1. A GYÓGYSZER NEVE
Nofebran 500 mg filmtabletta
2. MINŐSÉGI ÉS MENNYISÉGI ÖSSZETÉTEL
500 mg metamizol-nátrium-monohidrátot tartalmaz filmtablettánként.
Ismert hatású segédanyagok
40 mg laktózt (monohidrát formájában) és 32,7 mg nátriumot tartalmaz filmtablettánként.
A segédanyagok teljes listáját lásd a 6.1 pontban.
3. GYÓGYSZERFORMA
Filmtabletta.
Hosszúkás, fehér vagy enyhén sárgás, 16,2 mm × 8,2 mm méretű, egy bemetszéssel ellátott filmtabletta. A filmtablettán lévő bemetszés csak a széttörés elősegítésére és a lenyelés megkönnyítésére szolgál, nem arra, hogy a készítményt egyenlő adagokra ossza.
4. KLINIKAI JELLEMZŐK
4.1 Terápiás javallatok
A Nofebran alkalmazható
‒ erős akut és krónikus fájdalmak esetén.
‒ magas, egyéb kezelésekre nem reagáló láz esetén.
A Nofebran felnőttek és 15 éves vagy annál idősebb serdülők számára javallott.
4.2 Adagolás és alkalmazás
Adagolás
Az adagot a fájdalom vagy a láz intenzitása, és a Nofebran-ra adott, az egyéni érzékenységtől függő válasz alapján kell meghatározni. Alapvető fontosságú, hogy a fájdalmat és/vagy a lázat csillapító legkisebb adagot kell választani.
A kielégítő fájdalomcsillapítás eléréséhez sok esetben a szájon át történő alkalmazás elegendő. Ha gyors fájdalomcsillapításra van szükség, vagy a szájon át történő alkalmazás nem javallt (pl. hányás, nyelési zavarok esetén stb.), intravénás vagy intramuszkuláris alkalmazás javasolt. Ilyenkor figyelembe kell venni, hogy a parenterális alkalmazás az anaphylaxiás vagy anaphylactoid reakciók nagy kockázatával jár.
Felnőttek és 15 éves vagy annál idősebb serdülők (> 53 kg) legfeljebb 1000 mg metamizolt szedhetnek, egyszeri adagban, ami naponta legfeljebb 4-szer, 6‑8 óránként alkalmazható, ami 4000 mg maximális napi adagot jelent. Az egyértelmű hatás 30‑60 perccel a per os alkalmazás után várható és körülbelül 4 órán keresztül tart.
Ha egyetlen adag hatása nem elégséges vagy a hatás késik, akkor amint a fájdalomcsillapító hatás múlik, ismételt adagolás lehetséges az alábbi táblázatban felsorolt napi maximális adagig.
Az alábbi táblázat az ajánlott egyszeri adagokat és a maximális napi adagokat mutatja, a testtömegtől vagy a kortól függően:
|
Testtömeg |
Kor |
Egyszeri adag |
Napi maximális adag |
||
|
kg |
hónap/év |
tabletta |
mg |
tabletta |
mg |
|
> 53 |
≥ 15 év |
1-2 |
500-1000 |
8 |
4000 |
Különleges betegcsoportok
Máj- és vesekárosodás
Mivel máj- vagy vesekárosodás esetén az elimináció sebessége csökkent, a nagy adagok többszöri alkalmazását kerülni kell. Nincs szükség az adag csökkentésére, ha csak rövid ideg alkalmazzák.
Ez idáig nincs elegendő tapasztalat a metamizol hosszú távú alkalmazására vonatkozóan, súlyos máj- és vesekárosodásban szenvedő betegeknél.
Idősek, legyengült betegek és csökkent kreatinin-clearance-ű betegek
Időseknél, legyengült betegeknél és csökkent kreatinin-clearance-ű betegeknél az adagot csökkenteni kell, mivel a metamizol bomlástermékeinek eliminációja meghosszabbodhat.
Gyermekek és serdülők
Az adagolást lásd a fenti táblázatban.
A Nofebran nem ajánlott 15 évesnél fiatalabb gyermekeknek és serdülőknek, mivel egy tabletta 500 mg fix mennyiségű metamizolt tartalmaz. Egyéb gyógyszerformák/hatáserősségek elérhetők, amelyek megfelelően adagolhatók fiatalabb gyermekeknek és serdülőknek.
A kezelés időtartama
A kezelés időtartama a betegség típusától és súlyosságától függ.
Az alkalmazás módja
Szájon át történő alkalmazásra.
A tablettát egészben, szétrágás nélkül, megfelelő mennyiségű vízzel kell bevenni (körülbelül fél pohár).
A Nofebran étkezés közben vagy attól függetlenül is bevehető (lásd 5.2 pont).
4.3 Ellenjavallatok
- Metamizollal, illetve egyéb pirazolon-származékokkal (pl. fenazon, propifenazon) vagy pirazolidinekkel (fenilbutazon, oxibutazon) szembeni túlérzékenység vagy a készítmény 6.1 pontban felsorolt bármely segédanyagával szembeni túlérzékenység.
- Metamizol vagy más pirazolon- vagy pirazolidin-származék által indukált agranulocytosis az anamnézisben.
- Károsodott csontvelőműködés vagy a vérképző rendszer betegségei.
- Alkalmazása azon betegek esetében, akiknél ismert analgetikum-asztma szindróma vagy ismert csalánkiütéses/angiooedemás típusú analgetikum-intolerancia, például olyan betegeknél akik szalicilátokra, paracetamolra vagy más nem narkotikus hatású fájdalomcsillapítókra, például diklofenákra, ibuprofénre, indometacinra vagy naproxénre bronchospasmussal vagy egyéb anaphylactoid típusú reakcióval reagálnak (például urticaria, rhinitis és angiooedema).
- Örökletes glükóz-6-foszfát-dehidrogenáz-hiány esetén (haemolysis kockázata).
- Akut intermittáló hepaticus porphyria esetén (porphyriás roham kockázata miatt).
- Terhesség harmadik trimesztere (lásd 4.6 pont).
4.4 Különleges figyelmeztetések és az alkalmazással kapcsolatos óvintézkedések
Agranulocytosis
A metamizol alkalmazása agranulocytosist okozhat, ami halálos kimenetelű is lehet (lásd 4.8 pont). Ez akkor is előfordulhat, ha előzőleg nem okozott komplikációt.
A metamizol által okozott agranulocytosis idioszinkráziás mellékhatás. Nem dózisfüggő, és a kezelés során bármikor, de akár még röviddel a kezelés abbahagyása után is kialakulhat.
A betegek figyelmét fel kell hívni arra, hogy ha az alábbi, agranulocytosisra utaló tünetek bármelyikét (például lázat, hidegrázást, torokfájást vagy fájdalmas nyálkahártya elváltozásokat, különösképpen a szájban, orrban, torokban, illetve a genitáliákon vagy az anális régióban) észlelik, akkor hagyják abba a gyógyszer alkalmazásást és azonnal forduljanak orvoshoz.
Ha a metamizolt lázcsillapítás céljából alkalmazzák, akkor lehet, hogy a kialakulóban lévő agranulocytosis néhány tünete észrevétlen maradhat. Hasonlóképpen az antibiotikumot kapó betegeknél a kezelés egyes tüneteket el is fedhet.
Agranulocytosisra utaló jelek és tünetek jelentkezésekor azonnal teljes vérképvizsgálatot (beleértve a kvalitatív vérképvizsgálatot is) kell végeztetni, és a kezelést az eredmények megérkeztéig abba kell hagyni. Igazolt agranulocytosis esetén a metamizol nem alkalmazható újra (lásd 4.3 pont).
Pancytopenia
Pancytopenia esetén a kezelést azonnal abba kell hagyni, és a teljes vérképet ellenőrizni kell a normál értékek visszaállásáig. A betegek figyelmét fel kell hívni arra, hogy vérdiszkráziára utaló tünetek (pl. általános rossz közérzet, fertőzés, szűnni nem akaró láz, bőrvérzések, vérzés, sápadtság) jelentkezése esetén azonnal orvoshoz kell fordulni.
Súlyos bőrreakciók
Metamizol alkalmazása során életveszélyes bőrreakciókat (SCARs-Severe cutaneous adverse reactions) jelentettek: Stevens–Johnson-szindrómát (SJS), toxicus epidermalis necrolysist (TEN) és eozinofíliával és szisztémás tünetekkel járó gyógyszerreakciót (DRESS), amely életveszélyes vagy halálos lehet.
A betegek figyelmét fel kell hívni ezen jelekre és tünetekre, és gondosan ellenőrizni kell őket a bőrreakciók tekintetében.
Ha ezekre a reakciókra utaló jelek és tünetek jelentkeznek, a metamizol‑kezelést azonnal abba kell hagyni, és a későbbiekben sem szabad újrakezdeni (lásd 4.3 pont).
Anaphylaxiás vagy anaphylactoid reakciók
A következő betegek különösen veszélyeztetettek a metamizol okozta súlyos anaphyilactoid reakció kialakulásának lehetősége miatt:
- Analgetikum-asztma szindróma, illetve csalánkiütéses vagy angiooedemás típusú analgetikum‑intolerancia esetén (lásd 4.3 pont).
- Asthma bronchialéban szenvedő betegek különösen az ezzel együttesen megjelenő rhinosinusitis polyposa vagy orrpolipok esetén.
- Krónikus urticariában szenvedő betegek esetén.
- Színezőanyagokkal (pl. tartrazin) vagy konzerválószerekkel (pl. benzoátok) szembeni intolerancia vagy túlérzékenység esetén.
- Alkoholintolerancia esetén. Ilyen betegek már kismennyiségű szeszesital fogyasztására is tüsszögéssel, könnyezéssel és az arc erős kipirulásával reagálnak. Ez az alkoholintolerancia korábban már meglévő, de nem diagnosztizált analgetikum-asztma szindrómát is jelezhet (lásd 4.3 pont).
A metamizol alkalmazása előtt a betegeket a fent említetteknek megfelelően ki kell kérdezni. Az anaphylactoid reakciók fokozott kockázatának kitett betegeknél a metamizol csak a lehetséges kockázatok és a várható előnyök gondos mérlegelését követően alkalmazható. Ha a metamizolt ilyen esetekben alkalmazzák, a betegeket szoros orvosi ellenőrzés alatt kell tartani, és a sürgősségi ellátáshoz szükséges eszközöknek rendelkezésre kell állniuk.
Anaphylaxiás sokk főleg érzékeny betegeknél fordulhat elő. Ezért a metamizolt megfelelő körültekintéssel kell javasolni asztmás és atopiás betegek esetén (lásd 4.3 pont).
Izolált hipotenzív reakciók
A metamizol alkalmazása hipotenzív reakciókat idézhet elő (lásd 4.8 pont). Ezek a reakciók lehetnek dózisfüggők, és nagyobb valószínűséggel fordulnak elő parenteralis beadást követően.
Az ilyen reakciók előfordulásának kockázata növekszik az alábbi esetekben:
- pl. már előzetesen fennálló alacsony vérnyomás, folyadékhiány vagy dehidrált állapot, instabil vérkeringés vagy kialakulóban lévő keringési elégtelenség.
- magas láz.
Ennek megfelelően az ilyen betegeknél az alkalmazás indikációját gondosan mérlegelni és a beteg állapotát szorosan monitorozni kell. Megelőző jellegű intézkedések (pl. a vérkeringés stabilizálása) válhatnak szükségessé a hipotenzív reakciók kockázatának csökkentése érdekében.
Olyan betegeknél, akiknél a vérnyomás csökkenését minden körülmény esetén el kell kerülni (pl. súlyos koszorúér-betegség vagy az agyat ellátó erek jelentős szűkülete), a metamizol csak a hemodinamikai paraméterek szoros monitorozása mellett alkalmazható.
Vese- vagy májkárosodásban szenvedő betegeknél kerülni kell a metamizol nagy dózisait, mivel a kiválasztódása csökken ezen betegek esetében.
Gyógyszer okozta májkárosodás
Metamizollal kezelt betegeknél a kezelés kezdetét követően néhány nappal vagy néhány hónappal kialakuló, túlnyomórészt hepatocellularis jellegű akut hepatitis eseteit jelentették. A jelek és a tünetek közé tartozott a májemzimszint-emelkedés (sárgasággal vagy anélkül), a gyakran egyéb gyógyszer-túlérzékenységi reakciók (pl. bőrkiütés, vérdiszkrázia, láz és eozinofília) vagy a társuló autoimmun hepatitisre jellemző tünetek. A legtöbb beteg a metamizol-kezelés abbahagyása után felépült, ugyanakkor izolált esetekben beszámoltak májátültetést igénylő akut májelégtelenségről.
A metamizol által okozott májkárosodás mechanizmusa nem teljesen tisztázott, de az adatok immunallergiás mechanizmusra utalnak.
A betegek figyelmét fel kell hívni, hogy májkárosodásra utaló tünetek jelentkezése esetén forduljanak kezelőorvosukhoz. Ilyen esetekben a metamizol alkalmazását abba kell hagyni, és ellenőrizni kell a májfunkciót.
A metamizol nem alkalmazható újra azoknál a betegnél, akiknél a metamizol-kezelés során jelentkezett olyan májkárosodás, amelynek egyéb okát nem sikerült meghatározni.
A vizsgálati módszerekre gyakorolt hatás
A metamizol-kezelésen átesett betegeknél a Trinder-reakción vagy hasonló reakciókon alapuló laboratóriumi és diagnosztikai tesztek (kreatinin-, triglicerid-, HDL-koleszterin- vagy húgysav-szérumszintek meghatározása) esetén eltéréseket jelentettek.
Segédanyagok
Ez a gyógyszer laktózt tartalmaz. Ritkán előforduló, örökletes galaktózintoleranciában, teljes laktáz-hiányban vagy glükóz galaktóz malabszorpcióban a készítmény nem szedhető.
Ez a gyógyszer 32,7 mg nátriumot tartalmaz tablettánként, ami megfelel a WHO által ajánlott maximális napi 2 g nátriumbevitel 1,6%-ának felnőtteknél.
4.5 Gyógyszerkölcsönhatások és egyéb interakciók
A metamizol csökkentheti az együttesen alkalmazott acetilszalicilsav thrombocytaaggregációt gátló hatását, ezért ez a kombináció óvatossággal alkalmazható azoknál a betegeknél, akik az acetilszalicilsavat kis adagban, kardioprotektív céllal szedik.
Metabolizáló enzimek farmakokinetikai indukciója
A metamizol metabolizáló enzimeket indukálhat, beleértve a CYP2B6 és CYP3A4 enzimeket is.
A metamizol együttes alkalmazása bupropionnal, efavirenzzel, metadonnal, valproáttal, ciklosporinnal, takrolimusszal vagy szertralinnal csökkentheti ezeknek a gyógyszereknek a plazmakoncentrációját, ami potenciálisan mérsékelheti ezeknek a gyógyszereknek a klinikai hatásosságát. Ezért a metamizol együttes alkalmazásakor óvatosság szükséges; adott esetben a klinikai válasz és/vagy a gyógyszerek szérumkoncentrációjának monitorozása is szükséges lehet.
4.6 Termékenység, terhesség és szoptatás
Terhesség
A metamizol terhes nőknél történő alkalmazása tekintetében csak korlátozott mennyiségű információ áll rendelkezésre.
Az első trimeszterben metamizol-expozíciónak kitett terhes nőkre (n = 568) vonatkozó nyilvános adatok alapján, teratogén vagy embriotoxikus hatást nem azonosítottak. Bizonyos esetekben a metamizol egyszeri adagjai elfogadhatók az első és a második trimeszterben, ha egyéb terápiás alternatíva nincs. Ugyanakkor, a metamizol alkalmazása általában nem ajánlott az első és a második trimeszterben. A harmadik trimeszterben történő alkalmazás fetotoxicitással (vesekárosodás és ductus arteriosus constrictio) társult, ezért a metamizol alkalmazása a terhesség harmadik trimeszterében ellenjavallt (lásd 4.3 pont). A harmadik trimeszterben figyelmetlenségből alkalmazott metamizol esetén a magzatvizet és a ductus arteriosust ultrahanggal és echokardiográfiával ellenőrizni kell.
A metamizol átjut a placentán.
Állatkísérletekben a metamizol reproduktív toxicitást váltott ki, de nem volt teratogén (lásd 5.3 pont).
Szoptatás
A metamizol bomlástermékei jelentős mennyiségben kiválasztódnak az anyatejbe és a szoptatott csecsemőre vonatkozó kockázat nem zárható ki. Ezért a metamizol ismételt alkalmazását különösen kerülni kell szoptatás alatt. A metamizol egyszeri alkalmazása esetén az anyatej gyűjtése és kidobása javasolt az adag alkalmazását követően, 48 órán át.
Termékenység
Nem állnak rendelkezésre klinikai vizsgálati adatok.
4.7 A készítmény hatásai a gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges képességekre
A javasolt adagban alkalmazva a Nofebran gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges képességeket károsan befolyásoló hatása nem ismert. Azonban nagyobb adagban történő alkalmazásánál figyelembe kell venni, hogy a gépjárművezetői képességet és a baleseti veszéllyel járó munka végzését befolyásolhatja, különösen, alkoholfogyasztás mellett.
4.8 Nemkívánatos hatások, mellékhatások
A mellékhatások gyakorisági kategóriák szerint kerültek rangsorolásra a következő konvenciók alapján: nagyon gyakori (≥1/10); gyakori (≥1/100 – <1/10); nem gyakori (≥1/1000 – <1/100); ritka (≥1/10 000 – <1/1000); nagyon ritka (<1/10 000); nem ismert (a gyakoriság a rendelkezésre álló adatokból nem állapítható meg).
|
Szervrendszer |
Gyakoriság |
Mellékhatás |
|
Vérképzőszervi és nyirokrendszeri betegségek és tünetek |
Ritka |
aplasticus anaemia1 agranulocytosis és pancytopenia halálos kimenetellel is1 leukopenia1 thrombocytopenia1 |
|
Immunrendszeri betegségek és tünetek |
Ritka |
anaphylaxiás sokk2 anaphylactoid vagy anaphylaxiás reakciók2 bőr- és nyálkahártyatünetek (viszketés, égő érzés, kipirosodás, csalánkiütés és duzzanat), nehézlégzés és ritkán emésztőrendszeri panaszok3 |
|
Szívbetegségek és a szívvel kapcsolatos tünetek |
Nem ismert |
Kounis-szindróma |
|
Érbetegségek és tünetek |
Nem gyakori |
hypotensio4 |
|
Emésztőrendszeri betegségek és tünetek |
Nem ismert |
gasztrointesztinális vérzés |
|
Máj- és epebetegségek, illetve tünetek |
Nem ismert |
gyógyszer okozta májkárosodás, beleértve az akut hepatitist, sárgaságot, emelkedett májenzimszinteket (lásd 4.4 pont) |
|
A bőr és a bőr alatti szövet betegségei és tünetei |
Ritka |
bőrkiütés |
|
Nem ismert |
fix, erupciós bőrelváltozások Stevens–Johnson-szindróma vagy TEN5 DRESS5 |
|
|
Vese- és húgyúti betegségek és tünetek |
Nagyon ritka |
a veseműködés heveny romlása6 |
|
Nem ismert |
akut interstitialis nephritis |
1 Ezek a reakciók immunológiai jellegűnek tekinthetők. Ezek a reakciók akkor is kialakulhatnak, ha a metamizolt korábban problémamentesen alkalmazták.
A thrombocytopenia tipikus tünetei közé tartozik a fokozott vérzési hajlam és a petechiák megjelenése a bőrön vagy a nyálkahártyákon.
2 Ezek a reakciók súlyosak és akár életveszélyesek is lehetnek, néha halálos kimenetellel, és a metamizol többszöri szövődménymentes alkalmazása után is felléphetnek. A metamizol alkalmazása során a gyógyszerreakció közvetlenül az alkalmazást követően vagy órákkal később is kialakulhat, bár ezek a reakciók általában az alkalmazást követően egy órán belül jelentkeznek.
3 Az enyhébb reakciók súlyosabb formát ölthetnek, generalizált csalánkiütéssel, súlyos angiooedemával (beleértve a gége-oedemát), súlyos bronchospasmussal, cardialis arrhythmiával, vérnyomáseséssel (melyet néha vérnyomásemelkedés előz meg) és keringési sokkal. Analgetikum-asztma szindrómában szenvedő betegeknél az intolerancia reakciók tipikusan asztmás rohamok formájában jelentkeznek.
4 Farmakológiai eredetűek lehetnek, és nem társulnak hozzá anaphylactoid vagy anaphylaxiás reakció egyéb jelei. Ritka esetben ez a reakció kritikusan alacsony vérnyomást eredményezhet.
5 Metamizol alkalmazása során életveszélyes bőrreakciókat (SCARs – Severe cutaneous adverse reactions) jelentettek: Stevens–Johnson-szindrómát (SJS), toxicus epidermalis necrolysist (TEN) és eozinofíliával és szisztémás tünetekkel járó gyógyszerreakciót (DRESS) (lásd 4.4 pont).
6 Nagyon ritka esetekben, különösen akkor, ha az anamnézisben korábbi vesebetegség szerepel, a veseműködés heveny romlása (akut veseelégtelenség) léphet fel, néhány esetben oliguriával, anuriával vagy proteinuriával
Feltételezett mellékhatások bejelentése
A gyógyszer engedélyezését követően lényeges a feltételezett mellékhatások bejelentése, mert ez fontos eszköze annak, hogy a gyógyszer előny/kockázat profilját folyamatosan figyelemmel lehessen kísérni. Az egészségügyi szakembereket kérjük, hogy jelentsék be a feltételezett mellékhatásokat a hatóság részére az V. függelékben található elérhetőségek valamelyikén keresztül.
4.9 Túladagolás
Tünetek
Akut túladagolás esetén hányingert, hányást, hasi fájdalmat, vesekárosodást vagy veseelégtelenséget (pl. interstitialis nephritis miatt), ritkábban központi idegrendszeri tüneteket (szédülés, aluszékonyság, kóma, görcsrohamok) és vérnyomásesést jelentettek, ami sokká, valamint tachycardiává súlyosbodhat. Nagyobb adagok alkalmazásakor a rubazonsav kiválasztása okozhatja a vizelet vörös elszíneződését.
Kezelés
A metamizolnak specifikus antidotuma nem ismert. Amennyiben a gyógyszer bevétele után csak rövid idő telt el, megkísérelhető a hatóanyag szisztémás felszívódásának csökkentése az elsődleges detoxikáció eszközével (pl. gyomormosás) vagy a felszívódást csökkentő redukáló ágensek (például aktív szén) adásával. A fő metabolit (4-N-metilamino-antipirin [MAA]) eliminálható hemodialízissel, hemofiltrációval, hemoperfúzióval vagy plazmafiltrációval.
Az intoxikáció kezelése és a súlyos szövődmények megelőzése általános és specifikus intenzív terápiás monitorozást és kezelést igényelhet.
5. FARMAKOLÓGIAI TULAJDONSÁGOK
5.1 Farmakodinámiás tulajdonságok
Farmakoterápiás csoport: Fájdalomcsillapítók; egyéb fájdalom- és lázcsillapítók; pirazolonok;
ATC kód: N02BB02.
Hatásmechanizmus
A metamizol egy pirazolon-származék, fájdalomcsillapító, lázcsillapító és görcsoldó tulajdonságokkal. A hatásmechanizmus nem teljesen ismert. Egyes vizsgálati eredmények azt mutatják, hogy a metamizol és a fő metabolit (4-N-metilamino-antipirin) esetlegesen központi és perifériás hatásmechanizmussal is rendelkezik.
5.2 Farmakokinetikai tulajdonságok
Felszívódás
A metamizol per os alkalmazást követően teljes mértékben a farmakológiailag aktív 4 N-metilamino-antipirin (MAA) metabolittá hidrolizálódik. Az MAA biohasznosulása kb. 90%, és kissé nagyobb per os bevételt követően, mint parenteralis alkalmazás után. Az egyidejű táplálékfogyasztásnak nincs releváns hatása a metamizol farmakokinetikájára.
Eloszlás
A metamizol átjut a vér-placenta gáton. A metamizol metabolitjai kiválasztódnak az anyatejbe.
Az MAA plazmafehérje kötődése 58%, az AA-é 48%, az FAA-é 18%, míg az AAA-é 14%.
Biotranszformáció
A klinikai hatásosságért főként az MAA felelős, de bizonyos mértékig a 4-amino-antipirin (AA) metabolit is szerepet játszik. Az AA AUC-értéke az MAA AUC-értékének kb. 25%-a. A 4-N-acetilamino-antipirin (AAA) és a 4-N-formilamino-antipirin (FAA) farmakológiailag gyakorlatilag inaktív.
Elimináció
Egyszeri per os adag bevételét követően a vizelettel ürült metabolitok 85%-át azonosították. Ebből az MAA 3±1%-ot, az AA 6±3%-ot, az AAA 26±8%-ot és az FAA 23±4%-ot képviselt. Egyszeri per os 1 g metamizol bevételét követően a vese-clearance-érték az MAA esetében 5±2 ml/perc, az AA esetében 38±13 ml/perc, az AAA esetében 61±8 ml/perc és az FAA esetében 49±5 ml/perc volt. A vonatkozó plazma féléletidő az MAA esetében 2,7±0,5 óra, az AA esetében 3,7±1,3 óra, az AAA esetében 9,5±1,5 óra, míg az FAA esetében 11,2±1,5 óra volt.
Linearitás/nem linearitás
Megjegyzendő, hogy minden metabolit farmakokinetikája nem lineáris jellegű. E jelenség klinikai jelentősége nem ismeretes. Rövid időtartamú kezelés esetén a metabolitok akkumulációja jelentéktelen.
Idősek
Idős betegek kezelése esetén az AUC értéke 2-3-szorosára nő.
Májkárosodás
Egyszeri per os bevételt követően az MAA és az FAA féléletideje májcirrózisos betegeknél kb. 3-szorosára nőtt, míg az AA és az AAA féléletideje nem nőtt ilyen mértékben. Ezeknél a betegeknél kerülni kell a nagy adagok alkalmazását.
Vesekárosodás
A károsodott vesefunkciójú betegekről rendelkezésre álló adatok az egyes metabolitokra (AAA és FAA) csökkent eliminációs rátát mutatnak. Ezért ezeknél a betegeknél kerülni kell a nagy adagok alkalmazását.
5.3 A preklinikai biztonságossági vizsgálatok eredményei
Akut toxicitás
A metamizol minimális LD-értéke (letális dózis) egereknél és patkányoknál: kb. 4000 mg/ttkg szájon át adva. A mérgezés jelei a szapora légzés, szedáció és halál előtti görcsök voltak.
Krónikus toxicitás
4 hét elteltével a metamizol intravénás injekcióit patkányok (150 mg/ttkg/nap) és kutyák (50 mg/ttkg/nap) jól tolerálták.
Krónikus orális toxicitási vizsgálatokat végeztek patkányokon és kutyákon 6 hónapon keresztül: A napi adagok 300 mg/ttkg-ig patkányoknál és 100 mg/ttkg-ig kutyáknál nem okoztak mérgezésre utaló jeleket. A magasabb dózisok mindkét fajnál kémiai változásokat okoztak a szérumban és hemosiderózist a májban és a lépben; vérszegénység és csontvelő-toxicitás tüneteiről is beszámoltak.
Mutagenitás
Az irodalomban pozitív és negatív eredményeket is leírtak. A Hoechst-módszer alapján osztályozott anyagokkal végzett in vitro és in vivo vizsgálatok azonban nem mutattak bizonyítékot mutagenitásra.
Karcinogenitás
A metamizolnak nem mutatták ki karcinogén hatását patkányokon élethosszig tartó vizsgálatokban és NMRI patkányokon.
Reprodukciós toxicitás
Patkányokon és nyulakon végzett vizsgálatokban nem találtak teratogén hatásra utaló bizonyítékot.
6. GYÓGYSZERÉSZETI JELLEMZŐK
6.1 Segédanyagok felsorolása
Tabletta mag
kukoricakeményítő
laktóz-monohidrát
makrogol 6000
povidon (K 25)
magnézium-sztearát
burgonyakeményítő
Filmbevonat
talkum
bázikus butil-metakrilát-kopolimer
titán-dioxid (E171)
magnézium-sztearát
ricinusolaj (finomított)
6.2 Inkompatibilitások
Nem értelmezhető.
6.3 Felhasználhatósági időtartam
3 év
6.4 Különleges tárolási előírások
Ez a gyógyszer nem igényel különleges tárolást.
6.5 Csomagolás típusa és kiszerelése
Kiszerelés: 12 db, 20 db, 30 db, 50 db, 100 db filmtabletta átlátszatlan PVC//Al buborékcsomagolásban és dobozban.
Nem feltétlenül mindegyik kiszerelés kerül kereskedelmi forgalomba.
6.6 A megsemmisítésre vonatkozó különleges óvintézkedések és egyéb, a készítmény kezelésével kapcsolatos információk
Bármilyen fel nem használt gyógyszer, illetve hulladékanyag megsemmisítését a gyógyszerekre vonatkozó előírások szerint kell végrehajtani.
Megjegyzés: (egy keresztes)
Osztályozás: I. csoport
Orvosi rendelvény nélkül is kiadható gyógyszer (VN).
7. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY JOGOSULTJA
Zentiva, k.s.
U kabelovny 130,
Dolní Měcholupy, 102 37,
Prága 10,
Csehország
8. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY SZÁMA
OGYI-T-24064/01 12×
OGYI-T-24064/02 20×
OGYI-T-24064/03 30×
OGYI-T-24064/04 50×
OGYI-T-24064/05 100×
9. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY ELSŐ KIADÁSÁNAK/ MEGÚJÍTÁSÁNAK DÁTUMA
A forgalomba hozatali engedély első kiadásának dátuma: 2022. május 31.
10. A SZÖVEG ELLENŐRZÉSÉNEK DÁTUMA
2025. április 11.