Fesoterodine fumarate Rontis 4 mg retard tabletta alkalmazási előírás

A GYÓGYSZER NEVE

Fesoterodine fumarate Rontis 4 mg retard tabletta

Fesoterodine fumarate Rontis 8 mg retard tabletta

MINŐSÉGI ÉS MENNYISÉGI ÖSSZETÉTEL

Fesoterodine fumarate Rontis 4 mg retard tabletta

4 mg fezoterodin-fumarátot tartalmaz retard tablettánként, ami 3,1 mg fezoterodinnak felel meg.

Fesoterodine fumarate Rontis 8 mg retard tabletta

8 mg fezoterodin-fumarátot tartalmaz retard tablettánként, ami 6,2 mg fezoterodinnak felel meg.

Ismert hatású segédanyagok

Fesoterodine fumarate Rontis 4 mg retard tabletta

127,1 mg laktózt tartalmaz (monohidrát formában) 4 mg-os retard tablettánként.

Fesoterodine fumarate Rontis 8 mg retard tabletta

124,1 mg laktózt tartalmaz (monohidrát formában) 8 mg-os retard tablettánként.

A segédanyagok teljes listáját lásd a 6.1 pontban.

GYÓGYSZERFORMA

Retard tabletta.

Fesoterodine fumarate Rontis 4 mg retard tabletta

Világoskék, ovális, mindkét oldalán domború, 13 × 7 mm méretű filmbevonatú tabletta, az egyik oldalán ’4’ számmal ellátva.

Fesoterodine fumarate Rontis 8 mg retard tabletta

Kék, ovális, mindkét oldalán domború, 13 × 7 mm méretű filmbevonatú tabletta, az egyik oldalán ’8’ számmal ellátva.

KLINIKAI JELLEMZŐK

Terápiás javallatok

A Fesoterodine fumarate Rontis felnőttek számára javallott a hiperaktív hólyag szindróma esetén előforduló tünetek (gyakori és/vagy sürgető vizelési inger és/vagy késztetéses inkontinencia) kezelésére.

Adagolás és alkalmazás

Adagolás

Felnőttek (beleértve az időseket)

A javasolt kezdő adag naponta egyszer 4 mg. Az egyedi választól függően a dózis napi egyszeri 8 mg-ra növelhető. A maximális napi adag 8 mg.

A teljes terápiás hatást a 2. és 8. hét között figyelték meg. Ezért 8 hetes kezelés után javasolt a hatásosságot az egyes betegeknél újraértékelni.

Normális vese- és májfunkciójú betegeknél, akik egyidejűleg erős CYP3A4-gátlókat szednek, a Fesoterodine fumarate Rontis maximális napi adagja 4 mg kell, hogy legyen, naponta egyszer (lásd 4.5 pont).

Különleges betegcsoportok

Vese- és májkárosodás

Az alábbi táblázatban a károsodott vese- és májfunkciójú betegek számára javasolt napi adagolási útmutató látható, közepes fokú vagy erős CYP3A4-gátlók nélkül vagy azok jelenlétében (lásd 4.3, 4.4, 4.5 és 5.2 pont).

A Fesoterodine fumarate Rontis ellenjavallt súlyos májkárosodásban szenvedő egyéneknél (lásd 4.3 pont).

Gyermekek és serdülők

A Fesoterodine fumarate Rontis biztonságosságát és hatásosságát 18 évesnél fiatalabb gyermekek esetében nem igazolták. Nincsenek rendelkezésre álló adatok.

Az alkalmazás módja

A tablettát naponta egyszer, folyadékkal, kell bevenni. A tablettákat a hatóanyag lassú felszabadulása miatt egészben kell lenyeni. A Fesoterodine fumarate Rontis étkezés során vagy étkezéstől függetlenül is bevehető.

Ellenjavallatok

A készítmény hatóanyagával, illetve a 6.1 pontban felsorolt bármely segédanyagával szembeni túlérzékenység.

Vizeletretenció.

Gyomorürülési zavar.

Nem megfelelően kezelt zárt zugú glaucoma.

Myasthenia gravis.

Súlyos májbetegség (Child Pugh C).

Erős CYP3A4-gátlók egyidejű alkalmazása közepes fokú vagy súlyos máj- és vesebetegség fennállása esetén.

Súlyos colitis ulcerosa.

Toxicus megacolon.

Különleges figyelmeztetések és az alkalmazással kapcsolatos óvintézkedések

A Fesoterodine fumarate Rontis óvatosan alkalmazandó az alábbi esetekben:

Klinikailag jelentős hólyagürülési zavar, mely a vizeletretenció kockázatával jár (pl. benignus prostata hyperplasia okozta, klinikailag jelentős prostatamegnagyobbodás, lásd 4.3 pont).

Gastrointestinalis obstructiv zavarok (pl. pylorus stenosis).

Gastro-oesophagealis reflux és/vagy olyan gyógyszerek (pl. orális biszfoszfonátok) szedése, amelyek oesophagitist okozhatnak vagy ronthatják azt.

Csökkent gastrointestinalis motilitás.

Vegetatív neuropathia.

Kielégítően kezelt zárt zugú glaucoma.

Óvatosság ajánlott a fezoterodin rendelésénél illetve az adag emelésénél azoknál a betegeknél, akiknél az aktív metabolit (lásd 5.1 pont) fokozott expozíciója várható:

Májkárosodás (lásd 4.2, 4.3 és 5.2 pont)

Vesekárosodás (lásd 4.2, 4.3 és 5.2 pont)

Erős vagy közepesen erős CYP3A4-gátlók egyidejű alkalmazása (lásd 4.2 és 4.5 pont)

Erős CYP2D6-gátlók egyidejű alkalmazása (lásd 4.5 és 5.2 pont).

Az adag emelése

Azoknál a betegeknél, akiknél ezen tényezők egyidejűleg fordulnak elő, az expozíció további növekedése várható. Dózisfüggő antimuszkarin jellegű mellékhatások valószínűleg megjelennek. Azoknál a betegcsoportoknál, ahol a dózis napi egyszeri 8 mg-ra emelhető, előzetesen értékelni kell az egyéni választ és tolerabilitást.

Az antimuszkarin típusú gyógyszerekkel történő bármilyen kezelés mérlegelése előtt ki kell zárni a szervi okokat. Neurogén eredetű detrusor hiperaktivitású betegeknél a biztonságosságot és hatásosságot még nem igazolták.

A fezoterodin-kezelés elkezdése előtt a gyakori vizelés egyéb okait is (szívelégtelenség kezelése vagy vesebetegség) ki kell vizsgálni. Húgyúti infekció esetén megfelelő gyógyszeres/antibiotikus kezelést kell elkezdeni.

Angiooedema

A fezoterodinnal kapcsolatban angiooedemáról számoltak be, ami néhány esetben az első dózis alkalmazása után fordult elő. Ha angiooedema jelentkezik, akkor a fezoterodinnal történő kezelést abba kell hagyni, és azonnal megfelelő kezelést kell nyújtani.

Erős CYP3A4-induktorok

Nem javasolt a fezoterodin és valamely erős CYP3A4 induktor (pl. karbamazepin, rifampicin, fenobarbitál, fenitoin, közönséges orbáncfű [Hypericum perforatum]) egyidejű alkalmazása (lásd 4.5 pont).

QT-szakasz megnyúlása

A Fesoterodine fumarate Rontis -t óvatosan kell alkalmazni olyan betegeknél, akiknél a QT-megnyúlás veszélye (pl. hypokalaemia, bradycardia és a QT-intervallumot meghosszabbító gyógyszerek együttes szedése) és meglévő szívbetegség áll fenn (pl. myocardialis ischaemia, arrhythmia, pangásos szívelégtelenség) (lásd 4.8 pont). Ez különösen igaz CYP3A4-gátlók szedésekor (lásd 4.2, 4.5 és 5.1 pont).

Laktóz és nátrium

A Fesoterodine fumarate Rontis retard tabletta laktózt tartalmaz. Ritkán előforduló, örökletes galaktóz intoleranciában, teljes laktázhiányban vagy glükóz-galaktóz malabszorpcióban a készítmény nem szedhető. A készítmény kevesebb, mint 1 mmol (23 mg) nátriumot tartalmaz tablettánként, azaz gyakorlatilag „nátriummentes”.

Gyógyszerkölcsönhatások és egyéb interakciók

Farmakológiai interakciók

Óvatosság ajánlott a fezoterodinnak más antimuszkarinokkal és antikolinerg hatású szerekkel (pl. amantadin, triciklusos antidepresszánsok, egyes neuroleptikumok) történő egyidejű alkalmazásakor, mivel kifejezettebbek lehetnek a terápiás- és a mellékhatások (pl. székrekedés, szájszárazság, álmosság, vizeletretenció).

A fezoterodin csökkentheti a hatását azoknak a gyógyszereknek, melyek a tápcsatorna motilitását serkentik, mint pl. a metoklopramid.

Farmakokinetikai interakciók

In vitro adatok azt mutatják, hogy klinikailag releváns plazmakoncentrációk mellett a fezoterodin

aktív metabolitja nem gátolja a CYP1A2, 2B6, 2C8, 2C9, 2C19, 2D6, 2E1 és 3A4, ill. nem indukálja a CYP1A2, 2B6, 2C9, 2C19 és 3A4 enzimeket, tehát nem valószínű, hogy a fezoterodin megváltoztatná az ezen enzimek által metabolizált gyógyszerek clearance-ét.

CYP3A4-gátlók

Erős CYP3A4-gátlók

A naponta kétszer 200 mg dózisban adagolt ketokonazol hatására kialakult CYP3A4-gátlás következtében a fezoterodin aktív metabolitjának Cmax-értéke 2,0‑szeresére, AUC‑értéke 2,3‑szeresére emelkedett erős CYP2D6-metabolizálóknál, és 2,1‑szeresére illetve 2,5‑szeresére emelkedett gyenge CYP2D6-metabolizálóknál. Ezért erős CYP3A4-gátlók (pl. atazanavir, klaritromicin, indinavir, itrakonazol, ketokonazol, nefazodon, nelfinavir, ritonavir [és az összes ritonavirral támogatott proteáz inhibitor-protokollok], szakvinavir és telitromicin) egyidejű alkalmazása esetén a fezoterodin maximális adagja nem lehet több mint 4 mg (lásd 4.2 és 4.4 pont).

Közepesen erős CYP3A4-gátlók

Két napon át naponta kétszer 200 mg flukonazol, a CYP3A4 közepesen erős gátlójának egyidejű alkalmazása után kialakult CYP3A4-gátlást követően a fezoterodin aktív metabolitjának Cmax-értéke körülbelül 19%-kal és AUC-értéke körülbelül 27%-kal emelkedett. Közepesen erős CYP3A4-gátlók (pl. eritromicin, flukonazol, diltiazem, verapamil és grépfrútlé) alkalmazása mellett dózismódosítás nem javasolt.

Gyenge CYP3A4-gátlók

Bár a gyenge CYP3A4-gátlók (pl. cimetidin) hatását nem vizsgálták, nem valószínű, hogy ez meghaladná a közepesen erős gátlószerek hatását.

CYP3A4-induktorok

A naponta egyszer 600 mg dózisban egyidejűleg adagolt rifampicin hatására kialakult CYP3A4-indukció következtében a fezoterodin aktív metabolitjának Cmax - és AUC-értéke kb. 70%-kal ill. 75%- kal csökkent, 8 mg fezoterodin per os adása után.

A CYP3A4 indukciója szubterápiás plazmaszintet eredményezhet. A CYP3A4-induktorok (pl. karbamazepin, rifampicin, fenobarbitál, fenitoin, közönséges orbáncfű [Hypericum perforatum]) egyidejű alkalmazása nem javasolt (lásd 4.4 pont).

CYP2D6-gátlók

A CYP2D6-gátlókkal való interakciókat klinikailag nem vizsgálták. Az aktív metabolit átlagos

Cmax-értéke 1,7-szer és az AUC-értéke 2-szer nagyobb a gyenge CYP2D6-metabolizálóknál, mint az erősen metabolizálóknál. Egy erős CYP2D6-gátló egyidejű szedésekor megnőhet az expozíció és a nemkívánatos események előfordulási gyakorisága. Szükség lehet az adag 4 mg-ra való lecsökkentésére (lásd 4.4 pont).

Orális fogamzásgátlók

A fezoterodin nem befolyásolja az orális hormonális fogamzásgátlás által előidézett ovulációgátlást. A fezoterodin jelenlétében nem változik az etinilösztradiolt és levonorgesztrelt tartalmazó kombinált orális fogamzásgátlók plazmakoncentrációja.

Warfarin

Egészséges önkénteseken végzett klinikai vizsgálatban napi egyszeri 8 mg fezoterodin nem gyakorolt jelentős hatást az egyszeri adagban alkalmazott warfarin farmakokinetikájára vagy antikoaguláns hatására.

Gyermekek és serdülők

Interakciós vizsgálatokat csak felnőttek körében végeztek.

Termékenység, terhesség és szoptatás

Terhesség

A fezoterodin terhes nőknél történő alkalmazása tekintetében nem áll rendelkezésre elegendő információ. Fezoterodinnal végzett állatkísérletek során enyhe mértékű embriotoxicitást igazoltak. Állatokkal végzett reprodukciós vizsgálatokban a vemhes egereknek és nyulaknak az organogenezis során per os adott fezoterodin toxikus volt a magzatokra a maximálisan javasolt emberi dózist (MRHD) az AUC alapján az egereknél 6-szorosan, a nyulaknál 3-szorosan meghaladó anyai expozíció esetén (lásd 5.3 pont). A humán vonatkozású potenciális kockázat nem ismert. A Fesoterodine fumarate Rontis nem javasolt terhesség alatt.

Szoptatás

Nem ismert, hogy a fezoterodin vagy a fezoterodin metabolitjai kiválasztódnak-e a humán anyatejbe, ezért a Fesoterodine fumarate Rontis-kezelés alatt a szoptatás nem javasolt.

Termékenység

A fezoterodin humán termékenységre gyakorolt hatására vonatkozóan nem végeztek klinikai vizsgálatokat. Az MRHD körülbelül 5-19-szeresének megfelelő expozíciónak kitett egerekkel végzett vizsgálatok a női termékenységet befolyásolásoló hatást mutatnak, azonban ezeknek az állatkísérletes eredményeknek a klinikai jelentősége nem ismert (lásd 5.3 pont). A fogamzóképes nőket tájékoztatni kell a humán termékenységi adatok hiányáról, és a Zecatrin-t csak az egyéni kockázatok és előnyök értékelését figyelembe véve lehet alkalmazni.

A készítmény hatásai a gépjárművezetéshez és gépek kezeléséhez szükséges képességekre

A Fesoterodine fumarate Rontis kismértékben befolyásolja a gépjárművezetéshez és gépek kezeléséhez szükséges képességeket.

Egyes mellékhatások, mint homályos látás, szédülés és aluszékonyság esetleges megjelenése miatt óvatosság ajánlott gépjárművezetés vagy gépek kezelése közben (lásd 4.8 pont).

Nemkívánatos hatások, mellékhatások

A biztonságossági profil összefoglalása

A fezoterodin biztonságosságát összesen 2859 hiperaktív hólyagműködésben szenvedő beteget magában foglaló placebo-kontrollos vizsgálatokban értékelték. A betegek közül 780 részesült placebo-kezelésben.

A fezoterodin farmakológiai tulajdonságai miatt a kezelés enyhe – közepes mértékű antimuszkarin hatásokat, mint szájszárazságot, szemszárazságot, dyspepsiát és székrekedést okozhat. Nem gyakran vizeletretenció alakulhat ki.

A szájszárazság, az egyetlen nagyon gyakori mellékhatás a fezoterodin-csoportban, a betegek 28,8%- ában fordult elő, míg a placebo-csoportban ez az arány 8,5% volt. A mellékhatások döntő része a kezelés első hónapjában jelentkezett, kivéve a vizeletretenciónak vagy a vizelés után a hólyagban

200 ml-nél több vizelet visszamaradásának minősített eseteket, amely hosszútávú kezelés után is kialakulhat, és gyakoribb volt férfiaknál, mint nőknél.

A mellékhatások táblázatos felsorolása

Az alábbi táblázat a placebo-kontrollos vizsgálatokban és a forgalomba hozatalt követően észlelt, kezeléssel összefüggő mellékhatásokat mutatja. A táblázatban felsorolt mellékhatások a következő gyakorisági kategóriák szerint vannak feltüntetve: nagyon gyakori (≥ 1/10), gyakori (≥1/100-<1/10), nem gyakori (≥1/1000-<1/100) és ritka (≥1/10 000-<1/1000). Az egyes gyakorisági kategóriákon belül a mellékhatások csökkenő súlyosság szerint kerülnek megadásra.

Egyes mellékhatások leírása

A fezoterodin klinikai vizsgálataiban, egyes esetekben a májenzimek jelentős emelkedéséről számoltak be, de ennek gyakorisága nem különbözött a placebo-csoportban észleltektől. Nem ismert, hogy ez összefügg-e a fezoterodin-kezeléssel.

Elektrokardiográfiát végeztek 782 4 mg, 785 8 mg és 222 12 mg fezoterodinnal valamint 780 placebóval kezelt betegnél. A szívfrekvenciára korrigált QT-távolság nem különbözött a fezoterodinnal és a placebóval kezelt betegek között. A vizsgálat megkezdése után 500 ms vagy annál hosszabb QTc-távolság, ill. 60 ms vagy nagyobb mértékű növekedést mutató QTc-szakasz előfordulási gyakorisága 1,9% volt a 4 mg, 1,3% volt a 8 mg, 1,4% volt a 12 mg fezoterodint szedő és 1,5% volt a placebo-csoportban. Az eredmények klinikai jelentősége függ az egyes betegek rizikófaktoraitól és érzékenységétől (lásd 4.4 pont).

A forgalomba hozatalt követően katéterezést igénylő vizeletretenció eseteit írták le, általában a fezoterodin-kezelés első hetében. Ez főleg az idős (≥ 65 év) férfi betegeket érintette, akik anamnézise benignus prostata hyperplasiára utalt (lásd 4.4 pont).

Feltételezett mellékhatások bejelentése

A gyógyszer engedélyezését követően lényeges a feltételezett mellékhatások bejelentése, mert ez fontos eszköze annak, hogy a gyógyszer előny/kockázat profilját folyamatosan figyelemmel lehessen kísérni.

Az egészségügyi szakembereket kérjük, hogy jelentsék be a feltételezett mellékhatásokat a hatóság részére az V. függelékben található elérhetőségek valamelyikén keresztül.

Túladagolás

Az antimuszkarinok, mint a fezoterodin túladagolása súlyos antikolinerg hatásokat okozhat. A kezelés tüneti és szupportív. Túladagolás esetén javasolt az EKG monitorozás és a QT-távolság megnyúlásának kezelésére standard szupportív eljárásokat kell alkalmazni. Klinikai vizsgálatokban a fezoterodint 28 mg-ot is elérő adagokban is biztonságosnak találták.

Fezoterodin-túladagolás esetén gyomormosást kell alkalmazni és aktív szenet kell beadni. A tüneteket az alábbiak szerint kell kezelni:

Súlyos centrális antikolinerg hatások (pl. hallucinációk, rendkívüli izgatottság): fizosztigmin adása

Convulsiok vagy kifejezett izgatottság: benzodiazepinek adása

Légzési elégtelenség: mesterséges lélegeztetés

Tachycardia: béta-blokkolók adása

Vizeletretenció: katéter behelyezése

Mydriasis: pilokarpin szemcseppek adása és/vagy a szoba elsötétítése.

FARMAKOLÓGIAI TULAJDONSÁGOK

Farmakodinámiás tulajdonságok

Farmakoterápiás csoport: Urológiai készítmények, Urológiai görcsoldók, ATC kód: G04BD11.

Hatásmechanizmus

A fezoterodin egy kompetitív, specifikus muszkarin-receptor antagonista. A fezoterodint a nem specifikus plazmaészterázok gyorsan és közel teljes mértékben fő aktív metabolitjává, az 5- hidroximetil származékká hidrolizálják, és az a fezoterodin aktív farmakológiai hatásáért nagyrészt felelős.

Klinikai hatásosság és biztonságosság

A fezoterodin 4 mg és 8 mg fix adagjainak hatásosságát két III. fáziú, randomizált, kettős vak, placebo-kontrollos, 12-hetes vizsgálatban értékelték. A beválasztott nő- (79%) és férfibetegek (21%) átlag életkora 58 év volt (19-91 év). Összesen a betegek 33%-a volt 65 éves vagy idősebb, és 11%-a 75 éves vagy idősebb.

A fezoterodinnal kezelt betegek esetén a 24 órán belüli vizelések és a késztetéses inkontinenciával járó epizódok száma a kezelés végére a placebóval összehasonlítva statisztikailag szignifikáns mértékben csökkent. Hasonlóképpen a válaszarány szignifikánsan nőtt a fezoterodin-csoportban a placebo-csoporttal összehasonlítva (azon betegek százalékos aránya, akik állapotukat „jelentősen javult”-nak vagy „javult”-nak ítélték meg a 4-pontos „Kezeléssel járó előny” skálán). Továbbá, fezoterodin hatására javult a vizelésenként ürített vizeletmennyiség átlagos változása, valamint a heti kontinens napok számának átlagos változása (lásd alább, 1. táblázat).

1 táblázat: Az elsődleges és egyes másodlagos végpontok átlagos változása a vizsgálat megkezdése és a kezelés vége között

# elsődleges végpontok

Szív-elektrofiziológia

Egy kettős-vak, randomizált, placebo- és aktív-kontrollos (moxifloxacin 400 mg), párhuzamos csoportú, 261 férfi és nőbetegnek (45-65 év) 3 napon át naponta egyszer adagolt 4 mg és 28 mg fezoterodinnal végzett vizsgálatban részletesen értékelték a fezoterodin QTc-szakaszra kifejtett hatását. A Fridericia-féle korrekciós módszerrel kiszámított QTc-szakasz kiinduláshoz viszonyított változása nem különbözött az aktívan kezelt és a placebo-csoport között.

Farmakokinetikai tulajdonságok

Felszívódás

Per os adagolás után a nem specifikus plazmaészterázok által végrehajtott gyors, és nagymértékű hidrolízis miatt a fezoterodin nem mutatható ki a plazmában. Az aktív metabolit biohasznosulása 52%. A fezoterodin egyszeri vagy ismételt 4 – 28 mg közötti adagokban történő per os adagolása során az aktív metabolit plazmakoncentrációja arányos az adaggal. A maximális plazmaszint kb. 5 óra múlva alakul ki. A terápiás plazmaszint a fezoterodin első adagja után kialakul. Nem alakul ki akkumuláció ismételt adagolás során.

Eloszlás

Az aktív metabolit plazmafehérje-kötődése alacsony, kb. 50%-a kötődik albuminhoz és alfa-1-savas glikoproteinhez. Az egyensúlyi állapotra jellemző átlagos eloszlási térfogat az aktív metabolit intravénás infúziója után 169 l.

Biotranszformáció

Per os alkalmazás után a fezoterodin gyors és nagymértékű hidrolízissel aktív metabolittá alakul át. Az aktív metabolit a CYP2D6 és a CYP3A4 enzimek segítségével tovább metabolizálódik a májban karboxi, karboxi-N-dezizopropil és N-dezizopropil metabolitokká. Ezen metabolitok egyike sem járul hozzá jelentős mértékben a fezoterodin antimuszkarin hatásához. Az aktív metabolit átlagos Cmax- értéke 1,7-szer és AUC-értéke 2-szer nagyobb a gyenge CYP2D6 metabolizálókban, mint az erős CYP2D6 metabolizálókban.

Elimináció

Az aktív metabolit eliminációjában a májon keresztüli metabolizmus és a renális ürülés játszik jelentős szerepet. A fezoterodin per os adagolása után a beadott adag kb. 70%-át nyerték vissza a vizeletből aktív metabolit (16%), karboxi metabolit (34%), karboxi-N-dezizopropil metabolit (18%) és N-dezizopropil metabolit (1%) formájában, ill. kisebb mennyiséget (7%-ban) a székletből is visszanyertek. Az aktív metabolit terminális felezési ideje per os adagolás után kb. 7 óra, és függ a felszívódás ütemétől.

Kor és nem

Nincs szükség az adag módosítására ezekben az alcsoportokban. A fezoterodin farmakokinetikáját nem befolyásolja jelentősen a kor és a nem.

Gyermekek és serdülők

A fezoterodin farmakokinetikáját nem vizsgálták gyermekekben.

Vesekárosodás

Egészséges személyekkel összehasonlítva enyhe – közepes fokú vesekárosodás (GFR 30 – 80 ml/perc) esetén az aktív metabolit Cmax-értéke 1,5-szörösére és AUC-értéke 1,8-szorosára nő. Súlyos vesekárosodás (GFR < 30 ml/perc) esetén a Cmax-érték 2,0-szeresére, az AUC-érték 2,3-szorosára nő.

Májkárosodás

Egészséges személyekkel összehasonlítva közepes fokú májkárosodás esetén (Child Pugh B) az aktív metabolit Cmax-értéke 1,4-szeresére, AUC-értéke 2,1-szeresére nő. A fezoterodin farmakokinetikáját nem vizsgálták súlyos májkárosodásban szenvedő betegeknél.

A preklinikai biztonságossági vizsgálatok eredményei

A nem klinikai biztonságossági farmakológiai, általános toxicitási, genotoxicitási és karcinogenitási vizsgálatok során klinikailag jelentős hatást nem figyeltek meg, kivéve olyat, ami a hatóanyag farmakológiai hatásával kapcsolatos.

Reprodukciós vizsgálatok enyhe fokú embriotoxicitást mutattak az anyára toxikus adagokhoz közeli adagok mellett (nagyobb számú reszorpció, pre-implantációs és poszt-implantációs veszteség).

Kimutatták, hogy a fezoterodin aktív metabolitja a terápiás dózist meghaladó koncentrációban gátolja a K+-áramlást a klónozott humán ‘ether-à-go-go-related’ gén (hERG) csatornákban, és kutyából származó izolált Purkinje-rostokban megnyújtja az akciós potenciál tartamát (70% és 90% repolarizáció). Azonban napi egyszeri 8 mg fezoterodin adását követően az erősen metabolizálóknál kialakuló átlagos szabad plazma-csúcskoncentrációt legalább 33-szorosan, a gyenge CYP2D6- metabolizálóknál kialakulót pedig legalább 21-szeresen meghaladó aktív metabolit plazmaexpozíció sem befolyásolta éber kutyákban a QT- és a QTc-szakaszt.

Egy, az egerek termékenységéről és korai embrionális fejlődéséről szóló vizsgálatban a fezoterodinnak nem volt hatása a hím egerek reprodukciós működésére vagy termékenységére 45 mg/ttkg/napig terjedő dózisok mellett. 45 mg/ttkg/nap adagolás mellett a sárgatestek, a beágyazódási helyek és az életképes magzatok számának csökkenését figyelték meg olyan nőstény egereknél, amelyek a párzás előtti 2 hétben, majd a 7. gesztációs napig folyamatosan fezoterodint kaptak. Az anyai nem megfigyelhető hatásszint (No-Observed-Effect Level (NOEL) és a szaporodási, valamint korai embrionális fejlődésre vonatkozó NOEL mindkét esetben 15 mg/ttkg/nap volt. A maximális javasolt humán dózis (MRHD) mellett, az AUC (görbe alatti terület) alapján a szisztémás terhelés 0,6-1,5-szeres volt egerekben az emberekhez képest, míg a plazma csúcskoncentrációk tekintetében a terhelés 5-9-szer volt magasabb egerek esetében.

GYÓGYSZERÉSZETI JELLEMZŐK

Segédanyagok felsorolása

Tablettamag

Glicerin-dibehenát

Hipromellóz

Talkum

Laktóz-monohidrát

Mikrokristályos cellulóz

Filmbevonat

4 mg retard tabletta

Polivinil alkohol

Talkum

Titán-dioxid (E171)

Glicerin monokaprilokaprát

Nátrium-lauril-szulfát

Indigókármin alumínium lakk (E132)

8 mg retard tabletta

Polivinil alkohol

Talkum

Titán-dioxid (E171)

Glicerin monokaprilokaprát

Nátrium -lauril-szulfát

Indigókármin alumínium lakk (E132)

Vörös-vas-oxid (E172)

Inkompatibilitások

Nem értelmezhető.

Felhasználhatósági időtartam

4 mg retard tabletta: 2 év

8 mg retard tabletta: 2 év

Különleges tárolási előírások

4 mg retard tabletta:

Legfeljebb 30 C-on tárolandó.

A nedvességtől való védelem érdekében az eredeti csomagolásban tárolandó.

8 mg retard tabletta:

Ez a gyógyszer nem igényel különleges tárolási körülményeket

A nedvességtől való védelem érdekében az eredeti csomagolásban tárolandó.

Csomagolás típusa és kiszerelése

A Fesoterodine fumarate Rontis 4 mg és 8 mg OPA/Alu/PVC-Aluminium perforált illetve nem perforált buborékcsomagolásban, dobozonként 10, 14, 20, 28, 30, 40, 42, 50, 56, 60, 70, 80, 84, 90, 98 vagy 100 retard tablettát tartalmazó csomagolásban, Nem feltétlenül mindegyik kiszerelés kerül kereskedelmi forgalomba.

A megsemmisítésre vonatkozó különleges óvintézkedések és egyéb, a készítmény kezelésével kapcsolatos információk

Bármilyen fel nem használt gyógyszer, illetve hulladékanyag megsemmisítését a gyógyszerekre vonatkozó előírások szerint kell végrehajtani.

Megjegyzés (egy keresztes)

Osztályozás: II. csoport

Kizárólag orvosi rendelvényhez kötött gyógyszer (V).

A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY JOGOSULTJA

Rontis Hellas Medical And Pharmaceutical Products S.A.

Sorou 38,

Marousi, 15125,

Attiki

Görögország

A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY SZÁMA(I)

A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY ELSŐ KIADÁSÁNAK/ MEGÚJÍTÁSÁNAK DÁTUMA

A forgalomba hozatali engedély első kiadásának dátuma: 2021. április 27.

A SZÖVEG ELLENŐRZÉSÉNEK DÁTUMA

2022. január 3.