1. A GYÓGYSZER NEVE
Refluxon 15 mg gyomornedv-ellenálló kemény kapszula
Refluxon 30 mg gyomornedv-ellenálló kemény kapszula
2. MINŐSÉGI ÉS MENNYISÉGI ÖSSZETÉTEL
Refluxon 15 mg gyomornedv-ellenálló kemény kapszula
15 mg lanzoprazolt tartalmaz kapszulánként.
Refluxon 30 mg gyomornedv-ellenálló kemény kapszula
30 mg lanzoprazolt tartalmaz kapszulánként.
Ismert hatású segédanyag:
A Refluxon 15 mg–os kapszula 60,02 mg szacharózt tartalmaz.
A Refluxon 30 mg–os kapszula 120,03 mg szacharózt tartalmaz.
A segédanyagok teljes listáját lásd a 6.1 pontban.
3. GYÓGYSZERFORMA
Gyomornedv-ellenálló kemény kapszula.
Refluxon 15 mg gyomornedv-ellenálló kemény kapszula
3-as méretű, átlátszatlan fehér felsőrészű és átlátszatlan fehér alsórészű kemény zselatin kapszulák. A kapszula fekete jelölőfestékkel a felső részén „L” felirattal, az alsó részén „15” felirattal jelölt. A kapszula fehér vagy bézs színű mikropelleteket tartalmaz.
Refluxon 30 mg gyomornedv-ellenálló kemény kapszula
1-es méretű, átlátszatlan fehér felsőrészű és átlátszatlan fehér alsórészű kemény zselatin kapszulák. A kapszula fekete jelölőfestékkel a felső részén „L” felirattal, az alsó részén „30” felirattal jelölt. A kapszula fehér vagy bézs színű mikropelleteket tartalmaz.
4. KLINIKAI JELLEMZŐK
4.1 Terápiás javallatok
- Duodenalis és benignus gyomorfekély kezelése.
- Reflux oesophagitis kezelése és profilaxisa.
- Tüneteket okozó gastro-oesophagealis reflux betegség (GERD).
- Tartós NSAID-kezeléssel kapcsolatos, a NSAID-ok okozta benignus gyomor- és nyombélfekély kezelése, valamint profilaxisa, továbbá tartós NSAID-kezelést igénylő betegeknél a tünetek enyhítése.
- Zollinger-Ellison-szindróma kezelése.
- Helicobacter pylori (H. pylori) eradikációja kombinációban megfelelő antibakteriális kezeléssel, és a H. pylori fertőzéssel társuló fekélyek esetén a peptikus fekély recidívájának megelőzése.
4.2 Adagolás és alkalmazás
Adagolás
Duodenalis fekély kezelése
Naponta 1-szer 30 mg, 2 héten át. Amennyiben a beteg ezen időtartam alatt nem válik tünetmentessé, a kezelés újabb 2 hétig folytatandó ugyanilyen dózis mellett.
Benignus gyomorfekély kezelése
Naponta 1-szer 30 mg, 4 héten át. A fekély általában 4 hét alatt gyógyul, de ha a beteg ezen időtartam alatt nem válik tünetmentessé, a kezelés újabb 4 hétre meghosszabbítható ugyanilyen dózis mellett.
Reflux oesophagitis kezelése
Javasolt adag 1-szer 30 mg naponta, 4 héten át. Amennyiben a beteg ezen időtartam alatt nem válik tünetmentessé, a kezelés újabb 4 hétre meghosszabbítható ugyanilyen dózis mellett.
Reflux oesophagitis profilaxisa
1-szer 15 mg. Ha szükséges, az adag napi 1-szer 30 mg-ra növelhető.
Tüneteket okozó gastro-oesophagealis reflux betegség (GERD)
15‑30 mg ajánlott naponta. A tünetek általában rövid idő alatt enyhülnek. A dózist egyedileg kell megállapítani. Amennyiben napi 1-szer 30 mg hatására a tünetek 4 héten belül nem enyhülnek, további vizsgálatok javasoltak.
Tartós NSAID-kezeléssel összefüggő benignus gyomorfekély és duodenalis fekély kezelése és a tünetek enyhítése
1-szer 30 mg lanzoprazol 4 héten át. Amennyiben a beteg ezen időtartam alatt nem válik tünetmentessé, a kezelés újabb 4 hétig folytatható. Azon betegeknél, akiknél egyéb kockázati tényező is fennáll vagy a már kialakult fekély gyógyulása nehézkes, hosszabb kezelési időre és/vagy nagyobb dózis alkalmazására lehet szükség.
Tartós NSAID-kezeléssel összefüggő benignus gyomorfekély, duodenalis fekély és a tünetek profilaxisa, fekély kialakulására hajlamos betegeknél (pl.: 65 év feletti életkor, anamnézisben gyomor- vagy duodenalis fekély)
1-szer 15 mg, ha nem elegendő, maximálisan napi 1-szer 30 mg-ra emelhető.
Zollinger-Ellison-szindróma
Ajánlott kezdő dózis 1-szer 60 mg naponta. Az adagolást és a kezelés időtartamát egyénileg kell megállapítani és fenntartani, amíg indokolt. A napi maximális dózis 180 mg. Ha a szükséges napi adag eléri vagy meghaladja a 120 mg-ot, két részletben kell alkalmazni.
Helicobacter pylori eradikációja
A megfelelő terápiás gyógyszerkombináció kiválasztásánál figyelembe kell venni a baktériumrezisztenciára, a kezelés időtartamára (leggyakrabban 7, ritkábban 14 napos kezelés) és az antibiotikum kezelésekre vonatkozó hivatalos helyi terápiás ajánlásokat.
Hét napon át napi 2-szer 30 mg lanzoprazol a következő kombinációkban bizonyult hatásosnak:
A) amoxicillin 2-szer 1 g + klaritromicin 2-szer 250-500 mg naponta,
B) klaritromicin 2-szer 250 mg + metronidazol 2-szer 400-500 mg naponta,
C) amoxicillin 2-szer 1 g + metronidazol 2-szer 400-500 mg naponta.
A legjobb (akár 90%-ot is elérő) eradikációs arányt a klaritromicin - lanzoprazol és amoxicillin vagy metronidazol kombinációjával tapasztalták.
Hat hónappal a sikeres eradikáció után a reinfekció kockázata alacsony, így a relapszus is valószínűtlen.
A napi 2-szer 30 mg lanzoprazol, 2-szer 1 g amoxicillin és 2-szer 400‑500 mg metronidazol kombinációt szintén vizsgálták. A fenti kombináció alkalmazásakor azonban alacsonyabb eradikációs arányt tapasztaltak a klaritromicin kombinációhoz viszonyítva. A fenti kombináció ezért csak azon betegeknél használható, akiknél klaritromicint tartalmazó kezelés nem alkalmazható és a metronidazol iránti rezisztencia veszélye kicsi.
Idősek
A lanzoprazol clearance csökkenéséből adódóan egyéni szükséglet szerinti dózismódosítás válhat szükségessé. Időseknél a napi 1-szer 30 mg dózis túllépése nem ajánlott, hacsak a klinikai tünetek ezt nem indokolják.
Gyermekek
A lanzoprazollal történő kezelés nem javasolt gyermekek számára, mert a klinikai adatok korlátozott számban állnak csak rendelkezésre. Mivel a rendelkezésre álló adatok még nem mutattak eredményes hatást a gastro-oesophagealis refluxbetegség kezelésében, az egy évnél fiatalabb kisgyermekek kezelése kerülendő.
Májkárosodás
Közepesen súlyos vagy súlyos májkárosodás esetén a lanzoprazol rendszeres orvosi ellenőrzés mellett alkalmazható, és a napi dózis 50%-os csökkentése javasolt (lásd 4.4 és 5.2 pont). Enyhe májkárosodás esetén a dózismódosítás nem szükséges.
Vesekárosodás
A lanzoprazollal kezelt betegeknél acut tubulointerstitialis nephritist (TIN) figyeltek meg, amely a lanzoprazol-terápia során bármikor jelentkezhet (lásd 4.8 pont). Az acut tubulointerstitialis nephritis veseelégtelenséggé progrediálhat.
TIN gyanúja esetén a lanzoprazol-kezelést le kell állítani, és azonnal meg kell kezdeni a megfelelő kezelést.
Vesekárosodás esetén dózismódosítás nem szükséges.
Az alkalmazás módja
Szájon át történő alkalmazásra.
Az optimális hatás eléréséhez a lanzoprazolt naponta egyszer kell alkalmazni reggel, kivétel, ha H. pylori eradikáció a cél, ilyenkor naponta kétszer, reggel és este, a kapszulát minimum 30 perccel étkezés előtt (lásd 5.2 pont) kell folyadékkal, egészben lenyelni.
A kapszulát egészben kell lenyelni. Nem szabad összetörni vagy szétrágni.
4.3 Ellenjavallatok
A készítmény hatóanyagával (lanzoprazol) vagy a 6.1 pontban felsorolt bármely segédanyagával szembeni túlérzékenység.
Atazanavirral együtt a lanzoprazol nem alkalmazható (lásd 4.5 pont).
4.4 Különleges figyelmeztetések és az alkalmazással kapcsolatos óvintézkedések
Hasonlóan a többi fekélyellenes kezeléshez, a lanzoprazol-kezelés előtt ki kell zárni a rosszindulatú gyomordaganat lehetőségét, mivel a kezelés elfedheti a tüneteket és így késleltetheti a diagnózis felállítását.
A lanzoprazolt óvatosan kell alkalmazni közepesen súlyos vagy súlyos fokú májkárosodás esetén (lásd 4.2 és 5.2 pont).
A lanzoprazolnak köszönhető csökkent savtermelés miatt nőhet azon baktériumok száma a gyomorban, amelyek fiziológiásan is megtalálhatók a gastrointestinalis traktusban. A lanzoprazol-kezelés kismértékben növelheti a gastrointestinalis fertőzések - mint pl. a Salmonella és Campylobacter - veszélyét.
Gastro-duodenalis fekély esetén a H. pylori fertőzés veszélyét is, mint etiológiai tényezőt figyelembe kell venni. Amennyiben a lanzoprazolt antibiotikumokkal való kombinációban alkalmazzák a H. pylori eradikációjára, ezen antibiotikumokra vonatkozó utasításokat is figyelembe kell venni.
Mivel korlátozott számú adat áll rendelkezésre a lanzoprazol biztonságosságáról 1 évnél hosszabb ideig tartó kezelés esetében, ezért ilyen betegeknél a kezelés szükségességének és a kockázat/haszon arányának rendszeres felülvizsgálata szükséges.
Igen ritka esetekben colitis fordult elő lanzoprazolt szedő betegeknél. Ezért súlyos és/vagy folyamatos hasmenés esetén a lanzoprazol-kezelés felfüggesztése megfontolandó.
Folyamatos NSAID-kezelés során peptikus fekély kialakulásának megelőzésére lanzoprazol-kezelés ajánlott a magas kockázatú betegcsoportokban (pl. anamnézisben korábbi gastrointestinalis vérzés, perforáció vagy fekély, idős kor, olyan gyógyszerek egyidejű alkalmazása, amelyek növelik a felső gastrointestinalis traktusban előforduló mellékhatások valószínűségét [pl. kortikoszteroidok, antikoagulánsok], súlyos társbetegség vagy az NSAID készítmény maximális napi dózisának hosszú távú alkalmazása).
A protonpumpa-gátlók főként nagy adagok és hosszú távú alkalmazás során (több mint 1 év), mérsékelten növelhetik a csípő-, csukló- és gerinctörések kockázatát, főként idősekben, vagy olyan betegeknél, akiknél egyéb ismert kockázati tényezők is fennállnak. Megfigyeléses vizsgálatok szerint a protonpumpa-gátlók 10‑40%-kal növelik meg a törések kockázatát. A kockázatnövekedéshez részben egyéb kockázati tényezők is hozzájárulhatnak. Az osteoporosis kockázatának kitett betegeknek az érvényes klinikai irányelveknek megfelelő ellátásban, valamint megfelelő D-vitamin- és kalciumbevitelben kell részesülniük.
Hypomagnesaemia
A legalább 3 hónapon, és a legtöbb esetben egy éven keresztül protonpumpa-gátlókkal, mint például lanzoprazollal kezelt betegekben súlyos hypomagnesaemiáról számoltak be. A hypomagnesaemia olyan súlyos tünetekkel jelentkezhet, mint például kimerültség, tetánia, delírium, convulsio, szédülés, kamrai ritmuszavar, mely tünetek gyakran észrevétlenül kezdődnek és eleinte figyelmen kívül hagyják őket. A legtöbb érintett betegben a hypomagnesaemia javult a magnéziumpótló terápia, és a protonpumpa-gátlókkal való kezelés abbahagyása hatására.
Az orvosnak fontolóra kell venni a magnéziumszint ellenőrzését a kezelés megkezdése előtt és rendszeres időközönként a kezelés során azoknál a betegeknél, akik várhatóan hosszú távú protonpumpa-gátló terápiában részesülnek, vagy egyidejűleg digoxint, vagy olyan gyógyszereket szednek, melyek hypomagnesaemiát okozhatnak (pl.: diuretikumok).
Bőrt érintő súlyos mellékhatások
A lanzoprazol alkalmazásával kapcsolatban nem ismert gyakorisággal jelentettek bőrt érintő súlyos mellékhatásokat (SCARs), köztük erythema multiformét, Stevens–Johnson-szindrómát (SJS), toxikus epidermalis necrolysist (TEN) és eosinophiliával és szisztémás tünetekkel járó gyógyszerreakciót (DRESS), amelyek életveszélyesek vagy halálos kimenetelűek is lehetnek (lásd 4.8 pont).
A betegeket tájékoztatni kell a bőrreakciók jeleiről, valamint tüneteiről, és azokat szorosan figyelemmel kell kísérni. Amennyiben ilyen reakciók kialakulására utaló jeleket és tüneteket észlelnek, a lanzoprazol-kezelést azonnal le kell állítani és mérlegelni kell egy alternatív terápiás lehetőség alkalmazását.
Subacut cutan lupus erythematosus (SCLE)
A protonpumpa-gátlók használata nagyon ritkán kapcsolatba hozható SCLE esetekkel. Elváltozások esetén, különösen, ha ez a bőr napnak kitett területén van, valamint ha ízületi fájdalommal társul, sürgősen orvoshoz kell fordulni és meg kell fontolni a Refluxon kapszula adagolásának leállítását. Az SCLE előfordulása valamely protonpumpa-gátlóval történő korábbi kezelés esetén növelheti az SCLE esélyét más protonpumpa-gátlók használata esetén is.
Laboratóriumi vizsgálatokra gyakorolt zavaró hatás
A megnövekedett kromogranin-A- (CgA) szint zavarhatja a neuroendokrin tumorok vizsgálatait. Ezen kölcsönhatás elkerülése érdekében a lanzoprazol-kezelést legalább 5 nappal a CgA mérés előtt fel kell függeszteni (lásd 5.1 pont). Amennyiben a CgA- és gasztrinszintek az eredeti mérés után nem térnek vissza a referencia tartományba, a protonpumpa-gátló kezelés felfüggesztése után 14 nappal meg kell ismételni a mérést.
Segédanyagok
A Refluxon kapszula szacharózt tartalmaz. Ritkán előforduló, örökletes fruktóz-intoleranciában, glükóz-galaktóz malabszorpcióban vagy szacharáz-izomaltáz hiányban a készítmény nem szedhető.
A készítmény kevesebb, mint 1 mmol (23 mg) nátriumot tartalmaz kapszulánként, azaz gyakorlatilag „nátriummentes".
4.5 Gyógyszerkölcsönhatások és egyéb interakciók
A lanzoprazol hatása más gyógyszerekre
Gyógyszerek, amelyek felszívódása pH-függő
A lanzoprazol befolyásolhatja azoknak a gyógyszereknek felszívódását, amelyek biohasznosulása jelentősen függ a gyomor pH-jától.
Atazanavir
Klinikai vizsgálattal kimutatták, hogy a lanzoprazol (60 mg naponta egyszer) és 400 mg atanazavir együttadása egészséges önkéntesekben az atanazavir szint nagymértékű csökkenését eredményezte (körülbelül 90%‑os csökkenés az AUC és cmax értékekben). Ezért a lanzoprazol és atazanavir együttadása ellenjavallt (lásd 4.3 pont).
Ketokonazol és itrakonazol
A ketokonazol és itrakonazol gastrointestinalis traktusból való felszívódását a gyomorsav jelenléte elősegíti. Lanzoprazol alkalmazása terápiás szint alatti ketokonazol és itrakonazol koncentrációt eredményezhet, ezért együttes alkalmazásuk kerülendő.
Digoxin
A lanzoprazol és a digoxin együttes alkalmazása megemelheti a digoxin plazmaszintjét. Ezért a digoxin plazmaszintje monitorozandó, illetve módosítani kell a digoxin dózisát a lanzoprazol-kezelés kezdetekor és befejezésekor.
Citokróm P450 enzimrendszeren át metabolizálódó gyógyszerek
A lanzoprazol növelheti a CYP3A4 enzimen metabolizálódó gyógyszerek plazmaszintjét. Ezért óvatosság szükséges, ha a lanzoprazolt olyan gyógyszerekkel kombináljuk, amelyek ezen az enzimen metabolizálódnak és szűk terápiás ablakkal rendelkeznek.
Teofillin
A lanzoprazol csökkenti a teofillin plazmaszintjét, miáltal csökkenhet az adott dózistól remélt klinikai hatás. Óvatosság szükséges a két gyógyszer kombinációjakor.
Takrolimusz
A lanzoprazol megemeli a takrolimusz plazmaszintjét (CYP3A és P- glikoprotein szubsztrát). Lanzoprazol adására 81%-kal megnő a takrolimusz átlagos szintje. Ezért tanácsos a takrolimusz plazmakoncentrációjának monitorozása a lanzoprazol-kezelés kezdetekor és befejezésekor.
P-glikoproteinnel transzportálódó gyógyszerek
In vitro a lanzoprazol gátolta a P-glikoprotein transzport fehérjét. Ennek a klinikai jelentősége nem ismert.
Más gyógyszerek hatása a lanzoprazolra
A CYP2C19 enzim gátló gyógyszerek
A CYP2C19 enzim gátló gyógyszerek megemelhetik a lanzoprazol plazmakoncentrációját.
Fluvoxamin
Lanzoprazol és a CYP2C19 enzim gátló fluvoxamin együttes alkalmazásakor a lanzoprazol plazmakoncentrációja négyszeresére növekszik, ezért megfontolandó a dózis csökkentése.
CYP2C19 és CYP3A4 enzimet indukáló gyógyszerek
CYP2C19 és CYP3A4 enziminduktorok, mint a rifampicin és az orbáncfű (Hypericum perforatum) jelentős mértékben csökkenthetik a lanzoprazol plazmakoncentrációját.
Egyéb gyógyszerek
Szukralfát/antacidumok: Szukralfát/antacidumok csökkenthetik a lanzoprazol biohasznosulását, ezért a lanzoprazolt ezen gyógyszerek alkalmazása után legalább 1 órával kell bevenni.
A lanzoprazol és a nem szteroid gyulladáscsökkentők (NSAID) között klinikailag jelentős interakciót nem mutattak ki, habár valódi interakciós vizsgálatok nem készültek.
A Helicobacter pylori fertőzés kezelése során a lanzoprazolt két antibiotikummal szokták együtt alkalmazni. Ezen kombinációk hatását szisztémásan nem vizsgálták. Elméleti megfontolások miatt elővigyázatosságból a más gyógyszerekkel való fokozott kölcsönhatásokra kell számítani. Ezért az eradikációs kezelés első hetében javasolt az egyéb gyógyszerek szérumszintjének monitorozása. Különösképpen érvényes ez azokra a gyógyszerekre, amelyek szintén a citokróm P450 enzimrendszeren keresztül metabolizálódnak.
Eddig az alábbi kölcsönhatásokat észlelték a lanzoprazol és egy/két, az eradikációs kezelésre használt antibiotikum esetén:
|
Együtt adott gyógyszerek |
Adagolás és az együttes alkalmazás időtartama |
Hatás |
|---|---|---|
|
lanzoprazol + klaritromicin |
30 mg + 500 mg 3-szor/nap 5 napig |
A klaritromicin metabolit plazmaszintje 16%-kal nőtt. A lanzoprazol biohasznosulása 19%‑32%-kal nőtt. |
|
lanzoprazol + amoxicillin |
30 mg + 1000 mg 3-szor/nap 5 napig |
Az amoxicillin felvétel lassul. |
|
lanzoprazol + metronidazol |
Még nem vizsgálták | |
|
lanzoprazol + klaritromicin + amoxicillin |
30 mg + 500 mg + 1000 mg naponta kétszer 5 napig |
A lanzoprazol biohasznosulása és felezési ideje egyaránt 30%-kal nőtt. A klaritromicin metabolit plazmaszintje 30%-kal nőtt. |
4.6 Termékenység, terhesség és szoptatás
Terhesség
Terhes nőkön történő alkalmazásra nincs megfelelő adat a lanzoprazol tekintetében. Az állatkísérletek nem utalnak a terhességet, az embrionális/magzati fejlődést, szülést vagy a születés utáni fejlődést közvetlenül vagy közvetett módon károsan befolyásoló hatásra.
A lanzoprazol alkalmazása terhesség alatt nem javasolt.
Szoptatás
Nem ismert, hogy a lanzoprazol kiválasztódik-e a humán anyatejbe. Állatkísérletek kimutatták, hogy a lanzoprazol kiválasztódik az anyatejbe. Annak eldöntésekor, hogy folytassák/felfüggesszék-e a szoptatást vagy folytassák/felfüggesszék-e a lanzoprazol-kezelést, számításba kell venni, hogy milyen előnyökkel jár a szoptatás a csecsemőre, illetve a lanzoprazol-kezelés az anyára nézve.
4.7 A készítmény hatásai a gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges képességekre
Ha mellékhatásként szédülés, vertigo, látászavar vagy aluszékonyság fordul elő (lásd 4.8 pont), ilyen körülmények között a reakcióképesség csökkenhet. Erre gondolni kell gépjárművezetéskor vagy gépek kezelésekor.
4.8 Nemkívánatos hatások, mellékhatások
A lanzoprazol jól tolerálható, a mellékhatások általában enyhék és átmenetiek.
A lanzoprazol-kezelés alatt az alábbi nemkívánatos hatásokat észlelték, a következő gyakoriságokban: nagyon gyakori (≥ 1/10), gyakori (≥ 1/100‑< 1/10), nem gyakori (≥ 1/1000‑< 1/100), ritka (≥ 1/10 000‑< 1/1000), nagyon ritka (< 1/10 000; beleértve az egyedi eseteket is), nem ismert (a gyakoriság a rendelkezésre álló adatokból nem állapítható meg).
Az egyes gyakorisági kategóriákon belül a mellékhatások csökkenő súlyosság szerint kerülnek megadásra.
|
Gyakori (≥1/100 - <1/10) |
Nem gyakori (≥1/1000 - <1/100) |
Ritka (≥1/10 000 - <1/1000) |
Nagyon ritka (<1/10 000) ide értve az egyedi eseteket is |
Nem ismert |
||
|---|---|---|---|---|---|---|
|
Emésztő-rendszeri betegségek és tünetek |
Hányás, hányinger, diarrhoea, gyomor-fájdalom, obstipatio, flatulentia, száj-, vagy garatszárazság, fundus mirigy polipok (benignus) |
Pancreatitis, nyelőcső-candidiasis, glossitis, ízérzészavarok |
Colitis, stomatitis | |||
|
A bőr és a bőralatti szövet betegségei és tünetei |
Bőrkiütés, urticaria, bőrviszketés |
Erythema multiforme, petechia, hajhullás, fény-érzékenység, purpura |
Stevens-Johnson-szindróma és toxicus epidermalis necrolysis |
Subacut cutan lupus erythematosus (lásd 4.4 pont) Gyógyszerreakció eosinophiliával és szisztémás tünetekkel (DRESS) |
||
|
Anyagcsere- és táplálkozási betegségek és tünetek |
Hypomagnesaemia (lásd 4.4 pont), súlyos hypomagnesaemia, mely hypocalcaemiát eredményezhet |
|||||
|
Idegrendszeri betegségek és tünetek |
Fejfájás, szédülés |
Somnolentia, vertigo, tremor, paresthaesia, nyugtalanság | ||||
|
Pszichiátriai kórképek |
Depresszió |
Álmatlanság, hallucinációk, zavartság |
Vizuális hallucinációk |
|||
|
Máj- és epe-betegségek, illetve tünetek |
A májenzim-szintek emelkedése |
|
Hepatitis, icterus | |||
|
Vese- és húgyúti betegségek és tünetek |
Tubulointerstitialis nephritis (amely veseelégtelenségbe progrediálhat) | |||||
|
Vérképző-szervi és nyirok-rendszeri betegségek és tünetek |
Thrombocyto-penia, eosinophilia, leukopenia |
Anaemia |
Agranulo-cytosis, pancytopenia | |||
|
A csont- és izomrendszer, valamint a kötőszövet betegségei és tünetei |
Arthralgia, myalgia, csípő-, csukló-, vagy gerinctörések (lásd 4.4 pont) | |||||
|
Szem-betegségek és szemészeti tünetek |
Látászavarok | |||||
|
A nemi szervekkel és az emlőkkel kapcsolatos betegségek és tünetek |
Gynecomastia | |||||
|
Általános tünetek, az alkalmazás helyén fellépő reakciók |
Fáradtság |
Oedema |
Angiooedema, hyperhidrosis, anorexia, impotencia, láz |
Anaphylaxiás sokk | ||
|
Laboratóriumi és egyéb vizsgálatok eredményei |
Emelkedett koleszterin- és trigliceridszintek, hyponatraemia | |||||
Feltételezett mellékhatások bejelentése
A gyógyszer engedélyezését követően lényeges a feltételezett mellékhatások bejelentése, mert ez fontos eszköze annak, hogy a gyógyszer előny/kockázat profilját folyamatosan figyelemmel lehessen kísérni.
Az egészségügyi szakembereket kérjük, hogy jelentsék be a feltételezett mellékhatásokat a hatóság részére az V. függelékben található elérhetőségek valamelyikén keresztül.
4.9 Túladagolás
A lanzoprazollal való túladagolás következményeiről nem állnak rendelkezésre humán adatok (habár az akut toxicitása valószínűleg enyhe), következésképpen kezelésre vonatkozó útmutatások sem adhatók. Klinikai vizsgálatokban a napi 180 mg lanzoprazol orálisan és 90 mg intravénásan való adása sem okozott jelentős mellékhatásokat.
A lanzoprazol túladagolás lehetséges tüneteiről lásd a 4.8 pontot.
Túladagolás gyanúja esetén a beteg monitorozása szükséges. A lanzoprazol haemodyalisissel érdemi módon nem eliminálható. Ha szükséges, gyomormosás, orvosi szén és tüneti kezelés ajánlott.
5. FARMAKOLÓGIAI TULAJDONSÁGOK
5.1 Farmakodinámiás tulajdonságok
Farmakoterápiás csoport: Protonpumpa-gátlók; ATC kód: A02BC03
A lanzoprazol gátolja a gyomor parietalis sejteiben a H+/K+-ATP-áz enzim (protonpumpa) működését, ezáltal a gyomorsav termelődését. A gátlás dózisfüggő, reverzibilis és kiterjed mind a bazális, mind a stimulált savszekréció csökkentésére. A lanzoprazol a parietalis sejtekben koncentrálódik és ebben a savas környezetben aktiválódik, majd a H+/K+-ATP-áz enzim szulfhidril-csoportjával reakcióba lépve gátolja az enzim aktivitását.
Gyomorsav szekrécióra kifejtett hatás
Specifikusan gátolja a parietális sejtekben a protonpumpa működését. Egyszeri orális lanzoprazol dózis mintegy 80%-kal csökkenti a pentagasztrin stimulálta gyomorsav elválasztást. Hét napon át tartó ismételt adagolás hatására mintegy 90%-os gyomorsav szekréció gátlás érhető el. Hasonló hatása van a bazális gyomorsav elválasztásra is. Az egyszeri 30 mg lanzoprazol mintegy 70%-kal csökkenti a bazális savszekréciót, és a betegek tünetei már az első adag bevétele után mérséklődnek. Nyolc napos ismételt adagolás után, a csökkenés 85% körüli. A tünetek gyors enyhülése érhető el napi 30 mg lanzoprazol bevételével, és duodenalis fekély esetén 2 hét, gyomorfekély és reflux oesophagitis esetén pedig 4 hét alatt teljes gyógyulás érhető el a legtöbb betegnél. A gyomor aciditásának csökkentésével a lanzoprazol olyan környezetet biztosít, hogy a megfelelő antibiotikumok hatékonyak lehetnek a H. pylori-val szemben.
A szekréciót gátló gyógyszerekkel végzett kezelés alatt a savszekréció csökkenésére adott válaszként a szérum gasztrinszint emelkedik. A gyomor csökkent aciditása miatt a CgA is emelkedik. A megnövekedett CgA-szint zavarhatja a neuroendokrin tumorok vizsgálatait.
A rendelkezésre álló, publikált bizonyítékok arra utalnak, hogy a protonpumpa-gátlókat a CgA mérések előtt 5‑14 nappal fel kell függeszteni. Ez lehetővé teszi, hogy a protonpumpa-gátló kezelést követően esetleg hamisan emelkedett CgA-szint visszatérjen a referencia tartományba.
5.2 Farmakokinetikai tulajdonságok
A lanzoprazol két aktív enantiomer racém elegye, amely biotranszformáció útján alakul át aktív formává a parietalis sejtek által biztosított savas környezetben. Mivel a lanzoprazol gyorsan inaktiválódik a gyomorsav hatására, ezért orálisan bélben oldódó (enteric-coated) formában kell bejuttatni ahhoz, hogy szisztémásan felszívódhasson.
Felszívódás
A lanzoprazolt gyorsan inaktiválja a gyomorsav. Ezért enteroszolvens granulumokként, cellulóz kapszulában formulálták. A lanzoprazol gyorsan felszívódik a duodenumból. A plazma csúcskoncentrációt 1,5‑2 órán belül eléri. Az étkezés lassítja az abszorpció sebességét, és kb. 50%-kal csökkenti a biohasznosulást.
Eloszlás
Egyszeri 30 mg-os dózis és ismétlődő napi adagolást követően a lanzoprazol biohasznosulása 80‑90%. A lanzoprazol biohasznosulása csökkenhet, ha antacidokkal és szukralfáttal szedik együtt. Plazmafehérje kötődése körülbelül 95%. Ennek nincs jelentős hatása más, fehérjéhez kötődő hatóanyagokra.
Biotranszformáció
A lanzoprazol főként a májban metabolizálódik.
A lanzoprazolt főként a CYP 2C19 enzim katalizálja. A CYP 3A4 is felelős a lanzoprazol metabolizmusáért.
A plazmában 3 metabolitot azonosítottak: a szulfon, az 5-hidroxi-lanzoprazol és a szulfid. Ezeknek a metabolitoknak elhanyagolható hatásuk van a savszekrécióra.
Elimináció
A lanzoprazol eliminációs felezési ideje 1,0‑2,0 óra. A lanzoprazol ismételt adagolásával a felezési ideje nem változik. A lanzoprazol egyszeri adagja gátolja a gyomorsav-szekréciót, ami több mint 24 órán át tart. Mivel a lanzoprazol a parietális sejtekben aktiválódik, azért plazmakoncentrációja nem függ a gyomorsav-szekréciótól.
A 14C izotóppal jelzett lanzoprazollal végzett vizsgálatok szerint a lanzoprazol 1/3 része választódik ki vizelettel és 2/3 része a széklettel. Név szerint 3 metabolitot azonosítottak a vizeletben: 5-hidroxi-szulfon, 5-hidroxi-szulfid, valamint 5-hidroxi-lanzoprazol.
Farmakokinetika májkárosodás esetén
Enyhe májkárosodás esetén a lanzoprazol szintje megduplázódik, és közepesen súlyos vagy súlyos májkárosodásban ez tovább nő.
Farmakokinetika veseelégtelenség esetén
A lanzoprazol biohasznosulása nem változott jelentősen a veseelégtelenségben szenvedő betegeknél.
Farmakokinetika időseknél
Időseknél a lanzoprazol clearance csökkent, az eliminációs felezési idő pedig mintegy 50‑100%-kal nőtt. A plazma csúcskoncentráció nem növekedett időseknél.
Farmakokinetika gyermekeknél és serdülőknél
A farmakokinetikai vizsgálati eredmények 1‑17 éves korú gyermekeknél és serdülőknél a felnőttekéhez hasonló szinteket mutattak, ha 30 kg testtömeg alatti gyermekeknek 15 mg illetve 30 kg felettieknek 30 mg lanzoprazolt adtak. A 2 hónap‑1 éves korú gyermekek esetén a 17 mg/m2 testfelületre vagy 1 mg/ttkg testsúlyra számított lanzoprazol dózis adott hasonló szintet, mint a felnőtteké.
A felnőttekéhez mérten magasabb lanzoprazol szint volt látható 2‑3 hónaposnál fiatalabb csecsemők esetén mind 1 mg/ttkg, mind 0,5 mg/ttkg egyszeri dózisok alkalmazása után.
CYP2C19 lassú metabolizálók (poor metabolisers)
A CYP2C19 enzim genetikai polimorfizmust mutat, és a populáció 2‑6%-a a lassú metabolizálók (poor metabolisers) csoportjába tartozik. Ez azt jelenti, hogy ezek az emberek a CYP2C19 mutáns alléljára nézve homozigóták, és ezért náluk hiányzik a működőképes CYP2C19 enzim. A lassú metabolizáló egyénekben a lanzoprazol szintje többszöröse a gyors metabolizáló (extensive metabolisers) egyénekéhez képest.
5.3 A preklinikai biztonságossági vizsgálatok eredményei
A hagyományos – farmakológiai biztonságossági, ismételt dózistoxicitási, genotoxicitási, karcinogenitási, reprodukcióra és fejlődésre kifejtett toxicitási – vizsgálatokból származó nem klinikai jellegű adatok azt igazolták, hogy a készítmény alkalmazásakor humán vonatkozásban különleges kockázat nem várható.
Két, patkányokon végzett karcinogenitási vizsgálatban a lanzoprazol dózisfüggő hiperpláziát idézett elő a gyomor ECL (enterokromaffin-szerű) sejtjein, valamint a savszekréció csökkenése következtében hypergastrinaemiával járó ECL sejt karcinoidokat. Intestinalis metaplasiát szintén megfigyeltek, akárcsak, Leydig‑sejt hyperplasiát, valamint benignus Leydig-sejt tumorokat. Tizennyolc-hónapos kezelést követően retina-atrófiát észleltek. Ezt nem figyelték meg majmokban, kutyákban vagy egerekben.
Egerekben a karcinogenitási vizsgálatok során a gyomor ECL sejtjeinek a dózisfüggő hiperpláziája, valamint májtumorok és a rete testis adenómája fejlődtek ki.
Ezen eredmények klinikai jelentősége nem ismert.
6. GYÓGYSZERÉSZETI JELLEMZŐK
6.1 Segédanyagok felsorolása
15 mg-os kapszula:
Trinátrium-foszfát-dodekahidrát, titán-dioxid (E171), trietil-citrát, talkum, karboximetilkeményítő-nátrium (A-típus), nátrium-lauril-szulfát, povidon (K-30), metakrilsav-etil-akrilát kopolimer (1:1), hipromellóz (6cP), cukorgömböcskék (összetétel: szacharóz, kukoricakeményítő).
Kapszulahéj
Felső rész: titán-dioxid (E171), zselatin.
Alsó rész: titán-dioxid (E171), zselatin.
Jelölőfesték
Sellak, fekete vas-oxid (E172), propilénglikol, kálium-hidroxid.
30 mg-os kapszula
Trinátrium-foszfát-dodekahidrát, titán-dioxid (E171), trietil-citrát, talkum, karboximetilkeményítő-nátrium (A-típus), nátrium-lauril-szulfát, povidon (K-30), metakrilsav-etil-akrilát kopolimer (1:1), hipromellóz (6cP), cukorgömböcskék (összetétel: szacharóz, kukoricakeményítő).
Kapszulahéj
Felső rész: titán-dioxid (E171), zselatin.
Alsó rész: titán-dioxid (E171), zselatin.
Jelölőfesték
sellak, fekete vas-oxid (E172), propilénglikol, kálium-hidroxid.
6.2 Inkompatibilitások
Nem értelmezhető.
6.3 Felhasználhatósági időtartam
2 év
6.4 Különleges tárolási előírások
Legfeljebb 30°C-on tárolandó.
6.5 Csomagolás típusa és kiszerelése
7, 14, 28 illetve 56 db kapszula átlátszatlan PVC/Al/PA/PVDC//Al buborékcsomagolásban és dobozban.
Nem feltétlenül mindegyik kiszerelés kerül kereskedelmi forgalomba.
6.6 A megsemmisítésre vonatkozó különleges óvintézkedések és egyéb, a készítmény kezelésével kapcsolatos információk
Nincsenek különleges előírások.
Megjegyzés: (egy keresztes)
Osztályozás: II. csoport
Kizárólag orvosi rendelvényhez kötött gyógyszer (V).
7. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY JOGOSULTJA
Teva Gyógyszergyár Zrt.
4042 Debrecen, Pallagi út 13.
Magyarország
8. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY SZÁMA(I)
OGYI-T-10435/01 15 mg 7× (buborékcsomagolásban)
OGYI-T-10435/02 15 mg 14× (buborékcsomagolásban)
OGYI-T-10435/03 15 mg 28× (buborékcsomagolásban)
OGYI-T-10435/04 15 mg 56× (buborékcsomagolásban)
OGYI-T-10435/05 30 mg 7× (buborékcsomagolásban)
OGYI-T-10435/06 30 mg 14× (buborékcsomagolásban)
OGYI-T-10435/07 30 mg 28× (buborékcsomagolásban)
OGYI-T-10435/08 30 mg 56× (buborékcsomagolásban)
9. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY ELSŐ KIADÁSÁNAK/ MEGÚJÍTÁSÁNAK DÁTUMA
A forgalomba hozatali engedély első kiadásának dátuma: 2005. szeptember 13.
A forgalomba hozatali engedély legutóbbi megújításának dátuma: 2011. február 14.
10. A SZÖVEG ELLENŐRZÉSÉNEK DÁTUMA
2025. november 11.