1. A GYÓGYSZER NEVE
Naxalgan 75 mg kemény kapszula
Naxalgan 150 mg kemény kapszula
Naxalgan 300 mg kemény kapszula
2. MINŐSÉGI ÉS MENNYISÉGI ÖSSZETÉTEL
Naxalgan 75 mg kemény kapszula
75 mg pregabalint tartalmaz kemény kapszulánként.
Naxalgan 150 mg kemény kapszula
150 mg pregabalint tartalmaz kemény kapszulánként.
Naxalgan 300 mg kemény kapszula
300 mg pregabalint tartalmaz kemény kapszulánként.
Ismert hatású segédanyag:
Naxalgan 75 mg kemény kapszula: 8,25 mg laktóz-monohidrát kemény kapszulánként.
Naxalgan 150 mg kemény kapszula: 16,50 mg laktóz-monohidrát kemény kapszulánként.
Naxalgan 300 mg kemény kapszula: 33 mg laktóz-monohidrát kemény kapszulánként.
A segédanyagok teljes listáját lásd a 6.1 pontban.
3. GYÓGYSZERFORMA
Naxalgan 75 mg kemény kapszula
4-es méretű, narancssárga színű, átlátszatlan felső részű és fehér színű, átlátszatlan alsó részű kemény kapszula, az alsó részén fekete „75” jelöléssel ellátva. A kapszula fehér vagy csaknem fehér port tartalmaz.
Naxalgan 150 mg kemény kapszula
2-es méretű, fehér színű, átlátszatlan felső részű és fehér színű, átlátszatlan alsó részű kemény kapszula, az alsó részén fekete „150” jelöléssel ellátva. A kapszula fehér vagy csaknem fehér port tartalmaz.
Naxalgan 300 mg kemény kapszula
0-ás méretű, narancssárga színű, átlátszatlan felső részű és fehér színű, átlátszatlan alsó részű kemény kapszula, az alsó részén fekete „300” jelöléssel ellátva. A kapszula fehér vagy csaknem fehér port tartalmaz.
4. KLINIKAI JELLEMZŐK
4.1 Terápiás javallatok
Neuropathiás fájdalom
A Naxalgan perifériás és centrális neuropathiás fájdalom kezelésére javallott felnőtteknek.
Epilepszia
A Naxalgan a szekunder generalizációval, vagy anélkül fellépő parciális rohamok adjuváns kezelésére javallott felnőtteknek.
Generalizált szorongás
A Naxalgan generalizált szorongás (Generalised Anxiety Disorder – GAD) kezelésére javallott felnőtteknek.
4.2 Adagolás és alkalmazás
Adagolás
A terápiás tartomány 150‑600 mg naponta, amelyet két vagy három adagra elosztva kell bevenni.
Neuropathiás fájdalom
A pregabalin kezdő dózisa 150 mg naponta, 2‑3 adagra elosztva. Az egyénenként változó hatás és tolerabilitás függvényében a napi dózis 3‑7 nap múlva 300 mg‑ra emelhető, és amennyiben szükség van rá, újabb 7 nap múlva a napi dózis maximum 600 mg-ig tovább emelhető.
Epilepszia
A pregabalin kezdő dózisa 150 mg naponta, 2‑3 adagra elosztva. Az egyénenként változó hatás és tolerabilitás függvényében a napi dózis egy hét múlva 300 mg‑ra emelhető. Újabb egy hét múlva a napi dózis maximum 600 mg‑ig emelhető.
Generalizált szorongás
A dózistartomány 150‑600 mg naponta, két vagy három adagra elosztva. A kezelés szükségességét rendszeresen újra kell értékelni.
A pregabalin kezdő dózisa 150 mg naponta. Az egyénenként változó hatás és tolerabilitás függvényében a napi dózis egy hét múlva 300 mg‑ra emelhető. Egy újabb hét elteltével a napi dózis 450 mg‑ra emelhető. A 600 mg‑os maximális napi dózis további egy hét múlva érhető el.
A pregabalin-kezelés felfüggesztése
A jelenlegi klinikai gyakorlat szerint, ha a pregabalin-kezelést fel kell függeszteni, akkor a javallattól függetlenül, fokozatosan, legalább egy hét alatt kell megvonni a gyógyszert (lásd 4.4 és 4.8 pont).
Vesekárosodás
A pregabalin a vérkeringésből elsősorban renalis exkrécióval ürül változatlan formában. Mivel a pregabalin-clearance egyenesen arányos a kreatinin-clearance‑szel (lásd 5.2 pont), károsodott vesefunkciójú betegeknél a dózis csökkentésének mértékét a kreatinin-clearance függvényében (CLkr), egyénre szabva kell meghatározni, az 1. táblázatnak megfelelően, amelyet az alábbi képlet segítségével állapítottak meg:
CLkr (ml/perc) = 1,23 × [140 – életkor (évek)] × testtömeg (kg) (× 0,85 nőbetegek esetén)
szérum kreatinin (mikromol/l)
A pregabalint a plazmából hemodialízissel hatékonyan el lehet távolítani (4 óra alatt a gyógyszer 50%‑át). Hemodializált betegeknél a napi pregabalin dózist a vesefunkció alapján kell beállítani. A napi dózison felül egy kiegészítő dózist kell bevenni közvetlenül mindegyik 4 órás hemodialízis kezelés után (lásd 1. táblázat).
1. táblázat A pregabalin dózis módosítása a vesefunkció alapján
|
Kreatinin-clearance (CLkr) (ml/perc) |
Pregabalin teljes napi dózis* |
Adagolási rend |
|
|
Kezdő dózis (mg/nap) |
Maximális dózis (mg/nap) | ||
|
≥ 60 |
150 |
600 |
BID vagy TID |
|
≥ 30 ‑ < 60 |
75 |
300 |
BID vagy TID |
|
≥ 15 ‑ < 30 |
25‑50** |
150 |
Naponta egyszer vagy BID |
|
< 15 |
25** |
75 |
Naponta egyszer |
|
Kiegészítő dózis hemodialízis után (mg) |
|||
|
25** |
100 |
Egy adagban+ |
|
TID: napi három adagra osztva
BID: napi két adagra osztva
*A teljes napi dózist (mg/nap) az adagolási rendnek megfelelően kell elosztani, hogy megkapjuk a mg/adag értékeket.
+A kiegészítő dózis egy további adagot jelent.
Májkárosodás
Májkárosodásban szenvedő betegek kezelésekor nem szükséges a dózis módosítása (lásd 5.2 pont).
Gyermekek és serdülők
A pregabalin biztonságosságát és hatásosságát 12 évesnél fiatalabb gyermekek és serdülők (12‑betöltött 18 éves korú) esetében nem igazolták. A jelenleg rendelkezésre álló adatok leírása a 4.8, 5.1 és 5.2 pontban található, de nincs az adagolásra vonatkozó javaslat.
Idősek
Idős betegek esetében szükség lehet a pregabalin dózisának csökkentésére, amennyiben a beteg csökkent vesefunkcióval rendelkezik (lásd 5.2 pont).
Az alkalmazás módja
A Naxalgan étkezés közben vagy étkezéstől függetlenül is bevehető.
A Naxalgan csak szájon át alkalmazható.
4.3 Ellenjavallatok
A készítmény hatóanyagával vagy a 6.1 pontban felsorolt bármely segédanyagával szembeni túlérzékenység
4.4 Különleges figyelmeztetések és az alkalmazással kapcsolatos óvintézkedések
Diabéteszes betegek
A jelenlegi klinikai gyakorlatnak megfelelően, az olyan diabéteszes betegek esetében, akiknél a pregabalin-kezelés során súlygyarapodás jelentkezik, szükség lehet a hypoglykaemiás gyógyszer adagolásának módosítására.
Túlérzékenységi reakciók
A forgalomba hozatalt követő tapasztalatok során túlérzékenységi reakciókról számoltak be, köztük angiooedemás esetekről. A pregabalin-kezelést azonnal meg kell szakítani, ha megjelennek az angiooedema tünetei, mint az arc-, a szájkörüli vagy felsőlégúti duzzanat.
Bőrt érintő, súlyos mellékhatások
Bőrt érintő, súlyos mellékhatásokat (SCARs), köztük Stevens–Johnson-szindrómát (SJS) és toxicus epidermalis necrolysist (TEN) jelentettek ritka előfordulással a pregabalin alkalmazásával kapcsolatban, amelyek életveszélyesek vagy halálos kimenetelűek is lehetnek. A gyógyszer rendelésekor tájékoztatni kell a betegeket a súlyos bőrreakciók jeleiről és tüneteiről, és ezek kialakulását szorosan monitorozni kell. Amennyiben ilyen reakciók kialakulására utaló jeleket vagy tüneteket észlelnek, a pregabalin-kezelést azonnal le kell állítani, és (szükség esetén) mérlegelni kell másik terápiás lehetőség alkalmazását.
Szédülés, aluszékonyság, eszméletvesztés, zavartság és mentális károsodás
A pregabalin-kezelés szédüléssel és aluszékonysággal járhat, amely a véletlen sérülések (elesés) gyakoribb előfordulásához vezethet az idősek körében. A forgalomba hozatalt követően eszméletvesztést, zavartságot és mentális károsodást jelentettek még. Ezért a betegeket tájékoztatni kell arról, hogy legyenek óvatosak mindaddig, amíg meg nem ismerik a gyógyszer lehetséges hatásait.
A látással összefüggő hatások
Kontrollos vizsgálatokban a placebóval kezeltekhez képest a pregabalinnal kezelt betegek nagyobb hányada számolt be homályos látásról, mely az esetek többségében a kezelés folytatásakor megszűnt. A klinikai vizsgálatokban, ahol szemészeti vizsgálatot is végeztek, a látásélesség csökkenésének és a látótér eltérésnek az előfordulási gyakorisága a pregabalinnal kezelt betegeknél magasabb volt, mint a placebóval kezelteknél. A szemfenéki elváltozások incidenciája nagyobb volt a placebóval kezelt betegeknél (lásd 5.1 pont).
A forgalomba hozatalt követő tapasztalatok során látással összefüggő mellékhatásokról, köztük látásvesztésről, homályos látásról vagy a látásélesség egyéb változásairól is beszámoltak, melyek a legtöbb esetben átmenetiek voltak. A pregabalin elhagyása ezeknek a szemészeti tüneteknek a megszűnését vagy a javulását eredményezheti.
Veseelégtelenség
Veseelégtelenség eseteit jelentették, és néhány esetben a pregabalin alkalmazásának befejezése után ezek a mellékhatások reverzíbilisnek bizonyultak.
Egyidejűleg adott antiepileptikus gyógyszerek megvonása
Nem áll rendelkezésre elegendő adat az egyidejűleg adott antiepileptikus gyógyszerek megvonásáról, amikor a pregabalin kiegészítő adagolásával sikerült a rohamokat megfékezni és a pregabalin monoterápia elérése volt a cél.
Pangásos szívelégtelenség
A forgalomba hozatalt követően néhány pregabalint szedő betegnél pangásos szívelégtelenséget jelentettek. Ezeket a reakciókat leginkább idős, kardiovaszkulárisan veszélyeztetett betegnél alkalmazott pregabalin-kezelés folyamán észlelték. A pregabalint körültekintően kell alkalmazni ezeknél a betegeknél. A pregabalin alkalmazásának felfüggesztésével a reakciók megszűnhetnek.
Gerincvelősérülés következtében kialakult centrális neuropathiás fájdalom kezelése
Gerincvelősérülés következtében kialakult centrális neuropathiás fájdalom kezelése során általában véve a mellékhatások, a központi idegrendszeri mellékhatások és különösen az aluszékonyság előfordulási gyakorisága megnőtt. Ez a tünetek kezeléséhez szükséges egyidejűleg alkalmazott gyógyszerek (pl. izomrelaxánsok) additív hatásának is tulajdonítható. A pregabalin ebben az állapotban történő felírásakor ezt figyelembe kell venni.
Légzésdepresszió
Súlyos légzésdepresszióról számoltak be a pregabalin alkalmazásával kapcsolatban. Az idősek, illetve azon betegek esetén, akik károsodott légzési funkcióval, légzőszervi vagy neurológiai betegségekkel, vesekárosodással élnek vagy egyidejűleg központi idegrendszeri depresszánsokat alkalmaznak, nagyobb lehet a kockázata annak, hogy ezt a súlyos mellékhatást tapasztalják. Ezen betegeknél szükség lehet a dózis módosítására (lásd 4.2 pont).
Öngyilkossági gondolatok és magatartás
Öngyilkossági gondolatokról és magatartásról számoltak be különböző indikációkban antiepileptikus gyógyszerekkel kezelt betegeknél. Antiepileptikumokkal végzett, randomizált, placebokontrollos vizsgálatok egyesített adatainak metaanalízise szintén kimutatta az öngyilkossági gondolatok és magatartás kis mértékben megnövekedett kockázatát. Ezen kockázat mechanizmusa nem ismert. A forgalomba hozatalt követően a pregabalinnal kezelt betegeknél öngyilkossági gondolatok és öngyilkos magatartás eseteit észlelték (lásd 4.8 pont). Egy önkontrollos elrendezésű epidemiológiai vizsgálat (a kezelési időszakok és kezelés nélküli időszakok egyénenkénti összehasonlítása) alapján a pregabalinnal kezelt betegeknél megemelkedett az öngyilkossági magatartás megjelenésének és az öngyilkosság általi halálozásnak a kockázata.
A betegeknek (és a betegek gondozóinak) tanácsolni kell, hogy forduljanak orvoshoz, ha öngyilkossági gondolatok vagy öngyilkos magatartás jelei mutatkoznak. A betegeket meg kell figyelni az öngyilkossági gondolatok és öngyilkos magatartás megjelenésének tekintetében, és a megfelelő kezelést kell fontolóra venni. Öngyilkossági gondolatok és öngyilkos magatartás megjelenése esetén meg kell fontolni a pregabalin-kezelés felfüggesztését.
A tápcsatorna distalis szakaszának csökkent működése
A forgalomba hozatalt követően a tápcsatorna distalis szakaszának csökkent működésével összefüggő eseményeket (pl. bélelzáródás, paralyticus ileus, székrekedés) jelentettek a pregabalin olyan gyógyszerekkel történő együttes alkalmazásakor, melyek székrekedést okozhatnak, mint például az opioid analgetikumok. A pregabalin és az opioidok kombinációban történő alkalmazásakor, a székrekedést megelőző intézkedések megfontolhatók (különösen nőbetegeknél és időseknél).
Együttes alkalmazás opioidokkal
Kellő körültekintés javasolt pregabalin és opioid együttes felírásakor a központi idegrendszeri depresszió kockázata miatt (lásd 4.5 pont). Egy opioidfelhasználók körében végzett eset-kontroll vizsgálatban az opioidokkal egyidejűleg pregabalint kapó betegeknél fokozódott az opioidokhoz kapcsolódó halálozás kockázata az önmagában opioidokat alkalmazóknál tapasztaltakhoz képest (korrigált esélyhányados [adjusted odds ratio, aOR]: 1,68 [95%‑os CI: 1,19‑2,36]). Ezt a fokozott kockázatot a pregabalin kis dózisainál (≤ 300 mg, aOR: 1,52 [95%‑os CI: 1,04‑2,22]) figyelték meg, és a kockázat a pregabalin nagy dózisainál (> 300 mg, aOR: 2,51 [95%‑os CI: 1,24‑5,06]) emelkedő tendenciát mutatott.
Visszaélés, abúzus potenciál vagy függőség
A pregabalin gyógyszerfüggőséget okozhat, ami terápiás dózisoknál is előfordulhat. Abúzus és helytelen alkalmazás eseteit jelentették. Nagyobb a pregabalin helytelen alkalmazásának, az abúzusnak és a függőségnek a kockázata azon betegeknél, akik anamnézisében gyógyszerrel való visszaélés szerepel, és az ilyen betegeknél a pregabalint elővigyázatossággal kell alkalmazni. A pregabalin felírása előtt gondosan fel kell mérni a visszaélés, abúzus és függőség kockázatát a betegnél.
A pregabalinnal kezelt betegeknél monitorozni kell a pregabalin helytelen alkalmazásának, az abúzusnak és a függőségnek a tüneteit, mint például a tolerancia kialakulását, a dózisnövelést és a gyógyszerkereső magatartást.
Megvonási tünetek
Néhány betegnél megvonási tüneteket figyeltek meg rövid-, illetve hosszú távú pregabalin-kezelés felfüggesztését követően. A következő tüneteket jelentették: álmatlanság, fejfájás, hányinger, szorongás, hasmenés, influenzaszerű-tünetegyüttes, idegesség, depresszió, fájdalom, convulsio, hyperhidrosis és szédülés. A pregabalin alkalmazásának leállítását követően az elvonási tünetek megjelenése gyógyszerfüggőségre utalhat (lásd 4.8 pont). Erről a beteget a terápia megkezdésekor tájékoztatni kell. Ha le kell állítani a pregabalin-kezelést, javasolt azt legalább 1 hét alatt, fokozatosan megtenni, függetlenül a javallattól (lásd 4.2 pont).
A pregabalin alkalmazása során vagy röviddel a pregabalin felfüggesztését követően convulsiók jelentkezhetnek, beleértve a status epilepticust és a grand mal rohamokat.
A hosszú távú pregabalin-kezelés felfüggesztésével kapcsolatosan az adatok arra utalnak, hogy a megvonási tünetek előfordulási gyakorisága és súlyossága dózisfüggő lehet.
Encephalopathia
Encephalopathia eseteit jelentették, főleg olyan alapbetegségben szenvedő betegeknél, amely encephalopathiát válthat ki.
Fogamzóképes nők/fogamzásgátlás
A pregabalin alkalmazása a terhesség első trimeszterében súlyos születési rendellenességeket okozhat a születendő gyermekben. A pregabalint kizárólag abban az esetben szabad alkalmazni a terhesség alatt, ha az anyára gyakorolt előny egyértelműen meghaladja a magzatot érintő lehetséges kockázatot. A fogamzóképes nőknek hatékony fogamzásgátló módszert kell alkalmazniuk a kezelés ideje alatt (lásd 4.6 pont).
Laktóz-intolerancia
A Naxalgan laktóz-monohidrátot tartalmaz. Ritkán előforduló, örökletes galaktóz-intoleranciában, teljes laktáz-hiányban vagy glükóz-galaktóz malabszorpcióban a készítmény nem szedhető.
4.5 Gyógyszerkölcsönhatások és egyéb interakciók
Mivel a pregabalin nagyrészt változatlan formában a vizelettel választódik ki és embernél csak elenyésző része metabolizálódik (egy adagnak kevesebb, mint 2%‑a mutatható ki metabolitok formájában a vizeletből), in vitro nem gátolja más gyógyszerek metabolizmusát és nem kötődik plazmafehérjékhez, nem valószínű, hogy a pregabalin farmakokinetikai interakciókat okozna vagy ilyen interakcióknak lenne tárgya.
In vivo vizsgálatok és populációs farmakokinetikai elemzés
Ennek megfelelően in vivo vizsgálatokban nem észleltek klinikailag jelentős farmakokinetikai interakciókat pregabalin és fenitoin, karbamazepin, valproinsav, lamotrigin, gabapentin, lorazepám, oxikodon vagy etanol között. A populációs farmakokinetikai elemzés azt mutatta, hogy az orális antidiabetikumok, a diuretikumok, az inzulin, a fenobarbitál, a tiagabin és a topiramát nem befolyásolták klinikai szempontból szignifikánsan a pregabalin clearance‑ét.
Orális fogamzásgátlók, noretiszteron és/vagy etinil-ösztradiol
A pregabalin és noretiszteron és/vagy etinil-ösztradiol tartalmú orális fogamzásgátlók egyidejű adása egyik hatóanyag egyensúlyi farmakokinetikáját sem befolyásolja.
Központi idegrendszerre ható gyógyszerek
A pregabalin potenciálhatja az alkohol és a lorazepám hatását.
A forgalomba hozatalt követően pregabalint és opioidokat és/vagy egyéb központi idegrendszeri depresszánsokat szedő betegeknél légzési elégtelenséget, kómát és halált jelentettek. Úgy tűnik, hogy az oxikodon és a pregabalin hatása összeadódik a kognitív- és a durva motoros funkciók csökkentésében.
Interakciók időseknél
Idős önkéntesekkel nem végeztek specifikus farmakodinámiás interakciós vizsgálatokat. Interakciós vizsgálatokat csak felnőttek körében végeztek.
4.6 Termékenység, terhesség és szoptatás
Fogamzóképes nők/Fogamzásgátlás
A fogamzóképes nőknek hatékony fogamzásgátló módszert kell alkalmazniuk a kezelés ideje alatt (lásd 4.4 pont).
Terhesség
Az állatokkal végzett kísérletek reprodukciós toxicitást mutattak (lásd 5.3 pont).
Kimutatták, hogy a pregabalin patkányokban átjut a placentán (lásd 5.2 pont). A pregabalin átjuthat a humán placentán is.
Súlyos veleszületett fejlődési rendellenességek
Egy több mint 2700, az első trimeszter során pregabalinnak kitett terhességet vizsgáló skandináv megfigyeléses vizsgálat adatai alapján a pregabalinnak kitett gyermekgyógyászati betegcsoportban (élő vagy halvaszületett) nagyobb volt a súlyos veleszületett rendellenességek (major congenital malformations, MCM) előfordulása, mint a nem kitett betegcsoportban (5,9% vs. 4,1%).
Az első trimeszterben pregabalinnak kitett gyermekgyógyászati betegcsoportban az MCM kockázata valamivel nagyobb volt a nem kitett betegcsoporthoz képest (korrigált prevalenciaarány és 95%‑os konfidenciaintervallum: 1,14 [0,96–1,35]), valamint a lamotriginnek (1,29 [1,01–1,65]) vagy duloxetinnek (1,39 [1,07–1,82]) kitett betegcsoporthoz képest is.
A specifikus fejlődési rendellenességekre vonatkozó elemzések nagyobb kockázatot mutattak ki az idegrendszert, a szemet, az orofacialis hasadékokat, a húgyutakat, valamint a nemi szerveket érintő fejlődési rendellenességek tekintetében, a számok azonban kicsik voltak, a becslések pedig pontatlanok.
A Naxalgan‑t a terhesség ideje alatt nem szabad alkalmazni, csak akkor, ha erre egyértelműen szükség van (ha az anyára nézve a várható előny egyértelműen nagyobb, mint a magzatra vonatkozó esetleges kockázat).
Szoptatás
A pregabalin kiválasztódik az emberi anyatejbe (lásd 5.2 pont). A pregabalin hatása az újszülöttre/csecsemőre nem ismert. A pregabalin alkalmazása előtt el kell dönteni, hogy a szoptatást függesztik fel, vagy megszakítják a pregabalin-kezelést, figyelembe véve a szoptatás előnyét a gyermekre nézve, valamint a terápia előnyét az anyára nézve.
Termékenység
Nincsenek a pregabalinnak a női termékenységre kifejtett hatásaira vonatkozó klinikai adatok.
A pregabalin spermiumok motilitására gyakorolt hatását értékelő klinikai vizsgálatban a pregabalint egészséges férfi önkénteseknél 600 mg/nap dózisban alkalmazták. Három hónapos kezelés után a nem gyakorolt hatást a spermiumok motilitására.
Egy nőstény patkányokkal végzett fertilitási vizsgálat során nem kívánatos reproduktív hatásokat mutattak ki. Hím patkányokkal végzett fertilitási vizsgálatokban a termékenységre és a fejlődésre kifejtett nem kívánatos hatásokat mutattak ki. Ezen adatok klinikai jelentősége nem ismert (lásd 5.3 pont).
4.7 A készítmény hatásai a gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges képességekre
A pregabalin kismértékben, vagy mérsékelten befolyásolhatja a gépjárművezetéshez és gépek kezeléséhez szükséges képességeket. A pregabalin szédülést és aluszékonyságot okozhat, ezért befolyásolhatja a gépjárművezetéshez és gépek kezeléséhez szükséges képességeket. A betegeket tájékoztatni kell, hogy addig, amíg nem ismerik, hogy a gyógyszer befolyásolja-e ezen képességeiket, ne vezessenek, ne kezeljenek összetett gépeket, illetve ne végezzenek más, potenciálisan veszélyes tevékenységeket.
4.8 Nemkívánatos hatások, mellékhatások
A pregabalin klinikai vizsgálati programjában több mint 8900 beteg kapott pregabalint, közülük több mint 5600‑an vettek részt kettős vak, placebokontrollos vizsgálatokban. A leggyakrabban jelentett mellékhatás a szédülés és a somnolentia volt. A mellékhatások általában enyhék, illetve közepes fokúak voltak. Az összes kontrollos vizsgálatban a pregabalint szedő betegek 12%‑ánál függesztették fel a kezelést mellékhatások következtében míg ez az arány 5% volt a placebót szedő betegek esetében. A kezelés felfüggesztését eredményező leggyakoribb mellékhatás a pregabalint szedő betegcsoportokban a szédülés és a somnolentia volt.
Az alábbi 2. táblázatban van felsorolva az összes mellékhatás szervrendszerenként és előfordulási gyakoriság szerint (nagyon gyakori (≥ 1/10); gyakori (≥ 1/100 ‑ < 1/10); nem gyakori (≥ 1/1000 ‑ < 1/100); ritka (≥ 10 000 ‑ < 1/1000); nagyon ritka (< 1/10 000), nem ismert (a gyakoriság a rendelkezésre álló adatokból nem állapítható meg), amely a placebóhoz képest nagyobb gyakorisággal és több, mint egy betegnél fordult elő. Az egyes gyakorisági kategóriákon belül a mellékhatások csökkenő súlyosság szerint kerülnek megadásra.
A felsorolt mellékhatások az alapbetegséggel és/vagy az egyidejűleg szedett gyógyszerekkel is összefüggésben lehetnek.
Gerincvelősérülés következtében kialakult centrális neuropathiás fájdalom kezelése során általában véve a mellékhatások, a központi idegrendszeri nemkívánatos események és különösen az aluszékonyság előfordulási gyakorisága megnőtt (lásd 4.4 pont).
A 2. táblázatban a forgalomba hozatalt követő tapasztalatból származó további hatások dőlt betűvel vannak feltüntetve.
2. táblázat a pregabalin nemkívánatos hatásai
|
Szervrendszeri kategória |
Nemkívánatos hatások |
|---|---|
|
Fertőző betegségek és parazitafertőzések |
|
|
Gyakori |
Nasopharyngitis |
|
Vérképzőszervi és nyirokrendszeri betegségek és tünetek |
|
|
Nem gyakori |
Neutropenia |
|
Immunrendszeri betegségek és tünetek |
|
|
Nem gyakori |
Túlérzékenység |
|
Ritka |
Angiooedema, allergiás reakció |
|
Anyagcsere- és táplálkozási betegségek és tünetek |
|
|
Gyakori |
Megnövekedett étvágy |
|
Nem gyakori |
Étvágytalanság, hypoglykaemia |
|
Pszichiátriai kórképek |
|
|
Gyakori |
Eufórikus hangulat, zavartság, ingerlékenység, dezorientáció, insomnia, csökkent libidó |
|
Nem gyakori |
Hallucináció, pánikroham, nyugtalanság, agitáció, depresszió, depresszív hangulat, emelkedett hangulat, agresszió, hangulati hullámzások, deperszonalizáció, szótalálási nehézség, kóros álmok, megnövekedett libidó, anorgasmia, apátia |
|
Ritka |
Gátlások felszabadulása, öngyilkos magatartás, öngyilkossági gondolatok |
|
Nem ismert |
Gyógyszerfüggőség |
|
Idegrendszeri betegségek és tünetek |
|
|
Nagyon gyakori |
Szédülés, somnolentia, fejfájás |
|
Gyakori |
Ataxia, koordinációs zavar, tremor, dysarthria, amnézia, memóriakárosodás, figyelemzavar, paraesthesia, hypaesthesia, szedáció, egyensúlyzavar, letargia |
|
Nem gyakori |
Syncope, stupor, myoclonus, eszméletvesztés, pszichomotoros hiperaktivitás, dyskinesia, posturalis szédülés, intenciós tremor, nystagmus, kognitív zavar, mentális károsodás, beszédzavar, hyporeflexia, hyperaesthesia, égő érzés, ízérzés hiánya, rossz közérzet |
|
Ritka |
Convulsiók, parosmia, hypokinesia, dysgraphia, parkinsonizmus |
|
Szembetegségek és szemészeti tünetek |
|
|
Gyakori |
Homályos látás, diplopia |
|
Nem gyakori |
Perifériás látás elvesztése, látászavar, szemduzzanat, látótérkiesés, csökkent látásélesség, szemfájdalom, asthenopia, szikralátás, száraz szem, fokozott könnyezés, szemirritáció |
|
Ritka |
Látásvesztés, keratitis, oscillopsia, térlátás-érzékelés megváltozása, mydriasis, strabismus, szemkáprázás |
|
A fül és az egyensúly-érzékelő szerv betegségei és tünetei |
|
|
Gyakori |
Vertigo |
|
Nem gyakori |
Hyperacusis |
|
Szívbetegségek és a szívvel kapcsolatos tünetek |
|
|
Nem gyakori |
Tachycardia, I. fokú atrioventricularis blokk, sinus bradycardia, pangásos szívelégtelenség |
|
Ritka |
QT‑távolság megnyúlása, sinus tachycardia, sinus arrhythmia |
|
Érbetegségek és tünetek |
|
|
Nem gyakori |
Hypotonia, hypertonia, hőhullámok, kipirulás, hideg végtagok |
|
Légzőrendszeri, mellkasi és mediastinalis betegségek és tünetek |
|
|
Nem gyakori |
Dyspnoe, orrvérzés, köhögés, orrdugulás, rhinitis, horkolás, orrszárazság |
|
Ritka |
Tüdő oedema, torokszorítás-érzés |
|
Nem ismert |
Légzésdepresszió |
|
Emésztőrendszeri betegségek és tünetek |
|
|
Gyakori |
Hányás, hányinger, székrekedés, hasmenés, flatulentia, haspuffadás, szájszárazság |
|
Nem gyakori |
Gastro-oesophagealis reflux betegség, fokozott nyálelválasztás, orális hypaesthesia |
|
Ritka |
Ascites, pancreatitis, nyelvduzzanat, dysphagia |
|
Máj- és epebetegségek, illetve tünetek |
|
|
Nem gyakori |
Emelkedett májenzimszintek* |
|
Ritka |
Icterus |
|
Nagyon ritka |
Májelégtelenség, hepatitis |
|
A bőr és a bőr alatti szövet betegségei és tünetei |
|
|
Nem gyakori |
Papulás bőrkiütés, urticaria, hyperhidrosis, viszketés |
|
Ritka |
Stevens–Johnson-szindróma, hideg verítékezés, toxicus epidermalis necrolysis |
|
A csont- és izomrendszer, valamint a kötőszövet betegségei és tünetei |
|
|
Gyakori |
Izomgörcs, ízületi fájdalom, hátfájdalom, fájdalom a végtagokban, nyaki izomgörcs |
|
Nem gyakori |
Ízületi duzzanat, myalgia, izomrángás, nyakfájdalom, izommerevség |
|
Ritka |
Rhabdomyolysis |
|
Vese- és húgyúti betegségek és tünetek |
|
|
Nem gyakori |
Vizelet inkontinencia, dysuria |
|
Ritka |
Veseelégtelenség, oliguria, vizeletretenció |
|
A nemi szervekkel és az emlőkkel kapcsolatos betegségek és tünetek |
|
|
Gyakori |
Erectilis dysfunctio |
|
Nem gyakori |
Szexuális funkciózavar, késői ejakuláció, dysmenorrhoea, emlőfájdalom |
|
Ritka |
Amenorrhoea, emlőváladékozás, az emlő megnagyobbodása, gynecomastia |
|
Általános tünetek, az alkalmazás helyén fellépő reakciók |
|
|
Gyakori |
Perifériás oedema, oedema, rendellenes testtartás, elesés, részegség érzése, abnormalitás érzése, fáradtság, |
|
Nem gyakori |
Generalizált oedema, arcoedema mellkasi szorító érzés, fájdalom, láz, szomjúság, hidegrázás, asthenia |
|
Laboratóriumi és egyéb vizsgálatok eredményei |
|
|
Gyakori |
Testtömeg-növekedés |
|
Nem gyakori |
A vérben a kreatin-foszfokináz szintjének emelkedése, emelkedett vércukorszint, thrombocytaszám-csökkenés, a vér emelkedett kreatininszintje, vér káliumszintjének csökkenése, testtömegcsökkenés |
|
Ritka |
Fehérvérsejtszám-csökkenés |
* Emelkedett glutamát-piruvát-transzamináz (GPT) más néven alanin-aminotranszferáz (ALAT és emelkedett glutamát-oxálacetát-transzamináz (GOT) más néven aszpartát-aminotranszferáz (ASAT).
Néhány betegnél megvonási tüneteket figyeltek meg rövid, illetve hosszú távú pregabalin-kezelés felfüggesztését követően. A következő tüneteket jelentették: álmatlanság, fejfájás, hányinger, szorongás, hasmenés, influenza szindróma, convulsiók, idegesség, depresszió, fájdalom, hyperhidrosis és szédülés. Ezek a tünetek gyógyszerfüggőségre utalhatnak. Erről a beteget a terápia megkezdésekor tájékoztatni kell. A hosszú távú pregabalin-kezelés felfüggesztésével kapcsolatosan az adatok arra utalnak, hogy a megvonási tünetek előfordulási gyakorisága és súlyossága dózisfüggő lehet (lásd 4.2 és 4.4 pont).
Gyermekek és serdülők
Öt, másodlagos generalizációval járó vagy anélküli parciális rohamokban szenvedő betegek bevonásával végzett gyermekgyógyászati vizsgálat (4 és 16 éves kor közötti betegekkel végzett 12 hetes hatásossági és biztonságossági vizsgálat, n = 295; 1 hónapos és 4 évesnél fiatalabb kor közötti betegekkel végzett 14 napos hatásossági és biztonságossági vizsgálat, n=175; farmakokinetikai és tolerálhatósági vizsgálat, n = 65; és két 1 éves nyílt, követéses biztonságossági vizsgálat, n = 54 és n = 431) megfigyelései alapján a pregabalin biztonságossági profilja hasonló volt a felnőtt epilepsziás betegek körében végzett vizsgálatok során megfigyelthez. A pregabalin-kezeléssel végzett 12 hetes vizsgálatban leggyakrabban megfigyelt nemkívánatos események a somnolentia, láz, felsőlégúti fertőzés, fokozott étvágy, testtömeg-növekedés és a nasopharyngitis voltak. A pregabalin kezeléssel végzett 14 napos vizsgálatban leggyakrabban megfigyelt nemkívánatos események a somnolentia, a felső légúti fertőzés és a láz voltak (lásd 4.2, 5.1 és 5.2 pont).
Feltételezett mellékhatások bejelentése
A gyógyszer engedélyezését követően lényeges a feltételezett mellékhatások bejelentése, mert ez fontos eszköze annak, hogy a gyógyszer előny/kockázat profilját folyamatosan figyelemmel lehessen kísérni.
Az egészségügyi szakembereket kérjük, hogy jelentsék be a feltételezett mellékhatásokat a hatóság részére az V. függelékben található elérhetőségek valamelyikén keresztül.
4.9 Túladagolás
A forgalomba hozatalt követően a pregabalin túladagolása esetén leggyakrabban jelentett mellékhatás a somnolentia, zavart állapot, agitáció, nyugtalanság volt.
Görcsrohamokról is beszámoltak.
Ritkán kómás esetekről számoltak be.
A pregabalin túladagolása esetén általános támogató kezelésre van szükség, illetve szükség szerint hemodialízisre is sor kerülhet (lásd 4.2 pont, 1. táblázat).
5. FARMAKOLÓGIAI TULAJDONSÁGOK
5.1 Farmakodinámiás tulajdonságok
Farmakoterápiás csoport: antiepileptikumok, egyéb antiepileptikumok, ATC kód: N02BF02
A hatóanyag, a pregabalin egy gamma-aminovajsav analóg ((S)‑3‑(aminometil)-5‑metilhexanoinsav)
Hatásmechanizmus
A pregabalin a központi idegrendszerben a feszültségfüggő kalcium csatornák egyik járulékos alegységéhez kötődik (α2‑δ fehérjéhez).
Klinikai hatásosság és biztonságosság
Neuropathiás fájdalom
Diabéteszes neuropathiában, posztherpeszes neuralgiában és gerincvelősérülésben végzett klinikai vizsgálatok a pregabalin hatékonyságát igazolták. A neuropathiás fájdalom más típusaiban hatékonyságát nem vizsgálták.
A pregabalint 10 kontrollos klinikai vizsgálatban mintegy 13 héten át vizsgálták napi kétszeri adagolással és mintegy 8 héten át, napi háromszori adagolással. Összességében a napi kétszeri és háromszori adagolási mód biztonságossági és hatékonysági profilja hasonló volt.
A mintegy 12 hétig tartó, perifériás és centrális neuropathiás fájdalom indikációban végzett klinikai vizsgálatok során, a fájdalom csökkenését tapasztalták már a kezelés első hetében és végig a kezelés alatt.
A perifériás neuropathiás fájdalom indikációban végzett kontrollos klinikai vizsgálatokban a pregabalinnal kezelt betegek 35%-a, illetve a placebóval kezelt betegek 18%-a számolt be a fájdalom index 50%-os javulásáról. Azon betegek közül, akik nem tapasztaltak aluszékonyságot ilyen javulást a pregabalinnal kezelt betegek 33%-ánál, illetve a placebóval kezelt betegek 18%-ánál figyeltek meg. Azon betegek esetén, akik aluszékonyságot tapasztaltak, a válaszarány a pregabalint szedőknél 48%-os, a placebót szedőknél 16%-os volt.
A centrális neuropathiás fájdalom indikációban végzett kontrollos klinikai vizsgálatokban a pregabalinnal kezelt betegek 22%-a, illetve a placebóval kezelt betegek 7%-a számolt be a fájdalom-index 50%-os javulásáról.
Epilepszia
Kiegészítő kezelés
A pregabalint 3 kontrollos klinikai vizsgálatban 12 héten át vizsgálták napi kétszeri adagolással vagy napi háromszori adagolás mellett. Összességében a napi kétszeri és háromszori adagolási mód biztonságossági és hatékonysági profilja hasonló volt.
A rohamgyakoriság csökkenését a kezelés első hetében észlelték.
Gyermekek és serdülők
A pregabalin hatásosságát és biztonságosságát 12 évesnél fiatalabb és serdülőkorú gyermekgyógyászati betegek epilepsziájának adjuváns kezelésére nem igazolták. Egy farmakokinetikai és tolerálhatósági vizsgálatban, amelybe 3 hónapostól 16 éves korig vontak be parciális rohamokban szenvedő betegeket (n = 65), a megfigyelt nemkívánatos események hasonlóak voltak a felnőttek körében észleltekhez. Egy 12 hetes, placebokontrollos 4 és 16 éves kor közötti gyermekek (n = 295) bevonásával végzett, és egy 14 napos placebokontrollos 1 hónapos és 4 évesnél fiatalabb kor közötti gyermekek (n=175) bevonásával végzett, a parciális rohamok kezelésére kiegészítő terápiaként alkalmazott pregabalin hatásosságának és biztonságosságának felmérésére szolgáló vizsgálat eredményei, valamint két, 3 hónapos és 16 éves kor közötti epilepsziás gyermekgyógyászati betegekkel (n = 54 és n = 431) végzett 1 éves, nyílt biztonságossági vizsgálat eredményei azt mutatják, hogy mellékhatásként gyakrabban figyeltek meg lázat és felső légúti fertőzéseket, mint a felnőtt epilepsziás betegekkel végzett vizsgálatokban (lásd 4.2, 4.8 és 5.2 pont)
A 12 hetes placebokontrollos vizsgálatban a (4 és 16 éves kor közötti) gyermekgyógyászati betegek 2,5 mg/ttkg/nap (legfeljebb 150 mg/nap) dózisban pregabalint, 10 mg/ttkg/nap (legfeljebb 600 mg/nap) dózisban pregabalint vagy placebót kaptak. Azoknak a százalékos aránya, akiknél a kiindulási értékhez képest legalább 50%-kal csökkent a parciális rohamok gyakorisága, 40,6% volt a 10 mg/ttkg/nap dózisú pregabalinnal kezelt betegeknél (p = 0,0068 a placebóhoz viszonyítva), 29,1% volt a 2,5 mg/ttkg/nap dózisú pregabalinnal kezelt betegeknél (p = 0,2600 a placebóhoz viszonyítva), és 22,6% volt a placebót kapóknál.
A 14 napos placebokontrollos vizsgálatban a (1 hónapos és 4 évesnél fiatalabb kor közötti) gyermekgyógyászati betegek pregabalint 7 mg/ttkg/nap dózisban, pregabalint 14 mg/ttkg/nap dózisban, vagy placebót kaptak. A rohamok 24 órás medián gyakorisága a kiinduláskor és az utolsó viziten 4,7 és 3,8 volt a 7 mg/ttkg/nap dózisban pregabalint kapók esetében, 5,4 és 1,4 volt a 14 mg/ttkg/nap dózisban pregabalint kapók esetében, valamint 2,9 és 2,3 a placebót kapók esetében. A 14 mg/ttkg/nap dózisban adott pregabalin jelentősen csökkentette a parciális rohamok log‑transzformált gyakoriságát a placebóhoz képest (p=0,0223); a 7 mg/ttkg/nap dózisban adott pregabalin nem mutatott javulást a placebóhoz viszonyítva.
Egy 12 hetes, placebokontrollos vizsgálatban résztvevő primer generalizált tónusos-clonusos (PGTC) görcsrohamokban szenvedő 219 beteg (5‑65 éves, köztük 66 beteg életkora 5‑16 év volt) 5 mg/ttkg/nap (legfeljebb 300 mg/nap) pregabalint, 10 mg/ttkg/nap (legfeljebb 600 mg/nap) pregabalint, vagy placebót kapott adjuváns kezelésként. Azoknak a betegeknek a százalékos aránya, akiknél a kiindulási értékhez képest legalább 50%‑kal csökkent a PGTC-rohamok gyakorisága 41,3% volt az 5 mg/ttkg/nap pregabalint, 38,9% volt a 10 mg/ttkg/nap pregabalint, illetve 41,7% volt a placebót kapók esetében.
Monoterápia (újonnan diagnosztizált esetek)
A pregabalint egy 56 héten át tartó kontrollos klinikai vizsgálatban értékelték, napi kétszeri adagolásban. A pregabalinnal a lamotriginhez képest nem sikerült non-inferioritást („nem rosszabb, mint”) elérni a hat hónapos rohammentesség, mint végpont tekintetében. A pregabalin és a lamotrigin hasonlóan biztonságos és jól tolerálható volt.
Generalizált szorongás
A pregabalinnal végzett vizsgálatok: 6 kontrollos vizsgálat, amelyek 4‑6 hétig tartottak, egy idősek körében végzett vizsgálat, amely 8 hétig tartott, valamint egy hosszú távú relapszus prevenciós vizsgálat, amely egy 6 hónapig tartó kettős vak relapszus prevenciós szakaszt is magában foglalt.
A GAD tüneteinek a Hamilton‑féle szorongás értékelő skálán (Hamilton Anxiety Rating Scale [HAMA]) mért enyhülését a kezelés első hetében figyelték meg.
A kontrollos klinikai vizsgálatok (4‑8 hetes időtartamban) során a pregabalinnal kezelt betegek 52%‑ánál és a placebót kapó betegek 38%‑ánál figyeltek meg legalább 50%‑os javulást a HAM‑A összpontértékben a vizsgálat megkezdésétől a végpontig.
Kontrollos vizsgálatokban a placebóval kezeltekhez képest a pregabalinnal kezelt betegek nagyobb hányada számolt be homályos látásról, mely a legtöbb esetben a kezelés folytatásával megszűnt.
Kontrollos klinikai vizsgálatokban szemészeti vizsgálatokat (köztük a látásélesség, a látótér szabályos vizsgálatát és pupillatágításban végzett szemfenék vizsgálatot) végeztek több mint 3600 betegnél. Ezeknél a betegeknél, a pregabalinnal kezelt betegek 6,5%‑ánál és a placebóval kezeltek 4,8%‑ánál, a látásélesség csökkent. A pregabalinnal kezeltek 12,4%‑ánál, a placebóval kezelt betegek 11,7%‑ánál látótér eltérést mutattak ki. Szemfenéki elváltozásokat a pregabalinnal kezelt betegek 1,7%‑ánál, a placebóval kezeltek 2,1%‑ánál figyeltek meg.
5.2 Farmakokinetikai tulajdonságok
A pregabalin egyensúlyi farmakokinetikája hasonló az egészséges önkénteseknél, az antiepileptikumokat szedő epilepsziás betegeknél és a krónikus fájdalomban szenvedő betegeknél.
Felszívódás
A pregabalin éhgyomorra adva gyorsan felszívódik, csúcskoncentrációja a plazmában mind egyszeri, mind többszöri adagolás után egy órán belül alakul ki. A pregabalin becsült orális biohasznosulása ≥ 90%, amely független a dózistól. Ismételt adagolás után az egyensúlyi állapot 24‑48 órán belül kialakul. A pregabalin felszívódásának üteme lelassul, ha étellel együtt veszik be, a cmax kb. 25‑30%‑kal csökken, a tmax pedig kb. 2,5 órával később jön létre. Ugyanakkor, a pregabalin étellel együtt való adagolása nem befolyásolja klinikailag szignifikánsan a pregabalin abszorpciójának mértékét.
Eloszlás
Preklinikai vizsgálatokban kimutatták, hogy egereknél, patkányoknál és majmoknál a pregabalin átjut a vér-agy gáton. A pregabalin patkányoknál átjut a placentán, és laktáló patkányok tejében is jelen van. Embernél a pregabalin látszólagos megoszlási térfogata orális adagolás után kb. 0,56 l/kg. A pregabalin nem kötődik plazmafehérjékhez.
Biotranszformáció
A pregabalin metabolizmusa embernél elhanyagolható. Radioaktívan jelölt pregabalin adagolása után a vizeletben kimutatott radioaktivitás 98%‑át a változatlan formájú pregabalin adta. A pregabalin vizeletben megtalálható fő metabolitja, a pregabalin N‑metilált származéka adta a dózis 0,9%‑át. Preklinikai vizsgálatokban nem volt jele a pregabalin S‑enantiomerből R‑enantiomerré való racemizációjának.
Elimináció
A pregabalin eliminációja a vérkeringésből elsősorban renális exkrécióval történik változatlan formában. A pregabalin közepes eliminációs felezési ideje 6,3 óra. A pregabalin plazma- és vese-clearance‑e egyenesen arányos a kreatinin-clearance-el (lásd 5.2 pont, Vesekárosodás).
Károsodott vesefunkciójú illetve hemodializált betegeknél a dózis módosítása szükséges (lásd 4.2 pont, 1. táblázat).
Linearitás/nem-linearitás
A pregabalin farmakokinetikája az ajánlott napi dózisok mellett lineáris. A pregabalin farmakokinetikájának egyének közötti variabilitása alacsony (< 20%). A többszöri adagolás farmakokinetikája levezethető az egyszeri adagolás adataiból. Ezért a pregabalin plazmakoncentrációjának rutinszerű monitorozása nem szükséges.
Nem
Klinikai vizsgálatok arra utalnak, hogy a pregabalin plazmakoncentrációját klinikai szempontból szignifikánsan nem befolyásolja a beteg neme.
Vesekárosodás
A pregabalin-clearance-e egyenesen arányos a kreatinin-clearance-ével. Továbbá, a pregabalin hemodialízissel hatékonyan eltávolítható a plazmából (egy 4 órás hemodialízis kezelés után a pregabalin plazmakoncentrációja kb. 50%-kal csökken). Mivel a pregabalin nagyrészt a vesén keresztül ürül, vesekárosodásban szenvedő betegeknél a dózist csökkenteni kell, illetve hemodialízis után kiegészítő dózist kell beadni (lásd 4.2 pont, 1. táblázat).
Májkárosodás
Károsodott májfunkcióval rendelkező betegekkel nem végeztek specifikus farmakokinetikai vizsgálatokat. Mivel a pregabalin nem metabolizálódik szignifikánsan és nagyrészt változatlan formában választódik ki a vizeletben, nem valószínű, hogy a károsodott májműködés szignifikánsan megváltoztatná a pregabalin plazmakoncentrációit.
Gyermekek és serdülők
A pregabalin farmakokinetikáját egy farmakokinetikai és tolerálhatósági vizsgálat során epilepsziás gyermekgyógyászati betegek körében (korcsoportok: 1‑23 hónapos, 2‑6 éves, 7‑11 éves, valamint 12‑16 éves korig), 2,5 mg, 5 mg, 10 mg és 15 mg/ttkg/nap dózisszinteken értékelték.
Miután gyermekgyógyászati betegeknek éhgyomorra per os pregabalint adtak, a maximális plazmakoncentráció eléréséhez szükséges idő általában hasonló volt a teljes korcsoportban, és 0,5‑2 órával a dózis beadása után következett be.
A pregabalin cmax és AUC paraméterei minden korcsoportban a dózis növelésével lineárisan emelkedtek. A 30 kg, vagy annál nagyobb testtömegű betegekhez viszonyítva a 30 kg alatti gyermekgyógyászati betegek esetében az AUC 30%‑kal alacsonyabb volt, a 43%‑os, emelkedett testtömeg szerint korrigált clearance miatt.
Gyermekgyógyászati betegeknél 6 éves korig a pregabalin terminális felezési idejének átlagértéke 3‑4 óra volt, míg 7 éves és annál idősebb betegeknél ez az érték 4‑6 óra volt.
A populációs farmakokinetikai elemzés azt mutatta, hogy a kreatinin-clearance a pregabalin orális clearance‑ének szignifikáns kovariánsa, míg a testtömeg a pregabalin látszólagos orális eloszlási térfogatának szignifikáns kovariánsa volt, és ezek a kapcsolatok gyermekgyógyászati és felnőtt betegek esetében is hasonlóak voltak.
A pregabalin farmakokinetikáját 3 hónaposnál fiatalabb betegek körében nem vizsgálták (lásd 4.2, 4.8 és 5.1 pont).
Idősek
A pregabalin-clearance‑e a korral általában csökken. A pregabalin-clearance-ének csökkenése orális beadást követően, a kreatinin-clearance korfüggő csökkenésének felel meg. Korfüggő károsodott vesefunkció fennállása esetén szükségessé válhat a pregabalin dózisának csökkentése (lásd 4.2 pont, 1. táblázat).
Szoptató anyák
A 12 óránként adott 150 mg pregabalin (300 mg‑os napi dózis) farmakokinetikáját 10 szoptató anya esetében értékelték, akiknél már legalább 12 hét eltelt a szülés óta. A szoptatás nem fejtett ki hatást vagy csak kismértékű hatást fejtett ki a pregabalin farmakokinetikájára. A pregabalin kiválasztódott az anyatejbe, ahol a dinamikus egyensúlyi állapotban mért koncentráció átlaga az anya plazmájában mért értéknek kb. 76%‑a volt. A 300 mg/nap dózist, illetve a maximális 600 mg/nap dózist kapó anyák esetében az anyatejből a csecsemőbe bekerülő becsült dózis (150 ml/ttkg/nap átlagos tejfogyasztást feltételezve) sorrendben 0,31 mg/ttkg/nap, illetve 0,62 mg/ttkg/nap lenne. Ezek a becsült dózisok az anya teljes napi dózisának kb. 7%‑át jelentik, mg/ttkg alapján számítva.
5.3 A preklinikai biztonságossági vizsgálatok eredményei
A hagyományos farmakológiai biztonságossági állatkísérletes vizsgálatokban a pregabalint klinikailag releváns dózisokban jól tolerálták. Ismételt dózistoxicitási, patkányokkal és majmokkal végzett vizsgálatokban központi idegrendszeri hatásokat észleltek, így csökkent aktivitást, hiperaktivitást és ataxiát. Az idős albínó patkányok között gyakorta megfigyelt retina atrófia előfordulási gyakoriságának növekedését figyelték meg a legmagasabb ajánlott klinikai dózisnál létrejövő közepes humán expozíció öt-, vagy annál többszörösének megfelelő hosszú távú pregabalin expozíció mellett.
A pregabalin egereknél, patkányoknál és nyulaknál nem volt teratogén. Patkányoknál és nyulaknál csak jóval a humán terápiás expozíciót meghaladó expozíció esetén észleltek magzati toxicitást. Prenatalis/postnatalis toxicitási vizsgálatokban csak a humán ajánlott maximális expozíció kétszeresénél nagyobb expozíció esetén észleltek az utódoknál fejlődési rendellenességeket patkányoknál.
Hím és nőstény patkányoknál termékenységre kifejtett nem kívánatos hatásokat csak a terápiás expozíciót elegendő mértékben meghaladó expozícióknál figyeltek meg. A hím nemi szervekre és a sperma paraméterekre kifejtett nem kívánatos hatások reverzíbilisek voltak és csak a terápiás expozíciót elegendő mértékben meghaladó expozícióknál jelentkeztek vagy a hím patkány nemi szerveiben jelentkező, spontán degeneratív folyamatokhoz társultak. Ezért ezen hatásoknak nincs klinikai jelentőségük vagy az csekély mértékűnek tekinthető.
Egy in vitro és in vivo vizsgálatsorozat alapján a pregabalin nem genotoxikus.
A pregabalinnal 2 éven át tartó karcinogenitási vizsgálatokat végeztek patkányokkal és egerekkel. Patkányoknál nem figyeltek meg daganatképződést a 600 mg/nap legmagasabb ajánlott klinikai dózis adagolásánál létrejövő közepes humán expozíció legfeljebb huszonnégyszeresének megfelelő expozíció mellett. Egereknél a közepes humán expozícióhoz hasonló expozíció mellett a daganatok előfordulási gyakorisága nem emelkedett, míg ennél magasabb expozíciók mellett a haemangiosarcoma előfordulási gyakoriságának növekedését figyelték meg. Egereknél a pregabalin által indukált daganatképződés nem genotoxikus mechanizmusa thrombocytaváltozásokat és ezzel összefüggő endothelsejt proliferációt érint. A rövid távú és a korlátozott mennyiségű hosszú távú klinikai vizsgálatok adatai alapján patkánynál vagy embernél ezek a thrombocytaváltozások nem jelentkeztek. Humán vonatkozásban nincs ezzel összefüggő kockázatra utaló bizonyíték.
A fiatal patkányoknál megfigyelt toxicitási típusok minőségileg nem különböznek a felnőtt patkányoknál megfigyeltektől. Azonban a fiatal patkányok szenzitivitása magasabb. Terápiás expozíció mellett kimutathatóak voltak a hiperaktivitás és a bruxismus központi idegrendszeri klinikai tünetei valamint növekedésbeli változások (a testtömeg-növekedés átmeneti gátlása). Ösztrusz ciklusra kifejtett hatást a humán terápiás expozíció ötszörösénél figyeltek meg. Idegi alapú viselkedési/kognitív hatásokat a humán terápiás expozíció kétszeresét (válasz riasztó hanghatásokra) vagy ötszörösét (tanulás/memória) meghaladó expozíció után 1-2 héttel figyeltek meg.
6. GYÓGYSZERÉSZETI JELLEMZŐK
6.1 Segédanyagok felsorolása
Naxalgan 75 mg és 300 mg kemény kapszula
Kapszula töltet:
laktóz-monohidrát
hidegen duzzadó kukoricakeményítő
talkum
Kapszulahéj:
zselatin
titán-dioxid (E171)
sárga vas-oxid (E172)
vörös vas-oxid (E172)
Jelölőfesték
sellak
fekete vas-oxid (E172)
propilénglikol
tömény ammónia oldat
nátrium-hidroxid
Naxalgan 150 mg kemény kapszula
Kapszula töltet:
laktóz-monohidrát
hidegen duzzadó kukoricakeményítő
talkum
Kapszulahéj:
zselatin
titán-dioxid (E171)
Jelölőfesték
sellak
fekete vas-oxid (E172)
propilénglikol
tömény ammónia oldat
nátrium-hidroxid
6.2 Inkompatibilitások
Nem értelmezhető.
6.3 Felhasználhatósági időtartam
36 hónap
A HDPE tartály első felbontása után: 98 nap
6.4 Különleges tárolási előírások
Ez a gyógyszer nem igényel különleges tárolást.
6.5 Csomagolás típusa és kiszerelése
30 db, 50 db, 60 db, 80 db, 90 db vagy 120 db kemény kapszulát tartalmazó PVC/PE/PVdC/alumínium buborékcsomagolás, dobozban.
56 db kapszula fehér, kerek gyermekbiztos, garanciazáras polipropilén kupakkal és indukciós zárófóliával ellátott HDPE tartályban.
98 db kapszula fehér, kerek gyermekbiztos, garanciazáras polipropilén kupakkal és indukciós zárófóliával ellátott HDPE tartályban.
Nem feltétlenül mindegyik kiszerelés kerül kereskedelmi forgalomba.
6.6 A megsemmisítésre vonatkozó különleges óvintézkedések és egyéb, a készítmény kezelésével kapcsolatos információk
Bármilyen fel nem használt gyógyszer, illetve hulladékanyag megsemmisítését a gyógyszerekre vonatkozó előírások szerint kell végrehajtani
Megjegyzés: (egy keresztes)
Osztályozás: II. csoport
Orvosi rendelvényhez kötött gyógyszer (V).
7. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY JOGOSULTJA
Vipharm S.A.
9, A. i F. Radziwiłłów Str.
05-850 Ożarów Mazowiecki
Lengyelország
8. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY SZÁMA(I)
Naxalgan 75 mg kemény kapszula
OGYI-T-23362/01 30× PVC/PE/PVdC//alumínium buborékcsomagolásban
OGYI-T-23362/19 50× PVC/PE/PVdC//alumínium buborékcsomagolásban
OGYI-T-23362/02 60× PVC/PE/PVdC//alumínium buborékcsomagolásban
OGYI-T-23362/20 80× PVC/PE/PVdC//alumínium buborékcsomagolásban
OGYI-T-23362/03 90× PVC/PE/PVdC//alumínium buborékcsomagolásban
OGYI-T-23362/04 120× PVC/PE/PVdC//alumínium buborékcsomagolásban
OGYI-T-23362/05 56× HDPE tartályban
OGYI-T-23362/06 98× HDPE tartályban
Naxalgan 150 mg kemény kapszula
OGYI-T-23362/07 30× PVC/PE/PVdC//alumínium buborékcsomagolásban
OGYI-T-23362/21 50× PVC/PE/PVdC//alumínium buborékcsomagolásban
OGYI-T-23362/08 60× PVC/PE/PVdC//alumínium buborékcsomagolásban
OGYI-T-23362/22 80× PVC/PE/PVdC//alumínium buborékcsomagolásban
OGYI-T-23362/09 90× PVC/PE/PVdC//alumínium buborékcsomagolásban
OGYI-T-23362/10 120× PVC/PE/PVdC//alumínium buborékcsomagolásban
OGYI-T-23362/11 56× HDPE tartályban
OGYI-T-23362/12 98× HDPE tartályban
Naxalgan 300 mg kemény kapszula
OGYI-T-23362/13 30× PVC/PE/PVdC//alumínium buborékcsomagolásban
OGYI-T-23362/23 50× PVC/PE/PVdC//alumínium buborékcsomagolásban
OGYI-T-23362/14 60× PVC/PE/PVdC//alumínium buborékcsomagolásban
OGYI-T-23362/24 80× PVC/PE/PVdC//alumínium buborékcsomagolásban
OGYI-T-23362/15 90× PVC/PE/PVdC//alumínium buborékcsomagolásban
OGYI-T-23362/16 120× PVC/PE/PVdC//alumínium buborékcsomagolásban
OGYI-T-23362/17 56× HDPE tartályban
OGYI-T-23362/18 98× HDPE tartályban
9. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY ELSŐ KIADÁSÁNAK/ MEGÚJÍTÁSÁNAK DÁTUMA
A forgalomba hozatali engedély első kiadásának dátuma: 2018. március 9.
10. A SZÖVEG ELLENŐRZÉSÉNEK DÁTUMA
2024. május 27.