Thiotepa Fresenius Kabi 15 mg por oldatos infúzióhoz való koncentrátumhoz alkalmazási előírás

1. A GYÓGYSZER NEVE

Thiotepa Fresenius Kabi 15 mg por oldatos infúzióhoz való koncentrátumhoz

Thiotepa Fresenius Kabi 100 mg por oldatos infúzióhoz való koncentrátumhoz

2. MINŐSÉGI ÉS MENNYISÉGI ÖSSZETÉTEL

Thiotepa Fresenius Kabi 15 mg por oldatos infúzióhoz való koncentrátumhoz

15 mg tiotepát tartalmaz port tartalmazó injekciós üvegenként.

1,5 ml injekciókhoz való vízzel történő feloldást követően az oldat milliliterenként 10 mg tiotepát tartalmaz (10 mg/ml).

Thiotepa Fresenius Kabi 100 mg por oldatos infúzióhoz való koncentrátumhoz

100 mg tiotepát tartalmaz port tartalmazó injekciós üvegenként.

10 ml injekciókhoz való vízzel történő feloldást követően az oldat milliliterenként 10 mg tiotepát tartalmaz (10 mg/ml).

A segédanyagok teljes listáját lásd a 6.1 pontban.

3. GYÓGYSZERFORMA

Por oldatos infúzióhoz való koncentrátumhoz.

Fehér por vagy pogácsává összetapadt por.

4. KLINIKAI JELLEMZŐK

4.1 Terápiás javallatok

A Thiotepa Fresenius Kabi, más kemoterápiás gyógyszerekkel kombinálva, az alábbiakra javallott:

egésztest-besugárzással (total body irradiation, TBI) vagy anélkül, allogén vagy autológ haemopoeticusőssejt-transzplantációt (haematopoietic progenitor cell transplantation, HPCT) megelőzően kondicionáló kezelésként, hematológiai betegségekben szenvedő felnőttek, serdülők és gyermekek számára;

szolid tumorok kezelésére felnőtt, serdülő- és gyermekkorú betegek esetén, amennyiben a HPCT-vel támogatott nagy dózisú kemoterápia alkalmas a szolid tumor kezelésére.

4.2 Adagolás és alkalmazás

A Thiotepa Fresenius Kabi alkalmazását a haemopoeticusőssejt-transzplantációt megelőző kondicionáló kezelés alkalmazásában jártas orvosnak kell felügyelnie.

Adagolás

A tiotepát eltérő dózisokban – hematológiai betegségben szenvedő vagy szolid tumoros betegeknél – a HPCT-t megelőzően, más kemoterápiás gyógyszerekkel kombinálva alkalmazzák.

A tiotepa adagolása – felnőtt, serdülő- és gyermekkorú betegekre vonatkozóan egyaránt – a HPCT típusától (autológ vagy allogén) és a betegségtől függően van megadva.

Felnőttek

AUTOLÓG HPCT

Hematológiai kórképek

Hematológiai kórképek esetén az ajánlott dózis napi 125 mg/m2-től (3,38 mg/ttkg/nap) napi 300 mg/m2-ig (8,10 mg/ttkg/nap) terjed, amit napi egyszeri infúzióban, 2–4 egymást követő napon, az autológ HPCT előtt kell beadni, attól függően, hogy milyen kemoterápiás gyógyszerekkel alkalmazzák kombinációban, illetve szem előtt tartva azt, hogy a kondicionáló kezelés teljes időtartama alatt a 900 mg/m2-os (24,32 mg/ttkg) teljes maximális kumulatív dózist nem szabad túllépni.

LYMPHOMA

Az ajánlott dózis napi 125 mg/m2-től (3,38 mg/ttkg/nap) napi 300 mg/m2-ig (8,10 mg/ttkg/nap) terjed, amit napi egyszeri infúzióban, 2–4 egymást követő napon, az autológ HPCT előtt kell beadni, attól függően, hogy milyen kemoterápiás gyógyszerekkel alkalmazzák kombinációban, illetve szem előtt tartva azt, hogy a kondicionáló kezelés teljes időtartama alatt a 900 mg/m2-os (24,32 mg/ttkg) teljes maximális kumulatív dózist nem szabad túllépni.

KÖZPONTI IDEGRENDSZERI LYMPHOMA

Az ajánlott dózis napi 185 mg/m2 (5 mg/ttkg/nap), amit napi egyszeri infúzióban, 2 egymást követő napon, az autológ HPCT előtt kell beadni, szem előtt tartva azt, hogy a kondicionáló kezelés teljes időtartama alatt a 370 mg/m2(10 mg/ttkg) teljes maximális kumulatív dózist nem szabad túllépni.

MYELOMA MULTIPLEX

Az ajánlott dózis napi 150 mg/m2-től (4,05 mg/ttkg/nap) napi 250 mg/m2-ig (6,76 mg/ttkg/nap) terjed, amit napi egyszeri infúzióban, 3 egymást követő napon, az autológ HPCT előtt kell beadni, attól függően, hogy milyen kemoterápiás gyógyszerekkel alkalmazzák kombinációban, illetve szem előtt tartva azt, hogy a kondicionáló kezelés teljes időtartama alatt a 750 mg/m2 (20,27 mg/ttkg) teljes maximális kumulatív dózist nem szabad túllépni.

Szolid tumorok

Szolid tumorok esetén az ajánlott dózis napi 120 mg/m2-től (3,24 mg/ttkg/nap) napi 250 mg/m2-ig (6,76 mg/ttkg/nap) terjed, amit napi egy infúzióban vagy két infúzióra elosztva, 2–5 egymást követő napon, az autológ HPCT előtt kell beadni, attól függően, hogy milyen kemoterápiás gyógyszerekkel alkalmazzák kombinációban, illetve szem előtt tartva azt, hogy a kondicionáló kezelés teljes időtartama alatt a 800 mg/m2 (21,62 mg/ttkg) teljes maximális kumulatív dózist nem szabad túllépni.

EMLŐDAGANAT

Az ajánlott dózis napi 120 mg/m2-től (3,24 mg/ttkg/nap) napi 250 mg/m2-ig (6,76 mg/ttkg/nap) terjed, amit napi egyszeri infúzióban, 3–5 egymást követő napon, az autológ HPCT előtt kell beadni, attól függően, hogy milyen kemoterápiás gyógyszerekkel alkalmazzák kombinációban, illetve szem előtt tartva azt, hogy a kondicionáló kezelés teljes időtartama alatt a 800 mg/m2 (21,62 mg/ttkg) teljes maximális kumulatív dózist nem szabad túllépni.

KÖZPONTI IDEGRENDSZERI DAGANATOK

Az ajánlott dózis napi 125 mg/m2-től (3,38 mg/ttkg/nap) napi 250 mg/m2-ig (6,76 mg/ttkg/nap) terjed, amit napi egy infúzióban vagy két infúzióra elosztva, 3–4 egymást követő napon, az autológ HPCT előtt kell beadni, attól függően, hogy milyen kemoterápiás gyógyszerekkel alkalmazzák kombinációban, illetve szem előtt tartva azt, hogy a kondicionáló kezelés teljes időtartama alatt a 750 mg/m2 (20,27 mg/ttkg) teljes maximális kumulatív dózist nem szabad túllépni.

PETEFÉSZEK-DAGANAT

Az ajánlott dózis napi 250 mg/m2 (6,76 mg/ttkg/nap), amit napi egyszeri infúzióban, 2 egymást követő napon, az autológ HPCT előtt kell beadni, szem előtt tartva azt, hogy a kondicionáló kezelés teljes időtartama alatt az 500 mg/m2 (13,51 mg/ttkg) teljes maximális kumulatív dózist nem szabad túllépni.

CSÍRASEJTTUMOROK

Az ajánlott dózis napi 150 mg/m2-től (4,05 mg/ttkg/nap) napi 250 mg/m2-ig (6,76 mg/ttkg/nap) terjed, amit napi egyszeri infúzióban, 3 egymást követő napon, az autológ HPCT előtt kell beadni, attól függően, hogy milyen kemoterápiás gyógyszerekkel alkalmazzák kombinációban, illetve szem előtt tartva azt, hogy a kondicionáló kezelés teljes időtartama alatt a 750 mg/m2 (20,27 mg/ttkg) teljes maximális kumulatív dózist nem szabad túllépni.

ALLOGÉN HPCT

Hematológiai kórképek

Hematológiai kórképek esetén az ajánlott dózis napi 185 mg/m2-től (5 mg/ttkg/nap) napi 481 mg/m2-ig (13 mg/ttkg/nap) terjed, amit napi egy infúzióban vagy két infúzióra elosztva, 1–3 egymást követő napon, az allogén HPCT előtt kell beadni, attól függően, hogy milyen kemoterápiás gyógyszerekkel alkalmazzák kombinációban, illetve szem előtt tartva azt, hogy a kondicionáló kezelés teljes időtartama alatt az 555 mg/m2 (15 mg/ttkg) teljes maximális kumulatív dózist nem szabad túllépni.

LYMPHOMA

Lymphoma esetén az ajánlott dózis napi 370 mg/m2 (10 mg/ttkg/nap), amit napi két infúzióra elosztva, az allogén HPCT előtt kell beadni, szem előtt tartva azt, hogy a kondicionáló kezelés teljes időtartama alatt a 370 mg/m2 (10 mg/ttkg) teljes maximális kumulatív dózist nem szabad túllépni.

MYELOMA MULTIPLEX

Az ajánlott dózis napi 185 mg/m2 (5 mg/ttkg/nap), amit napi egyszeri infúzióban, az allogén HPCT előtt kell beadni, szem előtt tartva azt, hogy a kondicionáló teljes időtartama alatt a 185 mg/m2 (5 mg/ttkg) teljes maximális kumulatív dózist nem szabad túllépni.

LEUKAEMIA

Az ajánlott dózis napi 185 mg/m2-től (5 mg/ttkg/nap) napi 481 mg/m2-ig (13 mg/ttkg/nap) terjed, amit napi egy infúzióban vagy két infúzióra elosztva, 1–2 egymást követő napon, az allogén HPCT előtt kell beadni, függően attól, hogy milyen kemoterápiás gyógyszerekkel alkalmazzák kombinációban, illetve szem előtt tartva azt, hogy a kondicionáló kezelés teljes időtartama alatt az 555 mg/m2 (15 mg/ttkg) teljes maximális kumulatív dózist nem szabad túllépni.

THALASSAEMIA

Az ajánlott dózis napi 370 mg/m2 (10 mg/ttkg/nap), amit napi két infúzióra elosztva, az allogén HPCT előtt kell beadni, szem előtt tartva azt, hogy a kondicionáló kezelés teljes időtartama alatt a 370 mg/m2(10 mg/ttkg) teljes maximális kumulatív dózist nem szabad túllépni.

Gyermekek és serdülők

AUTOLÓG HPCT

Szolid tumorok

Szolid tumorok esetén az ajánlott dózis napi 150 mg/m2-től (6 mg/ttkg/nap) napi 350 mg/m2-ig (14 mg/ttkg/nap) terjed, amit napi egyszeri infúzióban, 2–3 egymást követő napon, az autológ HPCT előtt kell beadni, attól függően, hogy milyen kemoterápiás gyógyszerekkel alkalmazzák kombinációban, illetve szem előtt tartva azt, hogy a kondicionáló kezelés teljes időtartama alatt az 1050 mg/m2 (42 mg/ttkg) teljes maximális kumulatív dózist nem szabad túllépni.

KÖZPONTI IDEGRENDSZERI DAGANATOK

Az ajánlott dózis napi 250 mg/m2-től (10 mg/ttkg/nap) napi 350 mg/m2-ig (14 mg/ttkg/nap) terjed, amit napi egyszeri infúzióban, 3 egymást követő napon, az autológ HPCT előtt kell beadni, attól függően, hogy milyen kemoterápiás gyógyszerekkel alkalmazzák kombinációban, illetve szem előtt tartva azt, hogy a kondicionáló kezelés teljes időtartama alatt az 1050 mg/m2 (42 mg/ttkg) teljes maximális kumulatív dózist nem szabad túllépni.

ALLOGÉN HPCT

Hematológiai kórképek

Hematológiai kórképek esetén az ajánlott dózis napi 125 mg/m2-től (5 mg/ttkg/nap) napi 250 mg/m2-ig (10 mg/ttkg/nap) terjed, amit napi egy infúzióban vagy két infúzióra elosztva, 1–3 egymást követő napon, az allogén HPCT előtt kell beadni, attól függően, hogy milyen kemoterápiás gyógyszerekkel alkalmazzák kombinációban, illetve szem előtt tartva azt, hogy a kondicionáló kezelés teljes időtartama alatt a 375 mg/m2 (15 mg/ttkg) teljes maximális kumulatív dózist nem szabad túllépni.

LEUKAEMIA

Az ajánlott dózis napi 250 mg/m2 (10 mg/ttkg/nap), amit napi két infúzióra elosztva, az allogén HPCT előtt kell beadni, szem előtt tartva azt, hogy a kondicionáló kezelés teljes időtartama alatt a 250 mg/m2 (10 mg/ttkg) teljes maximális kumulatív dózist nem szabad túllépni.

THALASSAEMIA

Az ajánlott dózis napi 200 mg/m2-től (8 mg/ttkg/nap) napi 250 mg/m2-ig (10 mg/ttkg/nap) terjed, amit napi két infúzióra elosztva, az allogén HPCT előtt kell beadni, szem előtt tartva azt, hogy a kondicionáló kezelés teljes időtartama alatt a 250 mg/m2 (10 mg/ttkg) teljes maximális kumulatív dózist nem szabad túllépni.

REFRAKTER CYTOPENIA

Az ajánlott dózis napi 125 mg/m2 (5 mg/ttkg/nap), amit napi egyszeri infúzióban, 3 egymást követő napon, az allogén HPCT előtt kell beadni, szem előtt tartva azt, hogy a kondicionáló kezelés teljes időtartama alatt a 375 mg/m2 (15 mg/ttkg) teljes maximális kumulatív dózist nem szabad túllépni.

GENETIKAI KÓRKÉPEK

Az ajánlott dózis napi 125 mg/m2 (5 mg/ttkg/nap), amit napi egyszeri infúzióban, 2 egymást követő napon, az allogén HPCT előtt kell beadni, szem előtt tartva azt, hogy a kondicionáló kezelés teljes időtartama alatt a 250 mg/m2 (10 mg/ttkg) teljes maximális kumulatív dózist nem szabad túllépni.

SARLÓSEJTES ANAEMIA

Az ajánlott dózis napi 250 mg/m2 (10 mg/ttkg/nap), amit napi két infúzióra elosztva, az allogén HPCT előtt kell beadni, szem előtt tartva azt, hogy a kondicionáló kezelés teljes időtartama alatt a 250 mg/m2 (10 mg/ttkg) teljes maximális kumulatív dózist nem szabad túllépni.

Különleges betegcsoportok

Vesekárosodás

Vesekárosodásban szenvedő betegek körében nem végeztek vizsgálatokat. Mivel a tiotepa és metabolitjai kismértékben választódnak ki a vizeletbe, enyhe vagy közepesen súlyos vesekárosodásban szenvedő betegeknél dózismódosítás nem javasolt. Ajánlott azonban a gyógyszer elővigyázatos alkalmazása (lásd 4.4 és 5.2 pont).

Májkárosodás

A tiotepát májkárosodásban szenvedő betegek körében nem vizsgálták. Mivel a tiotepa főként a májon keresztül metabolizálódik, elővigyázatosság szükséges az eleve májkárosodásban szenvedő betegeknél, különösen azoknál, akiknél a májkárosodás súlyos fokú. Átmeneti májfunkciós eltérések esetén dózismódosítás nem javasolt (lásd 4.4 pont).

Idősek

A tiotepa alkalmazását idős betegeknél célzottan nem vizsgálták. A klinikai vizsgálatokban azonban a 65 év feletti betegek egy része azonos kumulatív dózist kapott, mint a többi beteg. A dózis módosítását nem tartották szükségesnek.

Az alkalmazás módja

A tiotepát szakképzett egészségügyi dolgozónak kell beadnia centrális vénás kanülön keresztül, 2–4 órán át tartó infúzióban.

Thiotepa Fresenius Kabi 15 mg por oldatos infúzióhoz való koncentrátumhoz

A 15 mg tiotepát tartalmazó injekciós üveg tartalmát 1,5 ml steril, injekcióhoz való vízzel kell feloldani.

A feloldott teljes mennyiséget a beadás előtt 500 ml 9 mg/ml-es (0,9%-os) injekcióhoz való nátrium-klorid-oldatban kell tovább hígítani (amennyiben a dózis nagyobb, mint 500 mg, akkor 1000 ml-ben). Gyermekek esetén, ha a dózis kisebb mint 250 mg, akkor annyi 9 mg/ml-es (0,9%-os) injekcióhoz való nátrium-klorid-oldatot kell használni, hogy a tiotepa végkoncentrációja 0,5 és 1 mg/ml között legyen. A gyógyszer alkalmazás előtti feloldására és további hígítására vonatkozó utasításokat lásd a 6.6 pontban.

Thiotepa Fresenius Kabi 100 mg por oldatos infúzióhoz való koncentrátumhoz

A 100 mg tiotepát tartalmazó injekciós üveg tartalmát 10 ml steril, injekcióhoz való vízzel kell feloldani.

A feloldott teljes mennyiséget a beadás előtt 500 ml 9 mg/ml-es (0,9%-os) injekcióhoz való nátrium-klorid-oldatban kell tovább hígítani (amennyiben a dózis nagyobb, mint 500 mg, akkor 1000 ml-ben). Gyermekek esetén, ha a dózis kisebb mint 250 mg, akkor annyi 9 mg/ml-es (0,9%-os) injekcióhoz való nátrium-klorid-oldatot kell használni, hogy a tiotepa végkoncentrációja 0,5 és 1 mg/ml között legyen. A gyógyszer alkalmazás előtti feloldására és további hígítására vonatkozó utasításokat lásd a 6.6 pontban.

A készítménnyel való műveletek és a beadást megelőző óvintézkedések

A tiotepával történő véletlen érintkezés során helyi reakciók alakulhatnak ki. Ezért az infúziós oldat elkészítésekor kesztyű használata ajánlott. Ha a tiotepa oldat véletlenül bőrrel érintkezik, a bőrt azonnal és alaposan le kell mosni szappannal és vízzel. Ha a tiotepa véletlenül nyálkahártyával érintkezik, azt vízzel kell alaposan leöblíteni (lásd 6.6 pont).

4.3 Ellenjavallatok

A készítmény hatóanyagával szembeni túlérzékenység.

Terhesség és szoptatás (lásd 4.6 pont).

Együttes alkalmazása sárgaláz elleni, valamint élő vírust, illetve baktériumokat tartalmazó vakcinákkal (lásd 4.5 pont).

4.4 Különleges figyelmeztetések és az alkalmazással kapcsolatos óvintézkedések

Az ajánlott adagban és gyakorisággal alkalmazott tiotepa-kezelés következményeként az összes betegnél erőteljes myelosuppressio alakul ki. Súlyos granulocytopenia, thrombocytopenia, anaemia vagy ezek bármilyen kombinációja kialakulhat. A kezelés alatt, valamint az értékek rendeződéséig gyakran kell teljes vérképet készíteni, beleértve a különféle fehérvérsejtek számának, valamint a thrombocytaszám meghatározását. Orvosilag indokolt esetben thrombocyta-szuszpenziót vagy vörösvértest-transzfúziót kell adni, illetve növekedési faktorokat, mint például granulocyta kolóniastimuláló faktort (G-CSF) kell alkalmazni. A tiotepával történő kezelés alatt és a transzplantációt követően legalább 30 napon keresztül javasolt a fehérvérsejt- és thrombocytaszám naponkénti ellenőrzése.

A neutropeniás időszak alatt a fertőzések megelőzése és kezelése céljából mérlegelendő (bakteriális, gombás, virális) fertőzés elleni szerek profilaktikus vagy empirikus használata.

A tiotepát májkárosodásban szenvedő betegek körében nem vizsgálták. Mivel a tiotepa főként a májon keresztül metabolizálódik, elővigyázatossággal kell eljárni az eleve májkárosodásban szenvedő betegeknél, különösen azoknál, akiknél a májkárosodás súlyos fokú. E betegek kezelésekor a hepatotoxicitás korai felismerése érdekében javasolt a szérum transzamináz-, alkalikusfoszfatáz- és bilirubinszintjének transzplantációt követő rendszeres megfigyelése.

Azok a betegek, akik előzetes sugárterápiában, három vagy több kemoterápiás ciklusban, vagy előzetes progenitorsejt-transzplantációban részesültek, fokozottabban lehetnek kitéve a hepaticus venoocclusiv betegség kockázatának (lásd 4.8 pont).

Elővigyázatosság szükséges, ha a beteg anamnézisében szívbetegség szerepel, és a tiotepát kapó betegeknél rendszeresen ellenőrizni kell a szívműködést.

Elővigyázatosság szükséges, ha a beteg anamnézisében vesebetegség szerepel, és a veseműködés időszakos ellenőrzése mérlegelendő a tiotepával történő kezelés során.

A tiotepa pulmonalis toxicitást indukálhat, amely fokozhatja más citotoxikus anyagok (buszulfán, fludarabin és ciklofoszfamid) hatását (lásd 4.8 pont).

Korábbi agyi vagy craniospinalis besugárzás hozzájárulhat súlyos toxikus reakciók (pl. encephalopathia) kialakulásához.

A betegeket fel kell világosítani, hogy a tiotepa, mint ismert humán karcinogén, növeli a szekunder rosszindulatú daganatok kialakulásának kockázatát.

Élő, attenuált kórokozót tartalmazó vakcinával (kivéve a sárgaláz elleni vakcina), fenitoinnal és foszfenitoinnal történő együttes alkalmazása nem javasolt (lásd 4.5 pont).

A tiotepát tilos ciklofoszfamiddal egyidejűleg adni, ha mindkét gyógyszer ugyanabban a kondicionáló kezelésben szerepel. A tiotepát bármiféle ciklofoszfamid-infúziót követően szabad csak beadni (lásd 4.5 pont).

A tiotepa és a CYP2B6- vagy CYP3A4-gátlók együttes alkalmazása során a betegek klinikai paramétereit gondosan figyelemmel kell kísérni (lásd 4.5 pont).

Mint a legtöbb alkilezőszer, a tiotepa is káros hatással lehet a férfi, illetve női termékenységre. A kezelés megkezdése előtt a férfiak kérhetnek spermium-krioprezervációt, valamint a kezelés alatt és a kezelés befejezése után legalább 3 hónapig nem szabad gyermeket nemzeniük. Fogamzóképes korú nők nem eshetnek teherbe a kezelés alatt, és a kezelés befejezését követően még legalább 6 hónapig (lásd 4.6 pont).

A tiotepa-kezelést követően, a gyermekvállalást tervező betegeknek javasolt genetikai tanácsadáson részt venniük.

A készítmény kevesebb mint 1 mmol (23 mg) nátriumot tartalmaz injekciós üvegenként, azaz gyakorlatilag „nátriummentes”.

4.5 Gyógyszerkölcsönhatások és egyéb interakciók

Specifikus interakciók a tiotepával

Élő vírust, illetve baktériumot tartalmazó vakcinákat nem szabad beadni immunszuppresszív kemoterápiás szereket kapó betegnek, és legalább 3 hónapnak el kell telnie a terápia befejezte és a vakcináció között.

Úgy tűnik, hogy a tiotepa a CYP2B6 és a CYP3A4 izoenzimeken keresztül metabolizálódik. Együttes adása CYP2B6-gátlókkal (például klopidogrél és tiklopidin) vagy CYP3A4-gátlókkal (például azol típusú gombaellenes szerek; makrolidok, mint pl. az eritromicin, a klaritromicin, a telitromicin és a proteáz-inhibitorok) növelheti a tiotepa plazmakoncentrációját, és potenciálisan csökkentheti a TEPA aktív metabolit szintjét. Együttes adása citokróm P450-induktorokkal (mint rifampicin, karbamazepin, fenobarbitál) növelheti a tiotepa metabolizmusának mértékét, ami az aktív metabolit emelkedett plazmakoncentrációjához vezet. Ezért a tiotepa és e gyógyszerek együttes adása esetén a betegek klinikai paramétereit gondosan figyelemmel kell kísérni.

A tiotepa gyenge gátlója a CYP2B6-nak, ezáltal potenciálisan növelheti a CYP2B6 által metabolizált szubsztrátok, mint az ifoszfamid, tamoxifén, bupropion, efavirenz és ciklofoszfamid plazmakoncentrációját. A CYP2B6 katalizálja a ciklofoszfamid aktív formává, 4‑hidroxiciklofoszfamiddá (4-OHCP) való metabolikus átalakulását, így a ciklofoszfamid tiotepával történő együttes adása az aktív 4-OHCP koncentrációjának csökkenéséhez vezethet. Ezért a tiotepa és e gyógyszerek együttes adása esetén a betegek klinikai paramétereit figyelemmel kell kísérni.

Együttes alkalmazása ellenjavallt a következőkkel

Sárgaláz elleni vakcina: fatális, generalizált, vakcina okozta oltási betegség kockázata.

Általánosságban, élő vírust, illetve baktériumot tartalmazó vakcinákat nem szabad beadni immunszuppresszív kemoterápiás szert kapó betegnek, és legalább 3 hónapnak kell eltelnie a terápia befejezte és a vakcináció között.

Együttes alkalmazása nem javasolt a következőkkel

Élő, attenuált vakcinák (kivéve a sárgaláz elleni vakcinát): szisztémás, esetlegesen fatális betegség kockázata. A kockázat nagyobb azoknál a betegeknél, akik alapbetegségük következtében már immunszupprimáltak.

Amikor csak lehetséges, inaktivált vírust tartalmazó vakcina alkalmazása ajánlott (poliomyelitis).

Fenitoin: rohamok exacerbációjának kockázata a fenitoin emésztőrendszeri felszívódásának csökkenése miatt – amit a citotoxikus gyógyszerek okoznak –, vagy a toxicitás fokozódásának kockázata és a citotoxikus gyógyszerek hatásosságának csökkenése a fenitoin okozta megnövekedett hepaticus metabolizmus következtében.

Együttes alkalmazása mérlegelendő a következőkkel

Ciklosporin, takrolimusz: lymphoproliferatio kockázatával járó excesszív immunoszuppresszió.

Az alkilező kemoterápiás szerek, beleértve a tiotepát, 35–70%-ban gátolják a plazma pszeudo-kolinészterázokat. A szukcinil-kolin hatása 5–15 perccel elhúzódhat.

A tiotepát tilos ciklofoszfamiddal egyidejűleg adni, ha mindkét gyógyszer ugyanabban a kondicionáló kezelésben szerepel. A tiotepát bármiféle ciklofoszfamid-infúziót követően szabad csak beadni.

A tiotepa együttes adása más myelosuppressiv vagy myelotoxikus szerekkel (azaz ciklofoszfamid, melfalán, buszulfán, fludarabin, treoszulfán) fokozhatja a hematológiai mellékhatások kialakulásának kockázatát e gyógyszerek toxicitási profiljának átfedése miatt.

Minden citotoxikus anyagra jellemző interakció

A rosszindulatú daganatok esetén megnövekedett thromboticus kockázat miatt gyakori az antikoaguláns kezelés alkalmazása. Mivel rosszindulatú daganatok esetén magas a koagulációs státusz intraindividuális variabilitása, valamint potenciális interakció lehetséges az orális antikoagulánsok és a daganatellenes kemoterápia között, amennyiben a beteg orális antikoagulánsokkal való kezelése mellett döntenek, az INR (International Normalised Ratio) gyakoribb monitorozására van szükség.

4.6 Termékenység, terhesség és szoptatás

Fogamzóképes nők/Fogamzásgátlás férfiak és nők esetében

Fogamzóképes nőknek hatékony fogamzásgátlást kell alkalmazniuk a kezelés alatt, és a kezelés befejezését követően még legalább 6 hónapig. A kezelés megkezdése előtt terhességi tesztet kell végezni. Férfi betegeknek a kezelés ideje alatt és a kezelés befejezése után legalább 3 hónapig nem szabad gyermeket nemzeniük (lásd 5.3 pont).

Terhesség

A tiotepa terhes nőknél történő alkalmazása tekintetében nem áll rendelkezésre információ. Preklinikai vizsgálatok kimutatták, hogy a tiotepa, mint a legtöbb alkilezőszer, embryofoetalis letalitást és teratogenitást okoz (lásd 5.3 pont). Következésképpen a tiotepa alkalmazása terhesség alatt ellenjavallt.

Szoptatás

Nem ismert, hogy a tiotepa kiválasztódik-e a humán anyatejbe. Farmakológiai tulajdonságai és az anyatejjel táplált újszülött gyermekre / csecsemőre gyakorolt potenciális toxicitása miatt a tiotepával történő kezelés alatt a szoptatás ellenjavallt.

Termékenység

Mint a legtöbb alkilezőszer, a tiotepa káros hatással lehet a férfi, illetve női termékenységre.

Férfi betegeknek a kezelés megkezdése előtt spermium-krioprezerváció javasolt (lásd 5.3 pont).

4.7 A készítmény hatásai a gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges képességekre

A Thiotepa Fresenius Kabi nagymértékben befolyásolja a gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges képességeket. A tiotepa alkalmazása mellett jelentkező mellékhatások, mint például a szédülés, fejfájás és homályos látás befolyásolhatják ezeket a képességeket.

4.8 Nemkívánatos hatások, mellékhatások

A biztonságossági profil összefoglalása

A tiotepa biztonságosságát klinikai vizsgálatokból származó publikált adatokban említett nemkívánatos események értékelésén keresztül vizsgálták. Ezekben a vizsgálatokban összesen 6588 felnőtt és 902 gyermek/serdülő beteg kapott tiotepát kondicionáló kezelés részeként, haemopoeticusőssejt-transzplantációt megelőzően.

A hematológiai, hepaticus és respiratoricus rendszert érintő súlyos toxicitásokat a kondicionáló kezelés és transzplantációs folyamat várható következményeinek tekintették. Ide tartoznak a fertőzések és a graft versus host betegség (graft versus host disease, GvHD), amelyek – ha nem is közvetlenül, de – fő okai voltak a morbiditásnak és a mortalitásnak, különösen allogén HPCT során.

A különböző, tiotepát is tartalmazó kondicionáló kezelésekben leggyakrabban jelentkező mellékhatások a fertőzések, a cytopenia, az akut GvHD és a krónikus GvHD, a gastrointestinalis zavarok, a haemorrhagiás cystitis és a nyálkahártya-gyulladás.

Leukoencephalopathia

A tiotepa alkalmazását követően leukoencephalopathiás eseteket figyeltek meg a korábban többféle kemoterápiával, köztük metotrexáttal és sugárkezeléssel kezelt felnőtt, serdülő- és gyermekkorú betegeknél. Az esetek egy része halállal végződött.

Mellékhatások táblázatos összefoglalása

Felnőttek

Az alábbi táblázat szervrendszer és gyakoriság szerint csoportosítva tartalmazza azokat a mellékhatásokat, amelyek legalább valószínűsíthetően kapcsolatba hozhatók a tiotepát is tartalmazó kondicionáló kezeléssel, és melyek egy izolált esetnél gyakrabban fordultak elő felnőtt betegeknél. Az egyes gyakorisági kategóriákon belül a mellékhatások csökkenő súlyosság szerint kerülnek megadásra. A gyakoriságokat az alábbiak szerint határozzák meg: nagyon gyakori (≥1/10), gyakori (≥1/100 – <1/10), nem gyakori (≥1/1 000 – <1/100), ritka (≥1/10 000 – <1/1000), nagyon ritka (<1/10 000), nem ismert (a gyakoriság a rendelkezésre álló adatokból nem állapítható meg).

Gyermekek és serdülők

Az alábbi táblázat szervrendszer és gyakoriság szerint csoportosítva tartalmazza azokat a mellékhatásokat, amelyek legalább valószínűsíthetően kapcsolatba hozhatók a tiotepát is tartalmazó kondicionáló kezeléssel, és melyek egy izolált esetnél gyakrabban fordultak elő serdülő- és gyermekkorú betegeknél. Az egyes gyakorisági kategóriákon belül a mellékhatások csökkenő súlyosság szerint kerülnek megadásra. A gyakoriságokat az alábbiak szerint határozzák meg: nagyon gyakori (≥1/10), gyakori (≥1/100 – <1/10), nem gyakori (≥1/1000 – <1/100), ritka (≥1/10 000 – <1/1000), nagyon ritka (<1/10 000), nem ismert (a gyakoriság a rendelkezésre álló adatokból nem állapítható meg).

Feltételezett mellékhatások bejelentése

A gyógyszer engedélyezését követően lényeges a feltételezett mellékhatások bejelentése, mert ez fontos eszköze annak, hogy a gyógyszer előny/kockázat profilját folyamatosan figyelemmel lehessen kísérni.

Az egészségügyi szakembereket kérjük, hogy jelentsék be a feltételezett mellékhatásokat a hatóság részére az V. függelékben található elérhetőségek valamelyikén keresztül.

4.9 Túladagolás

A tiotepa túladagolásával nincs tapasztalat. A túladagolás esetén várható legfontosabb mellékhatás a myeloablatio és a pancytopenia.

A tiotepának nincs ismert antidotuma.

A hematológiai státuszt szorosan figyelemmel kell kísérni, és ha orvosilag indokolt, határozott támogató intézkedéseket kell hozni.

5. FARMAKOLÓGIAI TULAJDONSÁGOK

5.1 Farmakodinámiás tulajdonságok

Farmakoterápiás csoport: Antineoplasztikus szerek, alkilezőszerek, ATC-kód: L01AC01

Hatásmechanizmus

A tiotepa egy polifunkcionális citotoxikus szer, amely kémiailag és farmakológiailag a mustárnitrogénnel rokon vegyület. A tiotepa radiomimetikus hatása feltételezhetően az etilén-imin-gyökök felszabadulása során jelentkezik, amely – úgy, mint a sugárterápia során – felszakítja a DNS kötéseit, például az N-7-guanin alkilezésével, a purinbázis és a cukor közötti kötés feltörésével és az alkilezett guanin felszabadításával.

Klinikai hatásosság és biztonságosság

A kondicionáló kezelésnek cytoreductiót, és ideális esetben a betegség eradikációját kell kiváltania. A tiotepa dózislimitáló toxikus hatása a csontvelő-ablatio; ez lehetővé teszi, hogy autológ HPCT esetén az infúzióval jelentős dóziseszkalációt lehessen elérni. Allogén HPCT esetén a kondicionáló kezelésnek kellő mértékben immunszuppresszív és myeloablativ hatásúnak kell lennie ahhoz, hogy megakadályozza a graft szervezet általi kilökődést. Erős myeloablativ tulajdonságainak köszönhetően, a tiotepa fokozza a recipiens immunszuppressziót és myeloablatiót, erősítve ezzel a sejtmegtapadást, ami kompenzálja a GvHD-hez kapcsolódó GvL hatások kiesését. Alkilezőszerként a tiotepa gátolja legerőteljesebben az in vitro tumorsejt-növekedést, a gyógyszerkoncentráció legkisebb mértékű növekedése mellett. Mivel a tiotepa a myelotoxikus dózis feletti dóziseszkaláció ellenére sem okoz extramedullaris toxicitást, ezért évtizedek óta alkalmazzák más kemoterápiás gyógyszerekkel kombinálva autológ és allogén HPCT előtt.

Az alábbiakban egy összefoglaló található a tiotepa hatásosságát alátámasztó, közzétett klinikai vizsgálatok eredményeiről.

Autológ HPCT

Hematológiai kórképek

Sejtmegtapadás (engraftment): A tiotepát tartalmazó kondicionáló kezelések myeloablativnak bizonyultak.

Betegségmentes túlélés (disease-free survival, DFS): a becsült 5 éves túlélés 43%, ami megerősíti, hogy a tiotepát tartalmazó kondicionáló kezelések és az azokat követő autológ HPCT hatékony terápiás stratégiát alkotnak a hematológiai kórképekben szenvedő betegek kezelésében.

Relapszus: A tiotepát tartalmazó kondicionáló kezelések mindegyikénél, a jelentések szerint, az 1 éven túli relapszusarány 60% vagy ennél alacsonyabb volt, amelyet az orvosok küszöbértéknek tekintettek a hatásosság bizonyítása szempontjából. A vizsgált kondicionáló kezelések némelyikénél 60%-nál alacsonyabb relapszusarányról is beszámoltak 5 év után.

Teljes túlélés (overall survival, OS): Az OS értéke 22–63 hónapos utánkövetés esetén 29% és 87% közötti volt.

Kezelési protokollal összefüggő halálozás gyakorisága (regimen related mortality, RRM) és a transzplantációval összefüggő halálozás gyakorisága (transplant related mortality, TRM): 2,5% és 29% közötti RRM-értékekről számoltak be. A TRM-értékek 0% és 21% közöttiek voltak 1 év után, megerősítve az autológ HPCT előtt végzett, tiotepát tartalmazó kondicionáló kezelések biztonságosságát hematológiai betegségekben szenvedő felnőtteknél.

Szolid tumorok

Sejtmegtapadás: A tiotepát tartalmazó kondicionáló kezelések myeloablativnak bizonyultak.

Betegségmentes túlélés (DFS): Az 1 évnél hosszabb utánkövetéses időszakok százalékos eredményei megerősítik, hogy a tiotepát tartalmazó kondicionáló kezelések és az azokat követő autológ HPCT hatékony választást jelentenek a szolid tumoros betegek kezelésében.

Relapszus: A tiotepát tartalmazó kondicionáló kezelések mindegyikénél, a jelentések szerint, az 1 éven túli relapszusarány 60% vagy ennél alacsonyabb volt, amelyet az orvosok küszöbértéknek tekintettek a hatásosság bizonyítása szempontjából. Néhány esetben 35%-os, illetve 45%-os relapszusarányról számoltak be 5, illetve 6 év után.

Teljes túlélés (OS): Az OS értéke 11,7–87 hónapos utánkövetés esetén 30% és 87% közötti volt.

Kezelési protokollal összefüggő halálozás gyakorisága (RRM) és a transzplantációval összefüggő halálozás gyakorisága (TRM): 0% és 2% közötti RRM értékekről számoltak be. A TRM értékek 0% és 7,4% közöttiek, megerősítve az autológ HPCT-t megelőző, tiotepát tartalmazó kondicionáló kezelések biztonságosságát szolid tumoros felnőttek esetén.

ALLOGÉN HPCT

Hematológiai kórképek

Sejtmegtapadás: Az összes leírt kondicionáló kezelésnél a sejtmegtapadás a megítélések szerint a várt időben megtörtént (92%–100%). Következésképpen elmondható, hogy a tiotepát tartalmazó kondicionáló kezelések myeloablativak.

GvHD (graft versus host betegség): a vizsgált kondicionáló kezelések mindegyikénél az akut III–IV-es stádiumú GvHD alacsony incidenciájú (4%–24%).

Betegségmentes túlélés (DFS): Az 1–5 éves utánkövetéses időszakok százalékos eredményei megerősítik, hogy a tiotepát tartalmazó kondicionáló kezelések és az azokat követő autológ HPCT hatékony választást jelentenek a hematológiai betegségekben szenvedő betegek kezelésében.

Relapszus: A tiotepát tartalmazó kondicionáló kezelések mindegyikénél az 1 éven túli relapszusarány 40%-nál alacsonyabb volt (amelyet az orvosok küszöbértéknek tekintettek a hatásosság bizonyítása szempontjából). Néhány esetben 40%-nál alacsonyabb relapszusarányról is beszámoltak 5, illetve 10 év után.

Teljes túlélés (OS): Az OS értéke 31% és 81% közötti volt 7,3–120 hónapos utánkövetés esetén.

Kezeléssel összefüggő halálozás gyakorisága (RRM) és a transzplantációval összefüggő halálozás gyakorisága (TRM): alacsony értékekről számoltak be, megerősítve az allogén HPCT-t megelőző, tiotepát tartalmazó kondicionáló kezelések biztonságosságát hematológiai betegségekben szenvedő felnőtteknél.

Gyermekek és serdülők

AUTOLÓG HPCT

Szolid tumorok

Sejtmegtapadás: Az összes leírt, tiotepát tartalmazó kondicionáló kezelési protokollnál a sejtmegtapadás megtörtént.

Betegségmentes túlélés (DFS): a leírt vizsgálatokban a 36–57 hónapos utánkövetés során a DFS 46% és 70% közötti volt. Figyelembe véve, hogy a betegek magas rizikójú szolid tumorokban szenvedtek, a DFS-eredmények megerősítik, hogy a tiotepát tartalmazó kondicionáló kezelések és az azokat követő autológ HPCT biztonságos szolid tumoros gyermekeknél és serdülőknél.

Relapszus: Az összes leírt, tiotepát tartalmazó kondicionáló kezelésben a relapszusarány 12–57 hónap után 33% és 57% közötti volt. Figyelembe véve, hogy a betegek mindegyike recidív vagy rossz prognózisú szolid tumorokban szenved, ezek az arányok alátámasztják a tiotepa alapú kondicionáló kezelések hatásosságát.

Teljes túlélés (OS): Az OS értéke 12,3–99,6 hónapos utánkövetés esetén 17% és 84% közötti volt.

Kezelési protokollal összefüggő halálozás gyakorisága (RRM) és a transzplantációval összefüggő halálozás gyakorisága (TRM): 0% és 26,7% közötti RRM-értékekről számoltak be. A TRM-értékek 0% és 18% közöttiek voltak, megerősítve az autológ HPCT-t megelőző, tiotepát tartalmazó kondicionáló kezelések biztonságosságát szolid tumoros gyermekeknél és serdülőknél.

ALLOGÉN HPCT

Hematológiai kórképek

Sejtmegtapadás: Az összes vizsgált, tiotepát tartalmazó kondicionáló kezelésnél a sejtmegtapadás 96–100%-os sikerrel megtörtént. A hematológiai paraméterek a várt időre rendeződtek.

Betegségmentes túlélés (DFS): Az 1 évnél hosszabb utánkövetés során 40–75%-os arányokról számoltak be. A DSF-eredmények megerősítik, hogy az allogén HPCT-t megelőző, tiotepát tartalmazó kondicionáló kezelés hatékony választás hematológiai betegségekben szenvedő serdülők és gyermekek kezelésében.

Relapszus: Az összes leírt, tiotepát tartalmazó kondicionáló kezelési protokoll esetén a relapszusarány 15–44% volt. Ezen adatok a hematológiai kórképek mindegyikénél alátámasztják a tiotepán alapuló kondicionáló kezelési protokollok hatásosságát.

Teljes túlélés (OS): Az OS értéke 9,4–121 hónapos utánkövetés esetén 50% és 100% közötti volt.

Kezelési protokollal összefüggő halálozás gyakorisága (RRM) és a transzplantációval összefüggő halálozás gyakorisága (TRM): 0% és 2,5% közötti RRM-értékekről számoltak be. A TRM-értékek 0% és 30% közöttiek voltak, megerősítve az allogén HPCT-t megelőző, tiotepát tartalmazó kondicionáló kezelés biztonságosságát hematológiai betegségekben szenvedő serdülőknél és gyermekeknél.

5.2 Farmakokinetikai tulajdonságok

Felszívódás

A tiotepa felszívódása a gastrointestinalis traktusból nem megbízható: savas közegben mutatott instabilitása miatt nem alkalmas szájon át történő alkalmazásra.

Eloszlás

A tiotepa egy erősen lipofil vegyület. Intravénás beadását követően a hatóanyag plazmakoncentrációja egy két kompartmentes modellel írható le, gyors eloszlási szakasszal. A tiotepa eloszlási térfogata nagy: 40,8 l/m2 és 75 l/m2 közötti értékekről számoltak be, ami a test teljes vízterében való eloszlását jelzi. A tiotepa látszólagos eloszlási térfogata függetlennek tűnik a beadott dózis nagyságától. A fehérjékhez nem kötődő frakció a plazmában 70–90%; gamma-globulinhoz jelentéktelen mértékben, albuminhoz minimálisan (10–30%) kötődik.

Intravénás beadását követően a liquor gyógyszerexpozíciója közel azonos a plazmáéval; a tiotepa liquorban mért AUC értékének a plazmában mért értékhez viszonyított átlagos aránya 0,93. A tiotepa első leírt aktív metabolitjának, a TEPA-nak, a liquorban és plazmában mért koncentrációja meghaladja az alapvegyület koncentrációját.

Biotranszformáció

A tiotepa gyors és nagymértékű hepaticus metabolizmuson megy át, és metabolitjai a beadást követően 1 órán belül kimutathatóak a vizeletben. A metabolitok aktív alkilezőszerek, de szerepük a tiotepa daganatellenes hatásában tisztázásra szorul. A tiotepa oxidatív deszulfuráláson megy át a citokróm P450 CYP2B és CYP3A izoenzimcsaládok segítségével, amelynek során a fő és aktív metabolit, a TEPA (trietilén-foszforamid) képződik. A tiotepa és azonosított metabolitjai az alkilező hatás 54–100%-áért felelősek, jelezve más alkilező metabolitok jelenlétét. A GSH-konjugátumok N‑acetilcisztein-konjugátummá alakulása során GSH-, ciszteinil-glicin- és ciszteinkonjugátumok keletkeznek. Ezek a metabolitok nem találhatóak meg a vizeletben, és – amennyiben keletkeznek – valószínűleg az epe választja ki őket, vagy köztes metabolitként gyorsan tiotepa-merkapturáttá alakulnak.

Elimináció

A tiotepa teljes clearance értéke a 11,4–23,2 l/óra/m2 tartományba esett. Az eliminációs felezési idő 1,5 és 4,1 óra között változott. Az azonosított metabolitok – a TEPA, a monoklór-tepa és a tiotepa-merkapturát – mind kiválasztódnak a vizelettel. A tiotepa 6 óra, a TEPA pedig 8 óra elteltével szinte teljesen kiválasztódik a vizelettel. A tiotepa és metabolitjainak vizeletből történő visszanyerése átlagosan 0,5% az alapvegyület és a monoklór-tepa esetén, illetve 11% a TEPA és a tiotepa-merkapturát esetén.

Linearitás/nonlinearitás

Nincs egyértelmű bizonyíték arra vonatkozóan, hogy nagy dózisú tiotepa alkalmazása esetén a metabolikus clearance-mechanizmusok telítődnének.

Különleges betegcsoportok

Gyermekek és serdülők

A nagy dózisú tiotepa farmakokinetikája 2–12 éves gyermekeknél nem mutat különbséget attól a hatástól, amit 75 mg/m2 dózist kapó gyermekeknél vagy hasonló dózist kapó felnőtteknél tapasztaltak.

Vesekárosodás

A vesekárosodás hatásait a tiotepa eliminációjára még nem értékelték.

Májkárosodás

A májkárosodás hatásait a tiotepa metabolizmusára és eliminációjára még nem értékelték.

5.3 A preklinikai biztonságossági vizsgálatok eredményei

Nem végeztek konvencionális akut és ismételt dózisú toxicitási vizsgálatokat.

Kimutatták a tiotepáról, hogy in vitro és in vivo genotoxikus, egereknél és patkányoknál pedig karcinogén hatású.

A tiotepa károsítja a termékenységet és gátolja a spermatogenezist hím egereknél, illetve az ovarium működését nőstény egereknél. Teratogénnek bizonyult egereknél és patkányoknál, illetve magzatelhalást okozott nyulak esetében.

Ezeket a hatásokat az embernél alkalmazottnál kisebb dózisoknál figyelték meg.

6. GYÓGYSZERÉSZETI JELLEMZŐK

6.1 Segédanyagok felsorolása

Nátrium-karbonát

6.2 Inkompatibilitások

A tiotepa savas közegben nem stabil.

Ez a gyógyszer kizárólag a 6.6 pontban felsorolt gyógyszerekkel keverhető.

6.3 Felhasználhatósági időtartam

Felbontatlan injekciós üveg

Thiotepa Fresenius Kabi 15 mg por oldatos infúzióhoz való koncentrátumhoz

15 hónap

Thiotepa Fresenius Kabi 100 mg por oldatos infúzióhoz való koncentrátumhoz

24 hónap

Feloldást követően

Az elkészített oldat kémiai és fizikai stabilitása 2 °C–8 °C-on 8 órán át igazolt.

Hígítást követően

A hígított oldat kémiai és fizikai stabilitása 2 °C–8 °C-on történő tárolás esetén 24 órán át, 25 °C-on történő tárolás esetén pedig 4 órán át igazolt.

Mikrobiológiai szempontból a készítményt hígítás után azonnal fel kell használni. Amennyiben nem használják fel azonnal, a felhasználásig az eltartási idő és a tárolási körülmények a felhasználó felelőssége, amely általános esetben nem haladhatja meg 24 órát 2 °C–8 °C-on.

6.4 Különleges tárolási előírások

Felbontatlan injekciós üveg

Hűtve (2 °C – 8 °C) tárolandó és szállítandó. Nem fagyasztható!

Feloldást és hígítást követően

A gyógyszer feloldás és hígítás utáni tárolására vonatkozó előírásokat lásd a 6.3 pontban.

6.5 Csomagolás típusa és kiszerelése

Thiotepa Fresenius Kabi 15 mg por oldatos infúzióhoz való koncentrátumhoz

6 ml-es, színtelen, átlátszó injekciós üveg klórbutil gumidugóval, rollnizott alumíniumkupakkal és lepattintható zöld védőlappal lezárva, dobozban.

Kiszerelés: 1 injekciós üveg.

Thiotepa Fresenius Kabi 100 mg por oldatos infúzióhoz való koncentrátumhoz

10 ml-es, színtelen, átlátszó injekciós üveg klórbutil gumidugóval, rollnizott alumíniumkupakkal és lepattintható kék védőlappal lezárva, dobozban.

Kiszerelés: 1 injekciós üveg.

6.6 A megsemmisítésre vonatkozó különleges óvintézkedések és egyéb, a készítmény kezelésével kapcsolatos információk

A Thiotepa Fresenius Kabi elkészítése

Figyelembe kell venni a daganatellenes gyógyszerek szakszerű kezelésére és megsemmisítésére vonatkozó útmutatásokat. Az infúzió elkészítésének minden lépésénél szigorúan be kell tartani az aszeptikus technikát, lehetőség szerint vertikális áramlású lamináris biztonsági fülke alkalmazásával.

Mint más citotoxikus szer esetében, a tiotepa oldat kezelése és elkészítése során is elővigyázatosság szükséges a bőrrel vagy nyálkahártyával történő véletlen érintkezés elkerülése érdekében. A tiotepával történő véletlen érintkezés során lokális reakciók alakulhatnak ki. Ezért az infúziós oldat elkészítésekor kesztyű használata ajánlott. Ha a tiotepa oldat véletlenül bőrrel érintkezik, a bőrt azonnal és alaposan le kell mosni szappannal és vízzel. Ha a tiotepa véletlenül nyálkahártyával érintkezik, azt vízzel alaposan le kell öblíteni.

Feloldás

Thiotepa Fresenius Kabi 15 mg por oldatos infúzióhoz való koncentrátumhoz

A gyógyszert 1,5 ml steril, injekcióhoz való vízzel kell feloldani.

Tűvel ellátott fecskendő segítségével aszeptikus körülmények között szívjon fel 1,5 ml steril, injekcióhoz való vizet.

Thiotepa Fresenius Kabi 100 mg por oldatos infúzióhoz való koncentrátumhoz

A gyógyszert 10 ml steril, injekcióhoz való vízzel kell feloldani.

Tűvel ellátott fecskendő segítségével aszeptikus körülmények között szívjon fel 10 ml steril, injekcióhoz való vizet.

A fecskendő tartalmát a gumidugón keresztül fecskendezze az injekciós üvegbe.

Távolítsa el a fecskendőt és a tűt, majd az injekciós üveget kézben tartva és fel-le forgatva, tartalmát keverje össze.

Csak színtelen, szemcséket nem tartalmazó oldatot szabad beadni. Az elkészített oldatok alkalmanként opálossá válhatnak; ennek ellenére ezeket az oldatokat be lehet adni.

További hígítás az infúziós zsákban

Az elkészített oldat hipotóniás, ezért azt a beadást megelőzően 500 ml 9 mg/ml-es (0,9%-os) infúzióhoz való nátrium-klorid-oldattal tovább kell hígítani (amennyiben a dózis nagyobb, mint 500 mg, akkor 1000 ml-rel), illetve annyi 9 mg/ml-es (0,9%-os) injekcióhoz való nátrium-klorid oldatot kell használni, hogy a tiotepa végkoncentrációja 0,5 és 1 mg/ml között legyen.

Az infúzió beadása

A Thiotepa Fresenius Kabi infúziós oldatot a beadás előtt vizsgálja meg szemrevételezéssel. A csapadékot tartalmazó oldatokat semmisítse meg.

Minden infúzió előtt és után a tartósan behelyezett kanült át kell öblíteni körülbelül 5 ml, 9 mg/ml-es (0,9%-os) injekcióhoz való nátrium-klorid oldattal. Az infúziós oldat beadásakor 0,2 µm-es, beépített filterrel felszerelt infúziós szereléket kell használni. A szűrés nem módosítja az oldat hatását.

Megsemmisítés

A Thiotepa Fresenius Kabi egyszeri alkalmazásra szolgál.

Bármilyen fel nem használt gyógyszer, illetve hulladékanyag megsemmisítését a gyógyszerekre vonatkozó előírások szerint kell végrehajtani.

Megjegyzés: (két keresztes)

Osztályozás: II./3. csoport

Korlátozott érvényű orvosi rendelvényhez kötött, az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 3. §-ának ga) pontja szerinti rendelőintézeti járóbeteg-szakellátást vagy fekvőbeteg-szakellátást nyújtó szolgáltatók által biztosított körülmények között alkalmazható gyógyszer (I).

7. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY JOGOSULTJA

Fresenius Kabi Hungary Kft.

1025 Budapest, Szépvölgyi út 6. III. emelet

Magyarország

8. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY SZÁMA(I)

Thiotepa Fresenius Kabi 15 mg por oldatos infúzióhoz való koncentrátumhoz

OGYI-T-24215/01 1× I-es típusú injekciós üveg

Thiotepa Fresenius Kabi 100 mg por oldatos infúzióhoz való koncentrátumhoz

OGYI-T-24215/02 1× I-es típusú injekciós üveg

9. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY ELSŐ KIADÁSÁNAK DÁTUMA

A forgalomba hozatali engedély első kiadásának dátuma: 2023. április 3.

10. A SZÖVEG ELLENŐRZÉSÉNEK DÁTUMA

2024. július 20.