockázatot ki lehessen zárni.
Nem megfelelően beállított hypertonia, pangásos szívelégtelenség, diagnosztizált ischaemiás szívbetegség, perifériás artériás betegség és/vagy cerebrovascularis betegség esetén a piroxikám‑betadex-kezelést csak gondos mérlegelés után szabad megkezdeni. Hasonlóan megfontolandó olyan betegek kezelése, akiknél cardiovascularis betegségekre hajlamosító tényezők (pl. hypertonia, hyperlipidaemia, diabetes mellitus, dohányzás) fennállnak.
Veseműködési zavar
A karbamid-N- és a kreatinin-szintek reverzibilis emelkedését figyelték meg.
NSAID-ok alkalmazásával összefüggésben ritkán megfigyelték interstitialis nephritis, glomerulonephritis, papillaris necrosis és nephrosis előfordulását. A NSAID-ok gátolják a vese eredetű prosztaglandin szintézisét, ami a vese megfelelő véráramlásának fenntartását segíti elő olyan betegeknél, akiknél csökkent vértérfogat vagy a vese csökkent véráramlása figyelhető meg. Az ilyen betegeknél NSAID-ok alkalmazása veseelégtelenség kialakulásához vezethet, ami a NSAID-kezelés felfüggesztése után helyreáll. Ebből a szempontból fokozott kockázatnak vannak kitéve a pangásos szívelégtelenségben, májzsugorban, nephrosis szindrómában és veseműködési zavarban szenvedő betegek. Az ilyen betegeket NSAID-kezelés során fokozott megfigyelés alatt kell tartani.
A piroxikám-betadex fokozott óvatossággal adható kiszáradással veszélyeztetett betegek esetében.
A piroxikám-betadex fokozott óvatossággal adható beszűkült veseműködésű betegek esetében.
Bőrreakciók
Életveszélyes bőrreakciókat [eosinophiliával és szisztémás tünetekkel járó gyógyszerreakciót (DRESS-szindróma), Stevens–Johnson-szindrómát (SJS) és toxicus epidermalis necrolysist (TEN)] jelentettek a piroxikám alkalmazásával kapcsolatban.
A betegeket megfelelően ellenőrizni és tájékoztatni kell a bőrreakciókra vonatkozó jeleket, tüneteket illetően. SJS és TEN legnagyobb valószínűséggel a kezelés első heteiben alakul ki.
A piroxikám alkalmazását azonnal abba kell hagyni, ha a SJS vagy a TEN tünetei vagy jelei kialakulnak (pl. progrediáló bőrkiütések, amelyek gyakran hólyagokkal vagy nyálkahártya-léziókkal együtt jelentkeznek).
A SJS és a TEN megfelelő kezeléséhez korai diagnózis és az érintett gyógyszer alkalmazásának azonnali felfüggesztése szükséges. A mielőbbi gyógyszerelhagyás kedvezőbb prognózist eredményez.
Soha nem szabad újra piroxikámmal kezelni olyan beteget, akinél piroxikám-kezeléssel összefüggésben SJS vagy TEN alakult ki.
Fix gyógyszerkiütés eseteit jelentették a piroxikám alkalmazásával összefüggésben.
A piroxikám alkalmazása nem kezdhető újra olyan betegeknél, akiknél korábban a
piroxikámmal összefüggő fix gyógyszerkiütést tapasztaltak. Előfordulhat keresztreakció más
oxikámokkal.
Súlyos bőrreakciókat, melyek közül néhány halálos kimenetelű volt, köztük exfoliativ dermatitist, Stevens–Johnson-szindrómát és toxicus epidermalis necrolysist nagyon ritkán jelentettek nem-szteroid gyulladásgátlókkal kapcsolatban (lásd 4.8 pont). A megfigyeléseken alapuló vizsgálatok adatai arra engednek következtetni, hogy a piroxikám alkalmazása a súlyos bőrreakciókat tekintve nagyobb kockázattal jár, mint a többi, nem „oxikám” típusú nem-szteroid gyulladáscsökkentőé. Úgy tűnik, hogy a betegek ezeknek a kockázatnak a kezelés elején vannak leginkább kitéve.
Egyéb
A Brexin és az arachidonsav metabolizmusa között interakció léphet fel, ezért asthmás, illetve asthmára hajlamos egyénekben bronchospasmus, sokk vagy egyéb allergiás reakció léphet fel.
A piroxikám, más NSAID-hoz hasonlóan, csökkenti a thrombocyta aggregációt és megnyújtja a vérzési időt. Ezt a hatást figyelembe kell venni vérvétel esetén, illetve ha a beteg egyidejűleg thrombocyta-aggregáció gátló gyógyszert is kap.
Mivel néhány szemészeti elváltozást megfigyeltek nem-szteroid gyulladáscsökkentők alkalmazása során, hosszantartó kezelés esetén rendszeres szemészeti ellenőrzés ajánlott.
Diabéteszes betegek vércukorszintjének, illetve dikumarol származékokkal kezelt betegek prothrombin idejének rendszeres ellenőrzése javasolt.
Különleges figyelemmel kezelendők a beszűkült májfunkciójú betegek. Ezekben az esetekben, különösen hosszan tartó kezelés során, rendszeres orvosi ellenőrzés, laborkontroll javasolt.
Más prosztaglandin és ciklooxigenáz-szintézis gátlókhoz hasonlóan a piroxikám alkalmazása sem javasolt terhességet tervező nők számára.
A piroxikám alkalmazását le kell állítani fogamzási problémákkal küzdő nőknél vagy fogamzóképességi teszt elvégzésekor.
A Brexin 20 mg tabletta kevesebb mint 1 mmol (23 mg) nátriumot tartalmaz tablettánként azaz gyakorlatilag „nátriummentes”.
A Brexin 20 mg tabletta laktóz-monohidrátot tartalmaz.
Ritkán előforduló, örökletes galaktózintoleranciában, teljes laktázhiányban vagy glükóz-galaktóz malabszorpcióban a készítmény nem szedhető.
4.5 Gyógyszerkölcsönhatások és egyéb interakciók
A többi NSAID-hoz hasonlóan, a piroxikám együttes alkalmazását acetilszalicilsavval vagy más nem-szteroid gyulladáscsökkentővel, beleértve a piroxikám egyéb gyógyszerformáit is, el kell kerülni, tekintettel arra, hogy nem áll rendelkezésre megfelelő adat annak bizonyítására, hogy az ilyen kombinációkkal nagyobb javulás érhető el, mint önmagában a piroxikámmal. Mi több, ezekben az esetekben a mellékhatások kialakulásának lehetősége fokozott (lásd 4.4 pont). A piroxikám és az acetilszalicilsav együttes alkalmazása a szokásos érték 80%-ára csökkenti a piroxikám plazmakoncentrációját (lásd 4.3 pont).
Kortikoszteroidok: a gastrointestinalis fekélyképződés és vérzés kockázata fokozott (lásd 4.4 pont).
Antikoagulánsok: NSAID-ok, köztük a piroxikám fokozhatják az antikoagulánsok, pl. a warfarin hatásait. Éppen ezért a piroxikám és az antikoagulánsok együttes alkalmazását el kell kerülni (lásd 4.3 pont).
Thrombocyta-aggregáció gátlók és szelektív szerotonin-visszavétel gátlók (SSRI-k): a gastrointestinalis vérzés kockázata fokozott (lásd 4.4 pont).
Plazmafehérjéhez nagymértékben kötődő gyógyszerek: A piroxikám nagymértékben kötődik a plazmafehérjékhez, így az egyéb fehérjekötődésű gyógyszereket a plazma-kötőhelyekről leszoríthatja. Nagy fehérjekötődésű gyógyszereket szedő betegek esetében a piroxikám alkalmazásakor az orvosnak gondosan ellenőriznie kell a beteget az esetleges dózismódosítás szükségessége miatt.
Lítium: Az együttadás a lítium plazmaszintjét növeli. Emiatt a piroxikám-betadex kezelés megkezdésekor, módosításakor és elhagyásakor a lítium plazmaszintjét ellenőrizni kell.
Savkötők: Az egyidejű alkalmazás nem befolyásolja a piroxikám plazmaszintjét.
Szívglikozidok (digoxin vagy digitoxin): NSAID-ok súlyosbíthatják a szívelégtelenséget, csökkenthetik a glomerulus filtrációs rátát (GFR) és növelhetik a szívglikozidok plazmaszintjét. Piroxikám-betadex és digoxin vagy digitoxin egyidejű alkalmazása nem befolyásolta egyik gyógyszer plazmaszintjét sem.
Cimetidin: Bizonyítékok vannak arra vonatkozóan, hogy cimetidinnel történő együttadás esetén a piroxikám felszívódása kismértékben, de egyértelműen fokozódik, ugyanakkor a kiválasztódás és a féléletidő vonatkozásában nincsen szignifikáns változás. Csekély annak a valószínűsége, hogy a felszívódás ilyen kismértékű fokozódása klinikai jelentőséggel bírna.
Diuretikumok, ACE-gátlók és angiotenzin II antagonisták: A nem-szteroid gyulladásgátlók csökkenthetik a diuretikumok és más antihipertenzív szerek hatását. Csökkent vesefunkciójú betegekben (dehidrált betegek vagy beszűkült vesefunkciójú idős betegek) az ACE gátlók vagy angiotenzin II antagonisták együttes adása olyan szerekkel, melyek gátolják a ciklooxigenázt, tovább ronthatják a vesefunkciót, akut veseelégtelenséget is előidézhetnek, mely rendszerint reverzibilis. Ezekre az interakciókra gondolni kell olyan betegeknél, akik NSAID-ot és ACE gátlót vagy angiotenzin II antagonistát szednek egyidejűleg. Ezért ezt a kombinációt óvatosan szabad csak alkalmazni, különösen időskorban. A betegeket megfelelően kell hidrálni és a kombinált kezelés megkezdése után, majd azt követően időszakosan a vesefunkció monitorozása szükséges.
A NSAID-ok nátrium-, kálium- és vízretenciót okozhatnak, és befolyásolhatják a vízhajtók natriuretikus hatását; ezeket figyelembe kell venni szívelégtelenség vagy magas vérnyomás miatt veszélyeztetett betegek piroxikámmal történő kezelésekor, hogy ezen állapotok rosszabbodása elkerülhető legyen.
Ciklosporin és takrolimusz: NSAID-ok és ciklosporin vagy takrolimusz egyidejű alkalmazásakor fennállhat a vesekárosodás kialakulásának fokozott veszélye.
A piroxikám csökkentheti a diuretikumok és más antihipertenzív szerek hatását. Kálium-tartalmú gyógyszerek vagy kálium-visszatartó diuretikumok egyidejű szedése esetén fokozott lesz a szérum káliumkoncentráció megemelkedésének (hyperkalaemia) kockázata.
Piroxikám kezelés során az alkohol fogyasztása kerülendő.
Nem-szteroid gyulladásgátlók együttadása kinolonnal nem javasolt.
A piroxikám csökkentheti az intrauterin fogamzásgátló eszközök hatékonyságát.
4.6 Termékenység, terhesség és szoptatás
Termékenység
A piroxikám-betadex ronthatja a nők termékenységét, így alkalmazása nem javasolt terhességet tervező nők számára. A piroxikám alkalmazásának leállítása javasolt fogamzási problémákkal küzdő vagy fogamzóképességi teszt elvégzése előtt álló nőknél.
Terhesség
Állatkísérletek során a piroxikám-betadex nem mutatott teratogén hatást. Ugyanakkor terhesség vagy szoptatás idején történő alkalmazásának biztonságossága nem kellőképpen megalapozott.
A piroxikám – más NSAID-hoz hasonlóan – a ciklooxigenáz reverzibilis gátlásán keresztül gátolja a prosztaglandin szintézisét és felszabadulását. Ennek a hatásnak köszönhető, hogy a terhesség késői szakaszában alkalmazott piroxikám a kísérleti állatokban elhúzódó és késleltetett szülést eredményezett.
A terhesség 20. hetétől kezdődően a piroxikám-betadex alkalmazása a magzati veseműködési zavarból eredő oligohydramniont okozhat. Ez röviddel a kezelés megkezdése után jelentkezhet, és a kezelés abbahagyása után általában reverzibilis. Ezen felül – a második trimeszterben végzett kezelést követően – ductus arteriosus-szűkületről is beszámoltak, mely a legtöbb esetben a kezelés leállítása után helyreállt. Ennek megfelelően általánosságban kerülendő a NSAID-ok használata a terhesség első két trimeszterében és a szülés alatt, kivéve, ha az anya számára várható klinikai előny meghaladja a magzatnak okozott esetleges károsodás kockázatát.
Tekintettel a NSAID-ok magzati szív- érrendszerre kifejtett ismert hatására (a ductus arteriosus szűkületének/ korai elzáródásának veszélye és a pulmonalis hypertensio), valamint a vesekárosodás (lásd fent), a piroxikám alkalmazása a terhesség alatt ellenjavallt.
A prosztaglandin szintézis gátlása negatívan befolyásolhatja a terhességet. Epidemiológiai adatok arra utalnak, hogy prosztaglandinszintézis-gátlók koraterhességben történt alkalmazását követően megemelkedhet a spontán abortusz kockázata. Állatkísérletekben a prosztaglandinszintézis-gátlók alkalmazása beágyazódás előtti és utáni veszteséget eredményezett.
A Brexin ellenjavallt a terhesség időtartama alatt.
Szoptatás
Adatok arra utalnak, hogy az anyatejben a piroxikám koncentrációja az anyai plazmakoncentráció körülbelül 1‑3%-a. Akár 52 napig tartó kezelés alatt sem figyeltek meg piroxikám-felhalmozódást az anyatejben a plazmában lévő koncentrációhoz viszonyítva. Mivel a klinikai biztonságosság újszülöttek esetében még nem lett megállapítva, a piroxikám-betadex nem alkalmazható a szoptatás időszakában.
4.7 A készítmény hatásai a gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges képességekre
A készítmény olyan mértékben csökkentheti az éberséget, ami zavarhatja a gépjárművezetéshez vagy a gyors reflexeket igénylő tevékenységek végzéséhez szükséges képességeket.
Mivel piroxikám kezeléssel összefüggésben jelentettek már szem körüli duzzanatot, homályos látást, szemirritációt, a betegeket figyelmeztetni kell, hogy gépjárművezetés vagy gépek kezelése során fokozott óvatossággal járjanak el; még ha rutin szemészeti és réslámpás vizsgálatok nem is mutattak egyértelmű szemkárosodásokat, e tünetek jelentkezésekor szemészeti vizsgálatok elvégzése indokolt.
4.8 Nemkívánatos hatások, mellékhatások
A mellékhatások előfordulási gyakoriságának leírása az alábbi osztályozást követi: nagyon gyakori (≥1/10), gyakori (≥1/100 - <1/10), nem gyakori (≥1/1000 - <1/100), ritka (≥ 1/10 000 - <1/1000), nagyon ritka (<1/10 000), nem ismert (a rendelkezésre álló adatok alapján nem állapítható meg).
|
Szervrendszer |
Mellékhatás |
Gyakoriság |
|---|---|---|
|
Vérképzőszervi és nyirokrendszeri betegségek és tünetek |
Anaemia, thrombocytopenia, leukopenia, eosinophilia |
Gyakori |
|
Aplasticus anaemia, haemolyticus anaemia. |
Nem ismert |
|
|
Immunrendszeri betegségek és tünetek |
Szérumbetegség, anaphylaxia |
Nem ismert |
|
Anyagcsere- és táplálkozási betegségek és tünetek |
Anorexia, hyperglycaemia |
Gyakori |
|
Hypoglycaemia |
Nem gyakori |
|
|
Folyadékretenció |
Nem ismert |
|
|
Pszichiátriai kórképek |
Depresszió, szokatlan álmok, hallucinációk, álmatlanság, zavartság, kedélyállapot megváltozása, idegesség |
Nem ismert |
|
Idegrendszeri betegségek és tünetek |
Szédülés, fejfájás; aluszékonyság |
Gyakori |
|
Asepticus meningitis, Paraesthesia |
Nem ismert |
|
|
Szembetegségek és szemészeti tünetek |
Homályos látás |
Nem gyakori |
|
Szem irritációja, szem körüli oedema |
Nem ismert |
|
|
A fül és az egyensúly‑érzékelő szerv betegségei és tünetei |
Vertigo, tinnitus |
Gyakori |
|
Halláskárosodás |
Nem ismert |
|
|
Szívbetegségek és a szívvel kapcsolatos tünetek |
Palpitatio |
Nem gyakori |
|
Érbetegségek és tünetek |
Hypertonia, vasculitis |
Nem ismert |
|
Légzőrendszeri, mellkasi és mediastinalis betegségek és tünetek |
Dyspnoe, bronchospasmus, epistaxis |
Nem ismert |
|
Emésztőrendszeri betegségek és tünetek |
Hasi diszkomfort és fájdalom, székrekedés, hasmenés, epigastrialis diszkomfort vagy fájdalom, flatulencia, hányinger, hányás, emésztési zavarok |
Gyakori |
|
Stomatitis |
Nem gyakori |
|
|
Gastritis, gastrointestinalis vérzés, gastrointestinalis perforatio, melaena, haematemesis, pepticus fekély, pancreatitis, szájszárazság |
Nem ismert |
|
|
Máj- és epebetegségek, illetve tünetek |
Sárgaság, hepatitis. |
Nem ismert |
|
A bőr és a bőr alatti szövet betegségei és tünetei |
Bőrkiütés, pruritus |
Gyakori |
|
Súlyos bőrreakciók: DRESS-szindróma, Stevens–Johnson-szindróma (SJS) és toxicus epidermalis necrolysis (TEN) (lásd 4.4 pont). Alopecia, angioedema, exfolitív dermatitis, erythema multiforme, onycholysis, fotoallergiás reakciók, urticaria, vesiculo-bullosus bőrreakciók, nem thrombocytopeniás purpura, fix gyógyszerkiütés (lásd 4.4 pont). |
Nem ismert |
|
|
Vese- és húgyúti betegségek és tünetek |
Interstitialis nephritis, papillaris necrosis, nephrosis szindróma, veseelégtelenség. |
Ritka |
|
Glomerulonephritis. |
Nem ismert |
|
|
Általános tünetek, az alkalmazás helyén fellépő reakciók |
Oedema. |
Gyakori |
|
Rossz közérzet |
Nem ismert |
|
|
Laboratóriumi és egyéb vizsgálatok eredményei |
Emelkedett szérum transzamináz-szint, testsúlynövekedés |
Gyakori |
|
Testsúlycsökkenés, emelkedett alkalikus foszfatáz-szint, pozitív ANA eredmény, haemoglobin- és haematokrit érték csökkenése |
Nem ismert |
Oedemát, hypertoniát és szívelégtelenséget jelentettek NSAID-okkal történő kezelés kapcsán.
Emiatt idős betegek, valamint szívbetegség szempontjából veszélyeztetett betegek esetében a szívelégtelenség előidézésének kockázatát szem előtt kell tartani.
Klinikai és epidemiológiai vizsgálatokból származó adatok szerint egyes NSAID-ok alkalmazása során kis mértékben fokozódhat az artériás thromboticus események (pl. myocardialis infarctus, stroke) kialakulásának kockázata, különösen nagyobb adagok, hosszabb ideig történő alkalmazása esetén (lásd 4.4 pont).
A Brexin gastrointestinalis szinten feltehetőleg jobban tolerálható, mint a hagyományos piroxikám; tekintettel arra, hogy a hatóanyag kevesebb időt tölt a gastrointestinalis traktusban, csökken a közvetlen érintkezés miatti irritáció kockázata.
Feltételezett mellékhatások bejelentése
A gyógyszer engedélyezését követően lényeges a feltételezett mellékhatások bejelentése, mert ez fontos eszköze annak, hogy a gyógyszer előny/kockázat profilját folyamatosan figyelemmel lehessen kísérni.
Az egészségügyi szakembereket kérjük, hogy jelentsék be a feltételezett mellékhatásokat a hatóság részére az V. függelékben található elérhetőségek valamelyikén keresztül.
4.9 Túladagolás
A túladagolás legjelentősebb tünetei a fejfájás, aluszékonyság, szédülés és az ájulás. Szupportív és tüneti kezelés javasolt; az aktív szén csökkentheti a piroxikám-betadex felszívódását.
Bár vizsgálatokkal nem támasztható alá, hemodialízissel valószínűleg nem gyorsítható a piroxikám kiválasztása, mivel a szer nagymértékben kötődik a plazmafehérjékhez.
5. FARMAKOLÓGIAI TULAJDONSÁGOK
5.1 Farmakodinámiás tulajdonságok
Farmakoterápiás csoport: Nem-szteroid gyulladásgátlók és reuma ellenes készítmények
ATC-kód: M01A C01
Az N-heterociklusos karboxamid-benzotiazin-csoportba tartozó piroxikám egy új nem-szteroid gyulladásgátló csoport, az oxikámok első tagja. A piroxikám más nem-szteroid gyulladásgátlókhoz hasonló gyulladáscsökkentő, fájdalom- és lázcsillapító hatást fejt ki. Állatkísérletek szerint a piroxikám hatással van a gyulladás helyére történő sejtmigrációra. Más NSAID-okhoz hasonlóan a piroxikám is gátolja a prosztaglandin-szintézist, a ciklooxigenáz enzim gátlásával. Az indometacintól eltérően a piroxikám a prosztaglandin-szintézis reverzibilis gátlója. 9 aktív reumás ízületi gyulladásban szenvedő beteggel elvégzett vizsgálatban a piroxikám (20 mg/nap 15 napon át) jelentősen csökkentette a polymorphonuclearis (PMN) sejtek működését, a szuper-oxid anionok termelődését a perifériás vérben és a synovialis folyadékban, valamint a PMN és a PMN-elasztáz koncentrációt a synovialis folyadékban. A PMN aktivitás modulációja hozzájárulhat a piroxikám gyulladáscsökkentő hatásához.
A Brexin a piroxikám olyan új formája, melyben a hatóanyag komplexet képez a betadex-szel (béta‑ciklodextrin).
A béta-ciklodextrin egy ciklikus oligoszacharid, mely enzimatikus hidrolízissel keményítőből nyerhető. Sajátos kémiai struktúrájának köszönhetően a béta-ciklodextrin zárvány komplexeket képez különböző gyógyszerekkel (molekuláris enkapszuláció), így megváltoztatja azok egyes tulajdonságait, mint oldékonysági ráta, stabilitás és biohasznosulás.
A piroxikám-béta-ciklodextrin kitűnően oldódik vízben és per os sokkal gyorsabban felszívódik, mint a piroxikám.
Ennek a megnövekedett oldékonyságnak a következtében a piroxikám béta-ciklodextrin plazmaszintje gyorsan növekszik, a piroxikámhoz képest a csúcskoncentrációt hamarabb éri el, ami klinikailag abban nyilvánul meg, hogy a fájdalomcsillapító és gyulladáscsökkentő hatás gyorsabban alakul ki és erőteljesebb.
A piroxikám hosszú felezési ideje a Brexin készítményekben változatlan, lehetővé téve így a napi egyszeri adagolást.
A karrageninnel kiváltott talp oedema teszt során a Brexin gyulladáscsökkentő hatása gyorsabban kialakult, mint a piroxikámé; a beadás utáni első órában a per os, illetve rectalisan alkalmazott Brexin is 2-3-szor aktívabb volt, mint a piroxikám.
A Brexin per os fájdalomcsillapító hatását egerekben a fenilkinonnal kiváltott fájdalom csillapításában vizsgálták. A molekula komplex maximális hatását a beadás után 5 perccel érte el (max. csillapító hatás 99%-a), míg ugyanez az adat a piroxikám esetében 78% volt. Mindkét gyógyszer hatása állandó volt a beadástól számított két órán át.
A Brexin és a piroxikám terápiás indexét úgy számították ki, hogy összehasonlították a patkányokban karrageninnel kiváltott talp oedema teszttel értékelt gyulladáscsökkentő hatást az ugyanezen állatfajban észlelt gyomorirritáló hatással.
A per os alkalmazott Brexin terápiás indexe 2,65-ször magasabb volt, mint a per os adott piroxikámé.
A Brexin jobb gastrointestinalis tolerálhatóságát férfiaknál igazolták három, kettős-vak, kontrollos vizsgálatban, amelyekben a székletben található vért 51Cr izotóppal jelzett vörösvérsejt módszerrel vizsgálták. A kezelés időtartama mindegyik vizsgálatban 28 nap volt. Két vizsgálat szerint a széklettel történő vérveszteség jelentősen alacsonyabb volt a Brexin csoportban a 4 hetes vizsgálati időszak végéig, és a harmadik vizsgálatban is ehhez hasonló trendet figyeltek meg.
Egy másik vizsgálatban a Brexin gastointestinalis tolerálhatóságát hasonlították össze az egyszerű piroxikámmal, indometacinnal és placebóval 14 napos alkalmazást követően; a gastricus potenciál különbséget (max. GPD) is meghatározták. A Brexin kevésbé volt hatással erre a paraméterre, mint a piroxikám vagy az indometacin, és pozitív összefüggés mutatkozott a max. GPD és az endoszkópos pontszámok között.
Következésképp a Brexin esetében kedvezőbb a farmakodinámiás hatás és a gastrointestinalis toxicitás aránya, mint a hagyományos piroxikám esetén.
5.2 Farmakokinetikai tulajdonságok
Felszívódás és eloszlás
Brexin per os alkalmazása során csak a hatóanyag (a piroxikám) szívódik fel és nem az egész molekula komplex.
Egészséges önkéntesekben végzett vizsgálatok azt bizonyították, hogy egyszeri ekvivalens adagban (20 mg piroxikámnak megfelelő) Brexinnel a plazma-csúcskoncentráció hamarabb volt elérhető (Brexin alkalmazásakor 30-60 percen belül), mint a hagyományos piroxikámmal (per os adásakor 2 óra múlva).
Elimináció
Az eliminációs paraméterekben, Kel, felezési idő, nincs különbség a piroxikámhoz képest, mivel a béta‑ciklodextrin komplex csak a felszívódást befolyásolja, az eliminációt nem. A hatóanyag mintegy 72 órán belül a vizelettel ürül Brexin és piroxikám esetében is, ez a bevitt mennyiség kb. 10%-a.
A komplex per os alkalmazása után a változatlan béta-ciklodextrin nem mutatható ki sem a plazmában, sem a vizeletben. A béta-ciklodextrin metabolizációja a vastagbélben történik, az intestinalis mikroflóra bontja le dextrinre, maltózra és glükózra.
5.3 A preklinikai biztonságossági vizsgálatok eredményei
A hagyományos – farmakológiai biztonságossági, ismételt dózistoxicitási, genotoxicitási, karcinogenitási, reprodukcióra-, és fejlődésre kifejtett toxicitási – vizsgálatokból származó nem klinikai jellegű adatok azt igazolták, hogy a készítmény nem jelent különleges veszélyt az emberre.
Más prosztaglandin-szintézis gátolókhoz hasonlóan a piroxikám is megnöveli a dystocia és a késői szülés előfordulási gyakoriságát állatoknál, ha a gyógyszert a vemhesség folyamán végig alkalmazzák. A NSAID-ok alkalmazása vemhes patkányoknál a magzati artériás vezeték összehúzódását okozhatja. Ezen kívül a vemhesség utolsó trimeszterében fokozott a gastro-duodenalis toxicitás.
A nem klinikai vizsgálatok szerint maximális dózis esetén (amely az emberi adagnak több mint 60‑szorosa) előfordulnak olyan hatások, mint például gastrointestinalis elváltozások és vesepapilla necrosis.
Ez a piroxikám expozíció az emberi maximális expozíciót jelentősen meghaladja, így a gyógyszer klinikai alkalmazása során ilyen hatások nem várhatóak.
6. GYÓGYSZERÉSZETI JELLEMZŐK
6.1 Segédanyagok felsorolása
Laktóz-monohidrát, kroszpovidon, A-típusú karboximetilkeményítő-nátrium, víztartalmú kolloid szilícium-dioxid, hidegen duzzadó keményítő, magnézium-sztearát.
6.2 Inkompatibilitások
Nem ismertek.
6.3 Felhasználhatósági időtartam
3 év
A megjelölt felhasználhatósági időtartam a megfelelően tárolt, bontatlan készítményre vonatkozik.
6.4 Különleges tárolási előírások
Legfeljebb 25ºC-on tárolandó.
6.5 Csomagolás típusa és kiszerelése
6 db, 10 db, 20 db, 30 db tabletta fehér, átlátszatlan PVC/PVDC//AL/PVDC buborékcsomagolásban és dobozban.
Nem feltétlenül mindegyik kiszerelés kerül kereskedelmi forgalomba.
6.6 A megsemmisítésre vonatkozó különleges óvintézkedések és egyéb, a készítmény kezelésével kapcsolatos információk
Bármilyen fel nem használt gyógyszer, illetve hulladékanyag megsemmisítését a gyógyszerekre vonatkozó előírások szerint kell végrehajtani.
Megjegyzés (egy keresztes)
Osztályozás: II. csoport
Kizárólag orvosi rendelvényhez kötött gyógyszer (V).
7. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY JOGOSULTJA
Chiesi Pharmaceuticals GmbH
Gonzagagasse 16/16, A-1010, Bécs, Ausztria
8. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY SZÁMA(I)
OGYI-T-8393/01 6× PVC/PVDC//AL/PVDC buborékcsomagolásban
OGYI-T-8393/04 10× PVC/PVDC//AL/PVDC buborékcsomagolásban
OGYI-T-8393/02 20× PVC/PVDC//AL/PVDC buborékcsomagolásban
OGYI-T-8393/03 30× PVC/PVDC//AL/PVDC buborékcsomagolásban
9. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY ELSŐ KIADÁSÁNAK/ MEGÚJÍTÁSÁNAK DÁTUMA
A forgalomba hozatali engedély első kiadásának dátuma: 2002. március 19.
A forgalomba hozatali engedély legutóbbi megújításának dátuma: 2010. december 20.
10. A SZÖVEG ELLENŐRZÉSÉNEK DÁTUMA
2024. június 5.