1. A GYÓGYSZER NEVE
Paricalcitol Teva 2 mikrogramm/ml oldatos injekció
2. MINŐSÉGI ÉS MENNYISÉGI ÖSSZETÉTEL
Az oldatos injekció milliliterenként 2 mikrogramm parikalcitolt tartalmaz.
1 ml injekciós oldat 2 mikrogramm parikalcitolt tartalmaz, üvegenként.
Ismert hatású segédanyagok
Etanolt (vízmentes) és propilénglikolt tartalmaz:
79,1 mg etanolt (vízmentes) és 415,2 mg propilénglikolt tartalmaz 1 ml oldatos injekció, üvegenként.
A segédanyagok teljes listáját lásd a 6.1 pontban.
3. GYÓGYSZERFORMA
Oldatos injekció.
Tiszta, színtelen, látható részecskéktől mentes vizes oldat.
4. KLINIKAI JELLEMZŐK
4.1 Terápiás javallatok
A parikalcitol krónikus veseelégtelenségben szenvedő, hemodializált felnőtt betegek másodlagos hyperparathyreosisának megelőzésére és kezelésére javallt.
4.2 Adagolás és alkalmazás
Adagolás
Felnőttek
1) A kezdő dózis a mellékpajzsmirigy-hormon (PTH) kezdeti koncentrációja alapján számítandó ki:
A parikalcitol kezdő dózisa a következő képlet alapján számítható ki:
Kezdő dózis (mikrogramm) = kiindulási intakt PTH-szint pmol/l-ben
8
vagy
= kiindulási intakt PTH-szint pg/ml-ben
80
Ezt a dózist intravénás (iv) bolusban kell beadni, nem gyakrabban, mint másnaponta, a dialízis ideje alatt bármikor.
A klinikai vizsgálatok során biztonságosan alkalmazott maximális dózis 40 mikrogramm volt.
2) A dózis beállítása:
A PTH-szint jelenleg elfogadott célértéke végstádiumú veseelégtelenségben szenvedő, dializált betegeknél nem több mint a nem uraemiás normálérték felső határának, a 15,9‑31,8 pmol/l-nek (150‑300 pg/ml) 1,5‑3-szorosa, intakt PTH esetén. A megfelelő fiziológiás határértékek eléréséhez szoros monitorozás és individuális dózisbeállítás szükséges. Ha hypercalcaemia áll fenn vagy ha a korrigált Ca × P szorzat tartósan nagyobb mint 5,2 mmol2/l2 (65 mg2/dl2), a gyógyszer dózisát csökkenteni kell vagy az adagolást fel kell függeszteni, amíg ezek a paraméterek ismét nem normalizálódnak. Ekkor a parikalcitol adagolását újra kell kezdeni, alacsonyabb dózissal. Dóziscsökkentés válhat szükségessé, ha a PTH-szint a kezelés hatására csökken.
A következő táblázat a megfelelő dózis beállításában nyújt segítséget:
|
Ajánlott adagolási útmutató (Dózismódosítás 2-4 hetente) |
|
|
iPTH-szint, a kiindulási értékhez viszonyítva |
Parikalcitol dózismódosítás |
|
Változatlan vagy emelkedett |
2-4 mikrogrammal emelendő |
|
Kevesebb mint 30%-kal csökken |
|
|
Legalább 30%-kal, de nem több, mint 60%-kal csökken |
fenntartandó |
|
Több mint 60%-kal csökken |
2-4 mikrogrammal csökkentendő |
|
iPTH < 15,9 pmol/l (150 pg/ml) |
|
Miután a dózisbeállítás megtörtént, a szérum kalcium- és foszfátszinteket legalább havonta egy alkalommal meg kell mérni. A szérum iPTH-szint mérése háromhavonta ajánlott. A parikalcitol dózis beállításának ideje alatt a laboratóriumi vizsgálatok elvégzésére gyakrabban lehet szükség.
Májkárosodás
Enyhe, illetve közepes fokú májkárosodásban a szérum szabad parikalcitol koncentrációi az egészséges alanyokéhoz hasonlóak, így ebben a betegpopulációban a dózis módosítására nincs szükség. Súlyos májkárosodásban szenvedő betegekkel nincs tapasztalat.
Gyermekek és serdülők (0‑18 éves korcsoport)
A Paricalcitol Teva biztonságosságát és hatásosságát 0‑18 év közötti gyermekeknél még nem igazolták. 5 év alatti gyermekek esetében nincsenek rendelkezésre álló adatok. A gyermekekre vonatkozóan jelenleg rendelkezésre álló adatokat lásd az 5.1 pontban, de az adagolásra vonatkozó javaslat nem adható.
Idős betegek (>65 év feletti)
A III. fázisú vizsgálatokból korlátozott mennyiségű tapasztalat áll rendelkezésre a parikalcitollal kezelt 65 éves vagy idősebb betegekkel kapcsolatosan. Ezekben a vizsgálatokban a 65 éves vagy idősebb betegek és a fiatalabb korcsoport között hatékonyság és biztonságosság tekintetében összességében nem tapasztaltak különbséget.
Az alkalmazás módja
A Paricalcitol Teva oldatos injekciót a hemodialízisre használt kanülön keresztül alkalmazzák.
4.3 Ellenjavallatok
A készítmény hatóanyagával vagy a 6.1 pontban felsorolt bármely segédanyagával szembeni túlérzékenység.
D-vitamin mérgezés.
Hypercalcaemia.
4.4 Különleges figyelmeztetések és az alkalmazással kapcsolatos óvintézkedések
A mellékpajzsmirigy-hormon túlzott gátlása a szérum kalciumszintjének emelkedését és metabolikus csontbetegség kialakulását okozhatja. A megfelelő fiziológiás határértékek eléréséhez a beteg monitorozása és egyedi dózisbeállítás szükséges.
Ha klinikailag jelentős hypercalcaemia alakul ki, és a beteg kalcium alapú foszfát-adszorbenst kap, a kalcium alapú foszfát-adszorbens dózisát csökkenteni kell, vagy az adagolását abba kell hagyni.
A tartósan fennálló hypercalcaemia összefüggésbe hozható az általános érelmeszesedéssel valamint a lágy szövetek meszesedésével.
A hypercalcaemia és a Ca × P szorzat növekedésének fokozott kockázata miatt a foszfát- vagy a D‑vitamin származékokat tartalmazó gyógyszerek nem adhatók együtt parikalcitollal (lásd 4.5 pont).
A digitálisz-toxicitást bármilyen eredetű hypercalcaemia potencírozza, ezért óvatosság szükséges a digitálisz és a parikalcitol egyidejű alkalmazása esetén (lásd 4.5 pont).
Óvatosság szükséges a parikalcitol ketokonazollal történő egyidejű alkalmazása esetén (lásd 4.5 pont).
Segédanyagok
Etanol
A készítményben található alkohol várhatóan nem lesz hatással felnőttekre.
A készítmény együttes alkalmazása propilénglikol- vagy etanoltartalmú egyéb gyógyszerekkel az etanol akkumulációjához vezethet és mellékhatásokat okozhat,
Propilén-glikol
Bár nem mutatták ki a propilén-glikol reproduktív vagy fejlődési toxicitást okozó hatását állatokban és emberben, átjuthat a magzatba, és kimutatható az anyatejben. Emiatt a propilén-glikol terhes vagy szoptató anyáknál történő alkalmazását minden esetben egyedileg kell elbírálni.
Károsodott vese- vagy májműködésű betegeknél orvosi megfigyelés szükséges, mivel a propilén-glikolnak tulajdonított olyan mellékhatásokat jelentettek, mint pl. a vesefunkciós zavar (akut tubularis necrosis), veseelégtelenség vagy májfunkciós zavar.
4.5 Gyógyszerkölcsönhatások és egyéb interakciók
Specifikus interakciós vizsgálatokat nem végeztek. Ugyanakkor egy interakciós vizsgálatot végeztek ketokonazol és parikalcitol kapszula között.
A hypercalcaemia és a Ca × P szorzat növekedésének fokozott kockázata miatt a foszfát- vagy a D‑vitamin származékokat tartalmazó gyógyszerek nem adhatók együtt parikalcitollal (lásd 4.4 pont).
Kalciumtartalmú készítmények nagy dózisai vagy tiazid diuretikumok növelhetik a hypercalcaemia kockázatát.
Alumíniumtartalmú készítményeket (pl.: antacidumok, foszfát-kötők) nem szabad tartósan együtt adni D‑vitamint tartalmazó gyógyszerekkel, mivel a vér alumíniumszintjének emelkedése és alumínium okozta csonttoxicitás fordulhat elő.
Magnéziumtartalmú készítmények (pl.: antacidumok) nem adhatók együtt D-vitamin készítményekkel, mivel hypermagnesaemia alakulhat ki.
A ketokonazol számos citokróm P450 enzim nemspecifikus inhibitoraként ismeretes. A rendelkezésre álló in vivo és in vitro adatok arra utalnak, hogy a ketokonazol kölcsönhatásba léphet a parikalcitol és egyéb D-vitamin-analógok metabolizmusáért felelős enzimekkel. Óvatosság szükséges a parikalcitol és a ketokonazol egyidejű adagolása esetén. Az 5 napon át napi kétszer 200 mg-os dózisban adott ketokonazol alkalmazásának a parikalcitol kapszula farmakokinetikájára gyakorolt hatását egészséges önkénteseken tanulmányozták. Ketokonazol hatására a parikalcitol Cmax értéke minimális mértékben változott, de az AUC0- kb. kétszeresére emelkedett. Ketokonazol alkalmazása mellett a parikalcitol átlagos felezési ideje 17,0 óra volt, szemben az önmagában való alkalmazás esetén mért 9,8 órával. E vizsgálat eredményei azt mutatják, hogy a parikalcitol orális alkalmazása után nem valószínű, hogy a parikalcitol AUC∞ értékének a ketokonazollal való gyógyszerkölcsönhatásból eredő maximális növekedése kb. kétszeresnél nagyobb mértékű lenne.
A digitálisz-toxicitást bármilyen eredetű hypercalcaemia potencírozza, ezért óvatosság szükséges a digitálisz és a parikalcitol egyidejű alkalmazása esetén (lásd 4.4 pont).
4.6 Termékenység, terhesség és szoptatás
Terhesség
Terhes nőknél történő alkalmazásra nincs megfelelő adat a parikalcitol tekintetében. Az állatokkal végzett kísérletek reprodukciós toxicitást mutattak (lásd 5.3 pont). Embernél a potenciális veszély nem ismert, ezért a Paricalcitol Teva-t a terhesség ideje alatt nem szabad alkalmazni, csak akkor, ha erre egyértelműen szükség van.
Szoptatás
Állatkísérletek során kimutatták, hogy a parikalcitol vagy annak metabolitjai kis mennyiségben kiválasztódnak az anyatejben. A szoptatás folytatásáról/abbahagyásáról, illetve a parikalcitol-kezelés folytatásáról/abbahagyásáról szóló döntést a szoptatásnak a csecsemőt érintő, illetve a parikalcitol-kezelésnek az anya számára való előnyeit figyelembe véve kell meghozni.
4.7 A készítmény hatásai a gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges képességekre
A parikalcitol csak elhanyagolható mértékben befolyásolja a gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges képességeket. A parikalcitol beadását követően előfordulhat szédülés (lásd 4.8 pont).
4.8 Nemkívánatos hatások, mellékhatások
Megközelítőleg 600 beteget kezeltek parikalcitollal a II./III./IV. fázisú klinikai vizsgálatokban. Összességében a parikalcitollal kezelt betegek 6%-ánál észleltek mellékhatásokat.
A parikalcitol-kezeléssel összefüggő, leggyakoribb mellékhatás a hypercalcaemia volt, ami a betegek 4,7%-ánál fordult elő. A hypercalcaemia a túlzott PTH-szuppresszió szintjétől függ, és megfelelő dózisbeállítással minimálisra csökkenthető.
Azok az akár klinikai, akár laboratóriumi jellegű nemkívánatos események, amelyeknél a parikalcitollal való összefüggés legalább lehetséges, az alábbi táblázatban MedDRA szervrendszeri kategóriánként, MedDRA szerinti preferált terminológiával és előfordulási gyakoriság szerint kerülnek bemutatásra. Az alábbi gyakorisági kategóriákat alkalmazzuk: nagyon gyakori (≥1/10), gyakori (≥1/100‑<1/10), nem gyakori (≥1/1000‑<1/100), ritka (≥1/10 000‑<1/1000), nagyon ritka (<1/10 000), nem ismert (a gyakoriság a rendelkezésre álló adatokból nem állapítható meg).
|
Szervrendszeri kategória |
Gyakori |
Nem gyakori |
Nem ismert |
|---|---|---|---|
|
Fertőző betegségek és parazitafertőzések |
Szepszis, pneumonia, infekció, pharyngitis, hüvelyfertőzés, influenza | ||
|
Jó-, rosszindulatú és nem meghatározott daganatok (beleértve a cisztákat és polipokat is) |
Emlőrák | ||
|
Vérképzőszervi és nyirokrendszeri betegségek és tünetek |
Anaemia, leukopenia, lymphadenopathia | ||
|
Immunrendszeri betegségek és tünetek |
Túlérzékenység |
Laryngealis oedema, angioedema, csalánkiütés |
|
|
Endokrin betegségek és tünetek |
Hypoparathyreosis |
Hyperparathyreosis | |
|
Anyagcsere- és táplálkozási betegségek és tünetek |
Hypercalcaemia hyperphosphataemia |
Hyperkalaemia, hypocalcaemia, anorexia | |
|
Pszichiátriai kórképek |
Zavart tudatállapot, delírium, deperszonalizáció, izgatottság, álmatlanság, idegesség | ||
|
Idegrendszeri betegségek és tünetek |
Fejfájás, az ízérzés zavara |
Kóma, cerebrovaszkuláris történés, TIA, syncope, myoclonus, hypoesthesia, paresthesia, szédülés | |
|
Szembetegségek és szemészeti tünetek |
Glaucoma, conjunctivitis | ||
|
A fül és az egyensúly-érzékelő szerv betegségei és tünetei |
Hallószervi betegség | ||
|
Szívbetegségek és a szívvel kapcsolatos tünetek |
Szívmegállás, arrhythmia, pitvarlebegés | ||
|
Érbetegségek és tünetek |
Hypertonia, hypotonia | ||
|
Légzőrendszeri, mellkasi és mediastinalis betegségek és tünetek |
Tüdőödéma, asztma, nehézlégzés, orrvérzés, köhögés | ||
|
Emésztőrendszeri betegségek és tünetek |
Rektális vérzés, colitis, hasmenés, gastritis, dyspepsia, dysphagia, hasi fájdalom, székrekedés, hányinger, hányás, szájszárazság, gyomor-bélrendszeri zavarok |
Gastrointestinális vérzés |
|
|
A bőr és a bőr alatti szövet betegségei és tünetei |
Viszketés |
Bullosus dermatitis, alopecia, hirsutismus, kiütés, fokozott verejtékezés | |
|
A csont- és izomrendszer, valamint a kötőszövet betegségei és tünetei |
Ízületi fájdalom, ízületi merevség, hátfájás, izomrángás, izomfájdalom | ||
|
A nemi szervekkel és az emlőkkel kapcsolatos betegségek és tünetek |
Emlőfájdalom, erectilis dysfunctio | ||
|
Általános tünetek, az alkalmazás helyén fellépő reakciók |
Járászavar, oedema, perifériás oedema, fájdalom, fájdalom az injekció beadásának helyén, lázas állapot, mellkasi fájdalom, általános állapotromlás, erőtlenség, rossz közérzet, szomjúság | ||
|
Laboratóriumi és egyéb vizsgálatok eredményei |
Vérzési idő megnyúlása, GOT (glutamát-oxálacetát transzamináz más néven aszpartát-aminotranszferáz) szintjének emelkedése, egyéb laboratóriumi eltérések, testtömegcsökkenés |
Feltételezett mellékhatások bejelentése
A gyógyszer engedélyezését követően lényeges a feltételezett mellékhatások bejelentése, mert ez fontos eszköze annak, hogy a gyógyszer előny/kockázat profilját folyamatosan figyelemmel lehessen kísérni. Az egészségügyi szakembereket kérjük, hogy jelentsék be a feltételezett mellékhatásokat a hatóság részére az V. függelékben található elérhetőségek valamelyikén keresztül.
4.9 Túladagolás
Túladagolásról még nem számoltak be.
A parikalcitol túladagolása esetén hypercalcaemia, hypercalciuria, hyperphosphataemia alakulhat ki és túlzott mértékben csökkenhet a parathormon-elválasztás (lásd 4.4 pont).
Túladagolás esetében a hypercalcaemia jeleit és tüneteit (szérumkalciumszint) monitorozni kell, és jelezni kell az orvosnak. Szükség szerint kezelést kell kezdeni.
A parikalcitolt a dialízis nem távolítja el jelentős mértékben. A klinikailag jelentős hypercalcaemiában szenvedő beteg kezelése a parikalcitol dózisának azonnali csökkentéséből vagy a kezelés abbahagyásából áll, és részét képezi még az alacsony kalcium-tartalmú étrend, a kalciumpótlók elhagyása, a beteg mobilizálása, a folyadék- és elektrolit-egyensúlyzavar korrigálása, az EKG-eltérések értékelése (digitálisszal kezelt betegeknél kritikus jelentőségű) és amennyiben indokolt, kalcium-mentes dializáló oldattal történő hemodialízis vagy peritonealis dialízis.
Amikor a szérumkalciumszint visszatért a normális tartományba, a parikalcitol-kezelés alacsonyabb dózissal újrakezdhető. Ha tartósan fennálló és jelentős mértékben megemelkedett szérum kalcium-szint van jelen, számos terápiás alternatíva mérlegelhető. Ezek közé tartozik az olyan gyógyszerek alkalmazása, mint például a foszfátok és a kortikoszteroidok, valamint diurézist kiváltó módszerek használata.
A Paricalcitol Teva oldatos injekció segédanyagként 40% v/v propilénglikolt tartalmaz. A propilénglikol nagy dózisban történő alkalmazása mellett izolált esetekben toxikus hatásként beszámoltak központi idegrendszeri depresszióról, hemolízisről és tejsavas acidózisról. Bár a parikalcitol alkalmazása mellett ezek fellépése nem várható, mivel a propilénglikol a dialízis folyamata során eliminálódik, túladagolási helyzetekben figyelembe kell venni a toxikus hatás kockázatát.
5. FARMAKOLÓGIAI TULAJDONSÁGOK
5.1 Farmakodinámiás tulajdonságok
Farmakoterápiás csoport: Anti-parathyreoid készítmények, ATC-kód: H05BX02
Hatásmechanizmus
A parikalcitol szintetikus, biológiailag aktív, a kalcitriol D2 oldalláncán és az A (19-nor) gyűrűjén módosított D‑vitamin analógja. A kalcitrioltól eltérően a parikalcitol szelektív D-vitamin receptor (VDR) aktivátor. A parikalcitol szelektíven felülregulálja a VDR-eket a mellékpajzsmirigyben anélkül, hogy növelné a belekben lévő VDR-eket, és kevéssé hat a csont reszorpciójára. A parikalcitol szintén felülregulálja a kalcium-érzékelő receptorokat (CaSR) a mellékpajzsmirigyben. Ennek eredményeképpen a parikalcitol csökkenti a mellékpajzsmirigy hormon (PTH) szintjét azáltal, hogy gátolja a mellékpajzsmirigy proliferációját és csökkenti a PTH szintézisét és szekrécióját, úgy, hogy emellett minimális hatása van a kalcium- és a foszforszintre, közvetlenül hat azonban a csontsejtekre, ami által a csonttömeg fennmarad, és javítja a mineralizációs felszínt. A kóros PTH-szint normalizálásával, a kalcium és a foszfor homeosztázis normalizálásával megelőzheti vagy gyógyíthatja a krónikus vesebetegséggel járó metabolikus csontbetegséget.
Gyermekek és serdülők
A parikalcitol biztonságosságát és hatékonyságát egy 12 hétig tartó randomizált, kettős vak, placebokontrollos vizsgálatban 29 hemodializált, 5‑19 éves, végstádiumú veseelégtelenségben szenvedő gyermeken vizsgálták. A vizsgálatban részt vevő 6 legfiatalabb, parikalcitollal kezelt beteg kora 5 és 12 év között volt. A kezdő parikalcitol dózis 0,04 mikrogramm/kg volt, hetente 3-szor, ha a kiindulási iPTH-szint kevesebb, mint 500 pg/ml volt, illetve 0,08 mikrogramm/kg volt a kezdő dózis, hetente 3‑szor, amennyiben a kiindulási iPTH-szint ≥500 pg/ml volt. A parikalcitol dózisát a szérum iPTH-, Ca-szintek, valamint a Ca × P alapján további 0,04 mikrogramm/kg dózisokkal módosították. A parikalcitollal kezelt betegek 67%-a, a placebóval kezeltek 14%-a mindvégig a vizsgálatban maradt. A parikalcitol-csoportban lévő betegek 60%-ánál 2 egymást követő 30%-os csökkenés következett be a kiindulási iPTH‑értékhez viszonyítva, a placebocsoportba tartozó betegek 21%-ához képest. A placebót kapó betegek 71%‑ánál az iPTH-szint túlzott emelkedése miatt abbahagyták a vizsgálatot. Nem alakult ki hypercalcaemia sem a parikalcitol-, sem a placebocsoport egyik betegénél sem. 5 éves kor alatti gyermekek esetén nem áll rendelkezésre adat.
5.2 Farmakokinetikai tulajdonságok
Eloszlás
A parikalcitol farmakokinetikai tulajdonságait krónikus veseelégtelenségben szenvedő, hemodialízisre szoruló betegeknél vizsgálták. A parikalcitolt intravénás injekcióként, bolusban adják be. A 0,04 mikrogramm/kg-tól 0,24 mikrogramm/kg-ig terjedő dózisok beadását követő két órán belül a parikalcitol koncentrációja rohamosan csökkent, majd a továbbiakban a gyógyszer koncentrációja log-lineáris csökkenést mutatott, mintegy 15 órás átlagos felezési idővel. A parikalcitol akkumulációját ismételt adagolást követően sem figyelték meg. A parikalcitol in vitro plazmafehérje-kötődése nagy volt (>99,9%), és 1‑100 ng/ml-es koncentráció-tartományban nem volt telíthető.
Biotranszformáció
Számos ismeretlen metabolitot mutattak ki mind a székletben, mind a vizeletben, míg a parikalcitol nem volt kimutatható a vizeletben. Ezek a metabolitok nincsenek jellemezve és azonosítva.
Együttesen ezek a metabolitok a vizelet radioaktivitásának 51%-ért, míg a széklet radioaktivitásának 59%-ért felelősek.
|
A parikalcitol farmakokinetikai tulajdonságai krónikus veseelégtelenségben szenvedő betegeknél (0,24 mikrogramm/kg dózis) |
||
|
Paraméter |
Esetszám (N) |
Értékek (átlag ± szórás ) |
|
Cmax (5 perccel a bolus után) |
6 |
1850 ± 664 (pg/ml) |
|
AUCo-∞ |
5 |
27382 ± 8230 (pg óra/ml) |
|
CL |
5 |
0,72 ± 0,24 (l/óra) |
|
Vss |
5 |
6 ± 2 (l) |
Elimináció
Egy egészséges alanyokkal (n = 4), egyszeri, 0,16 mikrogramm/kg 3H-parikalcitol intravénás bolusban történő beadásával végzett vizsgálatban a plazma radioaktivitást az anyavegyületnek tulajdonították. A parikalcitol elsősorban hepatobiliaris exkrécióval választódott ki, mivel a radioaktív dózis 74%-át nyerték vissza a székletből, míg csupán 16%-át mutatták ki a vizeletben.
Különleges betegcsoportok
Nem, rassz és életkor
A vizsgált felnőtt betegeknél nem észleltek sem az életkorral, sem a nemmel összefüggő farmakokinetikai különbségeket. Rasszal összefüggő farmakokinetikai különbségeket sem állapítottak meg.
Májkárosodás
Enyhe, illetve közepes fokú májkárosodásban szenvedő betegeknél a szérum szabad parikalcitol koncentrációja az egészséges egyénekhez hasonlóak, így ebben a betegpopulációban nem szükséges a dózis módosítása. Súlyos májkárosodásban szenvedő betegek esetén nincs tapasztalat.
5.3 A preklinikai biztonságossági vizsgálatok eredményei
A rágcsálókkal és kutyákkal ismételt adagolással végzett toxikológiai vizsgálatokban észlelt szembetűnő hatásokat általában a parikalcitol calcaemiás hatásának tulajdonították. A hypercalcaemiával nem egyértelműen összefüggésbe hozható hatások közé tartozik a kutyáknál megfigyelt csökkent fehérvérsejtszám és thymus atrophia, valamint a megváltozott APTT-érték (kutyáknál emelkedett, míg patkányoknál csökkent). A parikalcitol klinikai vizsgálatai során fehérvérsejtszám-változást nem észleltek.
A parikalcitol nem befolyásolta a patkányok termékenységét és patkányoknál vagy nyulaknál nem igazolódott teratogén hatás. Más D-vitamin-készítmények magas dózisokban történő alkalmazása vemhes állatoknál teratogén hatásokat okoz. Kimutatták, hogy a parikalcitol károsan befolyásolja a magzat életképességét. Az anyaállatra nézve toxikus dózisban alkalmazva jelentősen megnöveli az újszülött patkányok perinatalis és postnatalis mortalitását is.
A parikalcitol az elvégzett in vitro és in vivo genotoxicitási vizsgálatsorozatok egyikében sem bizonyult genotoxikusnak.
Rágcsálókkal végzett karcinogenitási vizsgálatok nem mutatnak semmilyen, a humán alkalmazással kapcsolatos specifikus kockázatot.
Az alkalmazott parikalcitol dózisok és/vagy a szisztémás expozíciók kissé magasabbak voltak, mint a terápiás dózisok/szisztémás expozíciók.
6. GYÓGYSZERÉSZETI JELLEMZŐK
6.1 Segédanyagok felsorolása
etanol (vízmentes)
propilénglikol
injekcióhoz való víz
6.2 Inkompatibilitások
Kompatibilitási vizsgálatok hiányában ez a gyógyszer nem keverhető más gyógyszerekkel.
A propilénglikol kölcsönhatásba lép a heparinnal, és semlegesíti a hatását. A Paricalcitol Teva oldatos injekció segédanyagként propilénglikolt tartalmaz, így más injekciós kanülön keresztül kell beadni, mint a heparint.
6.3 Felhasználhatósági időtartam
2 év.
Felbontást követően azonnal fel kell használni.
6.4 Különleges tárolási előírások
Ez a gyógyszer nem igényel különleges tárolást.
6.5 Csomagolás típusa és kiszerelése
Injekciós oldat klórbutil gumidugóval, alumíniumkupakkal és szürke lepattintható műanyag védőkoronggal lezárt 4 ml térfogatú I. típusú injekciós üvegben.
Kiszerelések: 1, 5, 10, illetve 25 injekciós üveg dobozonként.
Nem feltétlenül mindegyik kiszerelés kerül kereskedelmi forgalomba.
6.6 A megsemmisítésre vonatkozó különleges óvintézkedések és egyéb, a készítmény kezelésével kapcsolatos információk
A parenterális gyógyszereket az alkalmazás előtt vizuálisan meg kell vizsgálni, hogy nem tartalmaznak-e szemcséket vagy nem színeződtek-e el. Az oldat tiszta és színtelen.
Egyszeri használatra. A fel nem használt oldatot meg kell semmisíteni.
Bármilyen fel nem használt gyógyszer, illetve hulladékanyag megsemmisítését a gyógyszerekre vonatkozó előírások szerint kell végrehajtani.
Megjegyzés: (egy kereszt)
Osztályozás: II./2 csoport
Korlátozott érvényű orvosi rendelvényhez kötött, szakorvosi/kórházi diagnózist követően folyamatos szakorvosi ellenőrzés mellett alkalmazható gyógyszer (Sz).
7. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY JOGOSULTJA
Teva Gyógyszergyár Zrt.
Pallagi út 13.
H-4042 Debrecen
Magyarország
8. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY SZÁMA(I)
OGYI-T-22117/17 1×1 ml I. típusú injekciós üvegben
OGYI-T-22117/18 5×1 ml I. típusú injekciós üvegben
OGYI-T-22117/19 10×1 ml I. típusú injekciós üvegben
OGYI-T-22117/20 25×1 ml I. típusú injekciós üvegben
9. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY ELSŐ KIADÁSÁNAK/ MEGÚJÍTÁSÁNAK DÁTUMA
A forgalomba hozatali engedély első kiadásának dátuma: 2014. december 16.
10. A SZÖVEG ELLENŐRZÉSÉNEK DÁTUMA
2021. január 15.