Betegtájékoztató: Információk a felhasználó számára
Esmeron 10 mg/ml oldatos injekció
rokurónium-bromid
Mielőtt elkezdi alkalmazni ezt a gyógyszert, olvassa el figyelmesen az alábbi betegtájékoztatót, mert az Ön számára fontos információkat tartalmaz.
Tartsa meg a betegtájékoztatót, mert a benne szereplő információkra a későbbiekben is szüksége lehet.
További kérdéseivel forduljon kezelőorvosához vagy a gondozását végző egészségügyi szakemberhez.
Ezt a gyógyszert az orvos kizárólag Önnek írta fel. Ne adja át a készítményt másnak, mert számára ártalmas lehet még abban az esetben is, ha a betegsége tünetei az Önéhez hasonlóak.
Ha Önnél bármilyen mellékhatás jelentkezik, tájékoztassa erről kezelőorvosát vagy a gondozását végző egészségügyi szakembert. Ez a betegtájékoztatóban fel nem sorolt bármilyen lehetséges mellékhatásra is vonatkozik. Lásd 4. pont.
A betegtájékoztató tartalma:
1. Milyen típusú gyógyszer az Esmeron és milyen betegségek esetén alkalmazható?
2. Tudnivalók az Esmeron alkalmazása előtt
3. Hogyan kell alkalmazni az Esmeront?
4. Lehetséges mellékhatások
5. Hogyan kell az Esmeront tárolni?
6. A csomagolás tartalma és egyéb információk
1. Milyen típusú gyógyszer az Esmeron és milyen betegségek esetén alkalmazható?
Az Esmeron egy ún. izomrelaxáló gyógyszer. Úgy működik, hogy átmenetileg felfüggeszti az idegek és az izmok közötti jelek áramlását, melynek eredményeként izmai ellazulnak.
Az Esmeron injekció az alábbi esetekben alkalmazható:
Az Esmeron segít teljessé tenni az altatást, megkönnyíti a tubus bevezetését a légcsőbe (trahea). Erre gyakran sor kerül sebészi beavatkozások során annak biztosítására, hogy a levegő megfelelően áramolhasson a tüdőkbe.
Azért is kaphat Esmeront, hogy izmai könnyebben ellazulhassanak. Ez gyakran előfordul bizonyos sebészi beavatkozások közben, és megkönnyíti az operációt.
Szükség lehet az Esmeron alkalmazására intenzív osztályokon a gépi lélegeztetés megkönnyítésére.
Az Esmeron a legtöbb izmot ellazítja, azokat is, amelyek a légző mozgásokban vesznek rész. Ezért szükséges a mesterséges lélegeztetés mindaddig, míg a normális légzés visszatér.
2. Tudnivalók az Esmeron alkalmazása előtt
Ne alkalmazza az Esmeront:
- ha allergiás a rokurónium-bromidra vagy a gyógyszer (6. pontban felsorolt) egyéb összetevőjére.
Figyelmeztetések és óvintézkedések
A gyógyszer alkalmazása előtt beszéljen kezelőorvosával vagy a gondozását végző egészségügyi szakemberrel.
Az Ön kórtörténete befolyásolhatja az Esmeron alkalmazásának módját.
Tudassa szakorvosával, ha az alábbiak bármelyike fennáll vagy valaha előfordult Önnél:
egyéb izomrelaxánsokkal szembeni túlérzékenység;
csökkent veseműködés vagy vesebetegség;
szívbetegség;
ödéma (vizenyő, például a bokák fölött);
máj- vagy epebetegség, csökkent májfunkció;
izmokat vagy idegeket érintő betegségek (például miaszténia grávisz, vagy ha korábban gyermekbénuláson esett át);
ha korábban malignus hipertermia (hirtelen láz szapora szívveréssel, szapora légzéssel és izommerevséggel, izomfájdalommal és/vagy izomgyengeséggel kísérve) lépett fel Önnél.
Néhány állapot befolyásolhatja az Esmeron hatásmechanizmusát.
Például:
– alacsony káliumszint a vérben;
– magas magnéziumszint a vérben;
– alacsony kalciumszint a vérben;
– alacsony fehérjeszint a vérben;
– folyadékhiány (dehidráció);
– túl sok sav a vérben;
– túl sok szén-dioxid a vérben;
– általános betegségek;
– túlsúlyosság;
– égési sérülések.
Ha ezen állapotok bármelyike fennáll Önnél, azt kezelőorvosa figyelembe fogja venni az Esmeron helyes adagjának megállapításakor.
Gyermekek, serdülők és idősek
Az Esmeron alkalmazható gyermekeknél, serdülőknél (újszülöttkortól serdülőkorig) és időseknél, de kezelőorvosának először ki kell értékelnie az Ön kórtörténetét.
Egyéb gyógyszerek és az Esmeron
Feltétlenül tájékoztassa kezelőorvosát vagy gyógyszerészét a jelenleg vagy nemrégiben szedett, valamint szedni tervezett egyéb gyógyszereiről.
Az alábbi gyógyszerek befolyásolhatják az Esmeron hatását:
Az Esmeron hatását fokozó gyógyszerek
· a műtét közbeni alvást elősegítő egyes gyógyszerek (anesztetikumok);
· ún. kortikoszteroidok (az anyagcserét befolyásoló gyulladáscsökkentő szerek) hosszan tartó alkalmazás esetén;
· baktériumok által okozott fertőzések elleni egyes készítmények (antibiotikumok);
· a depresszióban használt gyógyszerek némelyike (pl. lítium);
· szívbetegségekben, ill. magas vérnyomás kezelésére használt némely gyógyszer (kinidin, ún. kalcium-csatorna-blokkolók, béta-blokkolók);
· malária esetén alkalmazott gyógyszer (kinin);
· a vizelet mennyiségét növelő gyógyszerek (ún. diuretikumok);
· magnéziumsókat tartalmazó hashajtók;
· helyi érzéstelenítők (lidokain, bupivakain);
· epilepszia elleni gyógyszer akut alkalmazása (fenitoin).
Az Esmeron hatását csökkentő gyógyszerek
· az epilepszia elleni gyógyszerek előzetes, hosszan tartó alkalmazása (fenitoin, karbamazepin hatóanyagú gyógyszerek);
· hasnyálmirigy-gyulladás kezelésében alkalmazott egyes gyógyszerek (gabexát, ulinasztatin).
Gyógyszerek amelyeknek különböző hatásai lehetnek az Esmeronra:
· más izomrelaxánsok.
Az Esmeron a következő gyógyszerek hatását befolyásolhatja:
· helyi érzéstelenítő (lidokain) hatása gyorsabban alakulhat ki.
Terhesség és szoptatás
Ha Ön terhes vagy szoptat, illetve ha fennáll Önnél a terhesség lehetősége vagy gyermeket szeretne, a gyógyszer alkalmazása előtt beszéljen kezelőorvosával.
Az Esmeront csak abban az esetben szabad terhes nőnek adni, ha az orvos megítélése szerint az előnyök meghaladják a kockázatokat.
Nem ismert, hogy az Esmeron kiválasztódik-e az anyatejbe. Az Esmeront csak abban az esetben szabad szoptató nőnek adni, ha az orvos megítélése szerint az előnyök meghaladják a kockázatokat.
A gyógyszer alkalmazása után a szoptatást 6 órán keresztül fel kell függeszteni.
A készítmény hatásai a gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges képességekre
Kezelőorvosa tájékoztatni fogja, hogy az Esmeron alkalmazását követően mikor válik biztonságossá, hogy vezessen vagy esetlegesen veszélyes gépet működtessen.
Az Esmeron nátriumot tartalmaz
A készítmény kevesebb mint 1 mmol (23 mg) nátriumot tartalmaz injekciós üvegenként, azaz gyakorlatilag „nátriummentes”.
3. Hogyan kell alkalmazni az Esmeront?
A kezelőorvos fogja meghatározni az adagot. Az Esmeront a sebészi beavatkozás előtt vagy közben fogja kapni. Az ajánlott dózis 0,6 mg testtömeg-kilogrammonként, és hatása 30-40 percig tart. A műtét közben ellenőrzik, hogy szükséges-e újabb adagokat kapnia.
A beadott adag nagysága sok mindentől függ, többek között az Ön által kapott más gyógyszerek esetleges kölcsönhatásaitól, a beavatkozás várható időtartamától, az Ön korától és egészségi állapotától.
Hogyan alkalmazzák:
Az Esmeront oldat formájában az egyik vénájába fecskendezik. Adható egyszeri injekcióként, vagy folyamatos infúzióban.
|
Az injekciókat orvos vagy képzett egészségügyi személyzet fogja beadni Önnek. |
Ha az előírtnál több Esmeront kapott
Az orvosi személyzet szorosan ellenőrzi az állapotát mialatt Esmeront kap, így igen valószínűtlen, hogy túl sok Esmeront kapna. Amennyiben mégis előfordulna, mesterségesen fogják lélegeztetni, amíg a normális légzése visszatér. Lehetőség van a (túl sok) Esmeron hatásának gyógyszeres felfüggesztésére, ami meggyorsíthatja felépülését.
Ha bármilyen további kérdése van a gyógyszer alkalmazásával kapcsolatban, kérdezze meg kezelőorvosát vagy a gondozását végző egészségügyi szakembert.
4. Lehetséges mellékhatások
Mint minden gyógyszer, így ez a gyógyszer is okozhat mellékhatásokat, amelyek azonban nem mindenkinél jelentkeznek.
Nem gyakori (1 000-ből 1-10 beteget érinthet), ritka (10 000-ből több mint 1 beteget érinthet:
megnövekedett szívfrekvencia (tachikardia)
csökkent vérnyomás (hipotónia)
az Esmeron fokozott vagy csökkent hatása
fájdalom az injekció helyén
az Esmeron izomlazító hatásának elhúzódása
Nagyon ritka (10 000-ből kevesebb mint 1 beteget érinthet):
túlérzékenységi reakciók, mint a vérnyomás vagy a szívfrekvencia megváltozása és sokk, ami a keringő vér elégtelen mennyiségének következtében alakul ki
nyomásérzés a mellkasban a légúti izmok görcse miatt (a hörgők görcse)
bőrelváltozások (például allergiás vizenyő, vörösség, kiütés vagy hólyag)
izomgyengeség vagy bénulás
Nem ismert (a gyakoriság a rendelkezésre álló adatokból nem állapítható meg):
Súlyos, allergiás szívkoszorúérgörcs (Kounis-szindróma), amely mellkasi fájdalommal (angina pectoris) vagy szívinfarktussal (miokardiális infarktus) jár
Kitágult pupillák (midriázis) vagy fixált pupillák, amelyeknek a mérete nem változik meg fényre vagy más ingerre.
Mellékhatások bejelentése
Ha Önnél bármilyen mellékhatás jelentkezik, tájékoztassa kezelőorvosát vagy a gondozását végző egészségügyi szakembert. Ez a betegtájékoztatóban fel nem sorolt bármilyen lehetséges mellékhatásra is vonatkozik. A mellékhatásokat közvetlenül a hatóság részére is bejelentheti az V. függelékbenékben található elérhetőségeken keresztül.
A mellékhatások bejelentésével Ön is hozzájárulhat ahhoz, hogy minél több információ álljon rendelkezésre a gyógyszer biztonságos alkalmazásával kapcsolatban.
5. Hogyan kell az Esmeront tárolni?
A gyógyszer gyermekektől elzárva tartandó!
Hűtőszekrényben (2 °C – 8 °C) tárolandó.
A készítmény hűtőszekrényen kívül, 30 °C‑ot meg nem haladó hőmérsékleten, maximum 3 hónapig tárolható. A készítmény a felhasználhatóság 3 éves időtartama alatt a hűtőszekrényből bármikor kivehető, majd oda visszahelyezhető, de a hűtőszekrényen kívüli tárolás időtartama összesen nem haladhatja meg a 3 hónapot. A készítményt nem szabad a feltüntetett lejárati időnél hosszabb ideig tárolni.
Mivel az Esmeron nem tartalmaz tartósítószert, az oldatot az injekciós üveg felnyitása után azonnal fel kell használni.
A csomagoláson feltüntetett lejárati idő (EXP) után ne alkalmazza ezt a gyógyszert. A lejárati idő az adott hónap utolsó napjára vonatkozik.
Ne használja fel az Esmeront, ha úgy látja, hogy az oldat részecskéket tartalmaz, vagy nem tiszta!
6. A csomagolás tartalma és egyéb információk
Mit tartalmaz az Esmeron?
- A készítmény hatóanyaga a rokurónium-bromid.
Milliliterenként 10 mg rokurónium-bromidot tartalmaz.
- Egyéb összetevők: nátrium-acetát, nátrium-klorid, tömény ecetsav, injekcióhoz való víz. 1 ml Esmeron 1,64 mg nátriumot tartalmaz. Tartósítószert nem tartalmaz.
Milyen az Esmeron külleme és mit tartalmaz a csomagolás?
5 ml illetve 10 ml töltettérfogatú, átlátszó, színtelen, steril, vizes oldat injekcióhoz.
5 ml, illetve 10 ml oldat szürke, lepattintható védőlappal, rollnizott alumíniumkupakkal és szürke brómbutil gumidugóval lezárt, I.-es típusú színtelen injekciós üvegbe töltve.
10 × 5 ml, ill. 10 × 10 ml üveg, papír mozgáscsillapító betéttel ellátott dobozban.
A forgalomba hozatali engedély jogosultja:
MSD Pharma Hungary Kft.
1095 Budapest
Lechner Ödön fasor 10/B
Magyarország
Gyártók:
N.V. Organon
Kloosterstraat 6,
5349 AB Oss
Hollandia
Merck Sharp & Dohme B.V.
Waarderweg 39
2031 BN Haarlem
Hollandia
OGYI-T-8863/03 (Esmeron 10 mg/ml oldatos injekció 10 × 5 ml)
OGYI-T-8863/02 (Esmeron 10 mg/ml oldatos injekció 10 × 10 ml)
A betegtájékoztató legutóbbi felülvizsgálatának dátuma: 2023. július.
Az alábbi információk kizárólag orvosoknak vagy más egészségügyi szakembereknek szólnak:
Más neuromuscularis blokkolóhoz hasonlóan az Esmeron csak az ilyen típusú gyógyszerekkel történő kezelésben és azok hatásában jártas, tapasztalt klinikus által vagy felügyelete mellett alkalmazható.
Adagolás
A többi neuromuscularis blokkolóhoz hasonlóan az Esmeron dózisát is minden betegre egyedileg kell meghatározni. A dózis megállapításánál számításba kell venni a választandó anesztéziás megoldást, a műtét várható időtartamát, az anesztézia során adagolt egyéb gyógyszerekkel esetlegesen jelentkező kölcsönhatásokat és a beteg állapotát. A neuromuscularis blokk fennállásának és megszűnésének nyomon követésére javasolt megfelelő neuromuscularis monitorozás alkalmazása.
Az inhalációs anesztetikumok fokozzák az Esmeron neuromuscularis blokkoló hatását. Ez a hatás azonban csak akkor válik klinikailag relevánssá az anesztézia során, amikor a gáznemű komponensek szöveti koncentrációja eléri az interakcióhoz szükséges szintet. Következésképpen a hosszan (1 óránál tovább) tartó, inhalációs anesztéziával végzett beavatkozások alatt az Esmeront kisebb fenntartó dózisban, alacsonyabb frekvenciával vagy lassabb infúzióval kell adagolni (lásd 4.5 pont).
Felnőtt betegeknél az alábbi adagolási ajánlások általános irányelvként szolgálhatnak intubáláshoz és izomrelaxáláshoz, rövid vagy hosszan tartó sebészi beavatkozások és intenzív terápiás osztályon való felhasználás során.
Sebészi beavatkozások
Intubálás
A rutin anesztézia során alkalmazott standard intubációs dózis 0,6 mg/ttkg rokurónium-bromid, melyet követően 60 másodpercen belül csaknem minden betegnél kialakulnak a megfelelő intubációs körülmények. Gyors szekvenciás indukcióhoz 1,0 mg/ttkg rokurónium-bromid dózis ajánlott, melyet követően 60 másodpercen belül csaknem minden betegnél kialakulnak a megfelelő intubációs körülmények. Amennyiben 0,6 mg/ttkg rokurónium-bromid adaggal végzünk gyors szekvenciás indukciót, 90 másodperccel a rokurónium-bromid beadását követően javasolt az intubálás.
Császármetszésen áteső betegekben az Esmeron használható a gyors szekvenciás indukciós technika részeként, feltéve, hogy nincsenek az intubálást várhatóan nehezítő körülmények és kellő dózisú anesztetikumot kap a beteg vagy szukcinilkolinnal segített intubálást követően. Az Esmeron 0,6 mg/ttkg dózisban alkalmazva, biztonságosnak bizonyult császármetszésen áteső vajúdókban.
Nagyobb adagok alkalmazása
Egyes betegeknél szükségessé válhat nagyobb adagok választása, 2 mg/ttkg kezdő adagig alkalmaztak már rokurónium-bromidot műtét során nem kívánt cardiovascularis hatások jelentkezése nélkül. Ezek a nagy rokurónium-bromid adagok csökkentik a hatás beállásának időtartamát és fokozzák a hatástartamot.
Fenntartó dózis
A javasolt fenntartó dózis 0,15 mg/ttkg rokurónium-bromid; hosszan tartó inhalációs anesztézia esetén az adagot 0,075 – 0,1 mg/ttkg rokurónium-bromidra kell csökkenteni. A fenntartó dózist célszerű akkor beadni, amikor az izomrángás erőssége eléri a kontrollérték 25%-át, vagy amikor a négy stimulusból álló sorozatra (train of four, TOF) 2-3 válasz érkezik.
Folyamatos infúzió
Ha az Esmeront folyamatos infúzióban adagoljuk, akkor kezdőadagként 0,6 mg/ttkg rokurónium‑bromid adása javasolt, majd a neuromuscularis blokk megszűnésekor javasolt csak a fenntartó infúziós adag indítása. Az infúzió sebességét úgy kell beállítani, hogy az izomrángások erőssége a kontrollérték 10%-án állandósuljon vagy a TOF stimulációra 1-2 válasz érkezzen. Felnőtt betegek esetén intravénás anesztézia során ilyen mértékű neuromuscularis blokk fenntartásához 0,3 ‑ 0,6 mg/ttkg/óra adagolási sebesség szükséges, míg inhalációs anesztézia során 0,3 – 0,4 mg/ttkg/óra. A neuromuscularis blokád mértékét folyamatosan ellenőrizni kell, mivel az infúzió adagolási sebessége az egyedi érzékenységtől és az alkalmazott anesztéziás módszertől is függ.
Gyermekek és serdülők
Újszülöttek (0-27 nap), csecsemők (28 nap-2 hónap), kisgyermekek (3-23 hónap), gyermekek (2‑11 év) és serdülők (12-18 év) esetén általános anesztézia során a javasolt intubáló adag és fenntartó adag hasonló a felnőttekéhez.
Az egyszeri intubáló adag hatásának időtartama azonban hosszabb lesz az újszülötteknél és a csecsemőknél, mint a gyermekeknél.
Folyamatos infúzió pediátriai alkalmazása esetén, a gyermekkorú (2-11 év) betegeket kivéve, az infúzió sebessége a felnőttekével azonos. A 2-11 éves gyermekeknél nagyobb infúziós sebesség válhat szükségessé. Ennél fogva a gyermekeknél (2-11 év) kezdetben a felnőttekével megegyező infúzió sebesség ajánlott, amelyet aztán úgy kell beállítani, hogy az izomrángások erőssége a kontrollérték 10%-án állandósuljon vagy a TOF stimulációra 1-2 válasz érkezzen.
A rokurónium-bromiddal történő gyors szekvenciás indukció pediátriai alkalmazásával kapcsolatban korlátozott a tapasztalat. A rokurónium-bromid ezért nem javasolt az intubálás megkönnyítésére gyors szekvenciás indukció során pediátriai betegekben.
Idős betegek, máj- és/vagy epebántalmakban és/vagy vesekárosodásban szenvedő betegek
Idős, ill. máj- és/vagy epebántalmakban és/vagy vesekárosodásban szenvedő betegek standard intubációs dózisa 0,6 mg/ttkg rokurónium-bromid. Azoknál a betegeknél, akiknél megnyúlt hatástartam várható, a gyors szekvenciás indukció javasolt adagja 0,6 mg/ttkg rokurónium-bromid. Az anesztéziás módszertől függetlenül a fenti betegek javasolt fenntartó dózisa 0,075 – 0,1 mg/ttkg rokurónium‑bromid, a javasolt infúzióadagolási sebesség pedig 0,3 – 0,4 mg/ttkg/óra (lásd még Folyamatos infúzió).
Időseknél (65 éves vagy idősebb betegek) a reziduális neuromuscularis blokád kockázata megnőhet.
Túlsúlyos és elhízott betegek
Túlsúlyos és elhízott (az ideálisnál 30%-kal súlyosabb) betegek esetében az adagot csökkenteni kell, tekintettel a kisebb effektív testtömegre.
Intenzív terápiás beavatkozások
Intubálás
Intubáláshoz a sebészi beavatkozásoknál fent leírt dózisokat kell alkalmazni.
Fenntartó adagolás
Ajánlott egy kezdeti 0,6 mg/ttkg rokurónium-bromid dózissal indítani, majd a folyamatos infúzióval folytatni, amint az izomrángások erőssége eléri a kontrollérték 10%-át, vagy a TOF stimulációra újra megjelenik 1-2 válasz. Az adagolást mindig egyénileg kell a beteghez igazítani. Felnőtt betegekben a 80-90%-os neuromuscularis blokk (1-2 válasz a TOF stimulációra) fenntartásához javasolt kezdeti infúzió sebesség 0,3 – 0,6 mg/ttkg/óra az adagolás első órájában, amit a következő 6-12 órában az egyedi válasznak megfelelően csökkenteni kell. Ezt követően az egyedi dózis szükséglet már viszonylag állandó marad.
Kontrollos klinikai tanulmányokban nagy betegek-közti eltérés mutatkozott az infúzióadagolási sebességben, az átlagos adagolási sebesség 0,2 – 0,5 mg/ttkg/óra volt a szervi elégtelenség természetétől és mértékétől, a kísérő gyógyszereléstől valamint a betegek egyedi jellemzőitől függően. A betegek optimális, egyedi kontrolljához a neuromuscularis transzmisszió monitorozása erősen javallt. 7 napig tartó adagolást vizsgáltak.
Különleges betegcsoportok
Az Esmeron nem javasolt pediátriai és geriátriai betegek intenzív terápiás mechanikus lélegeztetésére a biztonságosságra és hatásosságra vonatkozó adatok hiányában.
Az alkalmazás módja
Az Esmeront intravénásan kell alkalmazni bolus injekció vagy folyamatos infúzió formájában.
A készítmény felhasználására/kezelésére vonatkozó útmutatások
Inkompatibilitások
Fizikai inkompatibilitást dokumentáltak, ha az Esmeront az alábbi szereket tartalmazó oldathoz adták: amfotericin, amoxicillin, azatioprin, cefazolin, cloxacillin, dexametazon, diazepám, enoximon, eritromicin, famotidin, furoszemid, hidrokortizon-nátrium-szukcinát, inzulin, metohexitál, metilprednizolon, prednizolon-nátrium-szukcinát, tiopentál, trimetoprim és vankomicin. Az Esmeron inkompatibilis az Intralipid-del is.
Azokon az oldatokon kívül, amelyekkel az Esmeron kompatibilitást mutatott, nem ajánlott az Esmeron keverése más oldatokkal vagy szerekkel egy fecskendőben vagy palackban.
Ha az Esmeront olyan infúziós úton juttatjuk be, amit más szer beadására is használunk, fontos, hogy megfelelően öblítsük át (pl. 0,9%-os nátrium-kloriddal) az Esmeron és olyan szer beadása között, mellyel kimutatták az Esmeron inkompatibilitását, vagy amellyel a kompatibilitás nem igazolt.
Az alábbi infúziós folyadékokkal végeztek kompatibilitási vizsgálatokat. 0,5 mg/ml és 2,0 mg/ml névleges koncentrációban az Esmeron a következő oldatokkal kompatibilis: 0,9%-os nátrium-klorid, 5% glükóz, 5% glükóz sóoldatban, injekciókhoz való steril víz, Ringer-laktát, Haemaccel. A beadást az összekeverés után azonnal meg kell kezdeni, és 24 órán belül be kell fejezni. A felhasználatlan oldatot ki kell önteni.
Az Esmeront a következő iv. gyógyszerek oldatával végzett infúzió iv. ágába lehet befecskendezni: adrenalin, alkurónium, alfentanil, aminofillin, atrakúrium, atropin, ceftazidim, cefuroxim, cimetidin, klemasztin, klindamicin, klometiazol, klonazepám, klonidin, danaparoid, dobutamin, dopamin, droperidol, efedrin, ergotamin, ezmolol, etomidát, fentanil, flucitozin, gallamin, gentamicin, 40%-os glükóz, glikopirrónium-bromid, heparin, izoprenalin, ketamin, labetalol, lidokain, 20%-os mannit, metoklopramid, metoprolol, metronidazol, midazolám, milrinon, morfin, nifedipin, nimodipin, nitroglicerin, noradrenalin, oxitocin, pankurónium, petidin, pipekurónium, kálium-klorid, prometazin, propanolol, ranitidin, szalbutamol, nátrium-karbonát, nitroprusszid, szufentanil, szuxametónium, vekurónium és verapamil, továbbá Geloplasma és Thalamonal.
Ha az előírtnál több Esmeron injekciót alkalmazott
Túladagolás vagy elhúzódó neuromuscularis blokk esetén tovább kell folytatni a beteg légzéstámogatását és szedációját.
Ilyen helyzetben két lehetőség van a neuromuscularis blokád megszüntetésére: (1) Sugammadex adható az erőteljes és mély blokád esetén. A sugammadex adagja a neuromuscularis blokád szintjétől függ. (2) Acetilkolin-észteráz inhibitor (neosztigmin, edrofónium, piridosztigmin) vagy sugammadex adható megfelelő adagban, ha már a spontán helyreállás elkezdődött. Ha az acetilkolin-észteráz inhibitor nem képes visszafordítani az Esmeron neuromuscularis blokkoló hatását, a lélegeztetést a spontán légzés visszatértéig folytatni kell. Újabb adag acetilkolin-észteráz inhibitor alkalmazása veszélyes lehet.
Állatkísérletekben a cardiovascularis funkció cardialis összeomláshoz vezető, súlyos depressziója nem jelentkezett a 750 x ED90 (135 mg/ttkg rokurónium-bromid) kumulatív dózisú beadásáig.