1. A GYÓGYSZER NEVE
Glucient 500 mg retard tabletta
2. MINŐSÉGI ÉS MENNYISÉGI ÖSSZETÉTEL
500 mg metformin-hidrokloridot tartalmaz retard tablettánként (ami 390 mg metforminnak felel meg).
Segédanyagok:
A segédanyagok teljes listáját lásd 6.1 pontban.
3. GYÓGYSZERFORMA
Retard tabletta
Fehér, kerek, 12 mm átmérőjű tabletta “XR” jelzéssel ellátva az egyik oldalán.
4. KLINIKAI JELLEMZŐK
4.1 Terápiás javallatok
2-es típusú diabetes mellitus kezelésére felnőttek esetén, különös tekintettel a túlsúlyos betegekre, amikor a diéta és a testmozgás nem eredményezi a szénhidrát-anyagcsere megfelelő kontrollját. A Glucient alkalmazható monoterápiában, vagy más orális antidiabetikummal vagy inzulinnal kombináltan.
4.2 Adagolás és alkalmazás
Adagolás
Normál veseműködésű felnőttek (GFR ≥ 90 ml/min)
Monoterápiaként vagy egyéb orális antidiabetikumokkal kombinálva
• Szokásos kezdő dózisa naponta egyszer 1 db 500 mg-os tabletta.
• 10–15 nap után a dózist a vércukormérések eredménye alapján kell beállítani. A dózis fokozatos emelése javíthatja a gasztrointesztinális toleranciát. A maximális napi dózis 4 db 500 mg-os tabletta.
• A dózis fokozatos emelése minden 10-15. nap után 500 mg hozzáadásával történhet, a napi egyszeri 2000 mg-os maximális dózisig, melyet az esti étkezés közben kell bevenni. Ha a glykaemiás kontroll 2000 mg Glucient naponta egyszeri bevitele mellett nem érhető el, megfontolandó a napi kétszer 1000 mg Glucient alkalmazása, mindkét esetben étkezés közben bevéve. Ha a glykaemiás kontroll még így sem érhető el, a betegeket standard metformin tablettára lehet átállítani, maximum 3000 mg napi dózisra.
• A metformin tablettával már kezelt betegek esetében, a Glucient kezdő dózisának azonosnak kell lennie az azonnali hatóanyagleadású metformin tabletták napi dózisával. A 2000 mg napi dózisnál nagyobb dózissal kezelt betegek esetén nem javasolt az átállítás Glucient tablettára.
• Ha más orális antidiabetikumról tervezik az átállást: abba kell hagyni a másik szert, és el kell kezdeni a Glucient-et a fent javasolt dózis szerint.
Inzulinnal együtt történő alkalmazás
A metformin és az inzulin alkalmazható kombinált terápiaként a vércukorszint jobb beállítása érdekében. A Glucient tabletta szokásos kezdő dózisa napi egyszer 500 mg tabletta, míg az inzulin mennyiségét a vércukormérések alapján kell megállapítani.
Idősek
Idősek esetében a vesekárosodás lehetősége miatt a metformin adagolását a vesefunkció alapján kell meghatározni. A vesefunkció rendszeres ellenőrzése szükséges (lásd 4.4 pont).
Vesekárosodás
A GFR-t a metformin-tartalmú készítményekkel történő kezelés megkezdése előtt, majd ezt követően legalább évente ellenőrizni kell. Azoknál a betegeknél, akiknél a vesekárosodás progressziójának kockázata fokozott, és az idősek esetében, a vesefunkciót gyakrabban, pl. 3‑6 havonként kell ellenőrizni.
|
GFR (ml/min) |
Napi maximális dózis |
További megfontolandó tényezők |
|
60-89 |
2000 mg |
A vesekárosodással összefüggésben megfontolandó a dózis csökkentése. |
|
45-59 |
2000 mg |
A metformin‑kezelés megkezdése előtt fontolóra kell venni azokat a tényezőket, amelyek növelhetik a laktátacidózis kockázatát (lásd 4.4 pont). A kezdő dózis legfeljebb a maximális dózis fele. |
|
30-44 |
1000 mg |
|
|
<30 |
- |
A metformin ellenjavallt. |
Gyermekek és serdülők
Adatok hiányában a Glucient alkalmazása nem javasolt gyermekeknél.
Az alkalmazás módja
Szájon át történő alkalmazásra.
A tablettát egy pohár vízzel, egyben kell lenyelni. Nem szabad szétrágni.
4.3 Ellenjavallatok
• Túlérzékenység a metformin-hidrokloriddal vagy a készítmény 6.1 pontban felsorolt bármely segédanyagával szemben.
• Az akut metabolikus acidózis bármely típusa (mint a laktátacidózis és a diabéteszes ketoacidózis).
• Diabéteszes prekóma.
• Súlyos vesekárosodás (GFR < 30 ml/perc).
• Akut állapotok, melyek a veseműködést megváltoztathatják, úgy mint:
- dehidráció,
- súlyos fertőzés,
- sokk.
• Olyan betegségek, melyek szöveti hypoxiát eredményezhetnek (különösen az akut betegségek,
vagy a súlyosbodó krónikus betegségek), mint pl.:
- dekompenzált szívelégtelenség,
- légzési elégtelenség,
- nemrégiben lezajlott miokardiális infarktus,
- sokk.
• Májelégtelenség, akut alkoholintoxikáció, alkoholizmus.
4.4 Különleges figyelmeztetések és az alkalmazással kapcsolatos óvintézkedések
Laktátacidózis:
A laktátacidózis ritka, de súlyos metabolikus szövődmény, amely leggyakrabban a vesefunkció akut romlásakor, szív- és légzőszervi betegségek vagy szepszis esetében alakul ki. A metformin felhalmozódása a vesefunkció akut romlásakor fordul elő és megnöveli a laktátacidózis kockázatát.
Dehidratáció esetén (súlyos hasmenés vagy hányás, láz és csökkent folyadékbevitel esetén) a metformin‑kezelést ideiglenesen abba kell hagyni és ajánlott felkeresni egészségügyi szakembert.
A metformin‑kezelésben részesülő betegeknél a vesefunkció akut romlását okozó gyógyszerek (mint a magas vérnyomás elleni szerek, diuretikumok és nem-szteroid gyulladáscsökkentők) adását körültekintéssel kell elkezdeni. A laktátacidózis további kockázati tényezői a túlzott alkoholfogyasztás, májelégtelenség, rosszul beállított diabétesz, ketózis, tartós éhezés és bármely, hypoxiával társuló állapot, valamint laktátacidózist okozó gyógyszerek egyidejű alkalmazása (lásd 4.3 és 4.5 pont).
A betegeket és/vagy gondozóikat tájékoztatni kell a laktátacidózis kockázatáról. A laktátacidózist acidotikus dyspnoe, hasi fájdalom, izomgörcsök, gyengeség és hypotermia jellemzi, amelyet kóma követ. Feltételezett tünetek esetén a betegnek abba kell hagynia a metformin szedését és azonnal orvoshoz kell fordulnia. Diagnosztikai laboratóriumi eredmények: csökkent vér pH (< 7,35), plazma laktátszint növekedése (>5 mmol/l), emelkedett anionrés és laktát/piruvát arány.
Veseműködés:
A GFR‑t ellenőrizni kell a terápia megkezdése előtt és azután rendszeresen (lásd 4.2 pont). A metformin ellenjavallt azoknál a betegeknél, akiknél a GFR < 30 ml/perc és a kezelést átmenetileg meg kell szakítani a veseműködést megváltoztató állapotok esetén (lásd 4.3 pont).
Szívműködés
A szívelégtelenségben szenvedő betegeknél nagyobb a hypoxia és a veseelégtelenség kockázata. Stabil krónikus szívelégtelenségben szenvedő betegeknél a metformint a szív- és vesefunkció rendszeres monitorozása mellett lehet alkalmazni.
Akut és instabil szívelégtelenségben szenvedő betegeknél a metformin ellenjavallt (lásd 4.3 pont).
Jódtartalmú kontrasztanyagok:
A jódtartalmú kontrasztanyagok intravaszkuláris alkalmazása kontrasztanyag indukálta veseelégtelenséghez vezethet, amely metformin-akkumulációt és a laktátacidózis megnövekedett kockázatát okozza. A metformin adását fel kell függeszteni a vizsgálatot megelőzően vagy a vizsgálat idejére, és legkorábban 48 óra után lehet visszaállítani, ha a veseműködést újra ellenőrizték, és az stabilnak bizonyult (lásd 4.2 és 4.5 pont).
Sebészeti beavatkozások:
A metformin adását az általános, spinális vagy epidurális anesztéziával járó műtét idejére fel kell függeszteni. A készítmény leghamarabb 48 órával a műtét, illetve az orális táplálásra való visszatérés után adható újra, ha a veseműködést újra ellenőrizték és az stabilnak bizonyult.
Egyéb óvintézkedések:
Minden betegnek folytatnia kell az egyenletes napi szénhidrátbevitellel járó ajánlott diétáját. A túlsúlyos betegeknek a kalóriaszegény diétát kell folytatniuk.
A diabétesz ellenőrzésére szolgáló szokásos laboratóriumi vizsgálatokat rendszeresen el kell végezni.
A metformin önmagában soha nem okoz hypoglykaemiát; ugyanakkor óvatosság ajánlott, ha a gyógyszert inzulinnal vagy más orális antidiabetikumokkal (pl. szulfanilureákkal vagy meglitinidekkel) kombinációban adják.
A tabletta bevonata megjelenhet a székletben. A betegeket tájékoztatni kell arról, hogy ez előfordulhat.
4.5 Gyógyszerkölcsönhatások és egyéb interakciók
Az egyidejű alkalmazás nem ajánlott
Alkohol
A laktátacidózis fokozott kockázata jelentkezik akut alkoholintoxikáció esetén, különösen az alábbi esetekben:
• éhezés vagy alultápláltság,
• májkárosodás fennállásakor.
Jódtartalmú kontrasztanyagok
A metformin adását fel kell függeszteni a vizsgálatot megelőzően vagy a vizsgálat idejére; és legkorábban 48 óra után lehet visszaállítani, ha a veseműködést újra ellenőrizték és az stabilnak bizonyult (lásd 4.2 és 4.4 pont).
Elővigyázatosságot igénylő kombinációk:
Néhány gyógyszer hátrányosan befolyásolhatja a veseműködést, ami a laktátacidózis kockázatát növelheti, pl. a nem-szteroid gyulladásgátlók (NSAID), köztük a szelektív ciklooxigenáz- (COX) II-gátlók, az ACE-gátlók, angiotenzin-II-receptorantagonisták és diuretikumok, különösen a kacsdiuretikumok. Az ilyen gyógyszerek és a metformin együttes adásának megkezdésekor, illetve a terápia során a veseműködés szoros monitorozása szükséges.
Intrinsic hyperglykaemiás hatású gyógyszerek (pl. glükokortikoidok (szisztémás és helyi alkalmazású) és szimpatomimetikumok)
Gyakoribb vércukorszint‑ellenőrzésre van szükség, különösen a kezelés elkezdésekor. Amennyiben szükséges, az antidiabetikum dózisát módosítani kell a másik gyógyszerkészítménnyel folytatott terápia alatt, illetve annak abbahagyásakor.
Szerves kation transzporterek (OCT)
A metformin szubsztrátja mind az OCT1 és az OCT2 transzporternek.
A metformin együttes alkalmazása
• az OCT1 inhibitorokkal (például verapamil) csökkentheti a metformin hatékonyságát;
• az OCT1 induktorokkal (pl. rifampicin) fokozhatja a metformin gyomor-bélrendszeri felszívódását és hatékonyságát;
• az OCT2 inhibitorokkal (pl. cimetidin, dolutegravir, ranolazin, trimetoprim, vandetanib, izavukonazol) csökkentheti a metformin renális eliminációját és ezáltal a metformin plazmakoncentrációjának növekedéséhez vezethet;
• az OCT1 és az OCT2 inhibitorokkal (például krizotinib, olaparib) megváltoztathatja a metformin hatékonyságát és a vesén keresztüli eliminációját.
Ezért óvatosság szükséges, különösen vesekárosodásban szenvedő betegeknél, ha ezeket a gyógyszereket metforminnal együtt adják be, mivel a metformin plazmakoncentrációja emelkedhet. Szükség esetén a metformin dózismódosítása megfontolandó, mivel az OCT-inhibitorok/induktorok megváltoztathatják a metformin hatékonyságát.
4.6 Termékenység, terhesség és szoptatás
Terhesség
A rosszul beállított diabétesz a terhesség során (terhességi vagy állandó) kapcsolatban van a veleszületett rendellenességek és a perinatális mortalitás megnövekedett kockázatával.
A metformin terhesség alatti alkalmazásáról rendelkezésre álló korlátozott mennyiségű adat nem jelzi a veleszületett rendellenességek megnövekedett kockázatát. Állatkísérletek nem igazoltak a terhességre, embrionális, magzati és posztnatális fejlődésre, valamint a szülésre vonatkozó károsító hatást (lásd 5.3 pont).
Ha a beteg gyermekvállalást tervez, illetve terhesség alatt ajánlatos a diabéteszt nem metforminnal kezelni, inkább inzulint kell adni, hogy a vércukorszint minél közelebb legyen a normális értékhez, annak érdekében, hogy csökkentsék a magzati fejlődési rendellenességek kockázatát.
Szoptatás
A metformin kiválasztódik a humán anyatejbe. Nem figyeltek meg káros hatást a szoptatott újszülötteknél/csecsemőknél. Mindazonáltal, mivel csak korlátozott mennyiségű adat áll rendelkezésre, metformin‑kezelés alatt a szoptatás nem ajánlott. Döntést kell hozni a szoptatás abbahagyásáról, figyelembe véve a szoptatás előnyeit és a káros hatások lehetséges kockázatát a gyermekre nézve.
Termékenység
A hím vagy nőstény patkányok termékenységét a metformin 600 mg/ttkg/nap dózisban nem befolyásolta, ami a testfelület-összehasonlítás alapján körülbelül háromszorosa az ajánlott maximális humán napi dózisnak.
4.7 A készítmény hatásai a gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges képességekre
A metformin monoterápia formájában alkalmazva nem okoz hypoglykaemiát, ezért a gépjárművezetésre és gépek kezeléséhez szükséges képességekre nincs hatással.
Ugyanakkor, a beteget figyelmeztetni kell a hypoglykaemia kockázatára, ha a metformint más antidiabetikummal (például szulfanilureákkal, inzulinnal, meglitinidekkel) kombinálva alkalmazzák.
4.8 Nemkívánatos hatások, mellékhatások
A forgalomba hozatalt követően (posztmarketing) illetve a kontrollos klinikai vizsgálatok során a Glucient‑tel kezelt betegeknél tapasztalt és jelentett mellékhatások jellegüket és súlyosságukat tekintve hasonlóak voltak, mint a metformin azonnali hatóanyagleadású tablettával kezelt betegek esetében.
A kezelés megkezdésekor a leggyakoribb mellékhatások a hányinger, hányás, hasmenés, hasi fájdalom és étvágytalanság, melyek rendszerint spontán rendeződnek.
A következő mellékhatások jelentkezhetnek a Glucient‑terápia mellett.
Az előfordulási gyakoriságot a következőképpen határozták meg: nagyon gyakori: ≥ 1/10; gyakori ≥ 1/100 – < 1/10; nem gyakori ≥ 1/1000 – < 1/100; ritka ≥ 1/10 000 – < 1/1000; nagyon ritka < 1/10 000, nem ismert (a gyakoriság a rendelkezésre álló adatokból nem állapítható meg).
Valamennyi gyakorisági csoportban a mellékhatások csökkenő súlyosság szerint vannak felsorolva.
Anyagcsere- és táplálkozási betegségek és tünetek
Nagyon ritka:
Laktátacidózis (lásd 4.4 pont: Különleges figyelmeztetések és az alkalmazással kapcsolatos óvintézkedések)
A B12-vitamin felszívódása a szérumban mért szinttel együtt csökken a metformin hosszan tartó alkalmazása során. Ennek a kóroktannak a lehetőségét a megaloblasztos anaemiában szenvedő betegeknél ajánlott mérlegelni.
Idegrendszeri betegségek és tünetek
Gyakori:
Megváltozott ízérzés.
Emésztőrendszeri betegségek és tünetek
Nagyon gyakori:
Gyomor-bélrendszeri zavarok, mint a hányinger, hányás, hasmenés, hasi fájdalom, étvágytalanság. Ezek a nemkívánatos mellékhatások leggyakrabban a terápia megkezdésekor jelentkeznek, és a legtöbb esetben spontán rendeződnek. A dózis lassú emelése szintén javítja a gasztrointesztinális tolerálhatóságot.
Máj- és epebetegségek, illetve tünetek
Nagyon ritka:
Májfunkciós vizsgálati eredmények eltérései, valamint hepatitis izolált esetei, amelyek a metformin elhagyását követően megszűnnek.
A bőr és a bőralatti szövet betegségei és tünetei
Nagyon ritka:
Bőrreakciók, mint erythema, pruritus, urticaria.
Feltételezett mellékhatások bejelentése
A gyógyszer engedélyezését követően lényeges a feltételezett mellékhatások bejelentése, mert ez fontos eszköze annak, hogy a gyógyszer előny/kockázat profilját folyamatosan figyelemmel lehessen kísérni.
Az egészségügyi szakembereket kérjük, hogy jelentsék be a feltételezett mellékhatásokat a hatóság részére az V. függelékben található elérhetőségek valamelyikén keresztül.
4.9 Túladagolás
Hypoglykaemiát nem észleltek a metformin 85 g-os dózisáig, habár ilyen körülmények között a laktátacidózis kialakult. A metformin jelentős túladagolása, vagy az együtt járó rizikófaktorok laktátacidózishoz vezethetnek. A laktátacidózis sürgősségi állapot és kórházban kezelendő. A laktát és a metformin leghatékonyabb eltávolítási módja a hemodialízis.
5. FARMAKOLÓGIAI TULAJDONSÁGOK
5.1 Farmakodinámiás tulajdonságok
Farmakoterápiás csoport: vércukorszint-csökkentő gyógyszerek, kivéve inzulinok, biguanidok.
ATC kód: A10B A02
A metformin antihyperglykaemiás hatású biguanid, ami csökkenti mind a bazális, mind a posztprandiális plazma glükózszintet. Nem serkenti az inzulinszekréciót, ezért önmagában nem okoz hypoglykaemiát.
Hatásmechanizmus
A metformin három úton fejtheti ki a hatását:
a glikoneogenezis és a glikogenolízis gátlása révén csökkenti a máj glükóztermelését,
az izomban növeli az inzulinérzékenységet, elősegítve a perifériás glükózfelvételt és -felhasználást,
késlelteti a glükóz bélből történő felszívódását.
A metformin a glikogén-szintetázra hatva serkenti az intracelluláris glikogénszintézist.
A metformin fokozza a membrán glükóztranszporterek (GLUT) szállítókapacitását.
Farmakodinámiás hatások
Klinikai vizsgálatokban a metformin fő nem glykaemiás hatása a testtömeg stabilizálása vagy a mérsékelt fogyás.
Emberben – a vércukorszintet befolyásoló hatástól függetlenül – az azonnali hatóanyagleadású metforminnak kedvező hatása van a lipidmetabolizmusra. Terápiás dózissal végzett kontrollos, közép- és hosszú távú klinikai vizsgálatok igazolták, hogy az azonnali hatóanyagleadású metformin csökkenti az összkoleszterin-, LDL-koleszterin- és a trigliceridszinteket. Hasonló hatást nem mutattak ki a retard formánál, feltehetőleg az esti alkalmazás miatt, továbbá előfordulhat a trigliceridszint emelkedése.
Klinikai hatásosság:
2-es típusú diabétesz kezelése
Egy prospektív, randomizált (UKPDS) vizsgálat kimutatta a 2-es típusú túlsúlyos diabéteszes betegek intenzív vércukorszint kontrolljának hosszú távú előnyeit az elsővonalbeli terápiaként alkalmazott azonnali hatóanyagleadású metforminnal, miután a diéta nem volt elégséges. A csak diétás kezelés elégtelensége után metforminnal kezelt túlsúlyos betegek eredményeinek értékelése a következőket mutatta:
• bármely, a diabétesszel összefüggő szövődmény abszolút kockázatának szignifikáns csökkenése a metformin-csoportban (29,8 esemény/1000 betegév) szemben a csak diétát folytatók csoportjával (43,3 esemény/1000 betegév) p = 0,0023, és szemben a kombinált szulfanilurea és inzulin monoterápiás csoportokkal (40,1 esemény/1000 betegév) p = 0,0034,
• a diabétesszel összefüggő mortalitás abszolút kockázatának szignifikáns csökkenése: metformin 7,5 esemény/1000 betegév szemben a csak diétát folytatók csoportjával 12,7 esemény/1000 betegév, p = 0,017,
• az összmortalitás abszolút kockázatának szignifikáns csökkenése: metformin 13,5 esemény/1000 betegév szemben a csak diétát folytatók csoportjával, 20,6 esemény/1000 betegév (p = 0,011), és szemben a kombinált szulfanilurea és inzulin monoterápiás csoportokkal, 18,9 esemény/1000 betegév (p=0,021),
• a szívinfarktus abszolút kockázatának szignifikáns csökkenése: a metformin csoportban, 11 esemény/1000 betegév, szemben a csak diétát folytatók csoportjával, 18 esemény/1000 betegév (p = 0,01).
Amikor a másodvonalbeli terápiaként használt metformint szulfanilureával adták kombinációban, klinikai kimenetel tekintetében nem volt kimutatható előnyös hatás.
1-es típusú diabéteszben, a metformin és inzulin kombinációját bizonyos betegeknél alkalmazták, de a kombináció klinikai előnyei hivatalosan nem igazolódtak.
5.2 Farmakokinetikai tulajdonságok
Felszívódás
A retard tabletta egyetlen orális dózisának alkalmazása után a metformin felszívódása jelentősen – Tmax 7 óra – eltolódott az azonnali hatóanyagleadású tablettához képest (azonnali hatóanyagleadású tabletta: Tmax 2,5 óra).
Egyensúlyi (steady state) állapotban, hasonlóan az azonnali hatóanyagleadású tablettához a Cmax és az AUC nem emelkedik arányosan az alkalmazott dózissal. A metformin retard tabletta egyszeri 2000 mg-os orális dózisának alkalmazása után az AUC értéke hasonló volt az azonnali hatóanyagleadású tabletta 1000 mg-os dózisának napi kétszeri alkalmazásakor megfigyelt eredményhez.
A metformin retard tabletta Cmax és AUC értékeinek individuális variabilitása hasonló az azonnali hatóanyagleadású tablettáéhoz.
Ha a retard tablettát éhezéses állapotban adják, az AUC 30%‑kal csökken (mind a Cmax, mind a Tmax változatlan marad).
A metformin retard formulából történő átlagos felszívódását az étkezés összetétele szinte nem befolyásolja.
Ismételten alkalmazott retard tabletta esetén napi 2000 mg-ig nem figyeltek meg felhalmozódást.
Eloszlás
A plazmafehérjéhez való kötődés elhanyagolható. A metformin bejut az erythrocytákba. A csúcskoncentráció a vérben kisebb, mint a plazmában és hozzávetőlegesen azonos időben jelentkezik. A vörösvértestek leginkább másodlagos megoszlási teret jelentenek. Az átlagos megoszlási térfogat (Vd) 63-276 l közti tartományba esik.
Biotranszformáció
A metformin változatlan formában ürül a vizelettel. Emberben metabolit nem volt kimutatható.
Elimináció
A metformin veseclearance-e > 400 ml/perc, ami jelzi, hogy a metformin glomeruláris filtrációval és tubuláris szekrécióval választódik ki. Egyszeri orális dózist követően a látszólagos terminális felezési idő megközelítőleg 6,5 óra.
Vesekárosodás esetén a renális clearance a kreatinin-clearance csökkenés mértékével arányosan csökken, és így az eliminációs felezési idő megnyúlik, ami a metformin plazmaszintjének emelkedéséhez vezet.
Különleges betegcsoportok
Vesekárosodás
A mérsékelt veseelégtelenségben szenvedő betegekről rendelkezésre álló adatok korlátozottak, és nem lehet megbízhatóan megbecsülni a metformin szisztémás expozícióját ebben az alcsoportban, összehasonlítva a normális vesefunkciójú betegekkel. Ezért a dózismódosítást klinikai hatékonyság/tolerancia szempontok alapján kell elvégezni (lásd 4.2 pont).
5.3 Preklinikai biztonságossági vizsgálatok eredményei
A hagyományos – farmakológiai biztonságossági, ismételt adagolású dózistoxicitási, genotoxicitási, karcinogenitási, reprodukcióra kifejtett toxicitási – vizsgálatokból származó nem klinikai jellegű adatok azt igazolták, hogy a készítmény alkalmazásakor humán vonatkozásban különleges kockázat nem várható.
6. GYÓGYSZERÉSZETI JELLEMZŐK
6.1 Segédanyagok felsorolása
karmellóz-nátrium
hipromellóz
vízmentes kolloid szilícium-dioxid
magnézium-sztearát
6.2 Inkompatibilitások
Nem értelmezhető.
6.3 Felhasználhatósági időtartam
3 év
6.4 Különleges tárolási előírások
Legfeljebb 30 °C-on tárolandó.
6.5 Csomagolás típusa és kiszerelése
28, 30, 56, 60 és 100 db retard tabletta PVC/PVDC alumínium buborékcsomagolásban és dobozban.
Nem feltétlenül mindegyik kiszerelés kerül kereskedelmi forgalomba.
6.6 A megsemmisítésre vonatkozó különleges óvintézkedések
Bármilyen fel nem használt gyógyszer, illetve hulladékanyag megsemmisítését a gyógyszerekre vonatkozó előírások szerint kell végrehajtani.
Megjegyzés: (egy keresztes)
Osztályozás: II. csoport
Kizárólag orvosi rendelvényhez kötött gyógyszer (V).
7. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY JOGOSULTJA
Consilient Health Limited,
5th Floor, Beaux Lane House,
Mercer Street Lower,
Dublin 2,
Írország
8. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY SZÁMA(I)
OGYI-T-21761/01 60×
9. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY ELSŐ KIADÁSÁNAK/ MEGÚJÍTÁSÁNAK DÁTUMA
A forgalomba hozatali engedély első kiadásának dátuma: 2011. június 30.
10. A SZÖVEG ELLENŐRZÉSÉNEK DÁTUMA
2021. április. 8.