1. A GYÓGYSZER NEVE
Spironolactone Orion 25 mg tabletta
Spironolactone Orion 50 mg tabletta
Spironolactone Orion 100 mg tabletta
2. MINŐSÉGI ÉS MENNYISÉGI ÖSSZETÉTEL
Spironolactone Orion 25 mg tabletta
25 mg spironolaktont tartalmaz tablettánként.
Spironolactone Orion 50 mg tabletta
50 mg spironolaktont tartalmaz tablettánként.
Spironolactone Orion 100 mg tabletta
100 mg spironolaktont tartalmaz tablettánként.
Ismert hatású segédanyag:
Spironolactone Orion 25 mg tabletta
57 mg laktózt tartalmaz (laktóz-monohidrát formájában) tablettánként.
Spironolactone Orion 50 mg tabletta
114 mg laktózt tartalmaz (laktóz-monohidrát formájában) tablettánként.
Spironolactone Orion 100 mg tabletta
228 mg laktózt tartalmaz (laktóz-monohidrát formájában) tablettánként.
A segédanyagok teljes listáját lásd a 6.1 pontban.
3. GYÓGYSZERFORMA
Tabletta.
Spironolactone Orion 25 mg tabletta
Fehér vagy majdnem fehér, kerek, lapos, csapott/metszett élű, bemetszéssel ellátott, 7 mm átmérőjű tabletta ORN85 jelöléssel. A tabletta egyenlő adagokra osztható.
Spironolactone Orion 50 mg tabletta
Fehér vagy majdnem fehér, kerek, lapos, csapott/ metszett élű, bemetszéssel ellátott, 9 mm átmérőjű tabletta ORN213 jelöléssel. A tabletta egyenlő adagokra osztható.
Spironolactone Orion 100 mg tabletta
Fehér vagy majdnem fehér, kerek, kissé konvex/enyhén domború, bemetszéssel ellátott, 11 mm átmérőjű tabletta ORN352 jelöléssel. A tabletta egyenlő adagokra osztható.
4. KLINIKAI JELLEMZŐK
4.1 Terápiás javallatok
Krónikus szisztolés szívelégtelenség kezelése (NYHA III–IV. stádium), a standard terápia kiegészítésére;
nephrosis okozta oedemák kezelése, ha más oedema elleni kezelések nem hatnak, és különösen hyperaldosteronismus gyanúja esetén;
dekompenzált májcirrhosissal vagy portalis hypertoniával, illetve egyéb májbetegséggel társuló ascites és oedema kezelése, ha más oedema elleni kezelések nem hatnak, és különösen hyperaldosteronismus gyanúja esetén;
hypertonia kezelése, kiegészítő kezelésként olyan betegeknél, akik nem reagálnak megfelelően az egyéb vérnyomáscsökkentő gyógyszerekre;
primer hyperaldosteronismus.
Gyermekek kezelése csak gyermekorvos irányításával történjen. Korlátozott számú gyermekgyógyászati adat áll rendelkezésre (lásd 5.1 és 5.2 pont).
4.2 Adagolás és alkalmazás
Adagolás
A napi adagot vagy egy adagként, vagy kétfelé osztva lehet bevenni. A tablettákat étkezés közben kell bevenni (a jobb felszívódás érdekében). A kezelés ideje alatt monitorozni kell a szérum elektrolit- és kreatininkoncentrációját (lásd 4.4 pont).
Felnőttek:
krónikus szívelégtelenség (NYHA III–IV. stádium): A súlyos szívelégtelenségben (NYHA III–IV.) szenvedő betegek kezdő dózisa általában napi 25 mg, a szokásos kezelés mellett alkalmazva azon betegeknél, akiknél a szérum káliumszintje ≤ 5 mmol/l és a szérum kreatininszintje ≤ 220 mikromol/l. Ha folyadékretenció jelentkezik és az a kezelés kezdete után 8 héttel még mindig jelen van, valamint ha a szérum káliumszintje < 5 mmol/l marad, a spironolakton dózisa napi egyszer 50 mg‑ra növelhető. A kálium és kreatinin szintjét értékelni kell 1 héttel később. Ha a szérum káliumszintje 5,5 mmol/l‑re vagy a szérum kreatininszintje 220 mikromol/l fölé emelkedik, a spironolakton dózisát másnaponta 25 mg‑ra kell csökkenteni vagy az alkalmazását le kell állítani. A kálium és kreatinin szérumszintjének monitorozására vonatkozó javaslatokat lásd 4.4 pont, Különleges figyelmeztetések és az alkalmazással kapcsolatos óvintézkedések: „Hyperkalaemia krónikus szívelégtelenségben szenvedő betegeknél” részében.
oedemás állapotok: A szokásos dózis naponta 25–100 mg. Súlyos esetekben a dózis napi 200 mg‑ra emelhető. Súlyos oedemás állapotok esetén, például májcirrhosissal összefüggésben, rövid ideig napi 200–400 mg adása is indokolt lehet.
hypertonia kezelése: A szokásos dózis naponta 50–100 mg. A teljes terápiás hatás általában 2 héten belül elérhető, amit a dózis módosításakor figyelembe kell venni.
primer hyperaldosteronismus kezelése: a műtétet megelőzően napi 100–400 mg. Ha nem kerül sor műtétre, a terápiás dózist a legkisebb hatásos dózisra kell csökkenteni.
Idősek:
a dózis módosítására általában nincs szükség, kivéve ha a beteg vese- vagy májkárosodásban szenved.
Gyermekek és serdülők:
oedema gyermekeknél: A kezdő napi dózis 1‑3 mg/ttkg, több adagra elosztva. A dózist a terápiás válasz és a tolerancia szerint kell meghatározni (lásd 4.3 és 4.4 pont).
Gyermekek kezelése csak gyermekorvos irányításával történjen. Korlátozott számú gyermekgyógyászati adat áll rendelkezésre (lásd 5.1 és 5.2 pont).
Vesekárosodás (lásd még 4.4 pont):
óvatosan kell eljárni a spironolakton alkalmazásakor közepesen súlyos fokú vesekárosodásban (kreatinin-clearance: 30–50 ml/perc) szenvedő betegeknél.
spironolakton nem adható súlyos fokú vesekárosodásban (kreatinin‑clearance kevesebb mint 30 ml/perc) szenvedő betegeknek.
Májkárosodás (lásd még 4.4 pont):
a spironolakton metabolizmusa és eliminációja májkárosodás esetén elhúzódó. Májkárosodás esetén nincs szükség a kezdeti dózis módosítására.
Az alkalmazás módja
Szájon át történő alkalmazásra.
4.3 Ellenjavallatok
A spironolakton ellenjavallt felnőtteknél és gyermekeknél a következő esetekben:
a spironolaktonnal vagy a 6.1 pontban felsorolt bármely segédanyaggal szembeni túlérzékenység;
hyperkalaemia;
hyponatraemia;
Addison-krízis;
akut és krónikus vesekárosodás; kreatinin-clearance kevesebb mint 30 ml/perc;
anuria;
porphyria.
A spironolakton ellenjavallt közepesen súlyos vagy súlyos vesekárosodásban szenvedő gyermekeknél és serdülőknél.
4.4 Különleges figyelmeztetések és az alkalmazással kapcsolatos óvintézkedések
A Spironolactone Orion‑kezelés ideje alatt rendszeresen ellenőrizni kell a szérum elektrolit-koncentrációját és a vesefunkciót.
Az ismerten hyperkalaemiát okozó gyógyszerek és a spironolakton együttes alkalmazása súlyos hyperkalaemiát okozhat.
A hyperkalaemia kockázata fokozott időseknél, valamint vese- vagy májkárosodásban szenvedő betegeknél, továbbá a spironolakton és ACE‑inhibitorok vagy angiotenzin II-receptor-blokkolók (ARB‑k) vagy más diuretikumok együttes alkalmazása esetén. Ezeknél a betegeknél gondosan ellenőrizni kell a szérum káliumkoncentrációját (lásd még 4.5 pont).
A hyperkalaemia halálos kimenetelű is lehet. Kritikus fontosságú a szérum káliumszintjének ellenőrzése és beállítása a spironolakton-kezelésben részesülő, krónikus szívbetegségben szenvedő betegeknél. Kerülni kell más káliummegtakarító diuretikumok alkalmazását. Kerülni kell a szájon át alkalmazott káliumpótlók alkalmazását olyan betegeknél, akik szérum káliumszintje > 3,5 mmol/l. A kálium és a kreatinin szintjének monitorozását javasolt a spironolakton-kezelés megkezdése vagy dózis emelése után egy héttel elvégezni, majd havonta az első 3 hónapban, negyedévente egy évig, azt követően pedig 6 havonta. A szérum káliumszintjének > 5 mmol/l és a szérum kreatininszintjének > 220 mikromol/l értéke esetén le kell állítani vagy meg kell szakítani a kezelést.
Nem javasolt a káliumpótló szerek, káliumot tartalmazó sópótlók és káliumgazdag étrend alkalmazása a hyperkalaemia kockázata miatt (lásd még 4.5 pont).
Májcirrhosisban szenvedő betegeknél hyperkalaemiával járó hypochloraemiás metabolikus acidosist jelentettek a spironolakton szedése alatt a normál vesefunkció ellenére. A májcirrhosisban szenvedő betegek állapotát, akárcsak más betegekét, akiknél fennáll az acidosis kockázata, gondosan monitorozni kell.
Különös elővigyázatosság javasolt vesekárosodásban szenvedő diabeteses betegeknél.
Az ascites kezelésekor óvatosság javasolt, hogy napi körülbelül 1 kg‑nál nagyobb mértékben ne csökkenjen a beteg testtömege (a fokozott diuresis miatt).
Pepticus fekélyben szenvedő betegeknél a spironolakton gátolhatja a fekély gyógyulását, ezért csak gondos megítélés után alkalmazható.
Állatkísérletekben a spironolakton tumornövekedést okozott, illetve stimulált. A gyógyszer alkalmazásának mérlegelésekor ezt figyelembe kell venni. A hatás ugyanolyan jellegű hormonális elváltozásoknak lehet köszönhető, mint a spironolakton humán adagolásakor (lásd 5.3 pont).
Gyermekek és serdülők
Káliummegtakarító diuretikumok elővigyázatosan alkalmazandók enyhe vesekárosodában és hypertoniában szenvedő gyermekeknél és serdülőknél a hyperkalaemia kockázata miatt. (A spironolakton ellenjavallt közepeses súlyos vagy súlyos vesekárosodásban szenvedő gyermekeknél és serdülőknél; lásd 4.3 pont).
Segédanyagok
A Spironolactone Orion tabletta laktózt tartalmaz. Ritkán előforduló, örökletes galaktózintoleranciában, teljes laktáz-hiányban vagy glükóz-galaktóz malabszorpcióban a készítmény nem szedhető.
4.5 Gyógyszerkölcsönhatások és egyéb interakciók
A sprionolakton csökkenti az egyéb diuretikumok által okozott hypokalaemia kockázatát, így szükség esetén kombinálható más diuretikummal.
Elővigyázatosság javasolt spironolakton-kezelésben részesülő betegek érzéstelenítése során. A spironolakton csökkenti a noradrenalin keringésre gyakorolt hatásait. Erősítheti a nem depolarizáló izomrelaxánsok hatását.
A spironolakton más hypertonia elleni gyógyszerekkel szinergista hatással rendelkezik.
A spironolakton káliumpótlókkal (káliumot tartalmazó ásványianyag-készítmények, káliumban gazdag étrend vagy konyhasópótlók), más káliummegtakarító diuretikumokkal, ACE‑gátlókkal, ARB‑kkel, aldoszteron-blokkolókkal, heparinnal vagy alacsony molekulatömegű heparinnal való együttes alkalmazásakor súlyos hyperkalaemia is kialakulhat (lásd 4.4 pont).
A spironolakton és ACE‑gátlók együttes alkalmazása lehetséges NYHA III. vagy IV. stádiumú szívelégtelenségben szenvedő betegeknél, amennyiben ez a kombináció hatásosnak bizonyul, és ha a szérum kálium- és kreatininszintjét szorosan monitorozzák.
Az acetilszalicilsav (nem thrombosisgátló dózisban) és gyulladáscsökkentő gyógyszerek (NSAID‑ok) kombinációban adva késleltethetik a spironolakton metabolitjainak eliminációját, gyengítve a spironolakton diuretikus hatását és esetleges hyperkalaemiát okozva.
A warfarin hatásossága csökkenhet a spironolakton‑kezelés alatt.
A digoxin clearance‑e csökken és a felezési ideje nő a spironolakton‑kezelés alatt. A digoxin és a spironolakton együttes alkalmazásakor óvatosság javasolt, mivel a spironolakton bizonyos mértékig befolyásolhatja a szérum digoxinszintjének meghatározását.
A lítium eliminációja változhat a spironolakton alkalmazása során, és javasolt a gyógyszer-koncentráció monitorozása.
A takrolimusz hyperkalaemiát okozhat, amit a spironolakton fokozhat. Együttes alkalmazásnál gondosan monitorozni kell a szérum káliumkoncentrációját.
Az ismerten hyperkalaemiát okozó egyéb gyógyszerek mellett a trimetoprim/szulfametoxazol (ko‑trimoxazol) spironolaktonnal történő együttes adása is klinikailag jelentős hyperkalaemiát okozhat.
A spironolakton metabolitjai fluoreszcensek, így egyes fluorometriás mérések (pl. a kortizol meghatározása) helytelen eredményt adhatnak.
A spironolakton csökkentheti a mitotán plazmaszintjét a mitotánnal kezelt, mellékvesekéreg-karcinómában szenvedő betegeknél, és emiatt nem szabad mitotánnal együtt alkalmazni.
A spironolakton kötődik az androgén-receptorhoz és növelheti a prosztataspecifikus antigén (PSA) szintjét abirateronnal kezelt prosztatadaganatos betegeknél. Együttadása abirateronnal nem javasolt.
4.6 Termékenység, terhesség és szoptatás
Terhesség
Korlátozott mennyiségű adat áll rendelkezésre a spironolakton terhes nőknél történő alkalmazásáról. Az állatokkal végzett vizsgálatok a spironolakton antiandrogén hatásához kapcsolódó reprodukciós toxicitást igazoltak (lásd 5.3 pont).
A diuretikumok csökkenthetik a placenta perfúzióját, ezáltal megváltoztathatják az intrauterin növekedést, így ezért nem javasoltak a terhesség alatt a hypertonia és ödéma standard terápiájaként.
A spironolakton nem alkalmazható terhesség alatt, kivéve, ha a lehetséges előnyök meghaladják a kockázatot.
Szoptatás
A kanrenon (a spironolakton fontos és aktív metabolitja) kiválasztódik az anyatejbe. Nincs elegendő információ a spironolakton újszülöttre/csecsemőre gyakorolt hatásának megítéléséhez.
A spironolakton nem alkalmazható szoptatás alatt. A spironolakton alkalmazása előtt el kell dönteni, hogy a szoptatást függesztik fel, vagy kezelést szakítják meg /halasztják el – figyelembe véve a szoptatás előnyét a gyermek, illetve a kezelés előnyét az anya szempontjából.
Termékenység
A spironolakton csökkentette a termékenységet nőstény egereknél (lásd 5.3 pont).
4.7 A készítmény hatásai a gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges képességekre
Jelentkezhet szédülés és fáradtság, amelyek befolyásolhatják a gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges képességeket, különösen a kezelés elején, valamint a dózis módosítása után.
4.8 Nemkívánatos hatások, mellékhatások
A súlyos hyperkalaemia lehetőségét figyelembe kell venni, különösen hosszú távú alkalmazás esetén. Májcirrhosisban szenvedő betegeknél előfordult hyperchloraemiás metabolikus acidosis. A nagy dózisú spironolakton-kezelés hyponatraemiát és dehydratiót okozhat. Vesekárosodásban szenvedő betegeknél a spironolakton tovább károsíthatja a vesefunkciót. Ha egyértelmű a kreatinin koncentrációjának emelkedése, a spironolakton‑kezelést abba kell hagyni. A spironolakton‑kezelés alatt a húgysav koncentrációja bizonyos mértékben csökkenhet. Az idegrendszeri nemkívánatos hatások, mint a zavartság, fejfájás és apathia főként a májcirrhosisban szenvedő betegeknél fordulnak elő.
A mellékhatások gyakoriságának meghatározása az alábbi:
nagyon gyakori (≥ 1/10);
gyakori (≥ 1/100 – < 1/10);
nem gyakori (≥ 1/1000 – < 1/100);
ritka (≥ 1/10 000 – < 1/1000);
nagyon ritka (< 1/10 000);
nem ismert (a gyakoriság a rendelkezésre álló adatokból nem állapítható meg).
|
Gyakori |
Nem gyakori |
Ritka |
Nagyon ritka |
Nem ismert |
|
|---|---|---|---|---|---|
|
Jó-, rosszindulatú és nem meghatározott daganatok (beleértve a cisztákat és polipokat is) |
Jóindulatú emlő-daganatok | ||||
|
Vérképzőszervi és nyirokrendszeri betegségek és tünetek |
Thrombo-cytopenia, leukopenia (valamint agranulo-cytosis) | ||||
|
Anyagcsere- és táplálkozási betegségek és tünetek |
Elektrolit-egyensúlyi zavarok, például hyper-kalaemia és hyponatraemia |
Dehydratio | |||
|
Pszichiátriai kórképek |
Zavartság |
Apathia, a libido változása | |||
|
Idegrendszeri betegségek és tünetek |
Fejfájás |
Paraesthesia |
Szédülés | ||
|
Emésztőrendszeri betegségek és tünetek |
Emésztő-rendszeri betegségek, hányinger, hasmenés, hányás | ||||
|
Máj- és epebetegségek, illetve tünetek |
Májműkö-dési zavar | ||||
|
A bőr és a bőr alatti szövet betegségei és tünetei |
Száraz bőr |
Bőrkiütés, viszketés, urticaria |
Alopecia, hyper-tricosis |
Toxicus epidermalis necrolysis (TEN), Stevens–Johnson-szindróma, eosino-phyliával és szisztémás tünetekkel járó gyógyszer-reakció (DRESS), pemphigoid |
|
|
A csont- és izomrendszer, valamint a kötőszövet betegségei és tünetei |
Lábszár-görcsök | ||||
|
Vese- és húgyúti betegségek és tünetek |
Emelkedett szérum-kreatinin-koncentráció |
Akut veseelég-telenség | |||
|
A nemi szervekkel és az emlőkkel kapcsolatos betegségek és tünetek |
Gynecomastia, emlő érzékenysége, menstruációs zavarok, impotencia | ||||
|
Általános tünetek, az alkalmazás helyén fellépő reakciók |
Somnolentia | ||||
|
Laboratóriumi és egyéb vizsgálatok eredményei |
Emelkedett renin-koncentráció |
Feltételezett mellékhatások bejelentése
A gyógyszer engedélyezését követően lényeges a feltételezett mellékhatások bejelentése, mert ez fontos eszköze annak, hogy a gyógyszer előny/kockázat profilját folyamatosan figyelemmel lehessen kísérni.
Az egészségügyi szakembereket kérjük, hogy jelentsék be a feltételezett mellékhatásokat a hatóság részére az V. függelékben található elérhetőségek valamelyikén keresztül.
4.9 Túladagolás
A spironolakton akut túladagolása fáradtságot, zavartságot, hányást, ataxiát, szédülést, bőrkiütést és hasmenést okozhat. A krónikus túladagolás hyperkalaemiát és hyponatraemiát okozhat. Egyetlen 625 mg‑os dózis enyhe intoxicatiót okozott a gyomor kiürülése után. A túladagolás vészhelyzeti ellátása aktív szén adásával végezhető, szükség esetén megismételve. Ha a túladagolás csak rövid idővel korábban történt és a bevett spironolakton mennyisége jelentős, akkor megfontolható a gyomor kiürítése gyomormosással. A túladagolás kezelése főként tüneti jellegű; a szívműködés, az elektrolitegyensúly és a vesefunkció monitorozása indokolt. A spironolaktonnak nincs ismert specifikus antidotuma.
5. FARMAKOLÓGIAI TULAJDONSÁGOK
5.1 Farmakodinámiás tulajdonságok
Farmakoterápiás csoport: Diuretikumok, aldoszteron-antagonisták, ATC kód: C03DA01
A spironolakton kompetitív módon gátolja az aldoszteron-receptort: kompetitíven kötődik a vese distalis tubulusaihoz, és gátolja a K+- és Na+‑ion transzportjában kritikus szerepet betöltő fehérje szintézisét.
A spironolakton diuretikus és káliummegtakarító hatású; növeli a nátrium- és vízkiválasztást, miközben visszatartja a káliumot és a magnéziumot. A spironolakton ezenkívül gátolja a mellékvesekéregben zajló aldoszteron-bioszintézist a primer hyperaldosteronismusban szenvedő betegeknél. A spironolakton hatása az aldoszterontól függ: minél magasabb az aldoszteron-koncentráció a szervezetben, a spironolakton-válasz annál nagyobb.
A spironolakton hatásaihoz az anyavegyület és az aktív metabolitok, például a kanrenon egyaránt hozzájárulnak. Amikor az aldoszteron exkréciója túlzott mértékű, például májcirrhosis vagy diuretikumok alkalmazása esetén, a spironolakton fokozza a nátrium- és vízkiválasztást, miközben csökkenti a káliumkiválasztást. Amikor az aldoszteronexkréció normális, az aldoszteron diuretikus és kálium‑visszatartó hatása gyenge. A vércukor-, koleszterin- és triglicerid-koncentrációk változatlanok maradnak. A spironolaktonnak ezen felül antiandrogén hatása is van: kissé gátolja az androgének kötődését a saját receptoraikhoz, és gátolja a 17‑α‑hidroxilázt, amely kritikus szerepet tölt be az androgénszintézisben.
Krónikus szívelégtelenség: A RALES (Randomized Aldactone Evaluation Study) multinacionális, kettős vak vizsgálat volt, melybe 1663 olyan beteget vontak be, akiknek az ejekciós frakciója ≤ 35% volt, a megelőző 6 hónap során a New York Heart Association (NYHA) szerint a IV. stádiumba lettek besorolva, és a szívelégtelenségük a randomizálás idején is a III–IV. stádiumú volt. Minden betegnek kacsdiuretikumot kellett szednie, valamint – ha tolerálták – egy ACE-gátlót. A > 220 mikromol/l kiindulási, illetve a közelmúltban 25%-kal megemelkedett szérumkreatinin-szintű, valamint a > 5,0 mmol/l kiindulási szérumkálium-szintű betegeket kizárták a vizsgálatból. A betegeket 1:1 arányban randomizálták a napi egyszer szájon át 25 mg spironolakton-kezelésben részesülő csoportba, illetve az ennek megfelelő placebocsoportba. A napi egyszeri 25 mg‑ot jól toleráló betegek dózisát a klinikailag indokolt napi egyszer 50 mg‑ra emelték. A napi egyszeri 25 mg‑ot nem toleráló betegek dózisát másnaponta 25 mg‑ra csökkentették. A RALES elsődleges végpontja a bármely okból bekövetkező halálig eltelt idő volt. A vizsgálatot a tervezettnél korábban lezárták, átlagosan 24 hónapos utánkövetés után, mert szignifikáns mortalitási előnyt mutattak ki már a tervezett időközi analízis során.
A spironolakton 30%‑kal csökkentette a halál kockázatát a placebóval való összehasonlításban (p < 0,001; 95%‑os konfidenciaintervallum: 18% – 40%). A spironolakton 31%‑kal csökkentette a szív eredetű halál, elsősorban a hirtelen szívhalál és a progresszív szívelégtelenség miatti halál kockázatát a placebóhoz képest (p < 0,001; 95%‑os konfidenciaintervallum: 18% – 42%).
A spironolakton ezenfelül 30%‑kal csökkentette a szívbetegségek (meghatározás szerint a romló szívelégtelenség, angina, kamrai arrhythmiák vagy myocardialis infarctus) miatti hospitalizáció kockázatát (p < 0,001; 95%‑os konfidenciaintervallum: 18% – 41%). A NYHA besorolás a spironolakton‑csoportban a betegek 41%‑ánál javult, 38%‑ánál rosszabbodott, míg a placebocsoportban 33%‑nál volt javulás és 48%‑nál rosszabbodás (p < 0,001).
Gyermekek és serdülők
Nem áll rendelkezésre elegendő számú jelentős klinikai vizsgálati adat spironolakton alkalmazásáról gyermekeknél. Ez több okból ered: korlátozott számú vizsgálatok végzése gyermekeknél, spironolakton együttes alkalmazása egyéb szerekkel, az egyes vizsgálatokban értékelt betegek korlátozott száma, és a vizsgált indikációk eltérése. A gyermekekre és serdülőkre vonatkozó adagolási ajánlások klinikai tapasztalatokon és a tudományos szakirodalomban dokumentált esettanulmányokon alapulnak.
5.2 Farmakokinetikai tulajdonságok
A spironolakton jól (70–80%‑ban) felszívódik az emésztőrendszerből. Biohasznosulása 25% és 70% között változik, nagyobb az étkezést követően, mint éhgyomorra. A maximális koncentráció átlagosan 1‑2 órával a bevételt követően alakul ki; az eloszlási térfogat 14,4 l/ttkg; a fehérjéhez való kötődés mértéke több mint 90%, a clearance pedig 100 ml/ttkg/perc. A spironolakton eliminációs felezési ideje körülbelül 1,3‑2 óra.
A spironolakton first‑pass metabolizmusa jelentős. A spironolakton kanrenonná, 7α‑tiometil‑spironolaktonná és más, részben aktív metabolitokká alakul. Ezen metabolitok eliminációs felezési ideje körülbelül 15 óra, ami jelentősen meghosszabbítja a gyógyszer hatásának időtartamát. A spironolakton főleg metabolitok formájában elsősorban a vizelettel, kisebb mennyiségben a széklettel és az epével ürül.
A spironolakton teljes diuretikus hatása a kezelés megkezdése után 2‑3 nappal érhető el. A diuresis a kezelés leállítása után még 2‑3 napig fennáll. Időseknél a spironolakton‑clearance csökkenhet és a felezési idő növekedhet.
Gyermekek és serdülők
A gyermekeknél és serdülőknél történő alkalmazásra vonatkozóan nem állnak rendelkezésre farmakokinetikai adatok. A gyermekekre és serdülőkre vonatkozó adagolási ajánlások klinikai tapasztalatokon és a tudományos szakirodalomban dokumentált esettanulmányokon alapulnak.
5.3 A preklinikai biztonságossági vizsgálatok eredményei
A spironolakton patkányoknál nagy dózisban, hosszú időn át alkalmazva daganatkeltő volt. Ezen tapasztalatok klinikai alkalmazásra vonatkozó jelentősége nem ismert.
A nem-klinikai adatok nem bizonyítottak teratogén hatást, de egy embrio-foetalis toxicitást figyeltek meg nyulaknál, és egy, a patkányok utódainál jelentkező antiandrogén hatás aggályokat vetett fel a hím nemi szervek fejlődésére gyakorolt lehetséges káros hatások miatt. Patkányoknál azt találták, hogy a spironolakton megnöveli az ivarzási ciklus hosszát, egereknél pedig a spironolakton gátolta az ovulációt és a beágyazódást, így csökkenti a termékenységet.
6. GYÓGYSZERÉSZETI JELLEMZŐK
6.1 Segédanyagok felsorolása
laktóz-monohidrát
kukoricakeményítő
povidon
poliszorbát 80
borsosmentaolaj
vízmentes, kolloid szilícium-dioxid
magnézium-sztearát
6.2 Inkompatibilitások
Nem értelmezhető.
6.3 Felhasználhatósági időtartam
3 év.
6.4 Különleges tárolási előírások
Ez a gyógyszer nem igényel különleges tárolást.
6.5 Csomagolás típusa és kiszerelése
HDPE műanyag tartály és kupak
Spironolactone Orion 25 mg tabletta:
30, 50, 100 és 250 tabletta
Spironolactone Orion 50 mg tabletta:
Spironolactone Orion 100 mg tabletta:
30, 50 és 100 tabletta
PVC//Al buborékcsomagolás
30 és 60 tabletta
Nem feltétlenül mindegyik kiszerelés kerül kereskedelmi forgalomba.
6.6 A megsemmisítésre vonatkozó különleges óvintézkedések és egyéb, a készítmény kezelésével kapcsolatos információk
Bármilyen fel nem használt gyógyszer, illetve hulladékanyag megsemmisítését a gyógyszerekre vonatkozó előírások szerint kell végrehajtani.
Megjegyzés: (egy keresztes)
Osztályozás: II. csoport
Kizárólag orvosi rendelvényhez kötött gyógyszer (V).
7. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY JOGOSULTJA
Orion Corporation
Orionintie 1
FI-02200 Espoo
Finnország
8. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY SZÁMA(I)
Spironolactone Orion 25 mg tabletta
OGYI-T-24151/01 100× HDPE műanyag tartályban
OGYI-T-24151/04 30× PVC//Al buborékcsomagolásban
OGYI-T-24151/07 60× PVC//Al buborékcsomagolásban
Spironolactone Orion 50 mg tabletta
OGYI-T-24151/02 100× HDPE műanyag tartályban
OGYI-T-24151/05 30× PVC//Al buborékcsomagolásban
OGYI-T-24151/08 60× PVC//Al buborékcsomagolásban
Spironolactone Orion 100 mg tabletta
OGYI-T-24151/03 100× HDPE műanyag tartályban
OGYI-T-24151/06 30× PVC//Al buborékcsomagolásban
OGYI-T-24151/09 60× PVC//Al buborékcsomagolásban
9. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY ELSŐ KIADÁSÁNAK/ MEGÚJÍTÁSÁNAK DÁTUMA
A forgalomba hozatali engedély első kiadásának dátuma: 2022. november 8.
10. A SZÖVEG ELLENŐRZÉSÉNEK DÁTUMA
2025. december 10.