A GYÓGYSZER NEVE
Micafungin Pharmazac 50 mg por oldatos infúzióhoz való koncentrátumhoz
Micafungin Pharmazac 100 mg por oldatos infúzióhoz való koncentrátumhoz
MINŐSÉGI ÉS MENNYISÉGI ÖSSZETÉTEL
Micafungin Pharmazac 50 mg
50 mg mikafungint tartalmaz injekciós üvegenként (mikafungin-nátrium formájában).
Feloldás után milliliterenként 10 mg mikafungint tartalmaz (mikafungin-nátrium formájában).
Micafungin Pharmazac 100 mg
100 mg mikafungint tartalmaz injekciós üvegenként (mikafungin-nátrium formájában).
Feloldás után milliliterenként 20 mg mikafungint tartalmaz (mikafungin-nátrium formájában).
A segédanyagok teljes listáját lásd a 6.1 pontban.
GYÓGYSZERFORMA
Por oldatos infúzióhoz való koncentrátumhoz
Fehér vagy csaknem fehér színű liofilizált por.
KLINIKAI JELLEMZŐK
Terápiás javallatok
A Micafungin Pharmazac a következő esetekben javallott:
Felnőttek, 16 éves vagy idősebb serdülők és idősek:
Invazív candidiasis kezelése.
Nyelőcső-candidiasis kezelése olyan betegeknél, akiknél alkalmazható intravénás kezelés.
A Candida-fertőzés profilaxisa olyan betegeknél, akik allogén hemopoetikus őssejt-transzplantációban részesülnek, vagy olyan betegeknél, akiknél legalább 10 napon keresztül neutropenia
(500 sejt/µl alatti abszolút neutrofilszám) várható.
Gyermekek (újszülötteket is beleértve) és 16 év alatti serdülők:
Invazív candidiasis kezelése.
A Candida-fertőzés profilaxisa olyan betegeknél, akik allogén hemopoetikus őssejt-transzplantációban részesülnek, vagy olyan betegeknél, akiknél legalább 10 napon keresztül neutropénia
(500 sejt/µl alatti abszolút neutrofilszám) várható.
A Micafungin Pharmazac alkalmazhatóságára vonatkozó döntés meghozatalakor számításba kell venni a májdaganatok kialakulásának lehetséges veszélyét (lásd 4.4 pont). Következésképpen a Micafungin Pharmazac-ot csak akkor szabad alkalmazni, ha más antifungalis szer nem megfelelő.
Figyelembe kell venni az antifungalis szerek megfelelő használatára vonatkozó hivatalos/nemzeti terápiás útmutatót.
Adagolás és alkalmazás
A Micafungin Pharmazac-kezelést olyan orvosnak kell megkezdenie, aki jártas a gombás fertőzések kezelésében.
Adagolás
A kórokozó organizmus(ok) izolálása és azonosítása érdekében a kezelést megelőzően tenyésztéses vizsgálathoz és más releváns laboratóriumi vizsgálatokhoz (beleértve a kórszövettani vizsgálatot is) mintákat kell venni. A terápiát a tenyésztéses vizsgálat és más laboratóriumi vizsgálatok eredményeinek ismerete előtt meg lehet kezdeni. Azonban, amint ezek az eredmények rendelkezésre állnak, a gombaellenes kezelést annak megfelelően módosítani kell.
A mikafungin adagolási rendje a beteg testtömegétől függ, amint azt a következő táblázat jelzi:
Alkalmazása felnőtteknél, 16 éves vagy idősebb serdülőknél és időseknél
*Amennyiben a beteg válaszreakciója nem megfelelő, pl. változatlan a tenyésztési eredmény, vagy nem javul a klinikai állapot, akkor a dózist 200 mg/napra lehet emelni azoknál a betegeknél, akiknek a testtömege 40 kg feletti, illetve 4 mg/ttkg/napra azoknál, akiknek a testtömege legfeljebb 40 kg.
A kezelés időtartama
Invazív candidiasis: A Candida-fertőzés kezelésének időtartama legalább 14 nap legyen. A gombaellenes kezelést két egymást követő negatív hemokultúra eredményt, valamint a fertőzés klinikai jeleinek és tüneteinek megszűnését követően még legalább egy hétig kell folytatni.
Nyelőcső-candidiasis: A mikafungint a klinikai jelek és tünetek megszűnését követően még legalább egy hétig kell alkalmazni.
A Candida-fertőzések profilaxisa: A mikafungint a neutrofilszám helyreállását követően még legalább egy hétig kell alkalmazni.
Alkalmazása 4 hónapos vagy annál idősebb gyermekeknél és 16 évesnél fiatalabb serdülőknél
*Amennyiben a beteg válaszreakciója nem megfelelő, pl. változatlan a tenyésztési eredmény, vagy nem javul a klinikai állapot, akkor a dózist 200 mg/napra lehet emelni azoknál a betegeknél, akiknek a testtömege legalább 40 kg, illetve 4 mg/kg/napra azoknál, akiknek a testtömege legfeljebb 40 kg.
Alkalmazása 4 hónaposnál fiatalabb gyermekeknél (újszülötteket is beleértve)
*A 4 hónaposnál fiatalabb gyermekeknél a 4 mg/ttkg dózisban alkalmazott mikafunginnal megközelítőleg olyan gyógyszerexpozíció érhető el, mint felnőtteknél az invazív candidiasis kezelésére alkalmazott 100 mg/nap dózissal. Ha központi idegrendszeri fertőzés gyanúja merül fel, nagyobb adag (pl. 10 mg/ttkg) alkalmazandó, mert a mikafungin központi idegrendszeri penetrációja dózisfüggő (lásd 5.2 pont).
A kezelés időtartama
Invazív candidiasis: A Candida-fertőzés kezelésének időtartama legalább 14 nap legyen. A gombaellenes kezelést két egymást követő negatív hemokultúra eredményt, valamint a fertőzés klinikai jeleinek és tüneteinek megszűnését követően még legalább egy hétig kell folytatni.
A Candida-fertőzések profilaxisa: A mikafungint a neutrofilszám helyreállását követően még legalább egy hétig kell alkalmazni. A mikafunginnal szerzett tapasztalat a 2 évesnél fiatalabb betegek esetén korlátozott.
Májkárosodás
Enyhe vagy közepes fokú májkárosodásban szenvedő betegek esetén nincs szükség a dózis módosítására (lásd 5.2 pont). Súlyos fokú májkárosodásban szenvedő betegek esetén jelenleg nem áll rendelkezésre elegendő adat a mikafungin alkalmazására vonatkozóan, és alkalmazása ezeknél a betegeknél nem javasolt (lásd 4.4 és 5.2 pont).
Vesekárosodás
Vesekárosodásban szenvedő betegek esetén nincs szükség a dózis módosítására (lásd 5.2 pont).
Gyermekek és serdülők
A 4 hónaposnál fiatalabb gyermekeknél (újszülötteket is beleértve) a központi idegrendszeri érintettséggel járó invazív candidiasis kezelésére alkalmazott 4 és 10 mg/ttkg-os dózisok biztonságosságát és hatásosságát nem igazolták kellőképpen. A jelenleg rendelkezésre álló adatok leírása a 4.8, 5.1, 5.2 pontban található.
Az alkalmazás módja
Intravénás alkalmazásra.
A feloldást és a hígítást követően az oldatot intravénás infúzióban, körülbelül 1 óra alatt kell beadni. Az ennél gyorsabb infúzió gyakrabban eredményezhet hisztamin-mediált reakciókat. A feloldásra vonatkozó utasításokat lásd a 6.6 pontban.
Ellenjavallatok
A készítmény hatóanyagával, más echinocandinokkal vagy a 6.1 pontban felsorolt bármely segédanyagával szembeni túlérzékenység.
Különleges figyelmeztetések és az alkalmazással kapcsolatos óvintézkedések
A mikafungin terápia a májfunkciók jelentős romlásával (a GPT [ALAT], GOT [ASAT] vagy az össz-bilirubin normálérték felső határának háromszorosa fölé történő emelkedése) járt mind az egészséges önkéntesek, mind pedig a betegek esetében. Néhány beteg esetében súlyosabb májkárosodás, hepatitis, vagy májelégtelenség is előfordult, halálos eseteket is beleértve.
Az 1 évesnél fiatalabb gyermekgyógyászati betegek hajlamosabbak a májkárosodásra (lásd 4.8 pont). Anaphylaxiás reakciók
A mikafungin alkalmazása során előfordulhatnak anaphylaxiás/anaphylactoid reakciók, a sokkot is beleértve. Amennyiben ezek a reakciók előfordulnak, akkor a mikafungin infúziót le kell állítani, és a megfelelő kezelést kell alkalmazni.
Bőrreakciók
Exfoliatív bőrreakciókat, köztük Stevens-Johnson szindrómát és toxikus epidermális nekrolízist jelentettek. Ha a betegeknél bőrkiütés jelenik meg, szoros megfigyelés szükséges, a bőrelváltozások súlyosbodása esetén pedig le kell állítani a mikafungin-kezelést.
Haemolysis
A mikafunginnal kezelt betegek esetében ritkán haemolysisről számoltak be, beleértve az akut intravascularis haemolysist vagy a haemolyticus anaemiát. Azoknál a betegeknél, akiknél a mikafungin-terápia alatt a haemolysis klinikai vagy laboratóriumi jelei tapasztalhatók, gondosan ellenőrizni kell az ezen állapotok súlyosbodására utaló jeleket, és értékelni kell a mikafungin-kezelés folytatásának előny/kockázat arányát.
A vesét érintő hatások
A mikafungin vesepanaszokat, veseelégtelenséget és kóros vesefunkciós vizsgálati eredményeket okozhat. A betegeknél gondosan ellenőrizni kell a vesefunkció romlását.
Gyógyszerkölcsönhatások
A mikafungin és az amfotericin B-dezoxikolát kombinációja csak akkor alkalmazható, ha az előnyök egyértelműen felülmúlják a kockázatokat, és akkor is csak az amfotericin B-dezoxikolát toxcititásának szigorú ellenőrzése mellett (lásd 4.5 pont).
A szirolimuszt, nifedipint, illetve itrakonazolt mikafunginnal kombinációban kapó betegek esetében a szirolimusz, nifedipin, illetve itrakonazol toxicitásokat ellenőrizni kell, és amennyiben szükséges, a szirolimusz, nifedipin, illetve itrakonazol dózisát csökkenteni kell (lásd 4.5 pont).
Gyermekek és serdülők
Néhány mellékhatás előfordulása gyakoribb volt a gyermekkorú, mint a felnőtt betegeknél (lásd 4.8 pont).
A gyógyszer kevesebb mint 1 mmol (23 mg) nátriumot tartalmaz adagolási egységenként, azaz gyakorlatilag „nátriummentes“.
Gyógyszerkölcsönhatások és egyéb interakciók
A mikafungin kis valószínűséggel lép interakcióba a CYP3A-mediált útvonalakon metabolizált gyógyszerekkel.
Gyógyszerkölcsönhatás vizsgálatokat folytattak egészséges embereken, hogy felbecsülhessék a potenciális kölcsönhatásokat a mikafungin és a következők között: mikofenolát-mofetil, ciklosporin, takrolimusz, prednizolon, szirolimusz, nifedipin, flukonazol, ritonavir, rifampicin, itrakonazol, vorikonazol és amfotericin B. Ezekben a vizsgálatokban nem találtak bizonyítékot a mikafungin farmakokinetikai tulajdonságainak megváltozására. Ha ezeket a gyógyszereket vele egyidejűleg alkalmazzák, nem szükséges módosítani a mikafungin dózisát. Az itrakonazol (AUC), a szirolimusz és a nifedipin expozíciója mikafungin jelenlétében valamelyest megnőtt (sorrendben 22%, 21%, illetve 18%).
A mikafungin és az amfotericin B-dezoxikolát együttes alkalmazása az amfotericin B-dezoxikolát expozíciójának 30%-os növekedésével járt. Mivel ez klinikailag jelentős lehet, ezért az együttes alkalmazásra csak abban az esetben kerülhet sor, ha az előnyök egyértelműen felülmúlják a kockázatokat, és akkor is csak az amfotericin B-dezoxikolát toxcititásának szigorú ellenőrzése mellett (lásd 4.4 pont).
Azoknál a betegeknél, akik a mikafunginnal kombinációban szirolimuszt, nifedipint vagy itrakonazolt is kapnak, ellenőrizni kell a szirolimusz-, nifedipin vagy itrakonazol toxicitását, és a szirolimusz, nifedipin vagy itrakonazol dózisát szükség esetén csökkenteni kell (lásd 4.4 pont).
Termékenység, terhesség és szoptatás
Terhesség
A mikafungin terhes nőkön történő alkalmazása tekintetében nem áll rendelkezésre információ. Az állatkísérletek során a mikafungin átjutott a placenta gáton, és reprodukciós toxicitást mutatott (lásd 5.3 pont). Emberek esetén a potenciális veszély nem ismert.
A Micafungin Pharmazac-ot a terhesség ideje alatt nem szabad alkalmazni, csak akkor, ha erre egyértelműen szükség van
Szoptatás
Nem ismert, hogy a mikafungin kiválasztódik-e a humán anyatejbe. Az állatkísérletek kimutatták a mikafungin kiválasztódását az anyatejbe. A szoptatás folytatásáról vagy abbahagyásáról, illetve a Micafungin Pharmazac-kezelés folytatásáról vagy abbahagyásáról szóló döntés során mérlegelni kell, hogy mennyire előnyös a gyermek számára a szoptatás, és mennyire előnyös az anya számára a Micafungin Pharmazac-kezelés.
Termékenység
Állatkísérletekben tesztikuláris toxicitást figyeltek meg (lásd 5.3 pont). A mikafungin embernél befolyásolhatja a férfiak termékenységét.
A készítmény hatásai a gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges képességekre
A mikafungin nem vagy elhanyagolható mértékben befolyásolja a gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges képességeket. Azonban a betegeket tájékoztatni kell arról, hogy a mikafunginnal végzett kezelés alatt szédülés volt tapasztalható (lásd 4.8 pont).
Nemkívánatos hatások, mellékhatások
Biztonsági profil összefoglalása
Klinikai vizsgálatok alapján összesen a betegek 32,2%-a tapasztalt gyógyszer okozta mellékhatást. A leggyakrabban jelentett mellékhatások a hányinger (2,8%), a vér alkalikus-foszfatáz-szintjének emelkedése (2,7%), a phlebitis (2,5%, elsősorban az infúziót perifériás vénába kapó, HIV-fertőzött betegeknél), a hányás (2,5%) és az emelkedett glutamát-oxálacetát-transzamináz-szint (2,3%).
A mellékhatások táblázatos felsorolása
A következő táblázatban a mellékhatások szervrendszerek szerint és a MedDRA szerinti preferált szakkifejezéseknek megfelelően vannak felsorolva. Az egyes gyakorisági kategóriákon belül a mellékhatások csökkenő súlyosság szerint szerepelnek.
Kiválasztott mellékhatások leírása
Lehetséges allergiaszerű tünetek
A klinikai vizsgálatokban olyan tünetekről számoltak be, mint például a bőrkiütés és a hidegrázás. A többségük enyhe vagy közepesen erős intenzitású volt, és nem korlátozta a kezelést. Súlyos reakciókról (pl. anaphylactoid reakció 0,2%, 6/3028) nem gyakran számoltak be a mikafungin-kezelés alatt, és csak olyan betegek esetében, akik súlyos alapbetegségben szenvedtek (pl. előrehaladott AIDS, rosszindulatú daganatok), amelyek többféle gyógyszerrel végzett egyidejű kezelést tettek szükségessé.
Hepaticus mellékhatások
A hepaticus mellékhatások teljes előfordulási gyakorisága a klinikai vizsgálatok során a mikafunginnal kezelt betegeknél 8,6% volt (260/3028). A hepaticus mellékhatások többsége enyhe vagy közepesen súlyos volt. A leggyakrabban előforduló reakciók az AP- (2,7%), a GOT (ASAT)- (2,3%), az GPT(ALAT)- (2,0%) és a vér bilirubin szintjének növekedése (1,6%), valamint a kóros májfunkciós vizsgálati eredmények (1,5%) voltak. Néhány beteg (1,1%; 0,4% súlyos) abbahagyta a kezelést a hepaticus mellékhatások miatt. Súlyos májműködési zavar nem gyakran fordult elő (lásd 4.4 pont).
Az injekció beadási helyén előforduló reakciók
Az injekció beadási helyén előforduló mellékhatások egyike sem korlátozta a kezelést.
Gyermekek és serdülők
Néhány (az alábbi táblázatban felsorolt) mellékhatás előfordulása gyakoribb volt a gyermekkorú, mint a felnőtt betegeknél. Ezenfelül, az 1 évesnél fiatalabb korú gyermekgyógyászati betegek esetében kétszer gyakrabban fordult elő a GPT(ALAT), GOT (ASAT) és AP emelkedett szintje, mint az idősebb gyermekek esetében (lásd 4.4 pont). Ezen eltérések legvalószínűbb oka az, hogy a klinikai vizsgálatok során megfigyelt felnőtteknél, illetve az idősebb gyermekgyógyászati betegeknél mások voltak az alapbetegségek. A vizsgálatba történő belépéskor a neutropénias neutropeniás gyermekgyógyászati betegek aránya többszöröse volt a felnőtteknél tapasztaltnak (a gyermekek 40,2%-a és a felnőttek 7,3%-a), csakúgy, mint az allogén HSCT (sorrendben 29,4% és 13,4%), valamint a haematológiai rosszindulatú elváltozás (sorrendben 29,1% és 8,7%).
Feltételezett mellékhatások bejelentése
A gyógyszer engedélyezését követően lényeges a feltételezett mellékhatások bejelentése, mert ez fontos eszköze annak, hogy a gyógyszer előny/kockázat profilját folyamatosan figyelemmel lehessen kísérni. Az egészségügyi szakembereket kérjük, hogy jelentsék be a feltételezett mellékhatásokat a hatóság részére az V. függelékben található elérhetőségek valamelyikén keresztül.
Túladagolás
A klinikai vizsgálatok során felnőtt betegeknél az ismételt, legfeljebb 8 mg/ttkg-os napi dózisok (a maximális teljes dózis 896 mg) alkalmazása esetén nem jelentettek dózislimitáló toxicitást. Egy spontán eset során számoltak be arról, hogy egy újszülött beteg 16 mg/kg/nap adagot kapott. A magas dózissal összefüggésbe hozható mellékhatásokról nem számoltak be.
Nincs a mikafungin túladagolásával kapcsolatos tapasztalat. Túladagolás esetén az általános szupportív intézkedéseket és tüneti kezelést kell alkalmazni. A mikafungin fehérjéhez való kötődése erős, és nem dializálható.
FARMAKOLÓGIAI TULAJDONSÁGOK
Farmakodinámiás tulajdonságok
Farmakoterápiás csoport: Szisztémás gombaellenes szerek, egyéb gombaellenes szerek szisztémás alkalmazásra, ATC-kód: J02AX05
Hatásmechanizmus
A mikafungin nem kompetitív módon akadályozza meg az 1,3-β-D-glükán szintézisét, ami a gombák sejtfalának egy alapvető alkotóeleme. Az 1,3-β-D-glükán nincs jelen emlőssejtekben.
A mikafungin fungicid aktivitást mutat a legtöbb Candida faj esetében, és feltűnően gátolja az Aspergillus fajok aktív növekedésben lévő gombafonalait.
PK/PD összefüggés
A candidiasis állatmodelljein összefüggést figyeltek meg a mikafungin-expozíció és a MIC-érték hányadosa (AUC/MIC), valamint a progresszív gombanövekedés megelőzéséhez szükséges arányszámként meghatározott hatásosság között. Ezekben a modellekben a C. albicans esetében ~2400-as, míg a C. glabrata esetében ~1300-as arány volt szükséges. A mikafungin ajánlott terápiás dózisával ezek az arányok elérhetőek a Candida spp. vad típus eloszlása esetében.
Rezisztencia-mechanizmus(ok)
Mint minden antimikrobiális szer esetében, csökkent érzékenység és rezisztencia eseteit jelentették, és a más echinokandinokkal szembeni keresztrezisztenciát sem lehet kizárni. Az echinokandinokkal szembeni csökkent érzékenység a glükán-szintetáz egyik fő alegységének kódolásáért felelős Fks1 és Fks2 gének mutációival van összefüggésben.
Határértékek
Klinikai vizsgálatokból származó információk
Candidaemia és invazív Candidiasis: A mikafungin (100 mg/nap vagy 2 mg/ttkg/nap) ugyanolyan hatékony és jobban tolerálható volt, mint a liposzómás amfotericin B (3 mg/ttkg) a candidaemia és az invazív candidiasis első vonalbeli kezelésére egy randomizált, kettős-vak, multinacionális non-inferioritási vizsgálat során.
A mikafungin- és a liposzomális amfotericin B-kezelés medián időtartama 15 nap volt (4–42 nap felnőtteknél, 12–42 nap gyermekeknél).
A non-inferioritás tényét felnőtt betegek esetében bizonyították, és hasonló eredményeket igazoltak a gyermekgyógyászati szubpopulációra vonatkozóan is (beleértve az újszülötteket és a koraszülötteket is). A hatékonysági mutatók konzisztensek voltak függetlenül a fertőzést okozó Candida fajtól, a fertőzés primer helyétől és a neutropéniás státusztól (lásd a táblázatot). A mikafungin esetében a becsült glomeruláris filtrációs ráta csúcsértékének kezelés alatti átlagos csökkenése alacsonyabb volt (p<0,001) és alacsonyabb volt az infúzióval összefüggő reakciók előfordulási gyakorisága (p=0,001), mint a liposzómás amfotericin B esetén.
A kezelés összesített eredményessége a „per protokoll” elemzés szerint, Invazív Candidiasis vizsgálata
† Mikafungin-arány mínusz a liposzómás amfotericin B-arány, és 2-oldalas 95%-os konfidencia intervallum az összesített sikerarány különbsége esetén, nagy mintára történő normál közelítés alapján.
‡ Neutropéniás státuszra korrigálva, elsődleges végpont.
§ A gyermekgyógyászati populációt nem méretezték a non-inferioritás vizsgálatára.
¶ Klinikai hatékonyságot figyeltek még meg (< 5 beteg esetén) a következő Candida fajoknál: C. guilliermondii, C. famata, C. lusitaniae, C. utilis, C. inconspicua és C. dubliniensis.
Nyelőcső-candidiasis: A nyelőcső-candidiasis első vonalbeli kezelése során a mikafungint és a flukonazolt összehasonlító randomizált, kettős-vak vizsgálatban 518 beteg kapott legalább egy dózist a vizsgálati gyógyszerből. A kezelés medián időtartama 14 nap volt, és az átlagos napi dózis mediánja 150 mg mikafungin (N=260) és 200 mg flukonazol (N=258) volt. A kezelés befejezésekor endoszkópos 0. stádiumot (endoszkópos gyógyulást) a mikafungin-csoport 87,7%-ánál (228/260), míg a flukonazol-csoport 88,0%-ánál (227/258) észleltek (a különbségre vonatkozó 95%-os CI: [-5,9%, 5,3%]). A 95%-os CI alsó határértéke az előre meghatározott -10%-os non-inferioritási határérték felett volt, ami a non-inferioritást bizonyítja. A mellékhatások természete és előfordulása a kezelt csoportokban hasonló volt.
Profilaxis: A mikafungin hatékonyabb volt a flukonazolnál az invazív gombás fertőzések megelőzésében az olyan betegpopulációnál, amelyben magas volt a szisztémás gombás fertőzések kialakulásának kockázata (hemopoetikus őssejt-transzplantáción [HSCT] átesett betegek egy randomizált, kettős-vak, multicentrikus vizsgálatban).
A kezelés sikerességének definíciója a bizonyított, a valószínű és a feltételezett szisztémás gombás fertőzés hiánya a kezelés végén, valamint a bizonyított és a valószínű szisztémás gombás fertőzés hiánya a vizsgálat végén. A betegek többsége (97%, N=882) neutropéniás volt a vizsgálat megkezdésekor (< 200 neutrofil/µl). A neutropénia fennállásának medián időtartama 13 nap volt. A mikafungin fix napi dózisa 50 mg (1,0 mg/ttkg), a flukonazolé 400 mg (8 mg/kg) volt. A kezelés átlagos időtartama 19 nap volt a mikafungin és 18 nap a flukonazol esetén a felnőtt populációban (N=798) és 23 nap mindkét terápiás karon a gyermekpopuláció esetén (N=84).
A terápiás sikerráta statisztikailag szignifikáns mértékben magasabb volt a mikafungin, mint a flukonazol esetén (1,6% szemben a 2,4%-kal az áttöréses fertőzések esetében). Áttöréses Aspergillus-fertőzést találtak 1 betegnél a mikafungin csoportban, szemben a flukonazol csoportban megfigyelt 7 beteggel, és bizonyított, illetve valószínű áttöréses Candida-fertőzést figyeltek meg 4 betegnél a mikafungin csoportban, szemben a flukonazol csoportban megfigyelt 2 beteggel. Más áttöréses fertőzést okozott még a Fusarium (sorrendben 1 és 2 betegnél) és a Zygomycetes (sorrendben 1 és 0 betegnél). A mellékhatások természete és előfordulása a kezelt csoportokban hasonló volt.
Farmakokinetikai tulajdonságok
Felszívódás
A farmakokinetika a 12,5 mg-tól a 200 mg-ig és a 3 mg/ttkg-tól 8 mg/ttkg-ig terjedő napi dózistartományban lineáris. Ismételt alkalmazás esetén nincs bizonyíték a szisztémás akkumulációra, és az egyensúlyi állapot általában 4-5 napon belül kialakul.
Eloszlás
Az intravénás beadást követően a mikafungin koncentrációja biexponenciális csökkenést mutat. A gyógyszer gyorsan eloszlik a szövetekben.
A szisztémás keringésben a mikafungin erősen kötődik a plazmaproteinekhez (> 99%), elsősorban az albuminhoz. Az albuminhoz való kötődés független a mikafungin koncentrációjától (10–100 µg/ml).
Egyensúlyi állapotban a megoszlási volumen (Vss) körülbelül 18-19 liter volt.
Biotranszformáció
A változatlan formájú mikafungin a fő keringő vegyület a szisztémás keringésben. A mikafungin különböző vegyületekre bomlik le, melyek közül az M-1- (katekol forma), M-2- (az M-1 metoxi formája) és M-5- (az oldallánc hidroxilációja) mikafungin volt kimutatható a szisztémás keringésben. Ezen metabolitok expozíciója alacsony, és a metabolitok nem vesznek részt a mikafungin összhatásosságában.
Bár a mikafungin in vitro a CYP3A szubsztrátuma, a CYP3A által történő hidroxilálás a mikafungin in vivo metabolizmusának nem jelentős útvonala.
Elimináció és kiválasztás
Az átlagos terminális felezési idő körülbelül 10-17 óra, és egészen a 8 mg/ttkg dózisig és egyszeri és ismételt alkalmazást követően állandó marad. A teljes clearance 0,15-0,3 ml/perc/ttkg volt az egészséges alanyok és a felnőtt betegek esetén, és egyszeri vagy ismételt alkalmazást követően független az dózistól. Egyszeri 14C-mikafungin (25 mg) dózis egészséges önkénteseknek történő adását követően 28 nap alatt a radioaktivitás 11,6%-át nyerték vissza a vizeletből és 71,0%-át a székletből. Ezek az adatok azt mutatják, hogy a mikafungin eliminációja elsősorban nem renális. A plazmában M-1 és M-2 metabolitokat csak alig kimutatható koncentrációban találtak, és az M-5 metabolit, amely jóval gyakoribb, az anyavegyülethez viszonyítva összesen 6,5%-ot tett ki.
Speciális populációk
Gyermekek: Gyermekeknél az AUC-értékek a 0,5-4 mg/ttkg dózistartományban arányosak voltak a dózissal. A clearance-t befolyásolta a testtömeg, a testtömegre korrigált clearance átlagos értékei 1,35-szor nagyobbak voltak a fiatalabb (4 hónapos-5 éves) gyermekeknél és 1,14-szor nagyobbak voltak a 6-11 éves gyermekgyógyászati betegeknél. Az idősebb (12-16 éves) gyermekeknél az átlagos clearance értékek hasonlóak voltak a felnőtt betegeknél meghatározottakhoz. A 4 hónaposnál fiatalabb gyermekeknél az átlagos testsúlyra korrigált clearance körülbelül 2,6-szer nagyobb, mint az idősebb (12-16 éves) gyermekeknél és serdülőknél, és 2,3-szor nagyobb, mint felnőtteknél.
A farmakokinetikai/farmakodinámiás áthidaló vizsgálat a mikafungin központi idegrendszeri dózisfüggő penetrációját igazolta 170 µg*óra/l minimális AUC-értékkel, amely a központi idegrendszeri szövetekben a gombák maximális eradikációjának eléréséhez szükséges. A populációs farmakokinetikai modellezés szerint a 4 hónaposnál fiatalabb gyermekeknél a 10 mg/kg adag elegendő lenne a központi idegrendszeri Candida-fertőzések kezeléséhez szükséges a célexpozíció eléréséhez.
Idősek: Egyszeri, 1 órás, 50 mg-os infúzióként történő beadáskor a mikafungin farmakokinetikája az időseknél (66-78 év) hasonló volt a fiatal alanyokéhoz (20-24 éves). Idősek esetén nem szükséges a dózis módosítása.
Májkárosodásban szenvedő betegek: Közepes fokú májkárosodásban szenvedő betegeken (Child-Pugh pontszám 7-9), (n=8) végzett vizsgálatban a mikafungin farmakokinetikája nem különbözött jelentősen az egészséges alanyokétól (n=8). Ennek következtében az enyhétől a közepes fokú májkárosodásban szenvedő betegek esetén nincs szükség a dózis módosítására. Egy súlyos májkárosodásban szenvedő betegeken (Child-Pugh pontszám 10-12) (n=8) végzett vizsgálatban alacsonyabb mikafungin plazmakoncetrációt és magasabb hidroxi-metabolit (M-5) koncentrációt mértek, mint az egészséges alanyokon (n=8).
Ezek az adatok a súlyos májkárosodásban szenvedő betegeknél nem elegendőek az adagolási javaslat alátámasztásához.
Vesekárosodásban szenvedő betegek: A súlyos vesekárosodás (glomeruláris filtrációs ráta [GFR] < 30 ml/perc) nem befolyásolta jelentősen a mikafungin farmakokinetikáját. Vesekárosodásban szenvedő betegek esetén nincs szükség a dózis módosítására.
Nem/Rassz: A nem és a rassz (kaukázusi, feketebőrű, ázsiai) nem befolyásolta jelentősen a mikafungin farmakokinetikai paramétereit. A nem vagy a rassz alapján nincs szükség a dózis módosítására.
A preklinikai biztonságossági vizsgálatok eredményei
A megváltozott hepatocytákból álló gócok (FAH) és hepatocellularis daganatok kialakulása patkányoknál mind a mikafungin kezelés dózisától, mind időtartamától is függött. A 13 hetes vagy annál hosszabb időtartamú kezelés után megfigyelt FAH fennmaradt a 13 hetes megvonási fázist követően is, és hepatocellularis daganattá alakult a kezelésmentes időszakot követően, mely kiterjedt a patkányok teljes élettartamára. Standard, karcinogenitási vizsgálatokat nem végeztek, de vizsgálták a FAH kialakulását nőstény patkányoknál 3, illetve 6 hónapig tartó kezelés megszakítását követően 20, illetve 18 hónapon át. Mindkét vizsgálatban a hepatocellularis daganatok magasabb előfordulási gyakoriságát/számát figyelték meg a 18 és 20 hónapos kezelésmentes időszakot követően mind a magas, 32 mg/kg/nap dózist, mind pedig az alacsonyabb (bár statisztikailag nem jelentősen) dózist kapó csoport esetében. A daganat kifejlődés feltételezett határértékének megfelelő plazmaexpozíció patkányoknál (azaz az a dózis, ahol sem FAH, sem pedig májdaganat nem volt észlelhető) ugyanabban a tartományban volt, mint a klinikai expozíció. A mikafungin hepatokarcinogén potenciáljának relevanciája a humán terápiára nem ismert.
Ismételt intravénás adagolást követően a mikafungin toxikológiája patkányoknál és/vagy kutyáknál kedvezőtlen hatásokat mutatott a májban, a húgyutakban, a vörösvértestekben és a férfi nemi szervekben. Azok az expozíciós szintek, amelyeknél ezek a hatások még nem érvényesültek (NOAEL), a klinikai expozíciós szintekkel azonos, vagy alacsonyabb tartományba estek. Következésképpen, ezeknek a mellékhatásoknak a megjelenése a mikafungin humán klinikai alkalmazása során is várható.
A hagyományos biztonságossági farmakológiai vizsgálatokban a mikafungin kardiovaszkuláris és hisztamin felszabadító hatásai egyértelműek voltak, és a küszöbértéken felül láthatóan időtől függőek voltak. Az infúzió adagolási idejének a plazma csúcskoncentrációt csökkentő meghosszabbítása a tapasztalatok szerint mérsékeli ezeket a hatásokat.
Ismételt dózis-toxicitási vizsgálatokban patkányoknál a hepatotoxicitás jelei a májenzimek szintjének emelkedésében és a hepatocyták degeneratív elváltozásaiban nyilvánultak meg, melyeket a kompenzatórikus regeneráció jelei kísértek. A kutyák máját ért hatások súlynövekedésben és centrilobularis hypertrophiában nyilvánultak meg, a hepatocyták degeneratív elváltozásait nem észlelték.
Patkányoknál a 26-hetes, ismételt dózisokkal végzett vizsgálatok során a vesemedence epitheliumának vakuolizációja, valamint a húgyhólyag epitheliumának vakuolizációja és megvastagodása (hyperplasia) is megfigyelhető volt. Mindazonáltal a húgyhólyag átmeneti sejtjeinek hiperpláziája sokkal kisebb gyakorisággal fordult elő egy második 26-hetes vizsgálatban. Ezek az elváltozások reverzibilitást mutattak a 18-hónapos követés alatt. A mikafungin alkalmazásának időtartama ezekben a patkány vizsgálatokban (6 hónap) meghaladja a betegeken végzett mikafungin-kezelés szokásos időtartamát (lásd 5.1 pont).
A mikafungin in vitro hemolizálta a nyúlvért. Patkányoknál a haemolyticus anaemia jeleit figyelték meg a mikafungin ismételt bolus injekcióját követően. Ismételt dózisokkal kutyákon végzett vizsgálatokban a hemolitikus anémiát nem észlelték.
Reprodukciós és fejlődéstoxicitási vizsgálatokban a kölykök kisebb születési súlyát figyelték meg. Nyulak esetében 32 mg/ttkg/nap adag alkalmazása mellett egy vetélés fordult elő. A 9 héten át intravénásan kezelt hímpatkányok mellékheréinek ductalis hámsejtjeiben vakuolizáció mutatkozott, megnőtt a mellékherék súlya és csökkent a spermiumok száma (15%-kal), azonban a 13- és 26-hetes vizsgálatok során ezek az elváltozások nem következtek be. Felnőtt kutyákban tartós kezelést követően (39 hét) a tubuli seminiferi atrófiáját és a tubuli seminiferi epitheliumának vakuolizációját, valamint a mellékherékben sperma csökkenését észlelték, azonban 13 hetes kezelést követően ezeket nem észlelték. Fiatal kutyák 39 hetes kezelése nem okozott elváltozásokat a herében és a mellékherében a dózis függvényében a kezelés végére, de a 13 hetes kezelésmentes időszak után a károsodások előfordulásának dózisfüggő növekedését figyelték meg a kezelt lábadozó csoportban. A termékenység károsodását sem a hímek, sem a nőstények esetében nem figyelték meg a patkányoknál végzett termékenységi és korai embrionális fejlődés vizsgálatban.
A mikafungin nem volt mutagén vagy klasztogén, amikor a standard in vitro és in vivo vizsgálatokban értékelték, beleértve egy, patkány hepatocytákon végzett, in vitro, a nem tervezett DNS szintézist vizsgáló kutatást is.
GYÓGYSZERÉSZETI JELLEMZŐK
Segédanyagok felsorolása
Laktóz-monohidrát
Citromsav (E330)
Nátrium-hidroxid (0,1%-os oldatban)
Inkompatibilitások
A gyógyszert tilos egyéb gyógyszerekkel összekeverni vagy infúzióban együtt adni, kivéve a 6.6 pontban felsoroltakat.
Felhasználhatósági időtartam
Bontatlan injekciós üveg: 30 hónap.
Elkészített koncentrátum injekciós üvegben
9 mg/ml-es (0,9%) nátrium-klorid oldatos infúzióval vagy 50 mg/ml-es (5%) glükóz oldatos infúzióval elkészített koncentrátum beadás előtti kémiai és fizikai stabilitása 25 °C-on 48 órán át igazolt.
Hígított infúziós oldat
Fénytől védve, 9 mg/ml-es (0,9%) nátrium-klorid oldatos infúzióban vagy 50 mg/ml-es (5%) glükóz oldatos infúzióval történő hígítás után a hígított oldat kémiai és fizikai stabilitása 25 °C-on, fénytől védve, 96 órán át igazolt.
A Micafungin Pharmazac tartósítószert nem tartalmaz. Mikrobiológiai szempontból az elkészített és tovább hígított oldatokat azonnal fel kell használni. Ha nem használják fel azonnal, akkor a felhasználásra kész állapotban az alkalmazásig történő tárolás idejéért és körülményeiért a felhasználót terheli a felelősség, ez 2°C - 8°C között rendszerint ne legyen hosszabb, mint 24 óra, kivéve ha a feloldás és a hígítás ellenőrzötten és validált aszeptikus körülmények között történt.
Különleges tárolási előírások
Bontatlan injekciós üveg: Ez a gyógyszer nem igényel különleges tárolást.
A feloldás és hígítás utáni tárolására vonatkozó előírásokat lásd a 6.3 pontban.
Csomagolás típusa és kiszerelése
A Micafungin Pharmazac 50 mg por oldatos infúzióhoz való koncentrátumhoz 20 mm-es brómbutil gumidugóval és alumíniumkupakkal lezárt, kék műanyag lepattintható védőlappal ellátott, barna, 10 ml-es, I-es típusú injekciós üvegben és dobozban.
A Micafungin Pharmazac 100 mg por oldatos infúzióhoz való koncentrátumhoz 20 mm-es brómbutil gumidugóval és alumíniumkupakkal lezárt, piros műanyag lepattintható védőlappal ellátott, barna, 10 ml-es, I-es típusú injekciós üvegben és dobozban.
Kiszerelés: 1 injekciós üveget tartalmaz, dobozban.
A megsemmisítésre vonatkozó különleges óvintézkedések és egyéb, a készítmény kezelésével kapcsolatos információk
Bármilyen fel nem használt készítmény, illetve hulladék anyag megsemmisítését a helyi előírások szerint kell végrehajtani.
A Micafungin Pharmazac-ot tilos egyéb gyógyszerekkel összekeverni vagy együtt infúzióban adni, kivéve az alábbiakban felsoroltakat. A Micafungin Pharmazac feloldásához és hígításához alkalmazzon aszeptikus technikát szobahőmérsékleten a következők szerint:
Távolítsa el a műanyag kupakot az injekciós üvegről, és fertőtlenítse alkohollal a dugót.
Öt ml 9 mg/ml (0,9%) koncentrációjú nátrium-klorid oldatos infúziót vagy 50 mg/ml (5%) koncentrációjú glükóz oldatos infúziót (100 ml-es üvegből/zsákból) aszeptikus módon és lassan fecskendezzen az egyes injekciós üvegekbe, azok belső fala mentén. Bár a koncentrátum felhabzik, mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy a keletkezett hab mennyisége minél kevesebb legyen. Oldja fel elegendő számú Micafungin Pharmazac injekciós üveg tartalmát, hogy megkapja a szükséges dózist mg-ban (lásd az alábbi táblázatot).
Óvatosan forgassa az injekciós üveget. FELRÁZNI TILOS! A pornak teljesen fel kell oldódnia. A koncentrátumot azonnal fel kell használni. Az injekciós üveget csak egyszer szabad felhasználni. A fel nem használt, elkészített koncentrátumot azonnal ki kell dobni.
Az elkészített koncentrátumot maradéktalanul fel kell szívni minden egyes injekciós üvegből, és visszajuttatni abba az infúziós üvegbe/zsákba, amelyből eredetileg kivették. A felhígított oldatos infúziót azonnal fel kell használni. Az alkalmazás közbeni kémiai és fizikai stabilitást 96 órán át igazolták 25 °C-on, fénytől védve, és a hígítást a fent leírtak szerint elvégezve.
Az infúziós üveget/zsákot óvatosan kell megfordítani a hígított oldat adagolásához, de NEM szabad felrázni, hogy elkerülhető legyen a habzás. Az oldatot tilos felhasználni, ha zavaros vagy csapadékos.
A hígított oldatos infúziót tartalmazó infúziós üveget/zsákot egy lezárható, a fényt át nem eresztő zacskóba kell helyezni, a fénytől való védelem érdekében.
Az oldatos infúzió előkészítése
A feloldást és a hígítást követően az oldatot intravénás infúzióban, körülbelül 1 óra alatt kell beadni.
Megjegyzés: (két keresztes)
Osztályozás: II./3 csoport
Korlátozott érvényű orvosi rendelvényhez kötött, az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 3. §-ának ga) pontja szerinti rendelőintézeti járóbeteg-szakellátást vagy fekvőbeteg-szakellátást nyújtó szolgáltatók által biztosított körülmények között alkalmazható gyógyszer (I).
A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY JOGOSULTJA
PHARMAZAC S.A.
1 An. Zaroliagki Str. & 6 D. Lamprou Str., 19001 Keratea Industrial Park,
Veniza Location, Görögország
A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY SZÁMA(I)
Micafungin Pharmazac 50 mg por oldatos infúzióhoz való koncentrátumhoz:
OGYI-T-24247/01 1×
Micafungin Pharmazac 100 mg por oldatos infúzióhoz való koncentrátumhoz
OGYI-T-24247/02 1×
A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY ELSŐ KIADÁSÁNAK/ MEGÚJÍTÁSÁNAK DÁTUMA
A forgalomba hozatali engedély első kiadásának dátuma: 2023. június 15.
A SZÖVEG ELLENŐRZÉSÉNEK DÁTUMA
2025. április 25.
| Javallat | ||
| Testtömeg > 40 kg | Testtömeg ≤ 40 kg | |
| Invazív candidiasis kezelése | 100 mg/nap* | 2 mg/ttkg/nap* |
| Nyelőcső-candidiasis kezelése | 150 mg/nap | 3 mg/ttkg/nap |
| Candida-fertőzés profilaxisa | 50 mg/nap | 1 mg/ttkg/nap |
| Javallat | ||
| Testtömeg > 40 kg | Testtömeg ≤ 40 kg | |
| Invazív candidiasis kezelése | 100 mg/nap* | 2 mg/ttkg/nap* |
| Candida-fertőzés profilaxisa | 50 mg/nap | 1 mg/ttkg/nap |
| Javallat | |
| Invazív candidiasis kezelése | 4 -10 mg/ttkg/nap* |
| Candida-fertőzés profilaxisa | 2 mg/ttkg/nap |
| Szervrendszer besorolás | Gyakori1/100 – <1/10 | Nem gyakori≥ 1/1000 – < 1/100 | Ritka1/10 000 –<1/1000 | Nem ismert(a rendelkezésre álló adatokból nem állapítható meg a gyakoriság) |
| Vérképzőszervi és nyirokrendszeri betegségek és tünetek | leukopenia, neutropenia, anaemia | pancytopenia, thrombocytopenia, eosinophilia, hypoalbuminaemia | hemolitikus anaemia, haemolysis (lásd 4.4 pont) | disszeminált intravascularis koaguláció |
| Immunrendszeri betegségek és tünetek | anaphylaxiás / anaphylactoid reakciók (lásd 4.4 pont), túlérzékenység | anaphylaxiás és anaphylactoid sokk (lásd 4.4 pont) | ||
| Endokrin betegségek és tünetek | hyperhidrosis | |||
| Anyagcsere- és táplálkozási betegségek és tünetek | hypokalaemia, hypomagnesaemia, hypocalcaemia | hyponatraemia, hyperkalaemia, hypophosphataemia, anorexia | ||
| Pszichiátriai kórképek | insomnia, szorongás, zavartság | |||
| Idegrendszeri betegségek és tünetek | fejfájás | aluszékonyság, tremor, szédülés, dysgeusia | ||
| Szívbetegségek és a szívvel kapcsolatos tünetek | tachycardia, palpitatiók, bradycardia | |||
| Érbetegségek és tünetek | phlebitis | hypotensio, hypertensio, kipirulás | shock | |
| Légzőrendszeri, mellkasi és mediastinalis betegségek és tünetek | dyspnoe | |||
| Emésztőrendszeri betegségek és tünetek | hányinger, hányás, hasmenés, hasi fájdalom | emésztési zavar, székrekedés | ||
| Máj- és epebetegségek, illetve tünetek | emelkedett alkalikus-foszfatáz-vérszint, emelkedett glutamát-oxálacetát-transzaminázszint, emelkedett glutamát-piruvát-transzamináz-szint, emelkedett bilirubin-vérszint (beleértve a hyperbilirubinaemiát is), kóros májfunkciós vizsgálati eredmények | Májelégtelenség (lásd 4.4 pont), emelkedett gamma-glutamiltranszferáz-szint, sárgaság, cholestasis, hepatomegalia, hepatitis | májsejtkárosodás, beleértve a halálos kimenetelű eseteket is (lásd 4.4 pont) | |
| A bőr és a bőr alatti szövet betegségei és tünetei | bőrkiütés | urticaria, pruritus, erythema | toxicus bőr eruptio,erythema multiforme, Stevens-Johnson szindóma, toxikus epidermális necrolysis (lásd 4.4 pont) | |
| Vese- és húgyúti betegségek és tünetek | emelkedett kreatinin vérszint, emelkedett karbamid vérszint, a veseelégtelenség súlyosbodása | vesekárosodás (lásd 4.4 pont), akut veseelégtelenség | ||
| Általános tünetek, az alkalmazás helyén fellépő reakciók | láz, hidegrázás | thrombosis az injekció beadásának helyén, gyulladás az infúzió beadásának helyén, fájdalom az injekció beadásának helyén, perifériás oedema | ||
| Laboratóriumi és egyéb vizsgálatok eredményei | a laktát-dehidrogenáz emelkedett vérszintje |
| Vérképzőszervi és nyirokrendszeri betegségek és tünetek | |
| gyakori | thrombocytopenia |
| Szívbetegségek és a szívvel kapcsolatos tünetek | |
| gyakori | tachycardia |
| Érbetegségek és tünetek | |
| gyakori | hypertensio, hypotensio |
| Máj- és epebetegségek, illetve tünetek | |
| gyakori | hyperbilirubinaemia, májmegnagyobbodás |
| Vese- és húgyúti betegségek és tünetek | |
| gyakori | akut veseelégtelenség, emelkedett karbamid-vérszint |
| EUCAST határértékek Candida fajok | MIC határérték (mg/l) | |
| ≤S (fogékony) | >R (rezisztens) | |
| Candida albicans | 0,016 | 0,016 |
| Candida glabrata | 0,03 | 0,03 |
| Candida parapsilosis | 0,002 | 2 |
| Candida tropicalis 1 | Nem áll rendelkezésre elegendő bizonyíték | |
| Candida krusei1 | Nem áll rendelkezésre elegendő bizonyíték | |
| Candida guilliermondii1 | Nem áll rendelkezésre elegendő bizonyíték | |
| Egyéb Candida spp. | Nem áll rendelkezésre elegendő bizonyíték | |
| 1 A MIC-értékek a C. tropicalis esetében 1-2 kétszeres hígítási lépcsővel magasabbak, mint a C. albicans és a C. glabrata esetében. A klinikai vizsgálatban a sikeres kimenetel számszerűen némileg kevesebb volt a C. tropicalis esetében, mint a C. albicans-nál mindkét dózis tekintetében (100 és 150 mg naponta). A különbség azonban nem volt szignifikáns, és az, hogy ez jelenthet-e releváns klinikai különbséget, nem ismeretes. A MIC-értékek a C. krusei esetében körülbelül 3 kétszeres hígítási lépcsővel magasabbak, mint a C. albicans esetében és ehhez hasonlóan a C. guilliermondii-nál pedig hozzávetőleg 8 kétszeres hígítási lépcsővel magasabbak. Ráadásul a klinikai vizsgálatok során csak kevés olyan eset volt, melyekben ezek a fajok érintettek voltak. Ez azt jelenti, hogy nincs elegendő bizonyíték arra, hogy vajon ezen patogének vad típusú populációja fogékonynak tekinthető-e a mikafunginra. |
| Mikafungin | Liposzómás amfotericin B | %-os eltérés [95% CI] | |||
| N | n (%) | N | n (%) | ||
| Felnőtt betegek | |||||
| Kezelés összesített eredményessége | 202 | 181 (89,6) | 190 | 170 (89,5) | 0,1 [-5,9, 6,1] † |
| Kezelés összesített eredményessége neutropéniás státuszban | |||||
| Neutropénia a vizsgálat megkezdésekor | 24 | 18 (75,0) | 15 | 12 (80,0) | 0,7 [-5,3, 6,7] ‡ |
| Nincs neutropénia a vizsgálat megkezdésekor | 178 | 163 (91,6) | 175 | 158 (90,3) | |
| Gyermek betegek | |||||
| Kezelés összesített eredményessége | 48 | 35 (72,9) | 50 | 38 (76,0) | -2,7 [-17,3, 11,9] § |
| 2 év alatti | 26 | 21 (80,8) | 31 | 24 (77,4) | |
| Koraszülött csecsemők | 10 | 7 (70,0) | 9 | 6 (66,7) | |
| Újszülöttek (0 napos és4 hetes között) | 7 | 7 (100) | 5 | 4 (80) | |
| 2 és 15 éves között | 22 | 14 (63,6) | 19 | 14 (73,7) | |
| Felnőttek és gyermekek együtt, a kezelés összesített eredményessége a Candida fajok esetében | |||||
| Candida albicans | 102 | 91 (89,2) | 98 | 89 (90,8) | |
| Nem albicans fajok¶: összes | 151 | 133 (88,1) | 140 | 123 (87,9) | |
| C. tropicalis | 59 | 54 (91,5) | 51 | 49 (96,1) | |
| C. parapsilosis | 48 | 41 (85,4) | 44 | 35 (79,5) | |
| C. glabrata | 23 | 19 (82,6) | 17 | 14 (82,4) | |
| C. krusei | 9 | 8 (88,9) | 7 | 6 (85,7) |
| Dózis (mg) | Felhasznált Micafungin Pharmazac injekciós üvegek száma (mg/injekciós üveg) | Az injekciós üvegenként hozzáadandó nátrium-klorid (0,9%) vagy glükóz (5%) térfogata | A feloldott por térfogata (koncentrációja) | Standard infúzió (kiegészítve100 ml-re)Végkoncentráció |
| 50 | 1 × 50 | 5 ml | kb. 5 ml(10 mg/ml) | 0,5 mg/ml |
| 100 | 1 × 100 | 5 ml | kb. 5 ml(20 mg/ml) | 1,0 mg/ml |
| 150 | 1 × 100 + 1 × 50 | 5 ml | kb. 10 ml | 1,5 mg/ml |
| 200 | 2 × 100 | 5 ml | kb. 10 ml | 2,0 mg/ml |