1. A GYÓGYSZER NEVE
Tenaxum 1 mg tabletta
2. MINŐSÉGI ÉS MENNYISÉGI ÖSSZETÉTEL
1 mg rilmenidint (1,544 mg rilmenidin-dihidrogén-foszfát formájában) tartalmaz tablettánként.
Ismert hatású segédanyag
47 mg laktóz-monohidrátot tartalmaz tablettánként.
A segédanyagok teljes listáját lásd a 6.1 pontban.
3. GYÓGYSZERFORMA
Tabletta.
Fehér színű, korong alakú, domború felületű, mindkét oldalán mélynyomású ”H” jelzéssel ellátott tabletta. Átmérője: 6 mm, magassága: 3 mm.
4. KLINIKAI JELLEMZŐK
4.1 Terápiás javallatok
Essentialis hypertonia.
4.2 Adagolás és alkalmazás
Adagolás
A javasolt adag naponta 1-szer 1 mg (1 tabletta), reggel étkezés előtt. Ha egyhavi kezelést követően a vérnyomáskontroll nem kielégítő, az adag emelhető naponta 2-szer 1 mg-ra (étkezések előtt 1 tabletta reggel, 1 tabletta este).
A kezelést tartósan kell folytatni. Elhagyása a dózis fokozatos csökkentésével történhet.
Különleges betegcsoportok
Vesekárosodás
Veseműködési zavarban, amennyiben a kreatinin-clearence nagyobb, mint 15 ml/perc, a kezdő dózist nem kell módosítani. Súlyos veseműködési zavarban (kreatinin-clearence < 15 ml/perc) ez a gyógyszer nem alkalmazható (lásd 4.3 pont).
Idősek
A Tenaxum adható idős és diabeteses hypertoniásoknak is.
Gyermekek és serdülők
A Tenaxum tabletta nem javasolt 18 év alatti gyermekek és serdülők számára a biztonságosságra és a hatásosságra vonatkozó adatok hiánya miatt.
Az alkalmazás módja
Szájon át történő alkalmazásra.
4.3 Ellenjavallatok
· A készítmény hatóanyagával vagy a 6.1 pontban felsorolt bármely segédanyagával szembeni túlérzékenység.
· Súlyos depresszió.
· Súlyos veseműködési zavar (kreatinin-clearence < 15 ml/perc).
· Szultoprid egyidejű alkalmazása (lásd 4.5 pont).
4.4 Különleges figyelmeztetések és az alkalmazással kapcsolatos óvintézkedések
A Tenaxum hirtelen elhagyása kerülendő. A kezelést fokozatosan, egyre csökkenő dózisok alkalmazásával kell felfüggeszteni.
A közelmúltban vascularis történésen (stroke, myocardialis infarctus) átesett betegeknek a Tenaxum –hasonlóan egyéb vérnyomáscsökkentőkhöz – csak rendszeres orvosi ellenőrzés mellett adható.
A rilmenidin alkalmazásával járó szívfrekvencia-csökkenés kockázata és a bradycardia kialakulásának kockázata miatt a kezelés megkezdését gondosan mérlegelni kell a bradycardiás betegeknél, illetve azoknál, akiknél a bradycardia rizikófaktorai fennállnak (mint például idős betegek, sick-sinus szindróma, AV-blokk, szívelégtelenség fennállása, vagy bármely olyan állapot, amelyben a szívfrekvenciát fokozott szimpatikus tónus tartja fent). Ezeknél a betegeknél a szívfrekvencia monitorozása szükséges, különösen a kezelés első 4 hetében.
A kezelés alatt alkohol fogyasztása nem ajánlott (lásd 4.5 pont).
A Tenaxum együttadása szívelégtelenség kezelésére alkalmazott béta‑blokkolókkal (bizoprolol, karvedilol, metoprolol) nem javasolt (lásd 4.5 pont).
A Tenaxum együttadása MAO-inhibitorokkal nem javasolt (lásd 4.5 pont).
Orthostaticus hypotensio kialakulásának lehetősége miatt, az idős betegeket figyelmeztetni kell az elesés fokozott kockázatára.
Segédanyagok
A Tenaxum tabletta laktózt tartalmaz. Ritkán előforduló, örökletes galaktózintoleranciában, teljes laktázhiányban vagy glükóz-galaktóz malabszorpcióban a készítmény nem szedhető.
A készítmény kevesebb, mint 1 mmol (23 mg) nátriumot tartalmaz tablettánként, azaz gyakorlatilag „nátriummentes”.
4.5 Gyógyszerkölcsönhatások és egyéb interakciók
Együttadása ellenjavallt (lásd 4.3 pont):
· Szultoprid
Kamrai arrhythmia, különösen torsades de pointes fokozott kockázata.
Az egyidejű alkalmazás nem javasolt (lásd 4.4 pont):
· Alkohol
A vegyület szedatív hatását az alkohol fokozza. A csökkent éberség miatt a gépjárművezetés és gépek kezelése veszélyes lehet. Kerülje az alkoholos italok, és az alkoholtartalmú gyógyszerek fogyasztását.
· Szívelégtelenség kezelésére alkalmazott béta‑blokkolók (bizoprolol, karvedilol, metoprolol)
Béta-blokkolóval és vazodilatátorral kezelt szívelégtelenségben káros lehet a szimpatikus tónus centrális csökkentése és a központi hatású vérnyomáscsökkentők vazodilatátor hatása.
· MAO‑inhibitorok
A rilmenidin vérnyomáscsökkentő hatását részben antagonizálhatják.
Óvatossággal alkalmazható kombinációk:
· Baklofen
A vérnyomáscsökkentő hatás fokozódása. Monitorozni kell a vérnyomást, és a vérnyomáscsökkentő dózisát szükség esetén módosítani kell.
· Béta‑blokkolók
Jelentősen emelkedhet a vérnyomás, ha a centrálisan ható vérnyomáscsökkentő alkalmazását hirtelen abbahagyják. Kerülni kell a centrálisan ható vérnyomáscsökkentő hirtelen leállítását. Klinikai monitorozás szükséges.
· Torsades de pointes kialakulását előidéző gyógyszerek (kivéve a szultoprid):
- Ia. csoportba tartozó antiaritmiás szerek (kinidin, hidrokinidin, dizopiramid);
- III. csoportba tartozó antiaritmiás szerek (amiodaron, dofetilid, ibutilid, szotalol);
- bizonyos neuroleptikumok: fenotiazinok (klórpromazin, levomepromazin, tioridazin), benzamidok (amiszulprid, szulpirid, tiaprid), butirofenonok (droperidol, haloperidol), egyéb neuroleptikumok (pimozid);
- egyéb gyógyszerek: bepridil, ciszaprid, difemanil, iv. eritromicin, halofantrin, mizolasztin, moxifloxacin, pentamidin, iv. spiramicin, iv. vinkamin.
Kamrai arrhythmia, különösen torsades de pointes fokozott kockázata. Klinikai és EKG‑monitorozás szükséges.
· Triciklikus antidepresszánsok
A rilmenidin vérnyomáscsökkentő hatását részben antagonizálhatják.
· Egyéb antihipertenzív szerek
A vérnyomáscsökkentő hatás fokozódása, orthostaticus hypotensio fokozott veszélye.
Kombinációk, amelyeket figyelembe kell venni:
· Alfa-blokkolók
A vérnyomáscsökkentő hatás fokozódása, orthostaticus hypotensio fokozott veszélye.
· Amifosztin
Fokozott vérnyomáscsökkentő hatás.
· Kortikoszteroidok (kivéve az Addison-kórban szubsztitúciós kezelésként adott hidrokortizon), tetrakozaktid (szisztémásan adva).
A vérnyomáscsökkentő hatás csökken (a kortikoszteroidok által kiváltott folyadék-/nátriumretenció miatt).
· Neuroleptikumok, imipramin (antidepresszáns)
A vérnyomáscsökkentő hatás fokozódása, orthostaticus hypotensio veszélye (kumulatív hatás).
· Egyéb központi idegrendszeri depresszánsok: morfin‑származékok (fájdalomcsillapítók, köhögéscsillapítók és szubsztitúciós szerek), benzodiazepinek, benzodiazepinektől eltérő anxiolitikumok, altatók, neuroleptikumok, szedatív H1-hisztamin‑antagonisták, szedatív antidepresszánsok (amitriptilin, doxepin, mianszerin, mirtazapin, trimipramin), egyéb centrálisan ható vérnyomáscsökkentő szerek, baklofen, talidomid, pizotifen, indoramin.
A központi idegrendszeri depresszió fokozódik. A koncentrációra kifejtett hatás miatt a gépjárművezetés és a gépek kezelése veszélyes lehet.
4.6 Termékenység, terhesség és szoptatás
Terhesség
A rilmenidin terhes nőknél történő alkalmazása tekintetében nincs, vagy csak korlátozott mennyiségű információ (kevesebb, mint 300 terhességi vizsgálati eredmény) áll rendelkezésre.
Állatkísérletek nem igazoltak direkt vagy indirekt káros hatásokat a reproduktív toxicitás tekintetében (lásd 5.3 pont).
A Tenaxum alkalmazása elővigyázatosságból kerülendő a terhesség alatt.
Szoptatás
Nem ismert, hogy a rilmenidin vagy metabolitjai kiválasztódnak-e a humán anyatejbe. A rendelkezésre álló, állatkísérletek során nyert farmakodinámiás/toxikológiai adatok a rilmenidin és/vagy a rilmenidin metabolitjainak kiválasztódását igazolták az anyatejbe. Az anyatejjel táplált csecsemőre nézve a kockázatot nem lehet kizárni.
A Tenaxum alkalmazása nem javallt a szoptatás alatt.
Termékenység
Patkányokon végzett reprodukciós vizsgálatokban nem figyeltek meg a termékenységet befolyásoló hatást (lásd 5.3 pont).
4.7 A készítmény hatásai a gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges képességekre
Nem végeztek vizsgálatot a készítmény hatásáról a gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges képességekre. Figyelembe véve azonban, hogy az aluszékonyság gyakori mellékhatás, a betegeket figyelmeztetni kell, hogy ez hatással lehet a gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges képességeikre.
4.8 Nemkívánatos hatások, mellékhatások
A biztonságossági profil összefoglalása:
Kontrollos vizsgálatokban, napi egyszer 1 mg rilmenidinnel kezelt betegek esetében, a mellékhatások előfordulási gyakorisága hasonló volt a placebocsoportban tapasztaltakéhoz.
Kontrollos összehasonlító vizsgálatokban a mellékhatások előfordulási gyakorisága szignifikánsan alacsonyabb volt a napi 2 mg rilmenidinnel kezelt csoportban, mint a klonidin (0,15‑0,30 mg/nap) vagy alfa‑metildopa (500‑1000 mg/nap) esetében.
A mellékhatások táblázatos összefoglalása:
A következő mellékhatásokat vagy nemkívánatos eseményeket jelentették az alábbi gyakorisági kategóriák szerint:
Nagyon gyakori (≥ 1/10)
Gyakori (≥ 1/100 - < 1/10)
Nem gyakori (≥ 1/1000 - < 1/100)
Ritka (≥ 1/10 000 - < 1/1000)
Nagyon ritka (< 1/10 000)
Nem ismert (a rendelkezésre álló adatokból nem állapítható meg).
|
Szervrendszer |
Gyakoriság |
Mellékhatás |
|
Pszichiátriai kórképek |
Gyakori |
Szorongás |
|
Depresszió |
||
|
Álmatlanság |
||
|
Idegrendszeri betegségek és tünetek |
Gyakori |
Aluszékonyság |
|
Fejfájás |
||
|
Szédülés |
||
|
Szívbetegségek és a szívvel kapcsolatos tünetek |
Gyakori |
Palpitatio |
|
Nem ismert |
Bradycardia |
|
|
Érbetegségek és tünetek |
Gyakori |
Hideg végtagok |
|
Nem gyakori |
Hőhullám |
|
|
Orthostaticus hypotonia |
||
|
Emésztőrendszeri betegségek és tünetek |
Gyakori |
Felső hasi fájdalom |
|
Szájszárazság |
||
|
Hasmenés |
||
|
Székrekedés |
||
|
Nem gyakori |
Hányinger |
|
|
A bőr és a bőr alatti szövet betegségei és tünetei |
Gyakori |
Viszketés |
|
Bőrkiütés |
||
|
A csont- és izomrendszer, valamint a kötőszövet betegségei és tünetei |
Gyakori |
Izomgörcsök |
|
A nemi szervekkel és az emlőkkel kapcsolatos betegségek és tünetek |
Gyakori |
Szexuális diszfunkció |
|
Általános tünetek, az alkalmazás helyén fellépő reakciók |
Gyakori |
Gyengeség |
|
Fáradékonyság |
||
|
Oedema |
Feltételezett mellékhatások bejelentése
A gyógyszer engedélyezését követően lényeges a feltételezett mellékhatások bejelentése, mert ez fontos eszköze annak, hogy a gyógyszer előny/kockázat profilját folyamatosan figyelemmel lehessen kísérni.
Az egészségügyi szakembereket kérjük, hogy jelentsék be a feltételezett mellékhatásokat a hatóság részére az V. függelékben található elérhetőségek valamelyikén keresztül.
4.9 Túladagolás
Tünetek
Túladagolással kapcsolatban korlátozott mennyiségű adat áll rendelkezésre. A leginkább várható tünetek a jelentős hypotensio és az éberségi zavarok.
Kezelés
Tüneti kezelést kell alkalmazni. A gyomormosás mellett, az ajánlott kezelés részeként, jelentős hypotensio esetén szimpatomimetikumok adása is szükséges lehet.
A rilmenidin gyengén haemodializálható.
5. FARMAKOLÓGIAI TULAJDONSÁGOK
5.1 Farmakodinámiás tulajdonságok
Farmakoterápiás csoport: Központi hatású adrenerg anyagok, imidazolin‑receptor‑agonisták, ATC kód: C02A C06
Az agytörzsi, a perifériás és a renalis I1‑imidazolin‑receptorokon kifejtett agonista hatáson keresztül a rilmenidin mind centrálisan, mind perifériásan gátolja a szimpatomimetikus aktivitást, ezáltal csökkenti az artériás vérnyomást.
A Tenaxum különböző normo- és hipertenzív állatmodellekben dózisfüggő vérnyomáscsökkentő hatást mutat. Ezt a hatását igazolták hypertoniás betegek esetében is.
A Tenaxum – az alkalmazott dózistól függő mértékben – csökkenti mind a szisztolés, mind a diasztolés vérnyomást úgy fekvő, mind álló helyzetben. Terápiás dózisokban (naponta 1-szer 1 mg, vagy naponta 2-szer 1 mg) alkalmazva, kettős vak vizsgálatok során hatásosnak bizonyult enyhe és közepesen súlyos hypertoniában szenvedő betegek esetében, mind placebóval, mind egyéb antihipertenzívumokkal összehasonlítva. Hatása 24 óráig tartott. A hosszú távú vizsgálatok tolerancia kialakulását nem igazolták.
Terápiás adagban nem befolyásolja a szív működését, nem vezet víz-, vagy Na‑retencióhoz és nem befolyásolja az anyagcserét.
A Tenaxum úgy tartja fenn szignifikáns antihipertenzív hatását 24 órán keresztül a teljes perifériás ellenállás csökkentése révén, hogy eközben nem változik a perctérfogat. Nem változik a szívizom kontraktilitása és a cardialis elektrofiziológiai paraméterek sem. Nem befolyásolja a szívfrekvencia terhelésfüggő változását.
Nem változtatja meg a vese véráramlását, sem a glomerulus filtrációt, sem a filtrációs frakciót. A Tenaxum nem befolyásolja a vércukorszint szabályozását diabeteses betegek esetében sem (tekintet nélkül arra, hogy IDDM-ben vagy NIDDM-ben szenvednek), valamint nem befolyásolja a zsíranyagcserét sem.
5.2 Farmakokinetikai tulajdonságok
Felszívódás
Per os alkalmazva a rilmenidin a béltraktusból gyorsan és jól felszívódik. A plazma csúcskoncentráció (3,5 ng/ml), 1 mg rilmenidin bevételét követően, 1,5‑2 órával mérhető.
First-pass effektus nincs, a biohasznosulás csaknem 100%. A farmakokinetika csekély egyedi különbségeket mutat, az étkezés nem befolyásolja. Az ajánlott terápiás tartományban a felszívódás nem változik.
Eloszlás
Plazmafehérjékhez való kötődése 10% alatti. Megoszlási térfogata 5 liter/kg.
Biotranszformáció:
Igen kismértékben metabolizálódik (hidrolízis, oxidáció). Ezen inaktív metabolitok mentesek az alfa2‑agonista hatástól és nyomokban megtalálhatók a vizeletben.
Elimináció
A rilmenidin döntően a vesén keresztül eliminálódik, a beadott dózis 65%-a változatlan formában választódik ki a vizelettel. A renális kiválasztás az összkiválasztás 2/3-áért felelős.
Eliminációs felezési ideje 8 óra, ezt sem az alkalmazott dózis nagysága, sem az ismételt adagolás nem befolyásolja. Farmakodinamiás hatása ennél hosszabb, 1 mg adását követően szignifikáns antihipertenzív hatás 24 óra múlva is igazolható.
Steady-state állapot a 3. naptól kezdve alakul ki. Hypertoniás betegek plazmakoncentrációja 2 év elteltével is stabil maradt.
Vesekárosodás:
Tekintettel arra, hogy a hatóanyag kiválasztása döntően vesén keresztül történik, vesekárosodás eliminációja – a kreatinin‑clearence-től függő mértékben – lelassul.
Súlyos veseelégtelenségben (kreatinin‑clearence < 15 ml/perc) a felezési idő kb. 35 óra.
Májkárosodás
A felezési idő 12±1 óra.
Idősek
A farmakokinetikai vizsgálatok szerint időskorban (70 éveseknél vagy idősebbeknél) az eliminációs felezési idő hosszabb, 13±1 óra.
5.3 A preklinikai biztonságossági vizsgálatok eredményei
A rágcsálóknak adott maximális nem‑letális dózis 4000‑5500‑szorosa volt a humán per os terápiás dózisnak. A mérgezési tünetek központi idegrendszeriek voltak (convulsiók), dózisfüggőknek bizonyultak és főleg letális vagy közel letális dózisoknál jelentkeztek. Maximum 1 mg/ttkg/nap adaggal vagy a humán terápiás dózis 30-szorosával rágcsálókban, kutyákban és majmokban végzett ismételt adagolású toxicitási vizsgálatok során sem a kiválasztó szervek, sem bármely egyéb szerv károsodására utaló jelet nem észleltek.
A humán terápiás dózis 250-szeresével végzett állatkísérletek során sem embriotoxikus, sem teratogén hatás nem igazolódott.
6. GYÓGYSZERÉSZETI JELLEMZŐK
6.1 Segédanyagok felsorolása
Szilárd paraffin
Vízmentes kolloid szilícium-dioxid
Magnézium-sztearát
Talkum
Karboximetilkeményítő‑nátrium
Mikrokristályos cellulóz
Laktóz‑monohidrát (47 mg)
Fehér viasz
6.2 Inkompatibilitások
Nem értelmezhető.
6.3 Felhasználhatósági időtartam
2 év
6.4 Különleges tárolási előírások
Ez a gyógyszer nem igényel különleges tárolást.
6.5 Csomagolás típusa és kiszerelése
30 darab tabletta poliamid-alumínium-polivinil/alumínium buborékcsomagolásban és dobozban.
6.6 A megsemmisítésre vonatkozó különleges óvintézkedések és egyéb, a készítmény kezelésével kapcsolatos információk
Bármilyen fel nem használt gyógyszer, illetve hulladékanyag megsemmisítését a gyógyszerekre vonatkozó előírások szerint kell végrehajtani.
Megjegyzés: (egy keresztes)
Osztályozás: II csoport
Kizárólag orvosi rendelvényhez kötött gyógyszer (V).
7. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY JOGOSULTJA
Egis Gyógyszergyár Zrt.
1106 Budapest, Keresztúri út 30-38.
8. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY SZÁMA
OGYI-T-5802/01
9. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY ELSŐ KIADÁSÁNAK / MEGÚJÍTÁSÁNAK DÁTUMA
A forgalomba hozatali engedély első kiadásának dátuma: 1997. szeptember 25.
A forgalomba hozatali engedély legutóbbi megújításának dátuma: 2009. december 30.
10. A SZÖVEG ELLENŐRZÉSÉNEK DÁTUMA
2021. május 25.