1. A GYÓGYSZER NEVE
Formoterol Easyhaler 12 mikrogramm/adag inhalációs por
2. MINŐSÉGI ÉS MENNYISÉGI ÖSSZETÉTEL
Egy kimért adag 12 mikrogramm formoterol-fumarát-dihidrátot tartalmaz.
Az Easyhaler készülék esetén a készülékből egyszerre kibocsátott hatóanyag mennyisége megegyezik a készülék gyógyszertartályából kimért mennyiséggel.
Ismert hatású segédanyag: laktóz-monohidrát kb. 8 mg adagonként.
A segédanyagok teljes listáját lásd 6.1 pontban.
3. GYÓGYSZERFORMA
Inhalációs por
Fehér vagy sárgásfehér inhalációs por.
4.
5. KLINIKAI JELLEMZŐK
5.1 Terápiás javallatok
A Formoterol Easyhaler 12 mikrogramm/adag inhalációs por azon asztmás betegek kezelésére javasolt, akik inhalációs kortikoszteroid kezelésben részesülnek, és a legújabb terápiás ajánlásoknak megfelelően hosszú hatású béta2-agonista kezelésük is szükséges.
A Formoterol Easyhaler 12 mikrogramm/adag inhalációs por javasolt még olyan krónikus obstruktív tüdőbetegségben (chronic obstructive pulmonary disease – COPD) szenvedő betegek kezelésére, akiknek hosszú hatású bronchodilatátor terápiára van szükségük a reverzibilis légúti obstrukció megszüntetésére.
5.2 Adagolás és alkalmazás
Adagolás
Felnőttek (beleértve az idősek) és serdülők (12 év felett)
Asztma
A szokásos fenntartó terápia:
Naponta 2×1 (2×12 mikrogramm) inhaláció. Súlyosabb esetben az adag napi 2×2 inhalációra (2×24 mikrogramm) növelhető.
A maximális napi adag 4 inhaláció (2 inhaláció naponta kétszer).
Krónikus obstruktív tüdőbetegség
A szokásos fenntartó terápia:
Naponta 2×1 (2×12 mikrogramm) inhaláció.
A maximális napi adag 2×1 inhaláció.
Gyermekek 6 és 12 év között
Asztma:
A szokásos fenntartó terápia:
Naponta 2×1 (2×12 mikrogramm) inhaláció.
A maximális napi adag 24 mikrogramm.
Krónikus obstruktív tüdőbetegség:
Nem alkalmazható.
6 évnél fiatalabb gyermekek
A Formoterol Easyhaler alkalmazása nem javasolt 6 évnél fiatalabb gyermekeknek.
Vese- és májkárosodás
Nincsenek adatok a Formoterol Easyhaler alkalmazásával kapcsolatban vese- illetve májkárosodásban szenvedő betegek esetében. A formoterol elsősorban a máj metabolikus rendszerével eliminálódik, súlyosabb májcirrózis esetén megnövekedett expozíció várható.
A formoterol hatása körülbelül 12 órán át tart. A kezelés során lehetőség szerint törekedni kell a legalacsonyabb, még hatásos dózis alkalmazására.
Az asztma kezelésére vonatkozó jelenlegi szakmai ajánlások hosszú hatású inhalációs béta2-agonisták alkalmazását javasolják fenntartó bronchodilatátor terápiaként. Az ajánlások szerint akut roham fellépte esetén rövid hatású béta2-agonistát kell alkalmazni.
Az asztma kezelésére vonatkozó jelenlegi szakmai ajánlásokkal összhangban, azon betegek kezelését, akiknek a magas dózisú inhalációs szteroidok alkalmazásával problémáik vannak, hosszú hatású béta2‑agonistával kell kiegészíteni. A formoterol‑terápia bevezetésekor a beteget figyelmeztetni kell arra, hogy szteroid‑terápiáját ne hagyja abba, és ne is módosítsa.
Ha a panaszok továbbra is fennállnak, vagy rosszabbodnak, esetleg a Formoterol Easyhaler ajánlott dózisa elégtelennek bizonyul (nem mérsékli kellőképpen a panaszokat), akkor ez rendszerint az alapbetegség rosszabbodását jelenti.
Más inhalációs eszközről a Formoterol Easyhaler‑re történő átállás esetén a beteg egyéni igényeihez kell igazodni. A korábban használt hatóanyagot, adagolási sémát és az adagolás módját figyelembe kell venni.
Alkalmazás módja
Inhalációs alkalmazásra.
Óvintézkedések a gyógyszer felhasználása és alkalmazása előtt
Az eszköz használatára és kezelésére vonatkozó utasítások
Az Easyhaler egy áramlás-vezérelt belégző eszköz. Ez azt jelenti, hogy amikor a beteg a szájfeltéten keresztül belélegez, akkor a hatóanyag a belélegzett levegővel együtt jut be a légutakba.
Megjegyzés: Fontos a beteget figyelmeztetni a következőkre:
Gondosan olvassa el az inhalátorral egybecsomagolt betegtájékoztatóban lévő használati utasítást.
Ajánlatos az eszközt a védőfólia eltávolítása után a fóliatasakban tartani, ami növeli a készítmény stabilitását a használat során, illetve meghosszabbítja az inhalátor tartósságát.
Az eszközt minden belégzés előtt fel kell rázni, és működésbe kell hozni.
A szájfeltéten keresztül erőteljesen és mélyen kell belélegezni, hogy a megfelelő dózis elérje a tüdőt.
Soha nem szabad a szájfeltéten keresztül kifelé lélegezni, mert ez a kibocsátott dózis csökkenését eredményezi. Amennyiben ez mégis megtörténne, a beteg ürítse ki ilyenkor a szájfeltétet, úgy, hogy kocogtassa egy asztal felületéhez, vagy a nyitott tenyeréhez, majd ismételje meg az adagolást.
Az eszközt nem szabad egynél több alkalommal működésbe hozni úgy, hogy nem történik inhaláció. Amennyiben ez mégis megtörténne, a beteg ürítse ki ilyenkor a szájfeltétet, úgy, hogy kocogtassa egy asztal felületéhez, vagy a nyitott tenyeréhez, majd ismételje meg az adagolást.
A borítósapkát mindig gondosan vissza kell helyezni, és a védőtokot visszazárni, ezáltal megakadályozható, hogy az eszköz véletlenül működésbe lépjen (ez, az eszköz következő használata esetén, a beteg túladagolását vagy aluladagolását is eredményezheti).
Rendszeres időközönként a szájfeltétet egy száraz ruhával alaposan meg kell tisztítani. Vizet a tisztításra nem szabad használni, mert az inhalációs por érzékeny a nedvességre.
A Formoterol Easyhaler‑t ki kell cserélni, ha a számláló nullát mutat, még akkor is, ha az eszközben még látható inhalációs por.
5.3 Ellenjavallatok
A hatóanyaggal vagy a 6.1 pontban felsorolt bármely segédanyaggal (laktóz‑monohidrát - amely csekély mennyiségű tejfehérjét tartalmaz) szembeni túlérzékenység.
5.4 Különleges figyelmeztetések és az alkalmazással kapcsolatos óvintézkedések
A formoterol nem ajánlott (és nem elegendő) az asztma elsődleges kezelésére.
A hosszú távú bronchodilatátor terápiát igénylő asztmás betegeknél optimális gyulladásgátló kortikoszteroid fenntartó terápiát is kell alkalmazni. A betegeknek azt kell tanácsolni, hogy folytassák a gyulladásgátló terápiát, akkor is, ha a tünetek enyhülnek. Ha a tünetek perzisztálnak, vagy a béta2‑agonista kezelés növelése szükséges, ez a fennálló állapot rosszabbodását jelzi és a fenntartó terápia újraértékelését igényli.
Bár a Formoterol Easyhaler–t kiegészítő terápiaként alkalmazzák, ha az inhalációs kortikoszeroidok nem biztosítják a megfelelő asztmakontrollt, de a betegek nem kezdhetik el a Formoterol Easyhaler alkalmazását az asztma akut, súlyos exacerbációja alatt vagy szignifikáns állapotrosszabbodás, illetve az asztma akut romlása esetén. Súlyos asztmával összefüggő mellékhatások és exacerbációk előfordulhatnak a Formoterol Easyhaler alkalmazásakor. A betegeket arra kell kérni, hogy folytassák a terápiát, de keressék fel kezelőorvosukat, ha az asztma-tünetek nem kontrollálhatók vagy rosszabbodnak a Formoterol Easyhaler bevezetése után. Amint az asztmás tünetek kontrollja fellép, megfontolható a Formoterol Easyhaler adagjának fokozatos csökkentése. A kezelés fokozatos csökkentése (step-down) során a betegeket rendszeresen kell ellenőrizni. A Formoterol Easyhaler legkisebb hatékony adagját kell alkalmazni.
A maximális napi dózist nem szabad túllépni. A hosszú távú rendszeres kezelés során a biztonságosság nem bizonyított amennyiben a kimért adag magasabb, mint asztma esetén felnőtteknél 48 mikrogramm/nap, illetve gyermekeknél 24 mikrogramm/nap, valamint COPD-ben 24 mikrogramm/nap.
A gyógyszerelés gyakori szükségessége (azaz megelőző kezelés pl. kortikoszteroidokkal vagy hosszú hatású béta2‑agonistával) a hetente többször jelentkező terhelés okozta bronchokonstrikció megelőzésére, a megfelelő fenntartó kezelés ellenére, az optimálisnál gyengébb asztmakontroll jele lehet, mely igazolja az asztmaterápia újbóli beállítását és az együttműködés kiértékelését.
A Formoterol Easyhaler‑terápiában részesülő betegek esetében különös gondossággal kell eljárni a dózis megállapításakor a következő állapotokban:
- súlyos hypertensio; súlyos szívelégtelenség; ischaemiás szívbetegség;
- arrhythmiák, különösképpen a harmadfokú atrioventricularis blokk;
- idiopátiás subvalvularis aortastenosis; hypertrophiás obstructiv cardiomyopathia;
- thyreotoxicosis; phaeochromocytoma;
- aneurysma;
- a QTc-távolság ismert, vagy feltételezett megnyúlása (QTc > 0,44 s; lásd 4.5 pont);
- a QTc-távolságot befolyásoló gyógyszerek szedése. A formoterol önmagában is eredményezheti a QTc-távolság megnyúlását.
Szívbetegek esetében a formoterol és a teofillin együttes adagolása csak különös gondossággal alkalmazható.
A béta2-receptor‑stimulálók hyperglykaemiát okozó hatása miatt, diabéteszes betegekben eleinte rendszeres vércukor‑ellenőrzés javasolt.
A béta2-agonistákkal történő kezelés esetén fennáll a súlyos hypokalaemia kialakulásának lehetősége. Akut, súlyos asztma esetén különös óvatosság szükséges, mivel a hypokalaemia lehetőségét fokozhatja a kialakuló hypoxia. A hypokalaemizáló hatást fokozhatják az egyidejűleg alkalmazott egyéb gyógyszerek, mint például a xantin‑származékok, szteroidok és diuretikumok (lásd 4.5 pont). Ilyen esetekben ajánlatos a szérum káliumszint rendszeres ellenőrzése.
Úgy, mint más inhalációs terápiák alkalmazása esetén, fennáll a paradox bronchospasmus kialakulásának kockázata. Ha ez történik, a beteg nehézlégzése és légszomja rögtön az adagolás után hirtelen fokozódik. Az állapot rövid hatású inhalációs bronchodilatátor azonnali adásával kezelendő. A Formoterol Easyhaler inhalációs por adását ilyen esetben azonnal fel kell függeszteni, és a beteg vizsgálata után, szükség esetén más terápiára kell áttérni (lásd 4.8 pont).
A Formoterol Easyhaler adagonként körülbelül 8 mg laktóz-monohidrátot tartalmaz. Ez a mennyiség általában nem okoz problémát laktóz-intoleranciában szenvedő betegek esetében. Ritkán előforduló, örökletes galaktóz‑intoleranciában, teljes laktózhiányban vagy glükóz‑galaktóz malabszorpcióban szenvedő betegek esetében a készítmény nem alkalmazható.
Gyermekek
A Formoterol Easyhaler alkalmazása nem javasolt 6 évnél fiatalabb gyermekeknél, mivel nincsen megfelelő tapasztalat ebben a korcsoportban.
5.5 Gyógyszerkölcsönhatások és egyéb interakciók
A Formoterol Easyhaler‑rel nem végeztek specifikus kölcsönhatási vizsgálatokat.
Fennáll az elméleti kockázata annak, hogy egyes, a QT-távolságot ismerten megnyújtó gyógyszerek együttes alkalmazásakor, farmakodinámiás interakció jelenhet meg a formoterollal és nőhet a vetricularis arrhythmiák lehetséges kockázata. Ilyen gyógyszerek közé tartoznak például egyes antihisztaminok (terfenadin, asztemizol, mizolasztin), egyes antiaritmikumok (kinidin, dizopiramid, prokainamid), eritromicin és a triciklikus antidepresszánsok. Ezen kívül a levodopa, levotiroxin, oxitocin és az alkohol ronthatják a béta2-agonisták iránti cardialis toleranciát.
Más szimpatomimetikus szerek, mint pl. más béta2-agonisták vagy az efedrin együttes adása additív hatással lehet a Formoterol Easyhaler által kiváltott hatásokra és mellékhatásokra. Ezért szükség lehet az adag titrálására.
Xantin‑származékok, szteroidok vagy diuretikumok, mint a tiazidok vagy kacsdiuretikumok együttes alkalmazása fokozhatja a béta2-agonisták hypokalaemizáló mellékhatását. Digitálisz-glikozidokkal kezelt betegekben a hypokalaemia fokozhatja a cardialis arrhythmiák kialakulásának kockázatát (lásd 4.4 pont).
Halogénezett szénhidrogénekkel történő anesztézia esetén fokozódik az arrhythmiák kialakulásának kockázata.
A formoterol kölcsönhatásba kerülhet a monoaminooxidáz‑inhibitorokkal, ezért MAO‑inhibitor‑kezelésben részesülő betegeknek nem adható, csak a MAO‑gátló‑terápia felfüggesztése után legalább 14 nap elteltével.
A formoterol és kortikoszteroidok együttes adása megnövelheti ezen szerek vércukorszint‑emelő hatását.
Antikolinerg gyógyszerek növelhetik a formoterol bronhodilatátor hatását.
A Formoterol Easyhaler hatását mérsékelhetik, illetve antagonizálhatják a béta-adrenerg blokkolók. Ezért a Formoterol Easyhaler együttes használata nem javasolt béta-adrenerg blokkolókkal (beleértve a szemcseppeket is), hacsak nincs feltétlenül szükség az együttes adásra.
5.6 Terhesség és szoptatás és termékenység
Terhesség
Nincsenek megfelelő adatok a formoterol terhes nőknél történő alkalmazásával kapcsolatban. Állatokon végzett vizsgálatokban a formoterol implantációs veszteséget, a korai születés utáni túlélés és a születési súly csökkenését okozta. A hatások a formoterol klinikai használatánál jóval magasabb szisztémás expozícióknál jelentek meg. A formoterol kezelés megfontolandó a terhesség minden szakaszában, amennyiben az asztma kontrolljának fenntartása szükséges, és ha a kezelés várható előnye az anya számára meghaladja a magzati kockázatot. Az emberekre vonatkozó lehetséges kockázatok nem ismertek.
Szoptatás
Nem ismert, hogy a formoterol emberben kiválasztódna az anyatejbe. Patkányoknál a formoterol kis mennyisége kimutatható volt az anyatejben. Szoptató nők esetében a formoterol alkalmazása csak akkor ajánlott, ha a kezelés anyára vonatkozó várható előnye meghaladja a gyermekre vonatkozó lehetséges kockázatot.
5.7 A készítmény hatásai a gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges képességekre
A formoterolnak nincsenek, illetve elhanyagolható hatásai vannak a gépjárművezetéshez és a gépek biztonságos kezeléséhez szükséges képességekre.
5.8 Nemkívánatos hatások, mellékhatások
A béta2-agonisták leggyakrabban előforduló mellékhatásai, mint a remegés, szívdobogás, enyhék és a kezelés során pár nap után elmúlnak.
Az alábbiakban a formoterollal észlelt összes mellékhatást ismertetjük. A következő gyakorisági meghatározásokat alkalmazzuk: nagyon gyakori (≥ 1/10), gyakori (≥ 1/100 ‑ < 1/10), nem gyakori (≥ 1/1000 ‑ < 1/100), ritka (≥ 1/10 000 ‑ < 1/1000), nagyon ritka (< 1/10 000), és nem ismert (a rendelkezésre álló klinikai vizsgálati adatokból nem állapítható meg).
|
Immunrendszeri betegségek és tünetek |
Ritka |
Túlérzékenységi reakciók, mint bronchospasmus, súlyos hypotonia, urticaria, angiooedema, pruritus, exanthemák, perifériás ödéma |
|
Anyagcsere- és táplálkozási betegségek és tünetek |
Ritka |
Hypokalaemia |
|
Nagyon ritka, beleértve az izolált eseteket |
Hyperglykaemia |
|
|
Pszichiátriai kórképek |
Nem gyakori |
Agitáció, nyugtalanság, alvászavarok, szorongás |
|
Idegrendszeri betegségek és tünetek |
Gyakori |
Fejfájás, tremor |
|
Nagyon ritka |
Szédülés, megváltozott ízérzés |
|
|
Szívbetegségek és a szívvel kapcsolatos tünetek |
Gyakori |
Palpitatio |
|
Nem gyakori |
Tachycardia |
|
|
Ritka |
Arrhythmia, pl.: pitvarfibrilláció, supraventricularis tachycardiák, extrasystolék |
|
|
Nagyon ritka |
Angina pectoris, QTc-távolság megnyúlása |
|
|
Érbetegségek és tünetek |
Nagyon ritka, beleértve az izolált eseteket |
Vérnyomás‑változások |
|
Légzőrendszeri, mellkasi és mediastinalis betegségek és tünetek |
Ritka |
Súlyosbodó bronchospasmus, paradox bronchospasmus (lásd 4.4 pont), oropharyngealis irritáció |
|
Emésztőrendszeri betegségek és tünetek |
Ritka |
Hányinger |
|
A csont- és izomrendszer, valamint a kötőszövet betegségei és tünetei |
Nem gyakori |
Izomgörcsök, myalgia |
Mint minden inhalációs terápia során, paradox bronchospasmus nagyon ritka esetekben előfordulhat (lásd 4.4 pont).
A béta2-agonistákkal történő kezelés növelheti az inzulin, szabad zsírsavak, glicerin és ketontestek vérszintjét.
A laktóz-monohidrát kis mennyiségben tartalmaz tejfehérjét, ezáltal allergiás reakciók kialakulásához vezethet.
Feltételezett mellékhatások bejelentése
A gyógyszer engedélyezését követően lényeges a feltételezett mellékhatások bejelentése, mert ez fontos eszköze annak, hogy a gyógyszer előny/kockázat profilját folyamatosan figyelemmel lehessen kísérni.
Az egészségügyi szakembereket kérjük, hogy jelentsék be a feltételezett mellékhatásokat a hatóság részére az V. függelékben található elérhetőségek valamelyikén keresztül.
5.9 Túladagolás
Tünetek:
A túladagolás kezeléséről korlátozott klinikai tapasztalatok vannak. A túladagolás tünetei valószínűsíthetően hasonlítanak a más béta2-adrenerg agonistákkal történő túladagolás tüneteihez: tremor, fejfájás, palpitatio. Izolált esetekként jelentettek tachycardiát, hypokalaemiát, QT‑szakasz‑megnyúlást, arrhythmiát, hányingert és hányást.
Kezelés:
Szupportív, valamint tüneti kezelés szükséges. Súlyosabb esetekben kórházi kezelés válhat szükségessé.
Kardioszelektív béta-blokkolók adása szóba jöhet, de alkalmazásukkor nagyon óvatosnak kell lenni, mert a béta-adrenerg blokkolókkal történő kezelés bronchospasmus kialakulásához vezethet.
A szérum káliumszintet ellenőrizni kell.
6. FARMAKOLÓGIAI TULAJDONSÁGOK
6.1 Farmakodinámiás tulajdonságok
Farmakoterápiás csoport: Obstruktív légúti betegségek gyógyszerei, szelektív béta2‑adrenoreceptor‑agonista.
ATC kód: R03A C13.
Hatásmechanizmus
A formoterol erős szelektív béta2-adrenerg stimuláló. Reverzibilis légúti obstrukcióban szenvedő betegekben bronchodilatációt okoz. Hatását gyorsan, 1-3 perc alatt fejti ki és az inhalációt követő 12 óra elteltével még mindig szignifikáns hatás észlelhető.
Klinikai hatásosság és biztonságosság
Embereknél a formoterol hasznosnak bizonyult a terhelés és a metakolin által indukált bronchospasmus kivédésében.
A formoterol hatását tanulmányozták COPD-vel (krónikus obstruktív tüdőbetegség) társult állapotok kezelésében, ezen állapotokban javította a tüneteket és a pulmonális funkciókat. A formoterol a megbetegedés reverzibilis komponensére hat.
6.2 Farmakokinetikai tulajdonságok
Felszívódás
Hasonlóan, mint más inhalációs gyógyszerek esetében, az Easyhaler‑ből kibocsátott formoterol mintegy 80%-a lenyelődik, és utána a gastrointestinalis traktusból szívódik fel. Ez azt jelenti, hogy az orális alkalmazás farmakokinetikája nagyjából megfelel az inhalációs por alkalmazása során észlelhető kinetikának. Terápiás adagokban történő inhalációt követően a formoterol, a jelenlegi analitikai eljárásokat alkalmazva, nem mutatható ki a plazmából.
A felszívódása gyors és nagyfokú: a terápiás adagnál magasabb adagok (120 mikrogramm) alkalmazása esetén a plazma csúcskoncentrációt az inhalációt követően 5 perc múlva éri el; a radioaktívan jelzett formoterol 80 mikrogrammos adagjának orális alkalmazását követően legalább 65%-a felszívódik. Per os alkalmazásnál 300 mikrogrammos adagokig könnyedén felszívódik, és a plazma csúcskoncentrációt a változatlan formájú formoterol 0,51 óra múlva éri el. Naponta kétszer 12 vagy 24 mikrogramm formoterol-fumaráttal, 12 héten át kezelt COPD-ben szenvedő betegek esetében, a formoterol plazmakoncentrációja 11,5‑25,7 pmol/l között, illetve 23,3, és 50,3 pmol/l volt az inhalációt követő 10 perc, 2 óra és 6 óra elteltével.
A formoterol farmakokinetikája a vizsgált orális dózistartományban (20-300 mikrogramm) lineárisnak bizonyult. A 40‑160 mikrogrammos napi adagok ismételt dózisainak hatására sem alakult ki a gyógyszer szignifikáns akkumulációja. 12‑96 mikrogrammos adagok inhalációs alkalmazását követően a kiválasztás 1‑2 óra múlva éri el a maximális mértéket.
Naponta kétszer 12 vagy 24 mikrogramm formoterol por 12 héten keresztüli alkalmazása során, a változatlan formájú formoterol vesén keresztül történő kiválasztása felnőttekben 63-73%-kal, míg gyermekekben 18-84%-kal növekedett. Ez arra utal, hogy a formoterol ismételt dózisainak hatására a formoterol mérsékelten és önmagát limitálóan akkumulálódik a plazmában.
A formoterol és/vagy (R,R) és (S,S) enantiomerjeinek kumulatív, vizelettel történő kiválasztását vizsgáló tanulmányokban száraz por inhalációja (12‑96 mikrogramm), és aeroszol alkalmazása (12‑96 mikrogramm) esetén is a felszívódás lineárisan növekedett a dózis növelésével.
Eloszlás
A formoterol 61-64%-a kötődik plazmafehérjékhez (34%-a elsődlegesen albuminhoz). A terápiás dózisok alkalmazása esetén kialakuló koncentrációtartományban a kötőhelyek telítettsége nem teljes.
Biotranszformáció
A formoterol elsődlegesen metabolizmus útján eliminálódik, a biotranszformáció elsődleges útja a direkt glükuronidáció, míg a másik módon először O-demetilálódik, és ezt követi a glükuronidáció. Több CYP450 izoenzim (2D6, 2C19, 2C9 és 2A6) katalizálja a transzformációt, ennek következtében a metabolikus gyógyszerinterakciók lehetősége alacsony. A formoterol kinetikája hasonló egyszeri és ismételt dózisok adását követően, jelezvén, hogy a metabolizmusnak nincs autoindukciója és gátlása.
Elimináció
A formoterol keringésből történő eliminációja polifázisosnak tűnik; felezési ideje függ az alkalmazott időintervallumtól. A plazmabeli és vérbeli koncentrációk 6, 8 és 12 órával az orális alkalmazás után történő megállapításával, az elimináció felezési ideje 2‑3 óra volt. Az inhalációt követő 3 és 16 óra elteltével, a vizelettel történő kiválasztást vizsgálva, 5 órás felezési idő számítható.
Egészséges önkéntesekben a formoterol inhalációját követően a plazmakinetika és a vesével történő kiválasztás mértéke bifázisos eliminációra utalt, az (R,R) és (S,S)-enantiomerek terminális eliminációs felezési ideje 13,9 és 12,3 óra volt. Az alkalmazott dózis körülbelül 6,48%-a volt kimutatható a vizeletben változatlan formoterol formában, az (R,R) és (S,S)-enantiomerek megoszlása 40%, illetve 60% volt.
Egyszeri, orális 3H-formoterol alkalmazása után, a beadott dózis 59-62%-a volt kimutatható a vizeletben, és 32-34%-a a székletben. A formoterol renális clearance-e 150 ml/perc.
Felnőtt asztmás betegekben 12 és 24 g-os dózisok többszöri alkalmazását követően az alkalmazott dózis körülbelül 10%-a jelent meg a vizeletben változatlan formoterol, míg 15-18%-a konjugált formoterol formájában. Gyermekekben, 12 és 24 mikrogrammos dózisok többszöri alkalmazását követően, az alkalmazott dózis körülbelül 6%-a jelent meg a vizeletben változatlan formoterol, míg 6,5-9%-a konjugált formoterol formájában. Ugyanúgy, mint az egészséges önkéntesekben, a vizelettel kiválasztott változatlan formoterol (R,R) és (S,S)-enantiomerjeinek megoszlása 40%, illetve 60% volt felnőttekben, és ez az arány ismételt adagolást követően sem változott.
6.3 A preklinikai biztonságossági vizsgálatok eredményei
A hagyományos – ismételt adagolású dózistoxicitási, genotoxicitási, karcinogenitási és reprodukciós toxicitási – nem-klinikai vizsgálatok azt igazolták, hogy a készítmény a terápiás dózistartományon belül alkalmazva nem jelent különleges veszélyt az emberre. Hím patkányokban a formoterol magas szisztémás dózisainak alkalmazása esetén valamelyest csökkent fertilitás volt tapasztalható. Patkányokban és egerekben az uterus leiomyomák incidenciája valamelyest növekedett. Ezt a hatást rágcsálókban magas dózisú, hosszú távon át történő béta2-receptor‑agonista csoporthatásnak tartják.
7. GYÓGYSZERÉSZETI JELLEMZŐK
6.1 Segédanyagok felsorolása
Laktóz-monohidrát, (mely kismértékben tejfehérjét is tartalmaz)
6.2 Inkompatibilitások
Nem értelmezhető.
6.3 Felhasználhatóság időtartama
Eredeti csomagolásában: 2 év.
A fóliatasak első felbontása után: 4 hónap. Legfeljebb 30°C–on, nedvességtől védve tárolandó.
6.4 Különleges tárolási előírások
Az első használat előtt kibontatlan fóliatasakban kell tartani.
A készítmény első felbontása utáni tárolási előírásokról lásd 6.3 pont.
6.5 Csomagolás típusa és kiszerelése
A többadagos por inhalátor hét darab műanyag részből és egy rozsdamentes acélból készült rugóból áll. Az inhalátor műanyag darabjai polibutilén-tereftalátból, kis sűrűségű polietilénből, polikarbonátból, sztirol-butadiénből illetve polipropilénből készültek. Az inhalátor egy lezárt fóliatasakban található és védőtokkal, vagy anélkül van egy dobozba csomagolva.
Kiszerelések:
Formoterol Easyhaler 12 mikrogramm/adag inhalációs por:
120 adag + védőtok
120 adag
2×120 adag
Nem feltétlen mindegyik kiszerelés kerül kereskedelmi forgalomba.
6.6 A megsemmisítésre vonatkozó különleges óvintézkedések és egyéb, a készítmény kezelésével kapcsolatos információk
Bármilyen fel nem használt gyógyszer, illetve hulladékanyag megsemmisítését a gyógyszerekre vonatkozó előírások szerint kell végrehajtani.
Megjegyzés: (egy keresztes)
Osztályozás: II. csoport
Kizárólag orvosi rendelvényhez kötött gyógyszer (V).
7. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY JOGOSULTJA MAGYARORSZÁGON
Orion Corporation
Orionintie 1, Espoo 02200
Finnország
8. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY SZÁMA(I)
OGYI-T-10 480/01 120 adag + védőtok
OGYI-T-10 480/02 2×120 adag
OGYI-T-10 480/03 1×120 adag
9. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY ELSŐ KIADÁSÁNAK / MEGÚJÍTÁSÁNAK DÁTUMA
A forgalomba hozatali engedély első kiadásának dátuma: 2005. október 20.
A forgalomba hozatali engedély legutóbbi megújításának dátuma: 2012. március 24.
10. A SZÖVEG ELLENŐRZÉSÉNEK DÁTUMA
2022. február 2.