1. A GYÓGYSZER NEVE
Ultracain DS forte oldatos injekció
2. MINŐSÉGI ÉS MENNYISÉGI ÖSSZETÉTEL
0,024 mg epinefrin-hidrokloridot (adrenalin) és 80,0 mg artikain-hidrokloridot tartalmaz 2 ml-es ampullánként.
Ismert hatású segédanyag: nátrium-diszulfit.
A segédanyagok teljes listáját lásd a 6.1 pontban
3. GYÓGYSZERFORMA
Oldatos injekció.
Tiszta, színtelen, steril vizes oldat, gyakorlatilag részecskéktől mentes.
4. KLINIKAI JELLEMZŐK
4.1 Terápiás javallatok
Lokális és loko-regionális érzéstelenítés fogászati beavatkozásokban, mint például:
- nyálkahártya- és csontsebészeti beavatkozások, amelyek során erősebb ischaemiára van szükség,
- pulpasebészeti beavatkozások (amputáció és exstirpáció),
- desmodontitises, ill. törött fogak extrakciója (osteotomia),
- hosszabb ideig tartó sebészi beavatkozások pl. Caldwell–Luc-féle műtét,
- perkutan osteosynthesis,
- cystectomia,
- muco-gingivalis beavatkozások,
- gyökércsúcs rezekció,
- igen érzékeny fogak kárieszes üregeinek és koronacsonkjainak előkészítése.
Az Ultracain DS forte felnőtteknek, serdülőknek és 4 évesnél idősebb gyermekeknek (vagy 20 kg-os testtömegtől) javallott.
4.2 Adagolás és alkalmazás
Csak orvosok vagy fogorvosok által, szakmai célból történő alkalmazásra szolgál.
Adagolás
Minden betegcsoportban azt a legkisebb adagot kell alkalmazni, amely hatékony érzéstelenítéshez vezet. A szükséges dózist egyénre szabottan kell meghatározni.
A legtöbb szokásos fogászati eljárásnál célszerű a 40 mg/ml artikain + 5 mikrogramm/ml adrenalin dózis alkalmazása. A bonyolultabb beavatkozásoknál, amely például kifejezett hemosztázist igényel, az Ultracain DS forte-t célszerű alkalmazni.
Felső állkapcsi, nem gyulladt fogak szövődménymentes fogós extrakciójához általában 2 ml vestibularis depó foganként elegendő. Egyes esetekben 1–1,5 ml utólagos vestibularis injekcióra lehet szükség a teljes érzéstelenítés eléréséhez. A fájdalmas palatinalis injekció adására a legtöbb esetben nincsen szükség.
Amennyiben az ínyen vágásra vagy varrat behelyezésére van szükség, szúrásonként kb. 0,1 ml palatinalis depó elegendő.
Szomszédos fogak sorozatextrakciója esetén a vestibularis depók száma általában csökkenthető.
Alsó állkapcsi, nem gyulladt praemolaris fogak extrakciója esetén nem szükséges mandibularis érzéstelenítés, mert általában elegendő a 2 ml-es terminális vestibularis érzéstelenítés. Amennyiben a hatás nem lenne még teljes, 1–1,5 ml utólagos vestibularis injekció adható be. Ha a kívánt hatást még ezzel sem értük el, a szokásos mandibularis anesztézia javasolt.
Kárieszes üregek előkészítéséhez és koronacsonkok csiszolásához a kezelés kiterjedésétől és időtartamától függően – az alsó állkapcsi moláris fogak kivételével – foganként 0,5-2,0 ml vestibularis injekció adása javasolt. Sebészeti beavatkozásokban az Ultracain DS fortét a beavatkozás súlyosságától és időtartamától függően individuálisan kell adagolni.
Nyugtatókkal való egyidejű alkalmazása a beteg szorongásának csökkentése érdekében:
A szedált betegeknél a helyi érzéstelenítő maximális biztonságos dózisa a központi idegrendszeri depresszióra gyakorolt additív hatás miatt csökkenhet (lásd a 4.5 pontot).
Felnőttek és serdülők (12-18 éves korig)
Felnőttek kezelésekor maximálisan 7 mg artikain adható testtömegkg-onként. Az aspiráció ellenőrzése mellett legfeljebb 500 mg-ig terjedő mennyiség (12,5 ml injekció) tolerálható.
Gyermekek (4–11 évesek)
Amennyiben az Ultracain DS forte injekció alkalmazására gyermekek esetében kerül sor, a megfelelő érzéstelenítéshez szükséges minimális mennyiségű injekciós oldatot kell alkalmazni; a beadandó mennyiséget a gyermek korához és testsúlyához igazítva, egyénileg kell meghatározni. Az artikain átlagos hatékony dózisa 2 mg/ttkg egyszerű, és 4 mg/ttkg összetett beavatkozások esetén. A legkisebb adagot kell alkalmazni, amely hatékony érzéstelenítést biztosít. 4 éves vagy annál idősebb gyermekeknél (vagy 20 kg-os testtömegtől) a maximális artikain-dózis 7 mg/ttkg, az abszolút maximális artikain-dózis pedig 385 mg egy egészséges, 55 kg testtömegű gyermeknél.
Az Ultracain DS forte injekció biztonságosságát 4 éves és annál fiatalabb gyermekeknél nem igazolták. Nincsenek rendelkezésre álló adatok.
Különleges betegcsoportok
Idősek és vesekárosodásban szenvedő betegek:
A klinikai adatok hiánya miatt különösen elővigyázatosnak kell lenni, hogy az idős és vesekárosodásban szenvedő betegeknél a hatékony érzéstelenítést eredményező legkisebb dózist alkalmazzuk (lásd a 4.4 és 5.2 pontot).
Ezeknél a betegeknél a készítmény plazmaszintje megemelkedhet, különösen ismételt alkalmazás után. Ha újabb injekció beadása szükséges, a beteget szigorú felügyelet alatt kell tartani, hogy azonosítsák a relatív túladagolás bármely jelét (lásd a 4.9 pontot).
Májkárosodásban szenvedő betegek:
Különösen elővigyázatosnak kell lenni, hogy a májkárosodásban szenvedő betegeknél a hatékony érzéstelenítést eredményező legkisebb dózist alkalmazzuk, különösen ismételt alkalmazás után, bár az artikain 90%-át először inaktiválják a nem specifikus plazmaészterázok a szövetekben és a vérben.
A plazmakolinészteráz-hiányban szenvedő betegek:
A kolinészteráz-hiányban vagy acetilkolinészteráz-gátló kezelésben részesülő betegeknél a készítmény plazmaszintje megemelkedhet, mivel a készítményt 90%-ban plazmaészterázok inaktiválják (lásd 4.4 és 5.2 pont). Ezért a hatékony érzéstelenítéshez vezető legkisebb adagot kell alkalmazni.
Az alkalmazás módja
Szájüregben történő infiltráció és perineurális alkalmazás.
A helyi érzéstelenítőket kellő óvatossággal kell beadni, ha az injekció helyén gyulladás és/vagy fertőzés tapasztalható. Az injekció beadási sebességének nagyon lassúnak kell lennie (1 ml/perc).
Óvintézkedések a gyógyszer felhasználása vagy alkalmazása előtt
Ez a gyógyszer csak olyan orvosok vagy fogorvosok által vagy felügyeletével alkalmazható, akik megfelelően képzettek és tapasztaltak a szisztémás toxicitás diagnosztizálásában és kezelésében. A regionális érzéstelenítés helyi érzéstelenítőkkel történő indukálása előtt rendelkezésre kell állnia a megfelelő újraélesztő berendezéseknek és gyógyszereknek, hogy a légzőszervi és szív-érrendszeri vészhelyzeteket azonnal kezelni tudják. A beteg tudatállapotát minden helyi érzéstelenítő injekció kapcsán monitorozni kell.
Az intravasalis beadás elkerülése érdekében az injekció beadása előtt aspirációs tesztet kell végezni.
Az injekciós nyomásnak a szöveti érzékenységgel arányban kell állnia.
A fertőzések (pl. hepatitis) elkerülése céljából az oldat felszívásához mindig új, steril fecskendőt kell használni.
4.3 Ellenjavallatok
· A készítmény hatóanyagá(ai)val az artikainnal - vagy egyéb amid típusú helyi érzéstelenítővel (kivéve ha megfelelően elvégzett érzékenységi vizsgálat az artikain allergiát kizárta) - és epinefrinnel (adrenalin) vagy a 6.1 pontban felsorolt bármely segédanyagával szembeni túlérzékenység.
· Asthma bronchialés szulfit-érzékeny betegnek;
· Szulfit-érzékeny betegnek;
· Nem kontrollált epilepszia;
· Az intravénás alkalmazás ellenjavallt.
4.4 Különleges figyelmeztetések és az alkalmazással kapcsolatos óvintézkedések
A gyógyszer használata előtt fontos:
- A beteg jelenlegi terápiáinak és anamnézisének felvétele;
- Verbális kapcsolat fenntartása a beteggel;
- Újraélesztéshez szükséges felszerelés kézközeli hozzáférhetősége (lásd a 4.9. pontot).
Gyulladásos területen történő alkalmazása kerülendő.
Az érzéstelenítő hatás tartama alatt a táplálékfelvételt kerülni kell.
Különleges figyelmeztetések
Ezt a gyógyszert különösen óvatosan kell alkalmazni a következő betegségekben szenvedő betegeknél, és ha az állapot súlyos és/vagy instabil, akkor megfontolandó a fogászati műtét elhalasztása.
Szív- és érrendszeri betegségekben szenvedő betegek:
A hatékony érzéstelenítéshez vezető legkisebb adagot kell alkalmazni a következők esetében:
• Szívimpulzus kialakulási és vezetési zavarok (pl. 2. vagy 3. fokozatú atrioventricularis blokk, jelzett bradikardia);
• Akut dekompenzált szívelégtelenség (akut pangásos szívelégtelenség);
• Alacsony vérnyomás;
• Paroxiszmális tachikardia vagy gyors szívfrekvenciával járó abszolút aritmia;
• Instabil anginában szenvedő betegek vagy korábbi (6 hónapon belüli) myocardialis infarctus a kórelőzményben;
• Friss (3 hónapon belüli) koszorúér-bypass műtéten átesett betegek;
• Nem kardioszelektív béta-blokkolókat (pl. propranololt) szedő betegek (hipertóniás krízis vagy súlyos bradikardia kockázata) (lásd a 4.5. pontot);
• Nem kontrollált magas vérnyomásban szenvedő betegek;
• Triciklusos antidepresszánsokkal egyidejűleg történő kezelés, mivel ezek a hatóanyagok fokozhatják az adrenalin kardiovaszkuláris hatásait. (Lásd a 4.5. pontot.).
Ezt a gyógyszert kellő figyelemmel kell alkalmazni a következő betegségekben szenvedő betegeknél:
Epilepsziás betegek:
A görcsrohamok veszélye miatt minden helyi érzéstelenítőt nagyon óvatosan kell alkalmazni.
A plazmakolinészteráz-hiányban szenvedő betegek
Ha szokásos adagolás mellett és a vaszkuláris injekció kizárásával is a túladagolás klinikai tünetei jelennek meg, plazmakolinészteráz-hiány gyanítható. Ebben az esetben óvatosan kell eljárni a következő injekciónál, és csökkentett dózist kell alkalmazni.
Vesebetegek:
A hatékony érzéstelenítéshez vezető legkisebb adagot kell alkalmazni.
Súlyos májkárosodottak:
Ezt a gyógyszert májbetegség esetén különös figyelemmel kell alkalmazni, bár az artikain 90%-át először a nem specifikus plazma-észterázok inaktiválják a szövetben és a vérben.
Acetilkolinészteráz-inhibitorokkal kezelt myasthenia gravisban szenvedő betegek:
A hatékony érzéstelenítéshez vezető legkisebb adagot kell alkalmazni.
Porfíriás betegek
Az Ultracain DS forte akut porfíriás betegeknél csak akkor alkalmazható, ha nem áll rendelkezésre biztonságosabb alternatíva. Megfelelő óvintézkedéseket kell tenni minden porfíriás betegnél, mivel ez a gyógyszer a porfíria kiváltására képes.
Halogénezett inhalációs anesztetikumokkal egyidejű kezelésben részesülő betegek
A hatékony érzéstelenítéshez vezető legkisebb adagot kell alkalmazni (lásd a 4.5. pontot).
Véralvadásgátlót/antikoagulánst szedő betegek:
Az Ultracain DS forte-t különös figyelemmel kell beadni olyan betegeknek, akik véralvadásgátló/antikoaguláns gyógyszereket használnak, vagy véralvadási zavarban szenvednek, a nagyobb vérzési kockázat miatt. A vérzés nagyobb kockázata inkább a beavatkozással van összefüggésben, mint a gyógyszerrel.
Idősek:
Időseknél a készítmény plazmaszintje megemelkedhet, különösen többszöri alkalmazás után. Ha újabb injekció beadása szükséges, a beteget szigorú felügyelet alatt kell tartani, hogy azonosítsák a relatív túladagolás bármely jelét (lásd a 4.9. pontot).
Ezért a hatékony érzéstelenítéshez vezető legkisebb adagot kell alkalmazni.
Adrenalin tartalma miatt az Ultracain DS forte injekció óvatossággal alkalmazható: halogénezett inhalációs anesztetikumokkal együtt (lásd 4.5 pont);
diabetes mellitus fennállása esetén a vércukorszint lehetséges változása miatt.
Az Ultracain DS Forte alkalmazása megfontolandó és szükség esetén alacsonyabb adrenalin tartalmú készítmény alkalmazása válhat szükségessé szív- és érrendszeri (szívelégtelenség, koszorúér-betegség, angina pectoris, korábban szívinfarktuson átesett, arrhythmia, magas vérnyomás), agyi-keringési betegségben, korábban stroke-on átesett, krónikus bronchitis, emphysema, cukorbetegség, pajzsmirigy túlműködés, phaeochromocytoma, zárt zugú glaukóma, és súlyos szorongásban szenvedő betegek esetén, valamint a végtagok területének érzéstelenítése (ischaemia veszélye miatt).
Ezt a gyógyszert megfelelő körülmények között biztonságosan és hatékonyan kell használni:
Az adrenalin gyengíti a véráramlást az ínyben, ami helyi szövetelhalást okozhat.
Néhány nagyon ritka esetben jelentettek állkapocsi blokkérzéstelenítés után elhúzódó vagy maradandó idegkárosodást és ízérzékelés-zavart.
A helyi érzéstelenítő hatás csökkenhet, ha ezt a gyógyszert gyulladt vagy fertőzött területre injektáljuk.
Hypoxia, hyperkalaemia és metabolikus acidózis esetén is csökkenteni kell a dózist.
A harapás veszélye áll fenn (ajkak, orcák, nyálkahártya és nyelv), különösen gyermekeknél (lásd alább); ezért a beteget tájékoztatni kell, hogy kerülje a rágógumi használatát vagy az étkezést, amíg a normális érzékelés helyre nem áll.
A készítmény diszulfittartalma miatt allergiás reakciót válthat ki az arra érzékeny betegeknél, beleértve az anafilaxiás reakciót, ill. a bronchospasmust, különös tekintettel azokra a betegre, akiknek a kórtörténetében allergia vagy asztma szerepel (lásd 4.3 pont).
Ha allergiás reakció veszélye áll fenn, válasszon más gyógyszert az érzéstelenítéshez (lásd a 4.3. pontot).
Az alkalmazással kapcsolatos óvintézkedések
Véletlen intravaszkuláris injektálással kapcsolatos kockázat:
A véletlen intravaszkuláris injektálás hirtelen magas adrenalin- és artikainszintet okozhat a szisztémás keringésben. Ez súlyos mellékhatásokkal járhat, mint pl. görcsök, majd központi idegrendszeri és cardiorespiratoricus depressio és kóma, amely a légzőszervek és keringés leállásához vezet.
Így annak biztosítása érdekében, hogy a tű ne injektáljon egy véreret, a helyi érzéstelenítő gyógyszer beadása előtt az aspirációt el kell végezni. Azonban a fecskendőben lévő vér hiánya nem garantálja az intravaszkuláris injektálás elkerülését.
Az intraneuralis injekcióval kapcsolatos kockázat:
Véletlen intraneuralis injekció esetén a gyógyszer az ideg mentén visszafelé haladhat.
Az intraneurális injekció elkerülése és az idegelzáródásokkal összefüggő idegkárosodás megelőzése érdekében a tűt mindig enyhén visszahúzzuk, ha az injekció alatt a beteg áramütésszerű érzésről számol be, vagy ha az injekció különösen fájdalmas. Ha a tű miatt idegsérülés következik be, a neurotoxikus hatást súlyosbíthatja az artikain potenciális kémiai neurotoxicitása és az adrenalin jelenléte, mivel ez károsíthatja a perineuralis vérellátást és megakadályozhatja az artikain helyi kimosódását.
Gyermekek
Kisgyermekek esetében történő fogászati beavatkozás során a gyermekek kísérőit figyelmeztetni kell arra, hogy az injekció hatása következtében kialakult lágyszöveti zsibbadás hosszan tart, ezért fennáll annak veszélye, hogy a gyermek véletlenül az érzéstelenített részbe harap, és megsérti azt.
Segédanyagok
Az Ultracain DS forte oldatos injekció nátrium-diszulfitot tartalmaz, amely ritkán súlyos túlérzékenységi reakciókat és hörgőgörcsöt okozhat, különös tekintettel azokra a betegekre, akiknek a kórtörténetében allergia vagy asztma szerepel.
Ez a gyógyszer kevesebb mint 1 mmol (23 mg) nátriumot tartalmaz adagolási egységenként, azaz gyakorlatilag „nátriummentes”.
4.5 Gyógyszerkölcsönhatások és egyéb interakciók
A sympathomimeticumok csoportjába tartozó vasoconstrictorok (pl. adrenalin) vérnyomásemelő hatását triciklikus antidepresszánsok vagy MAO-gátlók erősíthetik. Ilyen jellegű megfigyeléseket noradrenalin 1:25 000-es és adrenalin 1:80 000-es érszűkítőként használt koncentrációjának alkalmazása során írtak le. Az adrenalin koncentrációja az Ultracain D S forte esetén 1:100 000 értékkel ennél alacsonyabb. Ennek ellenére ilyen interakció lehetőségére gondolni kell.
Interakciók az artikainnal
Az alkalmazással kapcsolatos óvintézkedéseket igénylő interakciók:
Egyéb helyi érzéstelenítők
A helyi érzéstelenítők toxicitása összeadódik.
A beadott helyi érzéstelenítők összdózisa nem haladhatja meg a felhasznált gyógyszerek maximális ajánlott adagját.
Nyugtatók (központi idegrendszeri depresszánsok, pl. benzodiazepin, opioidok):
Ha nyugtatókat adnak a betegek éberségének csökkentésére, csökkentett dózisú érzéstelenítőt kell alkalmazni, mivel a helyi érzéstelenítő szerek, a nyugtatókhoz hasonlóan központi idegrendszeri depresszánsok, amelyek kombinációban additív hatással lehetnek (lásd a 4.2. pontot).
Interakciók az adrenalinnal
Az alkalmazással kapcsolatos óvintézkedéseket igénylő interakciók:
Halogénezett illékony anesztetikumok (pl. halotán):
A szív érzékenysége és a katekolaminok arrhythmogén hatásai miatt a gyógyszert csökkentett dózisban kell alkalmazni: súlyos kamrai aritmia kockázata.
Általános érzéstelenítés közbeni helyi érzéstelenítő beadása előtt konzultálni kell az aneszteziológussal.
Postganglionos adrenerg blokkoló szerek (pl. guanadrel, guanetidin és rauwolfia alkaloidok):
A gyógyszer csökkentett dózisát szigorú orvosi felügyelet mellett kell alkalmazni, gondos aspirációval az adrenerg vazokonstriktorokra adott megnövekedett válaszok miatt: magas vérnyomás és egyéb kardiovaszkuláris hatások kockázata.
Nem szelektív béta-adrenerg blokkolók (pl. propranolol, nadolol):
A vérnyomás emelkedésének és a bradycardia kialakulásának megnövekedett kockázata miatt a gyógyszer csökkentett dózisát kell alkalmazni.
(TCA-k) Triciklusos antidepresszánsok (pl. amitriptilin, desipramin, imipramin, nortriptilin, maprotilin és protriptilin):
A súlyos magas vérnyomás fokozott kockázata miatt a gyógyszer adagját és adagolási sebességét csökkenteni kell.
COMT-inhibitorok (katekol-O-metil-transzferáz inhibitorok) (pl. entakapon, tolkapon):
Aritmia, megnövekedett szívfrekvencia és vérnyomásváltozások előfordulhatnak.
A COMT-gátlókkal kezelt betegeknél a fogászati érzéstelenítésben az adrenalin mennyiségét csökkenteni kell.
MAO-inhibitorok (mind az A-szelektívek pl. moklobemid, mind a nem szelektívek pl. fenelzin, tranilcipromin, linezolid):
Ha ezen szerek egyidejű alkalmazását nem lehet elkerülni, csökkenteni kell a készítmény dózisát és adagolásának sebességét, és a terméket szigorú orvosi felügyelet mellett kell alkalmazni az adrenalin hatásainak potenciális erősödése miatt, ami hipertenzív krízis kialakulásához vezethet.
Szívritmuszavart okozó gyógyszerek (pl. antiaritmiás szerek, mint a digitalis, kinidin):
Az aritmia fokozott kockázata miatt csökkenteni kell a gyógyszer adagját, amikor a betegek egyidejűleg adrenalint és digitáliszt is kapnak. Az adagolás előtt figyelmes visszaszívás javasolt.
Ergot-típusú oxitocikus gyógyszerek (például metiszergid, ergotamin, ergonovin):
A gyógyszert szigorú orvosi felügyelet mellett alkalmazza a vérnyomás és/vagy az ischaemiás válasz additív vagy szinergikus növekedése miatt.
Szimpatomimetikus vazopresszorok (például főként a kokain, de az amfetaminok, fenilefrin, pszeudoefedrin, oximetazolin is):
Az adrenerg toxicitás veszélye fennáll.
Ha 24 órán belül bármilyen szimpatomimetikus vazopresszort alkalmaztak, a tervezett fogászati kezelést el kell halasztani.
Fenotiazinok (és más neuroleptikumok):
Óvatosan alkalmazza a fenotiazinokat szedő betegeknél, figyelembe véve a hipotenzió kockázatát az adrenalin hatásának esetleges gátlása miatt.
4.6 Termékenység, terhesség és szoptatás
Terhesség
Az 40 mg/ml artikain + 10 mikrogramm/ml adrenalinnal és az artikainnal önmagában végzett állatkísérletek nem mutattak ki káros hatást a terhességre, az embrionális/magzati fejlődésre, a születésre vagy a postnatalis fejlődésre (lásd az 5.3. pontot).
Az állatkísérletek kimutatták, hogy a maximális ajánlott dózisnál nagyobb adagban adott adrenalin toxikus a reprodukcióra (lásd az 5.3. pontot).
Nincs tapasztalat az artikain terhes nőknél történő alkalmazásával kapcsolatban, kivéve a szülés során. Az adrenalin és az artikain átjut a placentán, bár az artikain kisebb mértékben, mint más helyi érzéstelenítők. Az újszülött csecsemőkben mért artikain szérumkoncentrációja kb. az anyai szint 30%-a. Az anyánál véletlen intravaszkuláris adagolás esetén az adrenalin csökkentheti a méh vérellátását.
Terhesség alatt az Ultracain DS forte injekció kizárólag az előny/kockázat gondos elemzése után alkalmazható.
Szoptatás
A szérumszint gyors csökkenése és a gyors elimináció következtében az anyatejben nem találtak klinikailag szignifikáns mennyiségű artikaint. Az adrenalin ugyan átjut az anyatejbe, de rövid a felezési ideje.
Rövid ideig tartó használat esetén általában nem szükséges felfüggeszteni a szoptatás, ami az érzéstelenítést követően 5 óra elteltével folytatható.
Termékenység
A 40 mg/ml artikainnal + 10 mikrogramm/ml adrenalinnal végzett állatkísérletek nem mutattak ki a termékenységre gyakorolt hatást (lásd az 5.3. pontot). Terápiás dózisok esetén az emberi termékenységre gyakorolt káros hatások nem várhatóak.
4.7 A készítmény hatásai a gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges képességekre
Az Ultracain DS forte alkalmazását követően minden esetben az orvos egyedileg dönti el, mikor szabad a betegnek az utcai közlekedésben ismét aktívan részt vennie, ill. mikor végezhet baleseti veszéllyel járó munkát.
Az Ultracain DS forte beadása után kábultság (beleértve a szédülést, látászavart és fáradtságot) is előfordulhat (lásd az Alkalmazási előírás 4.8. pontját). Ezért a betegek nem hagyhatják el a fogorvosi rendelőt addig, amíg vissza nem szerzik képességeiket a fogászati eljárást követően (általában 30 percen belül).
4.8 Nemkívánatos hatások, mellékhatások
a) A biztonságossági profil összefoglalása
Az artikain/adrenalin beadását követő nemkívánatos reakciók hasonlóak az egyéb helyi amid-anesztetikumok/vazokonstriktorok esetében megfigyeltekhez. Ezek a mellékhatások általában dózisfüggőek. Ezek túlérzékenységből, idioszinkráziából vagy a betegek toleranciájának csökkenéséből is eredhetnek. A leggyakrabban előforduló mellékhatások az idegrendszeri rendellenességek, a helyi injekció beadásának helyszíni reakciója, a túlérzékenység, a szívbetegségek és az érrendszeri betegségek.
A súlyos mellékhatások általában szisztémásak.
A nátrium-diszulfit-tartalom miatt asthma bronchialéban szenvedő betegeknél egyes esetekben túlérzékenységi reakciók, pl. hányás, hasmenés, ziháló légzés, akut asztmás roham, tudatzavar vagy sokk jelentkezhetnek.
Az adrenalin által kiváltott egyéb mellékhatás a készítmény alacsony adrenalin koncentrációja miatt (1:100 000, ami 1,0 mg/100 ml-nek felel meg) igen ritka.
b) A mellékhatások táblázatos felsorolása
A bejelentett mellékhatások spontán beszámolókból, klinikai vizsgálatokból és a szakirodalomból származnak
A gyakoriság besorolása a konvencionális szerinti: nagyon gyakori (≥1/10), gyakori (≥1/100 ‑ 1/10), nem gyakori (≥1/1000 ‑ 1/100), ritka (≥1/10000 ‑ 1/1000), nagyon ritka (1/10000), nem ismert (a gyakoriság a rendelkezésre álló adatokból nem állapítható meg).
|
MedDRA Rendszer Szerv Osztály (SOC, System Organ Class) |
Gyakoriság
|
Nemkívánatos hatások |
|
Fertőzések és infestatiók |
Gyakori |
Fogínygyulladás |
|
Immunrendszer betegségei |
Ritka |
Allergiás1, anafilaxiás/anafilaktoid reakciók |
|
Pszichiátriai betegségek |
Ritka |
Idegesség/szorongás4 |
|
Nem ismert |
Eufórikus hangulat |
|
|
Idegrendszeri betegségek |
Gyakori |
Neuropátia: Neuralgia (neuropátiás fájdalom) Hypoesthesia/zsibbadás (orális és periorális)4 Hyperesthesia Dysesthesia (orális és periorális), beleértve Dysgeusia (például fémes ízérzet, ízlelészavar) Ageusia Allodynia Thermohyperesthesia Fejfájás |
|
Nem gyakori |
Égő érzés |
|
|
Ritka |
Arcidegbénulás2 (bénulás, paralízis és parézis) Horner-szindróma (szemhéj ptosis, enophthalmos, miosis). Szomnolencia (aluszékonyság) Nystagmus |
|
|
Nagyon ritka |
Paresztézia3 (tartós hypoesthesia és ízérzékelési veszteség) alsó állkapcsi vagy alsó alveoláris idegblokkok után |
|
|
Szembetegségek és szemészeti tünetek |
Ritka |
Diplopia (az oculomotoros izmok bénulása)4 Látáskárosodás (átmeneti vakság)4 Ptosis Miosis Enophthalmus |
|
A fül és az egyensúly-érzékelő szerv betegségei és tünetei |
Ritka |
Hyperacusia Fülzúgás4 |
|
Szívbetegségek és szívvel kapcsolatos és tünetek |
Gyakori |
Bradycardia Tachycardia |
|
Ritka |
Szívdobogás |
|
|
Nem ismert |
Ingerületvezetési zavarok (atrioventrikuláris blokk) |
|
|
Érbetegségek és tünetek |
Gyakori |
Hypotonia (a keringés összeomlásának lehetőségével) |
|
Nem gyakori |
Hypertonia |
|
|
Ritka |
Hőhullám |
|
|
Nem ismert |
Helyi/regionális hiperémia Értágulat Érszűkület |
|
|
Légzőrendszeri, mellkasi és mediastinalis betegségek és tünetek |
Ritka |
Bronchospasmus / asztma Dyspnoe2 |
|
Nem ismert |
Dysphonia (rekedtség)1 |
|
|
Emésztőrendszeri betegségek és tünetek |
Gyakori |
A nyelv, az ajkak és az íny duzzanata |
|
Nem gyakori |
Stomatitis, glossitis Hányinger, hányás, hasmenés |
|
|
Ritka |
Gingivális/orális nyálkahártya-hámlás/fekély |
|
|
Nem ismert |
Dysphagia Az arc duzzanata Glossodynia |
|
|
A bőr és a bőr alatti szövet betegségei és tünetei |
Nem gyakori |
Bőrkiütés (erupció) Pruritus |
|
Ritka |
Angioödéma (arc/nyelv/ajak/torok/gége/periorbitális ödéma) Urticaria |
|
|
Nem ismert |
Erythema Hyperhidrosis |
|
|
A csont- és izomrendszer, valamint a kötőszövet betegségei és tünetei |
Nem gyakori |
Nyakfájdalom |
|
Ritka |
Izomrángás4 |
|
|
Nem ismert |
A neuromuscularis tünetek súlyosbodása a Kearns-Sayre-szindrómában Szájzár |
|
|
Általános tünetek, az alkalmazás helyén fellépő reakciók |
Nem gyakori |
Fájdalom a beadás helyén |
|
Ritka |
Hámlás/nekrózis az injekció helyén Fáradtság, asthenia (gyengeség)/Hidegrázás |
|
|
Nem ismert |
Helyi duzzanat Kimelegedés, Fázás |
c) Kiválasztott mellékhatások leírása
1 Az allergiás reakciókat nem szabad összetéveszteni a szinkopális epizódokkal (az adrenalin okozta szívdobogással).
2 Az artikain adrenalinnal kombinált beadását követően 2 héttel arc paralízis alakult ki, mely állapot 6 hónappal később is fennállt.
3 Ezek a neurális patológiák különböző rendellenes érzések tünetei esetén fordulhatnak elő. A paresztézia úgy definiálható, mint spontán rendellenes, általában nem fájdalmas érzés (pl. égés, szúrás, bizsergés vagy viszketés) az anesztézia várható időtartamán túl. A fogászati kezelés után jelentett paresztézia legtöbb esetben átmeneti és megszűnik néhány nap, hét vagy hónap után.
A perzisztens paresztéziát, amely főként az alsó állkapocs idegblokkjai után lép fel, lassú, nem teljes gyógyulás vagy a gyógyulás hiánya jellemzi.
4 A központi idegrendszeri depressio előtti figyelmeztető jel lehet számos olyan mellékhatás, mint az izgatottság, szorongás/idegesség, remegés, beszédzavar. Ezen tünetek jelenlétében a betegeket meg kell kérni, hogy lélegezzenek mélyeket és állandó megfigyelés alá kell helyezni őket (lásd az Alkalmazási előírás 4.9 pontját).
Különböző idegi laesio (pl. facialis paresis) fogorvosi beavatkozás során alkalmazott érzéstelenítésnél előfordulhatnak az injekció helytelen beadása következtében; ilyen esetekben az arcideg megsérülhet, és arcidegbénulás alakulhat ki. Arcidegbénulást a beavatkozást követően közvetlenül és késői - akár néhány napos – előfordulással is leírtak, mely egyes esetekben 6 hónapon túl is fennállt.
Egyes esetekben, nem észlelt intravasalis beadás következtében, az injekciózott területen szövetnekrózisig fokozódó ischaemiás károsodás léphet fel.
Gyermekek és serdülők
Publikált vizsgálati adatok alapján gyermekeknél és serdülőknél 4-18 éves korig a biztonságossági profil hasonló volt a felnőtt betegeknél kapott profilhoz. Ugyanakkor a vizsgált gyermekek legalább 16 %-ánál, különösen a 3-7 éves gyermekek esetében gyakrabban figyeltek meg olyan lágyszöveti sérüléseket, amelyek a lágyszöveti részek elhúzódó érzéstelenítése következtében véletlenszerűen keletkeztek. Egy retrospektív vizsgálatban, amelyben 211, 1-4 éves gyermek vett részt, nem jelentettek mellékhatásokat, amikor a fogászati kezelés során legfeljebb 4,2 ml 4%-os artikaint + 0,005 mg/ml vagy 0,010 mg/ml adrenalint együttesen alkalmaztak.
A mellékhatások kezelésére vonatkozó utasításokat lásd a 4.9 pontban.
Feltételezett mellékhatások bejelentése
A gyógyszer engedélyezése után a feltételezett mellékhatások bejelentése fontos. Ez lehetővé teszi a gyógyszer előny/kockázat egyensúlyának folyamatos figyelemmel kísérését. Az egészségügyi szakembereket kérjük, hogy jelentsék be a feltételezett mellékhatásokat a hatóság részére az V. függelékben található elérhetőségek valamelyikén keresztül.
4.9 Túladagolás
A túladagolás típusai
A legtágabb értelemben vett helyi érzéstelenítő túladagolást gyakran használják a következők leírására:
• abszolút túladagolás,
• relatív túladagolás, mint például:
- véletlen injekció egy vérérbe, vagy
- rendellenesen gyors felszívódás a szisztémás keringésbe, vagy
- a gyógyszer késleltetett metabolizmusa és kiürülése.
Relatív túladagolás esetén a betegek általában már az első percekben tüneteket mutatnak, míg abszolút túladagolás esetén a toxicitás jelei az injekció beadását követően az injekció helyétől függően később jelentkeznek.
Tünetek
Mivel az izgalom átmeneti lehet vagy hiányozhat, a(z abszolút vagy relatív) túladagolás első megnyilvánulása az álmosság lehet, mely eszméletvesztéshez és légzésleálláshoz vezethet.
Az artikain miatt:
A tünetek dózisfüggőek, és a neurológiai megnyilvánulások területén fokozatosan súlyosbodnak (presyncope, syncope, fejfájás, nyugtalanság, izgatottság, zavart állapot, dezorientáció, kábultság (szédülés), remegés, tompaság, mély központi idegrendszeri depressio, eszméletvesztés, kóma , görcsök (beleértve a tónusos-klónusos rohamot), beszédzavar (pl. dysarthria, logorrhea), szédülés, egyensúlyzavar (dysequilibrium), szembetegségek (midriasis, homályos látás, alkalmazkodási zavar), melyeket vaszkuláris (helyi, regionális, általános sápadtság), légzési (apnoe – légzésleállás, bradypnoe, tachypnoe, ásítás, légzésdepresszió) és végül cardialis toxicitás (szívmegállás, myocardialis depresszió) követ.
Az acidózis súlyosbítja a helyi érzéstelenítők toxikus hatásait.
Az adrenalin miatt:
A tünetek dózisfüggőek és fokozatosan súlyosabbak a neurológiai megnyilvánulások (nyugtalanság, izgatottság, presyncope, syncope) területén, amelyet vaszkuláris (helyi, regionális, általános sápadtság), légzőszervi (apnoe – légzésleállás, bradypnoe, tachypnoe, légzésdepresszió) és végül cardialis toxicitás (szívmegállás, myocardialis depresszió) követ.
Túladagolás kezelése
A regionális érzéstelenítés helyi érzéstelenítőkkel történő beadása előtt rendelkezésre kell állnia újraélesztő felszerelésnek és gyógyszereknek, hogy a légzőszervi és szív-érrendszeri vészhelyzeteket azonnal kezelni tudják.
Az első mellékhatásra, vagy mérgezésre utaló jel fellépésekor (pl. szédülés, motoros nyugtalanság, kábultság, stb.) az injekciózást azonnal félbe kell szakítani. Ilyen esetben a beteget vízszintes testhelyzetbe kell hozni és szabad légutakat kell biztosítani. A pulzust és a vérnyomást ellenőrizni kell. Enyhének tűnő szimptómák esetén is javasolt infúzió bekötése esetleges intravénás kezelés lehetőségének biztosítása céljából.
Légzési zavarok esetén, azok súlyosságától függően oxigén, adott esetben lélegeztetés: pl. szájból-szájba történő lélegeztetéssel vagy endotrachealis tubus behelyezése után kontrollált gépi lélegeztetés formájában.
Centrális analeptikumok adása kontraindikált.
Izomrángások vagy generalizált görcsök rövid vagy ultrarövid hatású barbiturátok iv. adásával szüntethetők meg.
A barbiturátokat oxigén adása és a keringés ellenőrzése mellett a hatásnak megfelelően lassan kell beadni (keringés- és légzésdepresszió!). A megpungált vénát felhasználva a véna-biztosítás érdekében infúzió bekötése javasolt.
A vérnyomásesést és a tachycardiát - vagy bradycardiát - gyakran már a vízszintes testhelyzet és a fej enyhe süllyesztése is normalizálja.
Súlyos keringési zavarok és bármilyen eredetű sokk esetén az injekció adásának félbeszakítása után az alábbi azonnali teendők végrehajtása javasolt:
A beteg fejét lesüllyeszteni és a légutakat szabadon tartani (oxigén-belélegeztetés).
Intravénás infúzió (teljes elektrolit oldat), glükokortikoid iv. (pl. 250-1000 mg metilprednizolon), gondoskodjunk volumenpótlásról (esetleg plazmaexpander, humán albumin adásával).
A keringés összeomlásának veszélye és fokozódó bradycardia esetén adrenalint adjunk be iv.: a szokásos, forgalomban lévő 1: 1000-es adrenalin oldatból 1 ml-t 10 ml-re hígítsunk, ebből lassan adjunk be először 0,25-1 ml-t [ = 0,025 mg–0,1 mg adrenalin].
Az adrenalin injekciót lassan, a pulzusszám ellenőrzése mellett kell beadni (szívritmuszavarokra ügyelve). A pulzusszám és a vérnyomás ellenőrzése elengedhetetlen. Egyszeri intravénás adagként adrenalinből ne adjunk többet 0,1 mg-nál. Amennyiben az adrenalin további adagjára van szükség, infúziós oldatban indokolt adni (a cseppszámot a pulzusszámnak és a vérnyomásértéknek megfelelően állítva be). Adrenalin alkalmazása során a megfelelő alkalmazási előírás utasításait is figyelembe kell venni.
Súlyos tachycardia és tachyarrhythmia során béta-sympatholyticumok iv. adása javasolt lehet – pl. szívelégtelenségben, korábbi szívinfarktust követően vagy angina pectorisban szenvedő betegek esetén. Oxigén adása és a keringés ellenőrzése minden esetben szükséges.
Hipertóniás betegek vérnyomás-emelkedése szükség esetén perifériás értágítókkal kezelendő.
Ha cardiovascularis depressio lép fel (hypotensio, bradycardia), fontolóra kell venni az intravénás folyadékok, vazopresszor és/vagy inotróp szerek megfelelő kezelését. A gyermekeknek életkor- és testtömeg-arányos adagokat kell adni. Szívmegállás esetén a cardiopulmonalis újraélesztést azonnal meg kell kezdeni.
5. FARMAKOLÓGIAI TULAJDONSÁGOK
5.1 Farmakodinámiás tulajdonságok
Farmakoterápiás csoport: Helyi érzéstelenítők
ATC kód: N01B B58
Amid-típusú, vég- és vezetéses érzéstelenítésre alkalmas helyi érzéstelenítő.
Hatásmechanizmus és farmakodinámiás hatások:
Az artikain, egy helyi érzéstelenítő amid, reverzíbilisen blokkolja az ingerületvezetést egy jól ismert mechanizmus által, amelyet más helyi amid anesztetikumoknál gyakran megfigyeltek. Ez abból áll, hogy csökkenti vagy megakadályozza a gerjesztő membránok nagy nátrium (Na+) áteresztőképességének növekedését, amelyet normál esetben a membrán kis depolarizációja okoz. Ezek a mechanizmusok eredményezik az érzéstelenítő hatást. Mivel az érzéstelenítő hatás fokozatosan alakul ki az idegben, az elektromos ingerlékenység küszöbértéke fokozatosan nő, az akciós potenciál emelkedésének üteme csökken, és az impulzusvezetés lassul. Az artikain pKa-ját 7,8-ra becsülték.
Az adrenalin érszűkítőként közvetlenül hat az alfa- és béta-adrenerg receptorokra is; a béta-adrenerg hatások dominálnak. Az adrenalin meghosszabbítja az artikain hatásidejét, és csökkenti az artikain túlzott felvételének kockázatát a szisztémás keringésben.
Klinikai hatásosság és biztonságosság:
Hatása gyors, latenciaideje 1 és 3 perc közötti. Szövetingerlő tulajdonság nélküli megbízható, erős fájdalomcsillapító.
Az Ultracain DS forte anesztetikus időtartama 60-75 perc a pulpális érzéstelenítéshez és 180-360 perc a lágyszöveti érzéstelenítéshez.
A jó szöveti tolerancia és az enyhe vasoconstrictio szövődménymentes sebgyógyulást tesz lehetővé.
Gyermekek
3 és fél – 16 éves, összesen 210 gyermekbeteg részvételével végzett klinikai vizsgálatok szerint a 4%‑os artikain+0,005 mg/ml adrenalin legfeljebb 5 mg/ttkg dózisig, és a 4% artikain+0,010 mg/ml adrenalin legfeljebb 7 mg/ttkg dózisig hatásosnak bizonyult a helyi érzéstelenítésben, amennyiben (mandibuláris) infiltrációval vagy (maxilláris) idegblokáddal adták. A felnőttek, serdülők és gyermekek között a farmakodinámiás tulajdonságokban nem volt különbség.
5.2 Farmakokinetikai tulajdonságok
Artikain
Felszívódás: Három publikált klinikai vizsgálatban, amelyek a 40 mg/ml-es artikain-hidroklorid és a 10 vagy 5 mikrogramm/ml-es adrenalin kombinációjának farmakokinetikai profilját ismertették, a tmax-értékek 10 és 12 perc, a Cmax-értékek pedig 400 és 2100 ng/ml közöttiek voltak. Gyermekeknél végzett klinikai vizsgálatokban a Cmax értéke 1382 ng/ml, a tmax értéke pedig 7,78 perc volt 2 mg/ttkg-os dózis infiltrációja után.
Eloszlás: Megfigyelték, hogy az artikain nagymértékben kötődik a fehérjékhez: a humán szérumalbuminhoz (68,5-80,8%) és az alfa/béta-globulinhoz (62,5-73,4%). A gamma-globulinhoz való kötődése (8,6-23,7%) sokkal kisebb mértékű volt. Az adrenalin az artikain mellett adott érszűkítő (vasoconstrictor), amely lassítja annak szisztémás keringésbe történő felszívódását, és így meghosszabbítja az aktív artikain szöveti koncentrációjának fenntartását. A plazmában az eloszlási térfogat körülbelül 4 l/ttkg volt.
Biotranszformáció: Az artikain karboxilcsoportjának hidrolízise a szövetben és a vérben nem specifikus észterázokkal történik. Mivel ez a hidrolízis nagyon gyors, az artikain körülbelül 90%-a inaktiválódik ilyenformán. Az artikain a májmikroszómákban is metabolizálódik. Az artikainsav az artikain P450-es citokróm által kiváltott metabolizmusának fő bomlásterméke, mely tovább metabolizálódik, és artikainsav-glükuroniddá alakul.
Elimináció: A fogászati injekció után az artikain kiürülési felezési ideje kb. 20-40 perc. Egy klinikai vizsgálat során kimutatták, hogy az artikain és az artikainsav plazmakoncentrációi a submucosalis injekció után gyorsan csökkennek. Az injekció beadását követő 12-24 óra elteltével nagyon kevés artikaint észleltek a plazmában. A beadás után 8 órán belül a dózis több mint 50%-a ürült ki a vizelettel, 95%-a artikainsav formájában. 24 órán belül a dózisnak körülbelül 57%-a (68 mg) és 53%-a (204 mg) ürült ki a vizelettel. Az artikain változatlan formában történő vese általi eliminációja a teljes elimináció csak mintegy 2%-át tette ki.
5.3 A preklinikai biztonságossági vizsgálatok eredményei
A preklinikai vizsgálatokból származó adatok azt igazolták, hogy a készítmény terápiás dózisai nem jelentenek különös veszélyt – a hagyományos farmakológiai biztonságossági, krónikus toxicitási, reprodukciós toxicitási és genotoxicitási tesztek alapján.
Terápiás dózist meghaladó adagolás mellett az artikain kardiodepresszáns tulajdonságokkal rendelkezik, és értágító hatást fejthet ki. Az adrenalinnak szimpatomimetikus hatásai vannak. Az adrenalinnal kombinált artikain szubkután injekciók 4 héten át tartó napi rendszerességű beadása patkányoknál napi 50 mg/ttkg, kutyáknál napi 80 mg/ttkg dózis esetében okozott mellékhatásokat. Ezek 36 az eredmények azonban kevéssé relevánsak a készítmény akut klinikai alkalmazása tekintetében.
Az artikainnal végzett embriotoxicitási vizsgálatok során nem figyeltek meg magzati halálozási arányt vagy malformációkat, patkányok esetében maximum 20 mg/ttkg/nap, nyulaknál 12,5 mg/ttkg/nap napi rendszerességű iv. dózis mellett. Csak olyan expozíció esetén figyeltek meg teratogenitást az adrenalinnal kezelt állatoknál, amely elegendő mértékben meghaladta a maximális humán expozíciót, ami pedig kevéssé releváns a klinikai alkalmazás szempontjából. A 80 mg/ttkg/nap dózisban szubkután beadott 40 mg/ml artikain+ 10 mikrogramm/ml adrenalinnal végzett reprodukciós toxicitási vizsgálatok nem mutattak káros hatást a termékenységre, az embrionális/magzati, vagy a pre- és postnatalis fejlődésre.
Az önállóan artikainnal végzett in vitro és in vivo vizsgálatokban vagy az artikain-adrenalin kombinációval végzett in vivo vizsgálatok során nem figyeltek meg genotoxikus hatást. Az adrenalinnal végzett in vitro és in vivo genotoxicitási vizsgálatok ellentmondásos eredményekhez vezettek.
6. GYÓGYSZERÉSZETI JELLEMZŐK
6.1 Segédanyagok felsorolása
nátrium-diszulfit
nátrium-klorid
hígított sósav (pH beállításához)
nátrium-hidroxid (pH beállításához)
injekcióhoz való víz.
6.2 Inkompatibilitások
Nincsenek.
6.3 Felhasználhatósági időtartam
3 év.
6.4 Különleges tárolási előírások
A fénytől való védelem érdekében az ampullákat tartsa a dobozában!
6.5 Csomagolás típusa és kiszerelése
2 ml oldat színtelen, törőponttal és kódgyűrűvel ellátott I-es típusú OPC üvegampullába töltve.
10 db ampulla papírtálcában, illetve 12 db ampulla műanyag tálcában és dobozban.
6.6 A készítmény felhasználására, kezelésére vonatkozó útmutatások
Bármilyen fel nem használt készítmény, illetve hulladékanyag megsemmisítését a helyi előírások szerint kell végrehajtani.
Megjegyzés (egy kereszt)
Osztályozás: II./3 csoport
Korlátozott érvényű orvosi rendelvényhez kötött, az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. Törvény 3. §-ának ga) pontja szerinti rendelőintézeti járóbeteg-szakellátást vagy fekvőbeteg-szakellátást nyújtó szolgáltatók által biztosított körülmények között alkalmazható gyógyszer (I).
7. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY JOGOSULTJA
Septodont HOLDING
58, rue du Pont de Créteil,
94100 Saint-Maur-des-Fossés
Franciaország
8. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY SZÁMA
OGYI-T-1171/02 Ultracain DS forte oldatos injekció 10 ×2 ml
OGYI-T-1171/03 Ultracain DS forte oldatos injekció 12 × 2 ml
9. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY ELSŐ KIADÁSÁNAK/ MEGÚJÍTÁSÁNAK DÁTUMA
A forgalomba hozatali engedély első kiadásának dátuma: 1985. április 3.
A forgalomba hozatali engedély legutóbbi megújításának dátuma: 2010. szeptember 3.
10. A SZÖVEG ELLENŐRZÉSÉNEK DÁTUMA
2024. szeptember 26.