1. A gyógyszer neve
Ultratag készlet radioaktív gyógyszerkészítményhez
2. minőségi és mennyiségi összetétel
96 mikrogramm ón(II)-klorid-dihidrátot tartalmaz reagens-üvegenként.
A segédanyagok teljes listáját lásd a 6.1 pontban.
3. Gyógyszerforma
Készlet radioaktív gyógyszerkészítményhez, mely a következő három komponenst tartalmazza:
Reagens-üveg: fehér por, liofilizátum oldatos injekció készítéséhez
I-es fecskendő: koncentrált, tiszta, színtelen oldat
II-es fecskendő: koncentrált, tiszta, színtelen oldat.
4. Klinikai jellemzők
4.1 Terápiás javallatok
Ez a gyógyszer kizárólag diagnosztikai célra alkalmazható.
vörösvérsejtek in vivo vagy in vivo/in vitro jelzése vérraktár-szcintigráfia számára. Főbb alkalmazási területek:
1. Angiocardioszcintigráfia a következő esetekben:
ventricularis ejekciós frakció vizsgálata,
a globális és regionális szívfal mozgás vizsgálata,
myocardialis állapot leképezése,
2. szervperfúziók és érrendszeri rendelleneségek leképezése;
3. occult gastrointestinalis vérzés diagnosztizálása és lokalizációja.
B Vértérfogat meghatározása.
C Lépszcintigráfia.
4.2 Adagolás és alkalmazás
Az Ultratag különböző komponensei nem adhatók közvetlenül a betegnek. Felhasználásuk csak vérminták [99mTc]-technéciummal való jelölésére történhet. Csakis a [99mTc]-technéciummal jelzett vörösvértesteket szabad injekcióként adni.
A beadás intravénás injekcióként történik.
Az Ultratag alkalmazásakor a [99mTc]-technéciummal jelzett vörösvértestek elkészítésére vonatkozó előírásokat szigorúan be kell tartani.
Adagolás
A Vérraktár szcintigráfia
A javasolt aktivitás 370 – 740 MBq egyszeri injekció 70 kg testsúlyú beteg esetén.
B Vértérfogat meghatározása
Az átlagos aktivitás 3 MBq (1 – 5 MBq) egyszeri injekció (in vitro jelölés).
C Lépszcintigráfia
Az átlagos aktivitás 50 MBq (20-70 MBq) egyszeri injekció denaturált erythrocyták in vitro jelölésekor.
Adagolás gyermekeknél és serdülőknél
A gyermekdózisokat (gyermekekre és serdülőkre vonatkozó dózisokat) a javasolt felnőttdózisokból kell kiszámítani, figyelembe véve a testsúlyt vagy a testfelületet.
Az EAMN gyermekgyógyászati feladatokkal foglalkozó csoportja azt javasolja, hogy a következő táblázat adatait figyelembe véve az adott aktivitást a testsúlyból számítsuk ki.
Szorzótényezők a gyermekdózis kiszámítására.
A betegnek adott dózist megfelelő kalibrációs rendszerrel kell ellenőrizni közvetlenül az adás előtt.
4.3 Ellenjavallatok
A készítmény hatóanyagával, a 6.1 pontban felsorolt bármely segédanyagával, vagy a technéciummal szembeni túlérzékenység.
4.4 Különleges figyelmeztetések és az alkalmazással kapcsolatos óvintézkedések
Ionizáló sugárzást minden betegnél csak akkor szabad alkalmazni, ha az indokolt a valószínű előny alapján. A beadandó aktivitás dózisát úgy kell meghatározni, hogy a beteget érő sugárdózis – szem előtt tartva a diagnosztikus vagy terápiás eredmény eléréséhez szükséges dózist – az ésszerűség határain belül a lehető legalacsonyabb legyen.
Az Ultratag az ionizáló sugárzás lehetséges veszélye miatt csak abban az esetben alkalmazható 18 év alatti gyermekeknél, ha a vizsgálattól remélt klinikai információ értéke vélhetően meghaladja a sugárzásból eredő lehetséges károsodást.
4.5 Gyógyszerkölcsönhatások és egyéb interakciók
Közvetlen gyógyszerkölcsönhatások nem ismertek.
4.6 Terhesség és szoptatás
Ha fogamzóképes korban lévő nőknél szükséges a radioaktív gyógyszerkészítmény alkalmazása, a terhességet mindig ki kell zárni. Minden nőt, akinél egy menstruációs ciklus kimaradt, terhesnek kell tekinteni mindaddig, amíg a vizsgálat ki nem zárja a terhességet Ha bármilyen bizonytalanság áll fenn, különlegesen fontos, hogy a beteget a lehető legkisebb, kívánt klinikai eredményt adó sugárdózis érje. Fontolóra kell venni alternatív, ionizáló sugárzást nem alkalmazó módszerek alkalmazását.
A radioizotóp készítményeknek terhes nőkön történő alkalmazása a magzatot is kiteszi a radioaktív dózis hatásának. Terhesség alatt kizárólag csak rendkívül szükséges vizsgálatokat szabad elvégezni, ha a valószínű haszon nagyobb, mint az anyát és a magzatot érintő kockázat. A páciensnek közvetlenül beadott 800 MBq nátrium-[99mTc]-pertechnetát a méhben 6,5 mGy dózis elnyelését eredményezi. A páciensek blokkoló anyaggal történő előkezelését követően 800 MBq nátrium-[99mTc]-pertechnetát alkalmazása a méhben 5,3 mGy dózis elnyelését eredményezi. 925 MBq [99mTc]-jelölt vörösvértesteken történő alkalmazása a méhben 4,3 mGy dózis elnyelését eredményezi. A 0,5 mGy-t meghaladó dózisokat potenciális kockázati tényezőnek kell tekinteni a magzatra nézve.
Szoptató anyák esetében a radioaktív gyógyszerkészítmény alkalmazása előtt meg kell vizsgálni, hogy a vizsgálat elhalasztható-e ésszerű határidőn belül mindaddig, amíg az anya szoptat, és, hogy a legmegfelelőbb radiofarmakonra esett-e a választás. Ha az alkalmazás nélkülözhetetlennek minősül, a szoptatást be kell szüntetni és az anyatejet el kell önteni. A szoptatást újrakezdeni csak akkor lehet, ha a gyermeket 1 mSv-nél kisebb sugárzási dózis éri a szoptatás következtében.
4.7 A készítmény hatásai a gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges képességekre
A készítménynek a gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges képességeket befolyásoló hatásait nem vizsgálták.
4.8 Nemkívánatos hatások, mellékhatások
Minden beteg esetében az ionizáló sugárzást alkalmazó eljárásnak indokolhatónak kell lennie a valószínű klinikai haszon függvényében. Az alkalmazott adagnak olyannak kell lennie, hogy a létrejövő sugárzás az ésszerűen elérhető legalacsonyabb legyen, de elegendően nagy ahhoz, hogy a szükséges diagnosztikai vagy terápiás hatást elérje.
Az ionizáló sugárzás rákkeltő hatású és öröklődő rendellenességek kifejlődését is előidézheti. A diagnosztikai céllal alkalmazott, a nukleáris medicina körébe tartozó vizsgálatokkal kapcsolatos jelenlegi bizonyítékok azonban azt mutatják, hogy az alkalmazott alacsony dózisok miatt ezek a nem kívánt hatások alacsony gyakorisággal jelentkeznek.
A legtöbb, nukleáris medicinában felhasznált diagnosztikai eljárásnál a sugárdózis kevesebb, mint 20 mSv EDE. Nagyobb dózisok csak néhány kivételes klinikai körülmény esetén indokoltak.
Ez a készítmény nem tartalmaz olyan segédanyagokat, amelyeknek hatása vagy következménye ismert, vagy ezeknek ismerete fontos a készítmény biztonságos és hatásos alkalmazásához.
Ultratag használata után nem ismert gyakorisággal allergiás és anaphylactoid reakciók léphetnek fel.
Feltételezett mellékhatások bejelentése
A gyógyszer engedélyezését követően lényeges a feltételezett mellékhatások bejelentése, mert ez fontos eszköze annak, hogy a gyógyszer előny/kockázat profilját folyamatosan figyelemmel lehessen kísérni. Az egészségügyi szakembereket kérjük, hogy jelentsék be a feltételezett mellékhatásokat a hatóság részére az V. függelékben található elérhetőségek valamelyikén keresztül.
4.9 Túladagolás
A radiofarmakon esetleges túladagolása esetén kevés kezelést lehet alkalmazni, mivel a radioaktív izotóp kiürülése a normális haemolyticus folyamat függvénye. [99mTc]-pertechnetát túladagolása esetén diuresist és gyakori vizeletürítést kell szorgalmazni.
5. Farmakológiai tulajdonságok
5.1 Farmakodinámiás tulajdonságok
Farmakoterápiás csoport: radioaktív gyógyszer diagnosztikus alkalmazásra, ATC kód: V09G A06
A vörösvértestek in vitro jelzését a következőképp kell elvégezni:
A reagens-üvegbe 1,0 - 3,0 ml teljes vérmintát töltünk. A vérmintát antikoagulánssal kezeljük (heparin vagy ACD). A reagens-üvegben levő ón(II)-ion egy része a vértest membránján keresztül a vértest belsejébe diffundál és ott akkumulálódik. Ezután nátrium-hipoklorit oldatot adagolunk a reagens-üvegbe azért, hogy a vértesten kívüli ón(II)-iont oxidáljuk. Mivel a hipoklorit nem hatol át a vörösvértest membránján keresztül, csak a vértesten kívüli ón(II)-ion oxidálódik. Utána citromsavat, nátrium-citátot és dextróz oldatot adagolunk a reagens-üvegbe. Ezáltal minden vértesten kívüli ón(II)-ion kicsapódik, amelyek oxidációja így könnyebben megy végbe és a maradék hipoklorit mennyisége is csökken.
A jelzés elvégzéséhez nátrium-[99mTc]-pertechnetát oldatot adunk a reagens-üvegbe. A [99mTc]‑pertechnetát ion áthatol a vörösvértest membránján a vértest belsejébe, ahol az ott jelenlevő ón(II)‑ion redukálja. A redukált [99mTc]-technécium ion nem diffundál ki a vörösvértestből. A vörösvértest jelzése 20 perccel a nátrium-[99mTc]-pertechnetát oldat adagolása után teljessé válik. A fenti in vitro eljárást használva a jelzés hatásfoka nagyobb vagy egyenlő, mint 95 %. A [99mTc]-technéciummal jelzett vörösvértesteket ezután intravénásan adják be a betegnek gammaszcintigráfiás leképzés elvégzése céljából.
A diagnosztikai dózisban alkalmazott készítmény bármelyik összetevőjének, a nátrium‑[99mTc]‑pertechnetátnak és a jelzett vörösvértesteknek sincs farmakodinámiás hatásuk.
5.2 Farmakokinetikai tulajdonságok
Az intravénás injekció után a [99mTc]-technéciummal jelzett vörösvértestek a vérraktárba kerülnek a megoszlási térfogat a testsúly kb. 5,6%-ában. A [99mTc]-technéciumot a vérraktár 29 óra felezési idővel tartja vissza. A vérraktárban visszatartott [99mTc]-technécium az adás után 24 óra múlva 95 %-ban a vörösvértestekhez kötődik. Az adott dózis körülbelül 25 %-a ürül ki a vizelettel az első 24 órában.
5.3 A preklinikai biztonságossági vizsgálatok eredményei
Technéciummal jelzett erythrocytákra vonatkozó biztonságossági adatok nincsenek. A pertechnetát ion és az ón(II)-sók toxicitását tanulmányozták és közölték. Szisztematikus toxikus hatást csak relatív nagy parenterális dózis alkalmával észleltek, a biztonsági tényező legalább 150 szeres. Tanulmányozták ismételt dózis adása utáni hatásokat, amelyeket 50 – 100-szoros humán dózissal végeztek patkányokkal. Ezek a dózisok nem okoztak makroszkópikus vagy mikroszkópikus elváltozásokat. Ón(II) sók gyenge mutagén hatásúak. Nincsenek adatok a reprodukcióra és a tumorok előfordulására vonatkozó lehetséges hatásokra vonatkozóan.
6. Gyógyszerészeti adatok
6.1 Segédanyagok felsorolása
Reagens-üveg: nátrium-citrát-dihidrát, vízmentes dextróz, nátrium-hidroxid (a pH beállításához)
I-es fecskendő: nátrium-hipoklorit, nátrium-hidroxid (a pH beállításhoz), injekcióhoz való víz
II-es fecskendő: citromsav, nátrium-citrát-dihidrát, vízmentes dextróz, injekcióhoz való víz
6.2 Inkompatibilitások
Nem ismertek.
6.3 Felhasználhatósági időtartam
Lejárati idő: a gyártást követő 15 hónap.
Az Ultratag felhasználásával, [99mTc]-technéciummal jelölt vörösvértestek stabilak – legkevesebb 6 órán keresztül.
6.4 Különleges tárolási előírások
Készlet: Legfeljebb 25°C-on tárolandó.
Az I-es fecskendő: A fénytől való védelem érdekében az eredeti csomagolásban tárolandó.
A készlet felhasználásával, [99mTc]-technéciummal jelölt vörösvértestek:
Legfeljebb 25°C-on tárolandó, a megfelelő árnyékolót használva. A tárolásnak a radioaktív anyagokra vonatkozó nemzeti szabályoknak megfelelően kell történnie.
6.5 Csomagolás típusa és kiszerelése
Mindegyik egyadagos készletben 3 nem radioaktív komponens található:
Reagens-üveg: Egy 10 ml-es, Ph.Eur. I-es típusú üvegampulla butil gumidugóval és rolnizott alumínium-, valamint lepattintható műanyag kupakkal lezárva.
I-es fecskendő: Egy 2,25 ml-es Ph.Eur. I-es típusú előre megtöltött üvegfecskendő, fluorotec borítású brómbutil gumidugóval lezárva.
II-es fecskendő: Egy 2,25 ml-es Ph.Eur. I-es típusú előre megtöltött üvegfecskendő, klórbutil gumidugóval lezárva.
1 db reagens-üveg, 1 db I-es fecskendő és 1 db II-es fecskendő zárt műanyag tálcában, két műanyag rúddal, két egyszer használatos hipodermikus injekciós tűvel és címkével egy készletben.
5 db készlet dobozban.
6.6 A megsemmisítésre vonatkozó különleges óvintézkedések és egyéb, a készítmény kezelésével kapcsolatos információk
Radioaktív gyógyszereket kizárólag erre megfelelően kiképzett személyek alkalmazhatnak, a radionuklidok használatára és kezelésére vonatkozó megfelelő hatósági engedélyek birtokában.
Radioaktív gyógyszereket csak képzett és arra feljogosított személyzet adhat be a betegeknek a gyógyintézmények izotóp (nukleáris medicina) részlegein. Radioaktív gyógyszerek rendeléséhez, tárolásához, alkalmazásához, ill. a radioaktív hulladék kezeléséhez e részlegeknek megfelelő hatósági engedéllyel (ÁNTSZ engedéllyel) kell rendelkezniük. A radioaktív gyógyszerek gyártásának, kiszerelésének oly módon kell történnie, hogy mind a sugárvédelemre, mind a gyógyszerminőségre vonatkozó követelményeknek teljesülniük kell.
A radioaktív gyógyszerek alkalmazása kockázatot jelent mások számára a sugárzás következtében a vizsgált személlyel, vagy a vizelettel, hányadékkal, stb. való közvetlen érintkezés miatt. Ezért be kell tartani a nemzeti előírásoknak megfelelő, sugárvédelemre vonatkozó elővigyázatossági szabályokat.
Bármilyen fel nem használt készítmény, illetve hulladékanyag megsemmisítését a helyi előírások szerint kell végrehajtani. Ennek során be kell tartani a radioaktív anyagok és hulladékok kezelésére vonatkozó hatósági előírásokat.
Megjegyzés: (két kereszt)
Osztályozás: II./3 csoport
Korlátozott érvényű orvosi rendelvényhez kötött, az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. Törvény 3. §‑ának ga) pontja szerinti rendelőintézeti járóbeteg-szakellátást vagy fekvőbeteg-szakellátást nyújtó szolgáltatók által biztosított körülmények között alkalmazható gyógyszer (I).
7. A Forgalombahozatali Engedély jogosultja
Curium Netherlands B.V.
Westerduinweg 3
1755 LE Petten
Hollandia
8. A Forgalombahozatali Engedély száma
OGYI-T-9189/01
9. A Forgalombahozatali Engedély ELSŐ KIADÁSÁNAK/
megújításának dátuma
A forgalomba hozatali engedély első kiadásának dátuma: 1998. április 10.
A forgalomba hozatali engedély legutóbbi megújításának dátuma: 2009. december 30.
10. A SZÖVEG ELLENŐRZÉSÉNEK DÁTUMA
2020. augusztus 10.
11. VÁRHATÓ SUGÁRTERHELÉS
A [99mTc]-technécium gammasugárzás kíséretében bomlik. A sugárzás energiája 140 keV, a felezési idő 6 óra. A bomlás terméke a [99Tc]-technécium, ami gyakorlatilag stabilisnak tekintendő. [99mTc]‑technéciummal jelzett erythrocytákat (ICRP 80-1999) és [99mTc]-technéciummal jelzett denaturált erythrocytákat (ICRP 53-1988) tartalmazó intravénás injekció adása után 70 kg testsúlyú beteg által abszorbeált dózist a következő táblázatokban találhatjuk.
[99mTc]-technéciummal jelzett erythrocyták (ICRP 80-1999)
Abszorbeált dózis egységnyi adott aktivitásra (mGy/MBq)
Vérraktár szcintigráfia esetén az effektív dózisekvivalens 740 MBq dózis adása után 6,3 mSv (70 kg testsúlyú beteg) és tipikus sugárdózis a kritikus szervre (szív) vonatkozóan 17 mGy.
Vértérfogat meghatározáskor az effektív dózis ekvivalens 5 MBq adása után 0,05 mSv (70 kg testsúlyú beteg).
[99mTc]-technéciummal jelzett denaturált erythrocyták (ICRP 53-1988)
Abszorbeált dózis egységnyi adott aktivitásra (mGy/MBq)
Lép-szcintigráfia esetén az effektív dózis ekvivalens 70 MBq dózis adása után 2,9 mSv (70 kg testsúlyú beteg) és a tipikus sugárdózis a kritikus szervre (lép) 39 mGy.
12. RADIOAKTÍV GYÓGYSZEREK ELKÉSZÍTÉSÉRE VONATKOZÓ ÚTMUTATÁSOK
Előírás a jelölés elvégzésére.
Előírás a Az Ultratag felhasználására vörösvértestek [99mTc]-technéciummal való jelölése céljából.
VÉRVÉTEL
Csatlakoztasson egy vékony tűt (19-21 G) egy 5 ml-es fecskendőhöz. Öblítse át a tűt és a fecskendőt antikoagulánssal (antikoagulásként csak heparint vagy ACD oldaot szabad felhasználni, EDTA-t vagy oxalátot nem) I- HEPARIN: 10 – 15 egység/ml vér II. ACD oldat: 0,15 ml ACD/ml vér
Vegyen 4 ml vérmintát a betegtől.
ELKÉSZÍTÉS
Adagoljon a 10 ml-es reagens-üvegbe aszeptikus körülmények között 1,0 – 3,0 ml-t az antikoagulánst tartalmazó vérből és óvatosan rázza össze, hogy feloldódjon a liofilizált anyag.
Várjon öt percet a reakció végbemenetelére.
Időközben készítse elő a két puffer fecskendőt az Ultratag készletből és készítsen egy 3 ml‑es fecskendőben 370 – 740 MBq nátrium-[99mTc]-pertechnetát injekciót (Ph.Eur.), legtöbb 3 ml térfogatban.
Mégegyszer óvatosan rázza össze az üveget.
Adja hozzá az I-es fecskendő tartalmát (nátrium-hipoklorit oldat) és óvatosan 4 – 5–ször fordítsa fel, hogy az anyagok összekeveredjenek.
Adagolja a II-es fecskendő tartalmát (citromsav, nátrium-citrát oldat) a reagens-üvegbe. 4 – 5 –ször fordítsa fel az üveget, hogy az anyagok összekeveredjenek.
Tegye a reagens-üveget egy ólomtokba, amelynek ólom fedele és minimum 4 mm falvastagsága van.
Adagoljon 370 – 740 MBq (10 – 20 mCi) nátrium-[99mTc]-pertechnetát injekciót Ph.Eur.( legtöbb 3 ml térfogatban) a reagens-üvegbe.
Fordítsa fel a reagens-üveget négy-ötször, hogy az anyagok összekeveredjenek. Várjon 20 percet, hogy a reakció végbemenjen. Közben 5 – 7 percenként fordítsa fel az üveget, hogy annak tartalma összekeveredjen.
A -[99mTc]-technéciummal jelzett vörösvértesteket 6 órán belül, de lehetőleg hamarabb, fel kell használni.
Ha kérik, határozza meg a jelzési hatásfokot közvetlenül az injekció adása előtt. A tipikus jelzési hatásfok nagyobb, mint 95 %.
A JELZÉSI HATÁSFOK MEGHATÁROZÁSA
A 20 perces inkubációs idő alatt készítsen elő egy 10 ml-es fecskendőt és egy inzulinos fecskendőt 20 G vékonyságú tűvel. Öblítse át ezeket izotóniás sóoldattal.
Válaszon 3 kupakkal zárható centrifugacsövet és jelölje meg őket VVT (vörösvértest), FF (felső fázis) és IS (izotóniás sóoldat)
Töltsön 2 ml izotóniás sóoldatot a VVT jelű csőbe, és 2,3 ml sóoldatot az IS jelű csőbe.
A 20 perc inkubációs idő elteltével az inzulinos fecskendő segítségével adagoljon 0,3 ml radiojelzett vörösvértestet a VVT jelű centrifuga csőbe. A kupakkal zárja le a centrifuga csövet
Centrifugálja a VVT és IS csöveket 5 percen keresztül 3000 fordulat/perc sebességgel.
Vigyázva pipettázza ki a hígított plazmát a VVT-vel jelölt csőből és adagolja az IS-sel jelölt csőbe. (A fenti operációt egy 3 ml-es átöblített fecskendővel és egy lumbal tűvel végezzük.) Megjegyzés: vigyázzunk, nehogy vörösvértestek kerüljenek az FF-fel jelölt csőbe, 1 mm-es felső fázis réteg maradhat a fenti pipettázás után a VVT csőben.
Szívjon a lumbal tűvel felszerelt 3 ml-es fecskendőbe 1 ml izotóniás sóoldatot és adagolja az FF-fel jelölt csőbe.
Zárja le mindkét csövet és mérje meg külön a plazma és a vörösvértestek radioaktivitását egy megfelelő alacsony háttéraktivitású számláló segítségével
Számítsa ki a jelzési hatásfokot a következő képlettel
A VVT cső aktivitása
Vörösvértest jelzési hatásfoka, % = -------------------------------------------------------
A VVT cső aktivitása + a plazma aktivitása
BEADÁS
Keverje fel óvatosan a reagens-üveg tartalmát mielőtt felszívná egy fecskendőbe a betegnek adandó dózist. Aszeptikus körülmények között szívja fel a [99mTc]-technéciummal jelzett vörösvértesteket egy izotóniás sóoldattal előzőleg átöblített fecskendőbe. Használja a legnagyobb nyílású tűt, ami kompatíbilis a beadással, hogy elkerülje a haemolysist.
Mérje meg a [99mTc]-technéciummal jelzett vörösvértest dózist, amit a betegnek adnak be egy megfelelő kalibrátorral és töltse ki a radioaktivitást jelző címkét. Ragassza fel a címkét az ólomtokra.
Megjegyzés:
MINDIG VIGYÁZZON ARRA, HOGY A RADIOJELZETT VÖRÖSVÉRTESTET UGYANABBA A BETEGBE INJEKTÁLJA VISSZA.
A készlet nem tartalmaz antikoagulánst. Ezért a vérvételre szolgáló fecskendőt vagy vákuumozott csövet a vérvétel elött ACD-vel vagy heparinnal kezelni. kell. Antikoagulánssal nem megfelelően kezelt vér nem megfelelő a reinjektálásra.
A reagens-üveg számára egy fedéllel ellátott, 3 – 4 mm falvastagságú ólom védőtokot kell használni. Ólomvédelemmel ellátott fecskendőt kell használni a jelzett vörösvértestek adagolásakor és a betegnek való adáskor. A fecskendőhöz olyan vastag lumenű tűt kell csatlakoztatni, ami a beteg számára megfelelő azért, hogy elkerüljük a haemolysist.
Az injekció felszívását aszeptikus körülmények között kell végezni. Az üveget nem lehet kinyitni a gumidugó fertőtlenítése után, az oldatot a gumidugón keresztül kell felszívni egyszer-használatos, megfelelő sugárvédő-eszközzel ellátott injekciós fecskendő és eldobható steril tű használatával.
Az oldatot alkalmazása előtt vizuálisan ellenőrizni kell. Csak látható részecskéktől mentes, tiszta, színtelen oldatot szabad alkalmazni.
| 3 kg | = | 0.1 | 22 kg | = | 0.50 | 42 kg | = | 0.78 |
| 4 kg | = | 0.14 | 24 kg | = | 0.53 | 44 kg | = | 0.80 |
| 6 kg | = | 0.19 | 26 kg | = | 0.56 | 46 kg | = | 0.82 |
| 8 kg | = | 0.23 | 28 kg | = | 0.58 | 48 kg | = | 0.85 |
| 10 kg | = | 0.27 | 30 kg | = | 0.62 | 50 kg | = | 0.88 |
| 12 kg | = | 0.32 | 32 kg | = | 0.65 | 52-54 kg | = | 0.90 |
| 14 kg | = | 0.36 | 34 kg | = | 0.68 | 56-58 kg | = | 0.92 |
| 16 kg | = | 0.40 | 36 kg | = | 0.71 | 60-62 kg | = | 0.96 |
| 18 kg | = | 0.44 | 38 kg | = | 0.73 | 64-66 kg | = | 0.98 |
| 20 kg | = | 0.46 | 40 kg | = | 0.76 | 68 kg | = | 0.99 |
| Szerv | Felnőtt | 15 éves | 10 éves | 5 éves | 1 éves | |
| Mellékvese | 9,9E-03 | 1,2E-02 | 2,0E-02 | 3,0E-02 | 5,6E-02 | |
| Húgyhólyag | 8,5E-03 | 1,1 E-02 | 1,4E-02 | 1 ,7E-02 | 3,1E-02 | |
| Csontfelszín | 7,4E-03 | 1,2E-02 | 1,9E-02 | 3,6E-02 | 7AE-02 | |
| Agy | 3,6E-03 | 4,6E-03 | 7,5E-03 | 1,2E-02 | 2,2E-02 | |
| Emlő | 3,5E-03 | 4,1 E-03 | 7,0E-03 | 1 ,1E-02 | 1,9E-02 | |
| Epehólyag | 6,5E-03 | 8,1 E-03 | 1,3E-02 | 2,0E-02 | 3,0E-02 | |
| Gyomor | 4,6E-03 | 5,9E-03 | 9,7E-03 | 1,4E-02 | 2,5E-02 | |
| SI | 3,9E-03 | 4,9E-03 | 7,8E-03 | 1,2E-02 | 2,1 E-02 | |
| Vastagbél | 3,7E-03 | 4,8E-03 | 7,5E-03 | 1,2E-02 | 2,0E-02 | |
| Felső vastagbél | 4,0E-03 | 5,1 E-03 | 8,0E-03 | 1,3E-02 | 2,2E-02 | |
| Alsó vastagbél | 3,4E-03 | 4,4E-03 | 6,9E-03 | 1,0E-02 | 1,8E-02 | |
| Szív | 2,3E-02 | 2,9E-02 | 4,3E-02 | 6,6E-02 | 1,1 E-01 | |
| Vese | 1,8E-02 | 2,2E-03 | 3,6E-02 | 5,7E-02 | 1,1E-01 | |
| Máj | 1,3E-02 | 1,7E-02 | 2,6E-02 | 4,0E-02 | 7,2E-02 | |
| Tüdő | 1,8E-02 | 2,2E-02 | 3,5E-02 | 5,6E-02 | 1,1E-01 | |
| Izom | 3,3E-03 | 4,0E-03 | 6,1 E-03 | 9,4E-03 | 1,7E-02 | |
| Nyelőcső | 6,1E-03 | 7,0E-03 | 9,8E-03 | 1,5E-02 | 2,3E-02 | |
| Petefészek | 3,7E-03 | 4,8E-03 | 7,0E-03 | 1,1 E-02 | 1,9E-02 | |
| Hasnyálmirigy | 6,6E-03 | 8,1E-03 | 1,3E-02 | 1,9E-02 | 3,3E-02 | |
| Vörös csontvelő | 6,1E-03 | 7,6E-03 | 1,2E-02 | 2,0E-02 | 3,7E-02 | |
| Bőr | 2,0E-03 | 2AE-03 | 3,8E-03 | 6,2E-03 | 1,2E-02 | |
| Lép | 1,4E-02 | 1,7E-02 | 2,7E-02 | 4,3E-02 | 8,1E-02 | |
| Here | 2,3E-03 | 3,0E-03 | 4,4E-03 | 6,9E-03 | 1,3E-02 | |
| Csecsemőmirigy | 6,1E-03 | 7,0E-03 | 9,8E-03 | 1,5E-02 | 2,3E-02 | |
| Pajzsmirigy | 5,7E-03 | 7,1E-03 | 1,2E-02 | 1,9E-02 | 3,6E-02 | |
| Méh | 3,9E-03 | 4,9E-03 | 7AE-03 | 1,1E-02 | 1,9E-02 | |
| Többi szerv | 3,5E-03 | 4,5E-03 | 7,3E-03 | 1,3E-02 | 2,3E-02 | |
| Effektív dózis | ||||||
| (mSv/MBq) | 7,0E-03 | 8,9E-03 | 1,4E-02 | 2,1E-02 | 3,9E-02 |
| Szerv | Felnőtt | 15 éves | 10 éves | 5 éves | 1 éves |
| Mellékvese | 1,3E-02 | 1,8E-02 | 2,7E-02 | 3,8E-02 | 6,3E-02 |
| Húgyhólyag | 7,5E-04 | 1,1E-03 | 2,1E-03 | 3,8E-03 | 7,3E-03 |
| Csontfelszín | 3,1E-03 | 4,1E-03 | 6,1E-03 | 9,5E-03 | 1,9E-02 |
| Emlő | 2,1E-03 | 2,1E-03 | 4,1E-03 | 6,8E-03 | 1,0E-02 |
| Gyomorfal | 1,9E-02 | 2,1E-02 | 3,0E-02 | 4,0E-02 | 5,8E-02 |
| Vékonybél | 3,7E-03 | 4,6E-03 | 7,7E-03 | 1,3E-02 | 2,2E-02 |
| Felső vastagbél | 4,0E-03 | 4,9E-03 | 8,5E-03 | 1,4E-02 | 2,3E-02 |
| Alsó vastagbél | 1,7E-03 | 2,3E-03 | 4,3E-03 | 6,9E-03 | 1,3E-02 |
| Szív | 6,0E-03 | 7,3E-03 | 1,1E-02 | 1,6E-02 | 2,6E-02 |
| Vese | 1,8E-02 | 2,2E-02 | 3,2E-02 | 4,6E-02 | 7,0E-02 |
| Máj | 1,8E-02 | 2,3E-02 | 3,4E-02 | 4,9E-02 | 8,7E-02 |
| Tüdő | 5,7E-03 | 7,5E-03 | 1,1E-02 | 1,7E-02 | 2,8E-02 |
| Petefészek | 1,4E-03 | 2,2E-03 | 3,9E-03 | 7,0E-03 | 1,2E-02 |
| Hasnyálmirigy | 3,6E-02 | 4,0E-02 | 5,7E-02 | 7,8E-02 | 1,2E-01 |
| Vörös csontvelő | 4,3E-03 | 6,0E-03 | 8,4E-03 | 1,1 E-02 | 1,7E-02 |
| Lép | 5,6E-01 | 7,8E-01 | 1,2E+00 | 1,8E+00 | 3,2E+00 |
| Here | 4,7E-04 | 5,9E-04 | 1,1E-03 | 1,7E-03 | 4,1E-03 |
| Pajzsmirigy | 6,3E-04 | 1,0E-03 | 1,8E-03 | 3,2E-03 | 6,6E-03 |
| Méh | 1,4E-03 | 1,8E-03 | 3,6E-03 | 5,9E-03 | 1,1E-02 |
| Más szövetek | 3,3E-03 | 4,1 E-03 | 5,8E-03 | 8,7E-03 | 1,5E-02 |
| Effektív dózis ekvivalens | |||||
| (mSv/MBq) | 4,1 E-02 | 5,6E-02 | 8,4E-02 | 1,3E-01 | 2,2E-01 |
| Effektív dózis (ICRP 80 – 1999): 1.9E-2 |