Propofol‑Lipuro 5 mg/ml emulziós injekció vagy infúzió
2. MINŐSÉGI ÉS MENNYISÉGI ÖSSZETÉTEL
5 mg propofolt tartalmaz 1 ml emulziós injekcióban vagy infúzióban.
100 mg propofolt tartalmaz a 20 ml-es ampullában.
Ismert hatású segédanyagok:
1 ml emulziós injekció vagy infúzió tartalma:
50 mg finomított szójababolaj
A segédanyagok teljes listáját lásd a 6.1 pontban.
3. GYÓGYSZERFORMA
Emulziós injekció vagy infúzió.
Fehér, tejszerű, „olaj a vízben” típusú emulzió.
4. KLINIKAI JELLEMZŐK
4.1 Terápiás javallatok
A Propofol‑Lipuro 5 mg/ml rövid hatástartamú, általános, intravénás anesztetikum
általános anesztézia bevezetésére felnőttek és 1 hónaposnál idősebb gyermekek esetén;
szedálás bevezetésére diagnosztikai és műtéti eljárások során felnőttek és 1 hónaposnál idősebb gyermekek esetén;
diagnosztikai vagy műtéti eljárások keretében végzett rövid időtartamú szedálásra, önmagában, illetve lokális vagy regionális anesztéziával kombináltan alkalmazva felnőttek esetén.
4.2 Adagolás és alkalmazás
Általános utasítások
A Propofol‑Lipuro kizárólag kórházakban vagy megfelelően felszerelt ambuláns betegellátó egységekben alkalmazható az anesztéziában vagy az intenzív betegellátásban jártas orvos által.
A keringési és légzési funkciókat folyamatosan ellenőrizni kell (pl. EKG, pulzoximéter), valamint folyamatosan rendelkezésre kell állniuk az átjárható légutak biztosításához és a mesterséges lélegeztetéshez, valamint az újraélesztéshez szükséges egyéb felszereléseknek. Diagnosztikai célú vagy műtéti eljárások keretében végzett szedáláskor a Propofol‑Lipuro‑t nem adhatja ugyanaz a személy, aki egyben a műtétet vagy a diagnosztikai beavatkozást is végzi.
A Propofol‑Lipuro gyermekek, serdülők és felnőttek esetén alkalmazandó, főként, ha a beteg fájdalomra érzékeny, mert ennek az injekciónak a beadása kevesebb fájdalommal jár, mint a nagyobb hatáserősségű kiszereléseké.
A Propofol‑Lipuro mellett általában szükség van kiegészítő fájdalomcsillapító gyógyszerekre is.
Adagolás
A Propofol‑Lipuro intravénásan alkalmazandó. Az adagolást egyedileg kell beállítani, a beteg reakciójának függvényében.
Általános anesztézia bevezetése felnőtteknél
Anesztézia bevezetésekor a Propofol‑Lipuro emulziót a beteg válaszreakcióinak megfelelően kell titrálni (10 másodpercenként 20–40 mg propofol) addig, amíg a klinikai jelek szerint az anesztézia bekövetkezik. A legtöbb, 55 évesnél fiatalabb felnőtt beteg esetében a szükséges mennyiség valószínűleg 1,5 és 2,5 mg/ttkg között van. Az ismételt bólus injekciót a klinikai előírásoknak megfelelően kell beadni.
Idősebb, valamint ASA III. és ASA IV. csoportba tartozó, különösen szívelégtelenségben szenvedő betegek esetében alacsonyabb dózisokra van szükség, és a teljes propofol dózis az 1 mg/ttkg‑os minimum dózisig csökkenthető. Ezeknél a betegeknél az emulzió adagolását is kisebb adagokban kell végezni (kb. 4 ml Propofol‑Lipuro, vagyis 20 mg propofol 10 másodpercenként).
1 hónaposnál idősebb gyermekek általános anesztéziájának bevezetése
A Propofol‑Lipuro emulziót az anesztézia bevezetése során a beteg válaszreakciójának függvényében, lassan kell titrálni, amíg a klinikai jelek szerint az anesztézia bekövetkezik. Az adagot az életkor és/vagy a testtömeg figyelembevételével kell beállítani.
A legtöbb, 8 évesnél idősebb beteg esetében kb. 2,5 mg/ttkg propofol szükséges az anesztézia indukciójához. Fiatalabb gyermekek esetében, különösen 1 hónapos és 3 éves kor között, a szükséges dózis nagyobb lehet (2,5–4 mg/ttkg propofol).
A Propofol‑Lipuro 5 mg/ml ellenjavallt az általános anesztézia fenntartására (lásd 4.3 pont).
Az ASA III. és IV. csoportba tartozó betegeknél alacsonyabb adag javasolt (lásd 4.4 pont).
Felnőttek rövidtávú szedálása és a szedálás bevezetése diagnosztikai célú és műtéti eljárások során
Diagnosztikai célú vagy műtéti eljárások keretében végzett szedáláshoz a dózist és az adagolás sebességét a klinikai válaszreakció függvényében kell beállítani. A legtöbb beteg esetében 0,5–1 mg/ttkg propofol adag szükséges 1-5 perc alatt, a szedáció fellépéséig. A szedáció kívánt szintű fenntartása a Propofol‑Lipuro emulzió titrálásával, pl. fecskendőpumpa alkalmazásával valósítható meg.
A legtöbb beteg esetében 1,5–4,5 mg/ttkg/óra propofol dózis szükséges.
A szedáció mélységének gyors növelése céljából az infúzió kiegészíthető 10–20 mg propofol (2–4 ml Propofol‑Lipuro 5 mg/ml) bólus alkalmazásával is.
55 évesnél idősebb, valamint ASA III. és ASA IV. csoportba tartozó betegeknél a Propofol‑Lipuro alacsonyabb dózisára, és az adagolás sebességének csökkentésére is szükség lehet.
1 hónaposnál idősebb gyermekek szedálása diagnosztikai célú és műtéti eljárások során
A dózis és az adagolás sebessége a szedálás kívánt mélységétől és a klinikai választól függenek. A gyermek betegek többségénél a szedálás bevezetéséhez 1–2 mg/ttkg propofol szükséges.
Az ASA III. és IV. csoportba tartozó betegeknél alacsonyabb adagokra lehet szükség.
Az alkalmazás módja és időtartama
Az alkalmazás módja
Intravénás alkalmazás
A Propofol‑Lipuro hígítatlanul injekcióként, vagy 50 mg/ml‑es (5% m/V) glükózoldattal, 9 mg/ml‑es (0,9% m/V) nátrium‑klorid-oldattal való hígítása után folyamatos infúzió formájában alkalmazandó (lásd 6.6 pont).
Használat előtt rázza fel a tartályokat.
Használat előtt tisztítsa le az ampulla nyakát orvosi alkohollal (spray vagy törlőkendő használatával). Használat után a megkezdett tartályokat ki kell dobni.
A Propofol‑Lipuro nem tartalmaz antimikrobiális tartósítószereket, és lehetővé teszi a mikroorganizmusok növekedését. Ezért a Propofol‑Lipuro emulziót az ampulla felnyitása után közvetlenül, aszeptikusan fel kell szívni egy steril fecskendőbe. Az adagolást azonnal meg kell kezdeni. Az infúzió időtartama alatt végig fenn kell tartani mind a Propofol‑Lipuro, mind az infúziós berendezés aszeptikus állapotát.
A Propofol‑Lipuro egy ampullájának tartalma, és minden olyan fecskendő, mely Propofol‑Lipuro emulziót tartalmaz, egy betegnél egyszeri alkalmazásra való.
A folyamatban lévő Propofol-Lipuro infúzióhoz adott bármilyen gyógyszereket vagy folyadékokat a kanül helyének közelében kell beadni. Szűrővel ellátott infúziós szerelék alkalmazása esetén a szűrőnek lipid‑áteresztőnek kell lennie.
A hígítatlan Propofol‑Lipuro alkalmazása
A Propofol‑Lipuro folyamatos infúzióban történő alkalmazásakor mindig ellenőrizni kell a beadás sebességét a megfelelő felszereléssel, pl. fecskendőpumpával.
A használat után megmaradt Propofol‑Lipuro‑t minden esetben meg kell semmisíteni.
A hígított Propofol‑Lipuro alkalmazása
A hígított Propofol-Lipuro infúzióban történő alkalmazásához, az infúzió sebességének ellenőrzése céljából és a hígított Propofol‑Lipuro véletlenül, kontrollálatlan vagy nagy mennyiségekben történő beadásának elkerülése érdekében, minden esetben büretta, cseppszámláló, fecskendőpumpa vagy volumetrikus infúziós pumpa használandó.
A maximális hígítási arány nem haladhatja meg az 1 rész Propofol‑Lipuro és 4 rész 50 mg/ml‑es (5% m/V) glükózoldat vagy 9 mg/ml‑es (0,9% m/V) nátrium‑klorid-oldat (minimális koncentráció: 1 mg propofol/ml) keverékét.
A keveréket közvetlenül az alkalmazás előtt aszeptikusan kell elkészíteni. A beadás kezdetén érzett fájdalom csökkentésére a Propofol‑Lipuro keverhető lidokainnal: 40 rész Propofol‑Lipuro‑hez 1 rész tartósítószer‑mentes, 10 mg/ml‑es (1%‑os) lidokain injekció adható.
Ha a Propofol‑Lipuro beadását követően ugyanazon az intravénás kanülön keresztül izomrelaxáció céljából atrakurium vagy mivakurium kerül beadásra, előtte tanácsos átöblíteni a kanült.
Az alkalmazás időtartama
A Propofol‑Lipuro 5 mg/ml maximum 1 órán keresztül adagolható.
4.3 Ellenjavallatok
A készítmény hatóanyagával, szójával, földimogyoróval vagy a 6.1 pontban felsorolt segédanyagokkal szembeni túlérzékenység
A Propofol‑Lipuro 5 mg/ml ellenjavallt:
általános anesztézia fenntartására
gyermekeknél szedáció fenntartására diagnosztikai vagy sebészeti eljárások során
intenzív betegellátás során szedációra
Ezekben az indikációkban a biztonságosság és a hatásosság nem bizonyított.
4.4 Különleges figyelmeztetések és az alkalmazással kapcsolatos óvintézkedések
A propofolt az anesztéziában vagy ahol ez szükséges, az intenzív betegellátásban jártas orvos adhatja.
A betegeket folyamatosan ellenőrizni kell, és az átjárható légutak biztosításához, a mesterséges lélegeztetéshez, oxigénnel való ellátáshoz, az újraélesztéshez szükséges egyéb felszereléseknek folyamatosan rendelkezésre kell állniuk.
A propofolt nem adhatja be az a személy, aki a diagnosztikai vagy műtéti beavatkozást végzi.
Beszámoltak a propofol – főként egészségügyi szakemberek általi – abúzusáról és függőségéről. Az egyéb általános anesztetikumokhoz hasonlóan, a propofol légútbiztosítás nélküli beadása halálos respiratorikus szövődményekhez vezethet.
Amikor a propofolt éber szedálásra alkalmazzák műtéti vagy diagnosztikai beavatkozásokhoz, a betegeknél folyamatosan ellenőrizni kell a hypotensio, a légúti elzáródás és az oxigén‑deszaturáció korai jeleit.
Az anesztézia bevezetésekor ismételt bólusok esetében a maximálisan adagolt zsír nem haladhatja meg a 150 mg zsír/ttkg/óra mennyiséget, amely 1,5 ml/ttkg/óra Propofol‑Lipuro adagolásnak felel meg.
Az egyéb szedatív szerekhez hasonlóan a propofol esetében is előfordulhat a beteg akaratlan mozgása, amikor műtéti eljárások során rövidtávú szedáció céljából alkalmazzák. Mozdulatlanságot igénylő beavatkozások során ezen mozgások veszélyesek lehetnek a műtéti területre nézve.
A beteg elbocsátása előtt elegendő időnek kell eltelnie, hogy a beteg biztosan teljesen magához térjen a propofol alkalmazása után. Nagyon ritkán a propofol alkalmazása járhat posztoperatív eszméletvesztési fázis kialakulásával, melyet fokozott izomtónus kísérhet. Ezt megelőzheti ébrenléti időszak, de bekövetkezhet anélkül is. Bár a beteg spontán módon magához tér, az eszméletlen betegeket megfelelő ellátásban kell részesíteni.
A propofol okozta károsodás 12 óránál hosszabb idő elteltével általában nem mutatható ki. Figyelembe kell venni a propofol hatásait, az eljárást, az egyidejűleg alkalmazott gyógyszereket, az életkort és a beteg állapotát, amikor a beteget tanácsokkal látják el az alábbiakra vonatkozóan:
Javasolt‑e kísérő, amikor a beteg elhagyja a gyógyszer beadásának helyszínét.
A jártasságot igénylő vagy veszélyes feladatok, például a gépjárművezetés újrakezdésének ideje.
Egyéb olyan szerek alkalmazása, amelyek szedációt okozhatnak (például benzodiazepinek, opiátok, alkohol).
Más intravénásan alkalmazott anesztetikumokhoz hasonlóan a szív‑, légzés‑, vese‑ vagy májkárosodásban szenvedő, hypovolaemiás vagy legyengült betegek esetében fokozott elővigyázatosságra van szükség (lásd 4.2 pont).
A propofol clearance-e véráramlás‑függő, ezért az olyan, egyidejűleg alkalmazott gyógyszer, mely csökkenti a perctérfogatot, csökkenteni fogja a propofol clearance‑ét is.
A propofolnak nincs vagolitikus aktivitása, és alkalmazása kapcsán bradycardiáról (néha súlyos), valamint asystoliáról számoltak be. Megfontolandó antikolinerg szer intravénás alkalmazása az anesztézia bevezetése előtt, különösen olyan helyzetekben, ahol a vagustónus várhatóan meghatározó lesz, vagy ha a propofolt egyéb olyan szerekkel kombinációban alkalmazzák, melyek valószínű, hogy bradycardiát okoznak.
Amikor epilepsziás betegnek propofolt adnak, fennállhat a görcsroham kockázata.
Megfelelő figyelmet kell fordítani zsíranyagcsere‑betegségekben és egyéb olyan állapotokban szenvedő betegekre, akiknél lipidemulziók csak óvatosan alkalmazhatók.
A hypoproteinaemiában szenvedő betegeknél nagyobb a kockázata annak, hogy a szabad propofol nagyobb hányada miatt nemkívánatos események jelentkeznek. Ezeknél a betegeknél ajánlott a dózis csökkentése.
Gyermekek és serdülők
A propofol alkalmazása nem javasolt újszülött csecsemők esetében, mivel még nem állnak rendelkezésre teljes körű vizsgálatok ezen betegpopulációra vonatkozóan. A farmakokinetikai adatok (lásd 5.2 pont) azt igazolják, hogy az újszülöttek esetében a clearance jelentősen csökken, és nagy eltérések vannak az egyes betegek között. Relatív túladagolás előfordulhat az idősebb gyermekeknél a javasolt adagolási séma alkalmazásakor is, mely súlyos kardiovaszkuláris depresszióhoz vezet.
A propofol nem alkalmazható szedálásra az intenzív osztályokon 16 éves vagy ennél fiatalabb betegek esetében, mivel a propofol biztonságossága és hatásossága ebben a korcsoportban nem bizonyított (lásd 4.3 pont).
Intenzív osztályos kezelésre vonatkozó tanácsok
Amennyiben a propofol intenzív osztályon szedálásra való alkalmazása (lásd 4.3 pont) a metabolikus zavarok és szervrendszeri elégtelenségek együttes fellépésével társul, ez halálhoz vezethet. Az alábbiak kombinációiról szóló jelentések érkeztek: metabolikus acidózis, rhabdomyolysis, hyperkalaemia, hepatomegalia, veseelégtelenség, hyperlipidaemia, arrhythmia, Brugada‑típusú EKG‑görbe (ST‑szakasz eleváció, és inverz T‑hullám) és gyors progressziójú, inotróp támogató kezelésre általában nem reagáló szívelégtelenség előfordulásáról felnőttek esetében. Ezen események együttesét nevezzük propofol-infúziós szindrómának.
Ezen események kialakulásában a következők tűnnek a legjelentősebb kockázati tényezőknek: a szövetek csökkent oxigénellátása; súlyos neurológiai károsodás és/vagy sepsis; a következő gyógyszerek közül egy vagy több nagy dózisban való alkalmazása – vazokonstriktor szerek, szteroidok, inotróp szerek és/vagy propofol (általában 48 órán túli 4 mg/ttkg/órás adagolási sebességet meghaladó adagolás után).
A kezelést rendelő orvosoknak szem előtt kell tartaniuk ezeket az eseményeket a fenti rizikófaktorú betegek esetében, és az adagolást azonnal le kell állítani a fenti tünetek kialakulásakor.
Megfelelő figyelmet kell fordítani zsíranyagcsere betegségekben és egyéb olyan állapotokban szenvedő betegekre, akiknél lipidemulziók csak óvatosan alkalmazhatók.
Ha a beteg egyidejűleg más intravénás lipidet is kap, a beadott mennyiséget csökkenteni kell a propofol készítménnyel beadott lipid mennyiségének figyelembe vételével. 1,0 ml Propofol‑Lipuro 5 mg/ml 0,1 g zsírt tartalmaz.
További óvintézkedések
Figyelmet kell fordítani a mitokondriális betegségekkel kezeltekre. Ezeknél a betegeknél betegségeik súlyosbodása lehetséges az anesztézia, a sebészeti és intenzív osztályon történő ellátás során.
A normothermia fenntartása, a szénhidrát-ellátás és a megfelelő hidratáltság ajánlott az ilyen betegek esetében. A mitokondriális betegségek súlyosbodásának korai megjelenése és a propofol infúziós szindróma hasonló lehet.
A Propofol‑Lipuro nem tartalmaz antimikrobiális tartósítószereket, és elősegíti a mikroorganizmusok szaporodását.
A propofolt az ampulla felnyitása után közvetlenül, aszeptikusan kell felszívni egy steril fecskendőbe vagy szerelékbe. A beadást haladéktalanul meg kell kezdeni. Az infúzió teljes időtartama alatt fenn kell tartani az aszeptikus körülményeket mind a propofol, mind az alkalmazott infúziós felszerelés esetében.
A gyógyszer kevesebb mint 1 mmol (23 mg) nátriumot tartalmaz 20 ml‑enként, azaz gyakorlatilag nátriummentes.
4.5 Gyógyszerkölcsönhatások és egyéb interakciók
A propofolt alkalmazzák spinális és epidurális anesztézia és a gyakran alkalmazott premedikációs szerek, neuromuszkuláris blokkoló gyógyszerek, inhalációs gyógyszerek és fájdalomcsillapítók mellett, és az együttes alkalmazás során farmakológiai inkompatibilitás nem fordult elő. Ha a regionális anesztéziás módszerek kiegészítéseként általános anesztéziát vagy szedálást alkalmaznak, akkor alacsonyabb propofol dózisra lehet szükség.
Más központi idegrendszeri depresszánsok, például premedikációs gyógyszerek, inhalációs gyógyszerek, fájdalomcsillapító gyógyszerek egyidejű alkalmazása fokozhatja a propofol szedatív, anesztetikus és kardiorespiratórikus depresszáns hatását. Jelentős hypotensióról számoltak be rifampicinnel kezelt betegek altatása során.
Alacsonyabb propofol dózis szükségletet figyeltek meg a valproátot szedő betegeknél. Együttes alkalmazás esetén a propofol dózis csökkentése megfontolandó.
4.6 Termékenység, terhesség és szoptatás
Terhesség
A propofol biztonságosságát terhesség alatt nem vizsgálták.
Az állatokon végzett kísérletek reprodukciós toxicitást mutattak. (ld. 5.3 pont)
Propofolt terhes nőknek nem szabad adni, kivéve, ha erre feltétlenül szükség van. A propofol átjut a méhlepényen, és újszülöttkori depressziót okozhat. Indukált abortusz esetén azonban alkalmazható a propofol.
Szoptatás
Szoptató anyákkal végzett vizsgálatok azt mutatták, hogy a propofol kis mennyiségben kiválasztódik az emberi anyatejbe. Ezért a propofol alkalmazását követően a nők 24 órán át nem szoptathatnak. Az ez idő alatt termelődött anyatejet ki kell önteni.
Termékenység
Nincs elérhető adat.
4.7 A készítmény hatásai a gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges képességekre
A betegeket fel kell világosítani arról, hogy az ügyességet igénylő feladatokhoz, például a gépjárművezetéshez vagy a gépek kezeléséhez szükséges képességek a propofol alkalmazása után egy ideig károsodottak lehetnek.
A propofol okozta károsodás 12 óránál hosszabb idő elteltével általában nem mutatható ki (lásd 4.4 pont).
4.8 Nemkívánatos hatások, mellékhatások
Az anesztézia vagy szedáció propofollal történő bevezetése és fenntartása általában zökkenőmentes, minimális excitációs jelekkel. A leggyakrabban jelentett gyógyszermellékhatások az anesztetikumok/szedatív szerek farmakológiailag előre látható mellékhatásai, például a hypotensio.
A propofollal kezelt betegeknél észlelt mellékhatások természete, súlyossága és gyakorisága a beteg állapotával és a műtéti, illetve terápiás eljárás elvégzésének körülményeivel hozhatók összefüggésbe.
Gyógyszermellékhatások táblázata
|
Szervrendszeri kategória |
Gyakoriság |
Nemkívánatos hatások |
|---|---|---|
|
Immunrendszeri betegségek és tünetek |
Nagyon ritka (< 1/10 000) |
Anafilaxia, akár anafilaxiás sokk – többek között lehetséges angioödéma, bronchospasmus, erythema és hypotensio |
|
Anyagcsere‑ és táplálkozási betegségek és tünetek |
Nem ismert gyakoriságú (9) |
Metabolikus acidózis (5), hyperkalaemia (5), hyperlipidaemia (5) |
|
Pszichiátriai kórképek |
Nagyon ritka (< 1/10 000) |
Szexuális gátlástalanság |
|
Nem ismert gyakoriságú (9) |
Eufóriás hangulat, gyógyszer‑abúzus, gyógyszerfüggőség (8) |
|
|
Idegrendszeri betegségek és tünetek |
Gyakori (≥ 1/100 – < 1/10) |
Fejfájás az ébredési fázis során |
|
Ritka (≥ 1/10 000 – < 1/1000) |
Epileptiform mozgások, beleértve a görcsrohamot és az opisthotonust is az anesztézia bevezetése és fenntartása, valamint az ébredés során |
|
|
Nagyon ritka (< 1/10 000) |
Posztoperatív eszméletvesztés |
|
|
Nem ismert gyakoriságú (9) |
Akaratlan mozgások |
|
|
Szívbetegségek és a szívvel kapcsolatos tünetek |
Gyakori (≥ 1/100 – < 1/10) |
Bradycardia (1) |
|
Nagyon ritka (< 1/10 000) |
Tüdőödéma |
|
|
Nem ismert gyakoriságú (9) |
Arrhythmia (5), szívmegállás, szívelégtelenség (5), (7) |
|
|
Érbetegségek és tünetek |
Gyakori (≥ 1/100 – < 1/10) |
Hypotensio (2) |
|
Légzőrendszeri, mellkasi és mediastinalis betegségek és tünetek |
Gyakori (≥ 1/100 – < 1/10) |
Átmeneti apnoe az anesztézia bevezetése során |
|
Nem ismert gyakoriságú (9) |
Légzőrendszeri depresszió (dózisfüggő) |
|
|
Emésztőrendszeri betegségek és tünetek |
Gyakori (≥ 1/100 – < 1/10) |
Hányinger és hányás az ébredési fázis során |
|
Nagyon ritka (< 1/10 000) |
Pancreatitis |
|
|
Máj‑ és epebetegségek, illetve tünetek |
Nem ismert gyakoriságú (9) |
Hepatomegalia (5) |
|
A csont‑ és izomrendszer, valamint a kötőszövet betegségei és tünetei |
Nem ismert gyakoriságú (9) |
Rhabdomyolysis (3), (5) |
|
A nemi szervekkel és az emlőkkel kapcsolatos betegségek és tünetek |
Nem ismert gyakoriságú (9) |
Priapizmus |
|
Vese‑ és húgyúti betegségek és tünetek |
Nagyon ritka (< 1/10 000) |
A vizelet elszíneződése hosszan tartó alkalmazást követően |
|
Nem ismert gyakoriságú (9) |
Veseelégtelenség (5) |
|
|
Általános tünetek, az alkalmazás helyén fellépő reakciók |
Nagyon gyakori (≥ 1/10) |
Lokális fájdalom az injekció beadásának kezdetén (4) |
|
Nem gyakori (≥ 1/1000 –< 1/100) |
Thrombosis és phlebitis az injekció beadásának helyén |
|
|
Nagyon ritka (1/10 000) |
Szövetelhalás (10) véletlen extravascularis adagolást követően(11) |
|
|
Nem ismert gyakoriságú (9) |
Lokális fájdalom, duzzanat és gyulladás véletlen extravascularis adagolást követően(11) |
|
|
Laboratóriumi és egyéb vizsgálatok eredményei |
Nem ismert gyakoriságú (9) |
Brugada‑típusú EKG (5), (6) |
|
Sérülés, mérgezés és a beavatkozással kapcsolatos szövődmények |
Nagyon ritka (< 1/10 000) |
Posztoperatív láz |
(1) A súlyos bradycardia ritka. Elszigetelt esetekben asystoliáig történő progressziót jelentettek.
(2) A hypotensio esetenként intravénás folyadékbevitelt és a propofol adagolási sebességének csökkentését igényelheti.
(3) Nagyon ritkán jelentések érkeztek rhabdomyolysis eseteiről, melyek során 4 mg/ttkg/óránál nagyobb dózisokban adták a propofolt intenzív osztályos szedáció céljából.
(4) Csökkenthető az alkar és az antecubitalis fossa nagyobb vénáinak használatával. A Propofol‑Lipuro beadása során érzett lokális fájdalom csökkenthető lidokain egyidejű adásával is.
(5) Ezen események együttese a „propofol infúziós szindróma”, amely súlyos betegeknél jelentkezhet, akiknél gyakran több, ezen események kialakulására hajlamosító kockázati tényező is fennáll, lásd. 4.4 pont.
(6) Brugada‑típusú EKG – ST‑szakasz eleváció és inverz T‑hullám az EKG‑görbén.
(7) Gyorsan progrediáló (egyes esetekben halálos kimenetelű) szívelégtelenség felnőttek esetében. A szívelégtelenség ezekben az esetekben általában nem reagált inotróp támogató kezelésre.
(8) Propofol-abúzus és -függőség, elsősorban egészségügyi szakembereknél.
(9) Nem ismert, mert a rendelkezésre álló klinikai vizsgálati adatokból nem állapítható meg.
(10) Elhalásról számoltak be, ha a szövet életképessége romlott.
(11) A kezelés tüneti, és magában foglalhatja az immobilizációt és – ha lehetséges – az érintett végtag felemelését, hűtését, alapos megfigyelését, szükség esetén sebészeti konzultációt.
Feltételezett mellékhatások bejelentése
A gyógyszer engedélyezését követően lényeges a feltételezett mellékhatások bejelentése, mert ez fontos eszköze annak, hogy a gyógyszer előny/kockázat profilját folyamatosan figyelemmel lehessen kísérni. Az egészségügyi szakembereket kérjük, hogy jelentsék be a feltételezett mellékhatásokat a hatóság részére az V. függelékben található elérhetőségek valamelyikén keresztül.
4.9 Túladagolás
Tünetek
A véletlen túladagolás valószínűleg kardiorespiratorikus depressziót okoz.
Kezelés
A légzésdepressziót oxigén mesterséges lélegeztetésével kell kezelni. A kardiovaszkuláris depresszió kezeléséhez szükséges lehet a beteg fejének lejjebb engedése (Trendelenburg-pozíció), és amennyiben súlyos, plazmaexpanderek, valamint presszor ágensek alkalmazása.
5. FARMAKOLÓGIAI TULAJDONSÁGOK
5.1 Farmakodinámiás tulajdonságok
Farmakoterápiás csoport: Egyéb általános anesztetikumok
ATC kód: N01AX10
Hatásmechanizmus, farmakodinámiás hatás
A Propofol‑Lipuro intravénás injekciót követően a hipnotikus hatás gyorsan jelentkezik.
Az injekció befecskendezésének sebességétől függően az anesztézia bevezetéséig eltelt idő 30 és 40 másodperc között van. Az egyszeri bólus alkalmazása után a hatás időtartama rövid a gyors anyagcsere és kiválasztás miatt (4-6 perc).
A javasolt adagolási rend szerint használva, ismételt bólus injekció vagy infúzió után nem figyelték meg a propofol klinikailag számottevő akkumulációját.
A betegek gyorsan visszanyerik eszméletüket.
Az anesztézia bevezetése során néha előfordul bradycardia és hypotensio, valószínűleg a vagolitikus aktivitás hiánya miatt. A kardiovaszkuláris státusz általában normalizálódik az anesztézia fenntartása alatt.
A Propofol‑Lipuro 5 mg/ml kifejlesztésének az injekció beadási helyén fellépő fájdalom csökkentése volt a célja; a fájdalom csökkenése egyértelműen kimutatható volt egy a gyermekek és egy a felnőttek körében végzett két klinikai vizsgálatban.
A propofol kevert, közepes és hosszú láncú triglicerid emulzióvá történő átalakulása a vizes fázisban, a szabadon rendelkezésre álló propofol alacsonyabb koncentrációját eredményezi a kizárólag hosszú láncú triglicerid emulzióhoz képest. Ez a különbség lehet a magyarázata a Propofol‑Lipuro gyógyszerformákkal végzett összehasonlító klinikai vizsgálatokban megfigyelt kisebb fájdalomérzetnek és gyakoriságnak, főként a Propofol‑Lipuro 5 mg/ml‑t illetően, melyben igen alacsony a szabad propofol koncentrációja.
Gyermekek és serdülők
Korlátozott számú vizsgálatok a propofol‑alapú anesztézia időtartamára vonatkozóan gyermekek esetében azt igazolják, hogy a biztonságosság és a hatásosság 4 órás időtartamig változatlan. A szakirodalom a gyermekek esetében történő alkalmazásra vonatkozóan azt igazolja, hogy a hosszabb ideig tartó eljárások nincsenek hatással a biztonságosságra és a hatásosságra.
5.2 Farmakokinetikai tulajdonságok
Felszívódás
Intravénás alkalmazás után a propofol kb. 98%‑a plazmafehérjékhez kötődik.
Eloszlás
Intravénás bólus alkalmazást követően a propofol vérben mért kezdeti koncentrációja gyorsan csökken a gyors, kompartmentekbe történő megoszlás következtében (alfa‑fázis). A megoszlási felezési időt 2‑4 percben határozták meg.
Elimináció közben a vérben mért koncentráció csökkenése lassabb. A béta‑fázisban az eliminációs felezési idő a 30–60 perc közötti tartományba esik. Végül egy harmadik, mély kompartment jelenik meg, mely a propofol gyenge perfúziójú szövetekből történő újraeloszlását reprezentálja.
A megoszlás centrális térfogata 0,2–0,79 l/ttkg, az egyensúlyi (steady‑state) megoszlási térfogat a 1,8–5,3 l/ttkg tartományba esik.
Biotranszformáció
A propofol elsősorban a májban metabolizálódik, ami propofol glükuronidok és a megfelelő kinolok glükuronidjainak és szulfát konjugátumainak képzését jelenti. Valamennyi metabolit inaktív.
Elimináció
A propofol gyorsan kiürül a szervezetből (a teljes clearance körülbelül 2 l/perc). A clearance főként a máj általi metabolizmus útján történik, ahol véráramlásfüggő a folyamat. A clearance értéke gyermekeknél és serdülőknél magasabb a felnőttekéhez viszonyítva. Az alkalmazott adag kb. 88%‑a metabolitok formájában kiválasztódik a vizeletbe. Csak 0,3% választódik ki változatlan formában a vizeletbe.
Gyermekek és serdülők
Egyszeri 3 mg/ttkg intravénás adagot követően a propofol‑clearance/ttkg az alábbiak szerint növekedett az életkorral: az átlagos clearance jelentősen alacsonyabb volt az 1 hónaposnál fiatalabb újszülöttek esetében (n=25) (20 ml/ttkg/perc), mint az idősebb gyermekek esetében (n=36, életkor: 4 hónap–7 év). Ezen túlmenően jelentős egyéni különbségek voltak az újszülötteknél (3,7–78 ml/ttkg/perc). Tekintettel ezekre a korlátozott vizsgálati adatokra, melyek nagy különbségeket mutattak, nem állapítható meg javasolt adagolási séma erre a korcsoportra vonatkozóan.
Az átlagos propofol‑clearance idősebb gyermekeknél egyszeri 3 mg/ttkg bólus adag után 37,5 ml/perc/ttkg (4–24 hónapos kor) (n=8) volt, illetve 38,7 ml/perc/ttkg (11–43 hónapos kor) (n=6), 48 ml/perc/ttkg (1–3 éves kor) (n=12), 28,2 ml/perc/ttkg (4–7 éves kor) (n=10) a felnőttekhez képest, ahol ez az érték 23,6 ml/perc/ttkg (n=6).
5.3 A preklinikai biztonságossági vizsgálatok eredményei
A hagyományos – ismételt adagolású dózistoxicitási és genotoxicitási – vizsgálatokból származó nem klinikai jellegű adatok azt igazolták, hogy a készítmény alkalmazásakor humán vonatkozásban különleges kockázat nem várható.
Karcinogenitási vizsgálatokat nem végeztek.
Állatkísérletek (beleértve a főemlősökkel végzetteket is), – amelyekben enyhe és mérsékelt anesztéziát kiváltó dózisokat alkalmaztak – azt igazolják, hogy az altatószer alkalmazása az agy gyors növekedése vagy a szinaptogenezis során sejtvesztést eredményez, amelyhez hosszú távú kognitív elégtelenség társulhat. Ezen nem-klinikai eredmények klinikai jelentősége nem ismert.
Nem figyeltek meg teratogén hatást.
Lokális tolerancia vizsgálatok során az intramuszkuláris befecskendezés szövetkárosodást okozott az injekció beadási helyén.
6. GYÓGYSZERÉSZETI JELLEMZŐK
6.1 Segédanyagok felsorolása
finomított szójababolaj
közepes lánchosszúságú trigliceridek
glicerin
injekcióhoz való tojás-foszfolipidek
nátrium‑oleát
injekcióhoz való víz
6.2 Inkompatibilitások
Ez a gyógyszer kizárólag a 6.6 pontban felsorolt gyógyszerekkel keverhető.
6.3 Felhasználhatósági időtartam
2 év
Felbontás után: azonnal felhasználandó.
Előírásszerű hígítás után: a hígított oldat beadását az elkészítés után azonnal el kell kezdeni.
6.4 Különleges tárolási előírások
Legfeljebb 25 °C‑on tárolandó.
Nem fagyasztható!
6.5 Csomagolás típusa és kiszerelése
20 ml emulziót tartalmazó színtelen, I‑es típusú üvegampulla.
Kiszerelések:
üvegampulla: 5×20 ml.
6.6 A megsemmisítésre vonatkozó különleges óvintézkedések és egyéb, a készítmény kezelésével kapcsolatos információk
Bármilyen fel nem használt gyógyszer, illetve hulladékanyag megsemmisítését a gyógyszerekre vonatkozó előírások szerint kell végrehajtani.
Az ampullákat használat előtt fel kell rázni.
Kizárólag egy betegnél történő egyszeri alkalmazásra.
Az első alkalmazás után megmaradt, fel nem használt oldatot meg kell semmisíteni.
Ha felrázás után két réteg látható, a gyógyszert nem szabad felhasználni.
A Propofol‑Lipuro csak az alábbi készítményekkel keverhető: 50 mg/ml‑es (5% m/V) infúzióhoz való glükózoldattal, 9 mg/ml‑es (0,9% m/V) infúzióhoz való nátrium‑klorid-oldattal, vagy tartósítószer‑mentes 10 mg/ml‑es (1%‑os) injekcióhoz való lidokain oldattal (lásd 4.2 pont, „A hígított Propofol‑Lipuro infúzió beadása” alcímét).
A Propofol‑Lipuro 50 mg/ml‑es (5% m/V) infúzióhoz való glükózoldattal vagy 9 mg/ml‑es (0,9% m/V) infúzióhoz való nátrium‑klorid-oldattal adható együtt, egy, a kanülhöz a lehető legközelebb elhelyezett Y‑csatlakozón keresztül.
Megjegyzés: (egy keresztes)
Osztályozás: II./3 csoport
Korlátozott érvényű orvosi rendelvényhez kötött, az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 3. §‑nak ga pontja szerinti rendelőintézeti járóbeteg‑szakellátást vagy fekvőbeteg‑szakellátást nyújtó szolgáltatók által biztosított körülmények között alkalmazható gyógyszer (I).
7. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY JOGOSULTJA
B. Braun Melsungen AG
Carl‑Braun‑Strasse 1, 34212 Melsungen
Németország
Postacím: 34209 Melsungen, Németország
Tel: +49/5661/71‑0
Fax: +49/5661/71‑4567
8. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY SZÁMA(I)
OGYI‑T‑20483/02 5×20 ml üvegampullában
9. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY ELSŐ KIADÁSÁNAK/ MEGÚJÍTÁSÁNAK DÁTUMA
A forgalomba hozatali engedély első kiadásának dátuma: 2009. augusztus 25.
A forgalomba hozatali engedély legutóbbi megújításának dátuma: 2012. augusztus 2.
10. A SZÖVEG ELLENŐRZÉSÉNEK DÁTUMA
2022. április 29.