Rilmenidine Grindeks 1 mg tabletta alkalmazási előírás

1. A GYÓGYSZER NEVE

Rilmenidine Grindeks 1 mg tabletta

2. MINŐSÉGI ÉS MENNYISÉGI ÖSSZETÉTEL

1 mg rilmenidint tartalmaz (1,544 mg rilmenidin-dihidrogén-foszfát formájában) tablettánként.

A segédanyagok teljes listáját lásd a 6.1 pontban.

3. GYÓGYSZERFORMA

Tabletta.

Fehér, kerek, mindkét oldalán domború, bevonat nélküli tabletta. A tabletta átmérője kb. 6 mm.

4. KLINIKAI JELLEMZŐK

4.1 Terápiás javallatok

Artériás hypertonia kezelése felnőtteknél.

4.2 Adagolás és alkalmazás

Adagolás

A javasolt dózis naponta egyszer 1 db tabletta (1 mg), reggel bevéve.

Ha egyhavi kezelést követően a vérnyomáskontroll nem kielégítő, a dózis naponta 2 db tablettára (2 mg) emelhető, két részletben, azaz 1 db tabletta reggel és 1 db tabletta este, étkezés előtt bevéve.

Idősek és diabeteses betegek

A rilmenidin jó klinikai és biológiai tolerálhatósága miatt, hypertoniában szenvedő, idős vagy diabeteses betegeknek is adható.

Vesekárosodás

Vesekárosodásban szenvedő betegeknél, amennyiben a kreatinin-clearence nagyobb mint 15 ml/perc, dózismódosítás általában nem szükséges.

Súlyos vesekárosodásban (kreatinin-clearence ˂ 15 ml/perc) szenvedő betegeknél a rilmenidin alkalmazása ellenjavallt (lásd 4.3 és 5.2 pont).

A készítményt tartós kezelésként kell alkalmazni.

Gyermekek és serdülők

A biztonságosságra és a hatásosságra vonatkozó adatok hiánya miatt a rilmenidin alkalmazása nem javasolt gyermekeknél és serdülőknél.

Az alkalmazás módja

Szájon át történő alkalmazásra.

4.3 Ellenjavallatok

A készítmény hatóanyagával vagy a 6.1 pontban felsorolt bármely segédanyagával szembeni túlérzékenység.

Súlyos depresszió.

Súlyos vesekárosodás – kreatinin-clearence < 15 ml/perc (lásd 5.2 pont).

Szultoprid egyidejű alkalmazása (lásd 4.5 pont).

4.4 Különleges figyelmeztetések és az alkalmazással kapcsolatos óvintézkedések

A rilmenidin-kezelés leállításakor a dózist fokozatosan kell csökkenteni, a kezelést nem szabad hirtelen abbahagyni.

A közelmúltban cardiovascularis történésen (stroke, myocardialis infarctus) átesett betegeknek a rilmenidin – hasonlóan más vérnyomáscsökkentőkhöz – csak rendszeres orvosi ellenőrzés mellett adható.

A rilmenidin alkalmazásával járó szívfrekvencia-csökkenés kockázata és a bradycardia kialakulásának kockázata miatt a kezelést gondos megfigyelés mellett kell megkezdeni a bradycardiás betegeknél, illetve azoknál, akiknél fennáll a bradycardia kockázata (például idősek, sick sinus szindróma, AV-blokk, fennálló szívelégtelenség, vagy bármely olyan betegség, amelyben a szívfrekvenciát a fokozott szimpatikus tónus tartja fent). Ezeknél a betegeknél a szívfrekvencia monitorozása szükséges, különösen a kezelés első 4 hetében.

A kezelés alatt alkohol fogyasztása nem ajánlott (lásd 4.5 pont).

A rilmenidin szívelégtelenség kezelésére alkalmazott béta-blokkolókkal (bizoprolol, karvedilol, metoprolol) történő egyidejű alkalmazása nem ajánlott (lásd 4.5 pont).

Az orthostaticus hypotensio kialakulásának lehetősége miatt az időseket figyelmeztetni kell az elesés fokozott kockázatára.

A rilmenidin MAO-gátlókkal történő egyidejű alkalmazása nem ajánlott (lásd 4.5 pont).

A rilmenidin nátrium-oxibáttal történő egyidejű alkalmazása nem ajánlott (lásd 4.5 pont).

4.5 Gyógyszerkölcsönhatások és egyéb interakciók

Az egyidejű alkalmazás ellenjavallt (lásd 4.3 pont)

Szultoprid

Fokozott a kamrai arrhythmia, különösen a torsades de pointes kockázata.

Az egyidejű alkalmazás nem ajánlott (lásd 4.4 pont)

Alkohol (alkoholos italok vagy segédanyagként alkoholt tartalmazó készítmények)

A hatóanyag szedatív hatását az alkohol fokozza. A csökkent éberség miatt a gépjárművezetés és a gépek kezelése veszélyes lehet. Kerülje az alkoholos italok fogyasztását és az alkoholt tartalmazó gyógyszerek alkalmazását.

Szívelégtelenség kezelésére alkalmazott béta-blokkolók (bizoprolol, karvedilol, metoprolol)

Béta-blokkolóval és vazodilatátorral kezelt szívelégtelenségben káros lehet a szimpatikus tónus centrális csökkentése és a centrálisan ható vérnyomáscsökkentők vazodilatátor hatása.

Nátrium-oxibát

A központi idegrendszeri depresszió fokozódik. A csökkent éberség miatt a gépjárművezetés és a gépek kezelése veszélyes lehet.

MAO-gátlók

A rilmenidin vérnyomáscsökkentő hatását részben antagonizálhatják.

Fokozott óvatossággal alkalmazható kombinációk

Baklofén

A vérnyomáscsökkentő hatás fokozódik. Monitorozni kell a vérnyomást, és a vérnyomáscsökkentő dózisát szükség esetén módosítani kell.

Béta-blokkolók

Jelentősen emelkedhet a vérnyomás, ha a centrálisan ható vérnyomáscsökkentő alkalmazását hirtelen abbahagyják. Kerülni kell a centrálisan ható vérnyomáscsökkentővel végzett kezelés hirtelen leállítását. Klinikai monitorozás szükséges.

Torsades de pointes kialakulását előidéző gyógyszerek (kivéve a szultoprid)

Ia. csoportba tartozó antiaritmiás szerek (kinidin, hidrokinidin, dizopiramid);

III. csoportba tartozó antiaritmiás szerek (amiodaron, dofetilid, ibutilid, szotalol);

bizonyos neuroleptikumok: fenotiazinok (klórpromazin, levomepromazin, tioridazin), benzamidok (amiszulprid, szulpirid, tiaprid), butirofenonok (droperidol, haloperidol), egyéb neuroleptikumok (pimozid);

egyéb gyógyszerek: bepridil, ciszaprid, difemanil, iv. eritromicin, halofantrin, mizolasztin, moxifloxacin, pentamidin, iv. spiramicin, iv. vinkamin;

Fokozott a kamrai arrhythmia, különösen a torsades de pointes kockázata. Klinikai és EKG‑monitorozás szükséges.

Triciklusos antidepresszánsok

A rilmenidin vérnyomáscsökkentő hatását részben antagonizálhatják.

Más vérnyomáscsökkentő szerek

A vérnyomáscsökkentő hatás fokozódik. Fokozott az orthostaticus hypotensio kockázata.

Megfontolást igénylő kombinációk

Alfa-blokkolók

A vérnyomáscsökkentő hatás fokozódik. Fokozott az orthostaticus hypotensio kockázata.

Amifosztin

Fokozott vérnyomáscsökkentő hatás.

Kortikoszteroidok, tetrakozaktid (szisztémásan adva) (kivéve az Addison-kórban szubsztitúciós kezelésként adott hidrokortizon)

A vérnyomáscsökkentő hatás csökken (a kortikoszteroidok által kiváltott folyadék-/nátriumretenció miatt).

Neuroleptikumok, antidepresszánsok – imipramin

A vérnyomáscsökkentő hatás fokozódik és fennáll az orthostaticus hypotensio kockázata (kumulatív hatás).

Egyéb központi idegrendszeri depresszánsok: morfinszármazékok (fájdalomcsillapítók, köhögéscsillapítók és szubsztitúciós terápiában alkalmazott szerek), benzodiazepinek, benzodiazepinektől eltérő anxiolitikumok, altatók, neuroleptikumok, szedatív H1-hisztamin-antagonisták, szedatív antidepresszánsok (amitriptilin, doxepin, mianszerin, mirtazapin, trimipramin), egyéb centrálisan ható vérnyomáscsökkentő szerek, baklofén, talidomid, pizotifén, indoramin

A központi idegrendszeri depresszió fokozódik. A csökkent éberségi szint miatt a gépjárművezetés és a gépek kezelése veszélyes lehet.

4.6 Termékenység, terhesség és szoptatás

Terhesség

A rilmenidin terhes nőknél történő alkalmazásáról nincsenek adatok, vagy csak korlátozott mennyiségű adat (300-nál kevesebb terhesség kimenetelének eredménye) áll rendelkezésre.

Állatokkal végzett vizsgálatok nem igazoltak közvetlen vagy közvetett káros hatásokat a reprodukciós toxicitás tekintetében (lásd 5.3 pont).

A Rilmedinide Grindeks alkalmazása elővigyázatosságból kerülendő terhesség alatt.

Szoptatás

Nem ismert, hogy a rilmenidin vagy metabolitjai kiválasztódnak-e a humán anyatejbe.

A rendelkezésre álló, állatkísérletek során nyert farmakodinámiás/toxikológiai adatok a rilmenidin és/vagy a rilmenidin metabolitjainak kiválasztódását igazolták az anyatejbe.

Az újszülött/csecsemő vonatkozásában a kockázatot nem lehet kizárni. A Rilmenidine Grindeks nem alkalmazható a szoptatás időszakában.

Termékenység

Patkányokkal végzett reprodukciós vizsgálatokban a rilmenidin nem volt hatással a termékenységre (lásd 5.3 pont).

4.7 A készítmény hatásai a gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges képességekre

A készítmény gépjárművezetéshez vagy a gépek kezeléséhez szükséges képességekre kifejtett hatására vonatkozóan nem végeztek vizsgálatot. Az álmosság azonban gyakori mellékhatás, a betegeket figyelmeztetni kell, hogy ez hatással lehet a gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges képességekre.

4.8 Nemkívánatos hatások, mellékhatások

A biztonságossági profil összefoglalása

Kontrollos vizsgálatokban, naponta egyszer 1 mg rilmenidinnel kezelt betegek esetében a mellékhatások előfordulási gyakorisága hasonló volt a placebocsoportban tapasztaltakéhoz.

Kontrollos összehasonlító vizsgálatokban a mellékhatások előfordulási gyakorisága szignifikánsan alacsonyabb volt a napi 2 mg rilmenidinnel kezelt csoportban, mint a klonidin- (0,15–0,30 mg/nap) vagy az alfa-metildopa- (500‑1000 mg/nap) kezelés esetében.

A mellékhatások táblázatos felsorolása

Az alábbi mellékhatásokat vagy nemkívánatos eseményeket jelentették a következő gyakorisági kategóriák szerint: nagyon gyakori (≥ 1/10); gyakori (≥ 1/100 – < 1/10); nem gyakori (≥ 1/1000 – < 1/100); ritka (≥ 1/10 000 – < 1/1000); nagyon ritka (< 1/10 000); nem ismert (a gyakoriság a rendelkezésre álló adatokból nem állapítható meg).

Feltételezett mellékhatások bejelentése

A gyógyszer engedélyezését követően lényeges a feltételezett mellékhatások bejelentése, mert ez fontos eszköze annak, hogy a gyógyszer előny/kockázat profilját folyamatosan figyelemmel lehessen kísérni. Az egészségügyi szakembereket kérjük, hogy jelentsék be a feltételezett mellékhatásokat a hatóság részére az V. függelékben található elérhetőségek valamelyikén keresztül.

4.9 Túladagolás

Tünetek:

A rilmenidin nagymértékű túladagolásával kapcsolatban rendelkezésre álló adatok nagyon korlátozottak. A várható legvalószínűbb tünetek a jelentős hypotensio és a csökkent éberség.

Kezelés:

Tüneti kezelést kell alkalmazni. Jelentős hypotensio esetén – a gyomormosás mellett – szimpatomimetikumok alkalmazása is szükséges lehet. A rilmenidin gyengén dializálható.

5. FARMAKOLÓGIAI TULAJDONSÁGOK

5.1 Farmakodinámiás tulajdonságok

Farmakoterápiás csoport: Antihipertenzív szerek; központilag ható antiadrenerg szerek; imidazolin‑receptor‑agonisták; ATC kód: C02AC06

Hatásmechanizmus

A rilmenidin egy vérnyomáscsökkentő tulajdonságokkal rendelkező oxazolinvegyület, amely a nyúltvelői és perifériás vazomotor struktúrákra is hat. A rilmenidin nagyobb szelektivitást mutat az I1-imidazolin-receptorokra, mint az agyi alfa-2-adrenerg-receptorokra, ami megkülönbözteti a referencia alfa-2-agonistáktól.

A rilmenidin dózisfüggő vérnyomáscsökkentő hatást fejt ki a genetikailag hypertoniás patkányoknál. A rilmenidin hatása nem jár együtt azokkal a centrális neurofarmakológiai hatásokkal, amelyek alfa‑2‑agonisták esetén megfigyelhetők, kivéve az állatoknál a vérnyomáscsökkentő dózisnál nagyobb dózisok alkalmazása esetén. Úgy tűnik, hogy a centrális szedatív hatás kevésbé kifejezett.

Farmakodinámiás hatások

A vérnyomáscsökkentő és neurofarmakológiai hatások ilyen elkülönülését embernél is megerősítették. A rilemenidin dózisfüggő vérnyomáscsökkentő hatást fejt ki a szisztolés és diasztolés vérnyomásra mind fekvő, mind pedig álló helyzetben. Terápiás dózisokban (naponta egyszer 1 mg, vagy naponta 2 mg, két részletben), a kettős vak, kontrollos vizsgálatok a placebóval és a referens készítménnyel szemben is kimutatták a rilmenidin vérnyomáscsökkentő hatásosságát enyhe és közepesen súlyos hypertoniában. Ez a hatás 24 órán át, és terhelés mellett is fennmaradt. Ezeket az eredményeket hosszú távú vizsgálatokban is megerősítették, és tolerancia kialakulását nem igazolták.

Naponta egyszer 1 mg rilmenidin alkalmazása esetén a kettős vak, placebokontrollos vizsgálatok azt mutatták, hogy a rilmenidin nem befolyásolja az éberséget. A mellékhatások incidenciája (álmosság, szájszárazság, székrekedés) hasonló volt a placebo alkalmazása esetén megfigyeltekhez.

Napi 2 mg-os dózis alkalmazásakor a kettős vak, összehasonlító vizsgálatok az (azonos vérnyomáscsökkenést eredményező dózisban alkalmazott) referens alfa-2-agonistával szemben azt mutatták, hogy ezen mellékhatások incidenciája és súlyossága a rilmenidin alkalmazása esetén szignifikánsan kisebb volt.

Terápiás dózisokban alkalmazva a rilmenidin nincs hatással a szívműködésre, nem okoz nátrium- vagy folyadékretenciót, és nem változtatja meg a metabolikus egyensúlyt.

A rilmenidin szignifikáns vérnyomáscsökkentő hatást fejt ki a bevételt követően 24 órán át, a perifériás ellenállás csökkentésével, de a perctérfogat megváltozása nélkül. A szív elektrofiziológiája és a kontraktilitási mutatók nem változnak.

A rilmenidin nem okoz (főként időseknél jellemző) orthostaticus hypotensiot, és nem befolyásolja a terhelésre kialakuló fiziológiás szívfrekvencia-növekedést.

A rilmenidin nem változtatja meg a vese vérátáramlását, a glomerulusfiltrációt vagy a filtrációs frakciót, és nem okoz változást a veseműködésben.

A rilmenidin nem befolyásolja a cukoranyagcserét inzulindependens vagy nem inzulindependens cukorbetegségben szenvedőknél sem, valamint nem befolyásolja a lipidanyagcserét sem.

5.2 Farmakokinetikai tulajdonságok

Felszívódás

A felszívódás:

gyors: a 3,5 ng/ml-es plazma-csúcskoncentráció egy 1 mg-os rilmenidin-dózis bevételét követően 1,5–2 órával kialakul;

teljes: az abszolút biohasznosulás 100%, nincs first-pass effektus;

állandó: az interindividuális variabilitás alacsony, és az étkezés közben történő alkalmazás a biohasznosulást nem befolyásolja. A javasolt terápiás dózisok alkalmazása esetén a felszívódás mértéke nem változik.

Eloszlás

A plazmafehérjékhez való kötődés mértéke kevesebb mint 10%. A megoszlási térfogat 5 liter/ttkg.

Biotranszformáció

A rilmenidin csak nagyon kismértékben metabolizálódik. A metabolitok a vizeletben csak nyomokban találhatók meg, és az oxazolin-gyűrű hidrolíziséből vagy oxidációjából származnak. Ezeknek a metabolitoknak nincs alfa-2-agonista aktivitásuk.

Elimináció

A rilmenidin főként a vesén keresztül eliminálódik, a beadott dózis 65%-a változatlan formában választódik ki a vizelettel. A renális clearance a teljes clearance kétharmadát teszi ki.

Az eliminációs felezési idő 8 óra, ezt sem a dózis, sem az ismételt adagolás nem befolyásolja. A farmakológiai hatás ideje ennél hosszabb, a vérnyomáscsökkentő hatás az utolsó dózis bevételét követően 24 órán át fennmarad a naponta egyszer 1 mg dózissal kezelt hypertoniás betegeknél.

Ismételt adagolás esetén a dinamikus egyensúlyi állapot a harmadik napra alakul ki; egy vizsgálat alapján a plazmaszintek stabilak maradtak 10 napos kezelés során.

Hypertoniás betegeknél a plazmaszintek hosszú távú vizsgálata (2 éves kezelés) azt mutatta, hogy a plazma rilmenidin-koncentrációi stabilak maradnak.

Idősek

A farmakokinetikai vizsgálatok szerint 70 éves vagy annál idősebb betegeknél az eliminációs felezési idő 12 óra.

Májkárosodás

Az eliminációs felezési idő 11 óra.

Vesekárosodás

Mivel a gyógyszer eliminációja alapvetően a vesén keresztül történik, az elimináció a vesekárosodás mértékével arányosan csökken. Súlyos vesekárosodásban (kreatinin-clearence < 15 ml/perc) szenvedő betegeknél az eliminációs felezési idő kb. 35 óra.

5.3 A preklinikai biztonságossági vizsgálatok eredményei

A rágcsálóknak adott maximális, nem letális dózis kb. 4000–5500-szor nagyobb volt egyetlen humán per os terápiás dózisnál. A mérgezés főbb jelei központi idegrendszeri károsodások voltak (convulsiók), dózisfüggőnek bizonyultak, és főleg letális vagy közel letális dózisoknál jelentkeztek.

Legfeljebb napi 1 mg/ttkg dózisokkal, vagy a humán terápiás dózis 30-szorosának megfelelő dózisokkal kezelt rágcsálóknál, kutyáknál és majmoknál az ismételt adagolású dózistoxicitási vizsgálatok során a kiválasztó szervek működésének fokozódását, vagy bármely egyéb szerv közvetlen károsodását nem észlelték. A humán terápiás dózis 250-szeresének megfelelő dózisok alkalmazásakor sem embriotoxikus, sem teratogén kockázatot nem igazoltak.

A rilmenidin termékenységre, reprodukciós funkciókra, valamint a peri- és posztnatális viselkedésre gyakorolt hatását értékelő, fiatal patkányokkal végzett vizsgálatokban nem mutattak ki káros hatásokat nagy dózisok alkalmazása után (2,5–5 mg/ttkg, szájon át adva).

6. GYÓGYSZERÉSZETI JELLEMZŐK

6.1 Segédanyagok felsorolása

mikrokristályos cellulóz

kroszpovidon (B típusú)

talkum

magnézium-sztearát

6.2 Inkompatibilitások

Nem értelmezhető.

6.3 Felhasználhatósági időtartam

2 év

6.4 Különleges tárolási előírások

Legfeljebb 25 °C-on tárolandó.

6.5 Csomagolás típusa és kiszerelése

30 db, 60 db vagy 90 db tabletta OPA/Al/PVC//Al buborékcsomagolásban és dobozban.

6.6 A megsemmisítésre vonatkozó különleges óvintézkedések és egyéb, a készítmény kezelésével kapcsolatos információk

Bármilyen fel nem használt gyógyszer, illetve hulladékanyag megsemmisítését a gyógyszerekre vonatkozó előírások szerint kell végrehajtani.

Megjegyzés:  (egy keresztes)

Osztályozás: II. csoport

Kizárólag orvosi rendelvényhez kötött gyógyszer (V).

7. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY JOGOSULTJA

Grindeks AS

Krustpils iela 53, Rīga LV-1057, Lettország

Tel.: +371 67083205

Fax: +371 67083505

E-mail: grindeks@grindeks.com

8. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY SZÁMA

OGYI-T-24361/01 30× OPA/Al/PVC buborékcsomagolás

OGYI-T-24361/02 60× OPA/Al/PVC buborékcsomagolás

OGYI-T-24361/03 90× OPA/Al/PVC buborékcsomagolás

9. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY ELSŐ KIADÁSÁNAK / MEGÚJÍTÁSÁNAK DÁTUMA

A forgalomba hozatali engedély első kiadásának dátuma: 2024. március 25.

10. A SZÖVEG ELLENŐRZÉSÉNEK DÁTUMA

2024. március 25.