Budenofalk 9 mg gyomornedv-ellenálló granulátum alkalmazási előírás

1. A GYÓGYSZER NEVE

Budenofalk 9 mg gyomornedv-ellenálló granulátum

2. MINŐSÉGI ÉS MENNYISÉGI ÖSSZETÉTEL

Tasakonként 9 mg budezonidot tartalmaz.

Ismert hatású segédanyagok: 36 mg laktóz-monohidrátot, 828 mg szacharózt és 900 mg szorbitot (E420) tartalmaz tasakonként.

A segédanyagok teljes listáját lásd a 6.1 pontban.

3. GYÓGYSZERFORMA

Gyomornedv-ellenálló granulátum

Fehér vagy csaknem fehér granulátum és fehér vagy halványsárga por citrom ízesítéssel, tasakban.

4. KLINIKAI JELLEMZŐK

4.1 Terápiás javallatok

Remisszió eléréséhez az ileumot és/vagy a colon ascendenst érintő enyhe és középsúlyos, aktív Crohn‑betegségben.

Remisszió eléréséhez mikroszkópos (kollagén és lymphocytás) colitis aktív szakaszában 18 év feletti felnőtteknél.

4.2 Adagolás és alkalmazás

Adagolás

Crohn‑betegség és mikroszkópos colitis

Felnőttek 18 év felett

Az ajánlott napi adag naponta egyszer 1 tasak (9 mg budezonid-tartalmú gyomornedv-ellenálló granulátum) reggel, kb. fél órával a reggeli előtt.

Gyermekek és serdülők

Gyermekek és serdülők – az erre a korcsoportra vonatkozó – megfelelő tapasztalat hiányában nem szedhetik a Budenofalk granulátumot.

Vesekárosodásban szenvedő betegek

Nincs különleges adagolási ajánlás veseelégtelenség esetén (lásd 5.2 pont).

Májkárosodásban szenvedő betegek

Mivel csak korlátozott számban áll rendelkezésre információ ebben a betegcsoportban, különleges adagolási ajánlás nem állapítható meg (lásd 4.3, 4.4 és 5.2 pont).

Az alkalmazás módja

Szájon át történő alkalmazásra.

Egy tasak tartalmát kell reggeli előtt bevenni. A granulátumot a nyelvre kell helyezni, és sok folyadékkal (pl. egy pohár vízzel), egyben kell lenyelni. A granulátumot nem szabad elrágni vagy összetörni, hogy a granulátum gyomornedv-ellenálló bevonata ne sérüljön. A granulátum idő előtti szétesése kiszámíthatatlan módon befolyásolja a granulátum hatékonyságát.

A kezelés időtartama

A kezelés időtartama általában 8 hét.

A kezelés abbahagyása

A Budenofalk granulátummal végzett kezelést nem szabad hirtelen abbahagyni. A kezelés végén nagyobb intervallumokban kell adni, azaz minden második nap 2 héten keresztül. Ezután a kezelést be lehet fejezni.

4.3 Ellenjavallatok

A Budenofalk granulátum nem adható:

a készítmény hatóanyagával vagy a 6.1 pontban felsorolt bármely segédanyagával szembeni túlérzékenység,

májcirrhosis esetén.

4.4 Különleges figyelmeztetések és az alkalmazással kapcsolatos óvintézkedések

A Budenofalk granulátummal végzett kezelés alacsonyabb szisztémás szteroidszintet eredményez, mint a hagyományos per os glükokortikoid-kezelés. Más glükokortikoiddal történő kezelésről való átállítás a szisztémás szteroidszintek változására utaló tüneteket válthat ki.

A Budenofalk granulátum alkalmazása fokozott óvatosságot igényel tuberculosis, hypertonia, diabetes mellitus, osteoporosis, peptikus fekély, glaucoma vagy cataracta esetén, továbbá diabetes vagy glaucoma családi előfordulása esetén, illetve egyéb olyan esetekben, amikor a glükokortikoidoknak nemkívánatos hatásai lehetnek.

Ez a gyógyszer nem alkalmas a gastrointestinalis rendszer felső szakaszát érintő Crohn‑betegség kezelésére.

A hatóanyag elsődleges helyi hatásánál fogva nem várható javulás extraintestinalis tünetek (pl. szemet, bőrt, ízületeket érintő tünetek) esetén.

Szisztémás glükokortikoid-hatások előfordulhatnak, elsősorban nagyobb adagok hosszabb ideig tartó alkalmazása esetén. Ilyen hatások lehetnek: Cushing‑szindróma, mellékvesekéreg-szuppresszió, a növekedés visszamaradása, a csontsűrűség csökkenése, cataracta, glaucoma és pszichiátriai/viselkedési zavarok széles skálája (lásd 4.8 pont).

Fertőzés

A gyulladásra adott válasz és az immunrendszer szuppressziója növeli a fertőzésekre való hajlamot és azok súlyosságát. Bakteriális, gombás, amőbás és virális fertőzések súlyosabbá válhatnak glükokortikoid‑kezelés során, amire figyelemmel kell lenni. A klinikai kép atípusossá válhat, a súlyos fertőzések, mint a sepsis és tuberculosis tüneteit elnyomhatja, azok súlyosbodhatnak, mielőtt diagnosztizálják őket.

Varicella

A varicella – ami normális körülmények között enyhe megbetegedés – kiemelt figyelmet érdemel, mivel immunszuppresszált betegeknél halálos kimenetelű lehet. Azoknak a betegeknek, akik korábban nem estek át bizonyíthatóan varicella-fertőzésen, fel kell hívni a figyelmét arra, hogy kerüljék a személyes kontaktust varicella vagy herpes zoster fertőzésben szenvedő betegekkel, és amennyiben az expozíció mégis megtörtént, haladéktalanul forduljanak orvoshoz. Amennyiben gyermek a beteg, a szülők figyelmét kell erre felhívni. Azoknál a nem immunizált, expozíciónak kitett betegeknél, akik szisztémás glükokortikoid-kezelést kapnak, illetve a megelőző 3 hónapban kaptak, varicella zoster immunglobulinnal (VZIG) történő passzív immunizálás szükséges. Az immunizációnak a varicellával fertőzött beteggel való érintkezést követő 10 napon belül kell megtörténnie. Ha a varicella diagnózisa megerősítést nyert, sürgős szakorvosi kezelésre van szükség. A glükokortikoidok adását nem kell felfüggeszteni, és az adag növelése szükséges lehet.

Morbilli

Csökkent immunitású betegeknek morbillivel történt kontaktus esetén – amennyiben lehetséges – az expozíciót követően a lehető leghamarabb normál immunglobulint kell kapniuk.

Vakcinák

Folyamatos glükokortikoid alkalmazása esetén nem szabad élő vírust tartalmazó vakcinát adni a betegeknek. Más vakcinákkal szembeni antitest válasz csökkenhet.

Májfunkciós zavarok

A primer biliaris cirrhosis (PBC) májcirrhosissal járó kései stádiumában a tapasztalatok alapján valamennyi, súlyosan károsodott májműködésű betegnél a budezonid szisztémás hasznosulásának növekedése várható. Ugyanakkor azoknál a májbetegeknél, akiknél májcirrhosis nem alakult még ki, a budezonid napi 9 mg adagban biztonságos és jól tolerálható volt. Nincs bizonyíték arra vonatkozóan, hogy speciális adagolási ajánlásra lenne szükség nem cirrhoticus májbetegségekben, illetve csak enyhén károsodott májfunkció esetén.

Látászavar

A kortikoszteroidok szisztémás és helyi alkalmazásával kapcsolatosan látászavarról számolhatnak be. Amennyiben a beteg olyan tünetekkel jelentkezik, mint például a homályos látás vagy egyéb látászavarok, fontolóra kell venni a beteg szemész szakorvoshoz történő utalását a lehetséges okok kivizsgálása céljából, amelyek között szerepelhet a cataracta, a glaucoma vagy olyan ritka betegségek, mint a centrális serosus chorioretinopathia (CSCR), amelyeket a szisztémás és helyi kortikoszteroid alkalmazása után jelentettek.

Egyebek

A glükokortikoidok a hypothalamus-hypophysis-mellékvesekéreg (HPA) tengely szuppresszióját okozhatják, és csökkenthetik a stresszre adott választ. Ha a beteg műtétnek vagy egyéb stressznek van kitéve, kiegészítő szisztémás glükokortikoid-kezelés ajánlott.

A ketokonazollal vagy egyéb CYP3A4‑inhibitorral történő egyidejű kezelést kerülni kell (lásd 4.5 pont).

A készítmény segédanyagként laktózt, szacharózt és szorbitot tartalmaz. Ritkán előforduló, örökletes galaktóz- vagy fruktózintoleranciában, glükóz-galaktóz malabszorpcióban, szacharáz-izomaltáz hiányban, teljes laktázhiányban vagy veleszületett laktázhiányban a készítmény nem szedhető.

4.5 Gyógyszerkölcsönhatások és egyéb interakciók

Farmakodinámiás kölcsönhatások

Szívglikozidok

A glikozidhatás fokozódhat a káliumhiány miatt.

Diuretikumok

A káliumürítés fokozódhat.

Farmakokinetikai kölcsönhatások

Citokróm P450

CYP3A4‑inhibitorok

Az egyidejű kezelés CYP3A‑inhibitorokkal, beleértve a kobicisztát-tartalmú készítményeket, várhatóan fokozza a szisztémás mellékhatások kockázatát. Kerülni kell ezt a kombinációt, kivéve, ha az előny meghaladja a szisztémás kortikoszteroid-mellékhatások fokozott kockázatát. Ebben az esetben a betegeket monitorozni kell, hogy nem alakulnak‑e ki szisztémás kortikoszteroid-mellékhatások.

Naponta egyszer szájon át adott 200 mg ketokonazol körülbelül hatszorosára növelte az együttesen alkalmazott budezonid (3 mg egyszeri adag) plazmakoncentrációját. Ha a ketokonazolt 12 órával a budezonid után adták, a plazmaszint körülbelül háromszorosára nőtt. Mivel az adagolásra vonatkozó ajánláshoz nincs elegendő adat, ezt a kombinációt kerülni kell.

További erős CYP3A4‑inhibitorok, mint a ritonavir, az itrakonazol, a klaritromicin és a grépfrútlé szintén jelentősen megemelhetik a budezonid plazmakoncentrációját. Ezért a budezonid egyidejű bevételét kerülni kell.

CYP3A4‑induktorok

Olyan vegyületek és gyógyszerek, mint például a karbamazepin és a rifampicin, melyek indukálják a CYP3A4 enzimet, csökkenthetik a budezonid szisztémás és a bélnyálkahártyán érvényesülő helyi expozícióját egyaránt. A budezonid adagjának módosítása (pl. budezonid 3 mg kapszula adása) válhat szükségessé.

CYP3A4‑szubsztrátok

Azok a vegyületek és gyógyszerek, melyeket a CYP3A4 enzim bont le, kompetitorai lehetnek a budezonidnak. Ha a kompetitor vegyület affinitása nagyobb a CYP3A4‑hez, az a budezonid magasabb plazmakoncentrációjához vezethet, vagy – ha a budezonid kötődik erősebben a CYP3A4‑hez – a kompetitor vegyület plazmaszintje emelkedhet meg, és ezen gyógyszer adagjának beállítása vagy csökkentése válhat szükségessé.

Emelkedett plazmakoncentrációkról és fokozott glükokortikoid-hatásokról számoltak be nőknél, akik egyidejűleg ösztrogént is kaptak vagy fogamzásgátlót is szedtek, de kis adagú kombinált fogamzásgátlók esetében ezt nem figyelték meg.

Az ajánlott dózisban alkalmazott cimetidin és a budezonid kombinációja a budezonid farmakokinetikájára csekély, klinikailag nem szignifikáns hatást gyakorol. Az omeprazol nem befolyásolja a budezonid farmakokinetikáját.

Szteroidkötő vegyületek

Elméletileg nem zárható ki lehetséges kölcsönhatás szteroidkötő műgyantákkal, például kolesztiraminnal és antacidumokkal. Budenofalk granulátummal egyidejűleg adva az ilyen kölcsönhatás a budezonid hatásának gyengüléséhez vezethet. Éppen ezért ezeket a készítményeket egyidejűleg nem szabad szedni, hanem legalább 2 óra időeltolódással kell bevenni.

Mivel a budezonid-kezelés gátolhatja a mellékvese-működést, a hypophysis elégtelenségének diagnosztizálására szolgáló ACTH-stimulációs teszt hibás eredményt (alacsony értéket) adhat.

4.6 Termékenység, terhesség és szoptatás

Terhesség

A terhesség során való alkalmazást kerülni kell, hacsak nincs sürgető oka a Budenofalk granulátummal történő kezelésnek. Kevés adat van terhesség során budezonid orális alkalmazásával kapcsolatban embereknél. Noha nagyszámú terhességből származó adatok inhalált budezonid alkalmazása kapcsán nem utalnak mellékhatásra, a Budenofalk granulátummal folytatott kezelés során a budezonid maximális plazmakoncentrációja várhatóan magasabb, mint az inhalált budezonid alkalmazásakor. Vemhes állatoknál a budezonid más glükokortikoidhoz hasonlóan magzati fejlődési rendellenességeket okozott (lásd 5.3 pont). Ennek az emberre vonatkozó jelentőségét nem igazolták.

Szoptatás

A budezonid kiválasztódik az anyatejbe (inhalációs alkalmazás utáni kiválasztódással kapcsolatos adatok rendelkezésre állnak).

A terápiás tartományon belül azonban a szoptatott csecsemőnél csak enyhe hatásokra lehet számítani Budenofalk 9 mg gyomornedv-ellenálló granulátum adása után. A Budenofalk alkalmazása előtt el kell dönteni, hogy a szoptatást függesztik fel, vagy megszakítják a kezelést / tartózkodnak a kezeléstől – figyelembe véve a szoptatás előnyét a gyermekre nézve, valamint a terápia előnyét a nőre nézve.

Termékenység

Nincs humán adat a budezonid termékenységre gyakorolt hatásával kapcsolatban. Állatkísérletekben a budezonid-kezelés nem befolyásolta a fertilitást (lásd 5.3 pont).

4.7 A készítmény hatásai a gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges képességekre

A gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges képességekre vonatkozó hatásokkal kapcsolatban nem végeztek vizsgálatokat.

4.8 Nemkívánatos hatások, mellékhatások

A mellékhatások értékelése az alábbi gyakorisági besorolásnak megfelelően történik:

nagyon gyakori (≥ 1/10)

gyakori (≥ 1/100 – < 1/10)

nem gyakori (≥ 1/1000 – < 1/100)

ritka (≥ 1/10 000 – < 1/1000)

nagyon ritka (< 1/10 000)

nem ismert (a gyakoriság a rendelkezésre álló adatokból nem állapítható meg).

Az alkalmazási előírásban említett nemkívánatos események legtöbbje más glükokortikoidokkal végzett kezelés esetén is előfordulhat.

Esetenként előfordulhatnak olyan nemkívánatos események, melyek a szisztémás glükokortikoidokra jellemzőek. Ezek a nemkívánatos események az adagolástól, a kezelés időtartamától, az egyidejűleg vagy korábban alkalmazott egyéb glükokortikoidoktól és az egyéni érzékenységtől függenek.

Klinikai vizsgálatok kimutatták, hogy a glükokortikoidokra jellemző nemkívánatos események gyakorisága orálisan adott Budenofalk esetében kisebb, mint a prednizolon egyenértékű adagjának per os adása esetén.

Extraintestinalis (elsősorban a bőrt és az ízületeket érintő) manifesztációk exacerbatióját vagy újbóli megjelenését idézheti elő a betegeknél szisztémás hatású glükokortikoidokról a helyi hatású budezonidra való áttérés.

Feltételezett mellékhatások bejelentése

A gyógyszer engedélyezését követően lényeges a feltételezett mellékhatások bejelentése, mert ez fontos eszköze annak, hogy a gyógyszer előny/kockázat profilját folyamatosan figyelemmel lehessen kísérni.

Az egészségügyi szakembereket kérjük, hogy jelentsék be a feltételezett mellékhatásokat a hatóság részére az V. függelékben található elérhetőségek valamelyikén keresztül.

4.9 Túladagolás

A budezonid túladagolásával kapcsolatos eset mostanáig nem ismert.

5. FARMAKOLÓGIAI TULAJDONSÁGOK

5.1 Farmakodinámiás tulajdonságok

Farmakoterápiás csoport: Helyileg ható kortikoszteroidok, ATC kód: A07EA06

A budezonid pontos hatásmechanizmusa a gyulladásos bélbetegségek kezelésében nem teljesen tisztázott. Klinikai farmakológiai és kontrollos klinikai vizsgálati adatok hangsúlyozottan arra utalnak, hogy a Budenofalk granulátum hatásmechanizmusa elsősorban a bélben kifejtett helyi hatáson alapul. A budezonid erős helyi gyulladáscsökkentő hatású glükokortikoid. A szisztémásan ható glükokortikoidokkal klinikailag egyenértékű adagokban a budezonid jelentősen kisebb mértékben okozza a HPA (hypothalamus‑hypophysis‑mellékvesekéreg) tengely szuppresszióját, és kevésbé befolyásolja a gyulladásos markereket.

A Budenofalk granulátum dózisfüggő módon befolyásolja a kortizon plazmaszintjét, amely hatás az ajánlott napi 9 mg budezonid-adag esetén szignifikánsan kisebb, mint a szisztémás glükokortikoidok klinikailag egyenértékű hatékony adagjainak adása esetén.

Klinikai hatásosság és biztonságosság

Crohn‑betegség

Egy randomizált, kettős vak, a gyógyszerformára nézve is kettős vak (double-dummy) vizsgálat során a terminális ileumot és/vagy a colon ascendenst érintő enyhe és középsúlyos Crohn‑betegeknél (200 < CDAI < 400) (Crohn’s disease activity index, CDAI) a napi egyszer adott 9 mg budezonid (9 mg OD) hatását hasonlították össze a naponta háromszor adott 3 mg budezonid (3 mg TID) hatásával.

Az elsődleges hatásossági végpont a remisszióba került betegek aránya volt (CDAI < 150) a kezelés 8. hetében. Összesen 471 beteget vontak a vizsgálatba (full analysis set, FAS), 439 beteg volt a protokoll szerinti (per protocol, PP) vizsgálati csoportban. Nem volt releváns különbség a két vizsgálati csoport között az alapvető kiindulási jellemzők tekintetében. A megerősítő elemzés szerint a 9 mg OD csoportban a betegek 71,3%‑a, a 3 mg TID csoportban pedig a 75,1%‑a volt remisszióban (PP) (p = 0,01975), ami arra utal, hogy a 9 mg budezonid napi egyszeri alkalmazása nem kevésbé hatásos (non-inferiority), mint a 3 mg budezonid napi háromszori adása.

Gyógyszerrel összefüggő súlyos nemkívánatos eseményről nem számoltak be.

Mikroszkópos colitis

A kollagén colitis remisszió-indukciójának klinikai vizsgálatai

A budezonid kollagén colitis remisszió-indukciójában mutatott hatásosságát és biztonságosságát két prospektív, kettős vak, randomizált, placebokontrollos, multicentrikus vizsgálatban értékelték aktív kollagén colitisben szenvedő betegeknél.

Az egyik vizsgálatban 30 beteget randomizáltak napi 9 mg budezonidot alkalmazó kezelésre, 25 beteget napi 3 g meszalazint alkalmazó kezelésre, 37-et pedig placebóra. Az elsődleges hatásossági változó a klinikai remisszióban lévő betegek aránya volt; klinikai remisszió alatt a napi legfeljebb 3 székletet értették. A budezoniddal kezelt betegek 80%‑a, a meszalazinnal kezelt betegek 44%‑a és a placebo-csoport betegeinek 59,5%‑a érte el az elsődleges végpontot (budezonid vs. placebo = 0,072). A klinikai remisszió egy másik meghatározás szerint figyelembe veszi a széklet állagát is – azaz a vizsgálati készítmény legutolsó alkalmazását megelőző 7 napban átlagosan napi 3‑nál kevesebb széklet és átlagosan napi 1‑nél kevesebb vizes széklet –, ez alapján a budezonid-csoport betegeinek 80%‑a, a meszalazin-csoport betegeinek 32,0%‑a és a placebo-csoport betegeinek 37,8%‑a ért el remissziót (budezonid vs. placebo: p < 0,0006). A budezonid biztonságos és jól tolerálható volt. A budezonid-csoportban tapasztalt nemkívánatos események egyikét sem tartották a gyógyszerrel összefüggőnek.

A másik vizsgálatban 14 beteget randomizáltak napi 9 mg budezonidot alkalmazó kezelésre, 14-et pedig placebóra. Az elsődleges hatásossági változó a klinikai válasz volt, amelyet a betegségaktivitás kiinduláshoz képest legalább 50%‑os csökkenéseként határoztak meg, és klinikai betegségaktivitás alatt a megelőző 7 nap székleteinek számát értették. A budezonid-csoport betegeinek 57,1%‑a és a placebo-csoport betegeinek 21,4%‑a ért el klinikai választ (p = 0,05). A budezonid biztonságos és jól tolerálható volt. A budezonid‑csoportban gyógyszerrel összefüggő súlyos nemkívánatos eseményről nem számoltak be.

A lymphocytás colitis remisszióindukciójának klinikai vizsgálata

A budezonid lymphocytás colitis remisszióindukciójában mutatott klinikai hatásosságát és biztonságosságát egy prospektív, kettős vak, a gyógyszerformára nézve is kettős vak, randomizált, placebokontrollos, multicentrikus vizsgálatban értékelték aktív lymphocytás colitisben szenvedő betegeknél.

Az elsődleges végpont a klinikai remisszió aránya volt, amit az utolsó vizitet megelőző 7 napban előforduló legfeljebb 21 székletként határoztak meg, köztük legfeljebb 6 vizes széklettel.

57 beteget randomizáltak (egyenként 19 beteget a budezonid-csoportba, meszalazin-csoportba és placebo-csoportba is) és adtak legalább egy adagot a vizsgálati készítményből (budezonid: 9 mg OD; meszalazin: 3 g OD). A kezelés időtartama 8 hét volt.

A megerősítő elemzésben a budezonid-csoportban szignifikánsan több beteg (78,9%) érte el az elsődleges végpontot, mint a placebo-csoportban (42,1%), ez a budezonid nagyobb hatásosságát (superiority) mutatja a placebóhoz képest. A meszalazin-csoport betegei közül 63,2% ért el klinikai remissziót (a placebóval összehasonlítva p = 0,097).

5.2 Farmakokinetikai tulajdonságok

Felszívódás

A Budenofalk granulátum speciális bevonatánál fogva 2‑3 óra múlva szívódik fel. Egészséges önkénteseknél budezonid gyomornedv-ellenálló granulátum egyszeri 9 mg adagjának éhgyomorra történő per os beadása után körülbelül 6 órával 2,2 ng/ml átlagos budezonid plazma csúcskoncentrációt figyeltek meg.

Budezonid 3 mg gyomornedv-ellenálló granulátum egyszeri adagjával végzett vizsgálat során kimutatták, hogy az egyidejű étkezés 2‑3 órával késleltetheti a gyomor-bél passzázst. Ez mintegy 4‑6 órára növeli a felszívódás idejét, azonban a felszívódás mértékét nem befolyásolja.

Eloszlás

A budezonid nagy térfogatban oszlik meg (kb. 3 l/kg). A plazmafehérjékhez való kötődése átlagosan 85‑90%.

Biotranszformáció

A budezonid jelentős mértékben metabolizálódik a májban (kb. 90%), melynek során kis glükokortikoid-aktivitású metabolitok keletkeznek. A két fő metabolit, a 6‑béta‑hidroxi‑budezonid és a 16‑alfa‑hidroxi‑prednizolon glükokortikoid-aktivitása kevesebb, mint 1%‑a a budezonidénak.

Elimináció

Az átlagos eliminációs felezési idő mintegy 3‑4 óra. Egészséges önkénteseknél, valamint éhgyomorra alkalmazva gyulladásos bélbetegségben szenvedőknél a szisztémás hasznosulás körülbelül 9‑13%.A budezonid clearence‑e körülbelül 10‑15 l/perc.

A budezonid esetlegesen nagyon kis mennyiségben ürül a vesén át.

Speciális betegcsoportok (májbetegségek)

A budezonid jelentős része a májban metabolizálódik. A budezonid szisztémás expozíciója károsodott májműködésű betegeknél megnőhet a budezonid CYP3A4‑en keresztül történő metabolizációjának csökkenése következtében. Ez a májbetegség típusától és súlyosságától függ.

5.3 A preklinikai biztonságossági vizsgálatok eredményei

Budezoniddal kapcsolatos akut, szubkrónikus és krónikus preklinikai toxikológiai vizsgálatok a thymus és a mellékvesekéreg atrófiáját, és különösen a lymphocytaszám csökkenését mutatták. Ezek a hatások kevésbé voltak kifejezettek vagy legfeljebb azonos mértékűek voltak az egyéb glükokortikoidoknál megfigyeltekkel. Mint az egyéb glükokortikoidok esetében, az adagtól és a kezelés időtartamától, valamint a betegségtől függően ezek a szteroidhatások emberben is jelentőséggel bírhatnak.

A budezonidnak számos in vitro és in vivo vizsgálatban nem volt mutagén hatása.

Budezoniddal hosszú ideig kezelt patkányoknál valamivel több basophil hepaticus gócot találtak. Karcinogenitási vizsgálatokban nőtt a primer hepatocellularis neoplasmák, astrocytomák (hím patkányokban) és emlőtumorok (nőstény patkányok) előfordulása. Ezek a tumorok valószínűleg a májat érintő specifikus szteroidreceptor-hatásnak, fokozott metabolikus terhelésnek és anabolikus hatásoknak tudhatók be. Ezek olyan hatások, amelyek patkánykísérletekben más glükokortikoidok kapcsán is előfordultak, ezért ennél a fajnál jelentkező hatástanicsoport-jellemzőknek tekinthetők.

Patkányoknál a budezonid nem befolyásolta a fertilitást. Vemhes állatoknál a budezonid más glükokortikoidokhoz hasonlóan magzati halált és magzati fejlődési rendellenességeket (kevesebb utód, intrauterin növekedés visszamaradása és csontváz-rendellenességek) okozott. Egyes glükokortikoidok állatkísérletekben szájpadhasadék kialakulását idézték elő. Ezeknek az eredményeknek az emberre vonatkozó jelentőségét nem igazolták (lásd 4.6 pont).

6. GYÓGYSZERÉSZETI JELLEMZŐK

6.1 Segédanyagok felsorolása

A típusú ammónium-metakrilát-kopolimer (Eudragit RL)

B típusú ammónium-metakrilát-kopolimer (Eudragit RS)

citromsav (pH beállításhoz)

laktóz-monohidrát

citromaroma

magnézium-sztearát

metakrilsav-metil-metakrilát-kopolimer (1:1) (Eudragit L 100)

metakrilsav-metil-metakrilát-kopolimer (1:2) (Eudragit S 100)

povidon K25

szukralóz

cukorgömböcskék (kukoricakeményítőből és szacharózból)

szorbit (E420)

talkum

trietil-citrát

xantángumi

6.2 Inkompatibilitások

Nem értelmezhető.

6.3 Felhasználhatósági időtartam

4 év

6.4 Különleges tárolási előírások

Ez a gyógyszer nem igényel különleges tárolást.

6.5 Csomagolás típusa és kiszerelése

Granulátum PETP/Al/LDPE tasakban.

15 db, 20 db, 30 db, 50 db, 60 db tasak dobozban.

Nem feltétlenül mindegyik kiszerelés kerül kereskedelmi forgalomba.

6.6 A megsemmisítésre vonatkozó különleges óvintézkedések és egyéb, a készítmény kezelésével kapcsolatos információk

Bármilyen fel nem használt gyógyszer, illetve hulladékanyag megsemmisítését a gyógyszerekre vonatkozó előírások szerint kell végrehajtani.

Megjegyzés:   (két kereszt)

Osztályozás: II. csoport

Kizárólag orvosi rendelvényhez kötött gyógyszer (V).

7. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY JOGOSULTJA

Dr. Falk Pharma GmbH

79108 Freiburg, Leinenweberstrasse 5.

Németország

8. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY SZÁMA(I)

OGYI-T-8898/04 30×

OGYI-T-8898/05 60×

9. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY ELSŐ KIADÁSÁNAK/ MEGÚJÍTÁSÁNAK DÁTUMA

A forgalomba hozatali engedély első kiadásának dátuma: 2011. június 14.

A forgalomba hozatali engedély legutóbbi megújításának dátuma: 2018. május 18.

10. A SZÖVEG ELLENŐRZÉSÉNEK DÁTUMA

2021. november 28.