Baqsimi 3 mg orrpor egyadagos tartályban alkalmazási előírás

1. A GYÓGYSZER NEVE

Baqsimi 3 mg orrpor egyadagos tartályban

2. MINŐSÉGI ÉS MENNYISÉGI ÖSSZETÉTEL

3 mg glükagont tartalmazó orrpor egyadagos tartályonként. A segédanyagok teljes listáját lásd a 6.1 pontban.

3. GYÓGYSZERFORMA

Orrpor egyadagos tartályban (orrpor). Fehér vagy csaknem fehér por.

4. KLINIKAI JELLEMZŐK

4.1 Terápiás javallatok

A Baqsimi súlyos hypoglykaemia kezelésére javallott diabetes mellitus-ban szenvedő felnőtteknél, serdülőknél és legalább 1 éves gyermekeknél.

4.2 Adagolás és alkalmazás

Adagolás Felnőttek, serdülők és legalább 1 éves gyermekek Az ajánlott dózis 3 mg glükagon az egyik orrlyukban alkalmazva. Idősek Az életkor alapján nincs szükség dózismódosításra. A biztonságossággal és hatásossággal kapcsolatban csak korlátozott adatok állnak rendelkezésre a 65 éves és annál idősebb, és nincsenek adatok a 75 éves és annál idősebb betegek esetén. Vesekárosodás Vesefunkció alapján nincs szükség dózismódosításra. Májkárosodás Májfunkció alapján nincs szükség dózismódosításra. 1 évesnél fiatalabb gyermekek A Baqsimi biztonságosságát és hatásosságát 1 évesnél fiatalabb csecsemők és gyermekek esetén nem igazolták. Nincsenek rendelkezésre álló adatok. Az alkalmazás módja Kizárólag nasalis alkalmazásra. A glükagon orrport az egyik orrlyukban kell alkalmazni. A glükagon az orrnyálkahártyáról passzívan szívódik fel. Az alkalmazás után nem szükséges belélegezni vagy mély levegőt venni. A betegeket és gondozóikat tájékoztatni kell a súlyos hypoglykaemia jeleiről és tüneteiről. Mivel a súlyos hypoglykaemia megszüntetéséhez mások segítségére van szükség, a betegnek el kell mondani,

hogy tájékoztassa a környezetében lévő személyeket a Baqsimi-ről és annak betegtájékoztatójáról. Súlyos hypoglykaemia felismerése esetén a Baqsimi-t a lehető leghamarabb be kell adni. A betegnek vagy a gondozónak el kell mondani, hogy olvassák el a Baqsimi betegtájékoztatóját. Hangsúlyozni kell az alábbi utasításokat: A glükagon orrpor alkalmazására vonatkozó utasítások 1. A piros sávot lehúzva távolítsa el a zsugorfóliát. 2. Vegye ki az egyadagos tartályt a védőhengerből. Ne nyomja meg a dugattyút addig, amíg készen nem áll az adag beadására. 3. Tartsa az egyadagos tartályt az ujjai és a hüvelykujja között. Használat előtt ne tesztelje a tartályt, mert csak egy adag glükagont tartalmaz, és nem lehet újra felhasználni. 4. Óvatosan vezesse be az egyadagos tartály hegyét az egyik orrlyukba addig, amíg az ujja(i) hozzá nem ér(nek) az orr külső részéhez. 5. Nyomja be teljesen a dugattyút. Az adag beadása akkor ér véget, amikor a zöld vonal már nem látszik.

6.	Ha a beteg eszméletlen, fordítsa az oldalára a fulladás megelőzése érdekében.
7.	Az adag beadása után az ellátást végző személynek azonnal orvosi segítséget kell kérnie.
8.	Amikor a beteg reagált a kezelésre, a máj glikogénháztartásának helyreállítása és a

hypoglykaemia relapszusának megelőzése érdekében szájon át adjon szénhidrátot. A különleges figyelmeztetéseket és az alkalmazással kapcsolatos óvintézkedéseket lásd a 4.4 pontban.

4.3 Ellenjavallatok

A készítmény hatóanyagával vagy a 6.1 pontban felsorolt bármely segédanyagával szembeni túlérzékenység. Phaeochromocytoma (lásd 4.4 pont).

4.4 Különleges figyelmeztetések és az alkalmazással kapcsolatos óvintézkedések

Phaeochromocytoma Phaeochromocytoma jelenlétében a glükagon serkentheti a katekolaminok felszabadulását a daganatból. Ha a beteg vérnyomása drasztikusan megnő, a vérnyomás csökkentésére a nem szelektív alfa-adrenerg blokád alkalmazása bizonyult hatékonynak. A Baqsimi phaeochromocytomában szenvedő betegeknél ellenjavallt (lásd 4.3 pont). Insulinoma Insulinomában szenvedő betegeknél a glükagon alkalmazása kezdetben a vércukorszint növekedését eredményezheti. Ugyanakkor a glükagon alkalmazása közvetlenül vagy közvetve (a vércukorszint kezdeti növekedése által) serkentheti az inzulin fokozott felszabadulását az insulinomából, és hypoglykaemiát okozhat. Azoknak a betegeknek, akiknél a glükagon-dózis alkalmazása után hypoglykaemia tünetei alakulnak ki, szájon át vagy intravénásan glükózt kell adni. Túlérzékenység és allergiás reakciók Előfordulhatnak a glükagon injekciós gyógyszerformájával összefüggésben is jelentett allergiás reakciók, melyek a következők lehetnek: generalizált bőrkiütés és egyes esetekben légzési nehézséggel járó anafilaxiás sokk, valamint hypotensio. Ha a beteg légzési nehézséget tapasztal, azonnali orvosi segítséget kell kérni. Glikogénraktárak és hypoglykaemia A glükagon csak akkor hatékony a hypoglykaemia kezelésében, ha a májban elegendő mennyiségű glikogén áll rendelkezesére. Mivel a glükagon éhezés, mellékvesekéreg-elégtelenség, krónikus

alkoholizmus vagy krónikus hypoglykaemia esetén csekély mértékben vagy egyáltalán nem hatásos, ezeket az állapotokat glükóz adásával kell kezelni. A máj glikogénháztartásának helyreállítása és a hypoglykaemia relapszusának megelőzése érdekében szájon át szénhidrátot kell adni, amikor a beteg reagált a kezelésre.

4.5 Gyógyszerkölcsönhatások és egyéb interakciók

Gyógyszerinterakciós vizsgálatokat nem végeztek. Inzulin Az inzulin a glükagonnal ellentétesen hat. Indometacin Indometacinnal együtt alkalmazva a glükagon elveszítheti a vércukorszint-növelő képességét, illetve akár hypoglykaemiát is okozhat. Béta-blokkolók Béta-blokkolót szedő betegeknél várhatóan nagyobb mértékben növekedhet a pulzus és a vérnyomás, ez a növekedés azonban a glükagon rövid felezési ideje miatt átmeneti. A glükagon-kezelés hatására a mellékvesékből katekolaminok szabadulnak fel, és a béta-blokkolók egyidejű alkalmazása gátlás nélküli alfa-adrenerg stimulációt, ennek következtében pedig nagyobb mértékű vérnyomás-emelkedést eredményezhet (lásd 4.4 pont). Warfarin A glükagon növelheti a warfarin véralvadásgátló hatását.

4.6 Termékenység, terhesség és szoptatás

Terhesség A glükagon orrporral kapcsolatban állatoknál nem végeztek reprodukciós és termékenységi vizsgálatokat. A Baqsimi alkalmazható terhesség alatt. A glükagon nem jut át az emberi placentán. Beszámoltak cukorbetegségben szenvedő terhes nőknél történt glükagon-alkalmazásról, és nem ismert olyan káros hatás, ami a terhesség lefolyását, a magzat és újszülött egészségét befolyásolná. Szoptatás A Baqsimi alkalmazható szoptatás alatt. A glükagon nagyon gyorsan kiürül a véráramból, ezért a súlyos hypoglykaemiás reakciók kezelése után a szoptató anyák tejébe kiválasztódó mennyiség várhatóan rendkívül kevés. A glükagon az emésztőrendszerben lebomlik, és eredeti formájában nem képes felszívódni, ezért a gyermekre nézve semmilyen metabolikus hatása nincsen. Termékenység A glükagon orrporral nem végeztek termékenységi vizsgálatokat. Patkányokkal végzett vizsgálatok alapján a glükagon nincs káros hatással a termékenységre.

4.7 A készítmény hatásai a gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges képességekre

A Baqsimi elhanyagolható mértékben befolyásolja a gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges képességeket. A beteg koncentrálóképessége és reakciókészsége a hypoglykaemia következményeként romolhat, ami a kezelés után egy rövid ideig még fennállhat. Ez kockázatot jelenthet olyan helyzetekben, ahol ezek a képességek különösen fontosak, például gépjárművezetés vagy gépek kezelése során.

4.8 Nemkívánatos hatások, mellékhatások

A biztonságossági profil összefoglalása A leggyakrabban jelentett mellékhatások a fokozott könnyezés (36%), a felső légúti irritáció (34%), a hányinger (27%), a fejfájás (21%) és a hányás (16%) voltak. A mellékhatások táblázatos felsorolása A mellékhatások az 1. táblázatban a MedDRA által javasolt kifejezésekkel, szervrendszeri kategóriánként, előfordulási gyakoriság szerint vannak feltüntetve. Minden egyes mellékhatás esetén a megfelelő gyakorisági kategória az alábbi megállapodás szerint kerül megadásra: nagyon gyakori (≥ 1/10), gyakori (≥ 1/100 - < 1/10), nem gyakori (≥ 1/1 000 - < 1/100), ritka (≥ 1/10 000 - <1/1000) és nagyon ritka (<1/10 000).

1. táblázat A glükagon orrpor mellékhatásainak gyakorisága

Szervrendszeri kategória Nagyon gyakori Gyakori Nem gyakori

Idegrendszeri betegségek és fejfájás dysgeusia tünetek Szembetegségek és szemészeti fokozott ocularis hyperaemia tünetek könnyezés szemviszketés Légzőrendszeri, mellkasi és felső légúti a mediastinalis betegségek és irritáció tünetek Emésztőrendszeri betegségek és hányás tünetek hányinger A bőr és a bőr alatti szövet viszketés betegségei és tünetei Laboratóriumi és egyéb emelkedett emelkedett b vizsgálatok eredményei szisztolés szívfrekvencia b vérnyomás emelkedett diasztolés b vérnyomás

a Felső légúti irritáció: orrfolyás, kellemetlen érzés az orrban, orrdugulás, orrviszketés, tüsszögés, torokirritáció, köhögés, orrvérzés és parosmia b Emelkedett szívfrekvencia és vérnyomás: az élettani paraméterek értékelése alapján. A gyakoriságok a kezelés előtti és utáni értékek különbségein alapulnak. Immunogenitás Összességében a betegek 5,6%-ánál alakultak ki a kezelés során glükagon elleni antitestek. Az antitestek nem neutralizáló antitestek voltak, és nem csökkentették a glükagon hatásosságát, illetve nem voltak összefüggésben a kezelés során jelentkező mellékhatások kialakulásával sem.

Gyermekek és serdülők A klinikai vizsgálatokból származó adatok alapján a legalább 1 éves gyermekeknél megfigyelt mellékhatások gyakorisága, típusa és súlyossága várhatóan ugyanolyan, mint a felnőttek esetében. Feltételezett mellékhatások bejelentése A gyógyszer engedélyezését követően lényeges a feltételezett mellékhatások bejelentése, mert ez fontos eszköze annak, hogy a gyógyszer előny/kockázat profilját folyamatosan figyelemmel lehessen kísérni. Az egészségügyi szakembereket kérjük, hogy jelentsék be a feltételezett mellékhatásokat a hatóság részére az V. függelékben található elérhetőségek valamelyikén keresztül.

4.9 Túladagolás

Túladagolás esetén a beteg hányingert, hányást, az emésztőrendszer motilitásának csökkenését, a vérnyomás és a pulzusszám emelkedését észlelheti. Túladagolás esetén a szérum káliumszintje lecsökkenhet, amelyet ellenőrizni és szükség esetén korrigálni kell. Ha a beteg vérnyomása drasztikusan megnő, a vérnyomás csökkentésére a nem szelektív alfa-adrenerg blokád alkalmazása bizonyult hatékonynak arra a rövid időre, amíg ennek kontrollja szükséges (lásd 4.4 pont).

5. FARMAKOLÓGIAI TULAJDONSÁGOK

5.1 Farmakodinámiás tulajdonságok

Farmakoterápiás csoport: Hasnyálmirigy-hormonok, glikogenolitikus hormonok, ATC-kód: H04AA01 Hatásmechanizmus A glükagon a máj glükagon-receptorainak aktiválásával növeli a vér glükózkoncentrációját azáltal, hogy stimulálja a glikogén lebontását a májban és a glükóz felszabadulását a májból. Ahhoz, hogy a glükagon a hypoglykaemia-ellenes hatását kifejthesse, szükség van a májban lévő glikogénraktárakra. Farmakodinámiás hatások A nemnek és a testtömegnek nincs klinikai szempontból jelentős hatása a glükagon orrpor farmakodinámiás jellemzőire. 3 mg glükagon orrpor alkalmazását követően az 1-es típusú cukorbetegségben szenvedő felnőtt betegeknél a vércukorszint már 5 perc után emelkedni kezdett (lásd 1. ábra). 10 perc múlva a vércukorszint medián értéke 3,9 mmol/l (70 mg/dl) felett volt. Az átlagos maximális vércukorszint-növekedés 7,8 mmol/l (140 mg/dl) volt. 1-es típusú cukorbetegségben szenvedő gyermekeknél és serdülőknél (1 éves és legfeljebb 17 éves közötti korúaknál) 3 mg glükagon orrpor alkalmazását követően a vércukorszint már 5 perc után emelkedni kezdett, és az átlagos maximális vércukorszint-növekedés 5,7–7,7 mmol/l (102–138 mg/dl) között volt. A kiindulási értékhez képest a glükózszint átlagos maximális emelkedése 7,33 mmol/l (132 mg/dl) (1–4 éveseknél), 7,67 mmol/l (138 mg/dl) (4–8 éveseknél), 7,39 mmol/l (133 mg/dl) (8– <12 éveseknél), és 5,67 mmol/l (102 mg/dl) (12–<17 éveseknél) volt (2. ábra). A glükagon orrpor farmakodinámiás jellemzőit nem befolyásolta az orrdugulással járó megfázás, függetlenül attól, hogy alkalmaztak-e orrdugulást csökkentő gyógyszert vagy sem.

1. ábra Az átlagos vércukorszint időbeli alakulása 1-es típusú cukorbetegségben szenvedő

felnőtteknél

Az átlagos vércukorszint (mg/dl)

2. ábra Az átlagos vércukorszint időbeli alakulása 1-es típusú cukorbetegségben szenvedő

gyermekeknél és serdülőknél

252 234 216	―◆― ―◼― ―▲― ―⚫―			1-től<4 4-től<8 8-tól<12 12-től<17			évesig évesig	évesig évesig
198
180
162
144
126
108
90
72
54 36 18
0		0			10				20		30		40 Idő(perc)		50 60		70 80 90

Klinikai hatásosság A felnőtteknél végzett pivotális vizsgálat egy randomizált, multicentrikus, nyílt elrendezésű, 2 periódusú, 1-es típusú vagy 2-es típusú cukorbetegségben szenvedő felnőtt betegeknél végzett,

keresztezett elrendezésű vizsgálat volt. Az elsődleges cél az egyszeri 3 mg-os dózisú glükagon orrpor hatásosságának összehasonlítása volt az intramuscularisan adott 1 mg-os glükagon dózissal 1-es típusú cukorbetegségben szenvedő felnőtt betegeknél. A vércukorszint hypoglykaemiás tartományba történő csökkentésére inzulint alkalmaztak, a legalacsonyabb vércukor célérték < 2,8 mmol/l (< 50 mg/dl) volt. A pivotális vizsgálatba 83, 18 éves és legfeljebb 65 éves közötti korú beteget vontak be. Hetvenhét beteg szenvedett 1-es típusú cukorbetegségben, átlagéletkoruk 32,9 év volt, a cukorbetegség fennállásának átlagos időtartama 18,1 év volt, és a vizsgálatban 45 (58%) nő vett részt. A 2-es típusú cukorbetegségben szenvedő betegek (n = 6) átlagéletkora 47,8 év volt, a cukorbetegség fennállásának átlagos időtartama 18,8 év volt, és közülük négyen (67%) voltak nők. Az elsődleges hatásossági végpont azoknak a betegeknek az aránya volt, akiknél a kezelés sikeres volt; a sikeres kezelést a vizsgálati glükagon-készítmény alkalmazása után 30 percen belül a vércukorszint ≥ 3,9 mmol/l-re (≥ 70 mg/dl) történő emelkedéseként, vagy a legalacsonyabb vércukorszintről való ≥ 1,1 mmol/l-es (≥ 20 mg/dl) emelkedéseként határoztak meg, anélkül, hogy a vércukorszint emelése érdekében további lépéseket tettek volna. A vércukor legalacsonyabb szintje definíció szerint a glükagon alkalmazása után közvetlenül vagy 10 percen belül mért, legalacsonyabb vércukorszint volt. Az 1-es típusú cukorbetegségben szenvedő betegeknél a glükagon orrpor esetében az átlagos legalacsonyabb vércukorszint 2,5 mmol/l (44,2 mg/dl), míg a glükagon intramuscularis alkalmazása esetén 2,7 mmol/l (48,9 mg/dl) volt. A glükagon orrpor az inzulin által kiváltott hypoglykaemia visszafordításában nem volt rosszabb, mint az intramuscularisan alkalmazott glükagon; a kezelés a glükagon orrporral kezelt betegek 98,7%-ánál, az intramuscularisan alkalmazott glükagonnal kezelt betegek 100%-ánál volt sikeres 30 percen belül (lásd 2. táblázat). A vércukorszint sikeres rendeződésének kritériuma 40 percen belül minden beteg esetén teljesült. A kezelés minden 2-es típusú cukorbeteg (100%) esetén 30 percen belül sikeres volt. A kezelés sikerességéig eltelt átlagos időtartam a glükagon orrporral kezelt csoportban 16,2 perc, az 1 mg intramuscularisan alkalmazott glükagonnal kezelt csoportban pedig 12,2 perc volt. A kezelés sikerességéig eltelt idő a glükagon beadása és a kezelés sikerességének elérése között eltelt időtartamot jelenti; ez az időtartam nem foglalja magában a kontrollcsoportban az intramuscularis injekció esetén a feloldás és előkészítés időtartamát. A glükagon alkalmazása utáni 30. percre a betegek a glükagon orrporral és az intramuscularisan alkalmazott glükagonnal kezelt csoportban egyaránt hasonló javulást értek el a hypoglykaemia tünetei tekintetében, az Edinburgh Hypoglycaemia Symptom Questionnaire (a hypoglykaemia tüneteit értékelő Edinburgh kérdőív) értékelése alapján.

2. táblázat A sikeres kezelés kritériumainak és egyéb vércukor-kritériumoknak teljesülése a

pivotális vizsgálat betegeinél

1-es és 2-es típusú

1-es típusú cukorbetegség

a cukorbetegség

(n = 75) a

(n = 80)

glükagon intramuscularis glükagon intramuscularis

orrpor glükagon orrpor glükagon

3 mg 1 mg 3 mg 1 mg

Sikeres kezelés – n (%) 74 (98,7%) 75 (100%) 79 (98,8%) 80 (100%)

Kezelések közötti különbség

(2-oldalas 95%-os 1,3% (–3,8%; 7,2%) 1,3% (–3,6%; 6,8%)

b,c

konfidenciaintervallum)

Az egyéb vércukor-

kritériumok teljesülése –

d

n (%)

(1) ≥ 3,9 mmol/l 72 (97%) 74 (99%) 77 (97%) 79 (99%) (≥ 70 mg/dl) (2) A legalacsonyabb értékhez képest 74 (100%) 75 (100%) 79 (100%) 80 (100%) ≥ 1,1 mmol/l-es (≥ 20 mg/dl) növekedés (1) és (2) egyaránt 72 (97%) 74 (99%) 77 (97%) 79 (99%)

a A hatásossági elemzési populációba minden olyan beteg beletartozott, aki mindkét vizsgálati készítménydózist megkapta, és akinél az elsődleges végpont értékelhető volt. b Számított különbség = (a sikeres intramuscularis glükagon-kezelés százalékos aránya) – (a glükagon orrporral végzett sikeres kezelés százalékos aránya). c 2-oldalas 95%-os, a „pontos” farok elméletén alapuló profil valószínűségi módszerrel meghatározott konfidenciaintervallum (CI); noninferioritási küszöb = 10%. d Százalékos arány a sikeres kezelés kritériumainak megfelelő betegek száma alapján. Egy hasonló elrendezésű klinikai megerősítő vizsgálatban 70, 1-es típusú cukorbetegségben szenvedő, 41,7 év (20–64 év) átlagéletkorú beteget vontak be, akiknél a cukorbetegség fennállásának átlagos időtartama 19,8 év volt. Közülük huszonheten (39%) voltak nők. A vércukorszint < 3,3 mmol/l (< 60 mg/dl) értékre történő csökkentésére inzulint alkalmaztak. A glükagon orrpor esetében az átlagos legalacsonyabb vércukorszint 3,0 mmol/l (54,2 mg/dl), míg a glükagon intramuscularis alkalmazása esetén 3,1 mmol/l (55,7 mg/dl) volt. A glükagon orrpor az inzulin által kiváltott hypoglykaemia visszafordításában nem volt rosszabb, mint az intramuscularisan alkalmazott glükagon; a kezelés a glükagon orrporral kezelt betegek 100%-ánál, az intramuscularisan alkalmazott glükagonnal kezelt betegek 100%-ánál volt sikeres (lásd 3. táblázat). A kezelés sikerességéig eltelt átlagos időtartam a glükagon orrporral kezelt csoportban 11,4 perc, az 1 mg intramuscularisan alkalmazott glükagonnal kezelt csoportban pedig 9,9 perc volt.

3. táblázat A sikeres kezelés kritériumainak és egyéb vércukor-kritériumoknak teljesülése a

pivotális vizsgálat betegeinél

1-es típusú cukorbetegség

a

(n = 66)

glükagon orrpor intramuscularis

3 mg glükagon

1 mg

Sikeres kezelés – n (%) 66 (100%) 66 (100%)

Kezelések közötti különbség (2-oldalas 95%-os

c b 0% (–5,4%; 5,4%)

konfidenciaintervallum)

Az egyéb vércukor-kritériumok teljesülése – n (%)

(1) ≥ 3,9 mmol/l (≥70 mg/dl) 66 (100%) 66 (100%) (2) A legalacsonyabb értékhez képest ≥ 1,1 mmol/l-es 66 (100%) 66 (100%) (≥ 20 mg/dl) növekedés 66 (100%) 66 (100%) (1) és (2) egyaránt

a A hatásossági elemzési populációba minden olyan beteg beletartozott, aki mindkét vizsgálati készítménydózist megkapta, és akinél az elsődleges végpont értékelhető volt. b Számított különbség = (a sikeres intramuscularis glükagon-kezelés százalékos aránya) – (a glükagon orrporral végzett sikeres kezelés százalékos aránya); noninferioritási küszöb = 10%. c 2-oldalas, 95%-os, a „pontos” farok elméletén alapuló profil valószínűségi módszerrel meghatározott konfidenciaintervallum (CI). Egy felnőtteknél, valós helyzetben történő alkalmazással kapcsolatos, körülbelül 6 hónapos vizsgálatban 129, 1-es típusú cukorbeteg (átlagéletkor 46,6 év; 18–71 éves betegek) és a gondozóik/hozzátartozóik kaptak glükagon orrport a közepesen súlyos vagy súlyos hypoglykaemiás epizódok otthon vagy munkahelyen történő kezelésére. A hatásossági elemzés során 69 beteg által jelentett összesen 157 közepesen súlyos vagy súlyos hypoglykaemiás epizódot vettek figyelembe. A súlyos hypoglykaemiás epizódot olyan epizódként definiálták, amikor a cukorbeteg klinikailag cselekvőképtelenné válik (azaz eszméletlen, illetve görcsrohamok, vagy súlyos pszichés zavartság áll fenn), ezért a hypoglykaemia kezelése érdekében harmadik személy segítségére szorul. A közepesen súlyos hypoglykaemiás epizódot olyan epizódként definiálták, amikor a cukorbeteg a neuroglykopenia tüneteit (úgymint gyengeség, beszédzavar, kettőslátás, álmosság, koncentrációs zavar, homályos látás, szorongás, éhségérzet, fáradtság vagy zavartság) mutatja, és a vércukormérő készülék által mért vércukorszintje 3,3 mmol/l (60 mg/dl) vagy annál alacsonyabb. Ezen epizódok közül 151-nél (96,2%) a betegek a glükagon orrpor alkalmazása után 30 percen belül magukhoz tértek vagy állapotuk rendeződött. Mind a 12 súlyos hypoglykaemiás epizódnál (100%) a betegek a glükagon orrpor alkalmazását követő 5–15 percen belül magukhoz tértek, a görcsrohamaik megszűntek (4 betegnél 7 olyan epizód fordult elő, amikor a glükagon orrpor beadása előtt görcsrohamok jelentkeztek) vagy állapotuk rendeződött. Gyermekek és serdülők A gyermekgyógyászati pivotális vizsgálat egy randomizált, multicentrikus, klinikai vizsgálat volt, amely a glükagon orrport az intramuscularisan alkalmazott glükagonnal hasonlította össze 1-es típusú cukorbetegségben szenvedő gyermekeknél és serdülőknél. A glükagont azt követően alkalmazták, hogy az adagolás napján a vércukorszint elérte a < 4,4 mmol/l (< 80 mg/dl) értéket. A hatásosságot azon betegek százalékos aránya alapján határozták meg, akiknél a glükagon beadását követő 30 percen belül a vércukorszint-növekedés ≥ 1,1 mmol/l (≥ 20 mg/dl) volt a legalacsonyabb vércukorszinthez viszonyítva. A vizsgálatba negyvennyolc olyan beteget vontak be, akik legalább egy dózis vizsgálati készítményt kaptak. A kisgyermek korcsoportban (4 éves és legfeljebb 8 éves kor közöttiek) az átlagéletkor 6,5 év volt. A gyermek korcsoportban (8 éves és legfeljebb 12 éves kor közöttiek) az átlagéletkor 11,1 év, a

serdülőkorúaknál (12 éves és legfeljebb 17 éves kor közöttiek) pedig 14,6 év volt. A populáció mindegyik életkor szerinti korcsoportban főként fehérbőrű fiúkból állt. A 3 mg glükagon orrpor és a 0,5 mg (25 kg-nál kisebb testtömegű gyermekek) vagy 1 mg (25 kg vagy annál nagyobb testtömegű gyermekek) intramuscularisan alkalmazott glükagon mindegyik korcsoportban hasonló glikémiás választ eredményezett. Mindkét kezelési karon, mindegyik korcsoport összes betegénél (100%) a glükagon alkalmazása után 20 percen belül ≥ 1,1 mmol/l (≥ 20 mg/dl) értékkel nőtt a vércukorszint a legalacsonyabb vércukorértékhez képest. Az ≥ 1,1 mmol/l (≥ 20 mg/dl) vércukorszint-növekedés eléréséig eltelt átlagos időtartam hasonló volt a glükagon orrpor és az intramuscularisan alkalmazott glükagon esetén minden korcsoportban (lásd

1. táblázat)

4. táblázat A legalacsonyabb vércukorértékhez viszonyított ≥ 1,1 mmol/l-es (≥ 20 mg/dl)

növekedés eléréséig eltelt átlagos időtartam a gyermekgyógyászati pivotális

vizsgálatban

A glükagon alkalmazása után eltelt átlagos idő (perc)

Kisgyermekek Gyermekek Serdülők

A legalacsonyabb

(4 – < 8 éves) (8 – < 12 éves) (12 – < 17 éves)

értékhez

viszonyított intramus glükagon intramusc glükagon intramusc glükagon

növekedés cularis orrpor ularis orrpor ularis orrpor

a a a

glükagon 3 mg glükagon 3 mg glükagon 3 mg

n = 6 n = 12 n = 6 n = 12 n = 12 n = 12

≥ 1,1 mmol/l 10,0 10,8 12,5 11,3 12,5 14,2 (≥ 20 mg/dl)

a 0,5 mg vagy 1 mg intramuscularisan alkalmazott glükagon (a testtömeg alapján). Egy gyermekeknél és serdülőknél, valós helyzetben történő alkalmazással kapcsolatos, körülbelül 6 hónapos vizsgálatban 26, 4 éves és betöltött 18 éves kor közötti, 1-es típusú cukorbeteg (átlagéletkor 11,7 év; 5–17 éves betegek) és a gondozóik/hozzátartozóik kaptak 3 mg glükagon orrport a közepesen súlyos és súlyos hypoglykaemiás epizódok otthon vagy iskolában történő kezelésére. A hatásossági elemzés során 14 beteg által jelentett, összesen 33 közepesen súlyos hypoglykaemiás epizódot vettek figyelembe. A súlyos hypoglykaemiás epizódot olyan epizódként definiálták, amikor a beteg a neuroglykopenia tüneteit mutatja, és a vércukorszintje 2,8 mmol/l (50 mg/dl) alatt van. A közepesen súlyos hypoglykaemiás epizódot olyan epizódként definiálták, amikor a cukorbeteg gyermek/serdülő a neuroglykopenia tüneteit és/vagy jeleit mutatja, és a vércukorszintje ≤3,9 mmol/l (≤70 mg/dl). Mindegyik epizód esetében, így a súlyos hypoglykaemia esetében is (8 epizód 5 betegnél), a betegek állapota a glükagon orrpor alkalmazását követő 5–30 percen belül rendeződött. Egy gyermekgyógyászati, nyílt elrendezésű, multicentrikus, I. fázisú vizsgálatban értékelték a 3 mg-os egyszeri nasalis glükagon-dózis (NG) biztonságosságát és tolerálhatóságát 1 és <4 év közötti, 1-es típusú cukorbetegségben szenvedő gyermekeknél. Hét beteg vett részt a vizsgálatban, mindannyian megkapták a tervezett 3 mg-os dózist a vizsgálati gyógyszerből, és befejezték a vizsgálatot. A résztvevőknek javasolták, hogy ne táplálkozzanak az adagolás előtt éjszaka, hogy az adagoláskor a vércukorszint elérje a 70–140 mg/dl (3,9–7,8 mmol/l) célértéket. A hatékonyságot a Baqsimi alkalmazása után, a glükózszint nadír értékéhez képest, 30 percen belül a glükózszint ≥ 1,1 mmol/l-es (20 mg/dl-es) emelkedését mutató betegek százalékos aránya alapján értékelték. Az összes (100%) betegnél a glükózszint ≥ 1,1 mmol/l-es (20 mg/dl-es) emelkedését mutattak a glükózszint nadír értékéhez képest, a glükagon adagolását követően 30 percen belül. A Baqsimi esetében a ≥ 1,1 mmol/l-es (20 mg/dl-es) glükózszint-emelkedés eléréséhez szükséges átlagos idő 15,6 perc volt (a gyermekeknél történő alkalmazásra vonatkozó információk a 4.2 pontban találhatók).

5.2 Farmakokinetikai tulajdonságok

Felszívódás Az orrnyálkahártyán keresztül felszívódva a glükagon 15 perc múlva éri el a 6130 pg/ml átlagos maximális plazmaszintet. Eloszlás A glükagon látszólagos megoszlási térfogata orrnyálkahártyán történő alkalmazás esetén körülbelül 885 l. Biotranszformáció A glükagonról ismert, hogy a májban, a vesében és a plazmában bomlik le. Elimináció A glükagon átlagos felezési ideje orrnyálkahártyán történő alkalmazás esetén körülbelül 38 perc. Vesekárosodás Vesekárosodás esetén a kezelés értékelésére nem végeztek szakmai szabályoknak megfelelő vizsgálatokat. Májkárosodás Májkárosodás esetén a kezelés értékelésére nem végeztek szakmai szabályoknak megfelelő vizsgálatokat. Gyermekek és serdülők Gyermekeknél és serdülőknél (1 év és legfeljebb 17 év közötti korúak) az orrnyálkahártyán keresztül felszívódva a glükagon 10–20 perc múlva éri el az átlagos maximális plazmaszintet. Megfázás és az orrdugulást csökkentő készítmények alkalmazása Felnőttek, gyermekek és serdülők klinikai adatai alapján nem várható jelentős hatása a terápiás válaszra, ha az orrjáratok nem tisztíthatók, például orrfolyás kisgyermekek esetében, mivel a glükagon expozíciója elegendő a majdnem maximális glükózválasz kiváltásához, megfázás és/vagy orrdugulás ellenére is.

5.3 A preklinikai biztonságossági vizsgálatok eredményei

A hagyományos – farmakológiai biztonságossági, ismételt adagolású dózistoxicitási, genotoxicitási, karcinogenitási, reprodukcióra és fejlődésre kifejtett toxicitási – vizsgálatokból származó nem klinikai jellegű adatok azt igazolták, hogy a készítmény alkalmazásakor humán vonatkozásban különleges kockázat nem várható.

6. GYÓGYSZERÉSZETI JELLEMZŐK

6.1 Segédanyagok felsorolása

betadex (E459) dodecil-foszfokolin

6.2 Inkompatibilitások

Nem értelmezhető.

6.3 Felhasználhatósági időtartam

2 év

6.4 Különleges tárolási előírások

Legfeljebb 30 °C-on tárolandó. A nedvességtől való védelem érdekében az egyadagos tartályt a felhasználásig tartsa a zsugorfóliával lezárt védőhengerben.

6.5 Csomagolás típusa és kiszerelése

Az egyadagos tartály polietilénből és polipropilénből készült. A zsugorfóliával lezárt védőhenger polietilénből és polipropilénből készült, és nedvességmegkötő anyagot tartalmaz. 1 db vagy 2 db egyadagos tartályt tartalmazó csomagolás. Nem feltétlenül mindegyik kiszerelés kerül kereskedelmi forgalomba.

6.6 A megsemmisítésre vonatkozó különleges óvintézkedések és egyéb, a készítmény

kezelésével kapcsolatos információk

A készítmény kezelése Ez a gyógyszer használatra kész, és kizárólag egyszeri alkalmazásra való. Az egyadagos tartály csak egyetlen adagot tartalmaz, ezért az alkalmazás előtt nem szabad légteleníteni vagy tesztelni. A gyógyszer alkalmazására vonatkozó, a betegtájékoztatóban található utasításokat gondosan be kell tartani. Ha a védőhengert kinyitották, az egyadagos tartály nedvességnek lehet kitéve. Ennek következtében elképzelhető, hogy a gyógyszer nem a vártnak megfelelően hat. Rendszeresen ellenőrizze a zsugorfóliával lezárt védőhengert. Ha a védőhengert kinyitották, cserélje ki a gyógyszert egy másikra. Megsemmisítés Alkalmazás után semmisítse meg az egyadagos tartályt és a védőhengert. Bármilyen fel nem használt gyógyszer, illetve hulladékanyag megsemmisítését a gyógyszerekre vonatkozó előírások szerint kell végrehajtani.

7. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY JOGOSULTJA

Amphastar France Pharmaceuticals Usine Saint Charles Eragny Sur Epte 60590 Franciaország

8. FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY SZÁMA(I)

EU/1/19/1406/001 EU/1/19/1406/002

9. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY ELSŐ KIADÁSÁNAK/

MEGÚJÍTÁSÁNAK DÁTUMA

A forgalomba hozatali engedély első kiadásának dátuma: 2019. december 16. A forgalomba hozatali engedély legutóbbi megújításának dátuma: 2024. augusztus 22.

10. A SZÖVEG ELLENŐRZÉSÉNEK DÁTUMA

<{ÉÉÉÉ. hónap NN.}> A gyógyszerről részletes információ az Európai Gyógyszerügynökség internetes honlapján (https://www.ema.europa.eu) található.