1. A GYÓGYSZER NEVE
Nurofen Cold and Flu 200 mg/30 mg filmtabletta
2. MINŐSÉGI ÉS MENNYISÉGI ÖSSZETÉTEL
200 mg ibuprofént és 30 mg pszeudoefedrin-hidrokloridot tartalmaz filmtablettánként.
Ismert hatású segédanyagok: a filmtabletta „Mastercote Yellow FA 0156” bevonata Sunset yellow (E110) azofestéket tartalmaz.
A segédanyagok teljes listáját lásd a 6.1 pontban.
3. GYÓGYSZERFORMA
Filmtabletta.
Sárga színű, korong alakú, domború felületű, egyik oldalán „N” azonosító logóval ellátott filmbevonatú tabletta. Törési felülete fehér.
4. KLINIKAI JELLEMZŐK
4.1 Terápiás javallatok
Meghűléses és influenzaszerű tünetek (fejfájás, láz, torokfájás, orrfolyás, orr- és melléküreg-dugulás) kezelésére.
4.2 Adagolás és alkalmazás
Adagolás
Rövid távú alkalmazásra.
A legkisebb hatásos dózist kell alkalmazni a tünetek enyhítéséhez szükséges legrövidebb ideig (lásd 4.4 pont).
A betegeknek javasolt orvoshoz fordulni, ha a tünetek tartósan fennállnak, illetve súlyosbodnak, vagy a gyógyszert 3 napnál tovább kell alkalmazni.
Felnőttek, idősek és 12 évnél idősebb serdülők:
A kezdő adag 2 filmtabletta. Szükség esetén további 1 filmtabletta 4 óránként vagy 2 filmtabletta 4-8 óránként bevehető. Egyszerre 2 filmtablettánál többet nem szabad bevenni. A maximális napi adag nem haladhatja meg a 6 filmtablettát (1200 mg ibuprofént és 180 mg pszeudoefedrint).
Enyhe és középsúlyos máj- és vesefunkció-károsodás esetén az adagolást egyénre szabottan kell kialakítani (lásd 4.4 pont).
Gyermekek:
12 éves kor alatt ellenjavallt az ibuprofén + pszeudoefedrin hatóanyag kombinációt tartalmazó készítmények szedése.
Idősek:
Nem szükséges az adagolás módosítása.
Az alkalmazás módja
Szájon át történő alkalmazásra.
4.3 Ellenjavallatok
· Ibuprofénnel, pszeudoefedrinnel vagy a készítmény 6.1 pontban felsorolt bármely segédanyagával szembeni túlérzékenység;
Korábbi NSAID-kezelés kapcsán fellépő gastrointestinalis vérzés vagy perforatio a kórelőzményben;
Aktív vagy a kórelőzményben szereplő, visszatérő peptikus fekély/vérzés (bizonyított fekély vagy vérzés két vagy több megkülönböztethető epizódja);
· A betegek kórelőzményében szereplő túlérzékenységi reakciók (pl. asthma, bronchospasmus, rhinitis, angioedema vagy urticaria), melyek ibuprofén, acetilszalicilsav vagy más nem-szteroid gyulladásgátló készítmények (NSAID-ok) szedésével összefüggésben jelentkeztek;
· Súlyos szívelégtelenség (NYHA IV. stádium), súlyos májkárosodás (lásd 4.4 pont);
· Érrendszeri megbetegedések, beleértve: tachycardia, hypertonia, angina pectoris;
· Hyperthyreosis;
· Diabetes mellitus;
· Phaeochromocytoma;
· Szűk zugú glaucoma;
· A készítmény és MAO-bénító egyidejű szedése (ill. MAO-bénító alkalmazását követő 14 napon belül);
· Béta-blokkolók (lásd 4.5 pont);
· 12 éves kor alatti gyermekek;
· A terhesség (lásd még 4.6 pont);
· Súlyos vagy nem kontrollált hypertonia;
· Súlyos akut vagy krónikus vesebetegség/vesekárosodás.
4.4 Különleges figyelmeztetések és az alkalmazással kapcsolatos óvintézkedések
Ibuprofén:
A mellékhatások minimalizálhatók oly módon, hogy a legalacsonyabb hatásos dózist alkalmazzák a tünetek kezeléséhez szükséges legrövidebb ideig (lásd alább a gastrointestinalis és cardiovascularis kockázatokat).
Időskorúak esetében magasabb gyakorisággal fordulhatnak elő NSAID-ok alkalmazásával kapcsolatosan kialakuló mellékhatások, különösen gastrointestinalis vérzés és perforatio, amely végzetes is lehet (lásd 4.2 pont).
Látási vagy hallási zavarok, gastrointestinalis vérzésre vagy hiperszenzitív reakcióra utaló tünetek észlelésekor a kezelést azonnal meg kell szakítani.
Fennálló fertőzések tüneteinek elfedése
A Nurofen Cold and Flu 200mg/30mg filmtabletta elfedheti a fertőzés tüneteit, ami miatt késhet a megfelelő kezelés megkezdése és ezáltal kedvezőtlenebb lehet a fertőzés kimenetele. Ezt bakteriális, területen szerzett tüdőgyulladás és a bárányhimlő bakteriális szövődményei esetében észlelték. Ha a Nurofen Cold and Flu 200mg/30mg filmtablettát fertőzés kapcsán láz és fájdalom csillapítására alkalmazzák, ajánlatos a fertőzést figyelemmel kísérni. Nem kórházi környezetben a betegnek orvossal kell konzultálnia, ha a tünetek tartósan fennállnak vagy súlyosbodnak.
Légzőrendszer:
A bronchospasmus súlyosbodhat olyan betegeknél, akik asthma bronchialéban vagy allergiás megbetegedésben szenvednek, illetve az anamnézisükben ilyen megbetegedések szerepelnek.
Egyéb NSAID-ok:
A Nurofen Cold and Flu együttes alkalmazása egyéb NSAID-okkal, beleértve a szelektív ciklooxigenáz‑2-gátlókat is, fokozza a mellékhatások előfordulásának kockázatát, ezért kerülendő. (lásd 4.5 pont)
SLE és kevert kötőszöveti betegség:
Szisztémás lupus erythematosus (SLE) és kevert kötőszöveti betegség (MCTD) esetén az aszeptikus meningitisz kockázata megnő (lásd 4.8 pont).
Gastrointestinalis hatások:
NSAID-ok csak óvatosan alkalmazhatók azoknál a betegeknél, akiknek kórelőzményében gastrointestinalis betegség (pl. colitis ulcerosa vagy Crohn-betegség) szerepel, mivel a betegség fellángolhat (lásd 4.8 pont).
Gastrointestinalis vérzés, fekélyképződés és perforatio:
Fatális gastrointestinalis vérzés, fekélyképződés, vagy perforatio bármikor jelentkezhet valamennyi NSAID-al történt kezeléskor, veszélyeztető tünetek jelentkezésével vagy a kórelőzményben szereplő súlyos gastrointestinalis eseményt követően, vagy azok nélkül is.
A gastrointestinalis vérzés, fekélyképződés és perforatio kialakulásának kockázata növekszik az NSAID dózisának emelésével azoknál a betegeknél, akiknek a kórelőzményében fekélybetegség szerepel, különösen, ha az vérzéssel vagy perforatioval szövődött (lásd 4.3 pont), illetőleg idős korban.
Ezen betegek kezelését a lehető legalacsonyabb dózissal kell kezdeni.
Ezen betegek esetében megfontolandó a gyomorvédő szerekkel (mint pl. mizoprosztol vagy protonpumpagátlók) történő együttes kezelés, továbbá azoknál a betegeknél is, akik együttesen alacsony dózisú acetilszalicilsavat vagy egyéb gastrointestinalis kockázatot fokozó gyógyszert szednek (lásd 4.5 pont).
Azon betegeknek, akiknek kórelőzményében gastrointestinalis toxicitás szerepel – különösen időskorban –, a kezelés kezdeti szakaszában jelenteniük kell minden szokatlan hasi tünetet (különösen a gastrointestinalis vérzést).
Óvatosság ajánlott azoknál a betegeknél, akik egyidejűleg olyan gyógyszereket szednek, melyek növelhetik a vérzés vagy fekélyképződés kialakulásának kockázatát, mint a szájon át szedhető kortikoszteroidok, antikoagulánsok, mint a warfarin, szelektív szerotoninvisszavétel-gátlók, vagy thrombocytaaggregáció-gátló készítmények, mint az acetilszalicilsav (lásd 4.5 pont).
A Nurofen Cold and Flu 200 mg/30 mg filmtablettával történt kezelés során kialakuló gastrointestinalis vérzés vagy fekélyképződés esetén a kezelést meg kell szakítani.
Cardiovascularis és cerebrovascularis hatások
Kounis-szindróma eseteit jelentették a Nurofen filmtablettával kezelt betegeknél. A Kounis-szindróma a koszorúerek összehúzódásával járó allergiás vagy túlérzékenységi reakció következtében kialakuló cardiovascularis tünetcsoport, amely myocardialis infarctust okozhat.
Fokozott óvatosság (az orvossal vagy gyógyszerésszel való konzultálás) szükséges a kezelés elkezdése előtt azoknál a betegeknél, akiknek az anamnézisében hypertonia és/vagy enyhe/közepesen súlyos pangásos szívelégtelenség szerepel, mivel az NSAID-ok alkalmazásával kapcsolatban előfordult folyadékretenció, hypertonia és oedema.
Klinikai vizsgálatok arra utalnak, hogy az ibuprofén alkalmazása – különösen akkor, ha nagy dózisban történik (2400 mg/nap) – az artériás thromboticus események kissé emelkedett kockázatával járhat (pl.: myocardialis infarctus vagy stroke). Általánosságban, epidemiológiai vizsgálatok nem utalnak arra, hogy az ibuprofén kis dózisban (pl. 1200 mg/nap) történő alkalmazása az artériás thromboticus események emelkedett kockázatával járna.
A nem kontrollált hypertoniában, pangásos szívelégtelenségben (NYHA II–III.), kialakult ischaemiás szívbetegségben, perifériás artériás betegségben és/vagy cerebrovascularis betegségben szenvedő betegek csak gondos mérlegelés után kezelhetők ibuprofénnel, és a nagy dózisok (2400 mg/nap) kerülendők.
Gondos mérlegelés szükséges olyankor is, mielőtt hosszú távú kezelést indítanak magas cardiovascularis kockázatú betegek esetében (pl. hypertonia, hyperlipidaemia, diabetes mellitus, dohányzás), különösen olyankor, ha az ibuprofént nagy dózisban (2400 mg/nap) lenne szükséges alkalmazni.
Vese:
Vesekárosodás fordulhat elő, mivel a veseműködés tovább romolhat (lásd 4.3 és 4.8 pont). Ilyen esetekben a veseműködés ellenőrzése mellett a dózis csökkentésére lehet szükség.
Dehidratált gyermekek és serdülők esetében fennáll a vesekárosodás kockázata.
Máj:
Májműködési zavar fordulhat elő (lásd 4.3 és 4.8 pont).
Bőrt érintő, súlyos mellékhatások (SCAR)
Az ibuprofén alkalmazásával összefüggésben bőrt érintő, súlyos mellékhatásokról számoltak be, köztük exfoliatív dermatitisről, erythema multiforméről, Stevens–Johnson-szindrómáról (SJS), toxicus epidermalis necrolysisről (TEN), eosinophiliával és szisztémás tünetekkel járó gyógyszerreakcióról (DRESS) és akut generalizált exanthemás pustulosisról (AGEP), amelyek életveszélyesek vagy halálos kimenetelűek lehetnek (lásd 4.8 pont). Az esetek többségében a reakció a kezelés első hónapjában lépett fel.
Amennyiben ilyen reakciók kialakulására utaló jeleket vagy tüneteket észlelnek, az ibuprofén-kezelést azonnal le kell állítani, és (amennyiben klinikailag megfelelő) mérlegelni kell másik terápiás lehetőség alkalmazását.
Női termékenység károsodása:
Néhány bizonyíték szerint azok a gyógyszerek, melyek gátolják a ciklooxigenáz/ prosztaglandin-szintézist, az ovulációra gyakorolt hatás révén a női termékenység károsodását okozhatják. Ez a hatás a kezelés megszakításával reverzíbilis.
Pszeudoefedrin:
Gyermekek elől elzárva tartandó.
Fokozott óvatossággal alkalmazható elzáródással járó érbetegségek esetén.
Az alábbi tünetek megjelenésekor a pszeudoefedrin adagolását meg kell szakítani:
- hallucináció
- nyugtalanság
- alvászavarok
Súlyos bőrreakciók:
A pszeudoefedrin-tartalmú készítmények alkalmazása során súlyos bőrreakciók fordulhatnak elő,
például akut generalizált exanthemás pustulosis (AGEP). Ez az akut pustulosus kiütés a kezelés első
2 napjában fordulhat elő, láz és nagy kiterjedésű ödémás erythema kíséretében jelentkező számos, kis,
zömében nem follicularis pustula kíséretében, amelyek nagyrészt bőrredőkben, a törzsön és a felső
végtagokon jelennek meg. A betegeket gondos megfigyelés alatt kell tartani. Amennyiben olyan
tünetek jelentkeznek, mint például láz, erythema, vagy több apró pustula keletkezik, a Nurofen Cold and Flu 200 mg/30 mg filmtabletta szedését abba kell hagyni és szükség esetén a megfelelő ellátást kell alkalmazni.
Bár a pszeudoefedrinnek normál vérnyomású betegekben nincs vérnyomásemelő hatása, fokozott óvatossággal alkalmazható azon betegek esetében, akik vérnyomáscsökkentő szereket, triciklusos antidepresszánsokat, más szimpatomimetikus szereket, mint dekongesztánsok, étvágycsökkentők, amfetaminszerű pszihostimulánsok, szednek. Ezeknél a betegeknél meg kell figyelni egy adag bevételét követően a vérnyomásra gyakorolt hatását, mielőtt ismételt vagy felügyelet nélküli kezelést folytatnának. Mint más szimpatomimetikus szerek esetében fokozott óvatosság szükséges azon betegek esetében, akiknél megnövekedett intraocularis nyomás vagy prosztata megnagyobbodás áll fenn.
Fokozott óvatosság szükséges középsúlyos vesekárosodás esetén, súlyos vesekárosodás esetén alkalmazása ellenjavallt.
Ischaemiás Opticus Neuropathia
A pszeudoefedrin alkalmazásával kapcsolatosan ischaemiás opticus neuropathiás eseteket jelentettek. Hirtelen látásvesztés vagy csökkent látásélesség (pl. scotoma) jelentkezése esetén a pszeudoefedrin alkalmazását azonnal abba kell hagyni.
Ischaemiás colitis
Néhány esetben ischaemiás colitis előfordulását jelentették a pszeudoefedrin alkalmazása kapcsán. Hirtelen kialakuló hasi fájdalom, rectalis vérzés vagy az ischamiás colitis egyéb tünetének jelentkezése esetén a pszeudoefedrin alkalmazását azonnal le kell állítani és orvoshoz kell fordulni.
Posterior reverzibilis encephalopathia szindróma (PRES) és reverzibilis cerebralis vasoconstrictio szindróma (RCVS)
Pszeudoefedrin-tartalmú készítmények alkalmazásával kapcsolatban PRES és RCVS eseteit jelentették (lásd 4.8 pont). Súlyos vagy nem kontrollált hypertoniában, illetve akut vagy krónikus vesebetegségben/vesekárosodásban szenvedő betegeknél a kockázat megnő (lásd 4.3 pont).
A pszeudoefedrin alkalmazását abba kell hagyni, és azonnali orvosi segítséget kell kérni, ha a következő tünetek jelentkeznek: hirtelen fellépő súlyos fejfájás vagy hasító fejfájás, hányinger, hányás, zavartság, görcsrohamok és/vagy látászavarok. A legtöbb jelentett PRES- és RCVS-eset a gyógyszer abbahagyását és a megfelelő kezelést követően rendeződött.
Az „Mastercote Yellow FA 0156” filmtabletta bevonat Sunset yellow (E110) azofestéket tartalmaz. Allergiás reakciókat okozhat.
Ez a gyógyszer kevesebb, mint 1 mmol nátriumot (23 mg) tartalmaz filmtablettánként, azaz gyakorlatilag „nátriummentes”.
4.5 Gyógyszerkölcsönhatások és egyéb interakciók
Az ibuprofén együttadása kerülendő:
Acetilszalicilsavval:
Az ibuprofén és az acetilszalicilsav egyidejű alkalmazása általában nem ajánlott a mellékhatások esetleges fokozódása miatt.
Más nem-szteroid gyulladáscsökkentő gyógyszerekkel, beleértve a szelektív ciklooxigenáz-2-inhibitorokat is:
Több nem-szteroid gyulladáscsökkentő együttes alkalmazása kerülendő a mellékhatások megjelenésének fokozott veszélye miatt (szinergista hatás révén fokozódhat a gastrointestinalis fekélyek és vérzés kockázata) (lásd 4.4 pont).
Kísérleti adatok arra utalnak, hogy az ibuprofén kompetitív módon gátolhatja a kis dózisban alkalmazott acetilszalicilsav thrombocytaaggregációra kifejtett hatását, ha beadásuk egyidejűleg történik. Habár ezeknek az adatoknak a klinikai helyzetre való extrapolálásában bizonytalanságok vannak, nem zárható ki annak lehetősége, hogy az ibuprofén rendszeres, hosszú távú használata csökkentheti a kis dózisú acetilszalicilsav kardioprotektív hatását. Az ibuprofén esetenkénti alkalmazásáról nem feltételezik, hogy klinikailag jelentős hatást okozna ebben a vonatkozásban (lásd 5.1 pont).
Az ibuprofén (más nem-szteroid gyulladáscsökkentő szerekhez hasonlóan) óvatosan alkalmazandó az alábbi hatóanyagokkal egyidejűleg:
Digoxin, fenitoin, lítium:
A digoxin, fenitoin vagy lítium tartalmú készítmények emelhetik ezen hatóanyagok vérszintjét. Előírás szerinti alkalmazás esetén azonban általában nem szükséges a szérumlítium-, a szérumdigoxin- és a szérumfenitoin-szint ellenőrzése (legfeljebb 4 napon túli alkalmazás esetén).
Vérnyomáscsökkentők (ACE-gátlók és angiotenzin II-antagonisták), diuretikumok:
Az NSAID-ok csökkenthetik a diuretikumok és más vérnyomáscsökkentők hatását. Néhány csökkent vesefunkciójú betegben (pl. dehidrált betegek vagy csökkent vesefunkciójú időskorú betegek) ciklooxigenáz-gátló szerek együttes alkalmazása ACE-gátlókkal vagy angiotenzin II-antagonistákkal a vesefunkció további romlását eredményezheti, az akut veseelégtelenséget is beleértve, azonban a folyamat általában reverzibilis. Ezeket a kölcsönhatásokat figyelembe kell venni olyan betegeknél, akik koxibokat szednek ACE gátlókkal vagy angiotenzin II-antagonistákkal együtt. Ezért ilyen kombináció csak fokozott óvatossággal alkalmazható, különösen időskorúaknál. A betegeket megfelelően kell hidrálni, és meg kell fontolni a vesefunkció ellenőrzését a kombinált terápia kezdetén és a kezelés alatt rendszeresen. Káliumspóroló diuretikumokkal történő együttadása hyperkalaemiához vezethet. A diuretikumok növelhetik a NSAID-ok nefrotoxikus hatását.
Kortikoszteroidok:
Fokozódik a gastrointestinalis fekély vagy vérzés kockázata (lásd 4.4 pont).
Thrombocytaaggregáció-gátlók és szelektív szerotoninvisszavétel-gátlók (SSRI-k):
Fokozódik a gastrointestinalis vérzés kockázata (lásd 4.4 pont).
Metotrexát:
A készítmény alkalmazása a metotrexát adása előtt vagy után 24 órán belül megemelheti a metotrexát koncentrációját és fokozhatja toxikus hatásait.
Ciklosporin:
A nefrotoxicitás kockázata fokozódhat.
Antikoagulánsok:
Az NSAID-ok fokozhatják az antikoagulánsok, mint pl. a warfarin hatását (lásd 4.4 pont).
Szulfanilurea tartalmú készítmények:
Klinikai megfigyelések a nem-szteroid gyulladáscsökkentő szerek és a szulfanilurea típusú antidiabetikumok kölcsönhatására utalnak. Bár ezidáig nem írtak le kölcsönhatást ibuprofén és szulfanilureák között, egyidejű alkalmazáskor elővigyázatosságból ajánlott a vércukorszint ellenőrzése.
Takrolimusz:
A két készítményt egyidejűleg adagolva a nephrotoxicitás kockázata fokozódik.
Zidovudin:
Zidovudin NSAID-dal történő együttadásakor nő a hematológiai toxicitás veszélye.
Zidovudin és ibuprofén együttadása bizonyítottan fokozza a haemarthrosis és a haematomák előfordulását HIV pozitív haemophiliás betegeken.
Probenecid és szulfinpirazon:
Probenecid és szulfinpirazon tartalmú készítmények késleltethetik az ibuprofén kiválasztódását.
Szívglikozidok:
A nem-szteroid gyulladáscsökkentők súlyosbíthatják a szívelégtelenséget, csökkenthetik glomeruláris filtrációs arányt, és növelhetik a plazmában a szívglikozidok szintjét.
Mifepriszton:
A nem-szteroid gyulladáscsökkentőket a mifepriszton alkalmazása után 8-12 napig nem szabad alkalmazni, mivel csökkenthetik a mifepriszton hatásait.
Kinolon antibiotikumok:
Állatkísérletes adatok szerint az NSAID-ok növelhetik a kinolon antibiotikumokkal járó convulsiók kockázatát. Az NSAID-okat és kinolokat szedő betegeknél nagyobb lehet a convulsiók kialakulásának kockázata.
Pszeudoefedrin
MAO-bénítók és RIMA-k
MAO-bénítót szedő betegeknek csak 14 napos gyógyszerkihagyás után adható, mivel egyidejű alkalmazása kritikus mértékű hypertensiós reakciót okozhat.
Moklobemid.
Kritikus mértékű hypertensiós reakciót okozhat.
Oxitocin:
A magas vérnyomás kockázata nő.
Antikolinerg szerek:
Fokozza az antikolinerg szerek hatását (mint a triciklusos antidepresszánsok).
Anyarozsból (ergot) kivont dopaminreceptor-agonisták (bromokriptin, kabergolin, liszurid, pergolid):
Megnövelik a vazokonstrikció és a vérnyomásemelkedés kockázatát.
Dopaminerg vazokonstriktorok (dihidroergotamin, ergotamin, metilgometrin, linezolid):
Megnövelik a vazokonstrikció és a vérnyomásemelkedés kockázatát.
Nasalis dekongesztáns szerek (fenilefrin, efedrin, fenilpropanolamin):
Megnövelik a vazokonstrikció és a vérnyomásemelkedés kockázatát.
Étvágycsökkentők és amfetamin típusú pszichostimulánsok:
Hatásuk fokozódhat. A magas vérnyomás kockázata nő.
Ergot alkaloidok (ergotamin, metiszegrid):
Az ergotamin-mérgezés kockázata megnő.
Vérnyomáscsökkentő szerek (beleértve adrenerg neuron blokkolók és béta-blokkolók, alfa-metildopa, mekamilamin, rezerpin, veratrum alkaloidok, guanetidin):
A pszeudoefedrin blokkolhatja a vérnyomáscsökkentő hatásukat.
Cardialis glikozidokkal (digitálisz, kinidin):
Az arrhythmia kockázata nőhet.
Triciklusos antidepresszánsok:
A magas vérnyomás és az aritmia kockázata nőhet.
Antacidok:
Növelik a pszeudoefedrin abszorpcióját, a kaolin csökkenti.
Halogéntartalmú anesztetikumok:
Perioperatív akut hypertoniát okozhatnak, ha műtétet terveznek, akkor az anesztézia előtt a Nurofen Cold and Flu 200 mg/30 mg filmtablettával történő kezelést 24 órával korábban abba kell hagyni.
4.6 Termékenység, terhesség és szoptatás
Terhesség
Ibuprofén:
A prosztaglandinszintézis gátlása károsan befolyásolhatja a terhességet és/vagy az embrionális/magzati fejlődést. Az epidemiológiai vizsgálatok adatai szerint a terhesség korai szakaszában alkalmazott prosztaglandinszintézis-gátló növeli a vetélés, a cardialis fejlődési rendellenesség, illetve a gastroschisis kockázatát. A cardiovascularis malformatio abszolút kockázata kevesebb mint 1%-ról körülbelül 1,5%-ra nőtt. A kockázat a dózissal és a kezelés időtartamával valószínűleg nő.
Állatkísérletekben prosztaglandinszintézis gátló adása után emelkedett a pre- és posztimplantációs veszteség és az embrionális/foetalis letalitás. Továbbá állatkísérletek eredményei alapján az organogenetikus periódusban adott prosztaglandinszintézis gátló hatására megnőtt a különböző fejlődési rendellenességek, többek között a cardiovascularis malformatio előfordulási gyakorisága.
A terhesség első és második trimeszterében ibuprofén csak nagyon indokolt esetben adható.
Ha gyermekvállalást tervező nő szed ibuprofént, vagy a terhesség első és második trimesztere alatt szedi, a dózist a lehető legalacsonyabb szinten kell tartani és a kezelést a lehető legrövidebb ideig szabad csak folytatni.
A terhesség harmadik trimeszterében valamennyi prosztaglandinszintézist gátló szer az alábbiakat válthatja ki:
a magzatnál:
cardiopulmonalis toxicitás (a ductus arteriosus Botalli idő előtti elzáródása és pulmonalis hypertonia);
renalis dysfunctio, amely oligohydramnionnal járó veseelégtelenséghez vezethet;
a terhesség végén az anyánál és az újszülöttnél:
a vérzési idő potenciális megnyúlása antiaggregációs hatás révén, amely alacsony adagok mellett is kialakulhat;
a méhkontrakciók gátlása, amely késleltetett vagy elhúzódó szülést eredményezhet.
Következésképpen az ibuprofén adása a harmadik trimeszterben ellenjavallt.
Pszeudoefedrin:
Nagyon ritkán jelentettek újszülöttekben hibás hasfalzáródást (gastroschisis) az első trimeszterben történő alkalmazást követően.
A pszeudoefedrin csökkenti az anyaméh vérellátását a terhesség teljes hossza alatt.
A Nurofen Cold and Flu gyógyszer a fentiek miatt nem alkalmazható a terhesség ideje alatt.
Szoptatás
Ibuprofén
Néhány vizsgálat alapján az ibuprofén alacsony koncentrációban megjelenik az anyatejben, de nem valószínű, hogy hátrányosan befolyásolná a szoptatott csecsemőt.
Pszeudoefedrin
A pszeudoefedrin kis mennyiségben kiválasztódik az anyatejbe, de hatása a szoptatott csecsemőre nem ismert. Becslések szerint az anya által elfogyasztott pszeudoefedrin egyetlen adagjának 0,5–0,7%-a választódik ki az anyatejbe 24 óra alatt.
A gyógyszer alkalmazása szoptatás alatt nem javasolt.
Termékenység
Ibuprofén
Néhány bizonyíték szerint azok a gyógyszerek, melyek gátolják a ciklooxigenáz/ prosztaglandin- szintézist, az ovulációra gyakorolt hatás révén a női termékenység károsodását okozhatják. Ez a hatás a kezelés megszakításával reverzibilis. Lásd 4.4 pont Női termékenység.
Pszeudoefedrin
Nem ismert.
4.7 A készítmény hatásai a gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges képességekre
A Nurofen Cold and Flu 200 mg/30 mg filmtabletta egyszeri alkalommal történő vagy rövid távú, az ajánlott dózisban történő alkalmazásának nincs ilyen hatása.
4.8 Nemkívánatos hatások, mellékhatások
Az alábbi nemkívánatos hatásokat az ibuprofén OTC (nem vényköteles) dózisban (maximum 1200 mg / nap) rövidtávú alkalmazása során tapasztalták.
Krónikus állapotok kezelésekor, hosszú távú alkalmazáskor egyéb nem kívánatos hatások is előfordulhatnak.
Az ibuprofénnel összefüggésbe hozható mellékhatások az alábbiakban szervrendszerek és előfordulásuk gyakorisága szerint kerülnek megadásra.
Gyakorisági kategóriák szerint:
nagyon gyakori (1/10), gyakori (1/100 – <1/10), nem gyakori (1/1000 – <1/100), ritka (1/10 000 – <1/1000), nagyon ritka (<1/10 000), nem ismert (a gyakoriság a rendelkezésre álló adatokból nem állapítható meg). Az egyes gyakorisági kategóriákon belül a mellékhatások csökkenő súlyosság szerint kerülnek megadásra.
A leggyakrabban megfigyelt nemkívánatos hatások gastrointestinalis jellegűek.
A nemkívánatos gyógyszer mellékhatásokat túlnyomó részben dózisfüggőek és különösen a gastrointestinalis vérzés megjelenésének kockázata függ az alkalmazott dózistól, illetve a kezelés időtartamától.
A nemkívánatos hatások megjelenése kevésbé gyakori, ha az alkalmazott dózis maximum 1200 mg naponta.
Klinikai vizsgálatok arra utalnak, hogy az ibuprofén alkalmazása – különösen akkor, ha nagy dózisban történik (2400 mg/nap) – az artériás thromboticus események kissé emelkedett kockázatával járhat (pl. myocardialis infarctus vagy stroke) (lásd 4.4 pont).
Ibuprofénnel kapcsolatban megfigyelt mellékhatások
Emésztőrendszeri betegségek és tünetek
Nem gyakori: gastrointestinalis rendellenességek, mint pl. dyspepsia, hasi fájdalom, hányinger.
Ritka: diarrhoea, flatulentia, constipatio, vomitus.
Nagyon ritka: végzetes kimenetelű gastrointestinalis ulceratio, vérzés, perforatio, melaena, haematemesis főként időskorú betegeknél; stomatitis ulcerosa, gastritis.
Nem ismert: colitis és Crohn-betegség fellángolása (lásd 4.4 pont).
Idegrendszeri betegségek és tünetek
Nem gyakori: fejfájás
Nagyon ritka: asepticus meningitis2.
Nem ismert: Posterior reverzibilis encephalopathia szindróma (PRES) (lásd 4.4 pont)
Reverziblis cerebralis vasoconstrictio szindróma (RCVS) (lásd 4.4 pont)
Szívbetegségek és a szívvel kapcsolatos tünetek
Nem ismert: szívelégtelenség és oedema
Kounis-szindróma
Érbetegségek és tünetek
Nagyon ritka: hypertonia
Vese- és húgyúti betegségek és tünetek
Nagyon ritka: akut veseelégtelenség, papillaris necrosis, mely főleg a gyógyszer hosszú távú alkalmazása során alakulhat ki, továbbá a szérum húgysav koncentrációjának emelkedése és ödéma.
Máj- és epebetegségek, illetve tünetek
Nagyon ritka: a májműködés rendellenességei
Vérképzőszervi és nyirokrendszeri betegségek és tünetek
Nagyon ritka: vérképzés zavarai (anaemia, leukopenia, thrombocytopenia, pancytopenia,
agranulocytosis), melynek első jelei: láz, torokfájás/torokgyulladás, a száj superficialis fekélye, influenzaszerű tünetek, súlyos kimerültség, ismeretlen eredetű vérzés és véraláfutás.
A bőr és a bőr alatti szövet betegségei és tünetei
Nem gyakori: különböző bőrkiütések.
Nagyon ritka: bőrt érintő, súlyos mellékhatások (SCAR) (beleértve az erythema multiformét, az exfoliatív dermatitist, a Stevens–Johnson-szindrómát és a toxicus epidermalis necrolysist is)
Nem ismert: eosinophiliával és szisztémás tünetekkel járó gyógyszerreakció (DRESS szindróma).
súlyos bőrreakciók, beleértve az akut generalizált exanthemás pustulosist (AGEP)
fényérzékenységi reakciók
Immunrendszeri betegségek és tünetek
Túlérzékenységi reakciók amelyek1:
Nem gyakori: urticaria és pruritus.
Nagyon ritka: súlyos túlérzékenységi reakciók, melynek tünetei az alábbiak lehetnek: az arc, a nyelv, a gége duzzanata, nehézlégzés, tachycardia, hypotonia (anaphylaxia, angioedema, súlyos sokk). Asthma súlyosbodása.
Nem ismert: légúti reakciók, mint asthma, asthma súlyosbodása, bronchospasmus vagy nehézlégzés.
Laboratóriumi és egyéb vizsgálatok eredményei:
Nagyon ritka: csökkent haemoglobinszint
Pszeudoefedrinnel kapcsolatban megfigyelt mellékhatások
Pszichiátriai kórképek
Nem ismert: téveszme, nyugtalanság, ingerlékenység, szorongás, álmatlanság, hallucinációk (különösen gyermekekben).
Idegrendszeri betegségek és tünetek
Nem ismert: fejfájás
Szívbetegségek és a szívvel kapcsolatos tünetek
Nem ismert: tachycardia, palpitatio, arrhythmia
Érbetegségek és tünetek
Nem ismert: hypertonia
Emésztőrendszeri betegségek és tünetek
Nem ismert: hányinger és/vagy hányás, ischaemiás colitis
A bőr és a bőr alatti szövet betegségei és tünetei
Nem ismert: bőrreakciók beleértve bőrkiütések. Túlérzékenységi reakciók – beleértve a keresztérzékenységet más szimpatomimetikumokkal.
Vese- és húgyúti betegségek és tünetek
A szem betegségei
Nem ismert: Ischaemiás Opticus Neuropathia
Általános és az alkalmazás helyén fellépő reakciók:
Nem ismert: ingerlékenység
1 Az alábbiakban felsorolt túlérzékenységi reakciókat jelentették ibuprofénnel történő kezelést követően. Ezek lehetnek:
a, aspecifikus allergiás reakciók és anaphylaxia
b, légzőrendszeri tünetek, mint például asthma, asthma súlyosbodása, bronchospasmus, dyspnoe
c, különböző bőrreakciók pl.: különböző típusú kiütések, pruritus, urticaria, purpura, angioedema és ritkábban exfoliatív és hólyagos dermatitis (beleértve a toxicus epidermalis necrolysist, Stevens–Johnson-szindrómát és erythema multiformét is)
2 A hatóanyag asepticus meningitist kialakító hatásmechanizmusa nem teljesen tisztázott. Ugyanakkor rendelkezésre állnak adatok a NSAID-ok szedésével összefüggően jelentkező aszeptikus meningitiszről (időbeli kapcsolat a gyógyszer szedésével és a tünetek eltűnése a gyógyszerszedés felfüggesztését követően). Említésre méltó, hogy egyes esetekben az asepticus meningitis tüneteit (tarkómerevség, fejfájás, hányinger, hányás, láz és dezorientáció) figyelték meg autoimmun betegségben (szisztémás lupus erythematosus, kevert kötőszöveti betegség) szenvedő betegekben ibuprofén kezelés alatt.
Feltételezett mellékhatások bejelentése
A gyógyszer engedélyezését követően lényeges a feltételezett mellékhatások bejelentése, mert ez fontos eszköze annak, hogy a gyógyszer előny/kockázat profilját folyamatosan figyelemmel lehessen kísérni.
Az egészségügyi szakembereket kérjük, hogy jelentsék be a feltételezett mellékhatásokat a hatóság részére az V. függelékben található elérhetőségek valamelyikén keresztül.
4.9 Túladagolás
Ibuprofén
Gyermekekben a 400 mg/ttkg-ot meghaladó dózis esetében fennáll a mérgezés veszélye.
Felnőttek esetében a dózis–hatás összefüggés nem egyértelmű.
A felezési idő túladagoláskor 1,5-3 óra.
Tünetei:
A legtöbb betegnél, aki klinikailag jelentős mennyiségű nem-szteroid gyulladásgátlót vett be, nem jelentkeznek komolyabb tünetek, mint hányinger, hányás, epigastrialis fájdalom vagy ritkábban hasmenés. Tinnitus, fejfájás és gastrointestinalis vérzés szintén előfordulhat.
Súlyosabb mérgezés esetén a központi idegrendszerben jelentkeznek toxikus tünetek, mint szédülés, álmosság, esetenként izgatottság és dezorientáció vagy kóma. Esetenként convulsiók kialakulhatnak.
Súlyos mérgezésben metabolikus acidózis és hyperkalaemia fordulhat elő, és a keringő, véralvadásban szerepet játszó faktorokkal történő interakció következtében a protrombin idő/INR megnyúlhat. Az ajánlottnál nagyobb adagok hosszan tartó alkalmazása, vagy a túladagolás, renalis tubularis acidózist és hypokalaemiát okozhat. Akut veseelégtelenség, májkárosodás, alacsony vérnyomás, légzésdepresszió és cianózis előfordulhat. Asztmás betegeknél lehetséges az asztma exacerbációja.
Kezelés:
Szimptomatikus és szupportív kezelés szükséges, a szabad légutak biztosításával és a szívműködés, illetve a vitálfunkciók monitorozásával a beteg állapotának stabilizálódásáig. Szükség esetén a szérum elektrolitok korrekciója. Ha a beteg potenciálisan mérgező mennyiséget vett be, 1 órán belül aktív szén szájon át történő bevitele megfontolandó. Amennyiben az ibuprofén már felszívódott alkalikus szerek alkalmazhatóak az ibuprofén vizeletbe történő kiválasztásának elősegítésére. Gyakori vagy elhúzódó convulsiók kezelésére intravénás diazepámot vagy lorazepámot kell adni. Asthma kialakulásakor hörgőtágítókat kell adni.
Pszeudoefedrin
Tünetei:
Ingerlékenység, nyugtalanság, remegés, szédülés, szomjúságérzet, szorongás, láz, verejtékezés, insomnia, dilatált pupillák, homályos látás, hallucináció, izomgyengeség, vizelési nehézség, szívdobogás, convulsio, vizeletvisszatartás, hypertonia, vizeletürítési nehézség, hányinger, hányás, tachycardia és szívritmuszavar.
Szimptomatikus és szupportív kezelés szükséges, súlyos túladagolást, aspirációt követően gyomormosás szükséges a gyomor kiürítésére.
A kezelés korai szakaszában gyomormosást és szimptomatikus és szupportív kezelést kell alkalmazni.
Eliminációját savas diurézissel vagy dialízissel lehet gyorsítani. Convulsio esetén görcsoldó adandó. Ingerlékenység és hallucináció jelentkezésekor klórpromazin alkalmazható. Súlyos hypertonia észlelésekor alfa-receptor-blokkoló (pl. fentolamin) adandó. A cardialis hatások kezelése béta-blokkoló-terápiát ezt követően alfa-adrenerg-blokádot igényelnek.
5. FARMAKOLÓGIAI TULAJDONSÁGOK
5.1 Farmakodinámiás tulajdonságok
Farmakoterápiás csoport: Nem-szteroid gyulladásgátlók és reumaellenes készítmények. Propionsav‑származékok.
ATC-kód: M01AE51 Ibuprofén, kombinációk
Ibuprofén
Az ibuprofén propionsav-származék, amelynek fájdalomcsillapító, gyulladáscsökkentő és lázcsillapító hatása van. A gyógyszer, mint nem-szteroid gyulladásgátló készítmény, terápiás hatását a prosztaglandinszintézis gátlásán keresztül fejti ki.
Az ibuprofén hatásossága influenza, illetve megfázás miatti fájdalom ill. láz csillapításában, illetve különböző fájdalmak, mint fejfájás, torokgyulladás, izomfájdalmak, lágy szövet károsodása miatti fájdalmak csillapításában klinikailag bizonyított. Klinikai vizsgálatokból származó bizonyítékok alátámasztják, hogy 2 filmtabletta bevétele után az ibuprofén által közvetített fájdalomcsillapító hatás akár 8 órán át tart.
Továbbá az ibuprofén reverzibilisen gátolja a thrombocytaaggregációt.
Kísérleti adatok arra utalnak, hogy az ibuprofén kompetitív módon gátolhatja a kis dózisban alkalmazott acetilszalicilsav thrombocytaaggregációra kifejtett hatását, ha beadásuk egyidejűleg történik. Néhány farmakodinámiás vizsgálatban azt mutatták ki, hogy amikor azonnali hatóanyag-leadású acetilszalicilsav adag (81 mg) bevétele előtt 8 órán belül, illetve bevétele után 30 percen belül egyszeri adagban 400 mg ibuprofént adtak be, csökkent az acetilszalicilsav tromboxán-képződésre vagy thrombocytaaggregációra kifejtett hatása. Habár ezeknek az adatoknak a klinikai helyzetre való extrapolálásában bizonytalanságok vannak, nem zárható ki annak lehetősége, hogy az ibuprofén rendszeres, hosszú távú használata csökkentheti a kis dózisú acetilszalicilsav kardioprotektív hatását. Az ibuprofén esetenkénti alkalmazásáról nem feltételezik, hogy klinikailag jelentős hatást okozna ebben a vonatkozásban (lásd 4.5 pont).
Pszeudoefedrin
A pszeudoefedrin-hidroklorid egy nazális és bronchialis dekongesztáns. Az efedrin szereoizomerje, azzal megegyező hatással.
A pszeudoefedrin szimpatomimetikus szer, amely direkt és indirekt módon fejti ki hatását a respiratoricus rendszer mucosalis alfa-adrenerg receptorain. Vasoconstrictiot okozva csökkenti az orrnyálkahártya duzzanatát és a szöveti hyperaemiát. Perifériás alfa- és béta-adrenerg izgató hatásán kívül kismértékben a központi idegrendszert is izgatja. Az adrenalinnál hosszabb, de kevésbé erős hatással rendelkezik. Az efedrinnél kisebb mértékű a vérnyomásra és a központi idegrendszerre gyakorolt hatása.
5.2 Farmakokinetikai tulajdonságok
Ibuprofén
Az ibuprofén gyorsan felszívódik a gyomor-bél traktusból.
Üres gyomor esetén a maximális szérumkoncentrációt a tabletta bevétele után kb. 45 percen belül éri el. Ha a tabletta bevétele étkezés után történik, a maximális szérumkoncentrációt a tabletta bevétele után kb. 1-2 óra múlva éri el. Eliminációs felezési ideje kb. 2 óra.
Az ibuprofén erősen kötődik a plazmafehérjékhez. Bejut az ízületi folyadékba. Az ibuprofén a májban két fő inaktív metabolitra bomlik, amelyek a változatlan ibuprofénnel együtt a vesén át ürülnek ki szabad vagy konjugált formában. A veséken keresztüli kiürülés gyors és teljes. Idősekben nem változik szignifikánsan a farmakokinetikai profil.
Korlátozott számú tanulmány szerint az ibuprofén nagyon alacsony koncentrációban megjelenik az anyatejben.
Pszeudoefedrin
A pszeudoefedrin könnyen felszívódik a gyomor-bél traktusból. Főképp a vizelettel ürül változatlan formában, illetve kis részben májban metabolizálódik. Orális adagolás esetén a csúcs-plazmakoncentráció 1-3 órán belül mérhető.
Plazmafelezési ideje 5-8 óra, kiürülése gyorsítható, illetve felezési ideje csökkenthető a vizelet savanyításával.
Kis mennyiségben megjelenik az anyatejben.
Klinikai vizsgálatokban az ibuprofén–pszeudoefedrin kombináció szignifikánsan jobb eredményt ért el a megfázás tüneteinek enyhítésében, mint az önmagában alkalmazott ibuprofén vagy pszeudoefedrin. Az ibuprofén–pszeudoefedrin kombináció (2 x 200 mg/30 mg kombináció) statisztikailag szignifikáns hatásosságot mutatott bevételt követő 30 perccel azokban a betegekben, akik megfázással összefüggő legalább középsúlyos tünetekkel rendelkeztek, míg az önmagában alkalmazott ibuprofén vagy pszeudoefedrin esetében szignifikáns hatékonyság csak a bevételt követő 1 óra, illetve 2 óra múlva jelentkezett. A klinikai adatok alapján az ibuprofén–pszeudoefedrin kombináció hatékony és gyors kezelésnek bizonyul a megfázás és influenza tüneti kezelésében.
5.3 A preklinikai biztonságossági vizsgálatok eredményei
Az ibuprofén az in vitro vizsgálatokban nem bizonyult mutagénnek. A patkányokon és egereken végzett vizsgálatokban nem volt karcinogén. Az ibuprofén a placentán átjut, de teratogén hatást nem észleltek.
A hagyományos – akut és ismételt adagolású dózistoxicitási – vizsgálatokból származó nem klinikai jellegű adatok azt igazolták, hogy a pszeudoefedrin, ill. a két hatóanyag kombinációjának alkalmazásakor humán vonatkozásban különleges kockázat nem várható. A reprodukciós toxicitási adatok szerint a hatóanyag-kombináció nem bizonyult teratogénnek.
6. GYÓGYSZERÉSZETI JELLEMZŐK
6.1 Segédanyagok felsorolása
Filmtabletta mag: magnézium-sztearát, povidon, mikrokristályos cellulóz, kroszkarmellóz-nátrium, kalcium-foszfát.
Filmtabletta bevonat: talkum, „Mastercote yellow FA 0156” [„Sunset yellow” (E110), kinolinsárga (E104), titán-dioxid (E171)], hipromellóz.
Jelölőfesték: Black Ink (sellak, fekete vas-oxid (E172), propilén-glikol (E1520),)
6.2 Inkompatibilitások
Nem értelmezhető.
6.3 Felhasználhatósági időtartam
3 év
6.4 Különleges tárolási előírások
Legfeljebb 25 °C-on tárolandó.
6.5 Csomagolás típusa és kiszerelése
12 db, ill. 24 db filmtabletta PVC/PVDC//Al buborékcsomagolásban és dobozban.
6.6 A megsemmisítésre vonatkozó különleges óvintézkedések és egyéb, a készítmény kezelésével kapcsolatos információk
Bármilyen fel nem használt gyógyszer, illetve hulladékanyag megsemmisítését a gyógyszerekre vonatkozó előírások szerint kell végrehajtani.
Megjegyzés: (egy keresztes)
Osztályozás: I. csoport
Orvosi rendelvény nélkül is kiadható gyógyszer (VN).
7. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY JOGOSULTJA
Reckitt Benckiser Kft.
1113 Budapest,
Bocskai út 134-146.
Magyarország
8. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY SZÁMAI
OGYI-T-6797/01 (12×)
OGYI-T-6797/02 (24×)
9. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY ELSŐ KIADÁSÁNAK/ MEGÚJÍTÁSÁNAK DÁTUMA
A forgalomba hozatali engedély első kiadásának dátuma: 1999. március 12.
A forgalomba hozatali engedély legutóbbi megújításának dátuma: 2010. június 30.
10. A SZÖVEG ELLENŐRZÉSÉNEK DÁTUMA
2024. november 14.