1. A GYÓGYSZER NEVE
Lorazepam TZF 0,5 mg tabletta
Lorazepam TZF 1 mg tabletta
Lorazepam TZF 2,5 mg tabletta
2. MINŐSÉGI ÉS MENNYISÉGI ÖSSZETÉTEL
Lorazepam TZF 0,5 mg tabletta
0,5 mg lorazepámot tartalmaz tablettánként.
Ismert hatású segédanyag: 24 mg laktóz-monohidrátot tartalmaz tablettánként.
Lorazepam TZF 1 mg tabletta
1 mg lorazepámot tartalmaz tablettánként.
Ismert hatású segédanyag: 48 mg laktóz-monohidrátot tartalmaz tablettánként.
Lorazepam TZF 2,5 mg tabletta
2,5 mg lorazepámot tartalmaz tablettánként.
Ismert hatású segédanyag: 120 mg laktóz-monohidrátot tartalmaz tablettánként.
A segédanyagok teljes listáját lásd a 6.1 pontban.
3. GYÓGYSZERFORMA
Tabletta.
Lorazepam TZF 0,5 mg tabletta
Fehér vagy csaknem fehér színű, kerek, lapos felületű, 4,5 mm átmérőjű tabletta.
Lorazepaml TZF 1 mg tabletta
Fehér vagy csaknem fehér, kerek, lapos felületű, 6 mm átmérőjű tabletta, egyik oldalán bemetszéssel ellátva, másik oldalán „1” jelzéssel. A tabletta egyenlő adagokra osztható.
Lorazepam TZF 2,5 mg tabletta
Fehér vagy csaknem fehér, kerek, lapos felületű, 8 mm átmérőjű tabletta, egyik oldalán bemetszéssel ellátva, másik oldalán „2.5” jelzéssel. A tabletta egyenlő adagokra osztható.
4. KLINIKAI JELLEMZŐK
4.1 Terápiás javallatok
- Szorongás, feszültség, izgatottság és ezeket a tüneteket okozó alvászavarok rövid távú tüneti kezelése.
- Premedikáció a diagnosztikai beavatkozások és műtét előtt.
Megjegyzés:
A szorongással, feszültséggel és izgatottsággal járó állapotok vagy alvászavarok esetén nem minden esetben szükséges gyógyszeres kezelés. Ezek gyakran fizikai vagy mentális betegségek megnyilvánulásai, és más intézkedésekkel vagy az elsődleges betegség kezelésével kezelhetők. A mindennapi életvitellel járó stresszhez társuló szorongás vagy feszültség esetén általában nem szükséges szorongásoldók alkalmazása. A lorazepám altatóként történő alkalmazása csak akkor tűnik indokoltnak, ha a benzodiazepin hatásaira napközben is szükség van.
4.2 Adagolás és alkalmazás
Adagolás
Az adagolást és az alkalmazás időtartamát a kezelésre adott egyéni válaszreakcióhoz, az indikációhoz és a betegség súlyosságához kell igazítani. Az az elv érvényesül, hogy a legalacsonyabb hatásos dózist kell alkalmazni, és a kezelés időtartamát a lehető legrövidebbre kell korlátozni.
Szorongás, feszültség és izgatottság, valamint ezen állapotok által okozott alvászavarok kezelése
A napi adag általában 0,5-2,5 mg lorazepám, 2-3 egyszeri adagra osztva, vagy egyszeri adagként este. A napi adag legfeljebb 7,5 mg-ra emelhető, figyelembe véve az összes figyelmeztetést és óvintézkedést, különösen kórházi körülmények között.
A napi adag (0,5-2,5 mg lorazepám) egyszeri adagban is bevehető, körülbelül fél órával lefekvés előtt, ha kezelést igénylő alvászavarok állnak a középpontban.
Premedikáció a diagnosztikai beavatkozások előtt, valamint a műtét előtt
1-2,5 mg lorazepám a beavatkozás előtti este és/vagy 2-4 mg körülbelül 1-2 órával a beavatkozás előtt.
Gyermekek és serdülők:
Gyermekeknél az adagot megfelelő módon csökkenteni kell. Az egyszeri 0,5-1 mg és a 0,05 mg/ttkg dózist nem szabad túllépni.
Idős (65 év feletti) vagy legyengült betegek:
A kezdeti teljes napi adagot körülbelül a felére kell csökkenteni az idős vagy legyengült betegeknél. Az adagot a kívánt hatás és az egyéni tolerancia alapján kell módosítani.
Májkárosodás
Májkárosodásban szenvedő betegeknél az adagot gondosan hozzá kell igazítani a kezelésre adott egyéni válaszreakcióhoz.
Súlyos májkárosodás esetén a lorazepám alkalmazása ellenjavallt.
Az enyhe vagy közepes fokú májkárosodásban szenvedő betegeknél csökkentett adagokra lehet szükség.
Vesekárosodás
Enyhétől a súlyos fokúig terjedő vesekárosodásban szenvedő betegeknél alacsonyabb adag is elegendő lehet. A kezdő adag a javasolt felnőtt adag fele kell, hogy legyen. Ezeket a betegeket gondosan ellenőrizni kell a klinikai válasz és a tolerálhatóság szempontjából, és ennek megfelelően módosítani kell az adagot (lásd 4.4 pont).
Megjegyzés
A lorazepám hatóanyagot tartalmazó gyógyszerformák a különböző dózisokhoz különböző hatáserősségben állnak rendelkezésre.
Az alkalmazás módja
A tablettákat kevés folyadékkal kell bevenni, étkezéstől függetlenül.
Ezt a gyógyszert nem szabad teli gyomorral bevenni, ha altatóként alkalmazzák, mivel ebben az esetben – az alvás időtartamától függetlenül – késleltetett hatás várható, valamint másnap reggel késleltetett hatások jelentkezhetnek.
A Lorazepam TZF 1 mg-os és a Lorazepam TZF 2,5 mg-os tabletta egyenlő adagokra osztható.
A lorazepámot egyszeri adagolásra kell korlátozni, vagy akut betegség esetén csak néhány napig szabad alkalmazni. A krónikus betegségekben való alkalmazás időtartama a betegség lefolyásától függ. Az orvosnak 2 hetes napi adagolás után fokozatosan csökkentenie kell az dózist, hogy megállapítsa, továbbra is indokolt-e a lorazepám-kezelés. Figyelembe kell venni, hogyha a gyógyszer alkalmazását hirtelen abbahagyják, az alvászavarok, szorongás és feszültség, a belső nyugtalanság és az izgatottság átmenetileg ismét kifejezettebbé válhat hosszabb ideig tartó (1 hétnél hosszabb) alkalmazás után. A kezelés megszakítása csak az dózis fokozatos csökkentésével lehetséges, nem szabad hirtelen abbahagyni.
4.3 Ellenjavallatok
- A készítmény hatóanyagával (lorazepámmal), egyéb benzodiazepinekkel vagy a 6.1 pontban felsorolt bármely segédanyagával szembeni túlérzékenység.
- Olyan betegek, akiknek anamnézisében függőség szerepel.
- Myasthenia gravis.
- Spinalis és cerebellaris ataxia.
- Alkohol vagy központi idegrendszeri depresszánsok (pl. altatók vagy fájdalomcsillapítók, neuroleptikumok, antidepresszánsok és lítium) okozta akut mérgezés.
- Légzőrendszeri rendellenességek (pl. alvási apnoe szindróma, krónikus obstruktív tüdőbetegség).
- Súlyos májkárosodás.
18 év alatti gyermekek és serdülők nem kezelhetők lorazepámmal, kivéve diagnosztikai beavatkozások előtti, valamint a műtét előtti szedáció sürgős indikációját. A lorazepám nem javasolt 6 év alatti gyermekek számára.
4.4 Különleges figyelmeztetések és az alkalmazással kapcsolatos óvintézkedések
Az opioidok egyidejű alkalmazásának kockázata
A lorazepám és az opioidok egyidejű alkalmazása szedációt, légzésdepressziót, kómát és halált okozhat. E kockázatok miatt a nyugtató gyógyszerek, például a benzodiazepinek vagy a rokon gyógyszerek, például a lorazepám és az opioidok egyidejű felírását olyan betegek számára kell korlátozni, akiknél alternatív kezelési lehetőségek nem állnak rendelkezésre. Ha a lorazepám és opioidok együttes felírásáról születik döntés, a legalacsonyabb hatásos dózist kell alkalmazni, és a kezelés időtartamát a lehető legrövidebbre kell korlátozni (lásd még az általános adagolási ajánlást a 4.2 pontban).
A betegeket szoros megfigyelés alatt kell tartani a légzésdepresszió és a szedáció jeleinek és tüneteinek kialakulása szempontjából. E tekintetben erősen ajánlott tájékoztatni a betegeket és (adott esetben) gondozóikat, hogy tisztában legyenek ezekkel a tünetekkel (lásd 4.5 pont).
Depressziós betegeknél számolni kell a depressziós tünetek előfordulásának vagy fokozódásának lehetőségével. A benzodiazepin-kezelés felfedheti az öngyilkossági hajlamot az ilyen betegeknél; ezért a benzodiazepin-kezelést nem szabad megfelelő antidepresszáns adása nélkül végezni.
A kezelés megkezdésekor a kezelőorvosnak ellenőriznie kell a beteg egyéni válaszreakcióját a gyógyszerre, hogy a lehetséges relatív túladagolást a lehető leghamarabb felismerje. Ez különösen vonatkozik a gyermekekre, az idősekre és a legyengült betegekre. Ezek a betegek érzékenyebben reagálhatnak a lorazepám hatásaira, ezért a kezelés során gyakrabban kell ellenőrizni őket.
Noha a lorazepám biohasznosulását és metabolizációját nem befolyásolják a veseműködési zavarok, és csak súlyos májműködési zavarok változtatják meg jelentősen, óvatosság szükséges a gyógyszerrel szembeni gyakran megfigyelt nagyobb érzékenység miatt; ugyanez vonatkozik az idős betegekre is, akiknél megnövekszik az elesés kockázata.
Altatóként való alkalmazás során másnapossági hatások léphetnek fel, különösen nagyobb adagok és elégtelen alvás esetén, annak ellenére, hogy a lorazepám a közepes felezési idejű benzodiazepinek közé tartozik. Ezért gondoskodni kell a megfelelő alvásidőről (körülbelül 7-8 óra). Ezen túlmenően a betegeknek pontos útmutatást kell adni a mindennapi életben tanúsított viselkedésükre, figyelembe véve sajátos helyzetüket (például foglalkozásukat).
A benzodiazepinek alkalmazása során esetenként paradox reakciók előfordulását jelentették (lásd 4.8 pont). Ilyen reakciókra különösen gyermekeknél és időseknél kell számítani. Paradox reakciók esetén a lorazepámmal végzett kezelést le kell állítani.
Mint minden benzodiazepin, a lorazepám alkalmazása a hepatikus encephalopathia súlyosbodását okozhatja. Ezért a lorazepámot hepatikus encephalopathiában szenvedő betegeknél elővigyázatossággal kell alkalmazni.
Idősek
A lorazepámot elővigyázatossággal kell alkalmazni időseknél a szedáció és/vagy vázizomzati gyengeség kockázata miatt, ezek ugyanis megnövelhetik az elesés kockázatát, amely ebben a betegcsoportban súlyos következményekkel járhat. Idős betegeknél csökkentett dózist kell alkalmazni (lásd 4.2 pont).
Figyelmeztetések
A benzodiazepinek, beleértve a lorazepámot is, légzésdepressziót okozhatnak, amely végzetes lefolyású lehet. A lorazepám alkalmazása nagyfokú függőség kialakulásához vezethet. Még néhány hétig tartó napi alkalmazás után is fennáll a pszichés és fizikai függőség kialakulásának kockázata. Ez nemcsak a különösen nagy dózisokkal való visszaélésekre vonatkozik, hanem a terápiás dózistartományra is. A függőség kockázata tovább fokozódik azoknál a betegeknél, akiknek az anamnézisében alkoholizmus vagy vényköteles gyógyszerrel való visszaélés szerepel, vagy olyan betegeknél, akiknek jelentős személyiségzavarai vannak. A benzodiazepineket mindig csak rövid időtartamra (például 2-4 hét) szabad felírni. Az alkalmazás folytatása csak sürgős indikáció esetén, és a terápiás előnyök, valamint a hozzászokás és a függőség kockázatának alapos mérlegelése után történhet. A lorazepám hosszú távú alkalmazása nem javasolt (lásd 4.8 pont).
Súlyos anafilaxiás/anafilaktoid reakciókat jelentettek benzodiazepinek alkalmazása során. Beszámoltak angioödémáról, a nyelv, a glottis vagy a gége érintettségével az első adag, vagy további adagok bevétele után. A benzodiazepinek szedése során néhány betegnél további tünetek, például nehézlégzés, garatduzzanat vagy hányinger és hányás jelentkeztek.
Egyes betegek sürgősségi ellátásra szorultak. A légutak károsodhatnak, ami halálos kimenetelű lehet, ha angioödéma lép fel a nyelv, a glottis vagy a gége érintettségével. Kerülni kell a gyógyszerrel való ismételt expozíciót azoknál a betegeknél, akiknél benzodiazepin-kezelés alatt angioödéma jelentkezett.
A szorongás vagy az álmatlanság számos más betegség tünete lehet. Figyelembe kell venni, hogy ezek a tünetek összefüggésbe hozhatók egy mögöttes szomatikus vagy mentális betegséggel, amelyre specifikusabb kezelés áll rendelkezésre. A szokásos mindennapi stressz okozta szorongás és feszültség általában nem kezelhető lorazepámmal.
Ez a gyógyszer laktóz-monohidrátot tartalmaz.
A Lorazepam TZF 0,5 mg tabletta 24 mg laktóz-monohidrátot tartalmaz tablettánként.
A Lorazepam TZF 1 mg tabletta 48 mg laktóz-monohidrátot tartalmaz tablettánként.
A Lorazepam TZF 2,5 mg tabletta 120 mg laktóz-monohidrátot tartalmaz tablettánként.
Ritkán előforduló, örökletes galaktóz-intoleranciában, teljes laktáz-hiányban vagy glükóz-galaktóz malabszorpcióban a készítmény nem szedhető.
A gyógyszer nátriumot tartalmaz
A gyógyszer kevesebb mint 1 mmol (23 mg) nátriumot tartalmaz tablettánként, azaz gyakorlatilag „nátriummentes”.
4.5 Gyógyszerkölcsönhatások és egyéb interakciók
A lorazepám és más központi idegrendszeri depresszáns gyógyszerek (pl. neuroleptikumok, szorongásoldók, antidepresszánsok, altatók/nyugtatók, érzéstelenítők, béta-blokkolók, opioid fájdalomcsillapítók, nyugtató hatású antihisztaminok, antiepileptikumok), valamint alkohol egyidejű alkalmazása a központi idegrendszeri depresszáns hatás kölcsönös erősítését eredményezheti.
Opioidok
Nyugtató gyógyszerek, például benzodiazepinek vagy rokon gyógyszerek, mint a lorazepám, opioidokkal történő egyidejű alkalmazása növeli a szedáció, a légzésdepresszió, a kóma és a halál kockázatát az additív központi idegrendszeri depresszív hatás miatt. Korlátozni kell az adagolást és az egyidejű alkalmazás időtartamát (lásd 4.4 pont).
Az izomrelaxánsok és fájdalomcsillapítók hatása fokozódhat.
A lorazepám és a klozapin egyidejű alkalmazásakor fokozott szedáció, fokozott nyálelválasztás és mozgászavarok (ataxia) léphetnek fel.
A lorazepám és a nátrium-valproát egyidejű alkalmazása a lorazpám emelkedett plazmakoncentrációját és csökkent clearance-értékét eredményezheti. A lorazepám dózisát kb. 50%-kal kell csökkenteni nátrium-valproáttal történő egyidejű alkalmazás esetén.
A lorazepám és a probenecid egyidejű alkalmazása a lorazepám gyorsabb vagy elhúzódóbb hatását eredményezheti a nagyobb felezési idő és a csökkent teljes clearance-érték következtében. A lorazepám dózisát kb. 50%-kal kell csökkenteni, ha probeneciddel adják egyidejűleg.
A benzodiazepinek, köztük a lorazepám nyugtató hatása csökkenhet teofillin vagy aminofillin alkalmazásakor.
Különös elővigyázatosság javasolt a kezelés kezdetekor, mivel az interakciók típusa és terjedelme nem jelezhető biztosan előre bizonyos esetekben olyan betegeknél, akik más gyógyszerekkel hosszú távú kezelésben részesülnek.
4.6 Termékenység, terhesség és szoptatás
Terhesség
A lorazepám a terhesség ideje alatt nem alkalmazható. Nem áll rendelkezésre elegendő adat a lorazepám terhes nőkön történő alkalmazásáról, ezért alkalmazását ebben a betegcsoportban mellőzni kell.
A fogamzóképes korú beteg haladéktalanul tájékoztassa kezelőorvosát, ha lorazepám-kezelés alatt teherbe esik, majd szükség szerint a kezelőorvosnak döntenie kell a kezelés abbahagyásáról.
A publikált tanulmányok azt feltételezték, hogy a benzodiazepinek alkalmazása a terhesség első trimeszterében a fejlődési rendellenességek fokozott kockázatával jár. Túladagolás és mérgezés után prenatálisan expozíciónak kitett gyermekek fejlődési rendellenességeiről és mentális retardációjáról is vannak esetjelentések.
A terhesség ideje alatt néhány hétig vagy annál hosszabb ideig benzodiazepineket szedő anyák újszülöttjeinél a postnatalis időszak alatti megvonási tünetekről számoltak be. Azoknál az újszülötteknél, akiknek az anyja a terhesség késői szakában vagy a szülésnél benzodiazepineket kapott, olyan tünetekről számoltak be, mint hypoactivitás, izom-hypotonia, hypothermia, hypotensio, légzésdepresszió, apnoe, etetési problémák, és a hideg stresszre mutatott kóros anyagcsere-reakció (floppy infant szindróma). Lásd 5.2 és 5.3 pont.
Szoptatás
A lorazepám kiválasztódik a humán anyatejbe, ezért nem adható szoptató anyáknak, kivéve, ha az anyára nézve a várható előnyök meghaladják a csecsemőt érintő potenciális kockázatot (lásd 5.2 pont). A benzodiazepint szedő anyák újszülötteinél szedáció és szopásra való képtelenség fordult elő. A szoptató anyák csecsemőit megfigyelés alatt kell tartani a farmakológiai hatások (köztük a szedáció és az irritabilitás) vonatkozásában.
4.7 A készítmény hatásai a gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges képességekre
A lorazepám jelentős hatással lehet a gépjárművezetéshez és gépek kezeléséhez szükséges képességekre, még akkor is, ha megfelelően alkalmazzák. Ez a hatás fokozottabb mértékű alkohollal történő kölcsönhatás esetén.
Ezért a betegek nem vezethetnek gépjárművet, nem kezelhetnek gépeket, és nem vehetnek részt más veszélyes tevékenységekben, amíg nem világos, hogy a lorazepám nincs káros hatással a beteg reakcióidejére. A döntést a kezelőorvos egyénileg hozza meg, figyelembe véve az egyéni reakciót és a megfelelő dózist.
4.8 Nemkívánatos hatások, mellékhatások
Nemkívánatos hatásokra lehet számítani, különösen a kezelés kezdetén, ha az adag túl magas, valamint a 4.3 és 4.4 pontokban említett betegcsoportokban. Ezek spontán enyhülhetnek a további terápia során és/vagy az adag csökkentésével.
A mellékhatások az alábbi gyakorisági kategóriák szerint kerülnek felsorolásra:
Nagyon gyakori: ≥ 1/10
Gyakori: ≥1/100 – <1/10
Nem gyakori: ≥1/1000 – <1/100
Ritka: ≥1/10 000 – <1/1000
Nagyon ritka: <1/10 000
Nem ismert: a gyakoriság a rendelkezésre álló adatok alapján nem állapítható meg.
|
Nagyon gyakori |
Gyakori |
Nem gyakori |
Ritka |
Nagyon ritka |
Nem ismert |
|
Vérképzőszervi és nyirokrendszeri betegségek és tünetek |
|||||
|
thrombocytopenia, agranulocytosis, pancytopenia |
|||||
|
Idegrendszeri betegségek és tünetek |
|||||
|
szedáció, fáradtság, álmosság |
ataxia, zavartság, depresszió, a depresszió felszínre kerülése, szédülés |
a libidó megváltozása, impotencia, csökkent orgazmus |
elhúzódó reakcióidő, extrapiramidális tünetek, remegés, szédülés, látászavar (diplopia, homályos látás), dysarthria/elmosódott beszéd, fejfájás, görcsrohamok/görcsök, amnézia, gátlástalanság, eufória, kóma, öngyilkossági gondolatok/öngyilkossági kísérlet, csökkent éberség/koncentrációs zavarok, egyensúlyi zavarok, paradox reakciók, köztük szorongás, izgatottság, nyugtalanság, agresszív viselkedés (ellenségesség, agresszió, düh), alvászavarok/álmatlanság, szexuális izgalom, hallucinációk. Ilyen reakciók esetén a lorazepámmal végzett kezelést le kell állítani. |
||
|
Szív és érrendszeri betegségek és tünetek |
|||||
|
hypotensio, enyhe vérnyomásesés |
|||||
|
Légzőrendszeri, mellkasi és mediastinalis betegségek és tünetek |
|||||
|
Légzésdepresszió (dózisfüggő), apnoe, alvási apnoe romlása, krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD) romlása |
|||||
|
Emésztőrendszeri betegségek és tünetek |
|||||
|
hányinger |
székrekedés, bilirubinszint emelkedése, sárgaság, májtranszaminázok szintjének emelkedése, alkalikus foszfatázszint emelkedése |
||||
|
A bőr és a bőr alatti szövet betegségei és tünetei |
|||||
|
allergiás bőrreakciók, alopecia |
|||||
|
Általános tünetek és az alkalmazás helyén fellépő reakciók |
|||||
|
izomgyengeség, fáradtság |
túlérzékenységi reakciók, anafilaxiás/anafilaktoid reakciók, angioödéma, nem megfelelő antidiuretikushormon-szekréció szindróma (SIADH), hyponatraemia, hipotermia |
||||
A benzodiazepinek dózisfüggő központi idegrendszeri depresszív hatást fejtenek ki.
Függőség/visszaélés
A terápia abbahagyása után jelentkezhetnek elvonási tünetek (pl. alvászavarok, fokozott álmodozás), különösen akkor, ha ez hirtelen történik, még a naponta adagolt lorazepám néhány napos bevitele után is. A szorongás, a feszültség, valamint az izgatottság és a belső nyugtalanság ismét hangsúlyosabbá válhatnak (rebound jelenségek). A benzodiazepinek alkalmazásának abbahagyása után jelentett egyéb tünetek közé tartozik a fejfájás, depresszió, zavartság, ingerlékenység, izzadás, dysphoria, szédülés, derealizáció, viselkedési zavarok, hyperacusis, zsibbadás és bizsergés a végtagokban, túlérzékenység a fényre, zajra és fizikai kontaktusra, érzékszervi zavarok, akaratlan mozgások, hányinger, hányás, hasmenés, étvágytalanság, hallucinációk/delírium, görcsrohamok/görcsök, remegés, hasi görcsök, izomfájdalom, izgatottság, szívdobogásérzés, tachycardia, pánikrohamok, vertigo, hiperreflexia, rövid távú memóriavesztés és hipertermia. Epilepsziás betegeknél a lorazepám krónikus szedését követően a hirtelen abbahagyás után vagy egyéb, a rohamok küszöbét csökkentő gyógyszerek (például antidepresszánsok) szedésével a rohamok számának növekedése idézhető elő. Az elvonási tünetek kockázata az alkalmazás időtartamával és a dózissal nő. Ezek a jelenségek általában az dózis fokozatos csökkentésével elkerülhetők.
A benzodiazepinek szedatív hatásaival szembeni tolerancia kialakulásának vannak jelei.
A lorazepámmal történő kezelés esetén fennáll a visszaélés lehetősége. Különösen veszélyeztetettek azok a betegek, akiknek az anamnézisében vényköteles gyógyszerekkel való visszaélés vagy alkoholizmus szerepel.
Feltételezett mellékhatások bejelentése
A gyógyszer engedélyezését követően lényeges a feltételezett mellékhatások bejelentése, mert ez fontos eszköze annak, hogy a gyógyszer előny/kockázat profilját folyamatosan figyelemmel lehessen kísérni. Az egészségügyi szakembereket kérjük, hogy jelentsék be a feltételezett mellékhatásokat a hatóság részére az V. függelékben található elérhetőségek valamelyikén keresztül.
4.9 Túladagolás
Mindig számolni kell a sokszoros mérgezés lehetőségével, pl. amikor többféle gyógyszert vagy kábítószert szednek be öngyilkossági szándékkal. A spontán jelentési rendszer alapján a lorazepám túladagolásának esetei elsősorban alkohollal és/vagy más gyógyszerekkel kombinálva ismertek.
A mérgezés tünetei
A benzodiazepin-túladagolás rendszerint valamilyen mértékű központi idegrendszeri depresszióban manifesztálódik, amely az álmosságtól a kómág terjedhet.
A túladagolás enyhe eseteiben a lehetséges tünetek közé az álmosság, zavartság, aluszékonyság, letargia, ataxia, dysarthria, paradox reakciók, izom-hypotonia és vérnyomásesés tartozik. Súlyos mérgezés esetén központi légzési és kardiovaszkuláris depresszió, eszméletvesztés és halál következhet be (intenzív terápiás monitorozás). Erős izgatottságot figyeltek meg a mérgezés enyhülési szakaszában.
A mérgezés kezelése
A szokásos általános támogató kezelés és tüneti ellátás javasolt, valamint a vitális jelek monitorozása. A hánytatás nem ajánlott az aspiráció kockázata miatt. Gyomormosás végezhető, ha a bevételre nemrég került sor, valamint olyan betegeknél, akiknél a mérgezés tünetei megfigyelhetők. A felszívódást aktív szén adásával is lehet korlátozni. Légzési elégtelenség esetén gépi lélegeztetés javasolt. A hypotensio plazmapótló folyadékokkal kezelhető.
Bár a specifikus benzodiazepin-antagonista flumazenil súlyos esetekben antidotumként alkalmazható, ez csak az egyik összetevője a túladagolás átfogó orvosi kezelésének. Görcsrohamok is előfordulhatnak túladagolás esetén. A lorazepám rosszul dializálható.
5. FARMAKOLÓGIAI TULAJDONSÁGOK
5.1 Farmakodinámiás tulajdonságok
Farmakoterápiás csoport: Benzodiazepinek, anxiolítikumok
ATC kód: N05BA06
A lorazepám az 1,4-benzodiazepinek osztályába tartozó pszichotróp anyag, amely feszültséget, izgatottságot és szorongást csökkentő, valamint nyugtató és hipnotikus hatású. Ezenkívül a lorazepám csökkenti az izomtónust, és görcsoldó hatású.
A lorazepám nagyon nagy receptoraffinitást mutat a központi idegrendszer specifikus kötőhelyeihez. Ezek a benzodiazepin-receptorok szoros funkcionális kapcsolatban állnak a gátló neurotranszmitter, a gamma-aminovajsav (GABA) receptoraival. A benzodiazepin-receptorhoz való kötődés után a lorazepám fokozza a GABAerg transzmisszió gátló hatását.
5.2 Farmakokinetikai tulajdonságok
Felszívódás
A lorazepám szájon át történő alkalmazás után gyorsan és szinte teljesen felszívódik. Az átlagos abszorpciós felezési idők 2 mg-os adagnál mérve 10,8 és 40,4 perc között mozognak.
Az 1-2,5 óra elteltével mért átlagos Cmax értéke 16,9 és 27,6 ng/ml, illetve 51,3 és 58 ng/ml között van 2 és 4 mg lorazepám bevétele esetén.
Ha 2 mg lorazepámot szájon át adnak be, az intravénás beadással összehasonlítva a biohasznosulás mértéke 94,1%.
Eloszlás
Az eloszlási térfogat körülbelül 1,3 l/ttkg. Az elsősorban albuminhoz kötődő lorazepám plazmafehérje-kötődésének értékei 80,4 és 93,2% között vannak, és így valamivel magasabbak, mint az elsődleges metabolit, a lorazepám-glükuronid esetében meghatározott 65-70%-os értékek.
A lorazepám és a konjugátum CSF-ben található koncentrációja jelentősen alacsonyabb, mint az egyidejűleg alkalmazott plazmakoncentrációk (átlagosan kevesebb, mint a releváns plazmaszintek 5%-a).
A lorazepám és a lorazepám-glükuronid átjut a placenta gáton, és bejut a magzati keringésbe és a magzatvízbe.
A lorazepám és a glükuronid kis mennyiségben átjut az anyatejbe. A lorazepám esetében a maximális anyai szérumkoncentráció körülbelül 13%-a és glükuronid esetében körülbelül 20%-a volt mérhető az anyatejben.
Biotranszformáció
A lorazepám elsődleges metabolitja, amely szinte teljesen biotranszformálódik, a glükuronid, amely állatkísérletek alapján alig fejt ki hatást.
4 mg lorazepám intramuszkuláris beadását követően a glükuronid koncentrációja, amely körülbelül 3,8 órás felezési idővel termelődik, már néhány perc múlva mérhető. Ennek a metabolitnak a koncentrációja 4 óra elteltével éri el a csúcsértéket, és ez az érték kb. 8 óráig fennáll.
Elimináció
Különböző vizsgálatok 12-16 órás értékeket adnak az eliminációs felezési időre. A glükuronid meghatározott eliminációs felezési ideje 12,9-16,2 óra.
3 mg lorazepám bevétele esetén az egyensúlyi koncentráció 2-3 nap után alakult ki. Az átlagos minimális steady-state koncentráció 25,3 ng/ml volt, miközben nagy egyedek közötti eltérést észleltek (17,1-43,8 ng/ml). Az egyszeri alkalmazás után és a kimosási fázisban mért felezési idők (14,9 óra vs 14,2 óra) összehasonlítása azt mutatja, hogy a lorazepám nem gátolja és nem is indukálja a lebomlását. A felhalmozódási arány (AUC-érték a 8. napon/AUC-érték az 1. napon) 1,88 volt.
2 mg 14C-lorazepám bevétele után a radioaktivitás 87,8%-a volt kimutatható a 120 órás vizeletben és 6,6%-a a székletben. Az adag kevesebb mint 0,5%-a ürül a vizelettel változatlan lorazepám formájában. A 120 órás vizeletben az elsődleges metabolit a glükuronid (az adag 74,5%-a).
A születés utáni első napokban a gyermekben mért eliminációs felezési idő 2-4-szerese lehet az anyában mért eliminációs felezési időnek. A születés utáni első napok kivételével a terminális eliminációs felezési idő nem mutat szignifikáns korfüggőséget.
Vesekárosodás
A lorazepám felszívódása, clearance-e és eliminációja gyakorlatilag változatlan veseelégtelenség esetén, azonban a farmakodinámiásan inaktív glükuronid eliminációja jelentősen késik. Az epével történő elimináció fokozódik a vesefunkció fokozódó károsodásával és a lorazepám-glükuronid felhalmozódásával.
A hemodialízis alig volt hatással a nem konjugált lorazepám farmakokinetikájára, azonban az inaktív glükuronid jelentős része kikerült a plazmából.
Májkárosodás
A lorazepám clearance-ét nem változtatja meg jelentősen a májbetegség (hepatitis, cirrhosis). Súlyos májkárosodás azonban a terminális felezési idő megnyúlását eredményezheti.
5.3 A preklinikai biztonságossági vizsgálatok eredményei
Akut toxicitás
Az állatokon végzett akut toxicitási vizsgálatok nem mutattak ki különösebb érzékenységet a perorális alkalmazásra (lásd 4.9 pont az emberekre vonatkozóan).
Szubkrónikus és krónikus toxicitás
A krónikus toxicitásra vonatkozó vizsgálatok során a lorazepám orális alkalmazását vizsgálták patkányokon (80 hét) és kutyákon (12 hónap). Magas dózisok mellett a kórszövettani, szemészeti és hematológiai vizsgálatok, valamint szervfunkciós minták szinte semmilyen, vagy csak csekély jelentőségű biológiai elváltozást mutattak ki.
Mutagén és carcinogén potenciál
A lorazepámot korlátozott mutagenitási vizsgálatnak vetették alá. Az eddig elvégzett vizsgálatok negatívak voltak. Patkányokon és egereken végzett vizsgálatok nem mutattak carcinogén hatást a lorazepám orális alkalmazása után.
Reprodukciós toxicitás
A lorazepám embrionális és magzati fejlődésre, valamint a szaporodásra gyakorolt hatását nyulakon, patkányokon és egereken vizsgálták. A vizsgálatok során nem találtak teratogén hatásra vagy reproduktív károsodásra utaló jeleket.
A kísérleti vizsgálatok során magatartási zavarokra utaló jeleket figyeltek meg a hosszú távon benzodiazepineknek kitett anyák utódainál.
6. GYÓGYSZERÉSZETI JELLEMZŐK
6.1 Segédanyagok felsorolása
Lorazepam TZF 0,5 mg tabletta:
mikrokristályos cellulóz (102-es típusú)
karboximetilkeményítő-nátrium (A típus)
magnézium-sztearát
laktóz-monohidrát
Lorazepam TZF 1 mg tabletta:
mikrokristályos cellulóz (102-es típusú)
karboximetilkeményítő-nátrium (A típus)
magnézium-sztearát
laktóz-monohidrát
Lorazepam TZF 2,5 mg tabletta:
mikrokristályos cellulóz (102-es típusú)
karboximetilkeményítő-nátrium (A típus)
magnézium-sztearát
laktóz-monohidrát
6.2 Inkompatibilitások
Nem értelmezhető.
6.3 Felhasználhatósági időtartam
2 év
6.4 Különleges tárolási előírások
Legfeljebb 25 °C-on tárolandó. A fénytől való védelem érdekében az eredeti csomagolásban tárolandó.
6.5 Csomagolás típusa és kiszerelése
Tabletták OPA/Al/PVC/PE nedvességmegkötővel // PE/Al buborékcsomagolásban és dobozban.
A buborékcsomagolás a betegtájékoztatóval együtt a nyomtatott címkeszöveggel ellátott dobozban található.
A csomagolás 14 db, 20 db, 28 db, 30 db, 50 db, 60 db vagy 90 db tablettát tartalmaz.
Nem feltétlenül mindegyik kiszerelés kerül kereskedelmi forgalomba.
6.6 A megsemmisítésre vonatkozó különleges óvintézkedések és egyéb, a készítmény kezelésére vonatkozó információk
Bármilyen fel nem használt gyógyszer, illetve hulladékanyag megsemmisítését a gyógyszerekre vonatkozó előírások szerint kell végrehajtani.
Megjegyzés: (egy üres kereszt)
Osztályozás: II. csoport
Kizárólag orvosi rendelvényhez kötött gyógyszer (V).
7. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY JOGOSULTJA
Tarchomińskie Zakłady Farmaceutyczne
“Polfa” Spółka Akcyjna
Ul. A. Fleminga 2
03-176 Varsó
Lengyelország
8. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY SZÁMA(I)
Lorazepam TZF 0,5 mg tabletta
OGYI-T-24650/01 14× OPA/Al/PVC/PE nedvességmegkötővel // PE/Al
buborékcsomagolásban
OGYI-T-24650/02 20× OPA/Al/PVC/PE nedvességmegkötővel // PE/Al
buborékcsomagolásban
OGYI-T-24650/03 28× OPA/Al/PVC/PE nedvességmegkötővel // PE/Al
buborékcsomagolásban
OGYI-T-24650/04 30× OPA/Al/PVC/PE nedvességmegkötővel // PE/Al
buborékcsomagolásban
OGYI-T-24650/05 50× OPA/Al/PVC/PE nedvességmegkötővel // PE/Al
buborékcsomagolásban
OGYI-T-24650/06 60× OPA/Al/PVC/PE nedvességmegkötővel // PE/Al
buborékcsomagolásban
OGYI-T-24650/07 90× OPA/Al/PVC/PE nedvességmegkötővel // PE/Al
buborékcsomagolásban
Lorazepam TZF 1 mg tabletta
OGYI-T-24650/08 14× OPA/Al/PVC/PE nedvességmegkötővel // PE/Al
buborékcsomagolásban
OGYI-T-24650/09 20× OPA/Al/PVC/PE nedvességmegkötővel // PE/Al
buborékcsomagolásban
OGYI-T-24650/10 28× OPA/Al/PVC/PE nedvességmegkötővel // PE/Al
buborékcsomagolásban
OGYI-T-24650/11 30× OPA/Al/PVC/PE nedvességmegkötővel // PE/Al
buborékcsomagolásban
OGYI-T-24650/12 50× OPA/Al/PVC/PE nedvességmegkötővel // PE/Al
buborékcsomagolásban
OGYI-T-24650/13 60× OPA/Al/PVC/PE nedvességmegkötővel // PE/Al
buborékcsomagolásban
OGYI-T-24650/14 90× OPA/Al/PVC/PE nedvességmegkötővel // PE/Al
buborékcsomagolásban
Lorazepam TZF 2,5 mg tabletta
OGYI-T-24650/15 14× OPA/Al/PVC/PE nedvességmegkötővel // PE/Al
buborékcsomagolásban
OGYI-T-24650/16 20× OPA/Al/PVC/PE nedvességmegkötővel // PE/Al
buborékcsomagolásban
OGYI-T-24650/17 28× OPA/Al/PVC/PE nedvességmegkötővel // PE/Al
buborékcsomagolásban
OGYI-T-24650/18 30× OPA/Al/PVC/PE nedvességmegkötővel // PE/Al
buborékcsomagolásban
OGYI-T-24650/19 50× OPA/Al/PVC/PE nedvességmegkötővel // PE/Al
buborékcsomagolásban
OGYI-T-24650/20 60× OPA/Al/PVC/PE nedvességmegkötővel // PE/Al
buborékcsomagolásban
OGYI-T-24650/21 90× OPA/Al/PVC/PE nedvességmegkötővel // PE/Al
buborékcsomagolásban
9. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY ELSŐ KIADÁSÁNAK/ MEGÚJÍTÁSÁNAK DÁTUMA
A forgalomba hozatali engedély első kiadásának dátuma: 2025. november 10.
10. A SZÖVEG ELLENŐRZÉSÉNEK DÁTUMA
2025. november 10.