Ez a gyógyszer fokozott felügyelet alatt áll, mely lehetővé teszi az új gyógyszerbiztonsági információk gyors azonosítását. Az egészségügyi szakembereket arra kérjük, hogy jelentsenek bármilyen feltételezett mellékhatást. A mellékhatások jelentésének módjairól a 4.8. pontban kaphatnak további tájékoztatást.
1. A GYÓGYSZER NEVE
ELZONRIS 1 mg/ml koncentrátum oldatos infúzióhoz
2. MINŐSÉGI ÉS MENNYISÉGI ÖSSZETÉTEL
1 ml koncentrátum oldatos infúzióhoz 1 mg tagraxofuspot tartalmaz. 1 mg tagraxofuspot tartalmaz ampullánként. A tagraxofusp Escherichia coli baktériumban rekombináns DNS-technológiával előállított diftériatoxin–interleukin-3 (IL-3) fúziós fehérje. Ismert hatású segédanyagok Ampullánként 50 mg szorbitot (E420) tartalmaz. A segédanyagok teljes listáját lásd a 6.1. pontban.
3. GYÓGYSZERFORMA
Koncentrátum oldatos infúzióhoz (steril koncentrátum). Átlátszó, színtelen folyadék, amely kevés fehér vagy áttetsző szemcsét tartalmazhat.
4. KLINIKAI JELLEMZŐK
4.1 Terápiás javallatok
Az ELZONRIS terápiás indikációja: monoterápia blastos plazmacytoid dendriticus sejtes neoplasia (BPDCN) elsővonalbeli kezelésére felnőtt betegeknél (lásd: 5.1. pont).
4.2 Adagolás és alkalmazás
Az ELZONRIS a rákterápiában jártas orvos felügyelete alatt alkalmazható. Megfelelő újraélesztési eszközöknek rendelkezésre kell állniuk. Adagolás A javasolt dózis naponta egyszer, 12 µg/ttkg tagraxofusp 15 perces intravénás infúzióban beadva, a 21 napos ciklus 1–5. napján. Az adagolási időszak megnyújtható a dózisintervallumnak a ciklus 10. napjáig történő meghosszabbítása érdekében. A kezelést a betegség progressziójáig vagy az elfogadhatatlan toxicitás kialakulásáig kell folytatni (lásd 4.4. pont). Első kezelési ciklus Az ELZONRIS első ciklusát fekvőbeteg-intézményben kell beadni. A betegeket monitorozni kell túlérzékenység vagy kapillárisszivárgás-szindróma jeleire és tüneteire (lásd 4.4. pont) az utolsó infúzió beadását követő legalább 24 óra elteltéig.
További kezelési ciklusok Az ELZONRIS beadható a fekvőbeteg-intézményben, vagy olyan alkalmas, járóbeteg-ellátást biztosító intézményben, ahol megfelelő eszközök állnak rendelkezésre rosszindulatú vérképzőszervi betegségben szenvedő, kezelés alatt álló betegek intenzív monitorozásához. Premedikáció A betegeknél H1-hisztamin-antagonistát (pl. difenhidramin-hidroklorid), H2-hisztamin-antagonistát, kortikoszteroidot (pl. 50 mg intravénás metilprednizolon vagy azzal egyenértékű gyógyszert) és paracetamol premedikációt kell alkalmazni az infúzió indítása előtt körülbelül 60 perccel (lásd 4.4. pont). Dózismódosítás A vitális paraméterek monitorozása szükséges, továbbá ellenőrizni kell az albumin-, transzamináz- és kreatininszinteket az ELZONRIS minden egyes dózisának előkészítése előtt. A javasolt dózismódosításokat az 1. táblázat, a kapillárisszivárgás-szindróma (CLS) kezelésének irányelveit pedig a 2. táblázat tartalmazza. A vitális paramétereket az adagolás során gyakran kell monitorozni.
1. táblázat: Az ELZONRIS adagolási rendszer javasolt módosításai
Paraméter Súlyossági kritériumok Dózismódosítás
Szérumalbumin < 3,5 g/dl, vagy ≥ 0,5 g/dl csökkenés az aktuális ciklus Lásd a CLS kezelési irányelveket Szérumalbumin indítását megelőzően mért értékhez (2. táblázat) képest. Testtömeg-növekedés ≥ 1,5 kg, az Lásd a CLS kezelési irányelveket Testtömeg előző kezelési napon mért, kezelés (2. táblázat) előtti testtömeghez viszonyítva. Aszpartát- A kezelést fel kell függeszteni, amíg az aminotranszferáz A GPT vagy GOT emelkedése a emelkedett transzamináz-értékek a (GOT) vagy alanin- normálérték felső határának több mint normálérték felső határának 2,5-szeresére aminotranszferáz ötszörösére vagy annál kevesebbre csökkennek. (GPT) A kezelést fel kell függeszteni, amíg a Szérumkreatinin > 1,8 mg/dl szérum kreatinin visszatér a ≤ 1,8 mg/dl Szérum kreatinin (159 μmol/l) vagy a kreatinin clearance (159 mikromol/l) szintre vagy a kreatinin < 60 ml/perc clearance ≥ 60 ml/perc lesz. A kezelést fel kell függeszteni, amíg a Szisztolés Szisztolés vérnyomás ≥160 Hgmm szisztolés vérnyomás nem változik vérnyomás vagy ≤ 80 Hgmm < 160 Hgmm vagy > 80 Hgmm értékre. A kezelést fel kell függeszteni, amíg a Pulzusszám ≥ 130/perc vagy ≤ Pulzusszám pulzusszám nem változik a < 130/perc 40/perc . vagy > 40/perc értékre. A kezelést fel kell függeszteni, amíg a Testhőmérséklet Testhőmérséklet ≥ 38 °C testhőmérséklet el nem éri a < 38 °C értéket. A kezelést fel kell függeszteni, amíg az enyhe vagy közepesen súlyos Túlérzékenységi Enyhe vagy közepesen súlyos túlérzékenységi reakció nem rendeződik. reakciók Az ELZONRIS-infúzió ugyanolyan sebességgel kezdhető újra.
2. táblázat: Kapillárisszivárgás-szindróma kezelésének irányelvei
ELZONRIS
CLS Javasolt
Megjelenés ideje adagolás
jele/tünete intézkedés
kezelése
Az ELZONRIS első ciklusának első Szérumalbumin < 3,2 g/dl Az ELZONRIS beadható, ha a szérumalbumin ≥ 3,2 g/dl dózisát megelőzően
Szérumalbumin < 3,5 g/dl 25 g albumin adása intravénásan 12 óránként (vagy gyakrabban, ha szükséges), amíg a szérumalbumin- A szérumalbumin-szint az szint ≥ 3,5 g/dl nem lesz, ÉS szintje aktuális ELZONRIS ciklus nem csökken ≥ 0,5 g/dl értékkel az adagolásának indítását aktuális ciklus adagolásának indítását megelőzően mért értékhez megelőzően mért értékhez viszonyítva viszonyítva ≥ 0,5 g/dl értékkel csökken 25 g albumin adása intravénásan (12 óránként vagy gyakrabban, ha szükséges), és a folyadékháztartás kezelése a klinikai állapotnak A dózis beadása előtt mért megfelelően (pl. szokásosan testtömeg ≥ 1,5 kg-os intravénás folyadékbevitellel és
| növekedése az előző napon | vazopresszorokkal hypotonia, | Az adagolást |
| a dózis beadása előtt mért | diuretikumokkal normális vérnyomás | fel kell |
| testtömeghez viszonyítva | vagy hypertonia esetén), amíg a | függeszteni, |
testtömeg-növekedés rendeződik amíg a CLS-re Az ELZONRIS (azaz a növekedés kevesebb mint jellemző adagolása során 1,5 kg az előző napi dózis beadása jelek/tünetek előtt mért testsúlyhoz viszonyítva). meg nem 1 25 g albumin adása intravénásan szűnnek (12 óránként vagy gyakrabban, ha szükséges), amíg a szérumalbuminszint ≥ 3,5 g/dl nem lesz. 1 mg/ttkg metilprednizolon (vagy azzal egyenértékű gyógyszer) beadása naponta, amíg a CLS jelei/tünetei meg Oedema, folyadéknem szűnnek, vagy ameddig felhalmozódás és/vagy klinikailag indokolt. hypotonia A folyadékháztartás és az esetleges hypotonia agresszív kezelése, közte intravénás folyadékpótlás és/vagy diuretikumok adása, illetve egyéb vérnyomás-kezelés, amíg a CLS jelei/tünetei meg nem szűnnek, vagy ameddig klinikailag indokolt. 1 Ha az ELZONRIS adagolását felfüggesztik:
- az ELZONRIS alkalmazása folytatható ugyanabban a ciklusban, ha minden CLS jel/tünet megszűnt és
nem volt szükség intézkedésekre a hemodinámiás instabilitás kezelésére.
- A kezelést szüneteltetni kell a ciklus hátralévő részében, ha a CLS jelei/tünetei nem szűntek meg, vagy
szükség volt a hemodinámiás instabilitás kezelésére irányuló intézkedésekre (pl. intravénás folyadékbevitel szükségessége és/vagy vazopresszorok adása a hypotonia kezelésére) (akkor is, ha rendeződött).
- A kezelés csak akkor folytatható a következő ciklusban, ha minden CLS jel/tünet megszűnt és a beteg
hemodinamikailag stabil. Különleges betegcsoportok Vesekárosodás
Vesekárosodásban szenvedő betegek esetében nincsenek rendelkezésre álló adatok (lásd 5.2. pont). Májkárosodás Májkárosodásban szenvedő betegek esetében nincsenek rendelkezésre álló adatok (lásd 5.2. pont). Idősek 65 évesnél idősebb betegek esetében nincs szükség dózismódosításra (lásd 5.2. pont). Általában véve a biztonságosság hasonló volt az idősebb (≥ 65 éves), és a 65 évnél fiatalabb, ELZONRIS-al kezelt betegek esetében. Gyermekek és serdülők Az ELZONRIS biztonságosságát és hatásosságát gyermekek és 18 évesnél fiatalabb serdülők esetében nem igazolták (lásd 5.1. pont). Nincsenek rendelkezésre álló adatok. Az alkalmazás módja Az ELZONRIS intravénásan használható. A hígított ELZONRIS elkészített adagját fecskendős infúziós pumpán keresztül kell beadni 15 perc alatt. Az infúzió beadási idejét fecskendős infúziós pumpa használatával kell irányítani, hogy a teljes dózis és a nátrium-klorid 9 mg/ml (0,9%) oldatos injekció 15 percen belül bejusson. Az ELZONRIS-t tilos gyors intravénás push vagy bolus injekció formájában beadni. Az erre a célra szánt intravénás vezetéken át kell beadni és nem keverhető más gyógyszerrel (lásd 6.2. pont). Az infúzió előtt vénás hozzáférést kell biztosítani és nátrium-klorid 9 mg/ml (0,9%) oldatos injekcióval fenntartani . A gyógyszer előkészítésére és beadására vonatkozó utasításokat lásd a 6.6. pontban.
4.3 Ellenjavallatok
A készítmény hatóanyagával vagy a 6.1. pontban felsorolt bármely segédanyagával szembeni túlérzékenység.
4.4 Különleges figyelmeztetések és az alkalmazással kapcsolatos óvintézkedések
Nyomonkövethetőség A biológiai készítmények könnyebb nyomonkövethetőségének érdekében az alkalmazott készítmény nevét és gyártási tételszámát egyértelműen kell dokumentálni. Kapillárisszivárgás-szindróma Kapillárisszivárgás-szindrómát (CLS), közte életveszélyes és halálos kimenetelű eseteket is jelentettek. A legtöbb eset a kezelés első ciklusának első öt napján történt. A CLS leggyakoribb jelei és tünetei közé tartoznak a megnövekedett testtömeg, hypoalbuminaemia és hypotonia. A megnövekedett testtömeg, hypoalbuminaemia, hypotonia és emelkedett szérum alkalikus foszfatáz szint előfordulása gyakoribb azoknál a betegeknél, akiknél CLS jelentkezett, mint azoknál, akik nem tapasztaltak CLS-t. CLS-t követően másodlagosan kialakuló veseelégtelenséget és akut vesekárosodást két BPDCN-es betegnél és egy AML-es betegnél jelentettek (lásd 4.8. pont). A terápia elindítása előtt ellenőrizni kell, hogy a beteg kardiológiai állapota megfelelő és a szérum albuminszintje ≥ 3,2 g/dl. A kezelés során rendszeresen ellenőrizni kell a szérumalbumin-szintet minden dózis elindítása előtt, vagy gyakrabban, ahogy a klinikai állapot indokolja. Ezen kívül a betegeket a CLS egyéb jelei és tünetei szempontjából is meg kell vizsgálni, ilyenek a testtömegnövekedés, az újonnan kialakuló vagy rosszabbodó oedema, beleértve a pulmonalis oedemát és a hypotoniát, ideértve a hemodinamikai instabilitást is (lásd 2. táblázat).
A betegeket fel kell készíteni a CLS tüneteinek felismerésére, illetve arra, hogy mikor kérjenek azonnali orvosi segítséget. Intravénás albuminpótlásra és az adagolás megszakítására lehet szükség (lásd 4.2. pont). Túlérzékenységi reakciók Az ELZONRIS-szel kapcsolatban jelentettek súlyos túlérzékenységi reakciókat. A gyakran jelentett reakciók közé tartoznak a bőrkiütések (generalizált / maculopapularis); zihálás; pruritus; angiooedema; arc megduzzadása és kipirulása (lásd 4.8. pont). A betegeket monitorozni kell a kezelés alatti túlérzékenységi reakciók szempontjából. A súlyosságtól és a szükséges beavatkozásoktól függően kell a kezelést ideiglenesen felfüggeszteni, majd a tünetek rendeződése után folytatni (lásd 4.2. pont). Hematológiai rendellenességek ELZONRIS-monoterápiát kapó betegeknél thrombocytopeniát és neutropeniát jelentettek (lásd 4.8. pont). Az események többségét a kezelés első és második ciklusa során jelentették, ezek nem voltak dóziskorlátozó hatásúak és nem jelentkeztek újra a későbbi ciklusok során. A betegeket rutinszerűen monitorozni és a klinikai állapotnak megfelelően kezelni kell. Tumorlízis-szindróma Az ELZONRIS gyors tumorellenes hatása tumorlízis-szindrómát (TLS) okozhat, ami halálos kimenetelű lehet (lásd 4.8. pont). A TLS azonosítása a klinikai megjelenésen és a tüneteken alapul, ideértve a tumorlízis miatt kialakuló akut veseelégtelenséget, hyperkalaemiát, hypokalcaemiát, hyperuricaemiát vagy hyperphosphataemiát. A magas tumorterhelés miatt TLS vonatkozásában magas kockázatú betegeket a klinikai állapotnak megfelelően kell kezelni, beleértve az elektrolit-eltérések kezelését, a vesefunkció és a folyadékháztartás monitorozását és szupportív kezelés alkalmazását. Hepatotoxicitás Az ELZONRIS-kezelés összefüggésbe hozható a májenzim-értékek emelkedésével (lásd 4.8. pont). Akut májelégtelenségről és hepaticus encephalopathiáról számoltak be egy, az ELZONRIS magasabb dózisával (16 µg/ttkg) kezelt betegnél. A kezelés során rendszeresen, minden dózis beadása előtt ellenőrizni kell a GPT- és GOT-értékeket. A kezelést ideiglenesen fel kell függeszteni, ha a transzaminázok a normáltartomány felső határértékének ötszörösénél magasabbra emelkednek, és akkor lehet folytatni a kezelést, amikor a transzaminázok emelkedése a normáltartomány felső határértékének 2,5-szeresére vagy kevesebbre csökken. Plexus chorioideus léziók A nem klinikai vizsgálatok során plexus chorioideus gyulladást igazoltak (lásd 5.3 pont). Bár a klinikai vizsgálatok során nem figyeltek meg ilyet, ha a központi idegrendszer károsodására utaló klinikai jelek vagy tünetek fordulnak elő, ajánlott teljes klinikai és képalkotó neurológiai kivizsgálást – beleértve a fundoszkópiát és agyi mágneses rezonanciás képalkotást – végezni. Központi idegrendszert érintő BPDCN A tagraxofusp átjutása a vér-agy gáton nem ismert. Központi idegrendszeri betegség esetén más kezelési alternatívákat kell megfontolni. Fogamzóképes nők / fogamzásgátlás Fogamzóképes nők esetében a terápia elkezdését megelőző 7 napon belüli negatív terhességi teszt szükséges. Az első dózis beadása előtt és az utolsó dózis beadása után legalább egy hétig megbízható fogamzásgátló módszert kell alkalmazni. Örökletes fruktózintolerancia Az örökletes fruktózintoleranciával (HFI) rendelkező betegeknek nem adható ez a gyógyszer, kivéve, ha feltétlenül szükséges. A gyógyszer alkalmazása előtt az örökletes fruktózintoleranciára vonatkozó részletes anamnesis felvételére van szükség minden egyes beteg esetében.
Nátriumérzékenység Ez a gyógyszer milliliterenként kevesebb mint 1 mmol/ml (23 mg) nátriumot tartalmaz, azaz gyakorlatilag „nátriummentes”.
4.5 Gyógyszerkölcsönhatások és egyéb interakciók
Interakciós vizsgálatokat nem végeztek.
4.6 Termékenység, terhesség és szoptatás
Fogamzóképes nők / fogamzásgátlás Fogamzóképes nők esetében a terápia elkezdését megelőző 7 napon belüli negatív terhességi teszt szükséges. Az első dózis beadása előtt és az utolsó dózis beadása után legalább egy hétig megbízható fogamzásgátló módszert kell alkalmazni. Terhesség Az ELZONRIS terhes nőknél történő alkalmazásáról nincsenek adatok. A tagraxofusp esetében nem végeztek reprodukciós állatkísérleteket (lásd 5.3. pont). Az ELZONRIS nem alkalmazható terhesség alatt, kivéve, ha a terhes nő klinikai állapota szükségessé teszi a tagraxofusp alkalmazását. Szoptatás Nem ismert, hogy a tagraxofusp vagy metabolitjai kiválasztódnak-e a humán anyatejbe. A szoptatott újszülött/csecsemő vonatkozásában a kockázatot nem lehet kizárni. Az ELZONRIS-kezelés időtartamára és az utolsó dózis beadása után legalább egy hétig fel kell függeszteni a szoptatást. Termékenység A tagraxofups esetében nem végeztek termékenységre irányuló vizsgálatokat (lásd 5.3. pont). Nincs rendelkezésre álló adat a tagraxofusp humán termékenységre gyakorolt hatására vonatkozóan.
4.7 A készítmény hatásai a gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges képességekre
Az ELZONRIS nem, vagy csak elhanyagolható mértékben befolyásolja a gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges képességeket.
4.8 Nemkívánatos hatások, mellékhatások
A biztonságossági profil összefoglalása Az ELZONROS-kezelés alatt esetlegesen előforduló legsúlyosabb mellékhatás a CLS (lásd 4.2. és 4.4. pont), ami a betegek 18%-ánál jelentkezett, és a CLS kialakulásáig átlagosan eltelt idő 6 nap volt. Az ELZONRIS-szel kezelt betegek legalább 20%-ánál előforduló mellékhatások: hypoalbuminaemia, emelkedett transzamináz-értékek, thrombocytopenia, hányinger, kimerültség és láz. A nemkívánatos események általános terminológiai kritériumai (Common Terminology Criteria for Adverse Events – CTCAE) szerinti 3. vagy magasabb fokozatú és a betegek több mint 5%-ánál előforduló mellékhatások: emelkedett transzamináz-értékek, thrombocytopenia és anaemia. A mellékhatások táblázatos felsorolása A mellékhatások gyakorisága a MedDRA szervrendszerek szerinti osztályozása (SOC) és a preferált kifejezéseknek megfelelően van csoportosítva. A mellékhatások előfordulási gyakoriságának
meghatározásai: nagyon gyakori (≥ 1/10), gyakori (≥ 1/100 – < 1/10) és nem gyakori ((≥ 1/1000 – < 1/100). Az ebben a pontban leírt mellékhatásokat rosszindulatú hematológiai betegségben szenvedő betegekkel (N = 176), köztük 89 BPDCN-es beteggel végzett klinikai vizsgálatokban azonosították. Ezekben a vizsgálatokban az ELZONRIS-t monoterápiaként, 7 µg/ttkg (12/176, 7%), 9 µg/ttkg (9/176, 7%) és 12 µg/ttkg (113/134, 88%) dózisokban alkalmazták. A mellékhatások előfordulása és súlyossága hasonló volt BPDCN-es betegeknél és a teljes vizsgálati populációban.
3. táblázat: A mellékhatások táblázatos felsorolása a MedRA-szervrendszerek osztályozása
szerint
MedDRA-
Az összes CTCAE-fokozat A CTCAE 3 és magasabb fokozatok
szervrendszerek
gyakorisága gyakorisága
osztályozása
Fertőző betegségek Gyakori Nincs és Cellulitis parazitafertőzések
Nem gyakori
Pneumonia Húgyúti fertőzés Gingivitis
Vérképzőszervi és Nagyon gyakori Nagyon gyakori
nyirokrendszeri Thrombocytopenia Thrombocytopenia betegségek és Anaemia
tünetek Gyakori
| Gyakori | Lázas neutropenia |
| Lázas neutropenia | Anaemia |
| Neutropenia | Neutropenia |
| Leukopenia | Leukopenia |
| Leukocytosis | Lymphopenia |
| Lymphopenia | Nem gyakori |
Leukocytosis
Immunrendszeri Gyakori Nem gyakori
betegségek és Citokin felszabadulási szindróma Citokin felszabadulási szindróma tünetek
Anyagcsere- és Nagyon gyakori Gyakori
táplálkozási Hypoalbuminaemia Tumorlízis szindróma betegségek és Hyperglikaemia tünetek Gyakori Hypoalbuminaemia Csökkent étvágy Hyponatremia Tumorlízis szindróma
| Hyperglikaemia | Nem gyakori |
| Hyperuricaemia | Hyperurikaemia |
| Hypocalcaemia | Hypocalcaemia |
| Hypomagnesaemia | Laktátacidózis |
| Hyponatraemia | Acidózis |
Hypokalaemia Hyperkalaemia Hyperphosphataemia
Nem gyakori
Hypophosphataemia Laktátacidózis Acidózis Pszichiátriai Gyakori Nincs kórképek Zavart állapot
Nem gyakori
MedDRA-
Az összes CTCAE-fokozat A CTCAE 3 és magasabb fokozatok
szervrendszerek
gyakorisága gyakorisága
osztályozása
Szorongás Depresszió Álmatlanság Mentális állapotváltozások
Idegrendszeri Gyakori Gyakori
betegségek és Syncope Syncope tünetek Fejfájás
Szédülés Nem gyakori
Cerebrovascularis esemény Nem gyakori Metabolikus encephalopathia Encephalopathia Metabolikus encephalopathia Cerebrovascularis esemény Faciali paralysis Ízérzés zavara Sclerosis multiplex relapszus Aluszékonyság Paresthesia Parosmia Perifériás motoros neuropathia Perifériás szenzoros neuropathia Szembetegségek és Gyakori Nincs szemészeti tünetek Homályos látás
Nem gyakori
Kötőhártya-bevérzés Ocularis hyperaemia Üvegtesti homály
| Szívbetegségek és a | Gyakori | Nem gyakori |
| szívvel kapcsolatos | Pericardialis folyadékgyülem | Kamrafibrilláció |
| tünetek | Tachykardia | Pericardialis folyadékgyülem |
Sinus tachycardia Sinus-tachycardia Szívinfarktus
Nem gyakori
Kamrafibrilláció Supraventricularis extrasystole Pitvarfibrilláció Bradycardia Szívinfarktus
Érbetegségek és Nagyon gyakori Gyakori
tünetek Kapillárisszivárgás-szindróma Kapillárisszivárgás-szindróma a Hypotonia Hypotonia
Gyakori
Bőrpír
Nem gyakori
Hypertonia Haematoma
| Légzőrendszeri, | Gyakori | Gyakori |
| mellkasi és | Hypoxia | Hypoxia |
| mediastinalis | Pulmonalis oedema | Pulmonalis oedema |
betegségek és Dyspnoe tünetek Orrvérzés Nem gyakori Pleurális folyadékgyülem Légzési elégtelenség Köhögés Dyspnoe
Nem gyakori
Légzési elégtelenség Zihálás
MedDRA-
Az összes CTCAE-fokozat A CTCAE 3 és magasabb fokozatok
szervrendszerek
gyakorisága gyakorisága
osztályozása
Oropharingealis fájdalom Tachypnoe
Emésztőrendszeri Nagyon gyakori Nem gyakori
betegségek és Hányinger Hányinger tünetek Hányás
Gyakori
Nyelési nehézség Hasmenés Stomatitis Dyspepsia Szájszárazság Székrekedés
Nem gyakori
Hasfeszülés Hasi fájdalom Ínyvérzés Nyelv hólyagosodás Haematoma a nyelven Máj- és Gyakori Nincs epebetegségek, Hyperbilirubinaemia illetve tünetek A bőr és a bőr alatti Gyakori Nem gyakori szövet betegségei és Pruritus Angiooedema b tünetei Bőrkiütés Bőrkiütés Hyperhidrosis Petechia
Nem gyakori
Angiooedema Arcduzzadás Palmo-plantaris erythrodysaesthesia szindróma Urticaria Alopecia Bőrfájdalom Stasis dermatitis Hideg verejtékezés Bőrszárazság
| A csont- és | Gyakori | Nem gyakori |
| izomrendszer, | Hátfájás | Hátfájás |
| valamint a | Csontfájdalom | Arthralgia |
| kötőszövet | Myalgia | Rhabdomyolysis |
betegségei és tünetei Arthralgia Végtagfájdalom Izomgyengeség
Nem gyakori
Csont- és izomrendszeri fájdalom Coccydynia Izomspasmus Rhabdomyolysis
Vese- és húgyúti Gyakori Nem gyakori
betegségek és Akut vesekárosodás Akut vesekárosodás tünetek
Nem gyakori
Veseelégtelenség Vizelet-retenció Húgyúti fájdalom
MedDRA-
Az összes CTCAE-fokozat A CTCAE 3 és magasabb fokozatok
szervrendszerek
gyakorisága gyakorisága
osztályozása
Pollakisuria Proteinuria
Általános tünetek, Nagyon gyakori Gyakori
az alkalmazás Láz Kimerültség helyén fellépő Hidegrázás c reakciók Kimerültség Nem gyakori d Perifériás oedema Láz Hidegrázás Gyakori Perifériás oedema Influenzaszerű betegség Gyógyszerintolerancia Mellkasi fájdalom Fájdalom Rossz közérzet
Nem gyakori
Gyógyszerintolerancia Hypotermia Szisztémás gyulladásos válasz szindróma
Laboratóriumi és Nagyon gyakori Nagyon gyakori
e egyéb vizsgálatok Transzaminázok emelkedése Transzaminázok emelkedése eredményei Testtömeg-növekedés
Nem gyakori
| Gyakori | EKG-n megnyúlt QT-intervallum |
| EKG-n megnyúlt QT-intervallum | Emelkedett laktát-dehidrogenáz-szint a |
| Emelkedett alkalikusfoszfatáz-szint a | vérben |
| vérben | Pozitív eredményű baktériumteszt |
Emelkedett kreatininszint a vérben Emelkedett laktát-dehidrogenáz-szint a vérben Emelkedett kreatin-foszfokináz-szint a vérben Megnyúlt aktivált parciális tromboplasztin-idő (APTI) Emelkedett INR-érték
Nem gyakori
Csökkent fibrinogénszint a vérben Pozitív eredményű baktériumteszt Testtömeg-csökkenés Sérülés, mérgezés és Gyakori Nem gyakori a beavatkozással Infúzióval összefüggő reakció Infúzióval összefüggő reakció kapcsolatos Contusio szövődmények
a Ide tartozik: beavatkozási hypotonia, orthostaticus hypotonia b Ide tartozik: pustulosus bőrkiütés, maculopapularis bőrkiütés, erythematosus bőrkiütés, generalizált bőrkiütés, macularis bőrkiütés c Ide tartozik: asthenia, lethargia d Ide tartozik: generalizált oedema, oedema, perifériás duzzanat, folyadékvisszatartás, folyadék-felhalmozódás, periorbitalis oedema, hypervolemia e Ide tartozik: emelkedett GPT- és GOT-értékek, emelkedett májfunkciós teszteredmények, emelkedett májenzimszintek Néhány kiválasztott mellékhatás leírása Kapillárisszivárgás-szindróma
Kapillárisszivárgás-szindrómát 18% (32/176) esetében jelentettek, 12% (21/176) 2. fokozatú, 3% (6/176) 3. fokozatú, 1% (2/176) 4. fokozatú, 1,7% (3/176) esetében halálos kimenetelű volt. A CLSesemény lezajlása után a kezelést folytató 25 beteg közül csak egy tapasztalta a CLS visszatérését. A CLS első kialakulásáig eltelt átlagos idő rövid volt (6 nap), 2 beteg kivételével minden beteg az 1. ciklusban tapasztalta a CLS kialakulását. A CLS első kialakulását egyetlen beteg sem tapasztalta a 2. ciklus után. A CLS teljes előfordulása hasonló volt a BPDCN-es betegek esetében (20%, 18/89), köztük 12% (11/89) 2. fokozatú, 2% 3. fokozatú (2/89), 2% 4. fokozatú (2/89) és 3 (3%) halálos kimenetelű volt. A betegeknek az ELZONRIS beadása előtt megfelelő cardialis funkcióval kell rendelkezniük(lásd 4.2. és 4.4. pontok). Hepatotoxicitás GPT- és GOT-emelkedést az ELZONRIS-monoterápiát kapó betegek közül 47% (83/176) illetve 46% (81/176) esetében jelentettek mellékhatásként. ≥ 3. fokozatú GPT- és GOT-emelkedést 23% (40/176) illetve 23% (40/176) esetében jelentettek. A májenzimek emelkedése a betegek többségénél a z 1. ciklusban jelentkezett és az adagolás megszakítása után reversibilissé vált (lásd 4.4. pont). Hasonló kialakulási időt és előfordulást figyeltek meg BPDCN-es betegek esetében, a betegek 51%-a (45/89) tapasztalt GPT- és GOT-emelkedést mellékhatásként, ≥ 3. fokozatú GPT- és GOT-emelkedést jelentettek 28%-ban (25/89) és 29%-ban (26/89). Két BPDCN-es betegnél teljesült a Hy-féle törvény laboratóriumi kritériuma, a laboratóriumi eltérések mindkét esetben az 1. ciklusban jelentkeztek. Hematológiai rendellenességek Thrombocytopeniát az ELZONRIS-monoterápiát kapó betegek 30%-a (53/176) illetve a BPDCN-es betegek 35%-a (31/89) esetében jelentettek. ≥ 3. fokozatú thrombocytopeniát az ELZONRIS monoterápiát kapó betegek 23%-a (40/176) és a BPDCN-es betegek 26%-a (23/89) esetében jelentettek. A thrombocytopeniás események többségét a kezelés 1. és 2. ciklusában jelentették. Neutropeniát az ELZONRIS monoterápiát kapó betegek 9%-a (15/176) és a BPDCN-es betegek 11%a (10/89) esetében jelentettek, ≥ 3. fokozatú esetet 6% (11/176) illetve 8% (4/89), esetében jelentettek. Túlérzékenység Túlérzékenységet jelző reakciót az ELZONRIS-monoterápiát kapó betegek 19%-a (33/176) és a BPDCN-es betegek 17%-a (15/89) esetében jelentettek, ≥ 3. fokozatú esetet 3% (6/176) illetve 4% (4/89) esetében jelentettek (lásd 4.4. pont). Immunogenitás Az immunválaszt a szérum tagraxofusp elleni kötési reaktivitásának (gyógyszer elleni antitestek: ADA) és a neutralizáló antitestek funkcionális aktivitás gátlásának felmérésével értékelték. Az immunválasz értékeléséhez két immunoassay vizsgálatot végeztek el. Az első vizsgálat a tagraxofusp elleni reaktivitást detektálta (ADA), a második vizsgálat pedig a tagraxofusp interleukin-3 (IL-3) része elleni reaktivitást detektálta. A neutralizáló antitestek jelenlétének vizsgálatára két sejtalapú vizsgálatot végeztek a sejtalapú funkcionális aktivitás gátlását használva. Az eredmények a négy klinikai vizsgálatba bevont, ELZONRIS-kezelésben részesülő, összesen 190 beteg esetében:
- a kiinduláskor, a kezelés előtt már meglévő ADA jelenlétének szempontjából értékelhető betegek
94%-a (176/187) esetében igazoltak pozitivitást, a betegek 27%-a volt pozitív neutralizáló antitestek jelenlétére. Az ADA magas előfordulása a kiinduláskor a diftéria-immunizálás miatt várható volt.
- A kezeléshez kapcsolódó ADA szempontjából értékelhető betegek 100%-a (N=170) esetében volt
a teszt pozitív, a legtöbb beteg az ADA titer növekedését mutatta az ELZONRIS 2. ciklusának végén.
- Az ADA-pozitív, a kezelés után neutralizáló antitestek jelenléte szempontjából értékelhető
betegek 92%-a (155/169) volt pozitív a neutralizáló antitestek tekintetében.
- A kezeléshez kapcsolódó anti-IL-3 antitestek szempontjából értékelhető betegek 75%-a (129/171)
esetében volt a teszt pozitív, a legtöbb beteg az ELZONRIS 3. ciklusában mutatott pozitivitást.
- Az anti-IL-3-pozitív, neutralizáló antitestek jelenléte szempontjából értékelhető betegek 74%-a
(93/126) volt pozitív a neutralizáló antitestek tekintetében. Feltételezett mellékhatások bejelentése A gyógyszer engedélyezését követően lényeges a feltételezett mellékhatások bejelentése, mert ez fontos eszköze annak, hogy a gyógyszer előny/kockázat-profilját folyamatosan figyelemmel lehessen kísérni. Az egészségügyi szakembereket kérjük, hogy jelentsék be a feltételezett mellékhatásokat a hatóság részére az V. függelékben található elérhetőségek valamelyikén keresztül.
4.9 Túladagolás
Nem jelentettek ELZONRIS-túladagolást. Túladagolás esetén a betegeket szorosan monitorozni kell a mellékhatások jelei vagy tünetei szempontjából, és azonnal megfelelő tüneti kezelést kell biztosítani.
5. FARMAKOLÓGIAI TULAJDONSÁGOK
5.1 Farmakodinámiás tulajdonságok
Farmakoterápiás csoport: Citosztatikumok; egyéb citosztatikumok ATC-kód: L01XX67 Hatásmechanizmus A tagraxofusp egy CD123-vezérelt citotoxin, ami rekombináns humán interleukin-3 (IL-3) és csonkított diftériatoxin (DT) fúziós proteinből áll, ami a CD123-expresszáló sejteket célozza meg. A tagraxofusp az elongációs faktor 2 (EF2) inaktiválásával irreverzibilisen gátolja a célsejtek fehérjeszintézisét, ami apoptosist (sejthalál) eredményez. Klinikai hatásosság és biztonságosság Az STML-401-0114 az ELZONRIS többfokozatú (1. fokozat: dóziseszkaláció, 2. fokozat: bővítés, 3. fokozat: megerősítés, 4. fokozat: folytatólagos hozzáférés), nem randomizált, nyílt elrendezésű, multicentrikus vizsgálata volt. Az ELZONRIS-kezelést 65, korábban nem kezelt és 19, korábban kezelt felnőtt, a WHO besorolás szerint BPDCN-es betegnél alkalmazták, akik 12 µg/ttkg dózis kaptak több, 21 napos ciklus 1-5. napján (4. táblázat). A vizsgálatba nem vontak be olyan betegeket, akiknél ismerten aktív vagy feltételezett központi idegrendszeri leukémia állt fenn. Az elsődleges végpont a teljes válasz (CR; a betegség teljes megszűnése) / vagy klinikai teljes válasz (CRc; CR residualis bőreltéréssel, ami nem jelez aktív betegséget) aránya volt. Mind a 65, korábban nem kezelt beteg esetében az ELZONRIS 56,9%-os CR/CRc-arányt (95%-os CI: 44,0, 69,2) eredményezett, és az magában foglalta a hatásosság-megerősítő kohorszba tartozó 13 beteget is, ahol a CR/CRc-arány 53,8% volt (95%-os CI: 25,1, 80,8) (5. táblázat). A betegek kiindulási jellemzőit a 4. táblázat mutatja be, a főbb hatásossági mérőszámokat pedig a 5. táblázat foglalja össze.
4. táblázat: A korábban nem kezelt BPDCN-es, 12 µg/ttkg ELZONRIS-kezelést kapott betegek
kiindulási demográfiai adatai
Korábban nem
Paraméter kezelt BPDCN
N = 65
Nem, N (%) Férfi 52 (80) Nő 13 (20) Rassz, N (%) Fehér 57 (88) Egyéb 8 ( 1 2 ) Életkor (év) Medián 68 Minimum, Maximum 22, 84 ECOG, N (%) 0 31 (48) 1 31 (48) 2 2 (3) BPDCN a kiinduláskor, N (%)
| Bőr | 60 (92) |
| Csontvelő | 32 (49) |
| Perifériás vér | 17 (26) |
| Nyirokcsomók | 33 (51) |
| Belső szervek | 10 (15) |
5. táblázat: Hatásossági mérőszámok korábban nem kezelt BPDCN-es, 12 µg/ttkg ELZONRIS-
kezelést kapott betegek esetében
Megerősítő hatásosság kohorsz Korábban nem kezelt BPDCN
Paraméter
N = 13 N = 65
Válaszadási arány
CR/CRc* Arány, N (%) 7 (54) 37 (57) 95%-os CI: (25,1; 80,8) (44,0; 62,9) CR/CRc időtartama (hónap)** Medián NE 16,9 Minimum, Maximum 4,7; 28,5 1,3; 49,1 Összesített válaszarány, N (%) 10 (77) 49 (75) 95%-os CI: (46,2; 95,0) (63,1; 85,2)
Bridging-kezelés őssejt átültetéshez
Arány, N (%) 6 (46) 21 (32) 95%-os CI: (19,2; 74,9) (21,2; 45,1)
Teljes túlélés
Medián 18,9 (5,2; NE) 12,3 (9,7; 35,9) Minimum, Maximum 0,2; 28,9 0,2; 49,7
| 12 hónapos túlélés,% (95%-os CI) | 53,8 (24,8; 76,0) | 52,2 (38,5; 62,2) |
| 18 hónapos túlélés,% (95%-os CI) | 53,8 (24,8; 76,0) | 48,2 (34,6; 60,5) |
| 24 hónapos túlélés,% (95%-os CI) | 46,2 (19,2, 69,6) | 40,9 (27,5; 53,9) |
- CRc meghatározása: teljes válasz olyan residualis bőreltérésekkel, amik nem utalnak aktív betegségre.
** A CR/CRc időtartama magában foglalja az őssejt átültetéshez bridging-kezeléssel érintett betegeket is. Gyermekek és serdülők Az Európai Gyógyszerügynökség a BPDCN-es gyermekek esetén minden korosztálynál eltekint az ELZONRIS vizsgálati eredményeinek benyújtási kötelezettségétől (lásd 4.2. pont, gyermekgyógyászati alkalmazásra vonatkozó információk). Ezt a gyógyszert „kivételes körülmények” között engedélyezték, ami azt jelenti, hogy a gyógyszer alkalmazására vonatkozóan a betegség ritka előfordulása miatt nem lehetett teljes körű információt
gyűjteni. Az Európai Gyógyszerügynökség minden rendelkezésére bocsátott új információt évente felülvizsgál, és szükség esetén az alkalmazási előírás is módosul.
5.2 Farmakokinetikai tulajdonságok
A tagraxofusp farmakokinetikáját 43 BPDCN-es betegnél értékelték. A legtöbb beteg (n = 38) a korábbi védőoltás miatt már rendelkezett gyógyszerellenes antitestekkel (ADA) a diftériatoxinkomponens ellen. A már meglévő ADA magasabb clearence-t és alacsonyabb tagraxofuspkoncentrációt eredményezett. A kezelés alatt minden betegnél magas ADA-titer alakult ki, ami jelentősen csökkentette a szabad tagraxofusp szintet (lásd alább). Az alábbiakban szereplő minden adat a szabad tagraxofusp koncentrációra vonatkozik azoknál a BPDCN-es betegeknél, akik nem rendelkeztek már meglévő gyógyszerellenes antitestekkel (ADA, n = 5) az első ciklusban. Azokról a betegekről, akiknél már volt jelen ADA (n = 38) leíró információ található az alábbiakban. Eloszlás Az ELZONRIS 12 µg/ttkg 15 perces infúzió útján történt beadását követően, azoknál a BPDCN-es betegeknél, akik nem rendelkeztek már meglévő gyógyszerellenes antitestekkel (ADA, n = 5), a szabad tagraxofusp vonatkozásában a plazmakoncentráció–idő-görbe alatti terület nem kötött gyógyszerre (AUCnem kötött) vonatkozó átlaga (SD) a kezelés első ciklusának 1. napján (C1D1) 230 (123) ó*µg/l és a maximális nem kötött plazmakoncentráció (cmax) 162 (58,1) µg/l volt. A szabad tagraxofusp átlagos (SD) eloszlási térfogata a C1D1 időpontban 5,1 (1,9) l volt négy BPDCN-es betegnél, akiknél nem volt jelen korábbi ADA. Elimináció A tagraxofusp várhatóan fehérjebontással, CYP vagy transzporterek részvétele nélkül peptidekre és az azokat alkotó aminosavakra bomlik. A szabad tagraxofusp átlagos (SD) clearance a C1D1 időpontban 7,1 (7,2) l/óra volt 4 BPDCN-es betegnél, akiknél nem volt jelen korábbi ADA, és a tagraxofusp átlagos (SD) terminális felezési ideje 0,7 (0,3) óra volt. A farmakokinetikát befolyásoló gyógyszerellenes antitestek kialakulása Azoknál a betegeknél, akiknél volt korábbi ADA, a nem kötött tagraxofusp plazma koncentrációk (AUC and cmax) alacsonyabbak voltak a C1D1 időpontban, mint azoknál a betegeknél, akiknél nem volt korábbi ADA. A bioanalitikai módszer ADA jelenlétében jelentkező korlátai miatt ezeknél a betegeknél kvantitatív farmakokinetikai paraméterek nem adhatók meg. Farmakokinetikai/farmakodinámiás összefüggés(ek) A 3. ciklus alatt gyűjtött adatok magasabb ADA-titereket és jelentősen csökkent szabad tagraxofusp koncentrációkat mutattak. Azonban a klinikai hatásosság a csökkent expozíció ellenére kimutatható volt az 1. ciklus után. A bioanalitikai módszer korlátai miatt a szabad tagraxofusp koncentrációk használhatósága a terápiás válasz előjelzése szempontjából korlátozott. Farmakokinetika speciális populációkban A bioanalitikai módszer korlátai miatt a tagraxofusp farmakokinetikája vese- vagy májkárosodásban szenvedő betegeknél, illetve a testtömeg, életkor és biológiai nem jelentősége nem ismertnek tekinthető. Gyermekek és serdülők A tagraxofusp farmakokinetikáját nem vizsgálták gyermekeknél és serdülőknél.
5.3. A preklinikai biztonságossági vizsgálatok eredményei
A tagraxofusp esetében nem végeztek karcinogenitásra vagy genotoxicitásra vonatkozó vizsgálatokat. A tagraxofusp egy rekombináns fehérje, ezért nem várható, hogy közvetlenül interakcióba lép a DNSsel.
A testfelszín alapján számított ajánlott dózis 1,6-szeresénél nagyobb, vagy annak megfelelő humán ekvivalens dózisok esetében a vesetubulusok súlyos-degenerációját/-nekrózisát figyelték meg makákóknál. A testfelszín alapján számított ajánlott dózisnak megfelelő humán ekvivalens dózisok esetében plexus chorioideus degenerációt/nekrózist figyeltek meg makákók agyában. Ezeket általában a napi adagolás 5. napja után figyelték meg. Ezen hatások reverzibilitását nem értékelték alacsonyabb dózisok esetében, de a hatás irreverzibilis és progresszíven súlyosbodó volt az ajánlott dózis 1,6szeresének megfelelő humán ekvivalens dózisoknál az adagolás leállítása után 3 héttel. Ezek a vesét és a plexus chorioideust érintő hatások a klinikum szempontjából valószínűleg relevánsnak tekinthetők. A tagraxofups esetében nem végeztek termékenységre irányuló vizsgálatokat. Az irodalmi adatokon alapuló kockázatértékelés arra utal, hogy az exogén IL-3-expozíció vagy az IL-3-jelút blokkolása embriotoxikus hatású lehet a magzati vérképzésre és az embriofoetalis fejlődésre. A diftériatoxinexpozíció hatása a placentára és az embriofoetalis fejlődésre nem ismert.
6. GYÓGYSZERÉSZETI JELLEMZŐK
6.1 Segédanyagok felsorolása
trometamol nátrium-klorid szorbit (E420) injekcióhoz való víz
6.2 Inkompatibilitások
Ez a gyógyszer kizárólag a 6.6. pontban felsorolt gyógyszerekkel keverhető.
6.3 Felhasználhatósági időtartam
Bontatlan ampulla 3 év Felbontás után Mikrobiológiai szempontból felbontás után a készítményt azonnal fel kell oldani és infúzióban beadni. Oldatos infúzió előkészítését követően A felbontás utáni kémiai és fizikai stabilitás 25 °C-on 4 órán át igazolt. Mikrobiológiai szempontból a készítményt azonnal fel kell használni. Ha nem használják fel azonnal, a felhasználás előtt a felbontás utáni tárolási idő és körülmények a felhasználó felelősségét képezi.
6.4 Különleges tárolási előírások
Fagyasztva (–20 °C ± 5 °C) tárolandó és szállítandó. A készítményt kiolvasztás után ne fagyassza újra. A fénytől való védelem érdekében az ampulla a dobozában tárolandó. A gyógyszer hígítás utáni tárolására vonatkozó előírásokat lásd a 6.3. pontban.
6.5 Csomagolás típusa és kiszerelése
1 ml koncentrátumot tartalmazó, Type I plus típusú üvegampulla butilgumidugóval és lepattintható alumínium/műanyag kupakkal.
Kiszerelés: 1 db üvegampulla dobozban
6.6 A megsemmisítésre vonatkozó különleges óvintézkedések és egyéb, a készítmény
kezelésével kapcsolatos információk
Általános óvintézkedések A tumorellenes gyógyszerek megfelelő kezelésére, beleértve a személyi védőfelszerelést (pl. kesztyű) és megsemmisítésére vonatkozó eljárásokat kell követni. Az oldatos infúzió előkészítését kizárólag egészségügyi szakember végezheti, a helyes antiszeptikus technika alkalmazásával a gyógyszer kezelésének teljes időtartama alatt. Előkészítés és alkalmazás Az infúzió előkészítése Gondoskodjon róla, hogy a dózis előkészítéséhez és alkalmazásához szükséges következő komponensek rendelkezésre álljanak az ELZONRIS kiolvasztása előtt:
| • | Egy fecskendős infúziós pumpa |
| • | Egy üres, 10 ml-es steril ampulla |
| • | nátrium-klorid 9 mg/ml (0,9%) oldatos injekció |
| • | Három 10 ml-es steril fecskendő |
| • | Egy 1 ml-es steril fecskendő |
| • | Egy Mini-bifuse Y összekötő |
| • | Mikrofuratú csőszerelék |
| • | Egy 0,2 µm-es alacsony fehérjekötő képességű poliéterszulfon szűrőbetét |
Csak tiszta és színtelen, illetve kevés fehér vagy áttetsző szemcsét tartalmazó oldatot használjon. Az ampullákat 25 °C-os vagy alacsonyabb hőmérsékleten olvassza fel legfeljebb 1 órán át, a külső dobozban. Az ampullát kiolvasztás után ne fagyassza újra. A dózis mennyiségének meghatározása A beadandó teljes ELZONRIS dózis (ml) meghatározásához végzett számítás (lásd 4.2. pont): ELZONRIS dózis (µg/ttkg ) x beteg testtömege (kg) = Teljes beadandó dózis (ml) Hígított ampullás koncentrátum (100 µg/ml) A végleges ELZONRIS-dózis előkészítéséhez egy kétlépéses eljárás szükséges:
1. lépés – 10 ml ELZONRIS 100 µg/ml oldat elkészítése
- Egy steril 10 ml-es fecskendőt használva vigyen át 9 ml nátrium-klorid 9 mg/ml (0,9%)
oldatos injekciót egy üres 10 ml-es steril ampullába.
- Óvatosan mozgassa körbe az ELZONRIS ampullát, hogy a tartalom összekeveredjen, távolítsa
el a kupakot és egy steril 1 ml-es fecskendő segítségével szívjon ki 1 ml kiolvadt ELZONRIS-t a készítmény ampullájából.
- Vigyen át 1 ml ELZONRIS-t a 9 ml nátrium-klorid 9 mg/ml (0,9%) oldatos injekciót
tartalmazó, 10 ml-es ampullába. Óvatosan fordítsa meg a csövet legalább háromszor, hogy a tartalma összekeveredjen. Ne rázza erősen.
- A hígítást követően az ELZONRIS végleges koncentrációja 100 µg/ml.
2. lépés – Az ELZONRIS infúziós szerelék előkészítése
- A beteg testtömegének megfelelően számítsa ki a hígított ELZONRIS (100 µg/ml) szükséges
mennyiségét.
- Szívja fel a szükséges mennyiséget egy új fecskendőbe (ha 10 ml-nél több hígított ELZONRIS
(100 µg/ml) szükséges a kiszámított betegdózishoz, ismételje meg az 1. lépést egy második ELZONRIS ampullával). Címkézze fel az ELZONRIS fecskendőt.
- Készítsen elő egy külön fecskendőt legalább 3 ml nátrium-klorid 9 mg/ml (0,9%) oldatos
injekcióval, amit a beadáshoz használt szerelék átmosásához használ majd az ELZONRIS beadása után.
- Címkézze fel a nátrium-klorid 9 mg/ml (0,9%) oldatos injekciót tartalmazó átöblítő
fecskendőt.
- Csatlakoztassa a nátrium-klorid 9 mg/ml (0,9%) oldatos injekciót tartalmazó átöblítő
fecskendőt az Y összekötő egyik szárához, és ellenőrizze, hogy a kapocs le van zárva.
- Csatlakoztassa a gyógyszert tartalmazó fecskendőt az Y összekötő másik szárához, és
ellenőrizze, hogy a kapocs le van zárva.
- Csatlakoztassa az Y összekötő terminális végét a mikrofuratú csőszerelékhez.
- Távolítsa el a kupakot a 0,2 µm-es szűrő bemeneti oldaláról, és csatlakoztassa azt a
mikrofuratú csőszerelék terminális végéhez.
- Engedje fel a kapcsot az Y összekötő nátrium-klorid 9 mg/ml (0,9%) oldatos injekciót
tartalmazó átöblítő fecskendőhöz csatlakozó ágán. Töltse fel az Y összekötőt a csatlakozóig (NE töltse fel a teljes infúziós szereléket nátrium-klorid 9 mg/ml (0,9%) oldatos injekcióval). Ismét zárja le az Y összekötő nátrium-klorid 9 mg/ml (0,9%) oldatos injekciót tartalmazó átöblítő ágát.
- Távolítsa el a kupakot a 0,2 µm-es szűrő terminális végéről és tegye félre. Engedje fel a
kapcsot az Y összekötő gyógyszerrel töltött fecskendőhöz csatlakozó ágán és töltse fel az egész infúziós szereléket, a szűrőt is beleértve. Helyezze vissza a kupakot a szűrőre, és ismét zárja le az Y összekötő gyógyszeroldali ágát a kapoccsal. Az infúziós szerelék készen áll a dózis beadására. A hígított oldatot elkészítés után azonnal fel kell használni. Alkalmazás 1. Az infúzió előtt vénás hozzáférést kell biztosítani, és steril nátrium-klorid 9 mg/ml (0,9%) oldatos injekcióval fenntartani. 2. Adja be a hígított ELZONRIS elkészített adagját fecskendős infúziós pumpán keresztül 15 perc alatt. Az infúzió teljes beadási idejét fecskendős infúziós pumpa használatával kell vezérelni, hogy a teljes dózis és az injekció átöblítéséhez használt nátrium-klorid 9 mg/ml (0,9%) oldatos injekció 15 percen belül bejusson. 3. Helyezze be az ELZONRIS-fecskendőt a fecskendős infúziós pumpába, nyissa ki a kapcsot az Y összekötő ELZONRIS-oldalán és adja be az előkészített ELZONRIS-dózist. 4. Amikor az ELZONRIS-fecskendő kiürült, távolítsa el az a pumpából, és helyezze be a nátrium-klorid 9 mg/ml (0,9%) oldatos injekciót tartalmazó átöblítő fecskendőt a fecskendős infúziós pumpába. 5. Nyissa ki a kapcsot az Y összekötő nátrium-klorid 9 mg/ml (0,9%) oldatos injekciót tartalmazó átöblítő fecskendőhöz csatlakozó ágán és folytassa az infúziót a fecskendős infúziós pumpán át az előre meghatározott sebességgel, hogy az ELZONRIS-dózis maradékát kiöblítse az infúziós vezetékből és befejezze a beadást. Ártalmatlanítás Az ELZONRIS kizárólag egyszeri használatra alkalmas. Bármilyen fel nem használt gyógyszer, illetve hulladékanyag megsemmisítését a gyógyszerekre vonatkozó előírások szerint kell végrehajtani.
7. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY JOGOSULTJA
Stemline Therapeutics B.V. Basisweg 10, 1043 AP Amsterdam Hollandia
8. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY SZÁMA(I)
EU/1/20/1504/001
9. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY ELSŐ KIADÁSÁNAK/
MEGÚJÍTÁSÁNAK DÁTUMA
A forgalomba hozatali engedély első kiadásának dátuma: 2021. január 07
10. A SZÖVEG ELLENŐRZÉSÉNEK DÁTUMA
A gyógyszerről részletes információ az Európai Gyógyszerügynökség internetes honlapján https://www.ema.europa.eu található.