1. A GYÓGYSZER NEVE

STARLIX 60 mg filmtabletta STARLIX 120 mg filmtabletta STARLIX 180 mg filmtabletta

2. MINŐSÉGI ÉS MENNYISÉGI ÖSSZETÉTEL

STARLIX 60 mg filmtabletta

60 mg nateglinidet tartalmaz filmtablettánként.

t

I n

smert hatású segédanyag ű Laktóz-monohidrát: 141,5 mg tablettánként. z

s

S g

TARLIX 120 mg filmtabletta e

1 m

20 mg nateglinidet tartalmaz filmtablettánként.

e

I ly

smert hatású segédanyag é Laktóz-monohidrát: 283 mg tablettánként. d

e

STARLIX 180 mg filmtabletta g

n

1 e

80 mg nateglinidet tartalmaz filmtablettánként. li

I ta

smert hatású segédanyag a Laktóz-monohidrát: 214 mg tablettánként. z

A segédanyagok teljes listáját lásd a 6.1 pontban .h

a

3. GYÓGYSZERFORMA m

lo

Filmtabletta. a

rg

STARLIX 60 mg filmtabletftao

r

60 mg-os rózsaszín, kzerek, metszett élű tabletta, egyik oldalon „STARLIX”, a másikon „60” felirattal.

s

STARLIX 120 myg filmtabletta

g

1 ó

20 mg-osy sárga, ovális tabletta, egyik oldalon „STARLIX”, a másikon „120” felirattal.

g

STAARLIX 180 mg filmtabletta

180 mg-os piros, ovális tabletta, egyik oldalon „STARLIX”, a másikon „180” felirattal.

4. KLINIKAI JELLEMZŐK

4.1 Terápiás javallatok

A nateglinid metforminnal való kombinációban azon 2-es típusú diabetes mellitusban szenvedő betegek kezelésére javallott, akik annak ellenére sem voltak megfelelően kontrollálhatóak, hogy a metformin maximálisan tolerálható dózisát kapták monoterápiában.

4.2 Adagolás és alkalmazás

Adagolás Felnőttek A nateglinid adagot 1–30 perccel az étkezések (rendszerint reggeli, ebéd és vacsora) előtt kell bevenni. A nateglinid adagolását a beteg szükséglete alapján kell az orvosnak megállapítani. Az ajánlott kezdő dózis naponta háromszor (főétkezések előtt) 60 mg, elsősorban azon betegek esetében, akikben a célértékhez közeli HbA1c érték mutatható ki. Ez naponta háromszor 120 mg-ig növelhető. t

n

A ű

dozírozást a glikozilált hemoglobin (HbA1c) időszakos mérésére kell alapozni. Mivel a Starlzix elsődleges terápiás hatása az étkezéshez kapcsolódó vércukorszint (amely hatással van a HbsA1c

é g

rtékekre) csökkentés, a Starlix-ra adott terápiás válasz mértéke az étkezés után 1–2 óráeval mért vércukorszint alapján is megállapítható.

m

Az ajánlott maximális napi adag háromszor 180 mg, a három főétkezés előtt bevéeve.

S é

peciális betegcsoportok d

e

Időskor g 75 évesnél idősebb betegeknél a rendelkezésre álló klinikai tapeasztalat korlátozott.

li

Vesekárosodás a

A t

z enyhe vagy közepes mértékű vesekárosodásban szenavedő betegeknél a dózis módosítása nem szükséges. Bár a nateglinid Cmax-értéke 49%-kal alacszonyabb a dializált betegeknél, a közepesen súlyos és súlyos vesekárosodásban (kreatinin-clearaonce 15–50 ml/perc) szenvedő diabeteses betegeknél a szisztémás hasznosulás és a felezés ih idő hasonló volt a hemodialízisre szoruló vesebetegeknél és az egészséges alanyoknál maért értékekhez. Noha a biztonságosság nem került

v b

eszélybe ebben a populációban, az alacsony Cmax-érték miatt dózismódosítás válhat szükségessé.

m

M o

ájkárosodás l Enyhe-közepesen súlyos májkárosoadásban szenvedő betegeknél dózismódosítás nem szükséges. Mivel

s g

úlyos májbetegekben nem vizsrgálták, a nateglinid szedése ebben a betegcsoportban ellenjavallott.

G

yermekek és serdülők r A nateglinid 18 évesnéle fiatalabb betegeknél történő alkalmazásával kapcsolatban nem állnak

r z

endelkezésre adatosk, és ezért alkalmazása ebben a korcsoportban nem ajánlott.

y

E g

gyéb ó Mozgáskorylátozott vagy alultáplált betegek körében a kezdeti és a fenntartó adagolásnak konzerv agtívnak kell lennie, és a hypoglykaemiás reakciók elkerülése érdekében óvatos dózistitrálás szükAséges.

4.3 Ellenjavallatok

A Starlix alkalmazása az alábbi esetekben ellenjavallott:  a készítmény hatóanyagával vagy a 6.1 pontban felsorolt bármely segédanyagával szembeni túlérzékenység,

	1-es típusú diabetes mellitusban (C-peptid negatív),
	diabeteses ketoacidosisban (kómával vagy anélkül),
	terhesség, ill. szoptatás időszakában (lásd 4.6 pont),
	súlyos májkárosodásban.

4.4 Különleges figyelmeztetések és az alkalmazással kapcsolatos óvintézkedések

Általános megfontolások A nateglinid nem alkalmazható monoterápiaként. Hypoglykaemia Más inzulinelválasztást fokozó gyógyszerhez hasonlóan a nateglinid is képes hypoglykaemia kiváltására. Hypoglykaemiát figyeltek meg 2-es típusú diabeteses, étrendi korlátozásokat tartó és testmozgást végző betegek körében, továbbá azokban, akiket orális antidiabetikumokkal kezeltek (lásd 4.8 pont).t

I n

dős, alultáplált betegek, és azok, akiknek mellékvese vagy hypophysis működési elégtelensége űvagy súlyos vesekárosodása van, fokozottabban érzékenyek ezen kezelések vércukorszint-csökkentző hatására. A hypoglykaemia kockázatát 2-es típusú cukorbetegség esetén fokozhatja a nagymsérvű

f g

izikai erőkifejtés, ill. az alkoholfogyasztás. e

A m

zok a súlyos vesekárosodásban szenvedő betegek (lásd 5.2 pont), akik nem kapna k művesekezelést, érzékenyebbek a Starlix vércukorszint-csökkentő hatására. A kezelés befejezése emegfontolandó

a ly

zoknál a súlyos vesekárosodásban szenvedő betegeknél, akiknél fokozott héypoglykaemiás hatás jelentkezik. d

e

A hypoglykaemia (vércukormérésekkel nem alátámasztott) tüneteit fgigyelték meg olyan betegek

e n

setében, akik kiindulási HbA1c értéke közel volt a terápiás célkietűzéshez (HbA1c < 7,5%).

li

A monoterápiához képest a metforminnal történő kombinácaiója a hypoglykaemia kockázatának

n t

övekedésével jár. a

z

A hypoglykaemia felismerése nehéz lehet béta-blokokoló kezelés alatt állók esetében.

Amennyiben bármely orális antidiabetikummal stabilizált cukorbeteg olyan stresszhatásnak van

k b

itéve, mint amilyen a láz, a trauma, a fertőzések vagy a sebészi beavatkozás, a glykaemiás kontroll elveszhet. Ilyen alkalmakkor szükségessmé válhat az orális antidiabetikum kezelés felfüggesztése, és

á o

tmeneti időre annak inzulinkezeléssell történő kiváltása.

a

S g

egédanyagok r

A

Starlix laktóz-monohidrátot tartalmaz. Ritkán előforduló, örökletes galaktózintoleranciában, teljes laktáz-hiányban vagy gelükóz galaktóz malabszorpcióban a készítmény nem szedhető.

z

s

A készítmény kevyesebb mint 1 mmol (23 mg) nátriumot tartalmaz tablettánként, azaz gyakorlatilag

„ g

nátriummenótes”.

y

Speciál isg betegcsoportok

A

Májkárosodás Középsúlyos májkárosodásban szenvedő betegek esetében a nateglinid óvatosan alkalmazandó. Súlyos májkárosodás, gyermekek és serdülők Súlyos májkárosodott, továbbá gyermek-, ill. serdülőkorú betegek körében nem végeztek klinikai vizsgálatokat. Ezért ezen betegcsoportokban a kezelés nem javasolt.

4.5 Gyógyszerkölcsönhatások és egyéb interakciók

A glükózanyagcserét számos gyógyszer befolyásolja, ezért a lehetséges kölcsönhatásokat az orvosnak számításba kell vennie. Kombinációja ACE-gátlókkal, nem-szteroid gyulladáscsökkentőkkel, szalicilátokkal, monoaminoxidáz-inhibitorokkal, nem szelektív béta-adrenerg blokkoló szerekkel és anabolikus hormonokkal Az alábbi gyógyszercsoportok fokozhatják a nateglinid hypoglykaemiás hatását: angiotenzin-konvertáló enzimgátlók (ACE-gátlók), nem szteroid gyulladáscsökkentő szerek, szalicilátok, monoaminoxidáz-inhibitorok, nem szelektív béta-adrenerg blokkoló szerek és anabolikus hormonok (pl. metandrosztenolon). t

n

D ű

iuretikumok, kortikoszteroidok, béta-2 agonisták, szomatropin, szomatosztatin analógok, rifazmpin, fenitoin és Közönséges orbáncfű (Hypericum perforatum) s

g

A e

z alábbi gyógyszercsoportok csökkenthetik a nateglinid hypoglykaemiás hatását: diuretikumok,

k m

ortikoszteroidok, béta-2 agonisták, szomatropin, szomatosztatin analógok (pl. lanr eotid, oktreotid), rifampin, fenitoin és Közönséges orbáncfű (Hypericum perforatum). e

A é

mennyiben a nategliniddel kezelt betegek esetében a fenti típusú gyógysdzerek – amelyek fokozzák vagy csökkentik a nateglinid hypoglykaemiás hatását – alkalmazására veagy megvonására kerül sor, a beteg szoros ellenőrzése szükséges a glykaemiás kontroll változásai mgiatt.

n

C e

YP2C9- és CYP3A4-szubsztrátok li

a

M t

ind az in vitro, mind az in vivo vizsgálatból származó aadatok azt igazolják, hogy a nateglinid elsődlegesen a CYP2C9, míg ennél kisebb mértékbenz a CYP3A4 által metabolizálódik.

A szulfinpirazonnal (CYP2C9-gátló) végzett gyó hgyszerkölcsönhatás vizsgálatban a nateglinid AUC (~28%) enyhe emelkedését figyelték meg egésazséges önkéntesekben, míg a Cmax átlagérték és az

e b

liminációs felezési idő nem változott. Nem zárható ki a hatástartam hosszabbodása és esetleg a hypoglykaemia kockázata, amikor a betemgeknek a nateglinidet és a CYP2C9-gátlókat együttesen

a o

lkalmazzák. l

a

F g

okozott óvatosság ajánlott, amrennyiben a nateglinid más, hatékonyabb CYP2C9-gátlókkal, (pl. flukonazollal, gemfibrozillafl ovagy szulfinpirazonnal) kerül egyidejű alkalmazásra, vagy ismerten lassú

C

YP2C9-szubsztrát metarbolizáló betegek esetében.

e

I z

n vivo gyógyszerköslcsönhatás vizsgálatokat CYP3A4 inhibitorral nem végeztek.

y

I g

n vivo a nateóglinidnek nincs klinikailag releváns hatása a CYP2C9 és a CYP3A4 által metabolizált hatóanyagoyk farmakokinetikájára. A warfarin (CYP3A4 és CYP2C9 szubsztrát), a diklofenák (CYP2C g9 szubsztrát) és a digoxin farmakokinetikáját a nateglinid egyidejű alkalmazása nem befoAlyásolta. Következésképp, ezen gyógyszerkészítményeknek sincs hatásuk a nateglinid farmakokinetikájára. Ezek alapján nincs szükség dózismódosításra amennyiben a Starlix-ot digoxinnal, warfarinnal vagy más, CYP2C9 vagy CYP3A4 szubsztrát hatóanyagokkal adják egyidejűleg. Hasonlóképpen nem volt klinikailag szignifikáns farmakokinetikai kölcsönhatás a Starlix és egyéb orális antidiabetikumok (mint a metformin vagy a glibenklamid) között. In vitro vizsgálatokban a nateglinid alacsony potenciált mutatott más hatóanyagok plazmafehérjékről való leszorításában.

4.6 Termékenység, terhesség és szoptatás

Terhesség Az állatokon végzett kísérletek egyedfejlődésre gyakorolt toxicitást mutattak (lásd 5.3 pont). Terhes nőkön történő alkalmazására nincs kellő tapasztalat, így a Starlix humán terhességre vonatkozó gyógyszerbiztonsága nem értékelhető. Más orális antidiabetikumokhoz hasonlóan a Starlix-ot terhesség ideje alatt nem szabad alkalmazni. Szoptatás A nateglinid per os adagolást követően kiválasztódott szoptató patkányok tejében. Bár nem ismeretes, hogy a nateglinid kiválasztódik-e az emberi anyatejbe, a szoptatott csecsemők esetében fennállhat a t

h n

ypoglykaemia lehetősége, emiatt a nateglinid szoptató nők esetén nem alkalmazható. ű

z

Termékenység s

g

A e

nateglinid hím vagy nőstény patkányoknál nem károsította a termékenységet (lásd 5.3 pont).

m

4.7 A készítmény hatásai a gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szüekséges képességekre

A é

Starlix gépjárművezetéshez és gépek kezeléséhez szükséges képességedkre gyakorolt hatását nem vizsgálták. e

g

betegek figyelmét fel kell hívni arra, hogy fokozottan ügyeljeneek a hypoglykaemia kialakulásának elkerülésére míg gépjárművet vezetnek. Ez különösen fontos laiz ok esetében, akik a hypoglykaemia figyelmeztető jeleit kevéssé vagy egyáltalán nem ismerik, iall. azoknál, akiknél a hypoglykaemiás pizódok gyakoriak. Ilyen esetekben mérlegelni kell, hoagy egyáltalán tanácsos-e a gépjárművezetés.

z

4.8 Nemkívánatos hatások, mellékhatások o

A nategliniddel és más hypoglykaemiás hatóaanyagokkal szerzett tapasztalatok alapján az alábbi

m b

ellékhatásokat észlelték. A gyakoriságok kategórizálása a következők szerinti: nagyon gyakori (≥1/10); gyakori (≥1/100 - <1/10); nem gmyakori (≥1/1000 - <1/100); ritka (≥1/10 000 - <1/1000);

n o

agyon ritka (<1/10 000); nem ismertl (a rendelkezésre álló adatokból nem állapítható meg).

a

H g

ypoglykaemia r

E

gyéb antidiabetikumokhroz hasonlóan a nateglinid alkalmazásakor is megfigyeltek hypoglykaemiára utaló tüneteket. Ezek köezé tartozik a verítékezés, a remegés, a szédülés, az étvágyfokozódás, a

p z

alpitatio, a hányinsger, a kóros fáradékonyság és a gyengeségérzet. Ezek általában enyhék voltak, és szükség esetén szyénhidrátbevitellel könnyen kezelték őket. Befejezett klinikai vizsgálatokban a

h g

ypoglykaemóia tüneteket nateglinid monoterápia esetén 10,4%-os, nateglinid + metformin kombináciyóban 14,5%-os, metformin monoterápiában 6,9%-os, glibenklamid monoterápia esetén 19,8%- ogs és placebo adásakor 4,1%-os gyakorisággal jelentettek.

A

Immunrendszeri betegségek és tünetek Ritka: túlérzékenységi reakciók, mint a bőrkiütések, a viszketés és az urticaria. Anyagcsere- és táplálkozási betegségek és tünetek Gyakori: hypoglykaemiára utaló tünetek. Emésztőrendszeri betegségek és tünetek Gyakori: hasi fájdalom, hasmenés, dyspepsia, hányinger. Nem gyakori: hányás.

t

M n

áj-, epebetegségek, illetve tünetek ű

z

Ritka: májenzim értékek emelkedése. s

g

E e

gyéb események

m

Az egyéb, klinikai vizsgálatokban megfigyelt mellékhatások incidenciája a Starliex kezelt betegek

k ly

örében hasonló volt a placebo-csoportokban tapasztaltakhoz. é

A forgalomba hozatalt követően szerzett tapasztalatok e

g

forgalomba hozatalt követően összegyűjtött adatok alapján ritkea esetekben előfordult erythema multiforme. li

a

F t

eltételezett mellékhatások bejelentése a

z

A gyógyszer engedélyezését követően lényeges a feoltételezett mellékhatások bejelentése, mert ez fontos eszköze annak, hogy a gyógyszer előny/k ohckázat profilját folyamatosan figyelemmel lehessen kísérni. Az egészségügyi szakembereket kérjüak, hogy jelentsék be a feltételezett mellékhatásokat a

h b

atóság részére az V. függelékben található elérhetőségek valamelyikén keresztül.

m

4 o

.9 Túladagolás l

a

E g

gy klinikai vizsgálatban, melyrben a Starlix mennyiségét fokozatosan, 7 nap alatt, napi 720 mg-ig emelve alkalmazták, a betegfeok a kezelést jól tolerálták. Klinikai vizsgálatokban Starlix

t

úladagolásából adódó taprasztalatra nem tettek szert. Ugyanakkor feltételezhető, hogy a túladaglás jelentősebb vércukorszient-csökkenéshez, hypoglykaemiás tünetek kialakulásához vezethet.

A z

mennyiben nincs seszméletvesztés vagy neurológiai tünet, akkor a hypoglykaemia glükóz orális adásával, továbbáy az adagolás és/vagy az étrend módosításával kezelhető. A súlyos, kómával,

g g

örcsökkel vóagy egyéb neurológiai tünetekkel járó hypoglykaemiás reakciókat intravénás glükóz adásával kyell kezelni. Mivel a nateglinid jelentős mértékben kötődik a plazmafehérjékhez, vérkerin gésből való eltávolítására a dialízis nem hatékony.

A

5. FARMAKOLÓGIAI TULAJDONSÁGOK

5.1 Farmakodinámiás tulajdonságok

Farmakoterápiás csoport: D-fenilalanin-származékok, ATC kód: A10 BX 03 Hatásmechanizmus A nateglinid aminosav-(fenilalanin)-származék, amely kémiai és farmakológiai szempontból is különbözik a többi antidiabetikumtól. A nateglinid gyorshatású, rövid hatástartamú orális inzulinelválasztást fokozó gyógyszer. Hatása függ a pancreas szigetek béta-sejtjeinek működésétől. A korai inzulinszekréció olyan mechanizmus, amely a normális glykaemiás kontroll fenntartását t

s n

zolgálja. A nateglinid étkezés előtt bevéve helyreállítja a korai vagy első-fázisú inzulinszekréciűót, (amely 2-es típusú diabetes mellitusban szenvedő betegekben elvész), ezáltal csökkentve az étzkezés utáni glükózszintet és a HbA1c-t. s

g

A e

nateglinid a béta-sejtek membránján, az egyéb szulfonilkarbamid típusú receptor-ligandumoktól

e m

ltérő módon zárja az ATP-függő káliumcsatornákat. Ez a béta-sejtek depolarizáció jához és a kalciumcsatornák kinyílásához vezet. A kialakuló kalciuminflux fokozza az inzuelinszekréciót.

E ly

lektrofiziológiai vizsgálatokban kimutatták, hogy a nateglinid 45–300-szoér szelektívebben kötődik a + pancreas béta-sejteken lévő, mint a szívérrendszeri K ATP csatornákhoz. d

e

Farmakodinámiás hatások g

n

A e

2-es típusú diabetes mellitusos betegekben, az orális nateglliinid bevételét követő első 15 percben alakul ki az étkezésre adott inzulinotróp válasz. Ez vércukoarszint-csökkentő hatást eredményez az gyes táplálkozási időszakok teljes időtartamára. Az inzaulinszintek 3–4 órán belül térnek vissza a kiindulási értékre, csökkentve az étkezés utáni hyperinzsulinaemiát.

A nateglinid pancreas béta-sejtekben indukált in zhulinszekréciója glükózszenzitív, azaz kevesebb inzulin szekretálódik amennyiben a glükóz véarszint csökken. Fordítva is igaz, együttadása táplálékkal

v b

agy glükózinfúzióval az inzulinszekréció fokozódását eredményezi.

m

A o

metforminnal - amely főként az éhlgyomri plazma glükózszintet befolyásolja - való kombinációban, a nateglinid HbA -re gyakorolt hataása additív volt, bármely hatóanyag önmagában történő adásával 1c g összehasonlítva. r

K

linikai hatásosság és bizrtonságosság

e

A z

nateglinid metforsmin monoterápiával való összehasonlításban kevésbé bizonyult hatásosnak (napi 3-szor 500 mg myetformin monoterápia esetén a HbA1c %-ban kifejezett csökkenése: –1,23 [95% CI: –

1 g

,48; –0,99],ó a napi 3-szor 120 mg nateglinid monoterápiában pedig –0,90 [95% CI: –1,14; –0,66] volt.) y

g

A naAteglinid-metformin kombináció hatékonyságát a gliklazid-metformin kombinációjával hasonlították össze, egy 262 beteg bevonásával végzett, 6 hónapos, randomizált, kettős vak vizsgálatban, „jobb mint” típusú vizsgálati elrendezést (superiority design) alkalmazva. A HbA1c csökkenése a kiindulási szinthez képest –0,41% volt a nateglinid+metformin csoportban, és –0,57% a gliklazid+metformin csoportban (különbség 0,17%, [95% CI –0,03, 0,36]). A betegek mindkét kezelést jól tolerálták. Nem végeztek a nategliniddel klinikai végpont (outcome study) vizsgálatot, így a jobb glykaemiás kontrollal összefüggő hosszú távú előnyök nincsenek igazolva.

5.2 Farmakokinetikai tulajdonságok

Felszívódás A nateglinid az étkezés előtt bevett Starlix tablettából gyorsan szívódik fel, az átlagos plazma-csúcskoncentrációja általában kevesebb, mint 1 óra alatt alakul ki. A nateglinid orális oldatként alkalmazva gyorsan, és csaknem teljesen ( 90%) felszívódik. Abszolút orális biohasznosulása kb. 72%. Eloszlás A nateglinid steady-state megoszlási volumene az intravénás adatok alapján megközelítőleg 10 literre becsülhető. In vitro vizsgálatok azt mutatják, hogy a nateglinid nagymértékben (97–99%-ban) kötődtik

a n

szérumfehérjékhez, főleg szérum albuminhoz, kisebb mértékben 1-glikoprotein savhoz. A ű szérumfehérje kötődés mértéke a vizsgált 0,1–10 g Starlix/ml-es tartományban független volzt a

h s

atóanyag koncentrációjától. g

e

Biotranszformáció m

A e

nateglinid jelentős mértékben metabolizálódik. Az emberben kimutatott fő myetabolitok az izopropil

o l

ldallánc hidroxilációjából származnak, vagy a metilkarbon vagy valamelyiék metil csoporton. A fő metabolitok aktivitása 5–6-szor, ill. 3-szor gyengébb, mint a nateglinidé. dEgyéb kisebb metabolitokként a nateglinid diol-, izopropén- és glukoronsav származéekait azonosították. Csak az izopropén metabolit rendelkezik aktivitással, majdnem olyan hatásosg, mint a nateglinid. Mind az in

v n

itro, mind az in vivo vizsgálatból származó adatok azt igazoljáke, hogy a nateglinid elsődlegesen a

C

YP2C9, míg ennél kisebb mértékben a CYP3A4 által metabloilizálódik.

ta

Elimináció a

z

A o 14 nateglinid és metabolitjai gyorsan és teljes mérhtékben eliminálódnak. A C-jelzett nateglinid 14 legnagyobb része (83%-a) a vizelettel, és tovább i10%-a széklettel ürül. A beadott, C-jelzett

n a

ateglinid kb. 75%-a a beadást követő 6 órábn belül a vizelettel kiürült. A beadott dózis kb. 6–16%-a változatlan formában ürült a vizelettel. A plazmakoncentrációk gyorsan csökkennek és a nateglinid

e m

liminációs felezési ideje jellemzően, oátlagosan 1,5 óra volt a Starlix-szal végzett valamennyi - önkénteseken és 2-es típlusú diabeteses betegekkel végzett - tanulmányban. A rövid

e a

liminációs felezési idővel összhgangban a nateglinid ismételt adagolása - napi háromszor 240 mg dózisig – nem okoz észlelhető arkkumulációt a szervezetben.

L r

inearitás/nem-linearitáes

z

Azoknál a 2-es típusú diabetesben szenvedő betegeknél, akiknek a Starlix-et naponta háromszor,

é y

tkezés előtt adgták egy hétig, 60 mg - 240 mg-os dózistartományban, a nateglinid mind az AUC, mind a Cmax tekinteótében lineáris farmakokinetikát mutatott. A Tmax független volt a dózistól.

y

Speciál isg betegcsoportok

A

Időskor Az életkor nem befolyásolja a nateglinid farmakokinetikai tulajdonságait. Májkárosodás A szisztémás biohasznosulás és a nateglinid felezési ideje nem diabeteses, enyhe-középsúlyos májkárosodott betegek esetében nem tért el klinikailag szignifikáns mértékben az egészséges személyeken megfigyelt értékektől.

Vesekárosodás A nateglinid szisztémás hasznosulása és felezési ideje diabeteses, enyhe-közepes fokú (kreatinin clearance 31–50 ml/perc), valamint súlyos (kreatinin clearance 15–30 ml/perc), dialízisre azonban nem szoruló vesekárosodásban szenvedő betegek körében nem tért el klinikailag szignifikáns mértékben az egészséges személyeken megfigyelt értékektől. A dialízisfüggő cukorbetegek körében a nateglinid Cmax értéke 49%-kal alacsonyabb. A dialízisfüggő cukorbetegek esetében mért szisztémás hasznosulás és felezési idő hasonló volt az egészséges személyeken megfigyelt értékekhez. Mivel erre a betegcsoportra vonatkozó gyógyszerbiztonság kérdésében nincs egységes állásfoglalás, dózismódosítás válhat szükségessé az alacsony Cmax értékekre való tekintettel. Végstádiumú vesebetegségben (ESRD) szenvedő diabetes betegeknek a napi egyszeri 90 mg-os, 1–3 hónapig történő ismételt adagolása a csökkentett dózis ellenére kifejezett, akár 1,2 ng/ml-ig növekvő M1 metabolit akkumulációt mutatott. Az M1-koncentráció haemodialysis után jelentősen t

c n

sökkent. Noha az M1 metabolitok csak enyhe hypoglykaemiás aktivitást mutatnak (megközelítűőleg 5-ször alacsonyabbat mint a nateglinid), a metabolit akkumulációja növelheti az alkalmazott dzózis hypoglykaemiás hatását. Ezért azoknál a súlyos vesekárosodásban szenvedő betegeknél, akisknél a

S g

tarlix mellett a hypoglykaemiás hatás fokozódása jelentkezik, a kezelés befejezése javeasolt.

N m

em A nateglinid farmakokinetikájában a férfiak és a nők körében nem figyeltek mege klinikailag

s ly

zignifikáns különbségeket. é

Farmakokinetikai/farmakodinámiás összefüggés(ek) e

g

táplálék hatása e Postprandialisan adva a nateglinid felszívódásának mértéke (AliU C) változatlan marad. Ugyanakkor az abszorpciós ráta eltolódása mutatható ki, amit a Cmax csökkaenése és a plazma csúcskoncentráció léréséhez szükséges idő (tmax) megnyúlása jellemez. A aStarlix étkezések előtti alkalmazása javasolt. Rendszerint közvetlenül (1 perccel) étkezés előtt veszzik be, de akár 30 perccel az étkezések előtt is bevehető. o

5.3 A preklinikai biztonságossági vizsgálatok eredményei

A hagyományos – farmakológiai biztonsmágossági, ismételt adagolású dózistoxicitási, genotoxicitási,

k o

arcinogenitási, termékenységi-, és plostnatalis fejlődésre kifejtett toxicitási– vizsgálatokból származó nem klinikai jellegű adatok azt igazaolták, hogy a készítmény alkalmazásakor humán vonatkozásban

k g

ülönleges kockázat nem várhartó. A nateglinid patkányokon nem volt teratogén. Nyulaknál a 300 és 500 mg/kg-os dózisok az emfborionális fejlődést károsan befolyásolták, és nőtt a cholecysta agenesia

v

agy a kis epehólyag gyakrorisága (ez az étkezés előtt naponta háromszor a javasolt, 180 mg-os maximális dózisban adoett nateglinid melletti humán terápiás expozíció megközelítőleg 24-szerese és

2 z

8-szorosa), de 150s mg/kg-os dózisnál ezek nem fordultak elő (ez az étkezés előtt naponta háromszor a javasolt, 180 myg-os maximális dózisban adott nateglinid melletti humán terápiás expozíció megközelítőlóeg 17-szerese).

y

g

A

6. GYÓGYSZERÉSZETI JELLEMZŐK

6.1 Segédanyagok felsorolása

STARLIX 60 mg filmtabletta Laktóz-monohidrát, mikrokristályos cellulóz, povidon, kroszkarmellóz-nátrium, magnézium-sztearát, vörös vas-oxid (E 172), hipromellóz, t

t n

itán-dioxid (E 171), ű talkum, z makrogol, s

v g

ízmentes kolloid szilícium-dioxid. e

S m

TARLIX 120 mg filmtabletta

e

L ly

aktóz-monohidrát, é mikrokristályos cellulóz, d povidon, e kroszkarmellóz-nátrium, g

m n

agnézium-sztearát, e sárga vas-oxid (E172), li hipromellóz, a

t t

itán-dioxid (E171), a talkum, z makrogol, o vízmentes, kolloid, szilicium-dioxid. h

a

S b

TARLIX 180 mg filmtabletta

m

L o

aktóz-monohidrát, l mikrokristályos cellulóz, a

p g

ovidon, r kroszkarmellóz-nátrium, fo

m

agnézium-sztearát, r vörös vas-oxid (E172), e

h z

ipromellóz, s titán-dioxid (E17y1),

t g

alkum, ó makrogol, y vízmen tegs, kolloid, szilicium-dioxid.

A

6.2 Inkompatibilitások

Nem értelmezhető.

6.3 Felhasználhatósági időtartam

3 év

6.4 Különleges tárolási előírások

Legfeljebb 30°C-on tárolandó. Az eredeti csomagolásban tárolandó.

6.5 Csomagolás típusa és kiszerelése

Buborékcsomagolás: hőforrasztott, lakkozott alumínium fóliával borított PVC/PE/PVDC buborékcsomagolás. Csomagolási egységek: 12, 24, 30, 60, 84, 120, ill. 360 tabletta. Nem feltétlenül mindegyik kiszerelés vagy hatáserősségű tabletta kerül kereskedelmi forgalomba. t

n

6 ű

.6 A megsemmisítésre vonatkozó különleges óvintézkedések z

s

B g

ármilyen fel nem használt gyógyszer, illetve hulladékanyag megsemmisítését a gyógyeszerekre vonatkozó előírások szerint kell végrehajtani.

m

e

7 ly

. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY JOGOSULTJA é

Novartis Europharm Limited e Vista Building g

E n

lm Park, Merrion Road e Dublin 4 li Írország a

t

a

z

8. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉoLY SZÁMA(I)

STARLIX 60 mg filmtabletta a

EU/1/01/174/001-007 m

lo

STARLIX 120 mg filmtabletta a

rg

EU/1/01/174/008-014 fo

r

STARLIX 180 mg filmetabletta

z

s

EU/1/01/174/015y-021

g

ó

y

9. A g FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY ELSŐ KIADÁSÁNAK/

AMEGÚJÍTÁSÁNAK DÁTUMA

A forgalomba hozatali engedély első kiadásának dátuma: 2001. április 03. A forgalomba hozatali engedély legutóbbi megújításának dátuma: 2006. április 24.

10. A SZÖVEG ELLENŐRZÉSÉNEK DÁTUMA

A gyógyszerről részletes információ az Európai Gyógyszerügynökség internetes honlapján (http://www.ema.europa.eu) található.