1. A GYÓGYSZER NEVE
Wilate 500 NE VWF/500 NE FVIII por és oldószer oldatos injekcióhoz
Wilate 1000 NE VWF/1000 NE FVIII por és oldószer oldatos injekcióhoz
2. MINŐSÉGI ÉS MENNYISÉGI ÖSSZETÉTEL
Az injekciós oldat készítésére szolgáló por és oldószer formájában kiszerelt Wilate injekciós üvegenként névlegesen 500/1000 NE humán von Willebrand faktort (VWF) és humán VIII. alvadási faktort (FVIII) tartalmaz.
5 ml/10 ml (0,1% Polysorbat 80‑at tartalmazó) injekcióhoz való vízben feloldva a termék kb. 100 NE/ml humán von Willebrand faktort tartalmaz.
A Wilate fajlagos aktivitása 67 NE VWF:RCo/mg fehérje.
A VWF tartalmat (NE) a ristocetin ko‑faktor aktivitásnak (VWF:RCo) megfelelően mérjük, összehasonlítva a von Willebrand faktor‑koncentrátumra vonatkozó nemzetközi standarddal (WHO).
5 ml/10 ml 0,1% Polysorbat 80‑at tartalmazó injekcióhoz való vízben feloldva a termék kb. 100 NE/ml humán VIII. alvadási faktort tartalmaz.
Az FVIII tartalmat (NE) az Európai Gyógyszerkönyv (European Pharmacopoeia) szerint kromogén szubsztrátos módszerrel határozzák meg.
A Wilate fajlagos aktivitása 67 NE FVIII:C/mg fehérje.
A gyógyszer humán donorok plazmájából készült.
Ismert hatású segédanyagok:
Wilate 500: 11,7 mg nátrium az elkészített oldat 1 ml-jében (58,7 mg nátrium injekciós üvegenként).
Wilate 1000: 11,7 mg nátrium az elkészített oldat 1 ml-jében (117,3 mg nátrium injekciós üvegenként).
A segédanyagok teljes listáját lásd a 6.1 pontban.
3. GYÓGYSZERFORMA
Por és oldószer oldatos injekcióhoz.
Fagyasztva szárított por: fehér vagy halványsárga por vagy szilárd morzsalék.
Von Willebrand‑betegség (VWD)
Haemorrhagia vagy műtéti vérzés megelőzése és kezelése von Willebrand‑betegség (VWD) esetén, amennyiben a dezmopresszin (DDAVP) kezelés önmagában hatástalan vagy ellenjavallt.
Haemophilia A
A Haemophilia A‑ban (öröklött VIII. faktor hiánya) szenvedő betegeknél a vérzés kezelésére és megelőzésére.
4.2 Adagolás és alkalmazás
A kezelést a véralvadási rendellenességek kezelésében tapasztalt orvos felügyelete alatt kell végezni. A készítmény egyszer használatos, és az injekciós üveg teljes tartalmát fel kell használni. Maradék esetén, azt a helyi előírásokkal összhangban kell kezelni és megsemmisíteni.
Von Willebrand‑betegség (VWD)
Az VWF:RCo és a FVIII:C aránya 1:1. Általában 1 NE/testtömeg‑kg VWF:RCo és FVIII:C a megfelelő fehérje normál aktivitásának 1,5‑2%‑ával emeli a plazmaszintet. Általában kb. 20‑50 NE Wilate/testtömeg‑kg szükséges a megfelelő haemostasis eléréséhez. Ez a beteg VWF:RCo és FVIII:C szintjét kb. 30‑100%‑kal emeli.
50‑80 NE Wilate/ttkg kezdeti dózis szükséges lehet, különösen a 3. típusú von Willebrand‑betegség esetében, amelynél a megfelelő plazmaszintek fenntartása magasabb dózist igényelhet, mint a von Willebrand‑betegség más típusainál.
Gyermekek
Nem áll rendelkezésre elegendő adat a Wilate 6 év alatti gyermekek esetében történő alkalmazásának ajánlásához.
Műtéti vagy súlyos traumás vérzések megelőzése:
Sebészeti beavatkozás esetében a vérzés megelőzésére, a Wilate‑ot 1‑2 órával a sebészeti eljárás megkezdése előtt kell beadni. VWF:RCo 60 NE/dl ( 60%) és FVIII:C 40 NE/dl ( 40%) szinteket kell elérni.
A kezelés minden 12‑24 órájában a megfelelő dózist ismételten be kell adni. A dózis nagysága és a kezelés időtartama függ a beteg klinikai állapotától, a vérzés típusától és súlyosságától, valamint az elért VWF:RCo és FVIII:C aktivitásoktól.
FVIII‑t tartalmazó VWF‑készítménnyel kezelt betegek esetében figyelni kell a plazmában az FVIII:C szintet, a túl magas FVIII:C szintek kimutatása céljából, amely növelheti a thromboticus események kockázatát, különösen azon betegeknél, akiknél ismert klinikai vagy laboratóriumi kockázati tényezők állnak fenn. Túl magas FVIII:C szint kimutatása esetén, a csökkentett dózis és/vagy a hosszabb adagolási intervallum, illetve alacsonyabb FVIII‑tartalmú VWF‑készítmény alkalmazása megfontolandó.
Profilaxis:
Von Willebrand betegeknél a vérzések hosszú távú megelőzésére heti 2‑3 alkalommal 20‑40 NE/ttkg dózist kell beadni. Egyes esetekben, például gastrointestinalis vérzéseknél, nagyobb dózisra lehet szükség.
Haemophilia A
A kezelés monitorozása
A kezelés folyamata során tanácsos a VIII. faktor szintjeinek megfelelő meghatározása, hogy támpontként szolgáljon a beadandó adag és az infúziók ismétlési gyakoriságának megállapításához. Egyes betegek esetében változó lehet a VIII- faktorral történő kezelésre adott válasz, eltérő felezési időket és hasznosulást eredményezve. A testtömeg alapú adagolást túlsúlyos vagy alacsony testtömegű betegek esetén módosítani kell. Különösen nagyobb műtéti beavatkozások esetén elengedhetetlen a szubsztitúciós terápia alvadási paraméterek (VIII. faktor aktivitás) elemzésével történő pontos monitorozása.
Adagolás
A dózis és a szubsztitúciós terápia időtartama függ az VIII. faktor hiányának súlyosságától, a vérzés helyétől és mértékétől, valamint a beteg klinikai állapotától.
A beadott VIII. faktor egységek számát Nemzetközi Egységben (NE) adják meg, amely az VIII. faktor készítményre érvényes WHO koncentrált standard készítményre vezethető vissza. A plazmában az VIII. faktor aktivitását vagy százalékosan (a normál emberi vérplazmához viszonyítva), vagy NE‑ben (a plazma VIII. faktor aktivitására vonatkozó Nemzetközi Standardhoz viszonyítva) fejezik ki.
Egy NE VIII. faktor aktivitás egyenértékű a normál humán vérplazma 1 ml‑ében lévő VIII. faktor aktivitással.
Szükség szerinti kezelés
A VIII. faktor szükséges dózisának számítása azon az empírikus megállapításon alapul, hogy 1 Nemzetközi Egység (NE) VIII. faktor /ttkg a plazma VIII. faktor aktivitását a normál aktivitás 1,5‑2%‑ával növeli. A szükséges dózist a következő formula segítségével határozzák meg:
Szükséges egység = testtömeg(kg) × kívánt VIII. faktor növekedés (%) (NE/dl) × 0,5 NE/ttkg
A beadandó mennyiséget és a beadás gyakoriságát mindig az individuális eset klinikai hatásosságához kell igazítani. A következő haemorrhagiás eseményeknél a FVIII aktivitása nem eshet a megadott plazma aktivitási szint alá (a normálérték %‑ában vagy NE/dl‑ben) a vonatkozó időszakban.
A következő táblázat alkalmazható támpontként vérzéses epizódok és műtétek során az adagolás meghatározásához:
|
A vérzés mértéke /
|
A szükséges faktor VIII‑ faktor szint,
|
Az adagolás gyakorisága (óra) / a kezelés időtartama (nap) |
|---|---|---|
|
Vérzés | ||
|
Korai haemarthrosis, izomvérzés, szájüregi vérzés |
20–40 |
12‑24 óránként ismétlendő Legalább 1 napos kezelés, amíg a fájdalom által jelzett vérzési epizód elmúlik, vagy a teljes gyógyulásig |
|
Extenzívebb haemarthrosis, izomvérzés vagy haematoma |
30–60 |
Az infúzió 12–24 óránként ismétlendő 3‑4 vagy több napon keresztül, amíg a fájdalom megszűnik vagy az akut betegség elmúlik. |
|
Életveszélyes vérzések |
60–100 |
Az infúzió 8–24 óránként ismétlendő, a veszély elmúlásáig. |
|
Műtétek | ||
|
Kis műtétek
|
30–60 |
24 óránként ismételendő, legalább 1 napos kezelés, a teljes gyógyulásig. |
|
Nagy műtétek |
80–100
|
Az infúzió 8–24 óránként ismétlendő, míg a seb megfelelően begyógyul, ezután kezelés még legalább 7 napig az VIII‑ faktor aktivitásának 30% és 60% között tartásával. |
Profilaxis:
Súlyos haemophilia A‑ban szenvedő betegeknél a vérzés hosszú távú megelőzése céljából szokásos adagolás szerint 2‑3 naponként 20–40 NE VIII. faktor/ttkg‑ot kell adni. Egyes esetekben, különösen fiatal betegeknél, rövidebb adagolási intervallumokra vagy nagyobb dózisokra lehet szükség.
Folyamatos infúzió
A sebészeti beavatkozást megelőzően farmakokinetikai elemzést kell végezni a becsült kiürülés megállapítása céljából. A kezdeti infúziós sebességet a következőképpen lehet kiszámítani:
Infúziós sebesség (NE/ttkg/h) = kiürülés (ml/ttkg/h) × kívánt steady‑state szint (NE/ml)
A folyamatos infúzió kezdeti 24 órája után a kiürülést minden nap újra ki kell számítani a fenti steady‑state szint egyenlet segítségével, figyelembe véve a mért szintet és az infúzió ismert sebességét.
Előzőleg nem kezelt betegek
A jelenleg rendelkezésre álló adatok leírása a 4.8 pontban található.
Gyermekek
Nem áll rendelkezésre elegendő adat a Wilate alkalmazásának ajánlásához 6 év alatti gyermekek esetében, a haemophilia A kezelésére.
Alkalmazás módja:
Intravénás alkalmazásra.
Az injekció vagy az infúzió sebessége nem haladhatja meg a 2‑3 ml/percet.
A gyógyszer alkalmazás előtti feloldására vonatkozó utasításokat lásd a 6.6 pontban.
4.3 Ellenjavallatok
A készítmény hatóanyagával vagy a 6.1 pontban felsorolt bármelyik segédanyagával szembeni túlérzékenység.
4.4 Különleges figyelmeztetések és az alkalmazással kapcsolatos óvintézkedések
Nyomonkövethetőség
A gyógyszerek nyomonkövethetőségének fejlesztése érdekében fel kell jegyezni az alkalmazott szer nevét és gyártási tételszámát,
Túlérzékenység
Allergiás típusú túlérzékenységi reakciók előfordulhatnak a Wilate alkalmazásával összefüggésben. A készítmény a VIII. faktoron kívül nyomokban más emberi fehérjéket is tartalmaz. A betegeket figyelmeztetni kell, hogy a túlérzékenység tüneteinek megjelenése esetén azonnal hagyják abba a gyógyszer alkalmazását, és forduljanak kezelőorvosukhoz.
A betegeket tájékoztatni kell a túlérzékenységi reakciók korai jeleiről, úgymint csalánkiütés, generalizált urticaria, nehézlégzés, légszomj, vérnyomásesés, anaphylaxia. Amennyiben ezek a tünetek jelentkeznek, azonnal abba kell hagyni a készítmény adagolását.
Sokk esetén a sokk kezelésére előírt eljárásrendet kell alkalmazni.
Átvihető ágensek
A humán vérből vagy plazmából előállított gyógyszerkészítmények alkalmazásából származó infekciók megelőzésére standard rendszabályokat alkalmaznak a donorok kiválasztásánál, az egyedi plazmaminták és a plazmakeverékek fertőzést okozó specifikus markereinek ellenőrzésére, valamint a gyártási folyamat során hatásos vírusinaktiváló és víruseltávolító lépéseket iktatnak be. Ennek ellenére a humán vérből vagy plazmából előállított gyógyszerek alkalmazása esetén nem zárható ki teljesen a fertőző ágensek átvitele. Ez vonatkozik ismeretlen vagy újonnan felbukkanó vírusokra és egyéb kórokozókra .
Az alkalmazott módszerek hatásosak a lipidburokkal rendelkező vírusokkal szemben, mint pl. a humán immundeficiencia vírus (HIV), hepatitis B vírus (HBV), hepatitis C vírus (HCV) és a lipidburokkal nem rendelkező hepatitis A vírus esetén is. Egyes lipidburokkal nem rendelkező vírusoknál, például a parvovírus B19, a módszerek hatékonysága korlátozott.
A parvovírus B19 leginkább a terhes nőkre (a magzat fertőződése által), az immunhiányban és azokra a betegekre veszélyes, akiknél fokozott az erythropoesis (pl. haemolyticus anaemiában szenvedő betegek).
Plazma eredetű VWF/VIII. faktor‑készítménnyel rendszeresen/ismételten kezelt betegeknél meg kell fontolni a megfelelő védőoltások (hepatitis B és hepatitis A) adását.
A betegek érdekében erősen ajánlott, hogy az alkalmazott Wilate gyártási számát rögzítsék, hogy szükség esetén a beteg és a gyártási tétel közötti kapcsolat visszakereshető legyen.
Von Willebrand‑betegség (VWD)
Thromboembóliás események
FVIII‑tartalmú von Willebrand faktor (VWF)‑készítmény alkalmazásakor a kezelőorvosnak figyelembe kell vennie, hogy a folyamatos kezelés a FVIII:C‑szint kívánatosnál nagyobb mértékű emelkedését okozhatja. A FVIII‑tartalmú VWF‑készítménnyel kezelt betegek VIII. faktor‑aktivitását folyamatosan ellenőrizni kell, hogy elkerüljük a FVIII: C‑aktivitás nagymértékű növekedését, ami a thromboemboliás szövődmények kockázatát emeli.
FVIII‑tartalmú von Willebrand faktor (VWF)‑készítmény alkalmazásakor fennáll a thromboemboliás szövődmények kialakulásának kockázata, különösen azoknál a betegeknél, akiknél klinikai vagy laboratóriumi kockázati tényezők (pl. thromboprofilaxis nélküli perioperativ periódusok, korai mobilizálás elmaradása, elhízás, túladagolás, carcinoma) állnak fenn. Ennek megfelelően, az ilyen betegeket folyamatosan ellenőrizni kell a thrombosis korai jeleinek megjelenésére. A jelenleg érvényes ajánlásoknak megfelelően, vénás thromboembolia elleni profilaktikus kezelést kell bevezetni.
Inhibitorok
Von Willebrand‑betegségben, különösen a 3. típusban, VWF elleni antitestek (inhibitor) alakulhatnak ki. Amennyiben a várt plazma VWF:RCo‑aktivitásszint nem alakult ki, vagy a vérzést nem csillapította megfelelően a beadott mennyiség, vizsgálatot kell végezni VWF‑inhibitor jelenlétére. A magas inhibitorszinttel rendelkező betegeknél a kezelés nem elég hatásos, ezért egyéb terápiás lehetőségekre is gondolni kell. Az ilyen betegek kezelését a haemostasis rendellenességeinek kezelésében tapasztalt szakorvosoknak kell irányítania.
Haemophilia A
Inhibitorok
A haemophilia A‑ban szenvedő betegek kezelésének ismert szövődménye a VIII‑as faktort semlegesítő antitestek (inhibitorok) kialakulása. Ezek az inhibitorok általában a VIII‑as faktor véralvadást serkentő hatását gátló IgG immunoglobulinok, melyek mennyiségét – a módosított Assay alapján – az egy milliliter plazmában található Bethesda Egységben (BE/ml) fejezik ki. Az inhibitorok kialakulásának veszélye a betegség súlyosságával és a VIII‑as faktor expoziciójával arányos. Ez a kockázat a VIII‑as faktor‑kezelés első 50 napjában a legnagyobb, de folyamatosan fennáll, bár mértéke nem ismert.
Az inhibitorok megjelenésének klinikai jelentősége az inhibitorok titerétől függ: alacsony titerű inhibitorok kisebb eséllyel okoznak elégtelen klinikai hatást, mint a nagy titerű inhibitorok.
Általában, a rekombináns technológiával készült VIII‑as véralvadási faktor termékekkel kezelt összes betegnél megfelelő klinikai és laboratóriumi vizsgálatok alapján gondosan kell követni, hogy megjelennek‑e inhibitorok. Ha a plazmában a várt VIII‑as faktor aktivitási szintet nem sikerült elérni, vagy ha a vérzés nem kontrollálható a megfelelő dózissal, akkor vizsgálni kell a VIII‑as faktor elleni inhibitorok jelenlétét. A magas inhibitorszintű betegeknél a VIII‑as faktor kezelés hatástalan lehet, és egyéb terápiás lehetőségeket kell mérlegelni. Az ilyen betegek kezelését a haemophilia kezelésében jártas és a VIII‑as faktor inhibitorokkal tapasztalatot szerzett orvosnak kell irányítania.
Szív- érrendszeri események
Fennálló szív-érrendszeri kockázattal rendelkező betegek esetében a VIII. faktorral történő kezelés növelheti a szív-érrendszeri kockázatot.
Katéterrel kapcsolatos komplikációk
Ha centrális vénás eszköz alkalmazása szükséges, figyelembe kell venni az eszközzel kapcsolatos komplikációkat (pl. fertőzések, bakterémia, a katéter helyén kialakuló vérrög).
Ez a gyógyszerkészítmény maximum 58,7 mg nátriumot tartalmaz 500 NE VWF és FVIII/injekciós üvegenként és maximum 117,3 mg nátriumot tartalmaz 1000 NE VWF és FVIII/injekciós üvegenként, ami megfelel a WHO által ajánlott napi 2 g nátriumbevitel 2,94%-ának, illetve 5,87%-ának felnőtteknél.
Gyermekek
A felsorolt figyelmeztetések és óvintézkedések felnőttekre és gyermekekre is vonatkoznak.
4.5 Gyógyszerkölcsönhatások és egyéb interakciók
A humán VIII. véralvadási faktor kölcsönhatás egyéb gyógyszerekkel való kölcsönhatásáról nem számoltak be.
4.6 Termékenység, terhesség és szoptatás
Az VWF/VIII. faktor készítménnyel állatkísérletes reprodukciós vizsgálatokat még nem végeztek.
Von Willebrand‑betegség (VWD)
A terhes vagy szoptató nők kezelésére vonatkozó tapasztalat nem áll rendelkezésre.
VWF‑hiányos terhes vagy szoptató anyáknak a Wilate csak egyértelmű indikáció esetén adható, figyelembe véve, hogy a terheség ezeknél a betegeknél fokozott vérzési kockázatot jelent.
Haemophilia A
Mivel a haemophilia A ritkán fordul elő nőknél, a terhesség és a szoptatás időszakában végzett kezelésre vonatkozóan nincsenek hozzáférhető tapasztalatok. Ezért a terhesség és a szoptatás időszakában a Wilate csak egyértelmű indikáció esetén adható.
4.7 A készítmény hatásai a gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges képességekre
A Wilate nem befolyásolja a gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges képességeket.
4.8 Nemkívánatos hatások, mellékhatások
A biztonságossági profil összefoglalása
Túlérzékenység vagy allergiás jelenségek (mint angioedema, égő, csípő érzés a beadás helyén, hidegrázás, kipirulás, csalánkiütés, bőrpír, bőrviszketés, bőrkiütés, fejfájás, vérnyomás‑csökkenés, letargia, hányinger, nyugtalanság, tachycardia, mellkasi szorítás, nehézlégzés, zsibbadás, hányás, zihálás) ritkán fordultak elő, néhány esetben anaphylaxia is kialakult (beleértve a sokkot is).
Von Willebrand‑betegség (VWD)
A von Willebrand betegeknél, elsősorban a 3‑as típusú von Willebrand‑betegség esetében, nagyon ritkán a VW faktort semlegesítő antitestek (inhibitor) alakulhatnak ki. Ilyen inhibitorok kialakulása esetén a beteg inadekvát klinikai választ ad a kezelésre. Ezek az antitestek az anaphylaxiás reakciókkal szoros összefüggésben vannak. Ezért anaphylaxiás reakciót adó betegeknél ellenőrizni kell az inhibitor jelenlétét.
Minden ilyen esetben javasolt szakosodott haemophilia központhoz fordulni.
Fennáll a thromboticus események fellépésének a kockázata, különösen olyan betegeknél, akiknél klinikai vagy laboratóriumi kockázati tényezők ismertek. Az érvényben lévő javallatoknak megfelelően megelőző kezelést kell alkalmazni vénás thromboembolia ellen.
VIII. faktort tartalmazó VWF‑készítményekkel kezelt betegeknél a megemelkedett FVIII:C szintek a plazmában növelhetik a thromboticus események kockázatát.
Haemophilia A
VIII‑as faktorral – így például Wilate‑tel – kezelt, haemophilia A-ban szenvedő betegekben neutralizáló antitestek (inhibitorok) jelenhetnek meg (lásd 5.1 pont). Ha ilyen inhibitorok jelennek meg, ez az állapot elégtelen klinikai válasz formájában nyilvánulhat meg. Ilyen esetekben ajánlott felvenni a kapcsolatot egy haemophiliás betegek kezelésére specializálódott központtal.
Az ágensek esetleges átvitelével kapcsolatos biztonsági információkért lásd a 4. 4 pontot.
A mellékhatások táblázatos felsorolása
Az alábbi táblázat a klinikai vizsgálatokban, a forgalomba hozatalt követő biztonságossági és egyéb vizsgálatokban talált mellékhatásokat a MedDRA szervrendszerenkénti csoportosítás (szervrendszerek szerinti osztályozás és preferált kifejezés) és a gyakoriságok szerint mutatja be.
A gyakoriságok értékelése az alábbi besorolási kategóriák szerint történt: nagyon gyakori ( 1/10), gyakori ( 1/100 – < 1/10), nem gyakori ( 1/1000 – < 1/100), ritka ( 1/10 000 – < 1/1000), nagyon ritka (< 1/10 000), nem ismert (a gyakoriság a rendelkezésre álló adatokból nem állapítható meg).
A spontán jelentett forgalomba hozatalt követő mellékhatások esetében a bejelentési gyakoriság nem ismert.
|
Szervrendszerenkénti csoportosítás (MedDRA rendszer) |
Mellékhatás |
Gyakoriság |
|
Immunrendszeri betegségek és tünetek |
túlérzékenység anaphylaxiás sokk |
Nem gyakori Nagyon ritka |
|
Általános tünetek, az alkalmazás helyén fellépő reakciók |
Láz mellkasi fájdalom |
Nem gyakori Nem ismert |
|
Vérképzőszervi és nyirokrendszeri betegségek és tünetek |
VIII‑as faktorok gátlása (inhibitorok) VWF gátlása (inhibitorok) |
Nem gyakori (PTP)* Nagyon gyakori (PUP)* Nagyon ritka |
|
Légzőrendszeri, mellkasi és mediastinalis betegségek és tünetek |
Köhögés |
Nem ismert |
|
Idegrendszeri betegségek és tünetek |
Szédülés |
Nem ismert |
|
Emésztőrendszeri betegségek és tünetek |
Hasi fádalom |
Nem ismert |
|
A csont- és izomrendszer, valamint a kötőszövet betegségei és tünetei |
Hátfájdalom |
Nem ismert |
* A gyakoriság a VIII‑as faktor termékekkel végzett összes klinikai vizsgálaton alapul, amelyben részt vettek súlyos haemophilia A‑ban szenvedő betegek is. PTP (previously-treated patients) = korábban már kezelt betegek; PUP (previously-untreated patient) = korábban még nem kezelt betegek
A kiválasztott mellékhatások leírása
A kiválasztott mellékhatások leírását lásd a 4.4 pontban
Feltételezett mellékhatások bejelentése
A gyógyszer engedélyezését követően lényeges a feltételezett mellékhatások bejelentése, mert ez fontos eszköze annak, hogy a gyógyszer előny/kockázat profilját folyamatosan figyelemmel lehessen kísérni. Az egészségügyi szakembereket kérjük, hogy jelentsék be a feltételezett mellékhatásokat a hatóság részére az V. függelékben található elérhetőségek valamelyikén keresztül.
4.9 Túladagolás
A humán VWF és VIII. faktor túladagolásának még semmiféle tünetét nem írták le. Nagymértékű túladagolás esetében thromboembolicus események léphetnek fel.
5. FARMAKOLÓGIAI TULAJDONSÁGOK
5.1 Farmakodinámiás tulajdonságok
Farmakoterápiás csoport: Antihaemorrhagicum/véralvadási faktorok, von Willebrand faktor és VIII. faktor kombinációja.
ATC kód: B02B D06
Von Willebrand‑betegség (VWD)
A VWF (a koncentrátumból) az emberi vérplazma normál összetevője, és az endogén VW faktorral azonosan viselkedik.
A VWF alkalmazása a VWF hiányos betegek vérzési rendellenességeinek korrekcióját két szinten teszi lehetővé:
A VWF újraindítja a vérlemezkék adhézióját a vascularis subendotheliumhoz a vascularis sérülés helyén (kapcsolódik a vascularis subendothelhez és a vérlemezke membránjához is), ezzel biztosítja az elsődleges vérzéscsillapítást, amit a rövidülő vérzési idő jelez. Ez a hatás azonnal jelentkezik, és ismert, hogy nagymértékben függ a fehérje polimerizációs szintjétől.
A VWF késleltetve korrigálja a járulékos VIII. faktorhiányt. Az intravénásan beadott VWF kapcsolódik az endogén VIII. faktorhoz (amelyet normál esetben a beteg szervezete termel), stabilizálja azt, és megvédi a gyors lebomlástól. Ezért, ha tiszta VW faktort (VWF‑készítmény alacsony FVIII‑tartalommal) alkalmazunk, másodlagos hatásként az első infúzió után helyreállítja a FVIII:C szintet. VIII-as faktor tartalmú VWF‑készítmény beadásakor az első infúzió után azonnal helyreáll a normál FVIII:C szint.
Azon felül, hogy a von Willebrand faktor a VIII. faktor védő fehérjéje, segíti a vérlemezkék adhézióját a vascularis sérüléshez és szerepet játszik a vérlemezke‑aggregációban.
Haemophilia A
A VIII. faktor/von Willebrand ‑komplex két molekulát (VIII. faktor és von Willebrand faktor) tartalmaz két különböző élettani hatással. Amikor a haemophyliás beteg megkapja a készítményt, a VIII. faktor a von Willebrand faktorhoz kötődik a véráramban. Az aktivált VIII. faktor az aktivált IX. faktor kofaktora és a X.faktor aktiválását gyorsítja. Az aktivált X. faktor a protrombint trombinná alakítja, majd a trombin a fíbrinogént fibrinné konvertálja, és végül kialakul a fibrinháló.
A haemophilia A egy X‑kromoszómához kötött, öröklődő véralvadási rendellenesség, amit a VIII. faktor csökkent szintje okoz. Ennek következtében ízületi, izom illetve egyéb belső vérzések alakulnak ki spontán vagy balesetet, sebészeti beavatkozást követő trauma eredményeként. A szubsztitúciós kezelés emeli a plazma VIII. faktor szintjét és ezzel ideiglenesen korrigálható a VIII. faktor‑aktivitás és a vérzési hajlam.
Megjegyzés: Az éves vérzési arány nem összehasonlítható más faktorkoncentrátumokkal, illetve a különböző klinikai vizsgálatok között.
A von Willebrand faktor amellett, hogy a VIII. faktor védőfehérjéje, elősegíti a vérlemezkék kitapadását az érsérülés helyén, valamint szerepet játszik a vérlemezkék összecsapódásában is.
5.2 Farmakokinetikai tulajdonságok
Von Willebrand‑betegség (VWD)
A VWF (a koncentrátumból) az emberi vérplazma normál összetevője, és az endogén VW faktorral azonosan viselkedik.
Három farmakokinetikai vizsgálat – melyekbe 24 értékelhető beteget vonta be, akik között a VWD valamennyi típusa előfordult – metaanalízise alapján a következő eredményeket figyelték meg.
|
A VWD összes típusa |
1. típusú VWD |
2. típusú VWD |
3. típusú VWD |
|||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
|
Paraméter |
N |
Átlag |
SD |
Min. |
Max. |
N |
Átlag |
SD |
Min. |
Max. |
N |
Átlag |
SD |
Min. |
Max. |
N |
Átlag |
SD |
Min. |
Max. |
|
Hasznosulás (%/NE/ttkg) |
24 |
1,56 |
0,48 |
0,90 |
2,93 |
2 |
1,19 |
0,07 |
1,14 |
1,24 |
5 |
1,83 |
0,86 |
0,98 |
2,93 |
17 |
1,52 |
0,32 |
0,90 |
2,24 |
|
AUC (0‑inf) (h*%) |
23 |
1981 |
960 |
593 |
4831 |
2 |
2062 |
510 |
1701 |
2423 |
5 |
2971 |
1383 |
1511 |
4831 |
16 |
1662 |
622 |
593 |
2606 |
|
T1/2 (h) |
24 |
23,3 |
12,6 |
7,4 |
58,4 |
2 |
39,7 |
18,3 |
26,7 |
52,7 |
5 |
34,9 |
16 |
17,5 |
58,4 |
17 |
18 |
6,2 |
7,4 |
30,5 |
|
MRT (h) |
24 |
33,1 |
19 |
10,1 |
89,7 |
2 |
53,6 |
25,9 |
35,3 |
71,9 |
5 |
53,5 |
24,6 |
27,8 |
89,7 |
17 |
24,7 |
8,5 |
10,1 |
37,7 |
|
Clearance (ml/h/kg) |
24 |
3,29 |
1,67 |
0,91 |
7,41 |
2 |
2,66 |
0,85 |
2,06 |
3,27 |
5 |
1,95 |
1,02 |
0,91 |
3,31 |
17 |
3,76 |
1,69 |
1,83 |
7,41 |
Rövidítések: AUC = a görbe alatti terület; MRT = átlagos tartózkodási idő
Haemophilia A
A VIII. faktor (a koncentrátumból) az emberi vérplazma normál összetevője, és az endogén VIII. faktorral azonosan viselkedik. A készítmény injektálása után megközelítőleg a VIII. faktor kétharmada‑háromnegyede a keringésben marad. A plazmában elért VIII. faktor aktivitásnak a kívánt VIII. faktor aktivitás szint 80‑120%‑a kell legyen.
A plazma VIII. faktor aktivitás kétfázisú exponenciális lebomlás útján csökken. A kezdeti fázisban az intravascularis és egyéb helyek közötti megoszlás miatt a plazmából való távozás 3–6 óra felezési idővel folyik. Az ezt követő lassúbb fázisban a felezési idő 8–18 óra között változik, az átlagérték 15 óra. Ez felel meg a tényleges biológiai felezési időnek.
Egy 12 beteggel folytatott klinikai vizsgálatban a következő eredményeket kapták (kromogén teszt, két méréssel):
|
Paraméter |
Kiindulási vizit |
6. havi vizit |
||
|
Átlag |
SD |
Átlag |
SD |
|
|
Hasznosulás
|
FVIII:C 2,27 |
1,20 |
FVIII:C 2,26 |
1,19 |
|
AUCnorm
|
FVIII:C 31,3 |
7,31 |
FVIII:C 33,8 |
10,9 |
|
Felezési idő (h) |
FVIII:C 11,2 |
2,85 |
FVIII:C 11,8 |
3,37 |
|
MRT (h) |
FVIII:C 15,3 |
3,5 |
FVIII:C 16,3 |
4,6 |
|
Clearance
|
FVIII:C
|
0,86 |
FVIII:C
|
1,04 |
Rövidítések: AUC = a görbe alatti terület; MRT = átlagos tartózkodási idő; SD = standard deviáció
5.3 A preklinikai biztonságossági vizsgálatok eredményei
A Wilate által hatóanyagként tartalmazott VWF és FVIII természetes alkotója a humán plazmának és hatásuk azonos az endogén faktorokéval.
E vegyületek laboratóriumi állatokban történő hagyományos biztonságossági vizsgálata nem járulna hozzá hasznos információkkal a meglévő klinikai tapasztalatokhoz, ezért nem szükséges.
Por:
Nátrium‑klorid,
Glicin,
Szacharóz,
Nátrium‑citrát,
Kalcium‑klorid.
Oldószer:
Injekcióhoz való víz 0,1% poliszorbát 80‑nal
6.2. Inkompatibilitások
Kompatibilitási vizsgálatok hiányában ez a gyógyszer nem keverhető más gyógyszerekkel vagy adható be egyéb intravénás készítményekkel egyidejűleg, ugyanazon infúziós szerelékben.
Kizárólag a gyógyszerhez biztosított infúziós szereléket szabad használni, mert a kezelés eredménytelenségéhez vezethet, ha egyes infúziós szerelékek belső felületén a VIII. faktor/von Willebrand faktor adszorbeálódik.
6.3 Felhasználhatósági időtartam
3 év.
Igazolt, hogy az elkészített injekciós oldat 4 órán keresztül szobahőmérsékleten (max. +25°C) stabil marad. Ennek ellenére, a mikróbás szennyeződés elkerülése céljából, az elkészített injekciós oldatot azonnal fel kell használni.
6.5 Különleges tárolási előírások
A port és az oldószert tartalmazó injekciós üvegeket hűtőszekrényben (2–8°C) kell tárolni.
A fénytől való védelem érdekében az injekciós üveget tartsa az eredeti külső csomagolásban.
Nem fagyasztható.
Szobahőmérsékleten (max. +25°C) a készítmény 2 hónapig tárolható. Ennek megfelelően, a felhasználhatóság lejár 2 hónappal azután, hogy a készítményt a hűtőszekrényből először kivették. Az új felhasználhatósági határidőt a külső dobozon fel kell tüntetni. Az elkészített injekciós oldatot csak egyetlen alkalommal szabad felhasználni. Minden maradék oldatot a vonatkozó előírásoknak megfelelően kell megsemmisíteni.
Az elkészített gyógyszer tárolására vonatkozó feltételeket lásd a 6.3 pontban.
6.5 Csomagolás típusa és kiszerelése
Kiszerelés:
Wilate 500 NE/ 500 NE por és oldószer oldatos injekcióhoz, (500 NE VWF és 500 NE FVIII)
1 csomag tartalma:
Port tartalmazó injekciós üveg: por, bróm‑butil gumidugóval és lepattintható fedéllel lezárt injekciós üvegben (I. típus).
Oldószert tartalmazó injekciós üveg: 5 ml oldat, halobutil gumidugóval és lepattintható fedéllel lezárt injekciós üvegben (I. típus).
1 db, az intravénás injekció alkalmazásához szükséges készlet (1 db áttöltőkészlet, 1 db infúziós szerelék és 1 db egyszer használatos fecskendő)
2 db alkoholos tisztítókendő
Wilate 1000 NE/ 1000 NE por és oldószer oldatos injekcióhoz, (1000 NE VWF és 1000 NE FVIII)
1 csomag tartalma:
Port tartalmazó injekciós üveg: por, bróm‑butil gumidugóval és lepattintható fedéllel lezárt injekciós üvegben (I. típus).
Oldószert tartalmazó injekciós üveg: 10 ml oldat, halobutil gumidugóval és lepattintható fedéllel lezárt injekciós üvegben (I. típus).
1 db, az intravénás injekció alkalmazásához szükséges készlet (1 db áttöltőkészlet, 1 db infúziós szerelék és 1 db egyszer használatos fecskendő)
2 db alkoholos tisztítókendő
Nem feltétlenül mindegyik kiszerelés kerül kereskedelmi forgalomba.
6.6 A megsemmisítésre vonatkozó különleges óvintézkedések és egyéb, a készítmény kezelésével kapcsolatos információk
Kérjük, gondosan olvassa el az utasításokat, és pontosan kövesse azokat!
A címkén feltüntetett lejárati idő (Felhasználható:) után ne alkalmazza a gyógyszert. A lejárati idő az adott hónap utolsó napjára vonatkozik.
Az alább részletezett eljárás során a sterilitást mindvégig fenn kell tartani!
Beadás előtt vizsgálja meg vizuálisan a feloldott gyógyszert, hogy tartalmaz-e szemcsés anyagot vagy elszíneződést.
Lévő oldatnak átlátszónak vagy enyhén opálosnak kell lennie. Ne alkalmazza az oldatot, ha zavaros, vagy csapadék látható benne.
A mikrobák általi szennyeződés elkerülése érdekében azonnal használja fel az elkészített oldatot.
Kizárólag a mellékelt infúziós készletet alkalmazza. Más injekciós/infúziós eszközök alkalmazása további kockázatokhoz és a kezelés sikertelenségéhez vezethet.
Utasítások az oldat elkészítéséhez:
1. Ne alkalmazza a készítményt közvetlenül azután, hogy kivette a hűtőszekrényből. Hagyja, hogy a zárt üvegekben lévő oldószer és por szobahőmérsékletűre melegedjenek.
2. Távolítsa el a port és az oldószert tartalmazó üvegek lepattintható kupakját, majd az egyik mellékelt alkoholos törlővel tisztítsa meg a gumidugókat.
3. Az áttöltőkészlet az 1. ábrán látható. Helyezze az oldószert tartalmazó üveget sík felületre, és tartsa stabilan. Fogja az áttöltőkészletet, és fordítsa tetejével lefelé. Az áttöltőkészlet kék részét helyezze az oldószeres üveg tetejére, majd határozottan nyomja le, amíg nem kattan (2. és 3. ábra). Ne forgassa ráhelyezés közben.
|
4. Helyezze a port tartalmazó üveget sík felületre, és tartsa stabilan. Fogja az áttöltőkészlettel összekapcsolt oldószeres üveget, és fordítsa tetejével lefelé. Az átlátszó részét helyezze a port tartalmazó üveg tetejére, majd határozottan nyomja le, amíg nem kattan (4. ábra). Az oldószer magától a port tartalmazó üvegbe áramlik. | |||
|
5. Miközben a két üveg össze van kapcsolva, óvatosan forgassa addig a port tartalmazó üveget, amíg a készítmény fel nem oldódik. Az oldódás szobahőmérsékleten kevesebb, mint 10 perc alatt végbemegy. Enyhe habzás előfordulhat az oldat elkészítése során. Csavarozza szét két részre az áttöltőkészletet (5. ábra). A habzás el fog tűnni. Dobja ki az üres oldószeres üveget az áttöltőkészlet hozzá csatlakozó kék részével együtt. | |||
Utasítások az injekció beadásához:
A biztonság kedvéért a pulzusát a befecskendezés előtt és annak folyamán mérni kell. Ha a pulzus észrevehetően emelkedik, akkor a befecskendezés sebességét le kell lassítani, vagy a beadást rövid ideig meg kell szakítani.
1. Csatlakoztassa a fecskendőt az áttöltőkészlet fehér részéhez. Fordítsa az injekciós üveget tetejével lefelé, és szívjon oldatot a fecskendőbe (6. ábra).
Az oldatnak tisztának, vagy enyhén opálosnak kell lennie.
Ha az oldat átkerült a fecskendőbe, akkor tartsa stabilan a fecskendő dugattyúját (úgy, hogy az lefelé nézzen), majd távolítsa el a fecskendőt az áttöltőkészletből (7. ábra). Dobja ki az üres üveget és az áttöltőkészlet fehér részét.
Dobja ki az üres üveget és az áttöltőkészlet hozzá csatlakozó fehér részét.
2. Az egyik mellékelt alkoholos törlő segítségével tisztítsa meg a megszúrandó bőrfelületet.
3. Csatlakoztassa a mellékelt infúziós szereléket a fecskendőhöz.
4. Szúrja az injekciós tűt a kiválasztott vénába. Amennyiben leszorítást alkalmazott a véna jobb észlelhetősége céljából, akkor ezt a leszorítást a Wilate beadása előtt fel kell engedni.
A fibrinalvadékok képződésének veszélye miatt nem szabad hagyni, hogy a vér visszafolyjon a fecskendőbe.
5. Lassan fecskendezze be a vénába, nem gyorsabban, mint 2‑3 ml/perc.
Ha Ön egynél több injekciós üvegnyi Wilate port alkalmaz, akkor használhatja ugyanezt az injekciós tűt és fecskendőt. Az áttöltőkészlet csak egyszer használatos.
Bármilyen fel nem használt gyógyszer, illetve hulladékanyag megsemmisítését a gyógyszerekre vonatkozó előírások szerint kell végrehajtani.
Megjegyzés: (egy kereszt)
Osztályozás: II./2 csoport
Korlátozott érvényű orvosi rendelvényhez kötött, szakorvosi/kórházi diagnózist követően folyamatos szakorvosi ellenőrzés mellett alkalmazható gyógyszer (Sz).
7. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY JOGOSULTJA
Octapharma (IP) SPRL
Allée de la Recherche 65
1070 Anderlecht
Belgium
8. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY SZÁMA(I)
OGYI‑T‑21152/03 1× Wilate 500 NE / 500 NE por és oldószer oldatos injekcióhoz
OGYI‑T‑21152/04 1× Wilate 1000 NE / 1000 NE por és oldószer oldatos injekcióhoz
9. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY ELSŐ KIADÁSÁNAK / MEGÚJÍTÁSÁNAK DÁTUMA
A forgalomba hozatali engedély első kiadásának dátuma: 2012. március 29.
A forgalomba hozatali engedély legutóbbi megújításának dátuma: 2014. július 11.
10. A SZÖVEG ELLENŐRZÉSÉNEK DÁTUMA:
2022. november 22.