1. A GYÓGYSZER NEVE
Prixoter 500 mg filmtabletta
2. MINŐSÉGI ÉS MENNYISÉGI ÖSSZETÉTEL
500 mg levofloxacint tartalmaz (levofloxacin-hemihidrát formájában) filmtablettánként.
Ismert hatású segédanyagok:
0,038 mg FD&C yellow #6/sunset yellow FCF alumínium lakkot (E110) tartalmaz filmtablettánként.
A segédanyagok teljes listáját lásd a 6.1 pontban.
3. GYÓGYSZERFORMA
Filmtabletta.
Narancsszínű, hosszúkás alakú, mindkét oldalán domború felületű, törővonallal ellátott filmtabletta.
A filmtabletta egyenlő adagokra osztható.
4. KLINIKAI JELLEMZŐK
4.1 Terápiás javallatok
A Prixoter 500 mg filmtabletta felnőttek kezelésére javallott az alábbi fertőzésekben (lásd 4.4 és 5.1 pont):
- Akut pyelonephritis és szövődményes húgyúti fertőzések (lásd 4.4 pont)
- Krónikus bakteriális prostatitis
- Anthrax-inhaláció: poszt-expozíciós profilaxis és kuratív terápia (lásd 4.4 pont)
Az alábbi javallatokban a Prixoter filmtabletta csak abban az esetben alkalmazható, ha a fertőzés kezelésére általánosan javasolt egyéb antibakteriális szerek nem tekinthetők megfelelőnek:
- Akut bakteriális sinusitis
- Krónikus obstruktív tüdőbetegség – a bronchitist is beleértve – akut exacerbatiója
- Területen szerzett pneumonia
- Szövődményes bőr- és lágyrészfertőzések
- Szövődménymentes cystitis (lásd 4.4 pont)
A Prixoter 500 mg filmtabletta a kezelés befejezésére is alkalmazható olyan betegeknél, akiknél javulás mutatkozik a kezdeti intravénás levofloxacin kezelést követően.
Figyelembe kell venni az antibakteriális szerek megfelelő alkalmazására vonatkozó hivatalos irányelveket.
4.2 Adagolás és alkalmazás
A Prixoter 500 mg filmtablettát naponta egy vagy két alkalommal kell bevenni.
Az adagolás a fertőzés típusától és súlyosságától, valamint a feltételezett kórokozó érzékenységétől függ.
A Prixoter 500 mg filmtabletta a kezelés befejezésére is alkalmazható olyan betegeknél, akiknél javulás mutatkozik a kezdeti intravénás levofloxacin kezelést követően. Mivel a parenterális, illetve a per os gyógyszerforma bioekvivalens, ugyanaz az adag alkalmazható.
Adagolás
A Prixoter 500 mg filmtabletta adagolására vonatkozóan az alábbi javaslatok adhatók:
Adagolás normál veseműködés esetén (kreatinin-clearance > 50 ml/perc)
|
Javallatok |
Napi adagolás (súlyosságtól függően) |
A kezelés időtartama (súlyosságtól függően) |
|
Akut bakteriális sinusitis |
500 mg naponta egyszer |
10-14 nap |
|
Krónikus obstruktív tüdőbetegség – a bronchitist is beleértve – akut bakteriális exacerbatiója |
500 mg naponta egyszer |
7-10 nap |
|
Területen szerzett pneumonia |
500 mg naponta egyszer vagy kétszer |
7-14 nap |
|
Akut pyelonephritis |
500 mg naponta egyszer |
7-10 nap |
|
Szövődményes húgyúti fertőzések |
500 mg naponta egyszer |
7-14 nap |
|
Szövődménymentes cystitis |
250 mg naponta egyszer |
3 nap |
|
Krónikus bakteriális prostatitis |
500 mg naponta egyszer |
28 nap |
|
Szövődményes bőr- és lágyrészfertőzések |
500 mg naponta egyszer vagy kétszer |
7-14 nap |
|
Anthrax inhaláció |
500 mg naponta egyszer |
8 hét |
Különleges betegcsoportok
A Prixoter 500 mg filmtablettával nem biztosítható az összes lentebb említett dózis. Ilyen esetekben más levofloxacin-tartalmú készítményt kell alkalmazni.
Vesekárosodás (kreatinin-clearance 50 ml/perc)
|
Adagolás |
|||
|
250 mg/24 óra |
500 mg/24 óra |
500 mg/12 óra |
|
|
Kreatinin-clearance |
első dózis 250 mg |
első dózis 500 mg |
első dózis 500 mg |
|
50-20 ml/perc |
majd: 125 mg/24 óra |
majd: 250 mg/24 óra |
majd: 250 mg/12 óra |
|
19-10 ml/perc |
majd: 125 mg/48 óra |
majd: 125 mg/24 óra |
majd: 125 mg/12 óra |
|
<10 ml/perc (beleértve a hemodialízist és a CAPD-t is)1 |
majd: 125 mg/48 óra |
majd: 125 mg/24 óra |
majd: 125 mg/24 óra |
1Hemodialízist vagy folyamatos ambulánsan végzett peritonealis dialízist (CAPD) követően kiegészítő dózis alkalmazása nem szükséges.
Csökkent májműködés
Mivel a levofloxacin nem metabolizálódik a májban szignifikáns mértékben, és kiválasztása elsősorban a vesén át történik, dózismódosítás nem szükséges.
Idősek
A vesefunkciók miatti megfontolásokon kívül az idős betegeknél nincs szükség dózismódosításra (lásd 4.4 pont „Íngyulladás és ínszakadás” és a „QT-intervallum megnyúlása”.)
Gyermekek és serdülők
Gyermekek és növekedésben levő serdülők számára a levofloxacin adása ellenjavallt (lásd 4.3 pont).
Az alkalmazás módja
Szájon át történő alkalmazásra.
A Prixoter filmtablettát szétrágás nélkül, elegendő mennyiségű folyadékkal kell bevenni. A filmtabletta, az adag nagyságától függően a tablettán lévő bemetszés mentén osztható. A filmtabletta étkezés alatt vagy az étkezések közti időszakban is bevehető.
A Prixoter filmtablettát vas-sók, cink-sók, magnézium- vagy alumínium tartalmú savlekötők, vagy didanozin (csak alumínium- vagy magnéziumtartalmú puffert tartalmazó didanozin-készítmények esetén) és szukralfát alkalmazása előtt vagy után legalább két órával kell bevenni, mivel ezek a felszívódást csökkenthetik (lásd 4.5 pont).
4.3 Ellenjavallatok
A Prixoter 500 mg filmtabletta alkalmazása tilos:
- a készítmény hatóanyagával vagy bármely más kinolonnal, vagy a készítmény 6.1 pontban felsorolt bármely segédanyagával szembeni túlérzékenységben szenvedő betegeknél,
- epilepsziában szenvedő betegeknél,
- azon betegeknél, akiknek az anamnézisében fluorokinolonok alkalmazásával összefüggésbe hozható ínbetegségek szerepelnek,
- gyermekeknél vagy növésben lévő serdülőknél,
- terhesség alatt,
- szoptató nőknél.
4.4 Különleges figyelmeztetések és az alkalmazással kapcsolatos óvintézkedések
A levofloxacin alkalmazását el kell kerülni azoknál a betegeknél, akik korábban kinolon- vagy fluorokinolon-tartalmú készítmények alkalmazásakor súlyos mellékhatást tapasztaltak (lásd 4.8 pont). Ilyen betegeknél csak egyéb kezelési lehetőségek hiányában és az előny/kockázat gondos értékelését követően szabad levofloxacin-kezelést kezdeni (lásd még 4.3 pont).
Rezisztencia kockázata
Nagyon valószínű, hogy a meticillin-rezisztens S. aureus keresztrezisztenciát mutat a fluorokinolonokkal, beleértve a levofloxacint is. Ezért a levofloxacin nem javasolt az ismert vagy feltételezett MRSA fertőzések kezelésére, kivéve, ha a laboratóriumi eredmények megerősítik, hogy a mikroorganizmus a levofloxacinra érzékeny, és amennyiben az MRSA fertőzésre általánosan javasolt antibakteriális szerek nem tekinthetők megfelelőnek.
A levofloxacin alkalmazható megfelelően diagnosztizált akut bakteriális sinusitis és krónikus bronchitis akut kiújulása esetén is.
Az E. coli – a húgyúti fertőzésekért leggyakrabban felelős kórokozó – fluorokinolonrezisztenciája változó mértékű az Európai Unió területén. Ezért a kezelésnél a helyi viszonyoknak megfelelő, fluorokinolonokra vonatkozó E. coli-rezisztenciagyakoriságot kell figyelembe venni.
Anthrax inhaláció: Humán vonatkozásban történő alkalmazásra vonatkozó korlátozott adatok az in vitro Bacillus anthracis érzékenységi adataiból és állatkísérletes adatokból származnak. A kezelőorvosnak a nemzeti és/vagy a nemzetközi terápiás irányelveknek megfelelően kell eljárni anthrax fertőzés esetén.
Hosszan tartó, rokkantságot okozó és potenciálisan irreverzibilis súlyos gyógyszermellékhatások
Kinolonokkal és fluorokinolonokkal kezelt betegeknél nagyon ritkán különböző – esetenként több – szervrendszert (csont- és izomrendszer, idegrendszer, pszichiátriai kórképek és érzékszervek) érintő, a beteg életkorától és eleve fennálló kockázati tényezőitől függetlenül fellépő, hosszan fennálló (hónapokig vagy évekig tartó), rokkantságot okozó és potenciálisan irreverzibilis súlyos gyógyszermellékhatások eseteiről számoltak be. A levofloxacin alkalmazását bármilyen súlyos mellékhatásra jellemző jel vagy tünet első jelentkezésekor azonnal le kell állítani, és a betegnek azt kell javasolni, hogy tanácsért forduljon a gyógyszert felíró orvoshoz.
Íngyulladás, ínszakadás
Az íngyulladás és az ínszakadás (különösen – de nem kizárólag – az Achilles-íné) már a kinolon vagy fluorokinolon-kezelés megkezdését követő 48 órán belül jelentkezhet, néha mindkét oldalon, és a kezelés abbahagyását követően hónapokkal később is jelentették előfordulását (lásd 4.3 és 4.8 pontok). Az íngyulladás és az ínszakadás kockázata nagyobb idősebb betegeknél, vesekárosodásban szenvedő betegeknél, szervtranszplantáción átesett betegeknél, a levofloxacin 1000 mg-os napi adagjával, illetve egyidejűleg kortikoszteroidokkal kezelt betegek esetében. Kortikoszteroidok egyidejű alkalmazása ezért kerülendő.
A levofloxacin-kezelést a tendinitis első jeleinek (például fájdalmas duzzanat, gyulladás) jelentkezésekor le kell állítani, és más kezelést kell megfontolni. Az érintett végtagot megfelelően kezelni kell (például immobilizáció). Tendinopathia tüneteinek jelentkezésekor kortikoszteroidok nem alkalmazhatók.
Myoclonus
Myoclonus eseteit jelentették levofloxacin-kezelésben részesülő betegeknél (lásd 4.8 pont). A myoclonus kockázata fokozott idősebb betegeknél; valamint vesekárosodásban szenvedő betegeknél, ha a levofloxacin dózisát nem módosítják a kreatinin-clearence-nek megfelelően. A levofloxacin alkalmazását azonnal le kell állítani a myoclonus első előfordulásakor, és megfelelő kezelést kell kezdeni.
Clostridium difficile fertőzéshez társuló betegség
A levofloxacinnal történő kezelés során vagy azt követően (akár a kezelés után több héttel) jelentkező hasmenés, főleg, ha az súlyos mértékű, folyamatosan fennálló és/vagy véres, Clostridium difficile okozta betegség (CDAD) tünete lehet. A CDAD az enyhétől az életveszélyes állapotig terjedhet, a legsúlyosabb formája a pseudomembranosus colitis (lásd 4.8 pont). Ezért fontos, hogy azoknál a betegeknél, akiknél a levofloxacinnal történő kezelés folyamán vagy azt követően súlyos hasmenés alakul ki, figyelembe vegyék a pseudomembranosus colitis gyanúját.
Amennyiben CDAD gyanúja merül fel, vagy megerősítésre kerül, a levofloxacin adását azonnal abba kell hagyni, és a beteget haladéktalanul megfelelő kezelésben kell részesíteni. Ilyen esetben a bélműködést gátló gyógyszerek alkalmazása ellenjavallt.
Görcsrohamra hajlamos betegek
A kinolonok csökkenthetik az agyi görcsküszöböt, ezáltal görcsrohamot indukálhatnak. A levofloxacin adása ellenjavallt azoknál a betegeknél, akiknek a kórtörténetében epilepszia szerepel (lásd 4.3 pont). Egyéb kinolon származékokhoz hasonlóan a levofloxacin csak fokozott elővigyázatossággal alkalmazható görcsrohamra való hajlam esetén, vagy az agyi görcsküszöböt csökkentő hatóanyagokkal (mint pl. a teofillinnel) együtt (lásd 4.5 pont). Konvulzív görcsrohamok kialakulása esetén (lásd 4.8 pont) a levofloxacin-kezelést le kell állítani.
Glükóz-6-foszfát dehidrogenáz hiányban szenvedő betegek
Kinolon típusú antibakteriális készítménnyel történő kezelés esetén látens vagy manifeszt glükóz‑6‑foszfát dehidrogenáz hiányban szenvedő betegek hajlamosak lehetnek haemolytikus reakciók kialakulására. Ezért a levofloxacint körültekintéssel szabad csak adni nekik, és a hemolízisre utaló jeleket figyelni kell.
Vesekárosodásban szenvedő betegek
Mivel a levofloxacin főként a vesén át választódik ki, vesekárosodásban szenvedő betegeknél a levofloxacin adagját módosítani kell (lásd a 4.2 pontot).
Túlérzékenységi reakciók
A levofloxacin esetenként az első adag beadását követően súlyos, potenciálisan halálos túlérzékenységi reakciókat (pl. angiooedemától akár az anafilaxiás sokkig) okozhat (lásd 4.8 pont). A betegeknek azonnal abba kell hagyniuk a kezelést, és kapcsolatba kell lépniük kezelőorvosukkal vagy egy sürgősségi ellátást adó orvossal, aki a megfelelő sürgősségi intézkedéseket elkezdi.
Bőrt érintő, súlyos mellékhatások
Bőrt érintő, súlyos mellékhatásokat, köztük toxikus epidermális necrolysist (TEN: más néven Lyell-szindróma), Stevens–Johnson-szindrómát (SJS), és eosinophiliával és szisztémás tünetekkel járó gyógyszerreakciót (DRESS-szindróma) jelentettek a levofloxacin alkalmazásával kapcsolatban, amelyek életveszélyesek vagy halálos kimenetelűek is lehetnek (lásd 4.8 pont). A gyógyszer rendelésekor tájékoztatni kell a betegeket a súlyos bőrreakciók jeleiről és tüneteiről, és ezek kialakulását szorosan monitorozni kell. Amennyiben ilyen reakciók kialakulására utaló jeleket vagy tüneteket észlelnek, a levofloxacin-kezelést azonnal le kell állítani, és mérlegelni kell az alternatív kezelési mód alkalmazását. Ha a betegnél a levofloxacin alkalmazásakor olyan súlyos reakció jelentkezik, mint például SJS, TEN vagy DRESS-szindróma, akkor ez a beteg soha többé nem kezelhető levofloxacinnal.
A glükózanyagcsere zavarai
Mint minden kinolonnál, ennél a hatóanyagnál is jelentettek – leggyakrabban időseknél előforduló – vércukorszint-zavarokat, beleértve egyaránt a hypoglykaemiát és a hyperglykaemiát, ami rendszerint olyan diabeteses betegeknél fordult elő, akik egyidejűleg orális antidiabetikumot (pl. glibenklamid) vagy inzulint kapnak. Beszámoltak hypoglykaemiás kóma esetekről. Diabeteses betegeknél a vércukorszint gondos monitorozása ajánlott (lásd 4.8 pont).
A levofloxacin-kezelést azonnal abba kell hagyni, ha a beteg vércukor-rendellenességet észlel. Ilyen esetben megfontolandó alternatív, nem fluorokinolon antibakteriális kezelés alkalmazása.
A fényérzékenység megelőzése
Fényérzékenységet jelentettek levofloxacin alkalmazásakor (lásd 4.8 pont). A fényérzékenység kialakulásának megelőzése érdekében ajánlott, hogy a betegek feleslegesen ne tegyék ki magukat erős napsütésnek vagy mesterséges UV-sugárzásnak (pl. kvarclámpa, szolárium) a kezelés alatt, és azt követően 48 óráig.
K-vitamin antagonistákkal egyidejűleg kezelt betegek
A levofloxacinnal és K-vitamin antagonistával (pl. warfarinnal) egyidejűleg kezelt betegekben a véralvadási értékek (PT/INR) potenciális növekedése miatt e szerek egyidejű alkalmazása esetén a véralvadási értékeket ellenőrizni kell (lásd 4.5 pont).
Pszichotikus reakciók
A kinolonkezelésben – beleértve a levofloxacint is – részesülő betegek esetén pszichotikus reakciókat jelentettek. Nagyon ritka esetekben ezek öngyilkossági gondolatokig és önveszélyes magatartásig súlyosbodtak, akár egyetlen levofloxacin-adag bevételét követően is (lásd 4.8 pont). Abban az esetben, ha a betegnél ilyen reakciók jelentkeznek, a levofloxacin adását az ilyen jellegű reakciók jeleinek és tüneteinek első megjelenésekor azonnal fel kell függeszteni és a betegnek javasolni kell, hogy forduljon a gyógyszert felíró orvoshoz. Meg kell fontolni alternatív nem fluorokinolon antibiotikum-terápia lehetőségét és megfelelő intézkedéseket kell tenni. Óvatosság javasolt, ha a levofloxacint pszichotikus betegeknek adják, vagy olyan betegeknek, akiknek az anamnézisében pszichiátriai betegség szerepel.
QT-intervallum megnyúlása
A fluorokinolonok, beleértve a levofloxacint, alkalmazása során fokozott óvatosságra van szükség azoknál a betegeknél, akik esetén olyan kockázati tényezők állnak fenn, melyek a QT- intervallum megnyúlására hajlamosítanak, mint például:
- veleszületett hosszú QT-szindróma
- egyidejűleg alkalmazott, a QT- intervallumot megnyújtó gyógyszerek (pl.: IA és III osztályú antiarritmikumok, triciklusos antidepresszánsok, makrolidok, antipszichotikumok).
- nem korrigált elektrolit-egyensúlyzavar (pl. hypokalemia és hypomagnesemia)
- szívbetegségek (pl. szívelégtelenség, myocardialis infarktus, bradycardia)
Az idősek és a nők érzékenyebbek lehetnek a QTc-megnyúlást előidéző gyógyszerekkel szemben. Ezért a fluorokinolonoknak, beleértve a Prixotert ebben a betegcsoportokban való alkalmazása során különös óvatosságra van szükség.
(Lásd 4.2 pont Idősek, 4.5, 4.8 és 4.9 pont)
Perifériás neuropathia
A kinolonokkal és fluorokinolonokkal, beleértve levofloxacinnal kezelt betegeknél szenzoros vagy szenzomotoros polyneuropathiás eseteket jelentettek, amelyek paraesthesiát, hypaesthesiát, dysaesthesiát vagy gyengeséget okoztak. A levofloxacin-kezelésben részesülő betegeket figyelmét fel kell hívni arra, hogy amennyiben neuropathia tünetei – például fájdalom, égő érzés, bizsergés, zsibbadás vagy gyengeség – jelentkeznek, a potenciálisan irreverzibilis állapot kialakulásának megelőzése érdekében tájékoztassák erről kezelőorvosukat, mielőtt folytatnák a kezelést (lásd 4.8 pont).
Hepatobiliaris betegségek
A levofloxacinnal kapcsolatban akár halálos kimenetelű májelégtelenséghez vezető májnecrosis kialakulásáról is beszámoltak, elsősorban olyan betegeknél, akik egyéb súlyos betegségben, pl. szepszisben szenvedtek (lásd 4.8 pont). A betegeknek azt kell tanácsolni, hogy hagyják abba a kezelést és vegyék fel kezelőorvosukkal a kapcsolatot, amennyiben májbetegségre utaló jelek és tünetek, így étvágytalanság, sárgaság, sötét vizelet, viszketés vagy a has érzékenysége jelentkeznek.
Myasthenia gravis súlyosbodása
A fluorokinolonok, beleértve a levofloxacint is, neuromuszkuláris blokkoló hatással rendelkeznek, és ezért myasthenia gravisban szenvedő betegeknél súlyosbíthatják az izomgyengeséget. A forgalomba hozatalt követően súlyos mellékhatásokat, beleérve a halált és a légzéstámogatást igénylő eseteket is összefüggésbe hozták a fluorokinolon alkalmazásával myasthenia gravisban szenvedő betegeknél. A levofloxacin alkalmazása nem ajánlott olyan betegeknél, akiknek az anamnézisében myasthenia gravis szerepel.
Látási rendellenességek
Amennyiben a látás romlása vagy bármilyen más, a szemekre gyakorolt hatás tapasztalható, azonnali szemész szakorvosi konzultáció szükséges (lásd 4.7 és 4.8 pont).
Felülfertőződés
A levofloxacin, különösen hosszú távú alkalmazása esetén, a rezisztens kórokozók elszaporodását okozhatja. Amennyiben a kezelés folyamán felülfertőződés történik, megfelelő intézkedéseket kell tenni.
Laboratóriumi értékekre kifejtett hatás
Az opiátok kimutatása levofloxacinnal kezelt beteg vizeletéből álpozitív eredményt mutathat. Specifikusabb módszerekre lehet szükség a pozitív opiáteredmény megerősítésére.
A levofloxacin gátolhatja a Mycobacterium tuberculosis szaporodását, ezért álnegatív eredményt adhat a tuberculosis bakteriológiai diagnosztizálása esetén.
Aortaaneurysma és -dissectio és szívbillentyűhiba okozta regurgitatio/billentyűelégtelenség
Az epidemiológiai vizsgálatok a fluorokinolonok bevételét követően az aortaaneurysma és aortadissectio, valamint az aorta- és a mitralis billentyű regurgitatiójának fokozott kockázatáról számoltak be, különösen időseknél. Fluorokinolon-kezelésben részesülő betegeknél beszámoltak az aortaaneurysma és -dissectio bekövetkeztéről, amelyek néha rupturával (egyes esetekben halálos kimenetellel) jártak, valamint a szívbillentyűhiba miatti regurgitatióról, illetve billentyűelégtelenségről (lásd 4.8 pont).
Ezért a fluorokinolonokat kizárólag gondos előny-kockázat értékelést és más terápiás lehetőségek mérlegelését követően szabad csak alkalmazni, ha a beteg családi anamnézise pozitív az aneurysma vagy veleszületett szívbillentyű-betegség tekintetében, továbbá a már meglévő aortaaneurysmával és/vagy aortadissectióval vagy szívbillentyű-betegséggel diagnosztizált betegeknél, illetve a következőkre hajlamosító egyéb kockázati tényezők vagy betegségek esetén:
- mind aortaaneurysma, mind -dissectio és szívbillentyűhiba miatti regurgitatio/billentyűelégtelenség (pl.: kötőszöveti rendellenességek, mint Marfan-szindróma vagy Ehlers–Danlos-szindróma, Turner-szindróma, Behcet-kór, hypertonia, rheumatoid arthritis) vagy emellett
- aortaaneurysma és -dissectio (pl.: vascularis rendellenességek, mint Takayasu-artheritis, óriássejtes artheritis, vagy ismert atherosclerosis, vagy Sjögren-szindróma) vagy emellett
- szívbillentyűhiba miatti regurgitatio/billentyűelégtelenség (pl.: infektív endocarditis).
Az aortaaneurysma és -dissectio és a billentyűk rupturájának kockázata fokozódhat az egyidejűleg szisztémás kortikoszteroidokkal kezelt betegeknél is.
Hirtelen hasi, mellkasi vagy hátfájdalom esetén a betegeknek azt kell tanácsolni, hogy azonnal forduljanak egy sürgősségi osztályon dolgozó orvoshoz.
A betegeket figyelmeztetni kell arra, hogy akut dyspnoe, újonnan jelentkező palpitatio, illetve a has vagy az alsó végtagok ödémájának kialakulása esetén haladéktalanul forduljanak orvoshoz.
Akut pancreatitis
Akut pancreatitis kialakulása lehetséges levofloxacint szedő betegeknél. A betegeket tájékoztatni kell az akut pancreatitis jellegzetes tüneteiről. Hányinger, rossz közérzet, hasi diszkomfort, akut hasi fájdalom vagy hányás jelentkezése esetén a betegek azonnali orvosi kivizsgálása szükséges. Akut pancreatitis gyanúja esetén a levofloxacin alkalmazását abba kell hagyni; diagnózisa esetén a levofloxacint nem szabad újra alkalmazni. Körültekintően kell eljárni olyan betegek esetében, akiknek az anamnézisében pancreatitis szerepel (lásd 4.8 pont).
Vérképzőszervi rendellenességek
A levofloxacin-kezelés során csontvelő-elégtelenség alakulhat ki, beleértve a leukopeniát, neutropeniát, pancytopeniát, haemolyticus anaemiát, thrombocytopeniát, aplasticus anaemiát vagy agranulocytosist (lásd 4.8 pont). Ha ezen vérképzőszervi rendellenességek bármelyikének fennáll a gyanúja, a vérképet monitorozni kell. Rendellenes eredmények esetén fontolóra kell venni a levofloxacin-kezelés leállítását.
Segédanyagok
Ez a gyógyszer sunset yellow FCF (E110) azoszínezéket tartalmaz, ami allergiás reakciókat okozhat.
4.5 Gyógyszerkölcsönhatások és egyéb interakciók
Egyéb gyógyszerek hatása a levofloxacinra
Vastartalmú sók, cinktartalmú sók, magnézium- vagy alumíniumtartalmú antacidumok, didanozin
Vastartalmú sók, magnézium- vagy alumíniumtartalmú antacidumok, vagy didanozin (csak alumínium- vagy magnéziumtartalmú puffert tartalmazó tartalmazó didanozin-készítmények esetén) Prixoter filmtablettával való együttes alkalmazásakor a levofloxacin felszívódása jelentősen csökken. A fluorokinolonok felszívódása csökken, ha cinktartalmú multivitamin-tablettákkal adják együtt.
Két vagy három vegyértékű kationok, mint a vastartalmú sók, ill. a magnézium- vagy alumíniumtartalmú antacidumok, vagy didanozin (csak alumínium- vagy magnéziumtartalmú puffert tartalmazó tartalmazó didanozin-készítmények esetén) alkalmazása a Prixoter filmtabletta bevételét megelőző vagy azt követő 2 órában nem javasolt (lásd 4.2 pont). Kalciumsók csak kis mértékben hatnak a levofloxacin szájon át történő bevételt követő felszívódására.
Szukralfát
Szukralfáttal való egyidejű alkalmazáskor a levofloxacin filmtabletta biohasznosulása jelentős mértékben csökken. Amennyiben a beteg szukralfátot és levofloxacint is kap, a legjobb, ha a szukralfátot a levofloxacin bevétele után 2 órával veszi be (lásd 4.2 pont).
Teofillin, fenbufén, vagy hasonló nem-szteroid gyulladásgátló készítmények
Egy klinikai vizsgálat során a levofloxacin és a teofillin között farmakokinetikai kölcsönhatást nem észleltek. A kinolonok teofillinnel, nem-szteroid gyulladásgátló szerekkel vagy egyéb, a görcsküszöböt csökkentő gyógyszerekkel való egyidejű alkalmazásakor azonban az agyi görcsküszöb kifejezett csökkenése fordulhat elő. A levofloxacin koncentrációi fenbufén jelenlétében körülbelül 13%-kal magasabbak voltak, mint monoterápiában történő alkalmazásakor.
Probenecid és cimetidin
A probenecid és a cimetidin statisztikailag szignifikáns hatást gyakorolt a levofloxacin eliminációjára. A levofloxacin renalis clearance-ét csökkentette a cimetidin (24%-kal) és a probenecid (34%-kal). Ennek oka, hogy mindkét hatóanyag képes gátolni a levofloxacin tubularis szekrécióját. A vizsgálatban alkalmazott adagok esetén azonban nem valószínű, hogy a statisztikailag szignifikáns kinetikai különbségeknek klinikai jelentősége lenne.
A renalis tubularis szekréciót befolyásoló gyógyszerek, mint például a probenecid és a cimetidin levofloxacinnal való egyidejű alkalmazásakor óvatosság szükséges, különösen vesekárosodásban szenvedő betegek esetén.
Egyéb fontos információ
Klinikai farmakológiai vizsgálatok azt mutatták, hogy a levofloxacin farmakokinetikája nem változott klinikailag jelentős mértékben, ha a levofloxacint az alábbi készítmények valamelyikével együtt adták: kalcium-karbonát, digoxin, glibenklamid, ranitidin.
Levofloxacin hatása egyéb gyógyszerekre
Ciklosporin
A ciklosporin felezési ideje levofloxacinnal való együttes alkalmazás esetén 33%-kal nőtt.
K-vitamin antagonisták
Levofloxacinnal és K-vitamin antagonistával (pl. warfarinnal) egyidejűleg kezelt betegek esetében beszámoltak a koagulációs értékek (PT/INR) emelkedéséről és/vagy vérzésről, amely súlyos is lehet. Ezért K-vitamin antagonistákkal kezelt betegeknél a koagulációs értékeket monitorozni kell (lásd 4.4 pont).
QT-intervallum megnyúlását okozó gyógyszerek
Fokozott óvatossággal kell alkalmazni a fluorokinolonokat, mint a levofloxacint is, azoknál a betegeknél, akik egyidejűleg a QT-intervallum megnyúlását eredményező gyógyszeres kezelésben részesülnek (mint IA és III osztályú antiarritmikumok, triciklusos antidepresszánsokat, makrolidok, antipszichotikumok) (lásd 4.4 pont QT-intervallum megnyúlása)
Egyéb releváns információk
Egy farmakokinetikai interakciós vizsgálatban a levofloxacin nem hatott a teofillin (a CYP1A2 ismert szubsztrátja) farmakokinetikájára. Ezt azt mutatja, hogy a levofloxacin nem rendelkezik CYP1A2 gátló hatással.
Kölcsönhatások további formái
Étel
Az étellel kapcsolatosan nincs klinikailag jelentős kölcsönhatás. A Prixoter 500 mg filmtablettát ezért az ételfogyasztástól függetlenül lehet szedni.
4.6 Termékenység, terhesség és szoptatás
Terhesség
Korlátozott adatok állnak rendelkezésre a levofloxacin terhes nőknél történő alkalmazásáról. Állatoknál végzett reprodukciós vizsgálatok nem mutattak közvetlen vagy közvetett ártalmas hatásokat (lásd 5.3 pont). Mivel azonban nincsenek a terhességre vonatkozó humán adatok és mert a kísérleti eredmények alapján fennáll annak a kockázata, hogy a fluorokinolonok hatására a fejlődő szervezetben a teherhordó porcfelszínek károsodnak, a levofloxacint tilos terhes nőknek adni (lásd 4.3 és 5.3 pont).
Szoptatás
A készítmény alkalmazása szoptató nőknél ellenjavallt. Nincsenek megfelelő adatok a levofloxacin anyatejbe történő kiválasztódására vonatkozóan; azonban egyéb fluorokinolonok kiválasztódnak az anyatejbe. Mivel nincsenek humán adatok, illetve, mert a kísérleti eredmények alapján fennáll annak a kockázata, hogy a fluorokinolonok hatására a fejlődő szervezetben a teherhordó porcfelszínek károsodnak, a levofloxacint tilos szoptató nőknek adni (lásd 4.3 és 5.3 pont).
Termékenység
A levofloxacin patkányoknál nem mutatott reprodukciós toxicitást, és nem hatott a szaporodóképességükre.
4.7 A készítmény hatásai a gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges képességekre
A Prixoter kevéssé, vagy közepes mértékben befolyásolja a gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges képességeket. Egyes nemkívánatos hatások (például a szédülés/vertigo, álmosság, látászavarok) ronthatják a beteg koncentrálóképességét és reakciókészségét, ami kockázatos lehet azokban a szituációkban, amikor ezek a képességek különösen fontosak (például gépjárművezetés vagy a gépek kezelése esetén).
4.8 Nemkívánatos hatások, mellékhatások
Az alább megadott információ több mint 8300 beteg bevonásával végzett klinikai vizsgálatokból és a forgalomba hozatal után széles körben szerzett tapasztalatokból származnak.
A táblázatban szereplő gyakorisági fogalmakat az alábbiak szerint határozták meg:
nagyon gyakori (≥1/10)
gyakori (≥1/100 – <1/10)
nem gyakori (≥1/1 000 – <1/100)
ritka (≥1/10 000 – <1/1 000)
nagyon ritka (<1/10 000)
nem ismert (a gyakoriság a rendelkezésre álló adatok alapján nem állapítható meg)
Az egyes gyakorisági kategóriákon belül a mellékhatások csökkenő súlyosság szerint kerülnek megadásra.
A mellékhatások táblázatos felsorolása
|
Szervrendszer |
Gyakori (≥1/100 – 1/10) |
Nem gyakori (≥1/1000 – 1/100) |
Ritka (≥1/10 000 – 1/1000) |
Nem ismert (a gyakoriság a rendelkezésre álló adatokból nem állapítható meg) |
|
|---|---|---|---|---|---|
|
Fertőző betegségek és parazitafertőzések |
gombás fertőzés, beleértve a Candida-fertőzést is, patogén rezisztencia | ||||
|
Vérképzőszervi és nyirokrendszeri betegségek és tünetek |
leukopenia, eosinophilia |
thrombocytopenia, neutropenia |
csontvelő-elégtelenség, beleértve az aplasticus anaemiát, pancytopeniát, agranulocytosist, haemolyticus anaemiát |
||
|
Immunrendszeri betegségek és tünetek |
angiooedema, túlérzékenység (lásd a 4.4 pontot) |
anafilaxiás sokka anafilaktoid sokka (lásd a 4.4 pontot) |
|||
|
Endokrin betegségek és tünetek |
Nem megfelelő antidiuretikushormon-termelés szindróma (SIADH) | ||||
|
Anyagcsere- és táplálkozási betegségek és tünetek |
étvágytalanság |
hypoglykaemia, főleg cukorbetegek esetén, hypoglykaemiás kóma (lásd a 4.4 pontot) |
hyperglykaemia, (lásd a 4.4 pontot) |
||
|
Pszichiátriai kórképek* |
álmatlanság |
szorongás, zavart állapot, idegesség |
pszichotikus reakciók (pl. hallucináció, paranoia), depresszió, agitáció, abnormális álmok, rémálmok, |
mánia, önkárosító magatartással járó pszichotikus reakciók, beleértve az öngyilkossági késztetést vagy kísérletet is (lásd a 4.4 pontot) |
|
|
Idegrendszeri betegségek és tünetek* |
fejfájás, szédülés |
álmosság, remegés, az ízérzés zavarai |
görcsroham (lásd 4.3 és 4.4 pont), paraesthesia memóriazavar |
myoclonus, szenzoros és szenzomotoros perifériás neuropathia (lásd 4.4 pont), szaglás zavarai, beleértve a teljes szaglásvesztést is, dyskinesia, extrapyramidalis zavarok, az ízérzékelés teljes elvesztése, syncope, jóindulatú intracranialis hypertensio |
|
|
Szembetegségek és szemészeti tünetek* |
látászavarok, mint homályos látás (lásd 4.4 pont) |
átmeneti látásvesztés (lásd 4.4 pont) uveitis |
|||
|
A fül és az egyensúly-érzékelő szerv betegségei és tünetei* |
vertigo |
tinnitus |
hallásvesztés, halláskárosodás |
||
|
Szívbetegségek és a szívvel kapcsolatos tünetek** |
tachycardia palpitatio |
kamrai tachycardia, amely szívmegállást eredményezhet, kamrai arrhytmia és torsade de pointes (főképp a QT‑intervallum megnyúlására hajlamos betegeknél), QT-intervallum megnyúlása az EKG-n (lásd 4.4 és 4.9 pontok) |
|||
|
Érbetegségek és tünetek** |
Kizárólag az infúzióra vonatkozóan: phlebitis |
hypotonia | |||
|
Légzőrendszeri, mellkasi és mediastinalis betegségek és tünetek |
dyspnoe |
bronchospasmus, allergiás pneumonitis |
|||
|
Emésztőrendszeri betegségek és tünetek |
hasmenés, hányás, hányinger |
hasi fájdalom, dyspepsia, flatulencia, székrekedés |
véres hasmenés, ami nagyon ritkán enterocolitisre utalhat, beleértve a pseudomembranosus colitist is (lásd 4.4 pont), pancreatitis (lásd 4.4 pont) |
||
|
Máj- és epebetegségek illetve tünetek |
májenzimszint emelkedés (pl. SGPT / SGOT, GGT, alkalikus foszfatáz) |
bilirubinszint emelkedés |
icterus, súlyos májkárosodás, beleértve a fatális akut májelégtelenséget is, elsősorban súlyos alapbetegségben szenvedő betegek esetén (lásd 4.4 pont), hepatitis |
||
|
A bőr és a bőr alatti szövet betegségei és tüneteib |
bőrkiütés, viszketés, urticaria, hyperhidrosis |
Eosinophiliával és szisztémás tünetekkel járó gyógyszerreakció (DRESS-szindróma) (lásd 4.4 pont), Fix gyógyszerkiütés |
a bőr hyperpigmentatiója, toxikus epidermalis necrolysis, Stevens–Johnson-szindróma, erythema multiforme, fényérzékenységi reakció (lásd 4.4 pont), leukocytoclasticus vasculitis, stomatitis |
||
|
A csont- és izomrendszer, valamint a kötőszövet betegségei és tünetei* |
artralgia myalgia |
ínbántalmak (lásd a 4.3 és 4.4 pontokat), beleértve az íngyulladást (pl. Achilles-ín) is, izomgyengeség, ami myasthenia gravis esetén különös jelentőséggel bír (lásd a 4.4 pontot) |
rhabdomyolysis, ínszakadás (pl. Achilles-ínnál) (lásd 4.3 és 4.4 pont), ligamentum ruptura, izomszakadás, arthritis |
||
|
Vese- és húgyúti betegségek és tünetek |
szérum kreatininszint emelkedés |
akut veseelégtelenség (pl. interstitialis nephritis következtében) | |||
|
Általános tünetek, az alkalmazás helyén fellépő reakciók* |
Kizárólag az infúzióra vonatkozóan: az alkalmazás helyén fellépő reakció (fájdalom, vörösség) |
gyengeség-érzés |
lázas állapot |
fájdalom (beleértve a mellkasi, háti és végtagfájdalmat is) |
|
aAz anafilaxiás/anafilaktoid reakciók néha már az első adag alkalmazását követően is felléphetnek.
bA nyálkahártyán, ill. bőrön jelentkező reakciók néha már az első adag alkalmazását követően is felléphetnek.
Egyéb, a fluorokinolonok alkalmazásával kapcsolatba hozható mellékhatások közé tartoznak:
- porfíriás betegeknél porfíriás roham.
*Kinolonok és fluorokinolonok alkalmazása kapcsán nagyon ritkán számos –esetenként több- szervrendszert és érzékszervet érintő, hosszan fennálló (akár hónapokig vagy évekig tartó), rokkantságot okozó és potenciálisan irreverzibilis súlyos gyógyszermellékhatások eseteiről számoltak be (köztük olyanokról mint tendinitis, ínszakadás, arthralgia, végtagfájdalom, járászavar, paraesthesiával és neuralgiával járó neuropathiák, fáradtság, pszichiátriai tünetek (beleértve alvászavarok, szorongás, pánikrohamok, depresszió és szuicid gondolatok), memória- és koncentrációromlás, valamint a hallás, a látás, az ízérzés és a szaglás romlása), amelyek néhány esetben az eleve fennálló kockázati tényezőktől függetlenül jelentkeztek (lásd 4.4 pont).
** Fluorokinolon-kezelésben részesülő betegeknél beszámoltak az aortaaneurysma és aortadissectio bekövetkeztéről, amelyek néha rupturával (egyes esetekben halálos kimenetellel) jártak, valamint a szívbillentyűk regurgitatiójáról, illetve elégtelenségéről (lásd 4.4 pont).
Feltételezett mellékhatások bejelentése
A gyógyszer engedélyezését követően lényeges a feltételezett mellékhatások bejelentése, mert ez fontos eszköze annak, hogy a gyógyszer előny/kockázat profilját folyamatosan figyelemmel lehessen kísérni.
Az egészségügyi szakembereket kérjük, hogy jelentsék be a feltételezett mellékhatásokat a hatóság részére az V. függelékben található elérhetőségek valamelyikén keresztül.
4.9 Túladagolás
Állatokon végzett toxicitási vizsgálatok vagy a terápiás dózisokat meghaladó adagokkal végzett klinikai-farmakológiai vizsgálatok szerint a levofloxacin filmtablettával történő akut túladagolás után várható legfontosabb jelek a központi idegrendszeri tünetek, mint például a zavartság, a szédülés, a tudatzavar és a görcsrohamok, a QT-intervallum megnyúlása, valamint gastrointestinalis reakciók, mint a hányinger és a nyálkahártya-eróziók.
A forgalomba hozatalt követően a központi idegrendszert érintő hatásokat, pl. zavart elmeállapotot, görcsrohamokat, myoclonust, hallucinációt és remegést is tapasztaltak.
Kezelés
Túladagolás esetén tüneti kezelést kell alkalmazni. EKG monitorozás szükséges, mert fennáll a QT‑intervallum megnyúlásának lehetősége. A gyomornyálkahártya védelme érdekében savlekötőket lehet adni. A hemodialízis, így a peritonealis dialízis és a CAPD nem távolítja el hatásosan a levofloxacint a szervezetből.
Nincs specifikus antidotum.
5. FARMAKOLÓGIAI TULAJDONSÁGOK
5.1 Farmakodinámiás tulajdonságok
Farmakoterápiás csoport: szisztémás antibakterialis szerek, fluorokinolonok
ATC kód: J01MA12
A levofloxacin a fluorokinolonok osztályába tartozó szintetikus antibakteriális készítmény, a racém ofloxacin gyógyszervegyület S(-) enantiomerje.
Hatásmechanizmus
Fluorokinolon típusú antibakteriális szerként a levofloxacin a DNS-DNS-giráz komplexen és a topoizomeráz IV-en fejti ki hatását.
PK/PD kapcsolat
A levofloxacin baktericid aktivitása a maximális szérumkoncentrációnak (cmax) vagy a görbe alatti területnek (area under the curve, AUC) a minimális gátlási koncentrációhoz (MIC) viszonyított arányától függ.
Rezisztencia-mechanizmus
A levofloxacin rezisztencia több lépcsős mutációval alakul ki a topoizomeráz II célhelyeken, a DNS‑giráz komplexen és a topoizomeráz IV-en. Egyéb rezisztencia mechanizmusok, mint pl. a permeabilitás megváltozása (gyakori a Pseudomonas aeruginosa esetén) és az efflux mechanizmus is befolyásolhatja a levofloxacinnal szembeni érzékenységet.
Keresztrezisztencia áll fenn a levofloxacin és egyéb fluorokinolonok között. A hatásmechanizmusból adódóan általában nincs keresztrezisztencia a levofloxacin és egyéb antibakteriális szerek között.
A rezisztencia előfordulása a földrajzi helyzettől és adott faj esetén az időfaktortól függően eltérő lehet. A rezisztencia előfordulásának helyi adatait szükséges beszerezni, különösen súlyos fertőzés kezelése esetén. Amennyiben szükséges, szakértő segítségét kell kérni, amennyiben a helyi rezisztencia előfordulási adatai alapján bizonyos fertőzések esetén a gyógyszer alkalmazása megkérdőjelezhető.
Érzékenységi vizsgálati határértékek
Az EUCAST (European Committee on Antimicrobial Susceptibility Testing) a levofloxacin vonatkozásában megállapította az érzékenységi vizsgálatokhoz a MIC (minimális gátló koncentráció) értelmezési kritériumait, amelyek felsorolása itt található: https://www.ema.europa.eu/documents/other/minimum-inhibitory-concentration-mic-breakpoints_en.xlsx
ÁLTALÁNOSAN ÉRZÉKENY MIKROORGANIZMUSOK
Aerob Gram-pozitív baktériumok
Bacillus anthracis
Staphylococcus aureus meticillin-érzékeny
Staphylococcus saprophyticus
Streptococcus C és G csoport
Streptococcus agalactiae
Streptococcus pneumoniae
Streptococcus pyogenes
Aerob Gram-negatív baktériumok
Eikenella corrodens
Haemophilus influenzae
Haemophilus parainfluenzae
Klebsiella oxytoca
Moraxella catarrhalis
Pasteurella multocida
Proteus vulgaris
Providencia rettgeri
Anaerob baktériumok
Peptostreptococcus
Egyéb
Chlamydophila pneumoniae
Chlamydophila psittaci
Chlamydia trachomatis
Legionella pneumophila
Mycoplasma pneumoniae
Mycoplasma hominis
Ureaplasma urealyticum
OLYAN FAJOK, MELYEKNÉL A SZERZETT REZISZTENCIA PROBLÉMÁT JELENTHET
Aerob Gram-pozitív baktériumok
Enterococcus faecalis
Staphylococcus aureus meticillin-rezisztens#
Koaguláz-negatív Staphylococcus spp.
Aerob Gram-negatív baktériumok
Acinetobacter baumannii
Citrobacter freundii
Enterobacter aerogenes
Enterobacter cloacae
Escherichia coli
Klebsiella pneumoniae
Morganella morganii
Proteus mirabilis
Providencia stuartii
Pseudomonas aeruginosa
Serratia marcescens
Anaerob baktériumok
Bacteroides fragilis
EREDENDŐEN REZISZTENS TÖRZSEK
Aerob Gram-pozítiv baktériumok
Enterococcus faecium
# A meticillin-rezisztens S. aureus nagyon ritkán keresztreakcióba lép a fluorokinolonokkal, beleértve a levofloxacint is.
5.2 Farmakokinetikai tulajdonságok
Felszívódás
A szájon át adott levofloxacin gyorsan és majdnem teljes mértékben felszívódik, a plazma csúcskoncentrációk 1-2 órán belül kialakulnak. A teljes biohasznosulás körülbelül 99-100%.
Az étel csak kis mértékben gyakorol hatást a levofloxacin felszívódására.
A szájon át történő alkalmazást követően az egyensúlyi állapot 48 órán belül alakul ki az 500 mg napi egyszer vagy kétszeri alkalmazását követően.
Eloszlás
A levofloxacin körülbelül 30-40%-a kötődik plazmafehérjékhez. A levofloxacin átlagos eloszlási térfogata kb. 100 liter 500 mg-os adag egyszeri és ismételt alkalmazását követően, mely a szövetek között nagy megoszlást jelez.
A szövetekbe és folyadékterekbe történő penetráció
A levofloxacin penetrál a bronchialis nyálkahártyába, az epithelialis folyadékrétegbe, az alveolaris makrofágokba, a tüdőszövetbe, a bőrbe (hólyagnedv), prosztata szövetbe és a vizeletbe. Azonban a levofloxacin kismértékben jut be a cerebrospinalis folyadéktérbe.
Biotranszformáció
A levofloxacin nagyon kismértékben metabolizálódik. E metabolitok a dezmetil-levofloxacin és a levofloxacin N-oxid, melyek a beadott adag <5%-át teszik ki és a vesén keresztül választódnak ki.
A levofloxacin sztereokémiailag stabil és kiralitása nem invertálódik.
Elimináció
A levofloxacin orális és intravénás alkalmazását követően viszonylag lassan eliminálódik a plazmából (t1/2: 6-8 h). A kiválasztás elsődlegesen a vesén át történik (az adag több, mint 85%-a).
A levofloxacin látszólagos teljestest-clearance-ének középértéke 500 mg egyszeri dózis esetén 175+/‑29,2 ml/perc volt.
Nincsenek kifejezett eltérések a levofloxacin intravénás adagolást, illetve orális adagolást követő farmakokinetikája között. Ez arra enged következtetni, hogy az orális és az intravénás alkalmazási mód felcserélhető.
Linearitás
A levofloxacin az 50‑1000 mg közötti tartományban lineáris farmakokinetikát követ.
Különleges betegcsoportok
Vesekárosodásban szenvedő betegek
A vesekárosodás befolyásolja a levofloxacin farmakokinetikáját. A vesefunkció csökkenésével – a táblázatban megadottak szerint – a vesén át történő elimináció és a vese-clearance is csökken, az eliminációs felezési idő pedig emelkedik:
Egyszeri 500 mg adag szájon át történő alkalmazását követő farmakokinetikai adatok vesekárosodás esetén
|
Clcr [ml/perc] |
<20 |
20-49 |
50-80 |
|
ClR [ml/perc] |
13 |
26 |
57 |
|
t1/2 [óra] |
35 |
27 |
9 |
Idősek
Fiatal és idős egyének között nincsenek jelentős különbségek a levofloxacin farmakokinetikájában, kivéve azokat, melyek a kreatinin-clearance-értékek különbségével állnak kapcsolatban.
Nemek közötti eltérések
A nőket és a férfiakat külön vizsgálva kismértékű, illetve marginális különbségeket találtak a levofloxacin farmakokinetikájában. Nincs arra bizonyíték, hogy ezeknek a nemek közötti különbségeknek klinikai jelentősége lenne.
5.3 A preklinikai biztonságossági vizsgálatok eredményei
A hagyományos – egyszeri és ismételt adagolású dózistoxicitási, karcinogenitási, reprodukcióra, és fejlődésre kifejtett toxicitási – vizsgálatokból származó nem klinikai jellegű adatok azt igazolták, hogy a készítmény alkalmazásakor humán vonatkozásban különleges kockázat nem várható.
A levofloxacinnak nem volt káros hatása a fertilitásra vagy a reprodukciós teljesítményre patkányoknál, a magzatra gyakorolt egyedüli hatása a késleltetett érés volt, ami az anyára gyakorolt toxikus hatás következménye.
A levofloxacin baktérium és emlős sejtekben nem okozott génmutációt, kínai hörcsög tüdő sejtjeiben azonban kromoszóma aberrációt váltott ki in vitro. Ezek a hatások a topoizomeráz II gátláshoz kapcsolódhatnak. Az in vivo vizsgálatok (micronucleus-teszt, testvérkromatida-felcserélődési analízis, reparációs DNS-szintézis vizsgálata [unscheduled DNA synthesis, UDS], domináns letális vizsgálatok) nem utaltak genotoxikus hatásra.
Egerekkel végzett vizsgálatok a levofloxacinnak csak nagyon nagy adagok esetén kialakuló fototoxikus hatására utaltak. A levofloxacin fotomutagenitási vizsgálatban semmilyen genotoxikus hatással nem rendelkezett, fotokarcinogenitási vizsgálatban pedig csökkentette a daganatfejlődést.
Más fluorokinolonokhoz hasonlóan a levofloxacin patkányoknál és kutyáknál hatást gyakorolt a porcszövetre (vakuolum- és üregképződés), ami fiatal állatban jelentősebb mértékű volt.
6. GYÓGYSZERÉSZETI JELLEMZŐK
6.1 Segédanyagok felsorolása
Tablettamag: mikrokristályos cellulóz (E460)
hidroxipropilcellulóz (E463)
kroszpovidon (E1202)
magnézium-sztearát
Filmbevonat: hipromellóz (E464)
FD&C kék #2/indigokarmin alumínium lakk (E132)
FD&C yellow #6/sunset yellow FCF alumínium lakk (E110)
vörös vas-oxid (E172)
makrogol 4000
titán-dioxid (E171)
sárga vas-oxid (E172)
6.2 Inkompatibilitások
Nem értelmezhető.
6.3 Felhasználhatósági időtartam
4 év
6.4 Különleges tárolási előírások
Ez a gyógyszer különleges tárolási hőmérsékletet nem igényel. A fénytől való védelem érdekében az eredeti csomagolásban tárolandó.
6.5 Csomagolás típusa és kiszerelése
Átlátszó színtelen PVC/PE/PVDC//Al buborékcsomagolásban, dobozban.
Kiszerelés: 1, 5, 7 vagy 10 filmtabletta dobozban.
Nem feltétlenül mindegyik kiszerelés kerül kereskedelmi forgalomba.
6.6 A megsemmisítésre vonatkozó különleges óvintézkedések és egyéb, a készítmény kezelésével kapcsolatos információk
Bármilyen fel nem használt gyógyszer, illetve hulladékanyag megsemmisítését a gyógyszerekre vonatkozó előírások szerint kell végrehajtani.
Megjegyzés: (két keresztes)
Osztályozás: II. csoport
Kizárólag orvosi rendelvényhez kötött gyógyszer (V).
7. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY JOGOSULTJA
U kabelovny 130,
Dolní Měcholupy,
102 37, Prága 10,
Csehország
8. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY SZÁMA(I)
OGYI-T-21395/05 1×
OGYI-T-21395/06 5×
OGYI-T-21395/07 7×
OGYI-T-21395/08 10×
9. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY ELSŐ KIADÁSÁNAK/ MEGÚJÍTÁSÁNAK DÁTUMA
A forgalomba hozatali engedély első kiadásának dátuma: 2010. augusztus 10.
A forgalomba hozatali engedély legutóbbi megújításának dátuma: 2014. április 14.
10. A SZÖVEG ELLENŐRZÉSÉNEK DÁTUMA
2025. január 16.