1. A GYÓGYSZER NEVE
Memoril 2400 mg por belsőleges oldathoz
2. MINŐSÉGI ÉS MENNYISÉGI ÖSSZETÉTEL
A Memoril 2400 mg por belsőleges oldathoz 2400 mg piracetámot tartalmaz tasakonként.
Ismert hatású segédanyagok:
1600 mg mannitot tartalmaz tasakonként.
100 mg aszpartámot tartalmaz tasakonként.
A segédanyagok teljes listáját lásd a 6.1 pontban.
3. GYÓGYSZERFORMA
Por belsőleges oldathoz
Sárgásfehér színű, citrus illatú és ízű por.
4. KLINIKAI JELLEMZŐK
4.1 Terápiás javallatok
Felnőtteknél
· Organikus eredetû kognitív zavarok tüneti kezelése; a kezelés hatására javuló tünetek a következõk: memóriazavar, figyelemzavar, motivációhiány.
· Corticalis myoclonus kezelése – önmagában vagy kombinációban.
· Vertigo és az ehhez társuló egyensúlyzavar kezelése, a vasomotoros, valamint pszichés eredetû bizonytalanság-érzés kivételével.
· Sarlósejtes vasoocclusiv krízis profilaxisa.
Gyermekeknél
· Dyslexiás gyermekek kezelése – megfelelõ egyéb módszerekkel kombinálva (pl. beszédterápia).
· Sarlósejtes vasoocclusiv krízis profilaxisa.
4.2 Adagolás és alkalmazás
Az alkalmazás módja
A piracetám per os alkalmazható étkezéssel egyidejûleg vagy étkezéstõl függetlenül.
A belsõleges oldathoz való port 1 pohár folyadékban feloldva kell bevenni.
A szokásos napi adagot 2-4 részre elosztva ajánlott bevenni.
A szokásos napi adagok az egyes javallatoknak megfelelõen:
Organikus eredetû kognitív zavarok tüneti kezelése:
Az ajánlott napi adag 2,4–4,8 g, 2 vagy 3 részre elosztva.
Corticalis myoclonus kezelése:
Az ajánlott kezdõ adag 7,2 g/nap, ami 3–4 naponként napi 4,8 g-mal emelendõ, legfeljebb 24 g/nap adag eléréséig. A napi dózis 2-3 részre elosztva adandó.
A myoclonus corticalis kezelésére alkalmazott egyéb gyógyszereket a megszokott dózisban kell alkalmazni. A késõbbiekben a klinikai állapotban elért javulástól függõen lehetõség szerint csökkenteni kell az egyéb ilyen jellegû gyógyszerek adagjait.
A piracetám terápiát mindaddig célszerû folytatni, amíg az eredeti cerebralis megbetegedés fennáll.
Akut történések esetében a betegek egy részénél az idõ elõrehaladtával spontán javulás állhat be, ezért 6 hónapos idõközönként meg kell kísérelni a piracetám dózisának csökkentését vagy a kezelés abbahagyását. Ez a piracetám dózisának 2 naponként (Lance–Adams-szindróma esetében 3 vagy 4 naponta) 1,2 grammal való csökkentésével végzendõ, a hirtelen visszaesés lehetõségének, illetve az elvonási görcsrohamok fellépésének kivédése érdekében.
Vertigo kezelése:
Az ajánlott napi adag 2,4–4,8 g, két vagy három részre elosztva.
Sarlósejtes vasoocclusiv krízis profilaxisa:
Az ajánlott napi adag 160 mg/ttkg per os alkalmazása, négy részre elosztva.
160 mg/ttkg/nap dózisnál alacsonyabb adagok alkalmazása, valamint a rendszertelen adagolás a krízisek kiújulásához vezethet.
Gyermekek és serdülõk
Dyslexia kezelése logopédiai módszerekkel kombinálva:
8 éven felüli gyermekek és serdülõk esetében az ajánlott napi adag 3,2 g, két részre elosztva.
Sarlósejtes vasoocclusiv krízis profilaxisa:
Az ajánlott napi adag 160 mg/ttkg per os,
160 mg/ttkg/nap dózisnál alacsonyabb adagok alkalmazása, valamint a rendszertelen adagolás a krízisek kiújulásához vezethet.
A piracetám 3 éves kortól alkalmazható sarlósejtes anaemiában az ajánlott felnőtt dózistartományban (mg/ttkg).
A készítményt ebben az indikációban néhány esetben 1–3 éves korú gyermekeknél is alkalmazták.
Idősek:
A szokásos dózis módosítása ajánlott károsodott vesefunkciójú időskorú betegeknél (lásd “A dózis módosítása vesekárosodásban” című bekezdést).
Időskorú betegek hosszan tartó kezelése esetén a kreatinin-clearance értékét rendszeresen ellenőrizni kell, hogy az esetleg szükségessé váló dózisváltoztatás elvégezhető legyen.
Vesekárosodás:
A napi dózist minden betegnél egyénileg kell megállapítani, a vesefunkció függvényében. Az alábbi táblázat segítséget nyújt a dózis megállapításához. A táblázat használatához szükség van a beteg kreatinin-clearance-ének (CLcr) becsült értékére (ml/percben kifejezve). A CLcr (ml/perc) értéke a szérumkreatinin (mg/dl) meghatározását követően az alábbi képlettel becsülhető:
Csoport Kreatinin-clearance (ml/perc) Adagolás
__________________________________________________________________________________
Normál >80 a szokásos napi adag, 2-4 részre elosztva
Enyhe vesekárosodás 50–79 a szokásos napi adag 2/3-a, 2-3 részre elosztva
Közepes vesekárosodás 30–49 a szokásos napi adag 1/3-a, 2 részre elosztva
Súlyos vesekárosodás <30 a szokásos napi adag 1/6-a, naponta
Vesebetegség végstádiuma ellenjavallt
__________________________________________________________________________________
Májkárosodásban szenvedő betegek:
Vesekárosodással nem társuló májkárosodásban nem szükséges a dózis módosítása. Olyan betegeknél, akik májkárosodásban és vesekárosodásban is szenvednek, ajánlott az alkalmazott dózis módosítása (lásd a “Vesekárosodásban szenvedő betegek” című bekezdést).
4.3 Ellenjavallatok
· A készítmény hatóanyagával, azaz a piracetámmal, egyéb pirrolidon-származékokkal, vagy a készítmény 6.1 pontban felsorolt bármely segédanyagával szembeni túlérzékenység
· Haemorrhagiás stroke
· Vesebetegség végstádiuma
· Huntington-chorea
4.4 Különleges figyelmeztetések és az alkalmazással kapcsolatos óvintézkedések
A thrombocyta-aggregációra gyakorolt hatások
A piracetámnak a thrombocyta-aggregációra gyakorolt hatása miatt (lásd 5.1 pont “Farmakodinámiás tulajdonságok”) ajánlatos az óvatosság olyan betegek esetében, akik súlyos vérzésben szenvednek vagy vérzés kockázatának vannak kitéve, pl. gyomor-bélrendszeri fekély miatt, akik valamilyen véralvadási zavarban szenvednek, valamint azoknál, akiknek kórtörténetében vérzéses stroke szerepel, akik nagyobb műtéten esnek át, beleértve a fogászati műtéteket, továbbá azoknál a betegeknél, akik antikoagulánsokat vagy thrombocyta-aggregáció gátló gyógyszereket szednek, beleértve az alacsony dózisú aszpirint is.
Vesekárosodás
A piracetám a veséken keresztül választódik ki, ezért vesekárosodás esetében ezt figyelembe kell venni (lásd 4.2 pont „Adagolás”).
Idősek
Időskorú betegek hosszan tartó kezelésekor rendszeresen ellenőrizni kell a kreatinin-clearance értékét, hogy szükség esetén lehetőség legyen a dózis módosítására.
A kezelés megszakítása
Myoclonus corticalisban szenvedő betegeknél el kell kerülni a kezelés hirtelen megszakítását, mivel ez hirtelen visszaesést, illetve elvonási görcsrohamok fellépését válthatja ki.
Sarlósejtes krízis
A sarlósejtes krízis javallat esetében a 160 mg/ttkg/nap adagnál kisebb dózisok vagy a rendszertelen adagolás a krízisek ismételt fellépését válthatják ki.
Segédanyagokra vonatkozó figyelmeztetések:
- Mannit (E421): enyhe hashajtó hatása lehet 6,5 g/nap vagy afeletti piracetám dózis esetében.
- Aszpartám (E951): 2,4 g piracetám dózis esetében 50 mg-mal azonos fenilalanin forrásnak felel meg. Fenilketonuriában szenvedő betegek számára ez ártalmas lehet.
4.5 Gyógyszerkölcsönhatások és egyéb interakciók
Pajzsmirigy-hormonok
Pajzsmirigy-hormonokkal (T3 + T4) egyidejűleg alkalmazva zavartság, irritabilitás és alvászavar fordult elő.
Acenokumarol
Egy leközölt, szimpla vak vizsgálatban – amiben súlyos, visszatérő vénás thrombosisban szenvedő betegek vettek részt –, azt találták, hogy a piracetám 9,6 g/nap dózisban nem befolyásolta az acenokumarol azon dózisait, amelyek a 2,5–3,5-es INR-érték (nemzetközi normalizált arány) eléréséhez szükségesek, de az önmagában adott acenokumarollal összehasonlítva a 9,6 g/nap dózisú piracetám hozzáadása szignifikánsan csökkentette a thrombocyta-aggregációt, a béta-thromboglobulin felszabadulását, a fibrinogén és a von Willebrand-faktorok (VIII : C; VIII : vW : Ag; VIII : vW : RCo) szintjét, valamint a teljes vér és a plazma viszkozitását.
Farmakokinetikai kölcsönhatások
A piracetám farmakokinetikájának esetleges változásait eredményező gyógyszerkölcsönhatások esélye igen kicsi, mivel a piracetám dózisának körülbelül 90 %-a változatlan formában ürül a vizelettel.
In vitro körülmények között a piracetám 142, 426 és 1422 mikrogramm/ml koncentrációban nem gátolja a humán citokróm P450 máj-izoenzimeket (CYP 1A2, 2B6, 2C8, 2C9, 2C19, 2D6, 2E1 és 4A9/11).
Az 1422 mikrogramm/ml koncentráció enyhe gátló hatást fejtett ki a CYP 2A6 (21%) és 3A4/5 (11%) enzimekre. Azonban az ezen két CYP izoenzim gátlását okozó inhibitorállandó (Ki)-értékek nagy valószínűséggel messze meghaladják az 1422 mikrogramm/ml értéket. Emiatt valószínűtlen, hogy a piracetám és egyéb gyógyszerek között metabolikus interakció lépne fel.
Antiepilepsziás gyógyszerek
Négy héten keresztül napi 20 g-os dózisban adott piracetám nem változtatta meg az alkalmazott antiepilepsziás gyógyszerek (karbamazepin, fenitoin, fenobarbitál és nátrium-valproát) “peak and trough” szérumszintjeit olyan epilepsziás betegeknél, akik a fenti gyógyszereket folyamatosan kapták.
Alkohol
Egyidejű alkoholfogyasztás nem befolyásolta a piracetám szérumszintjét, és az 1,6 g-os per os dózisban alkalmazott piracetám sem módosította az alkohol szérumszintjét.
4.6 Termékenység, terhesség és szoptatás
Terhesség
Az elvégzett állatkísérletek nem utalnak direkt vagy indirekt károsító hatásra sem a terhesség, sem az embrionális/foetalis fejlődés, sem pedig a szülés, illetve a postnatalis fejlődés tekintetében.
Terhes nők piracetám-kezelésével kapcsolatban nem állnak rendelkezésre megfelelő vizsgálati adatok. A piracetám átjut a placentán. Az újszülöttben mérhető dózisszintek az anyai értékek körülbelül 70‑90%-ának felelnek meg. A piracetám terhes nőknek nem adható, különösen indokolt esetektől eltekintve, amikor a kezelés előnye nagyobb, mint a kockázata, és a terhes anya klinikai állapota szükségessé teszi a piracetám-kezelést.
Szoptatás
A piracetám kiválasztódik az anyatejbe. Emiatt a piracetám a szoptatás időszakában nem adható, illetve piracetám-kezelés időtartama alatt a szoptatást abba kell hagyni. Döntést kell hozni a szoptatás vagy a piracetám-kezelés megszakításáról, figyelembe véve a szoptatás előnyét a gyermekre és a kezelés előnyét az anyára nézve.
4.7 A készítmény hatásai a gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges képességekre
Tekintettel a piracetám lehetséges mellékhatásaira, nem zárható ki a gyógyszernek a gépjárművezetéshez és gépek kezeléséhez szükséges képességekre gyakorolt esetleges hatása, amit a kezelőorvosnak adott esetben mérlegelnie kell.
4.8 Nemkívánatos hatások, mellékhatások
Az alábbiakban a mellékhatások szervrendszerenként és gyakorisági kategóriánként kerülnek felsorolásra, a klinikai vizsgálati adatok és a gyógyszer forgalomba hozatalát követő tapasztalatok alapján. Az előfordulási gyakoriságok meghatározása a következő: nagyon gyakori: (>1/10); gyakori (>1/100 – ≤1/10), nem gyakori (>1/1000 – ≤ 1/100); ritka (≥1/10000 – ≤1000); nagyon ritka (< 1/10000).
A forgalomba hozatalt követő tapasztalatokból származó adatok mennyisége nem elegendő ahhoz, hogy becsülni lehetne előfordulási gyakoriságukat a kezelendő populációban.
Vérképzőszervi és nyirokrendszeri betegségek és tünetek:
Nem ismert: vérzési rendellenesség.
Immunrendszeri betegségek és tünetek:
Nem ismert: anaphylactoid reakció, túlérzékenység.
Pszichiátriai kórképek:
Gyakori: idegesség.
Nem gyakori: depresszió.
Nem ismert: izgatottság, szorongás, zavartság, hallucináció.
Idegrendszeri betegségek és tünetek:
Gyakori: hyperkinesis.
Nem gyakori: aluszékonyság.
Nem ismert: ataxia, egyensúlyzavar, epilepszia súlyosbodása, fejfájás, álmatlanság.
A fül és az egyensúly-érzékelő szerv betegségei és tünetei:
Nem ismert: vertigo.
Emésztőrendszeri betegségek és tünetek:
Nem ismert: hasi fájdalom, gyomortáji fájdalom, hasmenés, émelygés, hányás.
A bőr és a bőr alatti szövet betegségei és tünetei:
Nem ismert: angioneurotikus oedema, dermatitis, pruritus, urticaria.
Általános tünetek, az alkalmazás helyén fellépő reakciók:
Nem gyakori: asthenia.
Anyagcsere- és táplálkozási betegségek és tünetek:
Gyakori: testsúlynövekedés.
Feltételezett mellékhatások bejelentése
A gyógyszer engedélyezését követően lényeges a feltételezett mellékhatások bejelentése, mert ez fontos eszköze annak, hogy a gyógyszer előny/kockázat profilját folyamatosan figyelemmel lehessen kísérni.
Az egészségügyi szakembereket kérjük, hogy jelentsék be a feltételezett mellékhatásokat a hatóság részére az található elérhetőségek valamelyikén keresztül.
4.9 Túladagolás
Tünetek
Egy esetben 75 g/nap piracetám dózis per os bevétele után véres hasmenést észleltek hasi fájdalom kíséretében, amit valószínűleg abban a készítményben található, rendkívül nagy mennyiségű szorbit okozott.
Egyéb olyan eset nem fordult elő, ami egyéb, speciálisan a túladagolással összefüggő mellékhatásokra utalna.
A túladagolás kezelése
Akut, jelentős mértékű túladagoláskor gyomormosás vagy hánytatás szükséges.
A piracetámnak nincs specifikus antidotuma. Emiatt a túladagolás kezelése tüneti jellegű, és beletartozhat a haemodialízis is. Dialízis során az extrakciós hatékonyság piracetám esetében 50‑60%‑os.
5. FARMAKOLÓGIAI TULAJDONSÁGOK
5.1 Farmakodinámiás tulajdonságok
Farmakoterápiás csoport: nootropikumok, ATC kód: N06B X03.
A hatóanyag, a piracetám egy pirrolidon vegyület (2-oxo-1-pirrolidin-acetamid), a gamma-aminovajsav (GABA) ciklikus származéka.
A rendelkezésre álló adatok azt mutatják, hogy a piracetám alapvető hatásmechanizmusa sem nem sejt-, sem nem szervspecifikus. A piracetám dózis-függő módon, fizikailag kötődik a membrán foszfolipid molekuláinak poláros végéhez, mobilis gyógyszer-foszfolipid komplexek képződnek, miáltal a piracetám helyreállítja a membrán lamelláris szerkezetét. Ez valószínűleg javítja a membránstabilitást, lehetővé téve, hogy a membrán- és transzmembránfehérjék fenntartsák, illetve visszanyerjék eredeti szerkezetüket, ami alapvetően szükséges ahhoz, hogy funkciójukat kifejthessék.
A piracetámnak neuronalis és vascularis hatásai vannak.
Neuronalis hatás
Neuronalis szinten a piracetám különböző módon fejti ki membrán-aktivitását.
Állatokban a piracetám a neurotranszmisszió számos típusát befolyásolja, elsősorban a receptor- denzitás és aktivitás posztszinaptikus módosítása révén.
Mind állatok, mind pedig emberek esetében javítja a kognitív funkciókat – tanulás, memória, figyelem és tudatosság –, mind normál személyeken, mind funkcionális deficitben szenvedőkön anélkül, hogy szedatív vagy pszichostimuláns hatást fejtene ki.
A piracetám védi és helyreállítja a kognitív képességeket állatokban és emberben egyaránt, különböző cerebralis károsodásokat követően (pl. hypoxia, mérgezések és elektrokonvulzív terápia).
Védelmet biztosít az agyi funkciók és teljesítmény hypoxia hatására bekövetkező változásaival szemben, amint azt az elektroencefalográfiás (EEG) és pszichometriás vizsgálatok bizonyítják.
Vascularis hatások
A piracetám haemorheológiai hatásokat fejt ki a vérlemezkékre, a vörös vértestekre és az érfalakra oly módon, hogy fokozza az erythrocyták deformabilitását és csökkenti a thrombocyta-aggregáció mértékét, a vörösvértestek adhézióját az érfalakhoz, valamint a kapillárisok spasmusát.
· A vörösvértestekre gyakorolt hatások:
Sarlósejtes anaemiában szenvedõ betegeknél a piracetám javítja a vörösvértest membrán deformabilitását, csökkenti a vér viszkozitását és megakadályozza a pénztekercs-képzõdést.
· A thrombocytákra gyakorolt hatások:
Egészséges önkéntesekben és Raynaud-kórban szenvedõ betegekben végzett nyílt vizsgálatokban a piracetám – emelkedõ dózisban adva, maximum 12 g eléréséig –, dózisfüggõ módon csökkentette a vérlemezke-funkciókat a kezelés elõtti értékekhez viszonyítva (ADP-vel indukált aggregációs teszt, kollagén, adrenalin és béta-thromboglobulin-felszabadulás) anélkül, hogy szignifikáns változást okozott volna a thrombocyták számában. Ezekben a vizsgálatokban a piracetám megnyújtotta a vérzési idõt.
· A vérerekre gyakorolt hatások:
Állatkísérletekben a piracetám gátolta a vasospasmust és kivédte a különbözõ vasoconstrictor gyógyszerek hatását. Vasodilatatios hatása egyáltalán nem volt, és nem váltotta ki a steal jelenséget, és nem volt vérnyomáscsökkentõ hatása sem.
Egészséges önkéntesekben a piracetám csökkentette a vörösvértestek adhézióját az erek endotheliumához, és direkt serkentõ hatást is kifejtett a prosztaciklin-szintézisre az egészséges érfal endotheliumában.
· Az alvadási faktorokra gyakorolt hatások:
Egészséges önkéntesekben a maximum 9,6 g dózisban alkalmazott piracetám a kezelés elõtti értékekhez képest 30–40%-kal csökkentette a fibrinogén és a von Willebrand-faktorok (VIII : C; VIII R : AG; VIII R : vW) plazmaszintjét és növelte a vérzési idõt.
Mind elsõdleges, mind másodlagos Raynaud-kórban szenvedõ betegeknél a 6 hónapon át napi 8 g dózisban alkalmazott piracetám a kezelés elõtti értékekhez képest 30–40%-kal csökkentette a fibrinogén és a von Willebrand-faktorok (VIII : C; VIII R : AG; VIII R : vW) plazmaszintjét és növelte a vérzési idõt.
Egy további, egészséges önkénteseken végzett vizsgálatban nem találtak statisztikailag szignifikáns különbséget a (naponta 2 × 12 g maximális dózisig adott) piracetám és a placebo között, a véralvadási paraméterek és a vérzési idõ tekintetében.
5.2 Farmakokinetikai tulajdonságok
A piracetám farmakokinetikai profilja lineáris, az egyének közötti variabilitása széles dózistartományban alacsony. Ez összhangban áll a piracetám jó oldékonyságával és minimális metabolizmusával. A piracetám felezési ideje a plazmában 5 óra. A felezési idõ értéke felnõtt önkéntesekben és betegekben hasonló. Idõs korban (elsõsorban a renalis-clearance csökkenése miatt) és vesekárosodásban emelkedik. A steady-state plazmakoncentrációk az adagolást követõ 3 napon belül mérhetõk.
Felszívódás
A piracetám per os adagolást követõen gyorsan és csaknem teljes mértékben felszívódik. Éhomi állapotban a plazma csúcskoncentráció 1 órával a beadás után mérhetõ.
A piracetám per os adagolási formáinak abszolút biohasznosulása közel 100%-os.
Az étkezés nem befolyásolja a piracetám felszívódásának mértékét, de 17%-kal csökkenti a cmax értékét, a tmax értékét pedig 1 óráról 1,5 órára növeli. Egyetlen 3,2 g-os per os alkalmazott dózis, illetve naponta 3 × 3,2 g adagolását követõen a plazma csúcskoncentráció értéke 84 mikrogramm/ml, illetve 115 mikrogramm/ml volt.
Eloszlás
A piracetám nem kötõdik plazmafehérjékhez, és megoszlási térfogata körülbelül 0,6 l/ttkg.
A piracetám átjut a vér-agy gáton, és intravénás adást követõen mérhetõ a liquorban. A liquorban
a tmax körülbelül 5 órával az adagolás után volt mérhetõ, és a felezési idõ körülbelül 8,5 óra volt. Állatok agyában a piracetám a legmagasabb koncentrációt az agykéregben (frontalis, parietalis és occipitalis lebenyekben), a kisagykéregben és a basalis ganglionokban érte el. A piracetám valamennyi szövetbe bediffundál a zsírszövet kivételével, átjut a placentán, és az izolált vörösvértestek membránján is áthatol.
Biotranszformáció
Ismereteink szerint a piracetám nem metabolizálódik az emberi szervezetben. A metabolizmus hiányát mutatja az anuriás betegeknél megfigyelhetõ hosszú plazmafelezési idõ, valamint az eredeti vegyület nagyarányú visszanyerhetõsége a vizeletbõl.
Kiválasztás
A piracetám felezési ideje a plazmában felnõtteknél körülbelül 5 óra mind intravénás, mind per os alkalmazást követõen. A teljes test clearance 80-90 ml/perc. A kiválasztás legnagyobb mértékben a vizelettel történik, ami a dózis 80–100%-ának felel meg.
A piracetám glomerularis filtrációval választódik ki a vesében.
Linearitás
A piracetám farmakokinetikája a 0,8 és 12 g közötti dózistartományban lineáris.
A farmakokinetikai paraméterek pl. a felezési idõ és a clearance nem változik a dózis és a kezelési idõtartam függvényében.
Speciális populációk
Nemek közötti különbségek
Egy olyan bioegyenértékûségi vizsgálatban, amiben 2,4 g dózist tartalmazó készítményeket hasonlítottak össze, nõknél (N=6) kb. 30%-kal magasabb cmax- és AUC-értékeket mértek a férfiak (N=6) megfelelõ értékeihez képest. A testtömegre számított clearance-értékek azonban hasonlóak voltak.
Etnikai különbségek
Speciális farmakokinetikai vizsgálatokat nem végeztek az etnikai különbségek hatásaira vonatkozóan. Kaukázusi és ázsiai egyének bevonásával végzett, keresztezett vizsgálatokban történt összehasonlítások alapján azonban a piracetám farmakokinetikai paraméterei hasonlóak voltak a két féle etnikum esetében. Mivel a piracetám elsõdlegesen a vesén keresztül ürül, és a kreatinin-clearance tekintetében nincsenek döntõ etnikai különbségek, nem vár‧ható etnikai különbségeknek tulajdonítható farmakokinetikai eltérések elõfordulása.
Idõsek:
Idõskorban a piracetám felezési ideje hosszabb, a vesefunkció e populációra jellemzõ romlása következtében (lásd 4.2).
Gyermekek:
Gyermekek esetében nem végeztek farmakokinetikai vizsgálatot.
Vesekárosodás:
A piracetám clearance korrelál a kreatinin-clearance-szel. Ezért vesekárosodásban ajánlott a piracetám napi dózisának módosítása a kreatini- clearance alapján (lásd 4.2).
Anuriás, vesebetegség végstádiumában lévõ betegekben a piracetám felezési ideje akár 59 órára is emelkedhet. A szokásos 4 órás dialysis idõtartama alatt a piracetám eltávolítása 50-60%-os volt.
Májkárosodás:
Májkárosodás hatását a piracetám farmakokinetikájára még nem vizsgálták. Mivel a hatóanyag dózisának 80-100%-a változatlan formában ürül a vizelettel, a májkárosodás önmagában valószínûleg nem befolyásolja szignifikáns mértékben a piracetám kiválasztását.
5.3 A preklinikai biztonságossági vizsgálatok eredményei
A preklinikai adatok azt mutatják, hogy a piracetám toxicitása csekély mértékû. Egyetlen dózissal végzett vizsgálatokban nem észleltek irreverzibilis toxicitást 10 g/ttkg per os dózis beadása után egérben, patkányban és kutyában. Ismételt adagolás esetén – egerekben 4,8 g/ttkg/nap dózisszintig és patkányokban 2,4 g/ttkg/nap dózisszintig végzett krónikus toxicitási vizsgálatokban – nem találtak célszervet a toxicitás szempontjából. Kutyákban 1 éven át tartó, 1–10 g/ttkg/nap tartományba esõ, emelkedõ piracetám dózisok per os adásakor enyhe gastrointestinalis hatásokat (hányás, a széklet konzisztenciájának változása, fokozott vízfogyasztás) figyeltek meg. Hasonló módon, a patkányoknak és kutyáknak 4–5 héten át adott, legfeljebb 1 g/ttkg/nap dózisú piracetám intravénás alkalmazása sem váltott ki toxicitást.
Az in vitro és in vivo vizsgálatok nem utaltak a hatóanyag genotoxicitására és karcinogenitására.
6. GYÓGYSZERÉSZETI JELLEMZÕK
6.1 Segédanyagok felsorolása
Aszpartám, citromaroma, narancsaroma, citromsav, mannit.
6.2 Inkompatibilitások
Nem ismertek.
6.3 Felhasználhatósági idõtartam
4 év
6.4 Különleges tárolási elõírások
Legfeljebb 30 °C-on, a nedvességtõl való védelem érdekében az eredeti csomagolásban tárolandó.
6.5 Csomagolás típusa és kiszerelése
Kb. 5 g tömegû por papír/PE/AL/PE tasakban. 28 db tasak dobozban.
6.6 A megsemmisítésre vonatkozó különleges óvintézkedések és egyéb, a készítmény kezelésével kapcsolatos információk
Bármilyen fel nem használt gyógyszer, illetve hulladékanyag megsemmisítését a gyógyszerekre vonatkozó előírások szerint kell végrehajtani.
Megjegyzés: (egy keresztes)
Osztályozás: II. csoport
Kizárólag orvosi rendelvényhez kötött gyógyszer (V).
7. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY JOGOSULTJA
Meditop Gyógyszeripari Kft.
2097 Pilisborosjenõ Ady Endre u. 1.
8. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY SZÁMA(I)
OGYI-T-6392/09 28× papír/PE/AL/PE tasak
9. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY ELSÕ KIADÁSÁNAK/ MEGÚJÍTÁSÁNAK DÁTUMA
A forgalomba hozatali engedély elsõ kiadásának dátuma: 2018. május 16.
10 A SZÖVEG ELLENŐRZÉSÉNEK DÁTUMA
2020. augusztus 22.