1. A GYÓGYSZER NEVE
Zofran 16 mg végbélkúp
2. MINŐSÉGI ÉS MENNYISÉGI ÖSSZETÉTEL
16 mg ondanszetront tartalmaz végbélkúponként.
A segédanyagok teljes listáját lásd a 6.1 pontban.
3. GYÓGYSZERFORMA
Végbélkúp.
Fehér színű, sima felületű, homogén, torpedó alakú kúp.
4. KLINIKAI JELLEMZŐK
4.1 Terápiás javallatok
Citosztatikus kemoterápia és radioterápia okozta hányinger és hányás megelőzése, illetve kezelése felnőtteknél.
4.2 Adagolás és alkalmazás
A Zofran szirup, injekció és filmtabletta formájában is rendelkezésre áll, így az alkalmazás módja és az adag rugalmasan, egyénre szabottan határozható meg.
Adagolás
Kemoterápia és radioterápia okozta hányinger és hányás (CINV és RINV)
A daganatellenes kezelés emetogén potenciálja az alkalmazott kemoterápiás és radioterápiás protokollok dózisaitól és kombinációitól függ. A dózist az emetogén potenciál súlyossága alapján kell kiválasztani.
Felnőttek
Emetogén kemoterápia és radioterápia esetén
Az ajánlott rectalis adag 1 végbélkúp 1-2 órával a terápia megkezdése előtt.
Az első 24 óra után jelentkező késleltetett vagy elhúzódó hányás megelőzésére per os vagy rectalis kezelést kell folytatni a kemoterápiát követően legfeljebb 5 napig. Az ajánlott rectalis adag naponta egy Zofran végbélkúp.
Erősen emetogén kemoterápia esetén
Az ajánlott rectalis adag 1 végbélkúp 1-2 órával a terápia megkezdése előtt.
Erősen emetogén kemoterápia esetén a Zofran hatékonysága növelhető 20 mg dexametazon‑nátrium‑foszfát egyszeri intravénás alkalmazásával a kemoterápia megkezdése előtt.
Az első 24 óra után jelentkező késleltetett vagy elhúzódó hányás megelőzésére per os vagy rectalis kezelést kell folytatni a kemoterápiát követően legfeljebb 5 napig. Az ajánlott rectalis adag naponta egy Zofran végbélkúp.
Gyermekek és serdülők
Gyermekek (6 hónapos kortól) és serdülők - kemoterápia okozta hányinger és hányás esetén (CINV)
A végbélkúp gyermekek kezelésére nem ajánlott.
Gyermekeknél a szokásos eljárás az ondanszetron intravénás adagolása, amelyet per os kezelés követ.
Idősek
A Zofran‑t a 65 évesnél idősebb betegek jól tolerálják és az adag nagyságán, az alkalmazás gyakoriságán, illetve módján nem szükséges változtatni.
Vesekárosodás
A szokásos napi adag nagyságán, alkalmazásának módján és gyakoriságán nem szükséges változtatni.
Májkárosodás
Az ondanszetron clearance jelentősen csökken, a plazma felezési idő szignifikánsan nő a májfunkció közepesen súlyos vagy súlyos károsodása esetén. Az ilyen betegek teljes napi adagja nem haladhatja meg a 8 mg-ot.
Gyenge szpartein/debrizokin metabolizmus
Az ondanszetron eliminációs felezési ideje nem változik a szparteint/debrizokint gyengén metabolizáló egyénekben. Következésképpen, az ismételt adagolás ilyen betegekben nem eredményez az átlag populációtól eltérő gyógyszer expozíciós szintet. A szokásos napi adag nagyságán és alkalmazásának gyakoriságán nem szükséges változtatni.
Az alkalmazás módja
A kúpot guggoló helyzetben vagy előre hajolva kell végbélbe felhelyezni.
A kúp alkalmazása előtt ajánlatos székletet üríteni.
A kúp alkalmazását követő 1 órán belül nem szabad székletet üríteni.
Szájon át nem alkalmazható, kizárólag rectalis alkalmazásra.
4.3 Ellenjavallatok
A készítmény hatóanyagával vagy a 6.1 pontban felsorolt bármely segédanyagával szembeni túlérzékenység.
Ondanszetron és apomorfin kombinációja, lásd 4.5 pont.
4.4 Különleges figyelmeztetések és az alkalmazással kapcsolatos óvintézkedések
Túlérzékenységi reakcióról számoltak be olyan betegeknél, akiknél egyéb szelektív 5-HT3‑antagonista is túlérzékenységi reakciót váltott ki. A légúti történéseket/eseményeket tünetileg kezelni kell, és ezeknek, mint a túlérzékenységi reakció prekurzorainak, különös figyelmet kell szentelni.
Az ondanszetron dózisfüggő módon megnyújtja a QT-szakaszt (lásd 5.1 pont „Farmakodinámiás hatások”). Ezen felül a forgalomba hozatalt követően Torsades de Pointes eseteket jelentettek ondanszetronnal kezelt betegeknél. Az ondanszetron alkalmazását kerülni kell veleszületett hosszú QT-szindrómás betegek esetében. Az ondanszetron óvatosan alkalmazandó olyan betegeknél, akiknél QTc-megnyúlás vagy ennek kockázata áll fenn, beleértve az elektrolit-rendellenességekben, pangásos szívelégtelenségben és bradyarrhythmiában szenvedő betegeket, továbbá azokat, akik QT-megnyúlást vagy elektrolit-rendellenességeket okozó egyéb gyógyszereket szednek.
Ondanszetronnal kezelt betegeknél beszámoltak myocardialis ischaemiáról. Néhány esetben – különösen intravénás alkalmazás során – a tünetek rögtön a beadást követően felléptek, azonnali kezelés hatására viszont el is múltak. Ezért elővigyázatosság szükséges az ondanszetron beadása közben és azt követően.
Az ondanszetron-kezelés megkezdése előtt rendezni kell a hypokalaemiát és a hypomagnesaemiát.
A forgalomba hozatalt követő időszakban jelentettek szerotonin szindrómás betegeket az ondanszetron és más szerotonerg gyógyszerek (köztük szelektív szerotonin visszavétel-gátlók /SSRI-k/ és szerotonin-noradrenalin visszavétel-gátlók /SNRI-k/) egyidejű alkalmazását követően. A tünetek magukban foglalták a megváltozott lelkiállapotot, a vegetatív idegrendszeri instabilitást és a neuromuscularis rendellenességeket. Ha az ondanszetron és más szerotonerg gyógyszerek egyidejű alkalmazása indokolt, a beteg megfelelő megfigyelése szükséges.
Az ondanszetronról ismert, hogy növeli a vastagbél tranzitidőt, ezért a szubakut bélelzáródás jeleit mutató beteget szorosan monitorozni kell a Zofran beadása után.
Adenoidokon és tonsillákon végzett műtéten átesett betegek esetén a hányinger és hányás megelőzésére adott ondanszetron elfedheti az occult vérzést, ezért ezeket a betegeket ondanszetron adása után szoros megfigyelés alatt kell tartani.
4.5 Gyógyszerkölcsönhatások és egyéb interakciók
Nem bizonyított, hogy az ondanszetron indukálná vagy gátolná más, az általában együtt adott gyógyszerek metabolizmusát. Célzott vizsgálatok eredményei szerint nincs farmakokinetikai interakció, amikor az ondanszetront alkohollal, temazepammal, furoszemiddel, alfentanillal, tramadollal, morfinnal, lidokainnal, tiopentállal vagy propofollal együtt adják.
Az ondanszetront a májban több citokróm P450 enzim metabolizálja: a CYP3A4, a CYP2D6 és a CYP1A2. Az ondanszetront metabolizáló metabolikus enzimek sokfélesége következtében az egyik enzim gátlását vagy csökkent aktivitását (pl. a CYP2D6 genetikai hiánya) normális helyzetben a többi enzim kompenzálja, és ezért az ondanszetron teljes clearance és a szükséges adag alig, vagy nem szignifikánsan változik.
Az ondanszetron óvatosan alkalmazandó együtt QT-megnyúlást és/vagy elektrolit-rendellenességeket okozó egyéb gyógyszerekkel (lásd 4.4 pont).
Az ondanszetron QT-megnyúlást okozó gyógyszerekkel történő alkalmazása a QT-szakasz további megnyúlását okozhatja. Az ondanszetron cardiotoxikus gyógyszerekkel (pl. antraciklinekkel, így doxorubicinnel, daunorubicinnel, valamint trasztuzumabbal), antiinfektív szerekkel (pl. eritromicinnel, illetve ketokonazollal), antiarrhythmikumokkal (pl. amiodaronnal) és béta-blokkolókkal (pl. atenolollal vagy timolollal) történő egyidejű alkalmazása fokozhatja a szívritmuszavarok kockázatát (lásd 4.4 pont).
Szerotonerg gyógyszerek (pl. SSRI-k és SNRI-k)
A forgalomba hozatalt követő időszakban jelentettek szerotonin szindrómás betegeket az ondanszetron és más szerotonerg gyógyszerek (köztük SSRI-k és SNRI-k) egyidejű alkalmazását követően. A tünetek magukban foglalták a megváltozott lelkiállapotot, a vegetatív idegrendszeri instabilitást és a neuromuscularis rendellenességeket (lásd 4.4 pont).
Apomorfin
A súlyos hypotoniáról és eszméletvesztésről szóló beszámolók alapján, amelyek akkor fordultak elő, mikor az ondanszetront az apomorfinnal együtt alkalmazták, az ondanszetron és az apomorfin együttes alkalmazása ellenjavallt.
Fenitoin, karbamazepin, rifampicin
A CYP3A4 erős induktoraival (fenitoin, karbamazepin és rifampicin) kezelt betegekben növekedett az ondanszetron orális clearance-e, és csökkent a koncentrációja a vérben.
Tramadol
Kisebb vizsgálatok adatai arra utalnak, hogy az ondanszetron csökkentheti a tramadol fájdalomcsillapító hatását.
4.6 Termékenység, terhesség és szoptatás
Fogamzóképes korú nők
A fogamzóképes korú nőknek meg kell fontolniuk a fogamzásgátlás alkalmazását.
Terhesség
A kockázat összefoglalása.
Epidemiológiai vizsgálatokból nyert humán tapasztalatok alapján az ondanszetron feltételezhetően orofacialis fejlődési rendellenességet okoz, ha a terhesség első trimeszterében alkalmazzák.
Egy kohorsz vizsgálatban, amelyet 1,8 millió terhes nő bevonásával végeztek, az ondanszetron első trimeszterbeli alkalmazása a szájüregi hasadékok fokozott kockázatával társult (10 000 kezelt nőből 3 hozzáadott eset; korrigált relatív kockázat 1,24 [95%-os megbízhatósági tartomány 1,03–1,48]).
A szívfejlődési rendellenességekkel kapcsolatban rendelkezésre álló epidemiológiai vizsgálatok eredményei ellentmondók.
Patkányokon és nyulakon elvégzett reprodukciós vizsgálatok során nem találtak bizonyítékot arra, hogy az organogenezis során, a testfelszín felülete alapján meghatározott, javasolt napi maximális humán orális dózis (24 mg/nap) körülbelül 6-szorosának és 24-szeresének megfelelő adagban alkalmazott ondanszetron káros hatással lenne a reproduktív toxicitás tekintetében.
Az ondanszetron terhességben történő alkalmazásával kapcsolatban a biztonságossági adatok korlátozottak, és a farmako-epidemiológiai vizsgálatokból származó eredmények nem következetesek.
A forgalomba hozatalt követő jelentések a Zofran terhességben történő alkalmazásával összefüggésben leírnak veleszületett rendellenesség eseteket, de ezek a jelentések nem elégségesek az ok-okozati összefüggés meghatározásához.
Az ondanszetron nem alkalmazható a terhesség első trimeszterében.
Szoptatás
A kockázat összefoglalása.
Nem ismert, hogy az ondanszetron kiválasztódik-e a humán anyatejbe. Nem állnak rendelkezésre adatok azzal kapcsolatban, hogy az ondanszetron hatással van-e a szoptatott csecsemőre vagy a tejelválasztásra. Azt azonban igazolták, hogy az ondanszetron kiválasztódik szoptató állatok tejébe (patkányok). Ezért ondanszetronnal kezelt anyák ne szoptassanak.
Termékenység
Terhességi teszt
A Zofran-kezelés megkezdése előtt a fogamzóképes korú nőknél ellenőrizni kell, hogy a beteg nem terhes‑e.
Fogamzásgátlás
A fogamzóképes korú nőket fel kell világosítani arról, hogy a Zofran a fejlődő magzat károsodását okozhatja. Aktív nemi életet élő, fogamzóképes nők számára javasolt, hogy a Zofran-kezelés során és annak befejezése után még két napig hatékony fogamzásgátló módszert alkalmazzanak (azaz olyan módszert, amelynél a teherbe esés aránya kevesebb, mint 1%).
Meddőség
A Zofran nincs hatással a termékenységre.
4.7 A készítmény hatásai a gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges képességekre
Pszichomotoros tesztek eredménye szerint az ondanszetron nem befolyásolja a gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges képességeket, és nem okoz szedációt. Az ondanszetron farmakológiai jellemzőiből nem következtethetők a fenti tevékenységekre gyakorolt káros hatások.
4.8 Nemkívánatos hatások, mellékhatások
A mellékhatások az alábbiakban szervrendszerenként és gyakoriság szerint vannak csoportosítva. Az előfordulás gyakoriságának definíciói: nagyon gyakori (≥1/10), gyakori (≥1/100 – < 1/10), nem gyakori (≥1/1000 – <1/100), ritka (≥1/10 000 – <1/1000) és nagyon ritka (<1/10 000) és nem ismert (a gyakoriság a rendelkezésre álló adatokból nem állapítható meg).
A nagyon gyakori, gyakori és nem gyakori események általában klinikai vizsgálati adatokból származnak. A placebocsoportban történő előfordulást is figyelembe vették.
A ritka és nagyon ritka események általában a forgalomba hozatal utáni spontán bejelentések adatai.
A gyakorisági adatok a szokásos ajánlott dózisokban adott ondanszetronra vonatkoznak.
Immunrendszeri betegségek és tünetek
Ritka: Azonnali túlérzékenységi reakciók, néha súlyos formában, beleértve az anaphylaxiát is.
Idegrendszeri betegségek és tünetek
Nagyon gyakori: Fejfájás.
Nem gyakori: Görcsrohamok, mozgászavarok (köztük extrapyramidalis reakciók, mint disztóniás reakciók, oculogyriás krízis és dyskinesia) előfordultak, de maradandó klinikai tünetekre nincs bizonyíték.
Ritka: Szédülés, túlnyomórészt gyors intravénás alkalmazás alatt.
Szembetegségek és szemészeti tünetek
Ritka: Átmeneti látászavarok (pl. homályos látás), túlnyomórészt intravénás alkalmazás alatt.
Nagyon ritka: Átmeneti vakság, túlnyomórészt intravénás alkalmazás alatt.
A jelentett esetek többségében az átmeneti vakság 20 percen belül megszűnt. A legtöbb beteg kemoterápiát kapott, benne ciszplatint. Az átmeneti vakság néhány esetben kortikális eredetű volt.
Szívbetegségek és a szívvel kapcsolatos tünetek
Nem gyakori: Arrhythmiák, mellkasi fájdalom ST-szakasz depresszióval vagy anélkül, bradycardia.
Ritka QT-szakasz megnyúlása (beleértve a Torsades de Pointes esetét).
Érbetegségek és tünetek
Gyakori: Melegségérzés vagy kipirulás.
Nem gyakori: Hypotonia.
Légzőrendszeri, mellkasi és mediastinális betegségek és tünetek
Nem gyakori: Csuklás.
Emésztőrendszeri betegségek és tünetek
Gyakori: Székrekedés.
Lokális égő érzés a végbélkúp behelyezését követően.
Máj- és epebetegségek, illetve tünetek
Nem gyakori: A májfunkciós értékek aszimptomás emelkedése*.
*Ezek az események általában azoknál a betegeknél fordultak elő, akik ciszplatin-tartalmú kemoterápiás kezelést kaptak.
A bőr és a bőr alatti szövet betegségei és tünetei
Nagyon ritka: Toxikus bőr eruptiók, köztük epidermális necrolysis
Spontán bejelentésekből és szakirodalmi esetekből származó nemkívánatos gyógyszerreakciók (gyakoriságuk nem ismert)
A következő nemkívánatos gyógyszerreakciókat a Zofran forgalomba hozatalát követően gyűjtötték spontán esetjelentésekből és szakirodalmi esetekből. Ezeket a reakciókat önkéntes alapon jelentették egy bizonytalan nagyságú betegcsoportból, emiatt nem lehet megbízható becslést adni ezek gyakoriságáról. Ennél fogva a besorolási kategóriájuk „nem ismert”. A nemkívánatos gyógyszerreakciók a MedDRA szervrendszerek szerinti felsorolásban olvashatók.
Spontán bejelentésekből és a szakirodalomból származó nemkívánatos gyógyszerreakciók (gyakoriságuk nem ismert)
Szívbetegségek és a szívvel kapcsolatos tünetek
Myocardialis ischaemia
Feltételezett mellékhatások bejelentése
A gyógyszer engedélyezését követően lényeges a feltételezett mellékhatások bejelentése, mert ez fontos eszköze annak, hogy a gyógyszer előny/kockázat profilját folyamatosan figyelemmel lehessen kísérni.
Az egészségügyi szakembereket kérjük, hogy jelentsék be a feltételezett mellékhatásokat a hatóság részére az V. függelékben található elérhetőségek valamelyikén keresztül.
4.9 Túladagolás
Tünetek
Az ondanszetron túladagolásáról jelenleg kevés adat áll rendelkezésre. Az esetek többségében a tünetek hasonlóak voltak az ajánlott adaggal kezelt betegeknél észleltekhez (lásd 4.8 pont). A jelentett tünetek magukban foglalják a látászavarokat, a súlyos székrekedést, a hypotoniát és az átmeneti másodfokú AV-blokkal kísért vasovagalis epizódot.
Az ondanszetron dózisfüggő módon megnyújtja a QT-szakaszt. Túladagolás esetén rendszeres EKG‑ellenőrzés szükséges.
Gyermekek
Szerotonin-szindrómával megegyező gyermekgyógyászati eseteket jelentettek véletlenszerű, orális ondanszetronnal való túladagolás (4 mg/ttkg becsült fogyasztást meghaladó) után csecsemőknél, illetve 12 hónap és 2 év közötti gyermekeknél.
Kezelés
Az ondanszetronnak nincs specifikus antidotuma, ezért túladagolás esetén tüneti, ill. szupportív terápiát kell alkalmazni.
A további kezelést a klinikai állapotnak megfelelően, vagy a nemzeti toxikológiai központ ajánlása alapján kell folytatni.
Ipecacuana adása az ondanszetron túladagolásának kezelésére nem ajánlott, mivel nem valószínű, hogy a betegek reagálnának rá a Zofran antiemetikus hatása miatt.
5. FARMAKOLÓGIAI TULAJDONSÁGOK
5.1 Farmakodinámiás tulajdonságok
Farmakoterápiás csoport: Hányáscsillapítók és hányinger elleni szerek. Szerotonin (5-HT3) antagonisták
ATC kód: A04AA01
Hatásmechanizmus
Az ondanszetron nagy szelektivitású 5-HT3 (szerotonin) receptor-antagonista. A hányinger és a hányás csillapításának pontos hatásmechanizmusa nem ismert.
A citosztatikus kemoterápia gyógyszerei és a radioterápia szerotoninszint-emelkedést okozhatnak a vékonybélben, ami az 5-HT3 receptorokat tartalmazó afferens vagus rostok aktiválásával hányási reflexet vált ki. Az ondanszetron ennek a reflexnek a kiváltását akadályozza meg.
A vagus afferens rostok ingerlése a negyedik agykamra alsó részén lévő area postremában is szerotoninszint-emelkedést okozhat, ami az ott található 5-HT3 receptoron keresztül szintén hányást válthat ki - centrális mechanizmus. Az ondanszetron mind a központi, mind a perifériás idegrendszer neuronjain található 5-HT3 receptorokra gyakorolt antagonista hatásnak köszönhetően gátolja a kemoterápia és radioterápia okozta hányási reflex kiváltását.
Farmakodinámiás hatások
Az ondanszetron nem befolyásolja a plazma prolaktinszintjét.
QT-megnyúlás
Az ondanszetron QTc-szakaszra gyakorolt hatását egy kettős-vak, randomizált, placebo- és aktív (moxifloxacin)-kontrollos, keresztezett vizsgálatban értékelték 58 egészséges felnőtt férfinál és nőnél. Az ondanszetront 8 mg-os és 32 mg-os dózisban, 15 perces intravénás infúzióban adták be. A legmagasabb 32 mg-os vizsgált dózisnál a QTcF placebóhoz viszonyított maximális átlagkülönbsége (90%-os CI felső határérték) a kiindulási értékkel való korrekciót követően 19,6 (21,5) msec volt. A kisebb, 8 mg-os vizsgált dózisnál a QTcF placebóhoz viszonyított maximális átlagkülönbsége (90%-os CI felső határérték) a kiindulási értékkel való korrekciót követően 5,8 (7,8) msec volt. Ebben a vizsgálatban nem észleltek 480 msec-nél nagyobb QTcF értékeket, továbbá nem volt 60 msec-nál nagyobb QTcF-megnyúlás. Nem volt szignifikáns eltérés az elektrokardiográfiás PR- vagy QRS‑szakaszokban.
5.2 Farmakokinetikai tulajdonságok
Ismételt adagolás során az ondanszetron farmakokinetikai tulajdonságai nem változnak.
Felszívódás
A Zofran kúp alkalmazását követően 15-60 perccel válik mérhetővé az ondanszetron plazmakoncentrációja. A koncentráció lényegében lineárisan emelkedik, amíg a 20-30 ng/ml-es csúcskoncentráció kialakul, általában 6 órával az alkalmazás után. Ezután csökken a plazmakoncentráció, de lassabban, mint azt a per os adagolást követően megfigyelték, a folyamatos felszívódásnak köszönhetően.
Az ondanszetron abszolút biohasznosulása végbélkúpból kb. 60%.
Eloszlás
Az ondanszetron fehérjekötődése nem túl nagy (70-76%).
Biotranszformáció
Az ondanszetron a szisztémás keringésből főleg a májban többféle enzimatikus úton metabolizálódva kerül ki. A CYP2D6 enzim hiánya (debrizokin polimorfizmus) nem befolyásolja az ondanszetron farmakokinetikáját.
Elimináció
Az ondanszetron a szisztémás keringésből főleg a májban metabolizálódva kerül ki. A felszívódott adag kevesebb, mint 5%-a távozik változatlan formában a vizelettel.
Kúp esetében kb. 6 óra az eliminációs fázis felezési idő, ami az ondanszetron felszívódási sebességétől függ, és nem a szisztémás clearance-től.
Különleges betegcsoportok
Nemek
Az ondanszetron kúp abszolút biohasznosulását a nem nem befolyásolja. Nőkben a felezési idő kissé, klinikailag jelentéktelen mértékben nő, a férfiakhoz képest.
Idősek
Egészséges idős önkénteseken végzett korai fázis I. vizsgálatokban az ondanszetron clearance értéke kismértékben csökkent és felezési ideje emelkedett a korral összefüggésben. Azonban a nagymérvű egyének közötti variabilitás jelentős átfedést eredményezett a fiatalabb (<65 év) és az idősebb betegek (≥ 65 év) farmakokinetikai paraméterei között, és nem volt olyan általános különbség a CINV klinikai vizsgálatokba bevont fiatalabb és az idős daganatos betegek biztonságossági és hatásossági paramétereiben, amelyek támogatnák az idősebbekre vonatkozó külön adagolási ajánlásokat.
Időskorú vagy vesekárosodásban szenvedő betegekre vonatkozó vizsgálatokat csak intravénás és per os adagolással végeztek. Mivel a végbélkúpban adott ondanszetron eliminációjának sebességét nem a szisztémás clearance határozza meg, feltételezhető, hogy idős betegekben az ondanszetron felezési ideje hasonló az egészséges önkéntesekben mérthez.
Vesekárosodás
Közepesen súlyos vesekárosodásban (kreatinin-clearance 15-60 ml/perc) mind a szisztémás clearance, mind a megoszlási térfogat csökken az ondanszetron intravénás alkalmazását követően, ami az eliminációs felezési idő kismértékű, de klinikailag nem szignifikáns emelkedését (5,4 óra) vonja maga után. Egy súlyos vesekárosodásban szenvedő, rendszeres hemodialízisre szoruló betegeken végzett vizsgálatban (a dialízisek közti időben vizsgálva) intravénás adás után az ondanszetron farmakokinetikája lényegében változatlan volt.
Vesekárosodásban szenvedő betegekre vonatkozó vizsgálatokat csak intravénás és per os adagolással végeztek. Mivel a végbélkúpban adott ondanszetron eliminációjának sebességét nem a szisztémás clearance határozza meg, feltételezhető, hogy vesekárosodásban szenvedőknél az ondanszetron felezési ideje hasonló az egészséges önkéntesekben mérthez.
Májkárosodás
Májkárosodásban szenvedő betegeknél nem vizsgálták a végbélkúpban adott ondanszetron farmakokinetikáját.
5.3 A preklinikai biztonságossági vizsgálatok eredményei
Egy klónozott humán szív ioncsatorna vizsgálat azt mutatta, hogy az ondanszetron klinikailag releváns koncentrációban a hERG káliumcsatorna blokádjával képes befolyásolni a szív repolarizációját. In vivo a QT-szakasz megnyúlását figyelték meg altatott macskákban intravénás adagolás után, a farmakológiailag hatásos dózisok 100-szorosát meghaladó dózisok alkalmazása esetén. Cynomolgus majmokban hasonló hatást nem figyeltek meg. A klinikumban beszámoltak átmeneti EKG változásokról (lásd 4.4 pont).
Reprodukciós toxicitás
A patkányokon és nyulakon végzett embrionális-magzati fejlődési vizsgálatokban a vemhes állatok sorrendben 15 mg/kg/nap és 30 mg/kg/nap ondanszetron adagot kaptak szájon át, az organogenezis időszakában. Nyulaknál az anyai testtömeg-növekedés kismértékű csökkenésétől eltekintve az ondanszetron nem volt jelentős hatással az anyaállatokra, illetve az utódok fejlődésére. Patkányok esetében a 15 mg/kg/nap, nyulak esetében pedig a 30 mg/kg/nap adag a testfelszín felülete alapján meghatározott, javasolt napi maximális humán orális dózis (24 mg/nap) körülbelül 6-szorosának és 24-szeresének felelt meg. Egy pre- és posztnatális fejlődési toxicitási vizsgálatban a vemhes patkányok a vemhesség 17. napjától az alom 21 napos koráig 15 mg/kg/nap ondanszetron adagot kaptak szájon át. Az anyai testtömeg-növekedés kismértékű csökkenésétől eltekintve az ondanszetron nem volt hatással a vemhes patkányokra és az utódaik pre- és posztnatális fejlődésére, így a pároztatott F1 generáció reprodukciós teljesítményére sem. Patkányok esetében a 15 mg/kg/nap a BSA alapján meghatározott, javasolt napi maximális humán orális dózis (24 mg/nap) körülbelül 6-szorosának felelt meg.
6. GYÓGYSZERÉSZETI JELLEMZŐK
6.1 Segédanyagok felsorolása
Witepsol S58 (szilárd zsír, cetomakrogol 1000, glicerin-ricinolát).
6.2 Inkompatibilitások
Nem értelmezhető.
6.3 Felhasználhatósági időtartam
3 év
6.4 Különleges tárolási előírások
Legfeljebb 30 °C-on tárolandó.
6.5 Csomagolás típusa és kiszerelése
1 db vagy 5 db végbélkúp polietilén/alumínium/polipropilén buborékcsomagolásban, kartonlapban és dobozban.
6.6 A megsemmisítésre vonatkozó különleges óvintézkedések és egyéb, a készítmény kezelésével kapcsolatos információk
Bármilyen fel nem használt gyógyszer, illetve hulladékanyag megsemmisítését a gyógyszerekre vonatkozó előírások szerint kell végrehajtani.
Megjegyzés: (egy keresztes)
Osztályozás: II./2 csoport
Korlátozott érvényű orvosi rendelvényhez kötött, szakorvosi kórházi diagnózist követően folyamatos szakorvosi ellenőrzés mellett alkalmazható gyógyszer (Sz).
7. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY JOGOSULTJA
Novartis Hungária Kft.
1114. Budapest, Bartók Béla út 43-47.
Magyarország
8. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY SZÁMAI
OGYI-T-6559/01 1 db végbélkúp
OGYI-T-6559/02 5 db végbélkúp
9. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY ELSŐ KIADÁSÁNAK/ MEGÚJÍTÁSÁNAK DÁTUMA
Zofran 16 mg végbélkúp 1×
A forgalomba hozatali engedély első kiadásának dátuma: 1998. október 13.
A forgalomba hozatali engedély legutóbbi megújításának dátuma: 2008. január 7.
Zofran 16 mg végbélkúp 5×
A forgalomba hozatali engedély első kiadásának dátuma: 2007. március 19.
A forgalomba hozatali engedély legutóbbi megújításának dátuma: 2008. január 7.
10. A SZÖVEG ELLENŐRZÉSÉNEK DÁTUMA
2021. június 14.