1. A GYÓGYSZER NEVE
MIBITop 1 mg készlet radioaktív gyógyszerkészítményhez
2. MINŐSÉGI ÉS MENNYISÉGI ÖSSZETÉTEL
1 mg [tetrakis-(2-metoxi-2-metilpropil-1-izocianid)-réz(I)]-tetrafluoroborátot tartalmaz injekciós üvegenként.
A radionuklid nem része a készletnek.
A segédanyagok teljes listáját lásd a 6.1 pontban.
3. GYÓGYSZERFORMA
Készlet radioaktív gyógyszerkészítményhez.
Por oldatos injekcióhoz.
Fehér vagy csaknem fehér pellet vagy por.
4. KLINIKAI JELLEMZŐK
4.1 Terápiás javallatok
Ez a gyógyszer kizárólag diagnosztikai célra alkalmazható. A gyógyszer elsősorban felnőttek számára javallott. Gyermekek és serdülők tekintetében lásd a 4.2 pontot.
A radioaktív nátrium-pertechnetát(99mTc)-oldattal végzett jelölés után keletkező (99mTc)-technécium-szesztamibi-oldat javallatai:
Szívizom-perfúziós szcintigráfia
Koszorúér-betegség kimutatására és lokalizációjának elvégzésére (angina pectoris és myocardialis infarctus)
A globális kamrafunkció vizsgálata.
First-pass technika ejekciós frakció meghatározásához és/vagy a bal kamrai ejekciós frakció, térfogatok és regionális falmozgás EKG-triggerelt, kapuzott SPECT-felvétellel történő vizsgálatához.
Szcintimammográfia feltételezett emlőrák kimutatására, ha a mammográfia eredménye kétes, nem megfelelő vagy bizonytalan.
Túlműködő mellékpajzsmirigy-szövet lokalizációjának elvégzésére visszatérő vagy perzisztáló primer vagy szekunder hyperparathyreosisban szenvedő, illetve első mellékpajzsmirigy-műtétre váró, primer hyperparathyreosisban szenvedő betegek esetében.
4.2 Adagolás és alkalmazás
Adagolás
Felnőttek és idősek
Az adagolás a gamma-kamera jellemzőitől és a rekonstrukciós eljárástól függően változhat. A helyileg érvényes DRL-értéknél (Diagnostic Reference Level – diagnosztikus referencia-szint) nagyobb aktivitású injekció beadását indokolni kell.
Átlagos testtömegű (70 kg-os) felnőtt betegek számára, intravénás alkalmazásra ajánlott aktivitási tartomány:
Csökkent koszorúér-perfúzió és myocardialis infarctus diagnózisa esetén
400 – 900 MBq
Az eljárásra vonatkozó európai irányelvek szerint az ischaemiás szívbetegség diagnózisához ajánlott aktivitási tartomány
kétnapos protokoll esetén: 600 – 900 MBq vizsgálatonként
egynapos protokoll esetén: 400 – 500 MBq az első injekció esetében, a második injekciónál pedig háromszor ennyi.
Az egynapos protokoll esetén összesen legfeljebb 2000 MBq, a kétnapos protokoll esetén pedig 1800 MBq dózis adható. Az egynapos protokoll esetén a két injekció (terhelés alatt és nyugalomban) között legalább két órának el kell telnie, a sorrend azonban tetszőleges. A terhelés alatt adott injekció után a fizikai terhelést még egy percig folytatni kell (ha lehetséges).
A myocardialis infarctus diagnózisának felállításához általában elegendő egyetlen, nyugalomban adott injekció.
Az ischaemiás szívbetegség diagnózisának felállításához két injekció szükséges (terhelés alatt és nyugalomban) annak meghatározása érdekében, hogy a szív csökkent izotópfelvétele átmeneti vagy tartósan fennálló-e.
A globális kamrafunkció vizsgálatára
600 – 800 MBq bolusban beadva.
Emlőszcintigráfiához
700 – 1000 MBq bolusban adva, általában az elváltozással ellenkező oldali karba.
Túlműködő mellékpajzsmirigy-szövet lokalizációja
200 – 700 MBq bolusban beadva. Az általában alkalmazott aktivitás 500 és 700 MBq között van.
Az adagolás a gamma-kamera jellemzőitől és a rekonstrukciós módszertől függően változhat.
A helyileg érvényes DRL-értéknél (Diagnostic Reference Level – diagnosztikus referencia-szint) nagyobb aktivitású injekció beadását indokolni kell.
Vesekárosodás
A beadandó aktivitás mennyiségét gondosan mérlegelni kell, mivel ezeknél a betegeknél fennáll a fokozott sugárexpozíció lehetősége.
Májkárosodás
Májkárosodásban szenvedő betegek esetében fokozott körültekintéssel kell meghatározni az aktivitást, és általában a dózistartomány alsó értékével kell kezdeni az alkalmazást.
Gyermekek és serdülők
Az alkalmazást gyermekeknél és serdülőknél gondosan mérlegelni kell a klinikai szükséglet, valamint az erre a betegcsoportra jellemző előny/kockázat arány értékelése alapján. A gyermekeknél és serdülőknél alkalmazandó aktivitást az EANM (European Association of Nuclear Medicine) által kiadott gyermekgyógyászati adagolási kártya ajánlásai alapján lehet kiszámítani; a gyermekeknél és serdülőknél alkalmazandó aktivitás úgy számítható ki, hogy a (számítási célokat szolgáló) kiindulási aktivitás értékét megszorozzuk az alábbi táblázatban megadott, testtömegen alapuló szorzóval.
A[MBq]alkalmazott = Kiindulási aktivitás × Szorzó
Tumorkeresésre alkalmazva a kiindulási aktivitás 63 MBq.
A szívről történő képalkotás esetén a minimális kiindulási aktivitás 42 MBq, a maximális pedig 63 MBq a kétnapos protokoll alkalmazása esetén, mind nyugalmi, mind terheléses vizsgálatnál.
A szívről történő egynapos képalkotási protokoll esetében a kiindulási aktivitás nyugalomban 28 MBq, terheléskor pedig 84 MBq.
A minimális aktivitás bármely képalkotó eljárás esetében 80 MBq.
Az alkalmazás módja
Intravénás alkalmazásra.
A szövetkárosodás lehetősége miatt szigorúan kerülendő ennek a radioaktív gyógyszerkészítménynek az extravasalis injektálása.
Többadagos alkalmazásra.
A készítmény feloldása és beadása előtt betartandó óvintézkedések
A készítményt a betegnek történő beadása előtt fel kell oldani. A radioaktív gyógyszerek elkészítésével és a radiokémiai tisztaság ellenőrzésével kapcsolatos útmutatásokat lásd a 12. pontban.
A beteg előkészítését illetően lásd a 4.4 pontot.
Képalkotás
A szívről történő képalkotás
A képalkotást az injekció beadása után 30‑60 perccel kell megkezdeni, hogy a hepatobiliaris clearance végbemehessen. A nyugalomban és a kizárólag vazodilatátorokkal végzett terhelés alatt adott injekció után hosszabb lehet a szükséges várakozási idő a fokozott szubdiafragmatikus (99mTc)-technécium-aktivitás kockázata miatt. Semmilyen jel nem utal arra, hogy a nyomjelző izotóp myocardialis koncentrációjában vagy redisztribúciójában jelentős változás következne be, ezért a képalkotás akár az injekció beadása után 6 órával is elvégezhető. A vizsgálat végezhető egy- vagy kétnapos protokoll szerint.
Lehetőség szerint tomográfiás képalkotás (SPECT) végzendő EKG-kapuzással vagy anélkül.
Emlőszcintigráfiához
A felvételkészítés megkezdésének optimális ideje az injekció beadása utáni 5. és 10. perc közötti időszak. A beteg hason fekve helyezkedjen el, a mellei szabadon lógjanak.
A készítményt a feltételezett elváltozással érintett emlővel ellenkező oldali kar egyik vénájába kell beadni. Amennyiben a betegség kétoldali, az injekciót legjobb a láb egyik dorsalis vénájába beadni.
Hagyományos gamma‑kamera
Ezután a beteg megváltoztatja testhelyzetét oly módon, hogy az ellenoldali emlő lógjon, és erről is el kell készíteni az oldalirányú felvételt. A betegről ezután elölnézetből, hanyatt fekve is készíthető felvétel, melynek során karjait a feje alatt tartja.
Kifejezetten az emlőről történő képalkotásra szolgáló detektor
Kifejezetten az emlőről történő képalkotásra szolgáló detektor alkalmazása esetén, a lehető legjobb minőségű felvételek készítése érdekében, be kell tartani az adott készülékre vonatkozóan meghatározott eljárási protokollt.
A mellékpajzsmirigyről történő képalkotás
A mellékpajzsmirigyről történő képalkotás a választott protokolltól függ. A leggyakrabban alkalmazott vizsgálatok a szubtrakciós és/vagy kettős fázisú technikák, amelyek együtt is végezhetők.
A pajzsmirigyről szubtrakciós technikával végzendő képalkotó vizsgálata során akár jód (123I), akár pertechnetát(99mTc) is használható, mivel ezek a radioaktív gyógyszerek felhalmozódnak a működő pajzsmirigyszövetben. Ezt a felvételt szubtrahálják a (99mTc)‑technécium-szesztamibi-felvételből, és a szubtrakció után a kórosan túlműködő mellékpajzsmirigy‑szövet lesz látható.
(123I)‑nátrium‑jodid alkalmazása esetén 10‑20 MBq‑t kell beadni szájon át. A beadás után 4 órával elkészíthetők a nyaki és mellkasi felvételek. A (123I)‑nátrium‑jodiddal végzett képalkotást követően 200‑700 MBq (99mTc)‑technécium-szesztamibit kell befecskendezni, és a befecskendezés után 10 perccel kell felvételeket készíteni, ennek során két sorozatot kell készíteni a gamma‑sugárzás két különböző energiamaximumán [140 keV a (99mTc)‑technécium és 159 keV a (123I)‑jód esetében].
nátrium‑pertechnetát(99mTc) alkalmazása esetén 40‑150 MBq‑t kell beadni injekcióban, majd 30 perccel később elkészíthetők a nyaki és mellkasi felvételek. Ezután 200‑700 MBq (99mTc)‑technécium-szesztamibit kell beadni injekcióban, és 10 perccel később újabb felvételsorozat készítendő.
Amennyiben kettős fázisú technikát alkalmaznak, 400–700 MBq (99mTc)-technécium-szesztamibi injekciót kell beadni, és az első nyaki és mediastinalis felvételt 10 perc elteltével kell elkészíteni. Az 1–2 órás kimosási periódus után a nyaki és a mediastinalis felvételt meg kell ismételni.
A síkbeli képalkotás kiegészíthető korai és késleltetett SPECT- vagy SPECT/CT-vizsgálattal.
4.3 Ellenjavallatok
A készítmény hatóanyagával vagy a 6.1 pontban felsorolt bármely segédanyagával szembeni túlérzékenység.
A terhelés alatt végzett myocardium-szcintigráfiás vizsgálatok során figyelembe kell venni az ergometriás vagy gyógyszeres terhelésre vonatkozó általános ellenjavallatokat.
4.4 Különleges figyelmeztetések és az alkalmazással kapcsolatos óvintézkedések
Túlérzékenységi vagy anaphylaxiás reakciók előfordulásának lehetősége
Túlérzékenységi vagy anaphylaxiás reakciók előfordulása esetén a gyógyszer alkalmazását azonnal abba kell hagyni, és szükség esetén intravénás kezelést kell alkalmazni. Az azonnali sürgősségi beavatkozás biztosítására a szükséges gyógyszereknek és felszerelésnek, mint pl. endotrachealis tubus és ballon, rendelkezésre kell állniuk.
Az előny/kockázat arány egyéni indoklása
A radioaktív sugárzást alkalmazó eljárást minden betegnél indokolni kell a várható klinikai haszon függvényében. Minden esetben azt a lehető legalacsonyabb aktivitást kell alkalmazni, amellyel a szükséges diagnosztikai eredmények még elérhetők.
Vesekárosodás/májkárosodás
Ezeknél a betegeknél az előny/kockázat arány gondos mérlegelésére van szükség, mivel fennáll a fokozott sugárexpozíció lehetősége (lásd 4.2 pont).
Gyermekek és serdülők
A gyermekeknél és serdülőknél történő alkalmazással kapcsolatban lásd a 4.2 pontot. A javallat gondos mérlegelése szükséges, mivel a MBq-ben kifejezett effektív dózis nagyobb, mint felnőttek esetén (lásd 11. pont).
A beteg előkészítése
A betegnek a vizsgálat megkezdése előtt megfelelően hidráltnak kell lennie, és ösztönözni kell arra, hogy a sugárzás csökkentése érdekében a lehető leggyakrabban ürítse vizeletét a vizsgálatot követő első órákban.
Szívről történő képalkotás
Amennyiben lehetséges, a beteg legalább négy órán keresztül ne fogyasszon ételt a vizsgálat előtt. Ajánlott, hogy a beteg minden injekció beadása után, a képalkotást megelőzően könnyű, zsiradékot tartalmazó ételt, vagy egy‑két pohár tejet fogyasszon. Ez elősegíti a (99mTc)‑technécium-szesztamibi gyors hepatobiliáris clearance‑ét, ami a felvételeken a máj kisebb aktivitását eredményezi.
A (99mTc)‑technécium-szesztamibi alkalmazásával készült felvételek kiértékelése
Emlőszcintigráfia kiértékelése
Az 1 cm-nél kisebb átmérőjű emlőelváltozásokat a szcintimammográfiás vizsgálat nem feltétlenül mutatja ki, mert a (99mTc)-technécium-szesztamibi szenzitivitása az ilyen elváltozások esetén kicsi. A vizsgálat negatív eredménye nem zárja ki az emlőrák fennállását, különösen ilyen kis kiterjedésű elváltozás esetében.
Az eljárás után
A betegnek az injekció beadása után 24 órán át kerülnie kell a szoros érintkezést csecsemőkkel és terhes nőkkel.
Különleges figyelmeztetések
A terhelés alatt végzett myocardium-szcintigráfiás vizsgálatok során figyelembe kell venni az ergometriás vagy gyógyszeres terhelésre vonatkozó általános ellenjavallatokat és óvintézkedéseket.
A készítmény kevesebb mint 1 mmol (23 mg) nátriumot tartalmaz injekciós üvegenként, azaz gyakorlatilag „nátriummentes”.
A környezetre fennálló veszély tekintetében az óvintézkedéseket lásd a 6.6 pontban.
4.5 Gyógyszerkölcsönhatások és egyéb interakciók
A szívizomzat működését és/vagy véráramlását befolyásoló gyógyszerek alkalmazása következtében az artériás koszorúér-betegség diagnosztizálása során álnegatív eredmények előfordulhatnak. Különösen a béta‑blokkolók és a kalcium‑antagonisták csökkentik az oxigénfelhasználást, és ezáltal a perfúziót is befolyásolják, valamint a béta‑blokkolók gátolják a szívfrekvencia és a vérnyomás terhelés alatti emelkedését. Ezért a szcintigráfiás vizsgálat eredményeinek értékelésekor figyelembe kell venni a beteg által szedett kísérőgyógyszereket is. Az ergometriás vagy gyógyszeres terheléses vizsgálatokra vonatkozóan érvényben lévő irányelvek ajánlásait be kell tartani.
Amennyiben a túlműködő mellékpajzsmirigy‑szövet képalkotó vizsgálatát szubtrakciós technikával végzik, akkor a közelmúltban alkalmazott, jódot tartalmazó radiológiai kontrasztanyagok, a hyper‑ vagy hypothyreosis kezelésére alkalmazott gyógyszerek, illetve számos egyéb gyógyszer is nagy valószínűséggel rontja a pajzsmirigy‑felvételek minőségét, sőt, akár lehetetlenné is tehetik a szubtrakciót. Az interakciót okozó gyógyszerek teljes felsorolását illetően lásd a nátrium‑jodid(123I) vagy nátrium‑pertechnetát(99mTc) alkalmazási előírását.
Gyermekek és serdülők
Interakciós vizsgálatokat csak felnőttek körében végeztek.
4.6 Termékenység, terhesség és szoptatás
Fogamzóképes nők
Radioaktív gyógyszer fogamzóképes nőnél tervezett alkalmazása esetén lényeges annak meghatározása, hogy a beteg terhes-e vagy sem. Minden nőt, akinek elmaradt egy menstruációja, terhesnek kell tekinteni, amíg ennek ellenkezője be nem bizonyosodik. Ha a potenciális terhességgel kapcsolatban bizonytalanság áll fenn (ha a nőnek elmaradt egy menstruációja, ha a ciklusa nagyon rendszertelen stb.), ionizáló sugárzást nem használó alternatív technikát kell ajánlani a betegnek (amennyiben ilyen technika rendelkezésre áll).
Terhesség
A terhes nőknél elvégzett radionuklid-eljárások a magzat sugárterhelésével is járnak. Ezért terhesség alatt csupán az elengedhetetlenül fontos vizsgálat végezhető el – olyan vizsgálat, ahol a várható előny jelentősen meghaladja az anyát és a magzatot érintő kockázatot.
Szoptatás
Radioaktív gyógyszer szoptató anyának történő beadása előtt fontolóra kell venni a radionuklid alkalmazásának esetleges elhalasztását a szoptatás befejezéséig, és azt, hogy melyik radioaktív gyógyszer a legmegfelelőbb, tekintetbe véve, hogy az aktivitás megjelenik az anyatejben. Amennyiben szükség van a készítmény alkalmazására, akkor a szoptatást 24 órára félbe kell szakítani, és a lefejt tejet ki kell önteni.
Az injekció beadását követő 24 óra során kerülni kell a csecsemővel való szoros érintkezés.
Termékenység
Termékenységre vonatkozó vizsgálatokat nem végeztek.
4.7 A készítmény hatásai a gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges képességekre
A MIBITop 1 mg nem, vagy csak elhanyagolható mértékben befolyásolja a gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges képességeket.
4.8 Nemkívánatos hatások, mellékhatások
Az alábbi táblázat ismerteti az e pontban alkalmazott gyakorisági besorolásokat:
Immunrendszeri betegségek és tünetek:
Ritka: súlyos túlérzékenységi reakciók, például dyspnoe, hypotensio, bradycardia, asthenia és hányás (a beadás után általában két órán belül), valamint angiooedema. Egyéb túlérzékenységi reakciók (allergiás bőr- és nyálkahártya-reakciók kiütéssel (pruritus, urticaria, oedema), vasodilatatio).
Nagyon ritka: egyéb túlérzékenységi reakciókat is leírtak erre hajlamos betegekben.
Idegrendszeri betegségek és tünetek:
Nem gyakori: fejfájás
Ritka: görcsök (röviddel a beadás után), ájulás.
Szívbetegségek és a szívvel kapcsolatos tünetek:
Nem gyakori: mellkasi fájdalom/angina pectoris, EKG-eltérések.
Ritka: arrhythmia.
Emésztőrendszeri betegségek és tünetek:
Nem gyakori: hányinger
Ritka: hasi fájdalom.
A bőr és a bőr alatti szövet betegségei és tünetei:
Ritka: helyi reakciók az injekció beadásának helyén, hypoaesthesia és paraesthesia, kipirulás.
Nem ismert: erythema multiforme.
Általános tünetek, az alkalmazás helyén fellépő reakciók:
Gyakori: az injekció beadását követően azonnal jelentkező, fémes vagy keserű szájíz figyelhető meg, amely az esetek egy részében társulhat szájszárazsággal és megváltozott szagérzékkel.
Ritka: láz, fáradékonyság, szédülés, átmeneti arthritisszerű fájdalom, dyspepsia.
Egyéb betegségek
Az ionizáló sugárterhelés rák és örökletes rendellenességek kialakulásának kockázatával hozható kapcsolatba. Mivel a 2000 MBq (500 MBq nyugalomban és 1500 MBq terhelés alatt) maximális aktivitás alkalmazása esetén az effektív dózis értéke 16,4 mSv, amikor az 1 napos protokollt alkalmazzák, ezek a mellékhatások várhatóan alacsony valószínűséggel fognak előfordulni.
Feltételezett mellékhatások bejelentése
A gyógyszer engedélyezését követően lényeges a feltételezett mellékhatások bejelentése, mert ez fontos eszköze annak, hogy a gyógyszer előny/kockázat profilját folyamatosan figyelemmel lehessen kísérni.
Az egészségügyi szakembereket kérjük, hogy jelentsék be a feltételezett mellékhatásokat a hatóság részére az V. függelékben található elérhetőségek valamelyikén keresztül.
4.9 Túladagolás
A (99mTc)-technécium-szesztamibi alkalmazása útján bekövetkező sugárdózis-túladagolás esetén a beteg szervezetébe felszívódó dózist lehetőleg csökkenteni kell, a radionuklid szervezetből való kiürülésének – gyakori széklet- és vizeletürítéssel történő – serkentésével. Hasznos lehet a beadott effektív dózis meghatározása.
5. FARMAKOLÓGIAI TULAJDONSÁGOK
5.1 Farmakodinámiás tulajdonságok
Farmakoterápiás csoport: radioaktív gyógyszer diagnosztikus alkalmazásra, (99mTc)‑technécium-vegyület , ATC kód: V09GA01.
Farmakodinámiás hatások
A diagnosztikai vizsgálatokhoz alkalmazott koncentrációkban a (99mTc)-technécium-szesztamibi semmilyen farmakodinámiás hatást nem mutat.
5.2 Farmakokinetikai tulajdonságok
A nátrium-pertechnetát(99mTc) oldatos injekcióban való feloldás után az alábbi (99mTc)-technécium-szesztamibi-komplex képződik:
[99mTc (MIBI)6]+ Ahol: MIBI = 2‑metoxi‑izobutil‑izonitril
Bioeloszlás
A vérből a (99mTc)-technécium-szesztamibi gyorsan eloszlik a szövetekbe: az injekció után 5 perccel a beadott dózisnak mindössze körülbelül 8%-a marad a vérben. Fiziológiás eloszlás esetén a (99mTc)‑technécium-szesztamibi in vivo egyértelműen észlelhető koncentrációban van jelen több szervben. A normál izotópfelvétel különösen a nyálmirigyekben, a pajzsmirigyben, a myocardiumban, a májban, az epehólyagban, a vékony‑ és vastagbélben, a vesében, a húgyhólyagban, a plexus choroideusban, valamint a vázizmokban, és esetenként a mellbimbókban szembetűnő. Az emlőkben vagy az axillákban látható gyenge homogén izotópfelvétel normális.
A szívizom perfúziós szcintigráfiája
A (99mTc)‑technécium-szesztamibi kationos komplex, amely a kapillárison és a sejtmembránon passzívan átdiffundál. A sejten belül a mitokondriumokban lokalizálódik, amelyekben megreked, és retenciója a mitokondriumok épségétől függ, ami életképes izomsejteket jelez. Intravénás befecskendezése után a myocardium perfúziójának és életképességének megfelelően oszlik el a myocardiumon belül. A szívizomzatba történő izotópfelvétel mértéke – ami függ a koszorúerek véráramlásától – terhelés során a befecskendezett adag 1,5%-a, nyugalmi állapotban pedig annak 1,2%-a. Az irreverzibilisen károsodott sejtek azonban nem veszik fel a (99mTc)-technécium-szesztamibit. A szívizom-összehúzódás mértékét a hypoxia csökkenti. A (99mTc)‑technécium-szesztamibi idővel minimális redisztribúciót mutat, ezért a terheléses és nyugalmi vizsgálatokhoz külön injekciók szükségesek.
Emlőszcintigráfia
A szövetek (99mTc)‑technécium-szesztamibi-felvétele elsősorban a vascularisatiótól függ, amely a tumorszövetben általában fokozottabb. A (99mTc)‑technécium-szesztamibi különféle neoplasmákban és legkifejezettebben a mitokondriumokban akkumulálódik. Felvétele a fokozott energiafüggő metabolizmussal és sejtproliferációval áll összefüggésben. Cellularis akkumulációja csökkent, amennyiben a multidrogrezisztencia-proteinek túlzott expressziója áll fenn.
Túlműködő pajzsmirigyszövet képalkotó vizsgálata
A (99mTc)‑technécium-szesztamibi a mellékpajzsmirigy‑szövetben és a működő pajzsmirigyszövetben egyaránt megtalálható, de a normál pajzsmirigyszövetből általában gyorsabban kimosódik, mint a kóros mellékpajzsmirigy‑szövetből.
Elimináció
A (99mTc)‑technécium-szesztamibi eliminációja főként a vesén és a hepatobiliaris rendszeren keresztül történik. A (99mTc)‑technécium szesztamibi epehólyagból származó aktivitása az injekciót követő egy órán belül megjelenik a bélben. A beadott dózis körülbelül 27%-a ürül ki a vesén keresztül 24 óra alatt, és a dózis körülbelül 33%-a távozik a széklettel 48 óra alatt. Vese‑ vagy májkárosodásban szenvedő betegeknél nem határozták meg a farmakokinetikai jellemzőket.
Felezési idő
A szívizomban a (99mTc)‑technécium-szesztamibi biológiai felezési ideje körülbelül 7 óra – nyugalomban és terhelés alatt egyaránt. Az effektív felezési idő (amely a biológiai és a fizikai felezési időt is magában foglalja) körülbelül 3 óra a szív, és körülbelül 30 perc a máj esetében.
5.3 A preklinikai biztonságossági vizsgálatok eredményei
Egereken, patkányokon és kutyákon végzett akut intravénás toxicitási vizsgálatok során a feloldott szesztamibi elhullást előidéző legkisebb adagja nőstény patkányok esetében 7 mg/ttkg volt [Cu (MiBI)4 BF4-tartalomban kifejezve]. Ez 500-szorosa a (70 kg-os) felnőtt emberek esetében 0,014 mg/ttkg-ban megállapított maximális humán dózisnak (MHD). Sem patkányokon, sem kutyákon nem lehetett a kezeléssel összefüggő hatásokat kimutatni a feloldott szesztamibi patkányok esetében 0,42 mg/ttkg-os (az MHD 30-szorosa), illetve kutyák esetében 0,07 mg/ttkg-os (az MHD 5-szöröse) adagjainak 28 napos alkalmazását követően. A dózis ismételt adagolásakor az első toxicitási tünetek a 28 nap alatt a napi dózis 150-szeresének beadásakor jelentkeztek.
Állatokban a készítmény extravasalis beadása után, az injekció helyén oedemával és bevérzéssel járó akut gyulladás jelentkezett.
Reprodukcióra kifejtett toxicitási vizsgálatokat nem végeztek.
A Cu(MIBI)4BF4 nem mutatott genotoxikus aktivitást az Ames-, a CHO/HPRT- és a testvérkromatid-cserés tesztek során. Citotoxikus koncentrációk alkalmazásakor az in vitro humán lymphocyta teszttel a kromoszómaaberrációk gyakoriságának növekedése volt megfigyelhető. Az in vivo egér-micronucleus-teszt során, 9 mg/ttkg-os adag alkalmazásakor, genotoxikus aktivitás nem volt megfigyelhető.
A radioaktív gyógyszer készletének rákkeltő hatására vonatkozóan nem végeztek vizsgálatokat.
6. GYÓGYSZERÉSZETI JELLEMZŐK
6.1 Segédanyagok felsorolása
Cisztein-hidroklorid-monohidrát
Nátrium-citrát
Ón(II)-klorid-dihidrát
D-mannit
6.2 Inkompatibilitások
Ez a gyógyszer kizárólag a 12. pontban felsorolt gyógyszerekkel keverhető.
6.3 Felhasználhatósági időtartam
MIBITop 1 mg készlet: 2 év
Jelzett injekció: jelzés időpontjától számítva: 16 óra. A radioaktív anyaggal történő jelzés után legfeljebb 25°C-on tárolandó.
6.4 Különleges tárolási előírások
MIBITop 1 mg készlet: Hűtőszekrényben (2°C – 8°C) tárolandó. A fénytől való védelem érdekében az injekciós üvegeket tartsa az eredeti külső dobozában.
A radioaktív anyaggal történő jelölés után a gyógyszerre vonatkozó tárolási előírásokat lásd a 6.3 pontban.
A radioaktív gyógyszereket a radioaktív anyagokra vonatkozó nemzeti hatósági előírásoknak megfelelően kell tárolni.
6.5 Csomagolás típusa és kiszerelése
Steril, 1-es típusú, 10 ml-es (színtelen, 10R típusú) injekciós üveg; szilikonizált klórbutil gumidugóval, türkizkék színű, lepattintható műanyag védőlappal és rolnizott alumíniumkupakkal ellátva.
Többadagos üveg.
Kiszerelés: 6 db injekciós üveg.
6.6 A megsemmisítésre vonatkozó különleges óvintézkedések és egyéb, a készítmény kezelésével kapcsolatos információk
Általános figyelmeztetések
A radioaktív gyógyszereket csak az arra felhatalmazott személyek vehetik át, használhatják és alkalmazhatják, kizárólag az e célra kijelölt klinikai körülmények között. Az anyagok átvétele, tárolása, felhasználása, szállítása és ártalmatlanítása az illetékes hivatalos szerv által kiadott szabályok szerint és/vagy a megfelelő engedélyek birtokában kell, hogy történjen.
A radioaktív gyógyszereket a felhasználónak oly módon kell elkészítenie, amely megfelel mind a sugárzásbiztonsági, mind a gyógyszerészeti minőségi követelményeknek. Megfelelő aszeptikus óvintézkedéseket kell tenni.
Az injekciós üveg tartalmát kizárólag a (99mTc)‑technécium-szesztamibi elkészítéséhez szabad felhasználni, és nem adható be közvetlenül a betegnek anélkül, hogy előzőleg át ne esett volna az elkészítési eljáráson.
A gyógyszer alkalmazás előtti feloldására vonatkozó utasításokat lásd a 12. pontban.
Amennyiben az injekciós üveg sértetlensége a készítmény elkészítése során bármikor kérdésessé válik, a készítményt nem szabad felhasználni.
A gyógyszer beadása során minimalizálni kell a készítmény szennyeződésének, illetve a felhasználók sugárterhelésének kockázatát. A megfelelő sugárvédelem alkalmazása kötelező.
A készlet tartalma elkészítés előtt nem radioaktív. A nátrium‑pertechnetát(99mTc) hozzáadása után azonban a végleges készítmény megfelelő sugárvédelmét fenn kell tartani.
A radioaktív gyógyszerek alkalmazása más személyek számára külső sugárzásból eredő, illetve vizelet, hányadék stb. kifröccsenéséből származó kontaminációja révén kockázattal jár. Ennek megfelelően, a nemzeti szabályozással összhangban lévő sugárvédelmi óvintézkedések betartása kötelező.
Bármilyen fel nem használt gyógyszer, illetve hulladékanyag megsemmisítését a radioaktív gyógyszerekre vonatkozó előírások szerint kell végrehajtani.
Megjegyzés: (egy kereszt)
Osztályozás: II./3 csoport
Korlátozott érvényű orvosi rendelvényhez kötött, az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 3 §-ának ga) pontja szerinti rendelőintézeti járóbeteg-szakellátást vagy fekvőbeteg-szakellátást nyújtó szolgáltatók által biztosított körülmények között alkalmazható gyógyszer (I).
7. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY JOGOSULTJA
Izotóp Intézet Kft.
1121, Budapest
Konkoly-Thege Miklós út 29-33.
Tel: +36 (1) 391 0860
Fax: +36 (1) 395 9070
E-mail: radiopharmacy@izotop.hu
8. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY SZÁMA(I)
OGYI-T-23814/01 6×
9. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY ELSŐ KIADÁSÁNAK/ MEGÚJÍTÁSÁNAK DÁTUMA
A forgalomba hozatali engedély első kiadásának dátuma: 2021. január 19.
10. A SZÖVEG ELLENŐRZÉSÉNEK DÁTUMA
2021. január 19.
11. VÁRHATÓ SUGÁRTERHELÉS
A radioaktív (99mTc)-technéciumot egy (99Mo/99mTc) generátor segítségével állítják elő. A készítmény átlagosan 140 keV energiájú gamma-sugárzás kibocsátása közben, 6,02 óra felezési idővel (99Tc)‑technéciumra bomlik le, amely a hosszú, 2,13 × 105 év felezési időt figyelembe véve kvázistabilnak tekinthető.
Az alább feltüntetett adatok az ICRP 80 kiadványból származnak, és kiszámításuk során az alábbi feltételezésekből indultak ki: intravénás beadás után az anyag gyorsan eltűnik a vérből, és túlnyomórészt az izomszövet (a szívizmot is beleérve), a máj és a vese, illetve kisebb mennyiségben a nyálmirigyek és a pajzsmirigy veszi fel. Ha az anyagot terhelés közben adják be, akkor fokozott izotópfelvétel figyelhető meg a szívben és a vázizmokban, és ennek megfelelően alacsonyabb lesz a felvétel az összes egyéb szervben és szövetben. Az anyag a májon (75%) és a vesén (25%) keresztül választódik ki a szervezetből.
Az effektív dózist felnőttek esetében 3,5 órás vizeletürítési gyakoriságot feltételezve számolták ki.
Myocardialis szcintigráfia:
A (99mTc)‑technécium-szesztamibi maximálisan javasolt 2000 MBq‑es aktivitásának beadása egy 70 kg‑os felnőtt számára körülbelül 16,4 mSv effektív dózist eredményez, amennyiben az egynapos protokollt alkalmazzák, 500 MBq nyugalomban és 1500 MBq terhelés mellett történő beadásával.
A 2000 MBq‑es beadott aktivitás esetén a szívet, mint célszervet érő tipikus sugárdózis 14 mGy, míg a kritikus szerveket érő tipikus sugárdózisok: epehólyag: 69 mGy, vesék: 57 mGy, vastagbél felszálló szakasza: 46,5 mGy.
A (99mTc)‑technécium-szesztamibi maximálisan javasolt 1800 MBq‑es aktivitásának beadása (900 MBq nyugalomban és 900 MBq terhelés mellett) egy 70 kg‑os felnőtt számára, kétnapos protokoll alkalmazása esetén, körülbelül 15,2 mSv effektív dózist eredményez.
Az 1800 MBq‑es beadott aktivitás esetén a szívet, mint célszervet érő tipikus sugárdózis 12,2 mGy, míg a kritikus szerveket érő tipikus sugárdózisok: epehólyag: 64,8 mGy, vesék: 55,8 mGy, vastagbél felszálló szakasza: 44,1 mGy.
Emlőszcintigráfia
A (99mTc)‑technécium-szesztamibi maximálisan javasolt 1000 MBq‑es aktivitásának beadása egy 70 kg‑os felnőtt számára körülbelül 9 mSv effektív dózist eredményez.
Az 1000 MBq‑es beadott aktivitás esetén az emlőt, mint célszervet érő tipikus sugárdózis 3,8 mGy, míg a kritikus szerveket érő tipikus sugárdózisok: epehólyag: 39 mGy, vesék: 36 mGy, vastagbél felszálló szakasza: 27 mGy.
Mellékpajzsmirigy-szcintigráfia
A (99mTc)‑technécium-szesztamibi maximálisan javasolt 700 MBq‑es aktivitásának beadása egy 70 kg‑os felnőtt számára körülbelül 6,3 mSv effektív dózist eredményez.
A 700 MBq‑es beadott aktivitás esetén a pajzsmirigyet, mint célszervet érő tipikus sugárdózis 3,7 mGy, míg a kritikus szerveket érő tipikus sugárdózisok: epehólyag: 27,3 mGy, vesék: 25,2 mGy, vastagbél felszálló szakasza: 18,9 mGy.
12. RADIOAKTÍV GYÓGYSZEREK ELKÉSZÍTÉSÉRE VONATKOZÓ ÚTMUTATÁSOK
A készítmény felszívását aszeptikus körülmények között kell elvégezni. Az injekciós üveget a dugó fertőtlenítése előtt tilos felnyitni, az oldatot a dugón keresztül kell felszívni, egy megfelelő sugárzásvédelemmel ellátott egyadagos fecskendőre erősített, egyszer használatos steril injekciós tű segítségével.
Amennyiben az injekciós üveg sértetlensége kérdéses, a készítmény nem használható fel.
A (99mTc)-technécium-szesztamibi-injekció elkészítésére vonatkozó útmutató:
1. A jelzés 99Mo/99mTc-generátor eluátumával történik.
2. A MIBITop liofilizátumot tartalmazó üvegét 3 mm falvastagságú ólomtokba tesszük.
3. A max. 15.0 GBq aktivitású, körülbelül 1–3 ml térfogatú – maximum 3 ml – 99mTc‑eluátumot egyszer használatos injekciós fecskendő és tű segítségével az üvegbe juttatjuk, a tető eltávolítása nélkül.
4. Az oldatot alaposan összerázzuk és 10 percre 100 °C-os vízbe helyezzük a komplexképzési reakció befejeződéséhez.
5. Az aktivitásmérés és a kromatográfiás vizsgálat előtt az oldatot hagyjuk szobahőmérsékletűre hűlni.
6. Mérje meg a jelzett készítményt tartalmazó injekciós üveg aktivitását aktivitásmérésre alkalmas mérőberendezéssel.
7. Jegyezze fel a készlet gyártási számát, a 99mTc-jelzett készítmény aktivitását, térfogatát, a mérés dátumát, idejét, az elkészített injekció lejárati idejét a készlethez biztosított címkén, ezután ragassza fel a címkét az ólomtokra.
8. A (99mTc)-technécium-szesztamibi-injekciót tartalmazó injekciós üveget a felhasználásig 25 °C alatt tárolja.
9. A (99mTc)-technécium-szesztamibi-injekciót a jelzés után tizenhat órán belül fel kell használni.
10. Egy üveget jelzünk és három párhuzamos futtatást végzünk.
Radio-TLC módszer a (99mTc)-technécium-szesztamibi-injekció radiokémiai tisztaságának meghatározására
Anyagok
Baker-Flex alumínium-oxid lemez, # 1 B-F, (2,5 × 7,5 cm-es méretre szabott).
Etanol, több mint 95%-os.
Capintec dóziskalibrátor, vagy azzal egyenértékű eszköz a radioaktivitás 0,7 ‑ 15 GBq tartományban történő mérésére.
1 ml-es fecskendő 22–26 G-s tűvel.
Kisméretű, fedéllel rendelkező előhívótartály (egy Parafilm-mel lezárt 100 ml-es mérőpohár megfelelő).
Eljárás
1. Öntsön elegendő mennyiségű etil-alkoholt az előhívótartályba (mérőpohárba), hogy 3–4 mm-es mélységű oldószerréteget nyerjen. Fedje le a tartályt (mérőpoharat) Parafilm-mel, és várjon körülbelül 10 percet, hogy beálljon az egyensúlyi állapot.
2. Egy 22–26 G-s tűvel felszerelt 1 ml-es fecskendővel cseppentsen egy csepp etil-alkoholt az alumínium-oxid TLC-lemezre, 1,5 cm-re annak aljától. A foltot ne hagyja megszáradni.
3. A készletből származó (99mTc)‑technécium-szesztamibi-oldatból egy cseppet helyezzen az etil-alkohol-foltra.
4. Szárítsa meg a foltot. Ne melegítse!
5. Hagyja, hogy az oldószer frontja a folttól számított 5,0 cm-es távolságig jusson.
6. Vágja el a csíkot a lemez aljától 4,0 cm-re, és mérje le mindkét darabot a dóziskalibrátorban.
A radioaktiv pontok azonosítása az Rf-értékük szerint:
a 99mTc redukált és/vagy hidrolizált formái a kezdővonalon maradnak (Rf = 0,0–0,1)
99mTcO4ˉ szabad, nem kötött pertechnetát – az oldószerrel vándorol (Rf = 0,4–0,7)
a (99mTc)-technécium-szesztamibi-komplex az oldószer elejével vándorol (Rf = 0,8–1,0)
A radiokémiai tisztaság %-os értékét (% RCP) az alábbi képlettel számítsuk ki:
a (99mTc)‑technécium-szesztamibi %-os értéke = a felső rész aktivitása (Rf = 0,8-1,0) osztva a két rész aktivitásának összegével, és megszorozva 100-zal:
felső rész aktivitása (1 cm + 2,5 cm)
% RCP = –––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––– × 100%
alsó és felső rész együttes aktivitása (össz.: 7,5 cm)
A (99mTc)‑technécium-szesztamibi százalékos tisztaságának el kell érnie legalább 94%-ot. Ellenkező esetben a készítményt meg kell semmisíteni.
Megjegyzés: A 94%-osnál kisebb radiokémiai tisztaságú anyag nem használható fel.
A terméket az elkészítés után 16 órán belül fel kell használni.
| Testtömeg[kg] | Szorzó | Testtömeg[kg] | Szorzó | Testtömeg[kg] | Szorzó |
| 3 | 1 | 22 | 5,29 | 42 | 9,14 |
| 4 | 1,14 | 24 | 5,71 | 44 | 9,57 |
| 6 | 1,71 | 26 | 6,14 | 46 | 10,00 |
| 8 | 2,14 | 28 | 6,43 | 48 | 10,29 |
| 10 | 2,71 | 30 | 6,86 | 50 | 10,71 |
| 12 | 3,14 | 32 | 7,29 | 52-54 | 11,29 |
| 14 | 3,57 | 34 | 7,72 | 56-58 | 12,00 |
| 16 | 4,00 | 36 | 8,00 | 60-62 | 12,71 |
| 18 | 4,43 | 38 | 8,43 | 64-66 | 13,43 |
| 20 | 4,86 | 40 | 8,86 | 68 | 14,00 |
| Nagyon gyakori (1/10) |
| Gyakori (≥1/100 – <1/10) |
| Nem gyakori (≥1/1000 – <1/100) |
| Ritka (≥1/10 000 – <1/1000) |
| Nagyon ritka (< 1/10 000) |
| Nem ismert (a gyakoriság a rendelkezésre álló adatokból nem állapítható meg) |
| Szerv | Elnyelt dózis a beadott egységnyi aktivitás szerint (mGy/MBq)(Nyugalomban lévő egyénnél) | ||||
| Felnőttek | 15 évesek | 10 évesek | 5 évesek | 1 évesek | |
| Mellékvesék | 0,0075 | 0,0099 | 0,015 | 0,022 | 0,038 |
| Húgyhólyag | 0,011 | 0,014 | 0,019 | 0,023 | 0,041 |
| Csontfelszínek | 0,0082 | 0,010 | 0,016 | 0,021 | 0,038 |
| Agy | 0,0052 | 0,0071 | 0,011 | 0,016 | 0,027 |
| Emlő | 0,0038 | 0,0053 | 0,0071 | 0,011 | 0,020 |
| Epehólyag | 0,039 | 0,045 | 0,058 | 0,10 | 0,32 |
| Gyomor‑bélcsatorna: | |||||
| Gyomor | 0,0065 | 0,0090 | 0,015 | 0,021 | 0,035 |
| Vékonybél | 0,015 | 0,018 | 0,029 | 0,045 | 0,080 |
| Colon | 0,024 | 0,031 | 0,050 | 0,079 | 0,015 |
| Vastagbél felszálló szakasza | 0,027 | 0,035 | 0,057 | 0,089 | 0,17 |
| Vastagbél leszálló szakasza | 0,019 | 0,025 | 0,041 | 0,065 | 0,12 |
| Szív | 0,0063 | 0,0082 | 0,012 | 0,018 | 0,030 |
| Vese | 0,036 | 0,043 | 0,059 | 0,085 | 0,15 |
| Máj | 0,011 | 0,014 | 0,021 | 0,030 | 0,052 |
| Tüdő | 0,0046 | 0,0064 | 0,0097 | 0,014 | 0,025 |
| Izom | 0,0029 | 0,0037 | 0,0054 | 0,0076 | 0,014 |
| Nyelőcső | 0,0041 | 0,0057 | 0,0086 | 0,013 | 0,023 |
| Petefészek | 0,0091 | 0,012 | 0,018 | 0,025 | 0,045 |
| Hasnyálmirigy | 0,0077 | 0,010 | 0,016 | 0,024 | 0,039 |
| Vörös csontvelő | 0,0055 | 0,0071 | 0,011 | 0,030 | 0,044 |
| Nyálmirigyek | 0,014 | 0,017 | 0,022 | 0,015 | 0,026 |
| Bőr | 0,0031 | 0,0041 | 0,0064 | 0,0098 | 0,019 |
| Lép | 0,0065 | 0,0086 | 0,014 | 0,020 | 0,034 |
| Herék | 0,0038 | 0,0050 | 0,0075 | 0,011 | 0,021 |
| Thymus | 0,0041 | 0,0057 | 0,0086 | 0,013 | 0,023 |
| Pajzsmirigy | 0,0053 | 0,0079 | 0,012 | 0,024 | 0,045 |
| Méh | 0,0078 | 0,010 | 0,015 | 0,022 | 0,038 |
| További szervek | 0,0031 | 0,0039 | 0,0060 | 0,0088 | 0,016 |
| Effektív dózis | 0,0090 | 0,012 | 0,018 | 0,028 | 0,053 |
| (mSv/MBq) |
| Szerv | Elnyelt dózis a beadott egységnyi aktivitás szerint (mGy/MBq)(Terhelés alatt) | ||||
| Felnőttek | 15 évesek | 10 évesek | 5 évesek | 1 évesek | |
| Mellékvesék | 0,0066 | 0,0087 | 0,013 | 0,019 | 0,033 |
| Húgyhólyag | 0,0098 | 0,013 | 0,017 | 0,021 | 0,038 |
| Csontfelszínek | 0,0078 | 0,0097 | 0,014 | 0,020 | 0,036 |
| Agy | 0,0044 | 0,0060 | 0,0093 | 0,014 | 0,023 |
| Emlő | 0,0034 | 0,0047 | 0,0062 | 0,0097 | 0,018 |
| Epehólyag | 0,033 | 0,038 | 0,049 | 0,086 | 0,26 |
| Tápcsatorna: | |||||
| Gyomor | 0,0059 | 0,0081 | 0,013 | 0,019 | 0,032 |
| Vékonybél | 0,012 | 0,015 | 0,024 | 0,037 | 0,066 |
| Colon | 0,019 | 0,025 | 0,041 | 0,064 | 0,12 |
| Vastagbél felszálló szakasza | 0,022 | 0,028 | 0,046 | 0,072 | 0,13 |
| Vastagbél leszálló szakasza | 0,016 | 0,021 | 0,034 | 0,053 | 0,099 |
| Szív | 0,0072 | 0,0094 | 0,010 | 0,021 | 0,035 |
| Vese | 0,026 | 0,032 | 0,044 | 0,063 | 0,11 |
| Máj | 0,0092 | 0,012 | 0,018 | 0,025 | 0,044 |
| Tüdő | 0,0044 | 0,0060 | 0,0087 | 0,013 | 0,023 |
| Izom | 0,0032 | 0,0041 | 0,0060 | 0,0090 | 0,017 |
| Nyelőcső | 0,0040 | 0,0055 | 0,0080 | 0,012 | 0,023 |
| Petefészek | 0,0081 | 0,011 | 0,015 | 0,023 | 0,040 |
| Hasnyálmirigy | 0,0069 | 0,0091 | 0,014 | 0,021 | 0,035 |
| Vörös csontvelő | 0,0050 | 0,0064 | 0,0095 | 0,013 | 0,023 |
| Nyálmirigyek | 0,0092 | 0,011 | 0,0015 | 0,0020 | 0,0029 |
| Bőr | 0,0029 | 0,0037 | 0,0058 | 0,0090 | 0,017 |
| Lép | 0,0058 | 0,0076 | 0,012 | 0,017 | 0,030 |
| Herék | 0,0037 | 0,0048 | 0,0071 | 0,011 | 0,020 |
| Thymus | 0,0040 | 0,0055 | 0,0080 | 0,012 | 0,023 |
| Pajzsmirigy | 0,0044 | 0,0064 | 0,0099 | 0,019 | 0,035 |
| Méh | 0,0072 | 0,0093 | 0,014 | 0,020 | 0,035 |
| További szervek | 0,0033 | 0,0043 | 0,0064 | 0,0098 | 0,018 |
| Effektív dózis | 0,0079 | 0,010 | 0,016 | 0,023 | 0,045 |
| [mSv/MBq] |