1. A GYÓGYSZER NEVE
Gliclazide Teva 60 mg módosított hatóanyagleadású tabletta
2. MINŐSÉGI ÉS MENNYISÉGI ÖSSZETÉTEL
60 mg gliklazidot tartalmaz módosított hatóanyagleadású tablettánként.
Ismert hatású segédanyag: laktóz-monohidrát.
163,8 mg laktóz-monohidrátot tartalmaz tablettánként.
A segédanyagok teljes listáját lásd a 6.1 pontban.
3. GYÓGYSZERFORMA
Módosított hatóanyagleadású tabletta.
Fehér, mindkét oldalán domború, ovális, mindkét oldalán mély bemetszéssel, a bemetszések egyik oldalán „GLI”, a másik oldalán „60” mélynyomású jelzéssel ellátott, 15 mm×7 mm méretű tabletta.
A tabletta egyenlő adagokra osztható.
4. KLINIKAI JELLEMZŐK
4.1 Terápiás javallatok
A Gliclazide Teva 2-es típusú, nem inzulindependens diabetes mellitus (NIDDM) kezelésére javallt felnőttek esetében, amennyiben a vércukorszint diétával, testmozgással és testtömeg-csökkentéssel nem tartható egyensúlyban.
4.2 Adagolás és alkalmazás
Adagolás
A napi adag 30‑120 mg (azaz ½‑2 tabletta naponta egyszer), amit egyszerre, a reggeli elfogyasztásakor, szájon át kell bevenni.
Ha véletlenül kimaradt egy adag, annak pótlására a következő napi dózist nem szabad megnövelni.
Az adagot – hasonlóan a többi vércukorszint-csökkentő gyógyszerhez – egyedileg, az adott betegen megfigyelt terápiás hatás függvényében kell meghatározni (vércukorszint, HbAlc).
Kezdő adag
A javasolt kezdő adag 30 mg naponta. Ha a vércukorszint‑kontroll hatékony, ez a dózis fenntartó kezelésként használható.
Ha a vércukorszint kontrollja nem megfelelő, az adag fokozatosan napi 60, 90 vagy 120 mg-ra növelhető. Minden egyes dózismódosítás között legalább 1 hónapnak kell eltelnie, kivéve azokat a betegeket, akiknek a vércukorszintje nem csökkent 2 hetes kezelés után sem. Ilyen esetekben az adag megnövelhető a második heti kezelés végén.
A javasolt maximális adag 120 mg naponta.
A Gliclazide Teva 60 mg módosított hatóanyagleadású tabletta felezhetősége rugalmas adagolást tesz lehetővé.
Átállítás a gliklazid 80 mg tablettáról a Gliclazide Teva 60 mg módosított hatóanyagleadású tablettára:
1 db 80 mg-os gliklazid tabletta 30 mg módosított hatóanyagleadású gliklazid tablettának (azaz fél Gliclazide Teva 60 mg módosított hatóanyagleadású tablettának) felel meg. Következésképpen az átállítás gondos vércukorszint‑ellenőrzés mellett történjen.
Átállítás más orális antidiabetikumról a Gliclazide Teva 60 mg módosított hatóanyagleadású tablettára
A Gliclazide Teva 60 mg módosított hatóanyagleadású tabletta helyettesíthet más orális antidiabetikumot.
A Gliclazide Teva 60 mg módosított hatóanyagleadású tablettára való átállításkor az előzőleg szedett antidiabetikum adagját és felezési idejét figyelembe kell venni.
Átmeneti időszakra általában nincs szükség. 30 mg-os kezdő dózist kell alkalmazni, és a beteg vércukorszintjének változása szerint kell a dózist a fentiek szerint módosítani.
Hosszú felezési idejű vércukorszint-csökkentő szulfonilurea-kezelésről történő áttéréskor néhány kezelésmentes napra lehet szükség, hogy elkerüljük a két gyógyszer additív hatását, ami hypoglykaemiát okozhat. A kezdő adagnál leírt módon kell alkalmazni a gyógyszert, amikor áttérünk a Gliclazide Teva 60 mg módosított hatóanyagleadású tablettával történő kezelésre, azaz a kezdő adag napi 30 mg, amelyet az adag fokozatos növelése követ a metabolikus válasz függvényében.
Kombinációs kezelés más orális antidiabetikumokkal
A Gliclazide Teva 60 mg módosított hatóanyagleadású tabletta biguanid-származékokkal, alfa‑glükozidáz-gátlókkal vagy inzulinnal kombinálható.
Azoknál a betegeknél, akik vércukorszintje a Gliclazide Teva 60 mg módosított hatóanyagleadású tablettával nem kontrollálható, egyidejű inzulinterápia alkalmazható szoros orvosi ellenőrzés mellett.
Különleges betegcsoportok
Időskorúak
A Gliclazide Teva 60 mg módosított hatóanyagleadású tabletta adagolása megegyezik a 65 év alatti betegekével.
Vesekárosodás
Enyhe vagy középsúlyos veseelégtelenségben ugyanolyan adagolást lehet alkalmazni gondos orvosi ellenőrzés mellett, mint a normál veseműködésű betegek esetében. Ezt klinikai tanulmányok tapasztalatai igazolták.
Hypoglykaemia kockázatának kitett betegek
- alultáplált vagy rosszul táplált betegek;
- az endokrin rendszer súlyos vagy elégtelenül kompenzált zavarai (csökkent hypophysis‑működés, hypothyreosis, mellékvesekéreg-elégtelenség);
- hosszú távú és/vagy nagy dózisú kortikoszteroid-kezelés abbahagyása után;
- súlyos érrendszeri betegség (súlyos koronáriabetegség, súlyos carotis károsodás, diffúz érrendszeri betegség).
A 30 mg-os minimális napi kezdő adag alkalmazása javasolt.
Gyermekek és serdülők
A gliklazid biztonságosságát és hatásosságát gyermekek és serdülők esetében nem igazolták. Nincsenek rendelkezésre álló adatok.
Az alkalmazás módja
Szájon át történő alkalmazásra.
A tablettát javasolt összetörés vagy szétrágás nélkül lenyelni.
4.3 Ellenjavallatok
- A készítmény hatóanyagával, egyéb szulfonilurea-származékokkal, szulfonamidokkal vagy a 6.1 pontban felsorolt bármely segédanyagával szembeni túlérzékenység;
- 1-es típusú diabetes mellitus;
- diabeteses prekóma és kóma, diabeteses ketoacidosis;
- súlyos vese- vagy májelégtelenség; ezekben az esetekben az inzulin alkalmazása ajánlott;
- mikonazol-kezelés (lásd 4.5 pont);
- szoptatás időszaka (lásd 4.6 pont).
4.4 Különleges figyelmeztetések és az alkalmazással kapcsolatos óvintézkedések
Hypoglykaemia
Ez a gyógyszer csak akkor adható, ha a beteg rendszeresen étkezik (a reggelit is beleértve). Fontos, hogy rendszeres legyen a szénhidrátbevitel, mivel a hypoglykaemia veszélye megnő, amennyiben a beteg túl későn eszik, ha nem megfelelő mennyiségű ételt fogyaszt, vagy ha alacsony szénhidrát‑tartalmú ételt eszik. Hypoglykaemia nagyobb valószínűséggel fordul elő alacsony kalóriájú étkezés mellett, hosszú, megerőltető fizikai aktivitás után, alkohol fogyasztása után, vagy vércukorszint-csökkentő szerek kombinációjának alkalmazása mellett.
Szulfonilureák alkalmazása után hypoglykaemia jelentkezhet (lásd 4.8 pont), ami néhány esetben súlyos vagy elhúzódó lehet. Hospitalizáció is szükségessé válhat, és szükséges lehet a glükóz adagolását még több napig is folytatni.
Gondos betegkiválasztás és dozírozás, valamint világos betegtájékoztatás szükséges, hogy a hypoglykaemiás epizódok veszélyét csökkenteni tudjuk.
A hypoglykaemia veszélyét fokozó tényezők:
- a beteg megtagadja az együttműködést vagy képtelen együttműködni (különösen időseknél);
- alultápláltság, rendszertelen táplálkozás, étkezések kihagyása, koplalási időszakok vagy a táplálkozási szokások megváltozása;
- a testmozgás és a szénhidrátbevitel közti egyensúly hiánya;
- veseelégtelenség;
- súlyos májelégtelenség;
- a gliklazid túladagolása;
- bizonyos endokrin rendellenességek: pajzsmirigy‑rendellenességek, csökkent hypophysis‑működés és mellékvese-elégtelenség;
- bizonyos egyéb gyógyszerek egyidejű alkalmazása (lásd 4.5 pont).
Vese- és májelégtelenség: a gliklazid farmakokinetikája és/vagy farmakodinámiája megváltozhatnak májelégtelenség vagy súlyos veseelégtelenség esetén. A jelentkező hypoglykaemiás epizód ezeknél a betegeknél elnyújtott lehet, így meg kell kezdeni a megfelelő ellátást.
A betegek tájékoztatása
A betegeket és hozzátartozóikat is tájékoztatni kell a hypoglykaemia veszélyeiről és tüneteiről (lásd 4.8 pont), kezeléséről, valamint a kialakulására hajlamosító állapotokról.
A betegeket tájékoztatni kell a követendő táplálkozás, a rendszeres testmozgás és a vércukorszint rendszeres ellenőrzésének fontosságáról.
Nem megfelelő vércukorszint-beállítás
Orbáncfüvet (Hypericum perforatum) tartalmazó készítmények alkalmazása (lásd 4.5 pont), láz, trauma, fertőzés vagy műtéti beavatkozás hatására változhat a vércukorszint-csökkentő kezelés hatékonysága. Egyes esetekben inzulin alkalmazása válhat szükségessé.
Sok betegnél a hosszú távú kezelés során gyengül az orális antidiabetikumok (többek között a gliklazid) vércukorszint-csökkentő hatása; ennek oka egyaránt lehet a diabetes súlyosbodása, vagy a terápiás hatás csökkenése. Ez a szekunder rezisztenciaként ismert jelenség nem azonos azzal, amikor eleve, elsőként választott terápiaként adva sem hat a gyógyszer. Csak a szakszerű dózistitrálás elvégzése és a diétás útmutatások betartásának ellenőrzése után szabad a szekunder rezisztenciát megállapítani.
Dysglykaemia
A vércukorszint megváltozását, hypo- és hyperglykaemiát is jelentettek egyidejűleg fluorokinolonokat szedő cukorbetegeknél, különösen időseknél. Gliklazid és fluorokinolon együttes alkalmazásakor ajánlott a vércukorszintet különös figyelemmel kísérni.
Laboratóriumi vizsgálatok
A HbA1C-szintek (vagy éhgyomri vénás plazma glükózszint) mérése javasolt a vércukorszint ellenőrzésére. Hasznos, ha a beteg maga is ellenőrzi a vércukorszintet.
A G6PD-hiányban szenvedő betegek szulfonilurea-kezelése haemolyticus anaemia kialakulásához vezethet. Mivel a gliklazid a szulfonilurea típusú gyógyszerek csoportjába tartozik, elővigyázatosság szükséges G6PD‑hiányban szenvedő betegek kezelésekor, és mérlegelni kell nem szulfonilurea alternatíva alkalmazását.
Porfíriás betegek
Porfíriás betegeknél, néhány más szulfonilurea készítmény szedése mellett akut porfíriás epizódok előfordulását írták le.
Segédanyagok
Ez a gyógyszer laktózt tartalmaz. Ritkán előforduló, örökletes galaktózintoleranciában, teljes laktázhiányban vagy glükóz-galaktóz malabszorpcióban a készítmény nem szedhető.
4.5 Gyógyszerkölcsönhatások és egyéb interakciók
A következő gyógyszerek nagy valószínűséggel fokozzák a hypoglykaemia kialakulásának kockázatát:
Ellenjavallt kombináció
Mikonazol (szisztémás készítményként vagy szájüregi folyamatok kezelésére javallt gélként): fokozza a gliklazid vércukorszint-csökkentő hatását, hypoglykaemiás tüneteket, illetve hypoglykaemiás kómát is előidézhet.
Nem javasolt kombinációk
Fenilbutazon (szisztémásan adva): fokozza a szulfonilureák hypoglykaemizáló hatását (kiszorítja a szulfonilureákat plazmafehérje-kötésükből és/vagy csökkenti eliminációjukat).
Ajánlatos más gyulladáscsökkentőt alkalmazni vagy figyelmeztetni kell a beteget, és fel kell hívni a figyelmét az önellenőrzés fontosságára. Szükség esetén a gyulladáscsökkentő terápia ideje alatt és befejezése után még bizonyos ideig módosítani kell az adagot.
Alkohol: fokozza a hypoglykaemiás reakció intenzitását (a kompenzáló mechanizmusok felfüggesztésével), ami elősegíti a hypoglykaemiás kóma kialakulását.
Az alkoholt és az alkoholtartalmú gyógyszerek használatát kerülni kell.
Fokozott körültekintéssel adható kombinációk
Fokozódhat a készítmény vércukorszint-csökkentő hatása, és így néhány esetben hypoglykaemia jelentkezhet, amikor a következő gyógyszerek valamelyikét szedi a beteg: egyéb antidiabetikumok (inzulinok, akarbóz, metformin, tiazolidindionok, dipeptidilpeptidáz‑4‑gátlók, GLP‑1-receptor agonisták), béta-blokkolók, flukonazol, ACE‑gátlók (kaptopril, enalapril), H2‑receptor antagonisták, MAO-gátlók, szulfonamidok, klaritromicin és nem szteroid gyulladáscsökkentő szerek.
A következő gyógyszerek hatására emelkedhet a vércukorszint:
Nem javasolt kombináció
Danazol: a danazol diabetogén hatású.
Ha elkerülhetetlen ezen hatóanyag alkalmazása, nyomatékosan figyelmeztetni kell a beteget a vizelet- és vércukorszint-ellenőrzés fontosságára. Szükség esetén a danazol-kezelés ideje alatt és befejezése után még bizonyos ideig az orális antidiabetikum adagját módosítani kell.
Elővigyázatossággal adható kombinációk
Klórpromazin (neuroleptikum): nagy dózisban (>100 mg/nap) megemeli a vércukorszintet (csökkenti az inzulinelválasztást).
Figyelmeztetni kell a beteget, valamint hangsúlyozni kell a vércukorszint-ellenőrzés fontosságát. Szükség esetén – a kezelés ideje alatt és befejezése után – az orális antidiabetikum adagját a neuroleptikumhoz kell igazítani.
Glükokortikoidok (szisztémás szteroidok és lokális [intraarticularis, cutan, illetve rectalis] készítmények), valamint tetrakozaktrin: a vércukorszint emelkedése és ketoacidosis (a szénhidrát-tolerancia glükokortikoid okozta csökkenése).
Figyelmeztetni kell a beteget, valamint hangsúlyozni kell a vércukorszint-ellenőrzés fontosságát, különösen a kezelés kezdetén. Előfordulhat, hogy a glükokortikoid-kezelés ideje alatt és befejezése után az orális antidiabetikum adagját módosítani kell.
Ritodrin, szalbutamol, terbutalin (intravénásan adva): a béta‑2-receptor agonista hatás következtében emelkedik a vércukorszint.
Hangsúlyozni kell a vércukorszint‑ellenőrzés fontosságát. Szükség esetén inzulinkezelésre kell áttérni.
Orbáncfüvet (Hypericum perforatum) tartalmazó készítmények: az orbáncfű csökkenti a gliklazid-expozíciót. Hangsúlyozni kell a vércukorszint‑ellenőrzés fontosságát.
A következő gyógyszerek dysglykaemiát okozhatnak
Elővigyázatossággal adható kombináció
Fluorokinolonok: Gliklazid és fluorokinolon együttes alkalmazásakor a beteget figyelmeztetni kell a dysglykaemia kockázatára, és hangsúlyozni kell a vércukorszint-ellenőrzés fontosságát.
Mérlegelendő kombináció
Antikoaguláns terápia (pl. warfarin): a szulfonilureák potencírozhatják az együtt adott antikoaguláns hatását.
Ezért szükség lehet az antikoaguláns dózisának módosítására.
4.6 Termékenység, terhesség és szoptatás
Terhesség
A gliklazid terhes nőknél történő alkalmazásával kapcsolatban nincs vagy korlátozott mennyiségű (kevesebb, mint 300 terhességből származó) információ áll rendelkezésre, bár más szulfonilureákkal kapcsolatban rendelkezésre áll néhány adat.
Állatkísérletek során a gliklazid nem bizonyult teratogén hatásúnak (lásd 5.3 pont).
A gliklazid alkalmazása elővigyázatosságból kerülendő a terhesség alatt.
A diabeteses anyagcsere szoros kontrollja a diabetesszel összefüggő veleszületett rendellenességek kockázatának csökkentése céljából már a tervezett terhesség előtt javasolt.
Terhesség alatt a diabetes kezelésére orális antidiabetikumok nem megfelelőek, hanem az inzulin az elsőként választandó szer. Az orális antidiabetikumot inzulinra javasolt átállítani már a teherbeesés előtt, vagy legkésőbb a terhesség kimutatásakor.
Szoptatás
Nem ismert, hogy a gliklazid vagy a metabolitjai kiválasztódnak-e a humán anyatejbe. Mivel fennáll az újszülöttnél a hypoglykaemia kialakulásának kockázata, a készítmény alkalmazása szoptató nőknél ellenjavallt. Az anyatejjel táplált újszülöttre/csecsemőre nézve a kockázatot nem lehet kizárni.
Termékenység
Hím és nőstény patkányok esetében nem észleltek a termékenységre vagy a szaporodóképességre gyakorolt hatást (lásd 5.3 pont).
4.7 A készítmény hatásai a gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges képességekre
A gliklazid nem vagy csak elhanyagolható mértékben befolyásolja a gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges képességeket. Mindazonáltal ismertetni kell a betegekkel a hypoglykaemia tüneteit, és figyelmeztetni kell őket, hogy ezek gépjárművezetés vagy gépek kezelése közben is jelentkezhetnek, különösen a kezelés kezdeti időszakában.
4.8 Nemkívánatos hatások, mellékhatások
A gliklaziddal kapcsolatosan az alábbi nemkívánatos hatásokat észlelték.
A gliklaziddal kapcsolatban észlelt leggyakoribb nemkívánatos hatás a hypoglykaemia.
Minden szulfonilurea, így a gliklazid is okozhat hypoglykaemiát, különösen nem rendszeres időközönkénti étkezés esetén, vagy ha étkezések kimaradnak. A hypoglykaemia tünetei lehetnek: fejfájás, erős éhségérzet, hányinger, hányás, fáradtság, alvászavar, izgatottság, agresszió, csökkent összpontosító-képesség, csökkent éberség és a reakcióidő megnyúlása, depresszió, zavartság, látás- és beszédzavarok, afázia, remegés, részleges bénulás, érzészavarok, szédülés, erőtlenség érzése, az önuralom elvesztése, delírium, görcsrohamok, felületes légzés, bradycardia, álmosság és eszméletvesztés, ami kómát eredményezhet és halálos kimenetelű lehet.
Az adrenerg ellenreguláció jelei is észlelhetők: izzadás, nyirkos bőr, szorongás, tachycardia, hypertonia, palpitatio, angina pectoris és arrhythmia.
Általában a tünetek szénhidrát (cukor) bevétele után megszűnnek. A mesterséges édesítők azonban hatástalanok. Egyéb szulfonilureákkal szerzett tapasztalat azt mutatja, hogy a hypoglykaemia megismétlődhet még akkor is, ha az intézkedések kezdetben hatékonynak bizonyulnak.
Amennyiben a hypoglykaemiás epizód súlyos vagy elhúzódó, még ha időlegesen cukor bevételével kontrollált is, azonnali orvosi kezelés vagy kórházi ellátás szükséges.
Egyéb nemkívánatos hatások, mellékhatások
Emésztőrendszeri betegségek és tünetek, így hasi fájdalom, hányinger, hányás, emésztési zavarok, hasmenés és székrekedés előfordulásáról számoltak be. Ezek a mellékhatások megelőzhetőek, illetve gyakoriságuk csökkenthető, ha a beteg a gliklazidot reggelizés közben veszi be.
Az alábbi mellékhatásokról jóval ritkábban számoltak be:
A bőr és a bőr alatti szövet betegségei és tünetei
Bőrkiütés, pruritus, urticaria, angiooedema, erythema, maculopapulosus bőrkiütés, bullosus reakciók (úgymint Stevens‑Johnson szindróma és toxikus epidermális necrolysis és autoimmun bullosus betegségek) és kivételesen, eosinophiliával és szisztémás tünetekkel járó gyógyszer okozta bőrkiütés (DRESS).
Vérképzőszervi és nyirokrendszeri betegségek és tünetek
A haematologiai elváltozások ritkák. A következő mellékhatások fordulhatnak elő: anaemia, leukopenia, thrombocytopenia, granulocytopenia. Ezek általában a kezelés abbahagyásával reverzibilisek.
Máj- és epebetegségek, illetve tünetek
Májenzim- (ASAT, ALAT, alkalikus foszfatáz) szintek emelkedése; (izolált esetekben) hepatitis fordult elő. Cholestaticus icterus megjelenése esetén a kezelést fel kell függeszteni.
A felsorolt tünetek a kezelés abbahagyásakor rendszerint megszűnnek.
Szembetegségek és szemészeti tünetek
A vércukorszint-változások következtében – főleg a kezelés kezdetén – átmeneti látászavarok előfordulhatnak.
A gyógyszercsoportra jellemző hatások
Amint más szulfonilureákkal, a következő nemkívánatos hatásokat figyelték meg: erythrocytopenia, agranulocytosis, haemolyticus anaemia, pancytopenia, allergiás vasculitis, hyponatraemia, a májenzimek szintjének emelkedése, a májfunkció zavara (pl. cholestasis és icterus) és hepatitis, ami a szulfonilurea-kezelés leállítása után visszafejlődött, és szórványos esetekben életveszélyes májelégtelenséghez vezetett.
Feltételezett mellékhatások bejelentése
A gyógyszer engedélyezését követően lényeges a feltételezett mellékhatások bejelentése, mert ez fontos eszköze annak, hogy a gyógyszer előny/kockázat profilját folyamatosan figyelemmel lehessen kísérni.
Az egészségügyi szakembereket kérjük, hogy jelentsék be a feltételezett mellékhatásokat a hatóság részére az V. függelékben található elérhetőségek valamelyikén keresztül.
4.9 Túladagolás
A szulfonilureák túladagolása hypoglykaemiát idézhet elő.
A közepesen súlyos – eszméletvesztést vagy neurológiai góctüneteket nem okozó – hypoglykaemia okozta panaszokat szénhidrátbevitellel, a gyógyszeradag és/vagy az étrend módosításával kell kezelni. A beteget szoros megfigyelés alatt kell tartani, amíg az orvos meg nem bizonyosodik róla, hogy a beteg túl van a veszélyes állapoton.
A súlyos, kómába torkolló, convulsiókkal vagy más neurológiai tünetekkel járó hypoglykaemia azonnali kórházi kezelést igényel.
Hypoglykaemiás kóma, illetve ennek gyanúja esetén 50 ml tömény (20‑30%-os) glükóz oldatot kell adni gyors intravénás injekcióban. Ezt követően kevésbé koncentrált (10%-os) glükóz oldat folyamatos infúziójával kell 1 g/liter felett stabilizálni a vércukorszintet. A beteget szoros megfigyelés alatt kell tartani, majd állapotának ellenőrzése után dönteni a további monitorozás szükségességéről.
A gliklazid nagy affinitással kötődik a plazmafehérjékhez, ezért a hemodialízis nem segít a beteg állapotán.
5. FARMAKOLÓGIAI TULAJDONSÁGOK
5.1 Farmakodinámiás tulajdonságok
Farmakoterápiás csoport: Vércukorszint-csökkentő szerek, kivéve az inzulint, szulfonilureák
ATC kód: A10BB09
Hatásmechanizmus
A gliklazid vércukorszint-csökkentő hatású, szulfonilurea típusú, orális antidiabetikum, melyet N‑atomot és endociklusos kötést tartalmazó heterociklusos gyűrűje különböztet meg a többi szulfonilurea-származéktól.
A gliklazid a hasnyálmirigyben található Langerhans-szigetek béta-sejtjeinek inzulinszekrécióját serkentve csökkenti a vércukorszintet. A postprandialis inzulin- és C-peptid-elválasztás gliklazid adása után észlelhető fokozódása 2 éves kezelés után is kimutatható.
Ezen metabolikus hatásokon túlmenően a gliklazid haemovascularis hatásokkal is rendelkezik.
Farmakodinámiás hatások
Hatásai az inzulinelválasztásra:
A gliklazid 2-es típusú diabetesben helyreállítja a glükóz adása után észlelhető első inzulinszekréciós csúcsot, továbbá megnyújtja az inzulinelválasztás második fázisának időtartamát. Étkezés vagy glükóz fogyasztása után számottevően fokozódik az inzulinválasz.
Haemovascularis hatások:
A gliklazid kétféle mechanizmussal csökkenti a diabeteses érszövődmények kialakulásában feltehetően szerepet játszó microthrombosist:
Részlegesen gátolja a thrombocyták aggregatióját és adhesióját a thrombocyta-aktiválódás markerei (béta-thromboglobulin, thromboxán B2) szintjének csökkentésével.
Hatással van az érfali endothel fibrinolitikus működésére, és fokozza a szöveti plasminogen‑aktivátor (tPA) aktivitását.
5.2 Farmakokinetikai tulajdonságok
Felszívódás
A gliklazid alkalmazása után a plazmaszint progresszívan emelkedik az első 6 órában, majd a 6‑12. órától kezdve platószerű görbét ír le.
A vérszint intraindividuális variabilitása csekély.
A gliklazid teljes mértékben felszívódik. A táplálék nem befolyásolja a felszívódás ütemét vagy mértékét.
Eloszlás
A gliklazid kb. 95%-ban kötődik plazmafehérjékhez. A megoszlási térfogat körülbelül 30 liter.
A Gliclazide Teva 60 mg módosított hatóanyagleadású tablettát naponta egyszeri alkalommal adagolva 24 órán keresztül fenntartható a gliklazid terápiás hatást biztosító vérszintje.
Biotranszformáció
A gliklazid elsősorban a májban metabolizálódik és a vizelettel ürül ki a szervezetből; a vizelettel ürülő mennyiségben 1%-nál alacsonyabb a natív molekula részaránya. A plazmában nem mutattak ki aktív gliklazid-metabolitokat.
Elimináció
A gliklazid eliminációs felezési ideje kb. 12‑20 óra.
Linearitás/nem-linearitás
A plazmakoncentráció-idő görbe alatti terület (AUC) 120 mg-ig az alkalmazott dózissal egyenes arányban nő.
Különleges betegcsoportok
Időskorúak
Időskorú betegeken nem észlelték a gliklazid farmakokinetikai paramétereinek klinikai szempontból számottevő módosulását.
5.3 A preklinikai biztonságossági vizsgálatok eredményei
A hagyományos – ismételt adagolású dózistoxicitási és genotoxicitási – vizsgálatokból származó nem klinikai jellegű adatok azt igazolták, hogy a készítmény alkalmazásakor humán vonatkozásban különleges kockázat nem várható. Hosszú távú karcinogenitási vizsgálatokat nem folytattak. Állatkísérletek nem mutattak teratogén elváltozásokat, de az ajánlott maximális humán dózis huszonötszörös adagjának alkalmazásakor kisebb súlyú magzatot figyeltek meg. Az állatkísérletek során a gliklazid adása nem érintette a termékenységet vagy a reproduktív teljesítményt.
6. GYÓGYSZERÉSZETI JELLEMZŐK
6.1 Segédanyagok felsorolása
Intragranuláris:
Laktóz-monohidrát
Hipromellóz HPMC K100 LV (E464)
Hipromellóz HPMC K4M CR (E464)
Extragranuláris:
Hipromellóz HPMC K100 LV (E464)
Hipromellóz HPMC K4M CR (E464)
Magnézium-sztearát (E572).
6.2 Inkompatibilitások
Nem értelmezhető.
6.3 Felhasználhatósági időtartam
3 év.
6.4 Különleges tárolási előírások
Ez a gyógyszer nem igényel különleges tárolást.
6.5 Csomagolás típusa és kiszerelése
10, 30, 60 vagy 120 db módosított hatóanyagleadású tabletta PVC-PVDC/Al vagy PVC/Al buborékcsomagolásban, dobozban.
Nem feltétlenül mindegyik kiszerelés kerül kereskedelmi forgalomba.
6.6 A megsemmisítésre vonatkozó különleges óvintézkedések és egyéb, a készítmény kezelésével kapcsolatos információk
Bármilyen fel nem használt gyógyszer, illetve hulladékanyag megsemmisítését a gyógyszerekre vonatkozó előírások szerint kell végrehajtani.
Megjegyzés: (egy keresztes)
Osztályozás: II. csoport
Kizárólag orvosi rendelvényhez kötött gyógyszer (V).
7. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY JOGOSULTJA
Teva Gyógyszergyár Zrt.
4042 Debrecen, Pallagi út 13.
8. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY SZÁMA(I)
OGYI-T-23056/01 30x PVC/Al buborékcsomagolás
OGYI-T-23056/02 30x PVC/PVDC/Al buborékcsomagolás
OGYI-T-23056/03 60x PVC/Al buborékcsomagolás
OGYI-T-23056/04 60x PVC/PVDC/Al buborékcsomagolás
9. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY ELSŐ KIADÁSÁNAK/ MEGÚJÍTÁSÁNAK DÁTUMA
A forgalomba hozatali engedély első kiadásának dátuma: 2016. július 6.
10. A SZÖVEG ELLENŐRZÉSÉNEK DÁTUMA
2022. január 9.