1. A GYÓGYSZER NEVE
Aqneursa 1 g granulátum belsőleges szuszpenzióhoz tasakban
2. MINŐSÉGI ÉS MENNYISÉGI ÖSSZETÉTEL
1 g levacetil-leucint tartalmaz tasakonként. Ismert hatású segédanyag(ok) 642,2 mg izomaltot és 0,153 mg propilén-glikolt tartalmaz tasakonként. A segédanyagok teljes listáját lásd a 6.1 pontban.
3. GYÓGYSZERFORMA
Granulátum belsőleges szuszpenzióhoz. Fehér vagy törtfehér granulátum.
4. KLINIKAI JELLEMZŐK
4.1. Terápiás javallatok
Az Aqneursa miglusztáttal kombinációban vagy a miglusztátot nem toleráló betegeknél monoterápiában a C-típusú Niemann-Pick-betegség (NPC) neurológiai manifesztációinak kezelésére javallott felnőtteknél, valamint 6 éves és idősebb, legalább 20 kg testtömegű gyermekeknél.
4.2. Adagolás és alkalmazás
Adagolás Felnőttek, valamint 6 éves és idősebb, legalább 20 kg testtömegű gyermekek és serdülők Az ajánlott dózis a beteg kg-ban kifejezett testtömegén alapul, az 1. táblázat szerint. Étel és ital fogyasztása kerülendő az alkalmazás előtti 0,5 órában és az alkalmazás utáni 2 órában (lásd 5.2 pont).
1. táblázat: Ajánlott dózis
A beteg testtömege Reggeli adag Délutáni adag Esti adag
20–24 kg 1 g Nincs adag 1 g (1 tasak) (1 tasak)
25–34 kg 1 g 1 g 1 g (1 tasak) (1 tasak) (1 tasak)
35 kg vagy több 2 g 1 g 1 g
(2 tasak) (1 tasak) (1 tasak)
Ha egy dózis kimarad, azt ki kell hagyni, és a következő dózist a tervezett módon kell bevenni.
6 évesnél fiatalabb vagy 20 kg-nál kisebb testtömegű gyermekek Az Aqneursa biztonságosságát és hatásosságát 6 évesnél fiatalabb vagy 20 kg-nál kisebb testtömegű gyermekeknél még nem igazolták. Nincsenek rendelkezésre álló adatok. Az alkalmazás módja Szájon át, folyadékkal alkalmazva Egy tasak tartalmát 40 ml (3 evőkanál) vízbe kell önteni, és a teljes diszpergálódásig keverni kell. Forró folyadék használata nem ajánlott. A teljes szuszpenziót elkészítés után azonnal (30 percen belül) meg kell inni. Ha a szuszpenziót nem azonnal fogyasztják el, a bevétel előtt újból el kell keverni. A szuszpenzió elfogyasztása után látható mennyiségű szuszpenzió maradhat vissza; ebben az esetben nem kell további öblítést végezni. Minden lépést meg kell ismételni, ha második tasakra van szükség. Alkalmazás gasztrosztómás szondán át Az Aqneursa gasztrosztómás szondán (French 18 vagy nagyobb méret) át is adható. Egy tasak tartalmát egy 40 ml vizet tartalmazó edénybe kell szórni, majd addig kell keverni, amíg az összes granulátum diszpergálódik. Ezt követően a szuszpenziót egy katéter véggel ellátott fecskendőbe kell felszívni. A fecskendő tartalmát folyamatos nyomás alkalmazásával kell a gasztrosztómás szondába juttatni. Ezt követően az adagolófecskendőt újra fel kell tölteni vízzel, és a szondát legalább 20 ml vízzel át kell öblíteni. A szuszpenziót azonnal (30 percen belül) fel kell használni. Lásd a 6.6 pontot: „További információk a gasztrosztómás szondán át történő beadásról”.
4.3. Ellenjavallatok
A készítmény hatóanyagával vagy a 6.1 pontban felsorolt bármely segédanyagával szembeni túlérzékenység.
4.4. Különleges figyelmeztetések és az alkalmazással kapcsolatos óvintézkedések
Anaphylaxia és túlérzékenységi reakciók Bár a klinikai vizsgálatok során egy betegnél sem jelentkezett anaphylaxiás vagy túlérzékenységi reakció, a levacetil-leucin alkalmazását követően anaphylaxiás és túlérzékenységi reakciók fordulhatnak elő. Ha ilyen reakció jelentkezik, az Aqneursa alkalmazását azonnal le kell állítani, és a szükséges sürgősségi kezelést kell alkalmazni. Segédanyagok Tasakonként 642,2 mg izomaltot tartalmaz. A ritka örökletes fruktóz-intoleranciában szenvedő betegek nem szedhetik ezt a gyógyszert. Ez a gyógyszer tasakonként 0,153 mg propilén-glikolt tartalmaz.
4.5. Gyógyszerkölcsönhatások és egyéb interakciók
Interakciós vizsgálatokat nem végeztek. A levacetil-leucinnel fellépő kölcsönhatások Farmakológiai vizsgálatokban kimutatták, hogy a levacetil-leucin (N-acetil-L-leucin) az N-acetil-DLleucinnel és az N-acetil-D-leucinnel kölcsönhatásba lép, ami azt jelzi, hogy az N-acetil-D-leucin
versenghet a levacetil-leucinnel a monokarboxilát-transzporterek általi felvételért. A levacetil-leucin egyidejű alkalmazása N-acetil-DL-leucinnel és N-acetil-D-leucinnel kerülendő. Kölcsönhatások a P-gp, BCRP vagy BSEP transzporterek szubsztrátjaival A levacetil-leucin a P-glikoprotein (P-gp), az emlőrák-rezisztencia fehérje (BCRP) vagy az epesóexportáló pumpa (BSEP) inhibitora lehet (lásd 5.2 pont). Ennek relevanciája az emberekre nézve bizonytalan. Nem zárható ki a lehetséges kölcsönhatás a levacetil-leucin és a P-gp szubsztrátjai (például digoxin, dabigatrán, loperamid, irinotekán, doxorubicin, vinblasztin, paklitaxel, fexofenadin, szeliciklib, kinidin, talinolol), a BCRP szubsztrátjai (például szulfaszalazin, roszuvasztatin) vagy a BSEP szubsztrátjai közé tartozó, más gyógyszerek között. Körültekintően kell eljárni, ha a levacetil-leucint BSEP-szubsztrátokkal együtt alkalmazzák. A levacetil-leucin multidrog- és toxinkiválasztó fehérje (MATE) transzporterekre gyakorolt, lehetséges gátló hatása nem ismert; ezért a levacetil-leucin és a MATE transzporterek szubsztrátjainak egyidejű alkalmazásakor körültekintően kell eljárni.
4.6. Termékenység, terhesség és szoptatás
Terhesség A levacetil-leucin terhes nőknél történő alkalmazásáról nincsenek adatok. Az állatokkal végzett vizsgálatok reprodukciós toxicitást igazoltak (lásd 5.3 pont). Az Aqneursa alkalmazása nem javasolt terhesség alatt és olyan fogamzóképes nők esetében, akik nem alkalmaznak fogamzásgátlást. Szoptatás Nem ismert, hogy a levacetil-leucin vagy a levacetil-leucin metabolitjai kiválasztódnak-e a humán anyatejbe. Az újszülött/csecsemő vonatkozásában a kockázatot nem lehet kizárni. Az Aqneursa alkalmazása előtt el kell dönteni, hogy a szoptatást függesztik fel, vagy a kezelést szakítják meg/halasztják el – figyelembe véve a szoptatás előnyét a gyermek, illetve a kezelés előnyét az anya szempontjából. Termékenység A levacetil-leucin termékenységre gyakorolt hatásáról nem állnak rendelkezésre humán adatok. Állatkísérletek azt jelzik, hogy a levacetil-leucinnek nincs hatása a hímek vagy nőstények termékenységre (lásd 5.3 pont).
4.7. A készítmény hatásai a gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges képességekre
Az Aqneursa nem, vagy csak elhanyagolható mértékben befolyásolja a gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges képességeket.
4.8. Nemkívánatos hatások, mellékhatások
A biztonságossági profil összefoglalása A leggyakoribb mellékhatás a flatulencia, amelynek gyakorisága 1,2%. A mellékhatások táblázatos felsorolása
Az NPC-ben szenvedő betegek részvételével végzett, placebokontrollos, randomizált, keresztezett klinikai vizsgálat és az értékelő számára vakosított, nyílt vizsgálat, ezen belül a kiterjesztett szakasz során megfigyelt mellékhatások összesen 84 betegen alapulnak, akiknél a kezelés medián időtartama 86 nap volt. A szervrendszereken belül a mellékhatások a következő gyakorisági kategóriák szerint vannak felsorolva: nagyon gyakori (≥ 1/10), gyakori (≥ 1/100 – < 1/10), nem gyakori (≥ 1/1000 – < 1/100), ritka (≥ 1/10 000 – < 1/1000), nagyon ritka (< 1/10 000), nem ismert (a gyakoriság a rendelkezésre álló adatokból nem állapítható meg).
2. táblázat: A levacetil-leucinnel kezelt, C típusú Niemann-Pick-betegségben szenvedő
betegeknél jelentkező mellékhatások
Szervrendszer Gyakoriság Mellékhatás
Emésztőrendszeri betegségek és Gyakori Flatulencia tünetek Feltételezett mellékhatások bejelentése A gyógyszer engedélyezését követően lényeges a feltételezett mellékhatások bejelentése, mert ez fontos eszköze annak, hogy a gyógyszer előny/kockázat profilját folyamatosan figyelemmel lehessen kísérni. Az egészségügyi szakembereket kérjük, hogy jelentsék be a feltételezett mellékhatásokat a hatóság részére az V. függelékben található elérhetőségek valamelyikén keresztül.
4.9. Túladagolás
Túladagolás esetén tüneti kezelés ajánlott.
5. FARMAKOLÓGIAI TULAJDONSÁGOK
5.1. Farmakodinámiás tulajdonságok
Farmakoterápiás csoport: {csoport}, ATC-kód: még nincs meghatározva Farmakodinámiás hatások Az Aqneursa levacetil-leucint tartalmaz, amely a neurológiai működési zavar hátterében álló folyamatokat célozza meg. A nem klinikai vizsgálatok azt mutatták, hogy a levacetil-leucin helyreállítja az energia-háztartást, beleértve az adenozin-trifoszfát termelésének javítását is. Klinikai hatásosság és biztonságosság Az NPC kezelésében a levacetil-leucin hatásosságát és biztonságosságát egy randomizált, kettős vak, placebokontrollos, 2 időszakból álló, keresztezett vizsgálatban tanulmányozták, amely a levacetilleucin hatásosságát értékelte NPC-ben szenvedő betegeknél. A vizsgálatra való alkalmassághoz a betegekre nézve követelmény volt a 4 éves vagy idősebb életkor, az NPC igazolt diagnózisa, a 7– 34 pontos kiindulási SARA-pontszám, valamint az, hogy ne álljanak semmilyen más vizsgálati terápia alatt; a betegeknél megengedett volt a miglusztáttal végzett kezelés. A betegeket 1:1 arányban randomizálták az I. időszakban 12 hétig tartó, levacetil-leucinnel vagy placebóval végzett kezelésre. A II. időszakban a betegek 12 hétig a másik gyógyszerre (levacetilleucinre vagy placebóra) váltottak. A 13 éves és idősebb betegek napi 4 g-ot kaptak (2 g reggeli, 1 g délutáni és 1 g esti dózis formájában). A levacetil-leucin dózisa 13 év alatti gyermekeknél a beteg testtömegén alapult (lásd 4.2 pont).
Összesen 60 beteget randomizáltak és kezeltek, és 59 beteg (98%) teljesítette a levacetil-leucinnel és a placebóval végzett mindkét kezelési időszakot. A 60 randomizált beteg (37 felnőtt és 23 gyermek és serdülő) közül 27 volt nő/lány, 33 pedig férfi/fiú. A medián életkor a kezelés megkezdésekor 25 év volt (tartomány: 5–67 év). A betegek 90%-a fehér bőrű és 3%-a ázsiai volt, 7% pedig az „egyéb” kategóriába tartozott. Összesen 51 beteg (85%) kapott miglusztátkezelést a randomizáció előtt és a vizsgálat során. Az elsődleges végponti mutató a neurológiai jelek, tünetek és funkciók mérése volt, az ataxia értékelő és osztályozó skálája (SARA) alapján mérve. A SARA-értékelést a kiinduláskor, majd az I. időszak végén (12. hét) és a II. időszak végén (24. hét) végezték el. A levacetil-leucinnel végzett kezelés a SARA alapján statisztikailag szignifikáns különbséget mutatott a levacetil-leucin javára a placebóhoz képest (3. táblázat).
3. táblázat: Az ataxia értékelő és osztályozó skáláján (SARA) alapuló hatásossági
eredmények összefoglalása*
Hatás/változó Átlagos
Becsült p-
különbség 95%-os CI
érték (SE) érték**
(SD)
Kiindulási érték -- 0,95 (0,04) (0,86; 1,04) < 0,001
Terápiás hatás (levacetil-leucin -- −1,28 (0,31) (−1,91; −0,65) < 0,001 placebóhoz képest) Teljes változás levacetil-leucin esetén a −1,97 (2,43) -- -- -kiinduláshoz képest Teljes változás placebo esetén a −0,60 (2,39) -- -- -kiinduláshoz képest CI = konfidenciaintervallum; SD = szórás; SE = standard hiba.
- A kiinduláshoz viszonyított változást az 1. időszak végén (12. hét) és a 2. időszak végén (24. hét) értékelték.
** Kétoldalú p-érték Az I. időszakban placebót kapott 30 betegnél nem történt jelentős változás a −0,60 értékű, átlagos SARA pontszámban, míg a levacetil-leucinnel kezelt betegeknél számottevő, −1,93-os változás következett be. Az I. időszakban levacetil-leucint, majd a II időszakban placebót kapott, fennmaradó 30 betegnél a tünetek jelentősen súlyosbodtak a placebo alkalmazása mellett, ami a gyakorlatban a levacetil-leucin kimosódását szolgálta (+1,55 az eltérés az átlagos SARA-pontszámban az I. időszak vége [12. hét] és a II. időszak vége [24. hét] között), és ez a levacetil-leucinnel végzett kezelés leállításakor a neurológiai jelek és tünetek romlását jelezte (1. ábra). Összesen 9 beteg (15%) nem kapott miglusztátot a randomizálás előtt és a vizsgálat során. Ezeknél a betegeknél is változott az átlagos SARA pontszám (−2,06) a levacetil-leucin alkalmazásakor.
Összpontszám
| váltás levacetil-leucinről | placebóra | váltás | placebóról | levacetil-leucinre | ||||||
| Vizit | ||||||||||
| levacetil-leucin | placebo |
1. ábra: Az egyes betegek SARA összpontszáma a kiinduláskor, az I. időszak végén és a
II. időszak végén
Gyermekek és serdülők Az Európai Gyógyszerügynökség a gyermekek és serdülők esetén egy vagy több korosztálynál halasztást engedélyez a levacetil-leucin vizsgálati eredményeinek benyújtási kötelezettségét illetően a C típusú Niemann–Pick betegség kezelésében (lásd 4.2 pont, gyermekgyógyászati alkalmazásra vonatkozó információk).
5.2. Farmakokinetikai tulajdonságok
Felszívódás Szájon át történő alkalmazás után a levacetil-leucin gyorsan felszívódik. A maximális koncentrációig (Cmax) eltelt idő, a tmax mediánja 1 óra (0,5 órától 2,5 óráig terjed). A dózisra normalizált (a levacetilleucin egy grammjára számított) átlagos Cmax 4 mcg/ml/g, a görbe alatti terület a 0 időponttól 24 óra elteltéig (AUC0–24 óra) pedig 9 óra*mcg/ml/g volt. Az abszolút orális biohasznosulás nem ismert. Nem végeztek vizsgálatokat az étel felszívódásra gyakorolt hatásáról. Eloszlás Egyensúlyi állapotban az átlagos (szórás [SD]) eloszlási térfogat (Vss) 253 (125) l volt. A levacetil-leucint az ubikviter expressziójú monokarboxilát-transzporterek veszik fel, így a levacetilleucin minden szövetbe, köztük a központi idegrendszerbe is eljut. Elimináció Az átlagos (SD) clearance 139 (59) l/óra. A becsült felezési idő körülbelül 1 óra. Ismételt beadás után felhalmozódás nem volt megfigyelhető vagy csak kismértékű volt.
A vizsgálati alanyok vagy betegek meghatározott csoportjainak jellemzői A levacetil-leucin farmakokinetikájában nem volt klinikailag szignifikáns különbség az életkortól (tartomány: 6–67 év), nemtől, rassztól/etnikai háttértől vagy testtömegtől (tartomány: 20,5–98,4 kg) függően. Vese- vagy májkárosodás A vese- vagy májkárosodásnak a levacetil-leucin farmakokinetikájára gyakorolt hatását nem vizsgálták. Kölcsönhatás más gyógyszerekkel In vitro vizsgálatok szerint a levacetil-leucin terápiás koncentrációban nem gátolja jelentősen a citokróm P450 (CYP450) izoformák enzimaktivitását. A levacetil-leucin nem mutat indukciós potenciált a CYP450 enzimek tekintetében. In vitro a levacetil-leucin gátolta a P-glikoprotein (P-gp), az emlőrák-rezisztencia fehérje (BCRP), illetve az epesó-exportáló pumpa (BSEP) efflux transzportereket (lásd 4.5 pont). A levacetil-leucin a szerves aniontranszporter (OAT)1 és az OAT3 szubsztrátja és in vitro inhibitora. A klinikailag jelentős gyógyszerkölcsönhatások valószínűsége alacsonynak tekinthető.
5.3. A preklinikai biztonságossági vizsgálatok eredményei
A hagyományos – farmakológiai biztonságossági, ismételt adagolású dózistoxicitási és genotoxicitási
- vizsgálatokból származó nem klinikai jellegű adatok azt igazolták, hogy a készítmény
alkalmazásakor humán vonatkozásban különleges kockázat nem várható. Patkányoknál napi 1000 mg/ttkg dózisig (a humán expozíció 1,5–2,3-szerese) nem észleltek termékenységre gyakorolt hatást. Embrionális-magzati fejlődéssel foglalkozó vizsgálatokban a levacetil-leucin patkányoknál napi 1000 mg/ttkg dózisig (a humán expozíció 2,0-szerese) nem váltott ki káros fejlődési hatásokat. Nyulaknál napi 1250 mg/ttkg dózis (a humán expozíció 7,1-szerese) mellett külső és vázrendszeri fejlődési rendellenességeket figyeltek meg, és a megfigyelhető káros hatást nem okozó szint napi 675 mg/ttkg volt (a humán expozíció 4,9-szerese). Egy patkányokon végzett, pre- és posztnatális fejlődéssel foglalkozó vizsgálatban napi 1000 mg/ttkg dózisig nem figyeltek meg káros hatásokat. Karcinogenezis Karcinogenitási vizsgálatokat nem végeztek. A karcinogén kockázat nem ismert.
6. GYÓGYSZERÉSZETI JELLEMZŐK
6.1. Segédanyagok felsorolása
izomalt (E953) hipromellóz eperaroma (propilén-glikolt [E1520] tartalmaz)
6.2. Inkompatibilitások
Nem értelmezhető.
6.3. Felhasználhatósági időtartam
2 év.
6.4. Különleges tárolási előírások
Ez a gyógyszer nem igényel különleges tárolást.
6.5. Csomagolás típusa és kiszerelése
Az Aqneursa egyadagos, papírbevonatú alumínium/polietilén tasakokban kerül forgalomba. Kiszerelési egységek:
- 28 db egyadagos tasak
- 112 db egyadagos tasakot (4 db 28 tasakos csomagot) tartalmazó gyűjtőcsomagolás
Nem feltétlenül mindegyik kiszerelés kerül kereskedelmi forgalomba.
6.6. A megsemmisítésre vonatkozó különleges óvintézkedések és egyéb, a készítmény
kezelésével kapcsolatos információk
Bármilyen fel nem használt gyógyszer, illetve hulladékanyag megsemmisítését a gyógyszerekre vonatkozó előírások szerint kell végrehajtani. Az Aqneursa külleme a feloldás után egy vizes szuszpenzió, folyadék, homogén, fehér, nem összetapadó finom részecskéktől zavaros. További információk a gasztrosztómás szondán át történő beadásról (French 18 vagy nagyobb méret)
- Az enterális táplálást le kell állítani, ha a beteg folyamatos táplálást kap.
- Az enterális tápszer és az Aqneursa közötti kölcsönhatások megelőzése érdekében legalább
20 ml vizet kell felszívni egy katéter véggel ellátott fecskendőbe, és a szondát ki kell öblíteni.
- A 4.2 pont szerint elkészített, szükséges dózist tartalmazó teljes szuszpenziót fel kell szívni a
katéter véggel ellátott fecskendőbe.
- A szuszpenziót azonnal (30 percen belül) be kell adni a gasztrosztómás szondába, állandó
nyomás alkalmazásával.
- A katéter véggel ellátott fecskendőt legalább 20 ml vízzel újra kell tölteni, és a szondát át kell
öblíteni.
- A táplálást megfelelő esetben újra lehet kezdeni.
7. A FORGALOMBAHOZATALI ENGEDÉLY JOGOSULTJA
IntraBio Ireland Ltd 10 Earlsfort Terrace Dublin 2 Írország
8. A FORGALOMBAHOZATALI ENGEDÉLY SZÁMA(I)
EU/1/25/1928/001 EU/1/25/1928/002
9. A FORGALOMBAHOZATALI ENGEDÉLY ELSŐ KIADÁSÁNAK/MEGÚJÍTÁSÁNAK
DÁTUMA
A forgalombahozatali engedély első kiadásának dátuma:
10. A SZÖVEG ELLENŐRZÉSÉNEK DÁTUMA
A gyógyszerről részletes információ az Európai Gyógyszerügynökség internetes honlapján (https://www.ema.europa.eu) található.