Finasterid-Teva 5 mg filmtabletta alkalmazási előírás

1. A GYÓGYSZER NEVE

Finasterid-TEVA 5 mg filmtabletta

2. MINŐSÉGI ÉS MENNYISÉGI ÖSSZETÉTEL

5 mg finaszteridet tartalmaz filmtablettánként.

Ismert hatású segédanyag:

108 mg laktóz-monohidrátot tartalmaz filmtablettánként.

A segédanyagok teljes listáját lásd a 6.1 pontban.

3. GYÓGYSZERFORMA

Filmtabletta.

Kék, hosszúkás filmtabletta, az egyik oldalán mélynyomású „FNT5” jelöléssel, a másik oldala sima.

4. KLINIKAI JELLEMZŐK

4.1 Terápiás javallatok

A finaszterid a jóindulatú prosztata-hyperplasia (BPH) kezelésére és kontrollálására javasolt:

a megnagyobbodott prosztata regressziójára, a vizeletáramlás javítására, és a BPH-val járó tünetek enyhítésére;

az akut vizeletretenció gyakoriságának és a sebészi beavatkozás – beleértve a prosztata húgycsövön keresztüli eltávolítását (transurethralis resectio, TURP) és a prostatectomiát is – szükségességének csökkentésére.

A finaszterid megnagyobbodott prosztatájú betegeknél alkalmazható (ha a prosztata térfogata kb. 40 ml felett van).

4.2 Adagolás és alkalmazás

Adagolás

Az ajánlott adag egy 5 mg-os tabletta naponta, mely étkezéskor vagy attól függetlenül is bevehető. Bár rövid időn belül javulás észlelhető, szükséges lehet legalább 6 hónapos kezelésre annak objektív meghatározásához, hogy a kezelésre adott válasz kielégítő-e.

Májkárosodásban szenvedő betegek

Nem állnak rendelkezésre adatok májkárosodásban szenvedő betegeknél (lásd 4.4 pont).

Vesekárosodásban szenvedő betegek

Nincs szükség adagmódosításra különböző mértékű vesekárosodásban szenvedő betegeknél (akár 9 ml/perc értékű kreatinin-clearance mellett sem), mivel a farmakokinetikai vizsgálatok alapján a veseekárosodás nem befolyásolja a finaszterid eliminációját. A finaszteridet ezidáig nem tanulmányozták hemodializált betegeknél.

Idősek

Nincs szükség az adag módosítására, bár farmakokinetikai vizsgálatokban kimutatták, hogy 70 év feletti betegeknél a finaszterid eliminációs sebessége kissé csökkent.

Az alkalmazás módja

A készítmény kezelése és adagolása fokozott körültekintést igényel.

Kizárólag szájon át történő alkalmazásra.

A tablettát egészben kell lenyelni, több részre osztani vagy összetörni nem szabad (lásd 6.6 pont).

4.3 Ellenjavallatok

A Finasterid-TEVA a következő esetekben ellenjavallt:

A készítmény hatóanyagával vagy a 6.1 pontban felsorolt bármely segédanyagával szembeni túlérzékenység.

Terhesség – expozíció nőknél, akik terhesek, vagy akiknél a terhesség lehetősége fennáll (lásd 4.6 pont).

A Finasterid-TEVA alkalmazásának nincs javallata nőknél és gyermekeknél.

4.4 Különleges figyelmeztetések és az alkalmazással kapcsolatos óvintézkedések

Általános szempontok

Az elzáródásos szövődmények elkerülése érdekében fontos, hogy a nagy reziduális vizelettérfogattal és/vagy súlyosan csökkent vizeletáramlással bíró betegeket gondosan ellenőrizzék. A műtétnek választási lehetőségnek kell lennie.

Finaszteriddel kezelt betegeknél mérlegelendő az urológiai konzílium.

A finaszterid-kezelés megkezdése előtt ki kell zárni a prosztata háromlebenyes növekedési mintázata miatti elzáródást.

Nem állnak rendelkezésre hosszú távú humán fertilitási adatok, és eddig nem végeztek specifikus vizsgálatokat csökkent fertilitású férfiaknál. A gyermeknemzést tervező férfibetegeket kezdetben kizárták a klinikai vizsgálatokból. Bár az állatkísérletes vizsgálatok nem mutattak releváns kedvezőtlen hatásokat a fertilitásra nézve, a forgalomba hozatalt követően spontán bejelentések érkeztek infertilitás és/vagy a sperma rossz minőségéről. Egyes jelentésekben a betegeknél más olyan kockázati tényezők is fennálltak, amelyek hozzájárulhattak az infertilitáshoz. A finaszterid elhagyása után a sperma minőségének normalizálódásáról vagy javulásáról számoltak be.

A gyógyszer hatásai a prosztata-specifikus antigénre (PSA) és a prosztatarák kimutatására

Eddig nem igazoltak klinikai előnyt 5 mg finaszteriddel kezelt prosztatarákos betegeknél. Kontrollált klinikai vizsgálatokban a prosztataspecifikus antigén (PSA) szérumszintjeinek sorozatos mérésével és prosztatabiopsziákkal monitoroztak olyan BPH-s betegeket, akiknél emelkedett volt a PSA szérumszintje. Ezekben a BPH vizsgálatokban nem igazolták, hogy 5 mg finaszterid befolyásolná a prosztatarák kimutatásának gyakoriságát, és a prosztatarák átfogó előfordulási gyakorisága tekintetében nem észleltek szignifikáns különbséget az 5 mg finaszteriddel kezelt és a placebót kapó betegek között.

Digitális rektális vizsgálatok (DRE), valamint a prosztatarákra irányuló egyéb értékelések elvégzése ajánlott az 5 mg-os adagú finaszterid-terápia megkezdése előtt és azt követően időszakosan. A szérum PSA-t a prosztatarák kimutatására is alkalmazzák. Általában a 10 ng/ml feletti kiindulási PSA-érték (Hybritech) indokolja a további értékelést és a biopszia mérlegelését; 4 és 10 ng/ml közötti PSA szintek esetében ajánlott a további értékelés. Jelentős átfedés van a prosztatarákos és a nem prosztatarákos betegek PSA-szintjeiben. Ezért BPH-ban szenvedő férfiaknál a normál referencia-tartományba eső PSA-szintek nem zárják ki a prosztatarákot, függetlenül az 5 mg-os adagú finaszterid-kezeléstől. A 4 ng/ml alatti kiindulási PSA-szint nem zárja ki a prosztatarákot.

BPH-ban szenvedő betegeknél 5 mg finaszterid kb. 50%-kal csökkenti a szérumban mért PSA-koncentrációkat, még prosztatarák jelenlétében is. 5 mg finaszteriddel kezelt BPH-ban szenvedő betegeknél a szérum PSA szintek csökkenését figyelembe kell venni a PSA-adatok értékelésekor, és a csökkenés nem zárja ki az egyidejű prosztatarákot. A csökkenés a PSA-értékek teljes tartományában megjósolható, bár az egyes betegeknél egyénileg változhat. A finaszterid 4 éves, kettős vak, placebo-kontrollos, hosszú távú hatékonysági és biztonsági vizsgálatában (PLESS, Placebo-controlled Long-term Efficacy and Safety Study) több mint 3000 betegtől nyert PSA-adatok elemzése megerősítette, hogy olyan betegeknél, akiket hat hónapon át vagy ennél is tovább kezelnek 5 mg finaszteriddel, a PSA-értékeket meg kell duplázni, hogy a kezeletlen férfiaknál kapott normál tartományokkal összehasonlítható legyen. Ezzel a korrekcióval megtartható a PSA-meghatározás érzékenysége vagy specificitása, és megtartható annak alkalmassága a prosztatarák kimutatására.

5 mg finaszteriddel kezelt betegeknél a PSA-szintek minden tartós emelkedését gondosan értékelni kell, beleértve azt is, ha a beteg megtagadja az 5 mg-os adagú finaszterid-terápiát.

5 mg finaszterid nem csökkenti szignifikáns mértékben a százalékos szabad PSA-szintet (szabad / összes PSA hányados). A szabad PSA / összes PSA hányadosa még az 5 mg finaszterid hatása alatt is állandó marad. Amikor a százalékos szabad PSA-szintet használják segédeszközként a prosztatarák kimutatásához, nincs szükség helyesbítésre.

Kölcsönhatások gyógyszerekkel, labortesztekkel

A PSA szintjeire kifejtett hatások

A szérum PSA-koncentrációja összefüggésben van a beteg életkorával és a prosztata térfogatával, ill. a prosztata térfogata összefüggésben van a beteg életkorával. A PSA-szint értékelésekor, figyelembe kell venni, hogy 5 mg finaszteriddel kezelt betegeknél a PSA-szintek csökkennek. A betegek többségénél a terápia első néhány hónapján belül a PSA gyorsan csökken, majd a PSA-szintek stabilizálódnak egy új kiindulási értékre. A kezelés utáni kiindulási szint kb. fele a kezelés előtti értéknek. Ezért a legalább 6 hónapon keresztül 5 mg finaszteriddel kezelt típusos betegeknél a PSA-értékeket meg kell duplázni, hogy a kezeletlen férfiaknál kapott normál tartományokkal összehasonlíthatók legyenek. A klinikai értelmezésért lásd a 4.4 pont: A gyógyszer hatásai a prosztata-specifikus antigénre (PSA) és a prosztatarák kimutatására

Emlőrák férfiaknál

A klinikai vizsgálatok során és a forgalomba hozatalt követő időszakban emlőrákról számoltak be férfiaknál, akik 5 mg finaszteridet szedtek. Az orvosoknak fel kell hívniuk a betegek figyelmét, hogy azonnal jelezzék, ha az emlőszövetben bármilyen változást tapasztalnak, mint például csomókat, fájdalmat, gynaecomastiát vagy az emlőbimbóból történő váladékozást.

Hangulatváltozások és depresszió

5 mg finaszteriddel kezelt betegeknél hangulatváltozásokat jelentettek, ideértve a depresszív hangulatot, a depressziót és ritkábban az öngyilkossági gondolatokat. A betegeket figyelemmel kell kísérni a pszichiátriai tünetek vonatkozásában, és ha ezek előfordulnak, a beteget szakorvoshoz kell irányítani.

Gyermekek

A finaszterid alkalmazásának nincs gyermekeknél javallata. A biztonságosságot és a hatásosságot gyermekeknél nem állapították meg.

Májkárosodás

Ezidáig nem vizsgálták a májkárosodás hatását a finaszterid farmakokinetikájára. Mivel a finaszterid a májban metabolizálódik (lásd 4.2 pont), károsodott májműködésű betegeknél fokozott körültekintés ajánlott, mivel ilyen betegeknél a finaszterid plazmaszintjei emelkedhetnek.

Segédanyagok

Laktóz

Ritkán előforduló, örökletes galaktózintoleranciában, teljes laktázhiányban vagy glükóz-galaktóz malabszorpcióban a készítmény nem szedhető.

Nátrium

A készítmény kevesebb mint 1 mmol (23 mg) nátriumot tartalmaz tablettánként, azaz gyakorlatilag

„nátriummentes”.

4.5 Gyógyszerkölcsönhatások és egyéb interakciók

Klinikai gyógyszerkölcsönhatásokat nem azonosítottak. A finaszterid elsősorban a citokróm P450 3A4 rendszer útján metabolizálódik, de úgy tűnik, nem befolyásolja jelentős mértékben ezt az enzimrendszert. Bár a számítások szerint csekély a kockázata annak, hogy a finaszterid befolyásolja más gyógyszerek farmakokinetikáját, valószínű, hogy a citokróm P450 3A4 gátlószerei és induktorai befolyásolják a finaszterid plazmakoncentrációját. A megállapított biztonsági tűréshatárok alapján azonban nem valószínű, hogy az ilyen gátlószerek egyidejű alkalmazásából adódó szintemelkedés klinikailag jelentős lenne.

Humán vizsgálatokban az alábbi vegyületeket tesztelték, és nem észleltek klinikailag jelentős kölcsönhatásokat: propranolol, digoxin, glibenklamid, warfarin, teofillin és fenazon.

4.6 Termékenység, terhesség és szoptatás

Terhesség

A finaszteridnek nincs terápiás javallata nőknél.

A finaszterid ellenjavallt nőknél, akik terhesek, vagy akiknél a terhesség lehetősége fennáll (lásd 4.3 pont).

Mivel az 5α-reduktáz-gátlók képesek gátolni a tesztoszteron átalakulását dihidro-tesztoszteronná, ezért köztük a finaszterid is, a fiúmagzat külső nemi szerveinek fejlődési rendellenességeit okozhatják, ha a szert terhes nőknél alkalmazzák (lásd az 5.3 pontot).

Finaszterid-expozíció – a fiúmagzatot fenyegető kockázat

Nőknek nem szabad összezúzott vagy tört finaszterid tablettákkal érintkezniük, ha terhesek, vagy fennáll náluk a terhesség lehetősége, a finaszterid felszívódásának lehetősége és a fiúmagzatot fenyegető későbbi potenciális kockázat miatt (lásd 4.6 pont).

A Finasterid tabletta filmbevonattal rendelkezik, és bevonata meggátolja a hatóanyaggal való érintkezést szokványos kezelés mellett, de csak akkor, ha a tablettát nem törték el vagy nem zúzták össze.

Napi 5 mg finaszteriddel kezelt betegek spermájából kis mennyiségű finaszteridet mutattak ki.

Nincs bizonyíték arra, hogy a fiúmagzatra hatással van, ha az anya finaszteriddel kezelt beteg spermájával érintkezik. Amikor a beteg szexuális partnere terhes vagy a terhesség lehetősége fennáll, ajánlatos, hogy minimálisra csökkentsék a nő spermával való érintkezésének lehetőségét.

Szoptatás

A finaszterid alkalmazásának nincs javallata nőknél. Nem ismert, hogy a finaszterid kiválasztódik-e az emberi anyatejbe.

4.7 A készítmény hatásai a gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges képességekre

Nem áll rendelkezésre arra utaló adat, hogy a finaszterid befolyásolná a gépjárművezetési vagy gépkezelési képességeket.

4.8 Nemkívánatos hatások, mellékhatások

A leggyakoribb nemkívánatos hatások az impotencia és a libidó csökkenése. Ezek a hatások általában a kezelés elején lépnek fel, és a betegek többségénél a kezelés folytatása mellett megszűnnek.

A klinikai vizsgálatok során és/vagy a posztmarketing alkalmazás során a gyógyszerrel összefüggésben bejelentett nemkívánatos reakciókat az alábbi táblázatban szervrendszer és gyakoriságok szerint soroljuk fel.

A nemkívánatos események gyakoriságának osztályozására a következő terminológiát használjuk: nagyon gyakori (≥1/10), gyakori (≥1/100–<1/10), nem gyakori (≥1/1000–<1/100), ritka (≥1/10 000‑<1/1000), nagyon ritka (<1/10 000), nem ismert (a gyakoriság rendelkezésre álló adatokból nem állapítható meg).

A forgalomba hozatalt követő alkalmazás során közölt nemkívánatos reakciók gyakorisága nem állapítható meg, mivel ezek spontán bejelentésekből származnak.

Ezen kívül a következő eseményről számoltak be klinikai vizsgálatokban és a posztmarketing alkalmazás során: emlőrák férfiaknál (lásd 4.4 pont).

A prosztata-tünetek gyógykezelése (Medical Therapy Of Prostatic Symptoms, MTOPS)

Az MTOPS vizsgálatban az alábbi kezeléseket hasonlították össze: napi 5 mg finaszterid (n=768), napi 4 vagy 8 mg doxazozin (n=756), a finaszterid és a doxazozin kombinációban történő alkalmazása (napi 5 mg finaszterid + napi 4 vagy 8 mg doxazozin) (n=786), és placebo (n=737). Ebben a vizsgálatban a kombinációs terápia biztonságossági és tolerálhatósági profilja általában összhangban volt az egyes vegyületek profiljaival. Az „ejakulációs zavar” előfordulási gyakorisága a kombinációs terápiában részesülő betegeknél hasonló volt, mint a két monoterápia esetében az ilyen nemkívánatos reakciók előfordulási gyakoriságának összege.

* kivéve ortosztatikus hypotensio

Egyéb hosszú távú adatok

Egy 7 éves placebo-kontrollos vizsgálatban,18 882 egészséges férfit választottak be, közülük 9060 férfi esetében álltak rendelkezésre prosztata-tűbiopsziás adatok az elemzéshez, az 5 mg finaszteriddel kezelt csoportban 803 (18,4%) férfinél, a placebót kapó csoportban pedig 1147 (24,4%) férfinél mutattak ki prosztatarákot. Az 5 mg finaszteriddel kezelt csoportban 280 (6,4%), a placebo csoportban pedig 237 (5,1%) férfinek volt olyan prosztatarákja, amely a tűbiopsziás kimutatáskor 7‑10 értékű Gleason-pontszámot mutatott. További elemzések arra utalnak, hogy az a tény, hogy az 5 mg finaszterid csoportban gyakrabban mutattak ki nagyobb súlyossági fokú prosztatarákot, feltehetően az 5 mg finaszteridnek a prosztata térfogatára gyakorolt hatásából adódó kimutatási torzulással (hibával) magyarázható. A vizsgálat során diagnosztizált összes prosztatarákos esetből kb. 98%-ot soroltak az intracapsularis (tokon belül levő, T1 vagy T2 klinikai stádiumú) osztályba a diagnózis megállapításakor. A Gleason 7‑10 adatok klinikai jelentősége nem ismert.

Laboratóriumi vizsgálatok eredményei

A PSA-szint laboratóriumi eredményeinek értékelésekor figyelembe kell venni, hogy finaszteriddel kezelt betegeknél a PSA-szintek csökkennek (lásd 4.4 pont).

Feltételezett mellékhatások bejelentése

A gyógyszer engedélyezését követően lényeges a feltételezett mellékhatások bejelentése, mert ez fontos eszköze annak, hogy a gyógyszer előny/kockázat profilját folyamatosan figyelemmel lehessen kísérni.

Az egészségügyi szakembereket kérjük, hogy jelentsék be a feltételezett mellékhatásokat a hatóság részére az V. függelékben található elérhetőségek valamelyikén keresztül.

4.9 Túladagolás

A finaszterid legfeljebb 400 mg-os egyszeri adagjaival és legfeljebb napi 80 mg-os ismételt adagjaival három hónapon át kezelt betegeknél (n=71) nem léptek fel nemkívánatos hatások.

A finaszterid túladagolásának nincs ajánlott specifikus kezelése.

5. FARMAKOLÓGIAI TULAJDONSÁGOK

5.1 Farmakodinámiás tulajdonságok

Farmakoterápiás csoport: Tesztoszteron-5α-reduktáz-gátlók. ATC kód: G04CB01

A finaszterid egy szintetikus 4-azaszteroid, a II. típusú 5α-reduktáz nevű intracelluláris enzim specifikus kompetitív gátlószere. Az enzim a tesztoszteront alakítja át a dihidro-tesztoszteron (DHT) nevű, erősebb hatású androgénná. A prosztatamirigy és ennek következtében a hyperplasiás prosztataszövet normál működése és növekedése a tesztoszteronnak DHT-vá történő átalakulásától függ. A finaszteridnek nincs affinitása az androgén-receptorhoz.

Klinikai vizsgálatokban a szérum DHT szintek gyorsan csökkennek 70%-kal, ami a prosztata térfogatának csökkenéséhez vezet. 3 hónap után a mirigy térfogata kb. 20%-kal csökken, majd a zsugorodás folytatódik, és 3 év után kb. 27%-ot ér el. Kifejezett csökkenés észlelhető a húgycsövet közvetlenül körülvevő periurethralis zónában. Urodinamikai mérésekkel is megerősítették, hogy a csökkent mértékű elzáródás eredményeként szignifikáns mértékben csökken a detrusor (pubovesicalis izom) nyomása.

A kezelés kezdetéhez viszonyítva néhány hét után szignifikáns mértékben javult a maximális vizeletáramlási sebesség és a velejáró tünetek. A placebóhoz viszonyítva különbségeket dokumentáltak 4, ill. 7 hónap elteltével.

Valamennyi hatékonysági jellemző fennmaradt egy 3 éves utánkövetéses időszak során.

Négy éves finaszterid-kezelés hatásai az akut vizeletretenció előfordulási gyakoriságára, a műtét szükségességére, a tüneti pontszámra és a prosztata térfogatára

Mérsékelttől súlyosig terjedő BPH tüneteket, digitális rektális vizsgálattal megnagyobbodott prosztatát és alacsony reziduális vizelettérfogatot mutató betegeknél végzett klinikai vizsgálatokban a finaszterid négy év alatt 7/100-ról 3/100-ra csökkentette az akut vizeletretenció előfordulási gyakoriságát, és 10/100-ról 5/100-ra csökkentette a műtét (TURP vagy prostatectomia) szükségességét. Ezekhez a csökkenésekhez a QUASI-AUA (American Urologic Association) tüneti pontszám (tartomány: 0-tól 34-ig) 2 pontos javulása, a prosztatatérfogat kb. 20%-os tartós visszafejlődése és a vizeletáramlás sebességének tartós növekedése társult.

A prosztatatünetek gyógyszeres kezelése

A „prosztatatünetek gyógyszeres kezelése” (Medical Therapy of Prostatic Symptoms, MTOPS) 4‑6 éves, 3047 szimptómás BPH-ban szenvedő férfi beteg bevonásával végzett vizsgálat, melynek során randomizálást követően napi 5 mg finaszteridet, ill. napi 4 vagy 8 mg doxazozint, ill. napi 5 mg finaszterid + napi 4 vagy 8 mg doxazozin kombinációját, vagy placebót kaptak. Az elsődleges végpont a BPH klinikai progressziójáig eltelt idő volt, melyet a kiinduláshoz viszonyított 4 pontos növekedésként határoztak meg a tüneti pontszámban: akut vizeletretenció, a BPH-val összefüggő vesekárosodás, visszatérő húgyúti fertőzések illetve urosepsis, vagy inkontinencia.

A placebóhoz viszonyítva a finaszterid-kezelés, a doxazozin-kezelés, ill. a kombinációs terápia szignifikáns mértékben: 34%-kal (p=0,002), 39%-kal (p<0,001), ill. 67%-kal (p<0,001) csökkentette a BPH klinikai progressziójának kockázatát. A BPH progressziójáért felelős esetek többségénél (351‑ből 274 esetben) a tüneti pontszámban 4 pontos javulást igazoltak, a tüneti pontszám progressziójának kockázata 30%-kal (95% CI, 6-48%), 46%-kal (95% CI, 25-60%), és 64%-kal (95% CI, 48-75%) csökkent a finaszterid, a doxazozin, ill. a kombinációs csoportban a placebóhoz képest. Az akut vizelet retenció 351-ből 41 esetben volt felelős a BPH progressziójáért; az akut vizeletretenció kialakulásának kockázata 67%-kal (p=0,011), 31%-kal (p=0,296), ill. 79%-kal (p=0,001) csökkent a finaszterid, a doxazozin, ill. a kombinációs csoportban a placebóhoz viszonyítva. Csak a finaszteriddel kezelt és a kombinációs terápiában részesülő csoportok különböztek szignifikáns mértékben a placebótól.

1 mg-ról titrálva 4 vagy 8 mg-ig, egy 3 hetes időszakban megfigyelhető tolerálhatóság szerint.

Ebben a vizsgálatban a kombinált kezelés biztonsági és tolerálhatósági profilja nagyjából hasonló volt az egyes gyógyszerek külön-külön értékelt profiljához. Az „idegrendszert” és az „urogenitalis rendszert” érintő nemkívánatos hatásokat azonban gyakrabban észlelték, amikor a két gyógyszert kombinációban alkalmazták (lásd 4.8 pont).

5.2 Farmakokinetikai tulajdonságok

Felszívódás

A finaszterid biohasznosulása kb. 80%. A plazma-csúcskoncentrációk a bevétel után kb. 2 órával alakulnak ki, és a felszívódás 6-8 óra múlva lesz teljes.

Eloszlás

A plazmafehérjékhez történő kötődés kb. 93%

A clearance kb. 165 ml/perc (70-279 ml/perc), az eloszlási térfogat pedig kb. 76 l (44-96 l).

Ismételt alkalmazást követően a finaszterid kis mennyiségekben kumulálódik. 5 mg-os napi adag után a finaszterid legalacsonyabb egyensúlyi (steady-state) koncentrációja a számítások szerint 8-10 ng/ml, amely az idő múlásával stabil marad.

Biotranszformáció

A finaszterid a májban metabolizálódik. A finaszterid elsősorban a citokróm P450 3A4 enzimrendszeren keresztül metabolizálódik, de szignifikáns mértékben nem befolyásolja. 14C‑izotóppal jelzett finaszterid orális adagját követően embernél két, csekély 5α-reduktáz-gátló hatású metabolitot azonosítottak.

Elimináció

A felezési idő a plazmában átlagosan 6 óra (4-12 óra) (70 év feletti férfiaknál: 8 óra, tartomány: 6‑15 óra). Radioaktív izotóppal jelzett finaszterid alkalmazása után az adagnak kb. 39%-a (32-46%) választódik ki a vizelettel metabolitok formájában. A vizeletben a finaszterid gyakorlatilag nem ürül változatlan formában. A teljes adagnak kb. 57%-a (51-64%) ürül a széklettel.

Vesekárosodás

Károsodott veseműködésű betegeknél (kreatinin-clearance >9 ml/perc) nem észlelték a finaszterid eliminációjának változását (lásd 4.2 pont).

A finaszterid átjut a vér-agy gáton. Kis mennyiségben megjelenik a kezeltek ondófolyadékában. Két, egészséges önkénteseken végzett vizsgálatban (n=69), 6-24 hétig napi 5 mg finaszterid adagolással, a finaszterid koncentrációja a nem mérhető (<0,1 ng/ml) és 10,54 ng/ml között volt. Korábbi vizsgálat során kevésbé érzékeny tesztet használtak, akkor az ondófolyadékban mért finaszterid-koncentráció tartománya 16 esetben napi 5 mg finaszterid adása mellett a nem mérhető (<1,0 ng/ml) és 21 ng/ml között volt. 5 ml ejakulátum-térfogatot alapul véve, a spermában a finaszterid mennyiségét 50‑100‑szor kevesebbre becsülték, mint a finaszterid adagját (5 μg), ami férfiaknál nincs hatással a cirkuláló DHT-szintre (lásd 5.3 pont).

Krónikus vesekárosodásban szenvedő betegeknél, (kreatinin-clearance 9–55 ml/perc), 14C-finaszterid egyszeri adagjának diszpozíciója a szervezetben nem különbözött az egészséges önkénteseknél megfigyelttől. A fehérjekötődés sem különbözött a vesekárosodásban szenvedő betegeknél. A normális esetben a vesén át ürülő metabolitok egy része a széklettel választódott ki. Ezért úgy tűnik, hogy a széklettel történő ürülés a metabolitok vizelettel történő ürülésének csökkenésével arányosan növekszik. Vesekárosodott, de nem dializált betegeknél nem szükséges adagmódosítás.

5.3 A preklinikai biztonságossági vizsgálatok eredményei

Hagyományos ismételt dózistoxicitási, genotoxicitási és karcinogenitási vizsgálatokból származó nem-klinikai jellegű adatok azt igazolták, hogy a készítmény nem jelent különleges veszélyt az emberre.

A hím patkányokon elvégzett reprodukciós toxicitási vizsgálatok során a dülmirigy és az ondóhólyag súlyának csökkenését, a járulékos nemi mirigyek szekréciójának csökkenését és a fertilitási index csökkenését észlelték (ezek mind a finaszterid elsődleges farmakológiai hatásai). E megfigyelések klinikai jelentősége nem ismert.

A többi 5α-reduktáz-gátlóhoz hasonlóan, a gesztációs periódusban alkalmazott finaszterid a hím patkánymagzatok feminizációját okozta. A finaszterid intravénás 800 ng-ot elérő napi dózisát vemhes rhesusmajmoknak adva, a teljes embrionális és foetális fejlődés ideje alatt, a hím magzatban nem okozott fejlődési rendellenességet. Ez az adag legalább 60-120-szor több, mint az 5 mg finaszteridet bevett férfi ondójában becsült mennyiség, és mint amekkora expozíciót egy nő számára az ondóval való érintkezés jelenthet. A rhesusmajom-modell humán foetális fejlődésre való helytállóságának megerősítésére, a finaszteridet 2 mg/ttkg/nap dózisban vemhes majmoknak szájon át adva (a majmok szisztémás expozíciója (AUC) csak csekély mértékben volt magasabb (3-szorosa) az 5 mg finaszteridet bevett férfiénál, illetve körülbelül 1-2 milliószorosa a finaszterid becsült mennyiségének az ondóban), a hím magzatoknál a külső genitáliák rendellenessége volt megfigyelhető. Egyéb rendellenességeket nem figyeltek meg a hím magzatoknál, nőnemű magzatoknál pedig semmilyen adagnál nem észleltek finaszteriddel kapcsolatos rendellenességeket.

6. GYÓGYSZERÉSZETI JELLEMZŐK

6.1 Segédanyagok felsorolása

Tablettamag

laktóz-monohidrát

mikrokristályos cellulóz

karboximetilkeményítő-nátrium (A típus)

hidegen duzzadó kukoricakeményítő

povidon (K30)

magnézium-sztearát

nátrium-lauril-szulfát

Filmbevonat

hipromellóz (E 464)

titán-dioxid (E 171)

makrogol 6000

makrogol 400

indigókármin alumínium lakk (E 132)

6.2 Inkompatibilitások

Nem értelmezhető.

6.3 Felhasználhatósági időtartam

3 év.

6.4 Különleges tárolási előírások

Legfeljebb 30 °C-on tárolandó.

6.5 Csomagolás típusa és kiszerelése

14 db, 15 db, 20 db, 28 db, 30 db, 50 db, 50×1 db (kórházi csomag), 56 db, 60 db, 84 db, 90 db, 98 db, 100 db, 105 db vagy 120 db filmtabletta PVC/PVdC/alumínium buborékcsomagolásban és dobozban vagy 100 db filmtabletta HDPE tartályban, PP csavaros kupakkal és dobozban.

Nem feltétlenül mindegyik kiszerelés kerül kereskedelmi forgalomba.

6.6 A megsemmisítésre vonatkozó különleges óvintézkedések és egyéb, a készítmény kezelésével kapcsolatos információk

Terhes nőknek és olyan nőknek, akiknél a terhesség lehetősége fennáll, nem szabad érintkezniük eltört vagy összetört finaszterid tablettákkal (lásd 4.6 pont).

Bármilyen fel nem használt gyógyszer, illetve hulladékanyag megsemmisítését a gyógyszerekre vonatkozó előírások szerint kell végrehajtani.

Megjegyzés: (két keresztes)

Osztályozás: II./1 csoport

Korlátozott érvényű orvosi rendelvényhez kötött, szakorvosi/kórházi diagnózist követő járóbeteg-ellátásban alkalmazható gyógyszer (J).

7. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY JOGOSULTJA

Teva Gyógyszergyár Zrt.

4042 Debrecen, Pallagi út 13.

Magyarország

8. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY SZÁMA(I)

OGYI-T-20712/01 30× PVC/PVdC/Alu buborékcsomagolásban

9. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY ELSŐ KIADÁSÁNAK/ MEGÚJÍTÁSÁNAK DÁTUMA

A forgalomba hozatali engedély első kiadásának dátuma: 2009. január 16.

A forgalomba hozatali engedély megújításának dátuma: 2012. július 28.

10. A SZÖVEG ELLENŐRZÉSÉNEK DÁTUMA

2023. november 09.