1. A GYÓGYSZER NEVE
Tamsudil 0,4 mg módosított hatóanyagleadású kemény kapszula
2. MINŐSÉGI ÉS MENNYISÉGI ÖSSZETÉTEL
0,4 mg tamszulozin‑hidroklorid kemény kapszulánként.
A segédanyagok teljes listáját lásd a 6.1 pontban.
3. GYÓGYSZERFORMA
Módosított hatóanyagleadású kemény kapszula.
Kemény zselatin kapszula narancssárga kapszulatesttel és olívazöld kapszulatetővel. A kapszula fehér vagy törtfehér pelleteket tartalmaz.
4. KLINIKAI JELLEMZŐK
4.1 Terápiás javallatok
Jóindulatú prosztata‑megnagyobbodás (benignus prosztata hyperplasia ‑ BHP) következtében jelentkező alsó húgyúti tünetek kezelésére.
4.2 Adagolás és alkalmazás
Adagolás
Naponta egy kapszula a reggeli vagy a napi első étkezés után.
Az alkalmazás módja
A kapszulát egészben kell lenyelni egy pohár vízzel állva vagy ülve (nem fekve). A kapszulát nem szabad összetörni vagy szétnyitni, mivel az befolyásolhatja az elnyújtott hatóanyag-leadást.
Gyermekek
A tamszulozin biztonságosságát és hatásosságát 18 év alatti gyermekeknél nem igazolták. A jelenleg rendelkezésre álló adatok az 5.1 pontban kerülnek ismertetésre.
4.3 Ellenjavallatok
A készítmény hatóanyagá(ai)val vagy a 6.1 pontban felsorolt bármely segédanyagával szembeni túlérzékenység, beleértve a gyógyszer okozta angiooedemát is.
Korábban megfigyelt orthostaticus hypotonia (orthostaticus hypotonia az anamnézisben).
Súlyos májelégtelenség.
4.4 Különleges figyelmeztetések és az alkalmazással kapcsolatos óvintézkedések
Egyéb α1‑adrenoreceptor antagonistákhoz hasonlóan a tamszulozin‑kezelés során egyedi esetekben vérnyomáscsökkenés jöhet létre, aminek eredményeként ritkán ájulás következhet be. A beteget az orthostaticus hypotonia első jeleire (szédülés, gyengeség) le kell ültetni vagy fektetni, amíg a tünetek meg nem szűnnek.
A tamszulozinnal történő kezelés megkezdése előtt a beteget ki kell vizsgálni annak érdekében, hogy kizárható legyen egyéb olyan állapotok fennállása, melyek a benignus prostata hyperplasiahoz hasonló tüneteket mutathatnak. A prosztata rektális vizsgálatát el kell végezni és ‑ amennyiben szükséges ‑ meg kell határozni a prostata specifikus antigén (PSA) szintet a kezelés megkezdése előtt, majd később rendszeres időközönként.
A tamszulozint súlyos vesekárosodásban szenvedő betegek esetén (kreatinin‑clearance < 10 ml/perc) körültekintően kell alkalmazni, mivel a gyógyszert ezeknél a betegeknél nem vizsgálták.
Angiooedemát ritkán jelentettek tamszulozin‑kezeléssel összefüggésben. A kezelést azonnal abba kell hagyni, és a beteget az oedema megszűnéséig ellenőrizni kell. A tamszulozin ilyen esetben nem adható újra.
Cataracta műtét során.”Intraoperatív Floppy Iris Szindrómát˝ (IFIS, a szűk pupilla szindróma variánsa) észleltek néhány tamszulozin‑hidrokloriddal kezelés alatt álló, illetve előzőleg tamszulozinnal kezelt betegnél. Az IFIS növelheti a szemészeti komplikációk kockázatát a műtét alatt és után.
Egyes közlések szerint a tamszulozin‑hidrokloriddal végzett kezelés felfüggesztése a cataracta műtét előtt 1‑2 héttel segíthet, azonban eddig nem állapították meg a kezelés felfüggesztésének előnyeit. IFIS eseteiről azoknál a betegeknél is beszámoltak, akik cataracta műtét előtt hosszabb ideig nem szedték a tamszulozint.
A tamszulozin‑hidrokloriddal végzett kezelést nem ajánlott azon betegeknél elindítani, akiknél cataracta műtétet terveznek. A preoperatív vizsgálatok során a cataracta műtétet végző orvosnak és a szemészeknek meg kell győződniük arról, hogy a cataracta‑műtétre előjegyzett beteget kezelik‑e vagy kezelték‑e tamszulozinnal, annak érdekében, hogy az IFIS műtét alatti kezeléséhez a megfelelő feltételeket biztosítsák.
Gyengén metabolizáló CYP2D6 fenotípusú betegeknél a tamszulozin‑hidroklorid nem alkalmazható együtt erős CYP3A4‑inhibitorokkal.
A tamszulozin‑hidroklorid csak kellő elővigyázatosság mellett adható együtt erős, illetve közepesen erős CYP3A4‑inhibitorokkal (lásd 4.5 pont).
Segédanyagok
Nátrium
A készítmény kevesebb, mint 1 mmol (23 mg) nátriumot tartalmaz tablettánként, azaz gyakorlatilag
„nátriummentes”.
4.5 Gyógyszerkölcsönhatások és egyéb interakciók
Gyógyszerkölcsönhatás vizsgálatokat csak felnőttek körében végeztek.
Nem figyeltek meg kölcsönhatást, amikor a tamszulozin‑hidrokloridot atenolollal, enalaprillal, vagy teofillinnel adták együtt. Az egyidejűleg alkalmazott cimetidin emeli, a furoszemid pedig csökkenti a tamszulozin plazmakoncentrációját, minthogy azonban a koncentráció a normál tartományon belül marad, az adagolást nem szükséges megváltoztatni.
In vitro vizsgálatokban a diazepám, propranolol, triklórmetiazid, klórmadinon, amitriptilin, diklofenák, glibenklamid, szimvasztatin, warfarin nem változtatta meg a tamszulozin szabad frakciókat humán plazmában és a tamszulozin sem változtatta meg a diazepam, propranolol, triklórmetiazid és klórmadinon szabad frakcióit.
A diklofenak és a warfarin fokozhatja a tamszulozin eliminációjának sebességét.
Tamszulozin‑hidroklorid és erős CYP3A4‑inhibitorok egyidejű alkalmazása fokozott tamszulozin‑hidroklorid expozíciót eredményezhet. Ketokonazollal (erős CYP3A4‑inhibitor) együtt alkalmazva a tamszulozin‑hidroklorid AUC és Cmax értékei sorrendben 2,8‑szeresre, illetve 2,2‑szeresre emelkedtek.
Gyengén metabolizáló CYP2D6 fenotípusú betegeknél a tamszulozin‑hidroklorid nem alkalmazható együtt erős CYP3A4‑inhibitorokkal.
A tamszulozin‑hidroklorid csak kellő elővigyázatosság mellett adható együtt erős, illetve közepesen erős CYP3A4‑inhibitorokkal.
Tamszulozin‑hidroklorid és az erős CYP3A4‑inhibitor paroxetin egyidejű alkalmazása a tamszulozin‑hidroklorid Cmax és AUC értékeinek sorrendben 1,3‑szeres, illetve 1,6‑szeres emelkedését eredményezte, de ezeket az emelkedéseket nem tartják klinikailag jelentősnek.
Más α1-adrenoreceptor antagonistával történő egyidejű alkalmazásakor csökkenhet a vérnyomás.
4.6 Termékenység, terhesség és szoptatás
A tamszulozin nők számára nem javallott.
Ejakulációs zavarokat figyeltek meg a tamszulozinnal végzett rövid‑, illetve hosszú távú klinikai vizsgálatokban. Ejakulációs zavarokról, retrográd ejakulációról és ejakulációs képtelenségről számoltak be a forgalomba hozatalt követően.
4.7 A készítmény hatásai a gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges képességekre
A készítménynek a gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges képességeket befolyásoló hatásait nem vizsgálták. A betegek figyelmét mindamellett fel kell hívni arra, hogy a tamszulozin szédülést okozhat.
4.8 Nemkívánatos hatások, mellékhatások
|
Szervrendszer osztály |
Gyakori (>1/100‑ <1/10) |
Nem gyakori (>1/1000‑ <1/100) |
Ritka (>1/10 000‑ <1/1000) |
Nagyon ritka (<1/10 000)
|
Nem ismert gyakoriságú
|
|
Idegrendszeri betegségek és tünetek |
Szédülés (1,3%) |
Fejfájás |
Ájulás | ||
|
Szívbetegségek és a szívvel kapcsolatos tünetek |
|
Palpitatio |
| ||
|
Érbetegségek és tünetek |
|
Orthostaticus hypotonia |
| ||
|
Légzőrendszeri, mellkasi és mediastinalis betegségek és tünetek |
|
Rhinitis |
|
Epistaxis |
|
|
Emésztőrendszeri betegségek és tünetek |
|
Székrekedés, hasmenés, hányinger, hányás |
|
szájszárazság |
|
|
A bőr és bőralatti szövet betegségei és tünetei |
|
Kiütés, pruritus, urticaria |
Angiooedema |
Stevens‑ Johnson szindróma |
Erythema multiforme, exfoliativ dermatitis |
|
A nemi szervekkel és az emlőkkel kapcsolatos betegségek és tünetek |
Ejakulációs zavarok Retrográd ejakuláció, ejakulációs képtelenség |
|
Priapismus | ||
|
Általános tünetek, az alkalmazás helyén fellépő reakciók |
|
Asthenia |
| ||
|
Szembetegségek és szemészeti tünetek |
|
|
Homályos látás, látászavar |
Cataracta műtét során a tamszulozin‑terápiával összefüggő Intraoperativ Floppy Iris Szindróma (IFIS) néven ismert szűk pupilla állapotot észleltek a forgalomba hozatal utáni mellékhatás figyelés során (lásd még a 4.4 pont).
Forgalomba hozatalt követő tapasztalatok: A fent feltüntetett mellékhatások mellett pitvarfibrillációt, arrhytmiát, tachycardiát és dyspnoét jelentettek a tamszulozin alkalmazásával kapcsolatban. Mivel ezek a spontán jelentett események a világ minden részéről beérkező, a forgalomba hozatalt követő tapasztalatokból származnak, ezért sem az események gyakoriságát, sem a tamszulozinnal való ok‑okozati összefüggésüket nem lehet megbízhatóan meghatározni.
Feltételezett mellékhatások bejelentése
A gyógyszer engedélyezését követően lényeges a feltételezett mellékhatások bejelentése, mert ez fontos eszköze annak, hogy a gyógyszer előny/kockázat profilját folyamatosan figyelemmel lehessen kísérni. Az egészségügyi szakembereket kérjük, hogy jelentsék be a feltételezett mellékhatásokat a hatóság részére az V. függelékben található elérhetőségek valamelyikén keresztül.
4.9 Túladagolás
Tünetek
A tamszulozin‑hidroklorid túladagolás potenciálisan súlyos hypotoniás hatásokhoz vezethet. Súlyos hypotoniás hatásokat különböző mértékű túladagolásokban is megfigyeltek.
Kezelés
Akut hypotonia előfordulásakor a beteget cardiovascularis támogató kezelésben kell részesíteni. A vérnyomást és a pulzust a beteg fektetésével lehet helyreállítani. Amennyiben ez nem elégséges, volumennövelőket, és ‑ ha szükséges ‑ érszűkítőket kell alkalmazni. A veseműködést ellenőrizni kell és általános tüneti kezelést kell alkalmazni. Tekintettel arra, hogy a tamszulozin nagymértékben kötődik a plazmafehérjékhez, a dialízis valószínűleg nem hatásos.
A felszívódás megakadályozására alkalmazhatók olyan beavatkozások, mint pl. a hánytatás. Amennyiben nagy mennyiségről van szó, gyomormosást lehet végezni, valamint aktív szenet és ozmotikus hashajtót, például nátrium‑szulfátot lehet adni.
5. FARMAKOLÓGIAI TULAJDONSÁGOK
5.1 Farmakodinámiás tulajdonságok
Farmakoterápiás csoport: Benignus prostata hypertrophia gyógyszerei; α1A adrenoreceptor antagonisták.
ATC kód: G04CA02
A tamszulozin α1A adrenoreceptor antagonista. A készítmény kizárólag a prosztata betegségeinek kezelésére alkalmazható.
Hatásmechanizmus
A tamszulozin szelektíven és kompetitív módon kötődik a simaizmok összehúzódásában szerepet játszó posztszinaptikus α1A adrenoreceptorokhoz és ezáltal ellazítja a prosztata és a húgycső simaizmait.
Farmakodinámiás hatások
A tamszulozin fokozza a maximális vizeletáramlási sebességet a prosztata és húgycső simaizmainak ellazítása és az így biztosított obstrukció csökkentés révén.
A gyógyszer javítja mind az irritatív, mind az obstruktív tüneteket, melyekben az alsó húgyutak simaizmainak összehúzódása fontos szerepet játszik.
Az alfa‑blokkolók a perifériás ellenállás csökkentésén keresztül csökkenthetik a vérnyomást. Normális vérnyomású betegeknél a tamszulozinnal végzett vizsgálatok során nem figyeltek meg semmilyen klinikailag jelentős vérnyomáscsökkenést.
A gyógyszer vizelettartási és vizeletürítési tünetekre gyakorolt hatása a tartósan megmarad a hosszú távú terápia alatt, melynek eredményeként a műtéti beavatkozás szükségessége jelentősen késleltethető.
Gyermekek
Kettős vak, randomizált, placebo‑kontrollos, dózismegállapító vizsgálatot végeztek neuropathiás húgyhólyagban szenvedő gyermekeken. Összesen 161 (2 és 16 éves kor közötti) gyermeket randomizáltak és kezeltek a tamszulozin 3 dózisának (alacsony [0,001–0,002 mg/ttkg], közepes [0,002–0,004 mg/ttkg] és magas [0,004–0,008 mg/ttkg]) egyikével vagy placebóval. Az elsődleges végpontot a detrusor vizeletvesztési nyomás (LPP/detrusor leak point pressure) 40 H2Ocm érték alá csökkenése jelentette, amit azonos napon végzett két mérés alapján határoztak meg. A másodlagos végpontok az alábbiak voltak: a detrusor LPP tényleges és százalékos változása a kiindulási értékhez képest, a hydronephrosis és a hydroureter mértékének csökkenése vagy stabilizációja, a katéterezésnél nyert vizelet mennyiségének változása, valamint a vizeletürítések száma a katéterezéseknél, amelyeket a katéterezési naplóban rögzítettek alapján állapítottak meg. A placebo csoport és a 3 tamszulozin csoport egyike között sem találtak statisztikailag szignifikáns különbséget, sem az elsődleges, sem bármelyik másodlagos végpont esetében. Egyik dózisszint esetében sem figyeltek meg dózis‑hatás összefüggést.
5.2 Farmakokinetikai tulajdonságok
Felszívódás
A tamszulozin gyorsan felszívódik a belekből, biohasznosulása csaknem teljes. Az abszorpció lelassul, ha a gyógyszert étkezés után veszik be. A felszívódás egyenletessé tehető, ha a tamszulozint mindig reggeli után veszik be.
A tamszulozin kinetikája lineáris.
A tamszulozint egyszeri adagban, kiadós étkezés után bevéve, a plazmában a csúcskoncentráció körülbelül hat óra elteltével alakul ki. A dinamikus egyensúlyi (steady-state) állapotot a többszöri dózis ötödik napjára éri el, amikor a Cmax a betegeknél körülbelül kétharmaddal magasabb, mint egyszeri dózis után. Bár ezt csupán időseknél mutatták ki, ugyanilyen eredményre lehetne számítani fiatalabb betegeknél is.
A tamszulozin plazmaszintje betegenként igen változó, mind egyszeri, mind többszöri adagolás után.
Eloszlás
Embereknél a tamszulozin több mint 99%‑a plazmafehérjékhez kötődik, eloszlási térfogata kicsi (körülbelül 0,2 l/ttkg).
Biotranszformáció
A tamszulozin first‑pass metabolikus hatása nem számottevő. A tamszulozin legnagyobb része változatlan formában található a plazmában. A hatóanyag a májban metabolizálódik.
Patkányokon végzett kísérletek azt mutatták, hogy a tamszulozin a mikroszómális májenzimeket csupán kismértékben indukálja.
A metabolitok nem olyan hatékonyak és nem annyira toxikusak, mint maga a hatóanyag.
Elimináció
A tamszulozin és metabolitjai legnagyobbrészt a vizelettel kerülnek kiválasztásra, a dózis körülbelül 9%‑a változatlan formában ürül.
A tamszulozin betegeknél mért eliminációs felezési ideje körülbelül 10 óra (ha étkezés után veszik be) és 13 óra dinamikus egyensúlyi állapotban.
5.3 A preklinikai biztonságossági vizsgálatok eredményei
Az egyszeri és ismételt dózisú toxicitási vizsgálatokat egereken, patkányokon és kutyákon végezték. A reproduktív toxicitást patkányoknál, a karcinogenitást egereknél és patkányoknál, valamint a genotoxicitást in vivo és in vitro vizsgálták.
A nagydózisú tamszulozin esetén talált általános toxicitási profil megegyezik az alfa‑adrenerg antagonistákhoz kapcsolódó farmakológiai hatással.
Igen nagy dózisok mellett kutyáknál az EKG eredményekben változásokat tapasztaltak, ennek azonban feltételezhetően nincs semmilyen klinikai jelentősége. A vizsgálatokban a tamszulozin nem mutatott semmilyen jelentős genotoxikus tulajdonságot.
Tamszulozin hatására nőstény patkányoknál és egereknél az emlőmirigyekben nagyobb proliferativ változásokat figyeltek meg. Ezeket az eredményeket, melyek feltételezhetően közvetetten a hyperprolactinaemiához kapcsolódnak és csak nagyon nagy dózisok beadása után jelentkeznek, nem tekintik klinikailag szignifikánsnak.
6. GYÓGYSZERÉSZETI JELLEMZŐK
6.1 Segédanyagok felsorolása
Kapszulatöltet:
mikrokristályos cellulóz,
metakrilsav–etakrilát kopolimer,
poliszorbát 80,
nátrium‑lauril-szulfát,
trietil-citrát,
talkum.
Kapszulatok:
zselatin,
indigókármin (E132),
titán-dioxid (E171),
sárga vas-oxid (E172),
vörös vas‑oxid (E172),
fekete vas-oxid (E172).
6.2 Inkompatibilitások
Nem értelmezhető.
6.3 Felhasználhatósági időtartam
3 év.
6.4 Különleges tárolási előírások
Buborékcsomagolás: Az eredeti csomagolásban tárolandó.
Tablettatartály: A tartályt tartsa jól lezárva.
6.5 Csomagolás típusa és kiszerelése
PVC/PE/PVDC//Al buborékcsomagolásban és dobozban, vagy gyermekbiztonsági PP kupakkal lezárt HDPE tartályban és dobozban: 10, 14, 20, 28, 30, 50, 56, 60, 90, 100 vagy 200 darab kapszula.
Nem feltétlenül mindegyik kiszerelés kerül kereskedelmi forgalomba.
6.6 A megsemmisítésre vonatkozó különleges óvintézkedések és egyéb, a készítmény kezelésével kapcsolatos információk
A megsemmisítésre vonatkozóan nincsenek különleges előírások.
Megjegyzés: (egy keresztes)
Osztályozás: II./1 csoport
Korlátozott érvényű orvosi rendelvényhez kötött, szakorvosi kórházi diagnózist követő járóbeteg-ellátásban alkalmazható gyógyszer (J).
7. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY JOGOSULTJA
Teva B.V.
Swensweg 5
2031 GA Haarlem
Hollandia
8. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY SZÁMAI
OGYI-T-20047/01 (30 × buborékcsomagolásban)
OGYI-T-20047/02 (90 × buborékcsomagolásban)
OGYI-T-20047/03 (14 × buborékcsomagolásban)
9. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY ELSŐ KIADÁSÁNAK/ MEGÚJÍTÁSÁNAK DÁTUMA
A forgalomba hozatali engedély első kiadásának dátuma: 2006. 02. 14.
A forgalomba hozatali engedély legutóbbi megújításának dátuma: 2010. 09. 09.
10. A SZÖVEG ELLENŐRZÉSÉNEK DÁTUMA
2020. augusztus 8.