1. A GYÓGYSZER NEVE
Rilmenidin-Teva 1 mg tabletta
2. MINŐSÉGI ÉS MENNYISÉGI ÖSSZETÉTEL
1 mg rilmenidint tartalmaz tablettánként, amely 1,544 mg rilmenidin-dihidrogén-foszfátnak felel meg.
A segédanyagok teljes listáját lásd a 6.1 pontban.
3. GYÓGYSZERFORMA
Tabletta.
Kerek, mindkét oldalán domború, fehér tabletta.
4. KLINIKAI JELLEMZŐK
4.1 Terápiás javallatok
Artériás hypertonia
4.2 Adagolás és alkalmazás
Adagolás
Felnőttek
Az ajánlott dózis naponta 1 db tabletta, egyszeri adagként, reggelente.
Ha egyhavi kezelést követően a vérnyomáskontroll nem kielégítő, az adag naponta 2 db tablettáig emelhető, kétszeri adagra bontva (étkezések előtt 1 tabletta reggel, 1 tabletta este).
Különleges betegcsoportok
A jó klinikai és biológiai tolerálhatósága miatt, a rilmenidin adható idős vagy diabeteses betegeknek is.
Azoknál a vesekárosodásban szenvedő betegeknél, akiknek a kreatinin-clearance-értéke nagyobb 15 ml/percnél, a dózis módosítása nem szükséges.
A kezelés korlátlanul folytatható.
Gyermekek és serdülők
Adatok hiányában a rilmenidin alkalmazása gyermekeknél nem javasolt (lásd 4.4 pont).
Az alkalmazás módja
Szájon át történő alkalmazásra.
4.3 Ellenjavallatok
A készítmény hatóanyagával vagy a 6.1 pontban felsorolt bármely segédanyagával szembeni túlérzékenység.
Súlyos depresszió.
Súlyos veseelégtelenség (kreatinin-clearance < 15 ml/perc).
4.4 Különleges figyelmeztetések és az alkalmazással kapcsolatos óvintézkedések
Különleges figyelmeztetés
Ne hagyja hirtelen abba a kezelést, a dózist fokozatosan kell csökkenteni.
Az alkalmazással kapcsolatos óvintézkedések:
A többi vérnyomáscsökkentőhöz hasonlóan azoknak a betegeknek, akiknek a kórtörténetében érbetegségek szerepelnek (pl. stroke, szívinfarktus), a rilmenidin csak szoros orvosi ellenőrzés mellett adható.
A rilmenidin alkalmazásával járó szívfrekvencia-csökkenés és a bradycardia kialakulásának kockázata miatt a kezelés megkezdését gondosan mérlegelni kell a bradycardiás betegeknél, illetve azoknál, akiknél a bradycardia rizikófaktorai fennállnak (mint például idős betegek, sick sinus szindróma, AV-blokk, szívelégtelenség fennállása, vagy bármely olyan állapot, amelyben a szívfrekvenciát fokozott szimpatikus tónus tartja fent). Ezeknél a betegeknél a szívfrekvencia monitorozása szükséges, különösen a kezelés első 4 hetében.
A kezelés alatt az alkoholfogyasztást kerülni kell (lásd 4.5 pont).
A rilmenidin együttadása szívelégtelenség kezelésére alkalmazott béta‑blokkolókkal nem javasolt (lásd 4.5 pont).
Orthostaticus hypotonia kialakulásának lehetősége miatt az idős betegeket figyelmeztetni kell az elesés fokozott kockázatára.
A rilmenidin együttadása nátrium-oxibáttal nem javasolt (lásd 4.5 pont).
4.5 Gyógyszerkölcsönhatások és egyéb interakciók
Az egyidejű alkalmazás nem javasolt (lásd 4.4 pont)
Alkohol (italként vagy gyógyszer-segédanyagként):
A vegyületek szedatív hatását az alkohol fokozza. A csökkent éberség miatt a gépjárművezetés és gépek kezelése veszélyes lehet. Kerülje az alkoholos italok, és az alkoholtartalmú gyógyszerek fogyasztását.
Szívelégtelenség kezelésére alkalmazott béta-blokkolók:
Béta-blokkolóval és vazodilatátorral kezelt szívelégtelenségben szenvedő betegek számára káros lehet a szimpatikus tónus centrális csökkentése és a központi hatású vérnyomáscsökkentők vazodilatátor hatása.
Nátrium-oxibát:
A központi idegrendszeri depresszió fokozódik. A csökkent éberség miatt a gépjárművezetés és a gépek kezelése veszélyes lehet.
Óvatossággal alkalmazható kombinációk
Béta-blokkolók (kivéve ezmolol):
Jelentősen emelkedhet a vérnyomás, ha a centrálisan ható vérnyomáscsökkentő alkalmazását hirtelen abbahagyják.
Kerülni kell a centrálisan ható vérnyomáscsökkentő hirtelen abbahagyását. Klinikai monitorozás szükséges.
Kombinációk, amelyeket figyelembe kell venni
Urológiai okokból alkalmazott alfa-blokkolók (alfuzozin, doxazozin, prazozin, szilodozin, tamszulozin, terazozin):
Fokozott vérnyomáscsökkentő hatás. Fokozott az orthostaticus hypotensio veszélye.
Alfa-blokkoló vérnyomáscsökkentők:
Fokozott vérnyomáscsökkentő hatás. Fokozott az orthostaticus hypotensio veszélye.
Egyéb központi idegrendszeri depresszánsok: morfin-származékok (fájdalomcsillapítók, köhögéscsillapítók és szubsztitúciós szerek), neuroleptikumok, barbiturátok, benzodiazepinek, benzodiazepinektől eltérő anxiolitikumok (pl. meprobamát), altatók, szedatív antidepresszánsok (amitriptilin, doxepin, mianszerin, mirtazapin, trimipramin), szedatív H1 hisztamin-antagonisták, egyéb centrálisan ható vérnyomáscsökkentő szerek, baklofén és talidomid:
A központi idegrendszeri depresszió fokozódik. A koncentrációra kifejtett hatás miatt a gépjárművezetés és a gépek kezelése veszélyes lehet.
Nitrát-származékok:
A hypotensio, és különösen az orthostaticus hypotensio veszélye fokozott.
Gyógyszerek, melyek orthostaticus hypotoniát okozhatnak:
Nő az orthostaticus hypotonia kockázata.
4.6 Termékenység, terhesség és szoptatás
Terhesség
A rilmenidin terhes nőknél történő alkalmazása tekintetében nincs, vagy csak korlátozott mennyiségű információ (kevesebb, mint 300 terhességi vizsgálati eredmény) áll rendelkezésre.
Állatkísérletek nem igazoltak direkt vagy indirekt káros hatásokat a reproduktív toxicitás tekintetében (lásd 5.3 pont).
A rilmenidin alkalmazása elővigyázatosságból kerülendő a terhesség alatt.
Szoptatás
Nem ismert, hogy a rilmenidin vagy metabolitjai kiválasztódnak-e a humán anyatejbe.
A rendelkezésre álló, állatkísérletek során nyert farmakodinámiás/toxikológiai adatok a rilmenidin és/vagy a rilmenidin metabolitjainak kiválasztódását igazolták az anyatejbe.
Az anyatejjel táplált csecsemőre nézve a kockázatot nem lehet kizárni.
A rilmenidin alkalmazása nem javallt a szoptatás alatt.
Termékenység
Patkányokon végzett reprodukciós vizsgálatokban nem figyeltek meg a termékenységet befolyásoló hatást (lásd 5.3 pont).
4.7 A készítmény hatásai a gépjárművezetéshez és gépek kezeléséhez szükséges képességekre
Nem végeztek vizsgálatot a készítmény hatásáról a gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges képességekre.
Figyelembe véve azonban, hogy az aluszékonyság gyakori mellékhatás, a betegeket figyelmeztetni kell, hogy ez hatással lehet a gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges képességeikre.
4.8 Nemkívánatos hatások, mellékhatások
A biztonságossági profil összefoglalása
Kontrollos vizsgálatok során, a napi egyszer 1 mg rilmenidinnel kezelt betegek esetében a mellékhatások előfordulási gyakorisága hasonló volt a placebocsoportban tapasztaltakéhoz.
Kontrollos összehasonlító vizsgálatokban a mellékhatások előfordulási gyakorisága szignifikánsan alacsonyabb volt a napi 2 mg rilmenidinnel kezelt csoportban, mint a klonidin (0,15‑0,30 mg/nap) vagy alfa‑metildopa (500‑1000 mg/nap) esetében.
A mellékhatások táblázatos összefoglalása:
A következő mellékhatásokat vagy nemkívánatos eseményeket jelentették az alábbi gyakorisági kategóriák szerint: nagyon gyakori ( 1/10), gyakori ( 1/100 ‑ < 1/10), nem gyakori ( 1/1000 ‑ < 1/100), ritka ( 1/10 000 ‑ < 1/1000), nagyon ritka (< 1/10 000), nem ismert (a rendelkezésre álló adatokból a gyakoriság nem állapítható meg).
|
Szervrendszer |
Gyakoriság |
Mellékhatás |
|
Pszichiátriai kórképek |
Gyakori |
Szorongás Depresszió Álmatlanság |
|
Idegrendszeri betegségek és tünetek |
Gyakori |
Aluszékonyság Fejfájás Szédülés |
|
Szívbetegségek és a szívvel kapcsolatos tünetek |
Gyakori |
Palpitatio |
|
Nem ismert |
Bradycardia |
|
|
Érbetegségek és tünetek |
Gyakori |
Hideg végtagok |
|
Nem gyakori |
Hőhullám Orthostaticus hypotonia |
|
|
Emésztőrendszeri betegségek és tünetek |
Gyakori |
Gyomortáji fájdalom Szájszárazság Hasmenés Székrekedés |
|
Nem gyakori |
Hányinger |
|
|
A bőr és a bőr alatti szövet betegségei és tünetei |
Gyakori |
Viszketés Bőrkiütés |
|
A csont- és izomrendszer, valamint a kötőszövet betegségei és tünetei |
Gyakori |
Izomgörcsök |
|
A nemi szervekkel és az emlőkkel kapcsolatos betegségek és tünetek |
Gyakori |
Szexuális diszfunkció |
|
Általános tünetek, az alkalmazás helyén fellépő reakciók |
Gyakori |
Gyengeség Fáradékonyság Ödéma |
Feltételezett mellékhatások bejelentése
A gyógyszer engedélyezését követően lényeges a feltételezett mellékhatások bejelentése, mert ez fontos eszköze annak, hogy a gyógyszer előny/kockázat profilját folyamatosan figyelemmel lehessen kísérni.
Az egészségügyi szakembereket kérjük, hogy jelentsék be a feltételezett mellékhatásokat a hatóság részére az V. függelékben található elérhetőségek valamelyikén keresztül.
4.9 Túladagolás
Tünetek
Túladagolással kapcsolatban korlátozott adat áll rendelkezésre. A leginkább várható tünetek a jelentős hypotensio és az éberségi zavarok.
Kezelés
Tüneti kezelést kell alkalmazni. A gyomormosás mellett, az ajánlott kezelés részeként, jelentős hypotensio esetén szimpatomimetikumok adása is szükséges lehet.
A rilmenidin gyengén dializálható.
5. FARMAKOLÓGIAI TULAJDONSÁGOK
5.1 Farmakodinámiás tulajdonságok
Farmakoterápiás csoport: Antihipertenzív szerek, központilag ható antiadrenerg szerek, imidazolin‑receptor‑agonisták
ATC-kód: C02AC06
Hatásmechanizmus
A rilmenidin egy vérnyomáscsökkentő tulajdonságokkal rendelkező oxazolin vegyület, amely a gerincvelői és perifériás vazomotor struktúrákra is hat. A rilmenidin nagyobb affinitást mutat az imidazolin-receptorok iránt, mint az agyi alfa-2-adrenerg-receptorok iránt, ami megkülönbözteti a referencia alfa-2-agonistáktól.
A rilmenidin dózisfüggő vérnyomáscsökkentő hatást fejt ki a genetikailag hypertoniás patkányokon. A rilmenidin hatása nem köthető azokhoz a centrális neurofarmakológiai hatásokhoz, amelyek alfa-2‑agonisták esetén megfigyelhetők, kivéve az állatoknál a vérnyomáscsökkentőnél nagyobb dózisok alkalmazása esetén. Úgy tűnik, különösen a centrális szedatív hatás kevésbé kifejezett.
Farmakodinámiás hatások
A vérnyomáscsökkentő és neurofarmakológiai hatások ilyen disszociációját emberben is megerősítették.
A rilemenidin dózisfüggő vérnyomáscsökkentő hatást fejt ki a szisztolés és diasztolés vérnyomásra mind fekvő mind pedig álló helyzetben. Terápiás dózisokban, naponta egyszer 1 mg, vagy naponta kétszer 1 mg, a kettős vak, kontrollos vizsgálatok a placebóval és a referens készítménnyel szemben is kimutatták a rilmenidin vérnyomáscsökkentő hatását enyhe és középsúlyos hypertoniában.
Ez a hatékonyság 24 órán át, és terhelésre is fennmaradt. Ezeket az eredményeket hosszú távú vizsgálatokban is megerősítették, és a terápiás hatás csökkenését nem észlelték.
Naponta egyszer 1 mg rilmenidin esetén a kettős vak, placebokontrollos vizsgálatok azt mutatták, hogy a rilmenidin nem módosítja az éberségi próbákat; a mellékhatások gyakorisága (álmosság, szájszárazság, székrekedés) nem különbözött a placebo esetén megfigyelttől.
Napi 2 mg-os dózis esetén a kettős vak vizsgálatok a hasonló vérnyomáscsökkenést eredményező dózisban adott referens alfa2-agonistával szemben azt mutatták, hogy a mellékhatások gyakorisága és súlyossága a rilmenidin esetén jelentősen alacsonyabb volt.
Terápiás dózisban a rilmenidin nem változtatja meg a szívműködést, nem okoz folyadékretenciót és nem változtatja meg a metabolikus egyensúlyt:
A rilmenidin szignifikáns vérnyomáscsökkentő hatást okoz a bevételt követően 24 órán át, a perifériás ellenállás csökkentésével, de a perctérfogat megváltozása nélkül. A kontraktilitási mutatók és a szív elektrofiziológiája nem változnak.
A rilmenidin nem okoz orthostaticus hypotoniát (különösen az idősebb betegeknél), és nem befolyásolja a terhelésre kialakuló fiziológiás szívfrekvencia-növekedést.
A rilmenidin nem változtatja meg a vese vérátáramlását, a glomerulus filtrációs rátát vagy a filtrációs frakciót, és nem befolyásolja a veseműködést.
A rilmenidin nem befolyásolja a cukoranyagcserét, beleértve a diabeteses betegeket is (függetlenül attól, hogy IDDM-ben vagy NIDDM-ben szenvednek), valamint nem befolyásolja a lipidanyagcserét sem.
5.2 Farmakokinetikai tulajdonságok
Felszívódás
gyors: a 3,5 ng/ml-es plazma csúcskoncentráció egyetlen 1 mg-os rilmenidin dózis bevételét követően 1,5‑2 órával kialakul
teljes: az abszolút biohasznosulás 100%, nincs hepatikus first-pass hatás;
szabályos: az interindividuális variabilitás alacsony és az egyidejű étkezés a biohasznosulás mennyiségét nem befolyásolja. A felszívódás sebessége a javasolt terápiás dózis esetén nem változik.
Eloszlás
A fehérjekötődés kevesebb, mint 10%. A megoszlási térfogat 5 l/kg.
Biotranszformáció
A rilmenidin csak kismértékben metabolizálódik. A metabolitok a vizeletben csak nyomokban találhatók meg és az oxazolin-gyűrű hidrolíziséből vagy oxidációjából származnak. Ezeknek a metabolitoknak nincs alfa2-agonista aktivitásuk.
Elimináció
A rilmenidin alapvetően a veséken keresztül választódik ki: a beadott dózis 65%-a választódik ki a vizelettel változatlan formában. A renális clearance a teljes clearance kétharmadát teszi ki.
Az eliminációs felezési idő 8 óra, melyet nem módosít a beadott dózis nagysága vagy az ismételt adagolás. A farmakológiai hatás ideje ennél hosszabb, mivel a vérnyomáscsökkentő hatás az utolsó dózist követően 24 óráig fennmarad napi egyszer 1 mg-mal kezelt hypertoniás betegeknél.
Ismételt adagolás esetén az egyensúlyi állapot a harmadik napra alakul ki; a plazmaszintek stabilak maradtak a 10 napon át tartó megfigyelés során.
A plazmaszintek hosszú távú vizsgálata hypertoniás betegeknél (2 éves kezelés) azt mutatta, hogy a plazma rilmenidin koncentrációi stabilak maradnak.
Idős betegek
Idős (70 évesnél idősebb) betegeken végzett farmakokinetikai vizsgálatokban 12 órás eliminációs felezési időt találtak.
Májkárosodás
Az eliminációs felezési idő 11 óra.
Vesekárosodás
Mivel a gyógyszer eliminációja alapvetően renális, a veseelégtelenség mértékével arányosan csökkent eliminációt figyeltek meg. Súlyos veseelégtelenségben szenvedő betegeknél (kreatinin-clearance kevesebb, mint 15 ml/perc), az eliminációs felezési idő körülbelül 35 óra.
5.3 A preklinikai biztonságossági vizsgálatok eredményei
A hagyományos – farmakológiai biztonságossági, ismételt adagolású dózistoxicitási, genotoxicitási, karcinogenitási, reprodukcióra, és fejlődésre kifejtett toxicitási – vizsgálatokból származó nem klinikai jellegű adatok azt igazolták, hogy a készítmény alkalmazásakor humán vonatkozásban különleges kockázat nem várható.
A peri- és posztnatális fejlődésre vonatkozó mellékhatásokat (csökkent születési súly) az anyára toxikus dózisoknál figyeltek meg.
6. GYÓGYSZERÉSZETI JELLEMZŐK
6.1 Segédanyagok felsorolása
mikrokristályos cellulóz
kroszpovidon B típus
mikronizált sztearinsav
mikronizált talkum
vízmentes, kolloid szilícium-dioxid
6.2 Inkompatibilitások
Nem értelmezhető.
6.3 Felhasználhatósági időtartam
3 év
6.4 Különleges tárolási előírások
Legfeljebb 30 °C-on tárolandó.
6.5 Csomagolás típusa és kiszerelése
28, 30, 56, 60, 90, 98 vagy 100 db tabletta alumínium/alumínium buborékcsomagolásban (alumíniumfólia CFF (Cold Formable Foil, hidegen formázható fólia)/hőálló lakkal bevont alumíniumfólia).
Nem feltétlenül mindegyik kiszerelés kerül kereskedelmi forgalomba.
6.6 A megsemmisítésre vonatkozó különleges óvintézkedések és egyéb, a készítmény kezelésével kapcsolatos információk
Bármilyen fel nem használt gyógyszer, illetve hulladékanyag megsemmisítését a gyógyszerekre vonatkozó előírások szerint kell végrehajtani.
Megjegyzés: (egy keresztes)
Osztályozás: II. csoport
Kizárólag orvosi rendelvényhez kötött gyógyszer (V).
7. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY JOGOSULTJA
Teva Gyógyszergyár Zrt.
4042 Debrecen
Pallagi út 13.
Magyarország
8. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY SZÁMA(I)
OGYI-T-21606/01 28×
OGYI-T-21606/02 30×
9. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY ELSŐ KIADÁSÁNAK / MEGÚJÍTÁSÁNAK DÁTUMA
A forgalomba hozatali engedély első kiadásának dátuma: 2011. január 17.
A forgalomba hozatali engedély legutóbbi megújításának dátuma: 2019. február 7.
10. A SZÖVEG ELLENŐRZÉSÉNEK DÁTUMA
2024. május 9.