Emozul 20 mg gyomornedv-ellenálló kemény kapszula alkalmazási előírás

1. A GYÓGYSZER NEVE

Emozul 20 mg gyomornedv-ellenálló kemény kapszula

Emozul 40 mg gyomornedv-ellenálló kemény kapszula

2. MINŐSÉGI ÉS MENNYISÉGI ÖSSZETÉTEL

Emozul 20 mg gyomornedv-ellenálló kemény kapszula

20 mg ezomeprazolt tartalmaz (ezomeprazol-magnézium formájában) kapszulánként.

Emozul 40 mg gyomornedv-ellenálló kemény kapszula

40 mg ezomeprazolt tartalmaz (ezomeprazol-magnézium formájában) kapszulánként.

Ismert hatású segédanyag:

A segédanyagok teljes listáját lásd a 6.1 pontban.

3. GYÓGYSZERFORMA

Gyomornedv-ellenálló kemény kapszula

Emozul 20 mg gyomornedv-ellenálló kemény kapszula

Fehér vagy csaknem fehér szemcséket (pelleteket) tartalmazó halvány rózsaszínű, 3-as méretű kapszulatok.

Emozul 40 mg gyomornedv-ellenálló kemény kapszula

Fehér vagy csaknem fehér szemcséket (pelleteket) tartalmazó rózsaszínű, 1-es méretű kapszulatok.

4. KLINIKAI JELLEMZŐK

4.1 Terápiás javallatok

Az Emozul kapszula alkalmazásának javallatai:

Felnőttek

Gastro-oesophagealis reflux betegség (GERD)

az erozív reflux oesophagitis kezelésére,

gyógyult oesophagitises betegek hosszú távú kezelésére, a relapszus megelőzésére,

gastrooesophagealis reflux (GERD) tüneti kezelésére.

Megfelelő antibakteriális terápiás protokollal kombinálva a Helicobacter pylori eradikációjára:

Helicobacter pylori fertőzéshez társuló nyombélfekély gyógyítására,

Helicobacter pylori fertőzéshez társuló gyógyult peptikus fekély relapszusának megelőzésére.

Folyamatos NSAID kezelést igénylő betegek:

NSAID kezeléshez társuló gyomorfekélyek gyógyítása,

NSAID kezeléshez társuló gyomor- és nyombélfekélyek megelőzése veszélyeztetett betegek esetében.

Vérző peptikus fekélyek hosszan tartó kezelésére, a vérzés kiújulásának megelőzésére alkalmazott bevezető intravénás kezelést követően

Zollinger–Ellison-szindróma kezelése

Serdülők 12 éves kortól

Gastro‑oesophagealis reflux betegség (GERD)

- az erozív reflux oesophagitis kezelésére,

- gyógyult oesophagitises betegek hosszútávú kezelésére, a relapszus megelőzésére,

- gastro-oesophagealis reflux (GERD) tüneti kezelésére.

Antibiotikumokkal kombinációban a Helicobacter pylori fertőzéssel kapcsolatos duodenalis fekély kezelésére.

4.2 Adagolás és alkalmazás

Adagolás

Felnőttek és serdülők (12 éves kortól):

Gastro-oesophagealis reflux betegség (GERD)

Erozív reflux oesophagitis kezelése

Naponta egyszer 40 mg, 4 héten át.

További 4 hetes kezelés javasolt azoknál a betegeknél, akiknél az oesophagitis nem gyógyult meg vagy a tüneteik megmaradtak.

Gyógyult oesophagitises betegek hosszú távú kezelése a relapsus megelőzésére

Naponta egyszer 20 mg.

Gastro-oesophagealis reflux betegség (GERD) tüneti kezelése

Oesophagitisben nem szenvedő betegek számára naponta egyszer 20 mg. Ha a tüneteket 4 hét után sem sikerült enyhíteni, akkor a beteg további kivizsgálása szükséges. A tünetek megszűnését követően naponta egyszer 20 mg alkalmazásával további tünetmentesség érhető el. Felnőttek esetében szükség szerinti adagolás alkalmazható: naponta egyszer 20 mg-ot kell bevenni, amikor szükséges. NSAID-okkal kezelt, gyomor- és nyombélfekély kialakulása szempontjából veszélyeztetett betegek számára nem javasolt a szükség szerinti adagolás.

Felnőttek:

Megfelelő antibakteriális terápiás protokollal kombinálva Helicobacter pylori eradikációjára:

Helicobacter pylori fertőzéshez társuló nyombélfekély gyógyítására,

Helicobacter pylori fertőzéshez társuló, gyógyult peptikus fekély relapszusának megelőzésére.

20 mg Emozul kapszula, 1 000 mg amoxicillinnel és 500 mg klaritromicinnel együtt alkalmazva, naponta 2-szer, 7 napon át.

Tartós NSAID kezelést igénylő betegek

- NSAID kezeléshez társuló gyomorfekélyek gyógyítása A szokásos adag 20 mg egyszer naponta. A kezelés időtartama 4-8 hét.

- NSAID kezeléshez társuló gyomor- és nyombélfekélyek megelőzése veszélyeztetett betegek esetében

20 mg egyszer naponta.

Hosszan tartó kezelés ismételten vérző peptikus fekélyek intravénás kezeléssel indukált prevencióját követően

Naponta egyszer 40 mg, 4 héten keresztül, az ismétlődő peptikus fekélyvérzés intravénásan indukált prevenciója után.

Zollinger–Ellison-szindróma kezelése

A javasolt kezdő adag naponta kétszer 40 mg Emozul. Ezután az adagot egyedileg kell beállítani és a kezelést mindaddig folytatni kell, amíg ez klinikailag javallt. A rendelkezésre álló klinikai adatok alapján a betegek többsége az ezomeprazol 80-160 mg napi dózisával panaszmentesen tartható. A 80 mg-nál nagyobb adagokat elosztva, naponta két részletben kell beadni.

12 éves kor feletti serdülők

Helicobacter pylori fertőzéssel kapcsolatos duodenalis fekély kezelése

A megfelelő kombinációs kezelés kiválasztásakor figyelembe kell venni a hivatalos nemzeti, regionális és helyi protokollt a bakteriális rezisztencia, a kezelés időtartama (leggyakrabban 7 nap, de néha 14 nap időtartamig) és az antibakteriális szer megfelelő alkalmazása tekintetében.

A kezelés szakorvos felügyeletével történhet.

Javasolt adagolás:

Vesekárosodás

Nem szükséges az adagolás megváltoztatása. Tekintettel arra, hogy csak korlátozott tapasztalat áll rendelkezésre, súlyos veseelégtelenségben elővigyázatosság javasolt (lásd 5.2 pont).

Májkárosodás

Enyhe vagy közepesen súlyos májkárosodásban nem szükséges az adagolás megváltoztatása. Súlyos májkárosodásban az Emozul 20 mg-os maximális adagját nem szabad túllépni (lásd 5.2 pont).

Idősek

Időskorban nem szükséges az adag megváltoztatása.

Gyermekek

Gyermekek, 12 év alatti korosztály

A készítmény 12 év alatti gyermekkorban való alkalmazása nem javasolt, mivel a biztonságos alkalmazhatóságára vonatkozóan nem áll rendelkezésre elegendő adat.

Az alkalmazás módja

A kapszulákat egészben, folyadékkal kell bevenni. Nem szabad széttörni vagy szétrágni.

Nyelési nehézség esetén a kapszula felnyitható és a pelletek félpohárnyi, szénsavmentes vízben elegyíthetők. Más folyadék erre a célra nem alkalmazható, mivel az enteralis bevonat feloldódhat. A folyadékot pelletekkel együtt azonnal vagy 30 percen belül kell meginni. Fél pohár vízzel a poharat ki kell öblíteni, majd ezt a vízmennyiséget is meginni. A pelleteket nem szabad szétrágni vagy összetörni.

Nyelésképtelen betegeknél a kapszula felnyitható, a pelletek szénsavmentes vízben diszpergálhatók és gyomorszondán át adható. Fontos, hogy megfelelő fecskendő és szonda kerüljön alkalmazásra. Az elkészítésre és alkalmazásra vonatkozó utasítást lásd a 6.6 pontban.

Ellenjavallatok

A készítmény hatóanyagával, a szubsztituált benzimidazolokkal, vagy a 6.1 pontban felsorolt bármely segédanyagával szembeni túlérzékenység.

A többi protonpumpa-gátlóhoz hasonlóan az ezomeprazol sem adható együtt nelfinavirral (lásd 4.5 pont).

Különleges figyelmeztetések és az alkalmazással kapcsolatos óvintézkedések

Bármilyen súlyos tünet felléptekor (pl. szignifikáns nem szándékos fogyás, visszatérő hányás, dysphagia, hematemezis vagy melaena) és gyomorfekély gyanúja esetén vagy annak jelenlétekor a fekélyes terület malignitását előzetesen ki kell zárni, mivel az Emozul-kezelés elfedheti a malignitásra utaló tüneteket és késleltetheti a diagnózist.

Hosszú távú kezelés

A hosszú távú kezelésben részesülő betegeket (különösen azokat, akik 1 évnél hosszabb ideig kapták a gyógyszert) rendszeresen ellenőrizni kell.

Szükség szerint alkalmazás

A szükség szerint alkalmazott kezelésben részesülő betegek figyelmét fel kell hívni arra, hogy ha tüneteik jellege megváltozik, keressék fel orvosukat.

Helicobacter pylori eradikáció

Ha az ezomeprazolt Helicobacter pylori eradikációjára rendelik, a hármas kombináció összes komponensére vonatkozóan figyelembe kell venni a lehetséges gyógyszerkölcsönhatásokat. A klaritromicin a CYP3A4 erős gátlószere, ezért a klaritromicin ellenjavallatait és kölcsönhatásait is szem előtt kell tartani, amikor hármas kombinációval kezelnek más, CYP3A4 enzim által metabolizált gyógyszereket (pl. ciszapridot) egyidejűleg szedő betegeket.

Gastrointestinalis fertőzések

A protonpumpa-gátló kezelés során kismértékben fokozódhat a (pl. Salmonella és Campylobacter okozta) gyomor-bél fertőzések kockázata (lásd 5.1 pont).

B12 vitamin felszívódás

Mint bármely savtermelést gátló gyógyszer, úgy az ezomeprazol is csökkentheti a B12 vitamin (cianokobalamin) felszívódását, melynek oka a csökkent gyomorsavtermelés, illetve annak teljes hiánya. Ezt figyelembe kell venni azoknál a betegeknél, akiknek a szervezetében csökkent mennyiségben raktározódik a B12 vitamin, illetve akiknél fennállnak olyan rizikó faktorok, melyek következtében a hosszú távú terápia során a B12 vitamin felszívódása nem megfelelő.

Hypomagnesaemia

A legalább 3 hónapon, és a legtöbb esetben egy éven keresztül protonpumpa-gátlókkal, mint például ezomeprazollal kezelt betegekben súlyos hypomagnesaemiáról számoltak be. A hypomagnesaemia olyan súlyos tünetekkel jelentkezhet, mint például kimerültség, tetánia, delírium, konvulzió, szédülés, kamrai ritmuszavar, mely tünetek gyakran észrevétlenül kezdődnek és eleinte figyelmen kívül hagyják őket. A legtöbb érintett betegben a hypomagnesaemia javult a magnéziumpótló terápia, és a protonpumpa-gátlókkal való kezelés abbahagyása hatására.

Az orvosnak fontolóra kell venni a magnéziumszint ellenőrzését a kezelés megkezdése előtt és rendszeres időközönként a kezelés során azoknál a betegeknél, akik várhatóan hosszú távú protonpumpa-gátló terápiában részesülnek, vagy egyidejűleg digoxint, vagy olyan gyógyszereket szednek, melyek hypomagnesaemiát okozhatnak (pl.: diuretikumok).

Csonttörések kockázata

A protonpumpa-gátlók főként nagy adagok és hosszú távú alkalmazás során (több mint 1 év), mérsékelten növelhetik a csípő-, csukló- és gerinctörések kockázatát, főként idősekben, vagy olyan betegeknél, akiknél egyéb ismert kockázati tényezők is fennállnak. Megfigyeléses vizsgálatok szerint a protonpumpa-gátlók 10‑40%‑kal növelik meg a törések kockázatát. A kockázatnövekedéshez részben egyéb kockázati tényezők is hozzájárulhatnak. Az osteoporosis kockázatának kitett betegeknek az érvényes klinikai irányelveknek megfelelő ellátásban, valamint megfelelő D-vitamin és kalcium bevitelben kell részesülniük.

Együttes alkalmazás egyéb gyógyszerekkel

Ezomeprazol és atazanavir együttes alkalmazása nem javasolt (lásd 4.5 pont). Amennyiben atazanavir és protonpumpa‑gátló együttes alkalmazása megítélés szerint mégis szükségszerű, szoros klinikai megfigyelés javasolt 400 mg‑ra emelt atazanavir dózis és 100 mg ritonavir kombináció alkalmazása mellett; a 20 mg‑os ezomeprazol dózist nem szabad túllépni.

Az ezomeprazol egy CYP2C19 inhibitor. Amikor elkezdjük vagy befejezzük az ezomeprazol kezelést, figyelembe kell venni a lehetséges kölcsönhatásokat a CYP2C19 által metabolizált gyógyszerekkel. Kölcsönhatást figyeltek meg a klopidogrél és az omeprazol között (lásd 4.5 pont). Ennek az interakciónak bizonytalan a klinikai jelentősége. Óvatosságból nem javasolt az ezomeprazol és a klopidogrél együttes alkalmazása.

Az ezomeprazol szükség szerint való alkalmazása esetén, az ezomeprazol ingadozó plazmakoncentrációja miatt a más gyógyszerekkel történő esetleges interakció veszélyére oda kell figyelni (lásd 4.5 pont).

Kölcsönhatás laboratóriumi vizsgálatokkal

A megnövekedett kromogranin‑A (CgA) szint zavarhatja a neuroendokrin tumorok vizsgálatait. Ezen kölcsönhatás elkerülése érdekében az Emozul-kezelést legalább 5 nappal a CgA mérés előtt fel kell függeszteni (lásd 5.1 pont). Amennyiben a CgA és gasztrin szintek az eredeti mérés után nem térnek vissza a referencia tartományba, a proton pumpa gátló kezelés felfüggesztése után 14 nappal meg kell ismételni a mérést.

Szubakut bőr lupus erythematosus (SCLE)

A protonpumpa gátlók használata nagyon ritkán kapcsolatba hozható SCLE esetekkel. Elváltozások esetén, különösen ha ez a bőr napnak kitett területén van, valamint ha ízületi fájdalommal társul, sürgősen orvoshoz kell fordulni és meg kell fontolni az Emozul adagolásának leállítását. Az SCLE előfordulása valamely protonpumpa gátlóval történő korábbi kezelés esetén növelheti az SCLE esélyét más protonpumpa gátlók használata esetén is.

Az Emozul szacharózt és nátriumot tartalmaz.

Ritkán előforduló, örökletes fruktóz-intoleranciában, glükóz-galaktóz malabszorpcióban vagy szacharáz-izomaltáz hiányban a készítmény nem szedhető.

A készítmény kevesebb, mint 1 mmol (23 mg) nátriumot tartalmaz kapszulánként, azaz gyakorlatilag

„nátriummentes”.

Gyógyszerkölcsönhatások és egyéb interakciók

Az ezomeprazol hatása más gyógyszerek farmakokinetikájára

Proteáz‑inhibitorok

Az omeprazol néhány proteáz‑inhibitorral interakciót mutatott. Nem minden esetben ismert ezen interakciók klinikai jelentősége és a hátterükben álló mechanizmusok. Az omeprazol-kezelés alatt a megnövekedett gyomor pH megváltoztathatja a proteáz‑inhibitorok felszívódását. Egyéb interakció mechanizmusok hátterében a CYP2C19 gátlása állhat. Az atazanavir és a nelfinavir vérszintjének csökkenéséről számoltak be omeprazollal történő együttadáskor, ezért együttes alkalmazásuk nem javasolt. Egészséges önkéntesekben az omeprazolt (naponta egyszer 40 mg) 300 mg atazanavir/100 mg ritonavirral együttadva, az atazanavir expozíciója jelentősen csökkent (kb. 75%‑os csökkenés az AUC, Cmax és Cmin értékében). Az atazanavir adagjának növelése 400 mg‑ig nem kompenzálta az omeprazolnak az atazanavir expozíciójára gyakorolt hatását. Egészséges önkénteseknél (napi 20 mg) omeprazol és 400 mg atazanavir/100 mg ritonavir együttes alkalmazása az atazanavir expozíció mintegy 30%‑os csökkenését eredményezte, a napi 20 mg omeprazol nélkül alkalmazott napi 300 mg atazanavir/100 mg ritonavir kombináció mellett megfigyelt expozícióhoz viszonyítva. Omeprazol (napi 40 mg) együttadásakor a nelfinavir átlag AUC, Cmax és Cmin értékei 36‑39%‑kal, és a farmakológiai szempontból aktív M8 metabolit átlag AUC, Cmax és Cmin értékei 75‑92%‑kal csökkentek. Az omeprazol és az ezomeprazol hasonló farmakodinámiás hatásai és farmakokinetikai jellemzői miatt, az ezomeprazol és az atazanavir együttes alkalmazása nem javasolt (lásd 4.4 pont), továbbá az ezomeprazolnak nelfinavirral történő együttadása ellenjavallt (lásd 4.3 pont).

Egyidejűleg alkalmazott omeprazol-terápia (napi 40 mg) időtartama alatt a szakvinavir (ritonavirral kombinációban) emelkedett vérszintjéről (80‑100%) számoltak be. Napi 20 mg omeprazol-kezelés nem befolyásolta a darunavir (ritonavirral kombinációban), és az amprenavir (ritonavirral kombinációban) expozícióját. Napi 20 mg ezomeprazol-kezelés nem volt hatással az amprenavir (egyidejű ritonavir-kezeléssel vagy anélkül) expozícióra. Napi 40 mg omeprazol-kezelés nem volt hatással a lopinavir (egyidejű ritonavir kezeléssel) expozícióra.

Metotrexát

A metotrexát szintek megemelkedéséről számoltak be néhány betegnél, amikor protonpumpa‑gátlókkal (PPI) együtt adták. Magas dózisú metotrexát alkalmazásakor az ezomeprazol-kezelés átmeneti felfüggesztését szükséges lehet megfontolni.

Takrolimusz

Az ezomeprazol egyidejű alkalmazásakor a takrolimusz szérumszintek emelkedéséről számoltak be. A takrolimusz plazmakoncentrációját és a vesefunkciót (a kreatinin‑clearance-t) fokozott mértékben kell ellenőrizni, és szükség esetén módosítani kell a takrolimusz adagját.

Gyógyszerek, amelyek felszívódása pH-függő

Az ezomeprazol és egyéb PPI kezelés során kialakuló gyomorsavcsökkenés más gyógyszerek felszívódását mérsékelheti vagy megnövelheti, ha azok felszívódása a gyomor pH-jától függ. Hasonlóan más gyógyszerekhez, melyek csökkentik a gyomor savasságát, a ketokonazol, az itrakonazol és az erlotinib felszívódása csökkenhet és a digoxin felszívódása növekedhet az ezomeprazol-kezelés alatt. Az omeprazol (napi 20 mg) és a digoxin egészséges alanyokban történő együttes alkalmazásakor a digoxin biohasznosulása 10%‑kal megemelkedett (legfeljebb 30%‑ig 10 személyből 2 személy esetében). Digoxin toxicitásról ritkán számoltak be. Azonban elővigyázatosság szükséges, amikor az ezomeprazolt magas dózisban alkalmazzák idős betegeknél. A digoxin‑szint terápiás monitorozását azután szükséges fokozni.

A CYP2C19 enzim által metabolizált gyógyszerek

Az ezomeprazol gátolja a metabolizmusában jelentős CYP2C19 enzimet. Így, ha az ezomeprazol egyéb, olyan gyógyszerekkel együtt kerül alkalmazásra, melyeket a CYP2C19 metabolizál, úgymint a diazepám, citaloprám, imipramin, klomipramin, fenitoin stb., ezen gyógyszerek plazmakoncentrációja megnövekedhet, így szükséges lehet adagjuk csökkentése. Ezt különösen akkor kell szem előtt tartani, ha az omeprazolt szükség szerinti adagolású kezelésre rendelik.

Diazepám

30 mg ezomeprazol egyidejű alkalmazásakor 45%-kal csökkent a CYP2C19 szubsztrát diazepám cleaerance-e.

Fenitoin

40 mg ezomeprazolt epilepsziás betegeknek fenitoinnal együtt adva a fenitoin-plazmaszint görbe mélypontjának 13%-os emelkedése volt megfigyelhető. Javasolt a fenitoin plazmakoncentráció monitorozása az ezomeprazol-kezelés elkezdésekor vagy abbahagyásakor.

Vorikonazol

Naponta egyszer 40 mg omeprazol hatására a CYP2C19 szubsztrát vorikonazol Cmax értéke 15%-kal, az AUC 41%-kal nőtt.

Cilosztazol

Az omeprazol, valamit az ezomeprazol CYP2C19‑inhibitorokként hatnak. Egy keresztezett vizsgálatban, egészséges alanyoknak 40 mg dózisokban adott omeprazol hatására a cilosztazol maximális plazmakoncentrációja (Cmax) 18%‑kal, az idő‑plazmakoncentráció görbe alatti terület (AUC, area under the curve) értéke 26%‑kal, továbbá az egyik aktív metabolitjának Cmax értéke 29%‑kal, AUC értéke pedig 69%‑kal megemelkedett.

Ciszaprid

Egészséges önkéntesekben 40 mg ezomeprazol együttes adása a ciszaprid plazmakoncentráció - idő görbe alatti terület (AUC) 32 %‑os növekedését, illetve az eliminációs félélet-idő (t1/2) 31 %‑os megnyúlását eredményezte, de nem okozta a ciszaprid plazma-csúcsszintjeinek szignifikáns növekedését. A ciszaprid monoterápia után megfigyelt enyhe QTc itervallum megnyúlás nem növekedett tovább a ciszaprid ezomeprazollal történt együttadásakor (lásd még 4.4 pont).

Warfarin

Egy klinikai vizsgálatban 40 mg ezomeprazol egyidejű alkalmazásakor a warfarinnal kezelt betegeknél a koagulációs idők az elfogadott tartományon belül maradtak. A forgalomba hozatalt követően azonban néhány izolált esetben klinikai jelentőségű INR emelkedést jelentettek. Warfarinnal vagy más kumarin-származékokkal végzett kezelés esetén az egyidejű ezomeprazol kezelés elkezdésekor és befejezésekor ajánlatos a monitorozás.

Klopidogrél

Egészséges egyénekkel végzett vizsgálatok eredményei farmakokinetikai (PK)/farmakodinámiás (PD) kölcsönhatást mutattak a klopidogrél (300 mg‑os telítő dózis/75 mg‑os napi fenntartó dózis) és az ezomeprazol (napi 40 mg per os) között, ami a klopidogrél aktív metabolitja expozíciójának átlagosan 40%‑os csökkenését, valamint a thrombocyta‑aggregáció maximális gátlásának (ADP indukált) átlagosan 14%‑os csökkenését eredményezte.

Egy egészséges egyének bevonásával végzett vizsgálatban a klopidogrél aktív metabolitjának expozíciója majdnem 40%‑kal csökkent, amikor a fix dózisú 20 mg ezomeprazol + 81 mg acetilszalicilsav kombinációt klopidogréllel együtt adták, szemben azzal, amikor a klopidogrélt önmagában adták. Ugyanakkor ezeknél az egyéneknél a thrombocyta‑aggregáció maximális gátlási szintje (ADP indukált) azonos volt a klopidogrél és a klopidogrél + kombinált (ezomeprazol + acetilszalicilsav) gyógyszer csoportokban.

Ellentmondásos adatokat jelentettek mind az obszervációs, mind a klinikai vizsgálatok eredményeképpen az ezomeprazol farmakokinetikai/farmakodinámiás interakciójának a major cardiovascularis eseményekre gyakorolt klinikai hatásáról. Elővigyázatosságból az ezomeprazol és a klopidogrél együttes alkalmazása nem javasolt.

Vizsgált gyógyszerek klinikailag jelentős kölcsönhatás nélkül

Amoxicillin, kinidin

Az ezomeprazolról kimutatták, hogy nincs klinikailag jelentős hatása az amoxicillin, kinidin farmakokinetikájára.

Naproxen vagy rofekoxib

Az ezomeprazol és akár naproxen vagy akár rofekoxib együttadását értékelő rövid távú vizsgálatok nem állapítottak meg semmilyen klinikailag releváns farmakokinetikai interakciót.

Más gyógyszerek hatása az ezomeprazol farmakokinetikájára

CYP2C19 és/vagy CYP3A4 inhibitorok

Az ezomeprazolt a CYP2C19 és a CYP3A4 enzimek metabolizálják. Az ezomeprazolt a CYP3A4 enzimet gátló klaritromicinnel (2×500 mg/nap) együtt adva kétszeresére nőtt az ezomeprazol-expozíció (AUC). Az ezomeprazolt CYP2C19 és CYP3A4 enzimgátlóval együtt alkalmazva több mint kétszeresére nőhet az ezomeprazol-expozíció: a CYP2C19, ill. a CYP3A4 enzimeket egyaránt gátló vorikonazol 280%-kal növelte az omeprazol AUC értékét. Ezekben a szituációkban nem feltétlenül minden esetben szükséges módosítani az ezomeprazol adagját. Mindazonáltal súlyosan károsodott májműködésű betegek esetében, ill. hosszútávú kezelés javallata esetén megfontolandó a dózismódosítás.

CYP2C19 és/vagy CYP3A4 induktorok

Ismert CYP2C19 vagy CYP3A4 induktorok, vagy mindkét enzim induktora (mint pl. rifampicin és közönséges orbáncfű) az ezomeprazol szérumszintjének csökkenését eredményezheti az ezomeprazol metabolizmusának felgyorsítása által.

Gyermekek és serdülők

Interakciós vizsgálatokat csak felnőttek körében végeztek.

Termékenység, terhesség és szoptatás

Terhesség

Az ezomeprazol terhesség alatti alkalmazásáról nincs elegendő adat. A racém keverék omeprazol hatásának epidemiológiai vizsgálatok során kitett, nagyobb számú terhességről gyűjtött adatok nem jeleznek fejlődési rendellenességet okozó vagy foetotoxikus hatást. Az ezomeprazollal elvégzett állatkísérletek nem jeleznek az embrionális/magzati fejlődésre kifejtett, közvetlen vagy közvetett ártalmas hatásokat. A racém keverékkel elvégzett állatkísérletek nem jeleznek közvetlen vagy közvetett, ártalmas hatásokat a terhességre, szülésre, vagy posztnatális fejlődésre. Terhes nőknek csak gondos mérlegelést követően rendelhető.

A terhes nőkre vonatkozó mérsékelt mennyiségű adat (300 – 1000 terhesség) nem jelezett malformatiót előidéző vagy foeto-/neonatalis toxikus hatásokat.

Állatkísérletek nem utalnak a reproduktív toxicitást közvetlenül vagy közvetett módon károsan befolyásoló hatásra (lásd 5.3 pont).

Szoptatás

Nem ismert, hogy az ezomeprazol kiválasztódik-e az emberi anyatejbe. Nincs elegendő információ az ezomeprazol újszülöttekre/csecsemőkre gyakorolt hatásairól. Az ezomeprazol adása a szoptatás ideje alatt nem javasolt.

Termékenység

Az orálisan adagolt omeprazol racém keverékkel végzett állatkísérletek nem utalnak fertilitásra gyakorolt hatásokra.

4.7 A készítmény hatásai a gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges képességekre

Az ezomeprazol kis mértékben befolyásolja a gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges képességeket. Olyan mellékhatásokat jelentettek, mint például szédülés (nem gyakori) és homályos látás (ritka) (lásd 4.8 pont). Ha ezek kialakulnak, a betegek nem vezethetnek gépjárművet vagy nem kezelhetnek gépeket.

4.8 Nemkívánatos hatások, mellékhatások

A biztonságossági profil összefoglalása

A fejfájás, a hasi fájdalom, hasmenés és a hányinger tartoznak a klinikai vizsgálatok során leggyakrabban jelentett mellékhatások közé (és a forgalomba hozatalt követő alkalmazás során is). Valamint, a biztonságossági profil hasonló a különböző gyógyszerformák, terápiás javallatok, korcsoportok és betegpopulációk esetében. Nem azonosítottak dózisfüggő mellékhatásokat.

A mellékhatások táblázatos felsorolása

Az ezomeprazol klinikai vizsgálati programja és forgalomba hozatala után a következő, nemkívánatos gyógyszerhatásokat azonosították, ill. gyanították; egyik sem bizonyult dózisfüggőnek.

A mellékhatásokat gyakoriság szerint osztályozták:

Nagyon gyakori (1/10)

Gyakori (1/100 – <1/10)

Nem gyakori (1/1000 – <1/100)

Ritka (1/10 000 – <1/1000)

Nagyon ritka (<1/10 000)

Nem ismert, (a gyakoriság a rendelkezésre álló adatokból nem állapítható meg)

Az egyes gyakorisági kategóriákon belül a nemkívánatos hatásokat csökkenő súlyosság szerint tüntettük fel.

Feltételezett mellékhatások bejelentése

A gyógyszer engedélyezését követően lényeges a feltételezett mellékhatások bejelentése, mert ez fontos eszköze annak, hogy a gyógyszer előny/kockázat profilját folyamatosan figyelemmel lehessen kísérni.

Az egészségügyi szakembereket kérjük, hogy jelentsék be a feltételezett mellékhatásokat a hatóság részére az V. függelékben található elérhetőségek valamelyikén keresztül.

Túladagolás

Szándékos túladagolással kapcsolatban a tapasztalatok igen korlátozottak mostanáig. Gyengeséget és gastrointestinalis tüneteket írtak le a 280 mg dózissal kapcsolatban. Az ezomeprazol 80 mg-os egyszeri adagjai nem jártak semmilyen következménnyel.

Specifikus antidotum nem ismert. Az ezomeprazol rendkívül erősen kötődik plazmafehérjéhez, ezért nem könnyen dializálható. A túladagolás minden formájában a kezelés tüneti; általános, a beteg állapotának megfelelő kezelés javasolt.

5. FARMAKOLÓGIAI TULAJDONSÁGOK

Farmakodinámiás tulajdonságok

Farmakoterápiás csoport: Gyomorsavval kapcsolatos betegségek kezelésére szolgáló szerek; Protonpumpa-gátlók,

ATC kód: A02B C05

Az ezomeprazol, az omeprazol S-izomerje specifikus, célzott hatásmechanizmussal csökkenti a gyomorsósav-szekréciót. Az ezomeprazol a parietális sejtekben lévő protonpumpa specifikus inhibitora. Az omeprazol R- és S-izomerjeinek farmakodinámiás aktivitása hasonló.

Hatásmechanizmus

Az ezomeprazol gyenge bázis, mely a parietalis sejt intracellularis canaliculusának savas környezetében koncentrálódik és aktiválódik, ahol a H+K+-ATP-áz enzimet, azaz a protonpumpa működését gátolja. Mivel a sósavképződés utolsó lépcsőjét gátolja, ezért mind a bazális, mind az inger hatására képződött sósavtermelést egyaránt hatásosan csökkenti.

Farmakodinámiás hatások

Az ezomeprazol 20 mg illetve 40mg-os adagjának orális bevétele után a hatás egy órán belül jelentkezik. 20 mg ezomeprazol 5 napon át, napi egyszeri ismételt adására a pentagastrin-stimulált csúcs-savtermelés az ötödik napon, 6-7 órával a bevétel után mérve 90%-kal csökken.

5 napos, 20 mg, illetve 40 mg ezomeprazollal végzett per os kezelés után a tünetekkel bíró GERD-es betegeknél 24 órás időszakban, az intragastricus pH érték átlagban 13, illetve 17 órán át pH 4 fölött volt. Ezomeprazol adagolás esetén azon betegek aránya, akiknél az intragastricus pH értéket sikerült 4 fölött tartani, legalább 8, 12, illetve 16 órán át, 20 mg-os adag esetén 76%, 54% és 24% volt. A 40 mg-os ezomeprazol adag esetén a megfelelő adatok 97%, 92% és 56% voltak.

A plazmakoncentrációt illetően az AUC-t, mint kiegészítő paramétert használva, a sósav-szekréció gátlása, illetve az expozíció közötti összefüggés kimutatható volt.

A reflux oesophagitis gyógyulása 40 mg ezomeprazol adásakor a betegek kb. 78%-ában 4 hét után, 93%-ában 8 hét után következik be.

Egy héten keresztül 2-szer 20 mg/nap ezomeprazollal és megfelelő antibiotikummal végzett kezelés a betegek kb. 90%-ában a H. pylori sikeres eradikációját eredményezi.

Egy hetes eradikációs kezelést követően, szövődménymentes nyombélfekélyben nincs szükség szekréció-gátló monoterápiára a hatásos fekélygyógyuláshoz és a tünetek megszűnéséhez.

Egy randomizált, kettősvak, placebo-kontrollos klinikai vizsgálat endoszkópiával igazolt peptikus fekélyből eredő, Forrest Ia, Ib, IIa vagy IIb osztályozású vérzéstől szenvedő résztvevőit (sorrendben: 9%, 43%, 38% és 10%) random besorolás alapján ezomeprazol oldatos infúzióval (n=375) vagy placebóval (n=389) kezelték. Az endoszkópos vérzéscsillapítás után a betegek vagy 30 perc alatt 80 mg, majd 72 órán keresztül 8 mg/óra ezomeprazolt vagy pedig placebót kaptak intravénás infúzióban. A kezdeti, 72 órás időszak letelte után az összes beteg nyílt vizsgálati feltételek között 40 mg/nap ezomeprazolt szedett szájon át, 27 napon keresztül, a savelválasztás gátlása céljából. A vérzés 3 napon belüli ismétlődése az ezomeprazollal kezelt csoportban a betegek 5,9%-ában, míg a placebo csoportban 10,3%-ában fordult elő. A kezelés után 30 nappal a vérzés ismétlődésének gyakorisága 7,7%, ill. 13,6% volt az ezomeprazollal, ill. a placebóval kezelt csoportban.

A szekréciót gátló gyógyszerekkel végzett kezelés alatt a savszekréció csökkenésére adott válaszként a szérum gasztrin szint emelkedik. A gyomor csökkent aciditása miatt a CgA is emelkedik. A megnövekedett CgA‑szint zavarhatja a neuroendokrin tumorok vizsgálatait.

A rendelkezésre álló, publikált bizonyítékok arra utalnak, hogy a proton pumpa gátlókat a CgA mérések előtt 5-14 nappal fel kell függeszteni. Ez lehetővé teszi, hogy a PPI kezelést követően esetleg hamisan emelkedett CgA-szint visszatérjen a referencia tartományba.

Hosszan tartó ezomeprazol-kezelés során az ECL sejtszám növekedését figyelték meg gyermekeknél és felnőtteknél egyaránt, amelynek oka lehet a szérumban megnövekedett gasztrin mennyiség. Az eredményeknek megítélés szerint nincs klinikai jelentőségük.

Tartós kezelés során a gyomorsav szekréciógátlásának következményeként gyakrabban fordultak elő glandularis cysták a gyomorban, amelyek jóindulatú és reverzibilis elváltozások.

A bármely okból bekövetkező gyomorsavcsökkenés, beleértve a protonpumpa‑gátlók alkalmazását is, azt eredményezi, hogy a gastrointestinalis traktusban normál körülmények között is jelenlévő baktériumok száma megnövekszik a gyomorban. A protonpumpa-gátlókkal történő kezelés kismértékben növelheti bizonyos gastrointestinalis fertőzések, mint pl. a Salmonella és a Campylobacter fertőzés kialakulásának kockázatát, és a kórházi ellátásban részesülő betegeknél esetleg a Clostridium difficile fertőzés kockázatát is.

Klinikai hatásosság

Két, aktív komparátorként ranitidint alkalmazó vizsgálatban az ezomeprazol jobb hatású volt a (többek között COX-2 szelektív) NSAID-okat szedő betegek gyomorfekélyének gyógyításában.

Két, komparátorként placebót alkalmazó vizsgálatban az ezomeprazol bizonyult jobb hatásúnak a NSAID-okat – szelektív COX-2 gátlókat is beleértve – szedő (60 évesnél idősebb és/vagy korábbi fekély) betegekben kialakuló gyomor- és nyombélfekélyek megelőzésében.

Gyermekek és serdülők

Egy hosszú távú PPI kezelésben részesülő, gyermekkorú GERD‑es betegekkel (<1‑17 éves) végzett vizsgálatban a gyermekek 61%‑ánál alakult ki kismértékű ECL‑sejt hyperplasia, nem ismert klinikai szignifikanciával és atrophiás gastritis vagy karcinoid tumorok kialakulása nélkül.

Farmakokinetikai tulajdonságok

Felszívódás

Az ezomeprazol savas környezetben instabil, szájon át bélben oldódó pelletek formájában kerül alkalmazásra. In vivo az R-izomerré való alakulása elhanyagolható. Az ezomeprazol felszívódása gyors, bevételét követően a plazma csúcs-koncentráció mintegy 1-2 óra múlva kialakul. Abszolút biohasznosíthatósága 40 mg egyszeri adag után 64%, ismételt, napi egyszeri alkalmazása után 89%. 20 mg ezomeprazol esetén ezek az értékek 50% és 68%.

Az étkezés szignifikánsan nem befolyásolja az ezomeprazolnak a gyomor sósav termelésére kifejtett hatását, habár késlelteti és csökkenti is az ezomeprazol abszorpcióját.

Eloszlás

A látszólagos megoszlási térfogat egyensúlyi állapotban, egészséges egyénekben körülbelül 0,22 l/kg. Az ezomeprazol 97%‑ban fehérjéhez kötött.

Biotranszformáció

Az ezomeprazolt teljesen metabolizálja a citokróm P450 rendszer (CYP). Metabolizmusa nagyobb részben a polimorf CYP2C19 enzimtől függ, ami az ezomeprazol hidroxi- és dezmetil metabolitjainak képződéséért felelős. A fennmaradó rész egy másik specifikus izoenzim, a CYP3A4 függvénye, mely a plazmában található legfőbb metabolit, az ezomeprazol-szulfát létrejöttéért felelős.

Elimináció

Az alábbi paraméterek elsősorban a működőképes CYP2C19 enzimmel rendelkező, ún. „extenzív metabolizálókban” uralkodó farmakokinetikai viszonyokat tükrözik.

A teljes plazma clearance egyetlen adag után mintegy 17 l/óra és mintegy 9 l/óra ismételt alkalmazás után. A plazma-eliminációs félidő mintegy 1,3 óra ismételt napi egyszeri alkalmazás után. Az ezomeprazol teljesen kiürül a plazmából az adagok között, és napi egyszeri alkalmazás mellett nem mutat hajlamot akkumulációra.

Az ezomeprazol főbb metabolitjainak nincs hatása a gyomorsósav elválasztásra.

Az ezomeprazol egyszeri orális adagjának majdnem 80%-a metabolitként választódik ki a vizeletben, a maradék pedig a székletben. Az eredeti gyógyszer kevesebb, mint 1%-a található meg a vizeletben.

Linearitás/nem-linearitás

Az ezomeprazol farmakokinetikáját napi kétszer 40 mg dózisig vizsgálták. A plazmakoncentráció-idő görbe alatti terület az ezomeprazol ismételt alkalmazásával megnövekedik. Ez a növekedés dózisfüggő és ismételt adagolás után a dózisarányosnál nagyobb emelkedést eredményez az AUC-ben. Ez az idő‑ és dózisfüggőség a first pass metabolizmus és a szisztémás clearance csökkenésének tulajdonítható, melyet valószínűleg az ezomeprazol és/vagy annak szulfon metabolitja okozhat a CYP2C19 enzim gátlásával.

Különleges betegcsoportok

Gyenge metabolizálók

A populáció mintegy 2,9±1,5%-ában hiányzik a funkcionáló CYP2C19 enzim, ők a gyenge metabolizálók. Ezekben az egyénekben az ezomeprazol metabolizmusát valószínűleg elsősorban a CYP3A4 katalizálja. Napi egyszeri 40 mg ezomeprazol ismételt adása után az átlagos plazmakoncentráció-idő görbe alatti terület körülbelül 100%-kal volt magasabb a gyenge metabolizálókban, mint a funkcionáló CYP2C19 enzimmel rendelkező egyénekben (erőteljes metabolizálók). Az átlagos plazma csúcs-koncentrációk mintegy 60%-kal megnövekedtek. Ezek az eredmények nincsenek következménnyel az ezomeprazol adagolására.

Nemek

40 mg ezomeprazol egyszeri adagolását követően nőkben a plazmakoncentráció-idő görbe alatti terület középértéke 30%-kal magasabb, mint férfiakban. A nemek közötti különbség nem volt észlelhető napi egyszeri ismételt adagolás után. Ezek az eredmények nincsenek következménnyel az ezomeprazol adagolására.

Májkárosodás

Az ezomeprazol metabolizmusa a májműködés enyhe-közepesen súlyos zavarában károsodhat. A metabolikus ráta csökken súlyos májműködési zavarban szenvedőkben – ennek eredményeként az ezomeprazol plazmakoncentráció-idő görbéje alatti terület a kétszeresére nő. Ezért súlyos működési zavar esetén nem szabad túllépni a 20 mg-os maximális adagot.

Az ezomeprazol, illetve metabolitjai napi egyszeri alkalmazás mellett nem mutatnak akkumulációra való hajlamot.

Vesekárosodás

Csökkent veseműködésű betegeken nem végeztek vizsgálatokat. Tekintve, hogy az ezomeprazol-metabolitok kiválasztását a vese végzi, ugyanakkor a natív vegyület eliminációjáért nem felelős, károsodott veseműködésű betegekben várhatóan nem változik az ezomeprazol metabolizmusa.

Idősek

Az ezomeprazol metabolizmusa szignifikánsan nem változik idős betegekben (71–80 évesekben).

Gyermekek és serdülők

12-18 éves serdülők

Az ezomeprazol 20 mg-os illetve 40 mg-os ismételt adagjának bevételét követően, az ezomeprazol plazmakoncentráció-idő görbe alatti területét (AUC) és a maximális plazma koncentráció eléréséhez szükséges időt (tmax), 12-18 éves korosztályban és felnőttekben mérve hasonló értékeket kaptak.

5.3 A preklinikai biztonságossági vizsgálatok eredményei

A hagyományos – ismételt dózistoxicitási, genotoxicitási, reprodukcióra, és fejlődésre kifejtett toxicitási – vizsgálatokból származó nem klinikai jellegű adatok azt igazolták, hogy a készítmény alkalmazásakor humán vonatkozásban különleges kockázat nem várható. A klinikai vizsgálatok során mellékhatásokat nem tapasztaltak, de állatoknál a klinikai expozíciós szintekhez hasonló expozíciós szinteknél és klinikai alkalmazás során esetleges relevanciával a következőket figyelték meg:

A racém vegyület patkányokon végzett karcinogenitási vizsgálatai gastricus ECL-sejt hyperplasiát és karcinoidok megjelenését mutatták. Ezek a patkányokban észlelt gastricus hatások a savelválasztás csökkenése következtében létrejött, hosszantartó, kifejezett hypergastrinaemia következményei, és patkányokban a hosszú ideig tartó, savszekréciót gátló készítménnyel való kezelés után figyelhetők meg.

6. GYÓGYSZERÉSZETI JELLEMZŐK

6.1 Segédanyagok felsorolása

A kapszula tartalma (pelletek):

Szacharóz

Kukoricakeményítő

Povidon K30

Nátrium-laurilszulfát

Poli(vinil-alkohol)

Titán-dioxid (E171)

Makrogol 3000

Makrogol 6000

Talkum

Magnézium-karbonát

Metakrilsav-etil-akrilát kopolimer (1:1)

Poliszorbát 80

Kapszula héj:

Zselatin

Titán-dioxid (E171)

Vörös vas-oxid (E172)

Inkompatibilitások

Nem értelmezhető.

6.3 Felhasználhatósági időtartam

2 év.

6.4 Különleges tárolási előírások

Legfeljebb 30 °C‑on tárolandó.

A nedvességtől való védelem érdekében az eredeti csomagolásban tárolandó.

6.5 Csomagolás típusa és kiszerelése

Buborékcsomagolás (OPA/Al/PE + DES film//Al+PE fólia): 7 db, 14 db, 15 db, 28 db, 30 db, 50 db, 56 db, 60 db, 90 db, 98 db vagy 100 db gyomornedv-ellenálló kemény kapszula, dobozban.

Buborékcsomagolás (OPA/Al/PVC//Al fólia): 7 db, 14 db, 15 db, 28 db, 30 db, 50 db, 56 db, 60 db, 90 db, 98  db vagy 100 db gyomornedv-ellenálló kemény kapszula, dobozban.

98 db gyomornedv-ellenálló kemény kapszula nedvességmegkötőt tartalmazó, csavaros PP kupakkal ellátott HDPE tartályban és dobozban.

Nem feltétlenül mindegyik kiszerelés kerül kereskedelmi forgalomba.

A megsemmisítésre vonatkozó különleges óvintézkedések és egyéb, a készítmény kezelésével kapcsolatos információk

Bármilyen fel nem használt készítmény, illetve hulladékanyag megsemmisítését a gyógyszerekre vonatkozó előírások szerint kell végrehajtani.

A készítmény alkalmazása gyomorszondán keresztül

Nyissa ki a kapszulát és ürítse a pelleteket egy alkalmas fecskendőbe, töltse fel 25 ml vízzel és kb. 5 ml levegővel. Bizonyos típusú szondáknál 50 ml vízben való diszpergálás szükséges ahhoz, hogy a pelletek ne tömjék el a szondát.

Azonnal rázza össze a fecskendőt kb. 2 percig, hogy a pelleteket diszpergálja.

Tartsa a fecskendőt a kónuszával felfelé és ellenőrizze, hogy nem dugult-e el.

Ugyanezt a fecskendő pozíciót fenntartva csatlakoztassa a szondához.

Rázza meg a fecskendőt, majd fordítsa hegyével lefelé. Azonnal injektáljon 5-10 ml-t a szondába. Fordítsa meg a fecskendőt az injektálás után és rázza meg (a fecskendő végét felfelé tartsa, hogy elkerülje a kónusz eltömődését.)

Fordítsa a fecskendőt a kónuszával lefelé, majd nyomban injektáljon újabb 5-10 ml-t a szondába. Addig ismételje ezt a folyamatot, amíg a fecskendő ki nem ürül.

Töltse meg a fecskendőt 25 ml vízzel és 5 ml levegővel és ismételje meg az 5. pontban leírtakat, amennyiben szükséges, hogy a kiülepedett szemcséket lemossa a fecskendő faláról. Egyes szonda típusok 50 ml víz felhasználását teszik szükségessé.

Megjegyzés  (egy kereszt)

Osztályozás: II. csoport

Kizárólag orvosi rendelvényhez kötött gyógyszer (V).

7. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY JOGOSULTJA

KRKA, d.d., Novo mesto,

Šmarješka cesta 6,

8501 Novo mesto,

Szlovénia

8. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY SZÁMA(I)

Emozul 20 mg gyomornedv-ellenálló kemény kapszula

OGYI-T-21181/01  -  7×        (OPA/Al/PE + DES film/Al+PE fólia buborékcsomagolásban)

OGYI-T-21181/02  -  14×      (OPA/Al/PE + DES film/Al+PE fólia buborékcsomagolásban)

OGYI-T-21181/03  -  15×      (OPA/Al/PE + DES film/Al+PE fólia buborékcsomagolásban)

OGYI-T-21181/04  -  28×      (OPA/Al/PE + DES film/Al+PE fólia buborékcsomagolásban)

OGYI-T-21181/05  -  30×      (OPA/Al/PE + DES film/Al+PE fólia buborékcsomagolásban)

OGYI-T-21181/06  -  50×      (OPA/Al/PE + DES film/Al+PE fólia buborékcsomagolásban)

OGYI-T-21181/07  -  56×      (OPA/Al/PE + DES film/Al+PE fólia buborékcsomagolásban)

OGYI-T-21181/08  -  60×      (OPA/Al/PE + DES film/Al+PE fólia buborékcsomagolásban)

OGYI-T-21181/09  -  90×      (OPA/Al/PE + DES film/Al+PE fólia buborékcsomagolásban)

OGYI-T-21181/10  -  98×      (OPA/Al/PE + DES film/Al+PE fólia buborékcsomagolásban)

OGYI-T-21181/11  -  98×      (tartályban)

OGYI-T-21181/12  -  100×    (OPA/Al/PE + DES film/Al+PE fólia buborékcsomagolásban)

OGYI-T-21181/25  -  28×      (OPA/Al/PVC/Al fólia buborékcsomagolásban)

OGYI-T-21181/26  -  30×      (OPA/Al/PVC/Al fólia buborékcsomagolásban)

OGYI-T-21181/27  -  56×      (OPA/Al/PVC/Al fólia buborékcsomagolásban)

OGYI-T-21181/28  -  60×      (OPA/Al/PVC/Al fólia buborékcsomagolásban)

OGYI-T-21181/29  -  90×      (OPA/Al/PVC/Al fólia buborékcsomagolásban)

Emozul 40 mg gyomornedv-ellenálló kemény kapszula

OGYI-T-21181/13  -  7×        (OPA/Al/PE + DES film/Al+PE fólia buborékcsomagolásban)

OGYI-T-21181/14  -  14×      (OPA/Al/PE + DES film/Al+PE fólia buborékcsomagolásban)

OGYI-T-21181/15  -  15×      (OPA/Al/PE + DES film/Al+PE fólia buborékcsomagolásban)

OGYI-T-21181/16  -  28×      (OPA/Al/PE + DES film/Al+PE fólia buborékcsomagolásban)

OGYI-T-21181/17  -  30×      (OPA/Al/PE + DES film/Al+PE fólia buborékcsomagolásban)

OGYI-T-21181/18  -  50×      (OPA/Al/PE + DES film/Al+PE fólia buborékcsomagolásban)

OGYI-T-21181/19  -  56×      (OPA/Al/PE + DES film/Al+PE fólia buborékcsomagolásban)

OGYI-T-21181/20  -  60×      (OPA/Al/PE + DES film/Al+PE fólia buborékcsomagolásban)

OGYI-T-21181/21  -  90×      (OPA/Al/PE + DES film/Al+PE fólia buborékcsomagolásban)

OGYI-T-21181/22  -  98×      (OPA/Al/PE + DES film/Al+PE fólia buborékcsomagolásban)

OGYI-T-21181/23  -  98×      (tartályban)

OGYI-T-21181/24  -  100×    (OPA/Al/PE + DES film/Al+PE fólia buborékcsomagolásban)

OGYI-T-21181/30  -  28×      (OPA/Al/PVC/Al fólia buborékcsomagolásban)

OGYI-T-21181/31  -  30×      (OPA/Al/PVC/Al fólia buborékcsomagolásban)

OGYI-T-21181/32  -  56×      (OPA/Al/PVC/Al fólia buborékcsomagolásban)

OGYI-T-21181/33  -  60×      (OPA/Al/PVC/Al fólia buborékcsomagolásban)

OGYI-T-21181/34  -  90×      (OPA/Al/PVC/Al fólia buborékcsomagolásban)

9. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY ELSŐ KIADÁSÁNAK/ MEGÚJÍTÁSÁNAK DÁTUMA

A forgalomba hozatali engedély első kiadásának dátuma: 2010. február 18.

A forgalomba hozatali engedély legutóbbi felújításának dátuma: 2014. július 24.

10. A SZÖVEG ELLENŐRZÉSÉNEK DÁTUMA

2023. december 16.