Ez a gyógyszer fokozott felügyelet alatt áll, mely lehetővé teszi az új gyógyszerbiztonsági információk gyors azonosítását. Az egészségügyi szakembereket arra kérjük, hogy jelentsenek bármilyen feltételezett mellékhatást. A mellékhatások jelentésének módjairól a 4.8 pontban kaphatnak további tájékoztatást.
1. A GYÓGYSZER NEVE
KAVIGALE 300 mg oldatos injekció/infúzió
2. MINŐSÉGI ÉS MENNYISÉGI ÖSSZETÉTEL
300 mg szipavibartot tartalmaz 2 ml oldatban (150 mg/ml) injekciós üvegenként. A szipavibart rekombináns humán immunglobulin (Ig) G1 alapú antitest, amelyet kínaihörcsögpetefészek (Chinese hamster ovary, CHO) sejtekben állítanak elő rekombináns DNS technológiával. Ismert hatású segédanyag 0,8 mg poliszorbát 80-at tartalmaz injekciós üvegenként. A segédanyagok teljes listáját lásd a 6.1 pontban.
3. GYÓGYSZERFORMA
Oldatos injekció/infúzió (injekció/infúzió) Tiszta vagy opálos, színtelen vagy halványsárga, pH 6,0 kémhatású oldat.
4. KLINIKAI JELLEMZŐK
4.1 Terápiás javallatok
A KAVIGALE a COVID-19-betegség pre-expozíciós profilaxisára javallott olyan felnőtteknél, illetve
- életévüket betöltött, legalább 40 kg testtömegű gyermekeknél és serdülőknél, akik egy betegség
vagy immunszuppresszív kezelés következtében immunkompromittáltak. A KAVIGALE-t a hivatalos ajánlásokkal összhangban kell alkalmazni, ahol azok rendelkezésre állnak, valamint a szipavibart jelenleg terjedő vírusvariánsokkal szembeni aktivitására vonatkozó információk alapján (lásd 4.4 és 5.1 pont).
4.2 Adagolás és alkalmazás
KAVIGALE-t egészségügyi szakembernek kell beadnia. A beadásnak olyan körülmények között kell történnie, hogy a súlyos túlérzékenységi reakciók – például az anaphylaxia – kezelésének lehetősége biztosítva legyen. A betegeket a beadást követően a helyi orvosi gyakorlatnak megfelelően kell monitorozni.
Adagolás Az ajánlott dózis felnőtteknek, illetve 12. életévüket betöltött és legalább 40 kg testtömegű gyermekeknek és serdülőknek 300 mg szipavibart, intramuscularis injekcióként vagy intravénás infúzióként beadva. Különleges betegcsoportok Idősek Dózismódosítás nem szükséges (lásd 5.2 pont). Vesekárosodás Dózismódosítás nem szükséges (lásd 5.2 pont). Májkárosodás Dózismódosítás nem szükséges (lásd 5.2 pont). Gyermekek és serdülők A 12. életévüket betöltött és legalább 40 kg testtömegű gyermekek és serdülők esetében dózismódosítás nem szükséges (lásd 5.2 pont). A szipavibart biztonságosságát és hatásosságát 12 évesnél fiatalabb gyermekek; illetve 12 éves vagy idősebb, de 40 kg alatti testtömegű gyermekek és serdülők esetében nem igazolták. Nincsenek rendelkezésre álló adatok. Az alkalmazás módja Intramuscularis injekcióként vagy intravénás infúzióként történő alkalmazásra. Intramuscularis injekció Ezt a gyógyszert egyszeri intramuscularis injekcióként kell beadni a comb anterolateralis oldalába. Intravénás infúzió Más gyógyszereket nem szabad alkalmazni ugyanazon az infúziós szereléken keresztül. Az infúzió beadását követően a megfelelő dózis teljes beadásának biztosítása érdekében, az infúziós szereléket elegendő mennyiségű, 9 mg/ml-es (0,9%-os) nátrium-klorid oldatos injekcióval vagy 50 mg/ml-es (5%-os) glükóz oldatos injekcióval át kell mosni. Infúzió, infúziós zsák alkalmazásával A 9 mg/ml-es (0,9%-os) koncentrációjú nátrium-klorid oldatos injekcióval vagy 50 mg/ml-es (5%-os) koncentrációjú glükóz oldatos injekcióval történő hígítást követően ezt a gyógyszert gravitációs cseppinfúzióként vagy infúziós pumpával, megközelítőleg 20 perc alatt kell beadni, steril, alacsony fehérjekötő-képességű, 0,2 vagy 0,22 mikronos beépített szűrővel ellátott infúziós szereléken keresztül. A gyógyszer alkalmazás előtti hígítására vonatkozó utasításokat lásd a 6.6 pontban. Hígítatlan infúzió fecskendős gyógyszeradagoló pumpa alkalmazásával Ezt a gyógyszert intravénás fecskendős gyógyszeradagoló pumpával 2 ml-es (300 mg) hígítatlan intravénás infúzióként kell beadni, legalább 6 perc alatt. Ha infúzióval összefüggő reakcióra (infusion-related reaction – IRR) utaló jelek és tünetek jelentkeznek, az infúzió beadását meg kell szakítani, le kell lassítani vagy abba kell hagyni, és megfelelő gyógyszereket és/vagy szupportív kezelést kell alkalmazni (lásd 4.4 pont).
4.3 Ellenjavallatok
A készítmény hatóanyagával vagy a 6.1 pontban felsorolt bármely segédanyagával szembeni túlérzékenység.
4.4 Különleges figyelmeztetések és az alkalmazással kapcsolatos óvintézkedések
Nyomonkövethetőség A biológiai készítmények könnyebb nyomonkövethetősége érdekében az alkalmazott készítmény nevét és gyártási tételszámát egyértelműen kell dokumentálni. Antivirális rezisztencia A szipavibartot úgy tervezték, hogy hatásos legyen a korai omikron törzsekkel szemben: a pszeudovírus-neutralizációs IC50 értéke 3,6 ng/ml (XBB.1 variáns) és 25,0 ng/ml (BA.2.75 variáns) között van. A mérsékelten megnövekedett IC50-értékű (pl. JN.1, IC50 83,1 ng/ml) vírusokkal szembeni védelem hatásosságának mértéke és időtartama csökken, és bármely profilaktikus hatás klinikai jelentősége nem tisztázott. Az in vitro neutralizációs aktivitás hiánya miatt a szipavibart várhatóan nem nyújt védelmet a tüskefehérjében F456L mutációt tartalmazó vírusvariánsok által okozott, tünetekkel járó COVID-19 ellen (lásd 5.1 pont). A szipavibart COVID-19 megelőzésére történő alkalmazását a SARS-CoV-2 vírus jelenleg terjedő variánsainak jellemzőiről rendelkezésre álló ismeretek alapján kell megkezdeni, a földrajzi elterjedés figyelembevételével. A szipavibart SARS-CoV-2 vírusvariánsokkal szembeni in vitro neutralizációs aktivitását a 2. táblázat mutatja be (lásd 5.1 pont). A szipavibartot kapó betegeket tájékoztatni kell arról, hogy áttöréses fertőzések előfordulhatnak. A betegeket figyelmeztetni kell arra, hogy amennyiben COVID-19 okozta jelek vagy tünetek jelentkeznek (a leggyakoribb tünetek: láz, hidegrázás, torokfájás, köhögés, fáradtság és az ízlelés vagy szaglás újonnan kialakuló elvesztése; a legsúlyosabb tünetek: nehézlégzés vagy légszomj, a beszéd vagy mobilitás elvesztése, vagy zavartság és mellkasi fájdalom), azonnal forduljanak orvoshoz. Túlérzékenységi reakciók, az anaphylaxiát is beleértve A humán immunglobulin G1 (IgG1) monoklonális antitestek alkalmazásával összefüggésben súlyos túlérzékenységi reakciókat figyeltek meg, beleértve az anaphylaxiát is. Ha klinikailag jelentős túlérzékenységi reakció vagy anaphylaxia jelei és tünetei jelentkeznek, azonnal állítsa le a készítmény beadását és kezdje meg a megfelelő gyógyszeres és/vagy szupportív kezelést. Infúzióval összefüggő reakciók A szipavibart intravénás alkalmazásával végzett klinikai vizsgálatokban infúzióval összefüggő reakciókat figyeltek meg, amelyek súlyossága enyhe volt (lásd 4.8 pont). Ha infúzióval összefüggő reakcióra utaló jelek és tünetek jelentkeznek, az infúzió beadását meg kell szakítani, le kell lassítani vagy abba kell hagyni, és megfelelő gyógyszereket és/vagy szupportív kezelést kell alkalmazni. Klinikailag jelentős vérzési zavarok Mint minden más intramuscularis injekciónál, a szipavibart beadásakor is körültekintéssel kell eljárni a thrombocytopeniás vagy véralvadási zavarban szenvedő betegeknél.
COVID-19 elleni vakcinák A pre-expozíciós szipavibart-profilaxis nem helyettesíti az oltást azon egyéneknél, akiknél a COVID- 19 elleni vakcináció javallott. Ismert hatású segédanyag Ez a gyógyszer 0,8 mg poliszorbát 80-at tartalmaz injekciós üvegenként. A poliszorbátok allergiás reakciót okozhatnak.
4.5 Gyógyszerkölcsönhatások és egyéb interakciók
Interakciós vizsgálatokat nem végeztek. A szipavibart várhatóan nem választódik ki a vesén keresztül és nem metabolizálódik a citokróm P450 enzimek által (lásd 5.2 pont). Ezért az egyidejűleg alkalmazott, vesén keresztül kiválasztott, vagy citokróm P450-szubsztrát, -induktor vagy –inhibitor gyógyszerekkel való kölcsönhatások nem valószínűek.
4.6 Termékenység, terhesség és szoptatás
Terhesség A szipavibart terhes nőknél történő alkalmazásáról nincsenek adatok. A szipavibarttal preklinikai reprodukciós toxicitási vizsgálatokat nem végeztek. Egy, a szipavibarttal végzett szöveti keresztreaktivitási vizsgálatban nem mutattak ki humán magzati szövetekhez vagy reprodukciós szövetekhez való kötődést. Ismert, hogy a humán IgG1 antitestek átjutnak a placentabarrieren, ezért fennáll annak a lehetősége, hogy a szipavibart átjut az anya szervezetéből a fejlődő magzatéba. Nem ismert, hogy a szipavibart placentán való potenciális átjutása bármilyen kedvező terápiás hatással vagy kockázattal jár-e a fejlődő magzatra nézve. A szipavibart terhesség alatt csak akkor alkalmazható, ha az anya esetében a várható előny meghaladja a magzatot érintő lehetséges kockázatot. Szoptatás Nem ismert, hogy a szipavibart kiválasztódik-e az anyatejbe. Embereknél a születés utáni első néhány napban választódnak ki az anyatejbe az IgG antitestek; röviddel ezt követően koncentrációjuk alacsonyra csökken. Ennek következtében – ezalatt a rövid időszak alatt – az anyatejjel táplált csecsemőre nézve a kockázatot nem lehet kizárni. Ezt követően a szipavibartot lehet a szoptatás alatt alkalmazni, ha az klinikailag indokolt. Termékenység A szipavibart humán fertilitásra kifejtett hatására vonatkozóan nem állnak rendelkezésre adatok.
4.7 A készítmény hatásai a gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges képességekre
A KAVIGALE nem, vagy csak elhanyagolható mértékben befolyásolja a gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges képességeket.
4.8 Nemkívánatos hatások, mellékhatások
A biztonságossági profil összefoglalása Az intramuscularis injekcióként szipavibartot kapott betegeknél megfigyelt leggyakoribb mellékhatások az injekció beadási helyén fellépő reakciók (5,6%) és a túlérzékenység (1,9%) voltak. Az intravénás infúzióként szipavibartot kapott betegeknél megfigyelt leggyakoribb mellékhatások az infúzió beadásának helyén kialakuló reakciók (1,9%) és az infúzióval összefüggő reakciók (1,9%) voltak. A mellékhatások táblázatos felsorolása Az 1. táblázat a klinikai vizsgálatokban azonosított mellékhatásokat mutatja be. A mellékhatások (1. táblázat) MedDRA szervrendszeri (System Organ Class, SOC) kategóriánként vannak rendszerezve. Az egyes szervrendszeri kategóriákon belül a preferált kifejezések csökkenő gyakoriság, majd csökkenő súlyosság szerint kerülnek felsorolásra. A mellékhatások előfordulási gyakoriságának meghatározása a következő: nagyon gyakori (≥1/10), gyakori (≥1/100 – <1/10), nem gyakori (≥1/1000 – <1/100), ritka (≥1/10 000 – <1/1000), nagyon ritka (<1/10 000) és nem ismert (a gyakoriság a rendelkezésre álló adatokból nem állapítható meg).
1. táblázat A mellékhatások táblázatos felsorolása
MedDRA szervrendszeri MedDRA preferált kifejezés
Gyakoriság
kategória
Intramuscularis beadás
Immunrendszeri betegségek és a Túlérzékenység Gyakori tünetek Általános tünetek, az alkalmazás Az injekció beadásának helyén b Gyakori helyén fellépő reakciók fellépő reakció
Intravénás alkalmazás
Általános tünetek, az alkalmazás Az infúzió beadásának helyén c Gyakori helyén fellépő reakciók kialakuló reakció Sérülés, mérgezés és a
d
beavatkozással kapcsolatos Infúzióval összefüggő reakció Gyakori szövődmények a Beleértve az alábbi preferált kifejezéseket is: pruritus, erythema, túlérzékenység, urticaria, allergiás dermatitis, gyógyszer indukálta bőrkiütés, bőrkiütés és hypotensio. b Beleértve az alábbi preferált kifejezéseket is: fájdalom az injekció beadásának helyén, véraláfutás az injekció beadásának helyén, erythema az injekció beadásának helyén, vérzés az injekció beadásának helyén, duzzanat az injekció beadásának helyén, haematoma az injekció beadásának helyén, pruritus az injekció beadásának helyén, paraesthesia az injekció beadásának helyén, reakció az injekció beadásának helyén, bőrkiütés az injekció beadásának helyén, elszíneződés az injekció beadásának helyén, melegség az injekció beadásának helyén, az injekció beadásának helyén fellépő kellemetlen érzés és gyulladás az injekció beadásának helyén. c Beleértve az alábbi preferált kifejezéseket is: véraláfutás az infúzió beadásának helyén, fájdalom az infúzió beadásának helyén, pruritus az infúzió beadásának helyén, erythema az infúzió beadásának helyén, extravasatio az infúzió beadásának helyén és duzzanat az infúzió beadásának helyén. d Beleértve az alábbi tüneteket is: hányinger, arthralgia, fejfájás, láz, hidegrázás, dyspepsia, fájdalom, hypotensio, az arc kipirulása, köhögés, mellkasi diszkomfortérzés, szédülés és légszomj. Egyes kiválasztott mellékhatások leírása Túlérzékenység Túlérzékenységi reakciók fordultak elő az adagolást követően 14 napon belül, ezek súlyossága enyhe – közepesen súlyos volt, és a legtöbb eset néhány napon belül megszűnt.
Az injekció beadásának helyén fellépő reakciók Az injekció beadásának helyén fellépő reakciók fordultak elő az adagolást követően 7 napon belül, ezek súlyossága enyhe volt, és a legtöbb eset néhány napon belül megszűnt. Az infúzió beadásának helyén kialakuló reakciók Az infúzió beadásának helyén kialakuló reakciók fordultak elő az adagolást követően 7 napon belül, ezek súlyossága enyhe – közepesen súlyos volt, és néhány napon belül megszűntek. Infúzióval összefüggő reakciók Infúzióval összefüggő reakciók fordultak elő az infúzió alatt vagy ugyanazon a napon, ezek súlyossága enyhe – közepesen súlyos volt, és néhány napon belül megszűnt. Gyermekek és serdülők Korlátozott mennyiségű biztonságossági adat áll rendelkezésre a 12 éves vagy idősebb és 18 évesnél fiatalabb gyermekeknél és serdülőknél (n = 8). Nem állnak rendelkezésre adatok 12 évesnél fiatalabb gyermekeknél. A 12 éves vagy idősebb gyermekeknél és serdülőknél a biztonságossági profil hasonló volt a felnőttekéhez. Feltételezett mellékhatások bejelentése A gyógyszer engedélyezését követően lényeges a feltételezett mellékhatások bejelentése, mert ez fontos eszköze annak, hogy a gyógyszer előny/kockázat profilját folyamatosan figyelemmel lehessen kísérni. Az egészségügyi szakembereket kérjük, hogy jelentsék be a feltételezett mellékhatásokat a hatóság részére az V. függelékben található elérhetőségek valamelyikén keresztül.
4.9 Túladagolás
A szipavibart túladagolása esetén nem áll rendelkezésre specifikus kezelés. A klinikai vizsgálatok során a szipavibartot intravénásan legfeljebb 1200 mg-os dózisban alkalmazták dóziskorlátozó toxicitás nélkül.
5. FARMAKOLÓGIAI TULAJDONSÁGOK
5.1 Farmakodinámiás tulajdonságok
Farmakoterápiás csoport: Immunszérumok és immunglobulinok, antivirális monoklonális antitestek, ATC kód: J06BD09 Hatásmechanizmus A szipavibart egy rekombináns, humán IgG1 monoklonális antitest, amely passzív immunizációt biztosít azáltal, hogy kötődik a SARS-CoV-2 tüskefehérjéjének receptorkötő doménjéhez (RBD). A szipavibart hosszú hatású; az antitest felezési idejét megnyújtó (YTE), és az antitest effektor funkcióját és a betegség antitest-dependens súlyosbodásának potenciális kockázatát csökkentő (TM) aminosavszubsztitúciókat tartalmaz. A szipavibart a SARS-CoV-2 tüskefehérjéjének receptorkötő doménjéhez (BA.2) kötődik, 20,95 pM-os KD egyensúlyi disszociációs állandó mellett, és gátolja a receptorkötő domén humán ACE2-receptorhoz történő kötődését. Ez a vírusbejutás blokkolását eredményezi. Antivirális aktivitás Egy SARS-CoV-2 pszeudovírus neutralizáló vizsgálatban a szipavibartnak direkt neutralizáló vírusellenes aktivitása volt.
Antivirális rezisztencia A variánsok neutralizációs érzékenységének értékelése folyamatban van a globális surveillance-en keresztül azonosított variánsok, illetve a szipavibarttal kezelt résztvevők esetében. A szipavibart SARS-CoV-2 variáns pszeudovírusokkal szembeni neutralizáló aktivitását a 2. táblázat mutatja.
2. táblázat A szipavibart SARS-CoV-2 variáns pszeudovírusok elleni neutralizációs adatai
Érzékenység- IC50
Vírusvonal tüskefehérje- csökkenés
(ng/ml)
szubsztitúcióval (szorzótényez
Jellegzetes, vizsgált RBD- a
ő)
szubsztitúciók
Pango WHO
b
vírusvonal jelzés Pszeudovírus
(eredet)
T19I:del24-26:A27S:G142D: V213G:G339D:S371F:S373P: S375F:T376A:D405N:R408S: BA.2 Omikron K417N:N440K:S477N:T478K: 0,8 10,7 (Több ország) BA.2 E484A:Q493R:Q498R:N501Y: Y505H:D614G:H655Y:N679K: P681H:N764K:D796Y:Q954H: N969K T19I:del24-26:A27S:del69-70: G142D:V213G:G339D: S371F:S373P:S375F:T376A: BA.4/5 Omikron D405N:R408S:K417N:N440K: 0,4 4,7 (Több ország) BA.4/5 L452R:S477N:T478K:E484A:F 486V:Q498R:N501Y:Y505H: D614G:H655Y:N679K:P681H: N764K:D796Y:Q954H:N969K T19I:del24-26:A27S:del69-70: G142D:V213G:G339D: S371F:S373P:S375F:T376A: D405N:R408S:K417N:N440K: BQ.1 Omikron K444T:L452R:N460K:S477N: 0,9 11,6 (Nigéria) BQ.1 T478K:E484A:F486V:Q498R: N501Y:Y505H:D614G:H655Y: N679K:P681H:N764K:D796Y: Q954H:N969K T19I:del24-26:A27S:del69-70: G142D:V213G:G339D: R346T:S371F:S373P:S375F: T376A:D405N:R408S:K417N: BQ.1.1 Omikron N440K:K444T:L452R:N460K: 0,7 9,2 (Több ország) BQ.1.1 S477N:T478K:E484A:F486V: Q498R:N501Y:Y505H:D614G: H655Y:N679K:P681H:N764K: D796Y:Q954H:N969K
Érzékenység- IC50
Vírusvonal tüskefehérje- csökkenés
(ng/ml)
szubsztitúcióval (szorzótényez
Jellegzetes, vizsgált RBD- a
ő)
szubsztitúciók
Pango WHO
b
vírusvonal jelzés Pszeudovírus
(eredet)
T19I:del24-26:A27S:V83A: G142D: Y144-:H146Q:Q183E: V213E:G339H:R346T:L368I: S371F:S373P:S375F:T376A: XBB Omikron D405N:R408S:K417N:N440K: 0,3 3,8 (Több ország) XBB V445P:G446S:N460K:S477N: T478K:E484A:F486S:F490S: Q498R:N501Y:Y505H:D614G: H655Y:N679K:P681H:N764K: D796Y:Q954H:N969K T19I:del24-26:A27S:V83A: G142D: Y144-:H146Q:Q183E: V213E:G252V:G339H:R346T: L368I:S371F:S373P:S375F: XBB.1 Omikron T376A:D405N:R408S:K417N: 0,3 3,6 (Több ország) XBB.1 N440K:V445P:G446S:N460K: S477N:T478K:E484A:F486S: F490S:Q498R:N501Y:Y505H: D614G:H655Y:N679K:P681H: N764K:D796Y:Q954H:N969K T19I:L24S:del25-27:V83A: G142D:del144:H146Q:Q183E: V213E:G252V:G339H:R346T: L368I:S371F:S373P:S375F: XBB.1.5/XBB. Omikron T376A:D405N:R408S:K417N: 1.9 XBB.1.5/ 0,4 5,8 N440K:V445P:G446S:N460K: (Több ország) XBB.1.9 S477N:T478K:E484A:S486P: F490S:Q498R:N501Y:Y505H: D614G:H655Y:N679K:P681H: N764K:D796Y:Q954H:N969K T19I:del24-26:A27S:V83A: G142D: Y144-:H146Q:E180V: Q183E:V213E:G252V:G339H: R346T:L368I:S371F:S373P: S375F:T376A:D405N:R408S: XBB.1.16 Omikron K417N:N440K:V445P:G446S: 0,1 1,3 (India) XBB.1.16 N460K:S477N:T478R,E484A: F486P:F490S:Q498R:N501Y :Y505H:D614G:H655Y:N679K :P681H:N764K:D796Y:Q954H :N969
Érzékenység- IC50
Vírusvonal tüskefehérje- csökkenés
(ng/ml)
szubsztitúcióval (szorzótényez
Jellegzetes, vizsgált RBD- a
ő)
szubsztitúciók
Pango WHO
b
vírusvonal jelzés Pszeudovírus
(eredet)
T19I:L24-:P25-:P26-:A27S: V83A:G142D:Y144-:H146Q: Q183E:V213E:D253G:G339H: R346T:L368I:S371F:S373P: S375F:T376A:D405N:R408S: XBB.2.3 Omikron K417N:N440K:V445P:G446S: 0,3 3,4 (Több ország) XBB.2.3 N460K:S477N:T478K:E484A: F486P:F490S:Q498R:N501Y: Y505H:P521S:D614G:H655Y: N679K:P681H:N764K:D796Y: Q954H:N969K XBB.1.5.10/E Omikron c G.5 XBB.1.5. XBB.1.5 + F456L > 50-szeres > 1000 (Több ország) 10/EG.5 EG.5.1 Omikron c XBB.1.5 + Q52H + F456L > 50-szeres > 1000 (Több ország) EG.5.1 T19I:R21T:L24-:P25-:P26-: A27S:S50L:H69-:V70-: V127F:G142D:Y144-:F157S: R158G:N211-:L212I:V213G: L216F:H245N:A264D:I332V: G339H: K356T:S371F:S373P: d S375F:T376A:R403K:D405N: BA.2.86 Omikron R408S:K417N:N440K:V445H: 0,3 3,8 (Több ország) BA.2.86 G446S:N450D:L452W:N460K: S477N:T478K:N481K:V483-:E 484K:F486P:Q498R:N501Y: Y505H:E554K:A570V:D614G: P621S:H655Y:I670V:N679K: P681R:N764K:D796Y:S939F: Q954H:N969K:P1143L T19I:R21T:L24-:P25-:P26-: A27S:S50L:H69-:V70-:V127F: G142D:Y144-:F157S:R158G: N211-:L212I:V213G: L216F: H245N:A264D:I332V:G339H: K356T:S371F:S373P:S375F: T376A:R403K:D405N:R408S: JN.1 Omikron K417N:N440K:V445H:G446S: 6,2 83,1 (Több ország) JN.1 N450D:L452W:L455S:N460K: S477N:T478K:N481K:V483-:E 484K:F486P:Q498R: N501Y:Y505H:E554K:A570V: D614G:P621S:H655Y:I670V: N679K:P681R:N764K:D796Y: S939F:Q954H:N969K:P1143L
Érzékenység- IC50
Vírusvonal tüskefehérje- csökkenés
(ng/ml)
szubsztitúcióval (szorzótényez
Jellegzetes, vizsgált RBD- a
ő)
szubsztitúciók
Pango WHO
b
vírusvonal jelzés Pszeudovírus
(eredet)
KP.2, KP.3, c c,e LB.1, KP.3.1.1 Többféle Meghatározó mutáció F456L > 50-szeres > 1000 (Több ország)
a A csökkent in vitro hatékonysági tartomány többféle, egyidejűleg előforduló szubsztitúció és/vagy kutatási minőségű teszteket alkalmazó eltérő vizsgáló laboratóriumok esetén; a maximális inhibíció felét előidéző koncentráció (IC50) – azaz a monoklonális antitest azon koncentrációjának, amely szükséges a fertőzések számának 50%-os csökkenéséhez az ősi referenciatörzshöz (Wuhan D614G) képest – átlagos változása (szorzótényező). b A pszeudovírusok expresszálják a teljes SARS-CoV-2 variáns tüskefehérjét és individuális, jellegzetes tüskefehérje szubsztitúciókat. c A szipavibart ezzel a variánssal szemben hatástalan. d A BA.2.86 magában foglalja a BA.2.86, a BA.2.86.1, a JN.2 és a JN.3 vírusvonalakat, amelyek azonos SARS-CoV-2 tüskefehérje szekvenciát tartalmaznak. e A feltételezett IC50 az F456L mutáció variánsban való jelenlétén alapul. Immunogenitás A kezelés következtében kialakuló, gyógyszerellenes antitesteket (anti-drug antibodies – ADA) nem gyakran (0,8% [5/611]) mutattak ki az értékelhető ADA-adatokkal rendelkező résztvevőknél. Nem észleltek arra utaló bizonyítékot, hogy a gyógyszerellenes antitestek hatást gyakorolnának a farmakokinetikai tulajdonságokra, a hatásosságra vagy a biztonságosságra. Ugyanakkor az adatok még mindig korlátozott mennyiségben állnak rendelkezésre. Klinikai hatásosság SUPERNOVA eredeti vizsgálat, fő kohorsz A SUPERNOVA eredeti vizsgálat, fő kohorsz egy III. fázisú, randomizált (1:1), kettős vak, komparátor-kontrollos klinikai vizsgálat, melyben a szipavibartot immunkompromittált felnőtteknél és ≥12 éves gyermekeknél és serdülőknél vizsgálták a COVID-19 pre-expozíciós profilaxisában. Ez a vizsgálat 2023. márciusában kezdődött, és az elsődleges elemzés 2024. áprilisában történt abban az időszakban, amikor többféle vírusvariáns, köztük érzékeny és nem érzékeny vírusvariánsok is terjedtek. A végső elemzés 2025. júniusában történt, az összes résztvevő vizsgálatának befejezését követően. Összesen 1669 felnőttet és ≥12 éves, legalább 40 kg testtömegű gyermeket és serdülőt randomizáltak egyetlen 300 mg-os dózis szipavibart intramuscularis injekcióként történő beadására, 1666 főt pedig komparátor (300 mg tixagevimab + 300 mg cilgavimab vagy placebo) alkalmazására. A résztvevők egy második, 300 mg-os dózis szipavibartot vagy placebót kaptak 6 hónappal a kezdő dózis után. A vizsgálatból kizárták azokat a résztvevőket, akik COVID-19 elleni védőoltást kaptak, vagy akik anamnézisében laboratóriumilag vagy gyorsteszttel igazolt SARS-CoV-2-fertőzés szerepel az első vizit előtti 3 hónapban. Az időközi analíziskor a második dózist követően a medián követési idő 61 nap volt (tartomány: 1–180 nap).
A kiindulási demográfiai jellemzők hasonlóak voltak a szipavibart és a komparátor terápiás karokon. A medián életkor 60 év volt (36,3%-uk volt 65 éves vagy idősebb, 15 résztvevő volt 12 éves vagy idősebb, de 18 évesnél fiatalabb[közülük 8 kapott szipavibartot]), a résztvevők 56,8%-a volt nő, 74,1% volt kaukázusi, 6,5% volt ázsiai, 12,1% volt feketebőrű/afro-amerikai, és 21,5% volt spanyolajkú/latinó. Minden résztvevőnél fennállt legalább egy, az immunrendszer legyengülését okozó klinikai állapot, a teljesség igénye nélkül:
| • | immunszuppresszív gyógyszerek szedése (74,3%), |
| • | hematológiai malignitás (15,3%), |
| • | közepesen súlyos/súlyos, másodlagos immundeficienciák (elsősorban hemodialízis) (15,1%), |
| • | szolid szerv transzplantációja (14,2%), |
| • | egy éven belüli B-sejtdepléciós kezelés (13,3%), |
| • | szolid, rosszindulatú tumor, és annak folyamatban lévő kezelése (3,4%), |
| • | haemopoeticus-őssejt-transzplantáció (2,0%), |
| • | közepesen súlyos/súlyos primer immundeficienciák (1,6%), |
| • | előrehaladott vagy kezeletlen HIV-fertőzés (1,1%) és |
| • | kiméra-antigénreceptor-T-sejtes terápia (0,3%). |
A vizsgálat részét képezték kettős, elsődleges hatásossági végpontok, a szipavibart hatásosságának összehasonlítására egy komparátoréval a tünetekkel járó COVID-19 megelőzésében, amelyet (1) bármilyen SARS-CoV-2 variáns okozott, legfeljebb 181 nappal az utolsó dózis után, és amelyet RT-PCR-ral megerősítettek, valamint (2) amely doménazonos variánsoknak tulajdonítható (olyan variánsok, amelyek a vírus szekvenálási adatok alapján nem tartalmazzák az F456L mutációt, és várhatóan érzékenyek a szipavibartra), legfeljebb 181 nappal az utolsó dózis után, és amelyet RT-PCR-ral megerősítettek. A kettős elsődleges végpontok mindegyike esetén szuperioritási tesztet végeztek, hogy összehasonlítsák a terápiás karok között a tünetekkel járó COVID-19 relatív kockázatát. A 3. táblázat mutatja a relatív kockázat csökkenését abban az esetben, ha az eseményeket a COVID-19 elleni védőoltások/gyógyszerelés alkalmazásától vagy a titkosított besorolás feloldásától függetlenül számolták.
3. táblázat A tünetekkel járó COVID-19 relatív kockázatának csökkenése az elsődleges elemzés
alapján
N Események száma, Relatív kockázat csökkenése, %
b
n (%) (CI)
Általános elsődleges hatásossági végpont az adagolás utáni
6 hónapban
29,9% (95%-os CI: 13,4; 43,3) Szipavibart 1649 151 (9,2%)
a Komparátor 1631 207 (12,7%)
Doménazonos variánsra vonatkozó elsődleges hatásossági
végpont az adagolás utáni 6 hónapban
35,3% (95%-os CI: 12,7; 52,0) Szipavibart 1649 72 (4,4%)
a Komparátor 1631 108 (6,6%)
CI = konfidenciaintervallum; N = az elemzésben részt vevők száma. a A komparátor vagy a tixagevimab + cilgavimab, vagy a placebo volt. b Multiplicitásra nem korrigálva. A végső elemzésben a szipavibart 22,1%-os (95%-os CI: 7,1; 34,7) összesített kockázatcsökkenést mutatott a 300 mg-os intramuscularis dózis beadását követő 6 hónapos időszakban, minden variáns esetében (229/1649 [13,9%] esemény a szipavibart karban, szemben a komparátor karban 281/1631 [17,2%]). A párosított, nem F456L elemzésben a szipavibart 32,4%-os (95%-os CI: 9,4; 49,5) összesített kockázatcsökkenést mutatott a 300 mg-os intramuscularis dózis beadását követő 6 hónapos időszakban (78/1649 [4,7%] esemény a szipavibart karban, szemben 112/1631 [6,9%] a komparátor karban). A második dózis utáni medián követési idő 267 nap volt (tartomány: 5–358 nap).
Gyermekek és serdülők Az Európai Gyógyszerügynökség a gyermekek és serdülők esetén egy vagy több korosztálynál halasztást engedélyez a szipavibart vizsgálati eredményeinek benyújtási kötelezettségét illetően a COVID-19-betegség pre-expozíciós profilaxisa esetén (lásd 4.2 pont, gyermekgyógyászati alkalmazásra vonatkozó információk).
5.2 Farmakokinetikai tulajdonságok
Egyszeri dózis után a szipavibart a dózis növekedésével a dózissal megközelítőleg arányos szérumexpozíció-növekedést mutatott a 300 mg – 600 mg közötti tartományban intramuscularis injekció vagy 300 mg – 1200 mg közötti tartományban intravénás infúzió esetén. Felszívódás Egyszeri 300 mg-os, a comb anterolateralis oldalába adott intramuscularis szipavibart-dózis után a szipavibart maximális szérumkoncentrációjának (Cmax) mértani átlaga (mértani variációs koefficiens [CV%]) 49,7 μg/ml (26,8%) volt. A Cmax eléréséhez szükséges medián időtartam (tartomány) 7,1 nap (3,0; 53) volt. A szipavibart abszolút biohasznosulása a comb anterolateralis oldalába történő 300 mg intramuscularis beadás után 61,6% volt. Az első és a második 300 mg-os szipavibart-dózisnak a comb anterolateralis oldalába történő intramuscularis beadása után a szipavibart szérumkoncentrációjának mértani átlaga (CV%) az adagolást követően egy hónappal az első dózis esetében 30,1 μg/ml (35,9%), a második dózis esetében 33,0 μg/ml (50,8%) volt. A dózisokat 6 hónap különbséggel adták be. Egyszeri 300 mg és 1200 mg szipavibart infúziója után (infúziós sebesség: 50 mg/perc) a szipavibart szérumkoncentrációjának mértani átlaga (CV%) 20 perccel az infúzió után a 300 mg-os dózis esetében 101,6 μg/ml (11,5%), az 1200 mg-os dózis esetében 452,1 μg/ml (40,0%) volt. Eloszlás A szipavibart látszólagos eloszlási térfogatának mértani átlaga (CV%) 5,8 liter (16,8%) volt egyszeri 300 mg dózisnak a comb anterolateralis oldalába történő intramuscularis beadása után. A populációs farmakokinetikai analízis alapján a szipavibart becsült centrális eloszlási térfogata (relatív standard hiba – relative standard error, RSE%) 4,6 liter (1,3%), becsült perifériás eloszlási térfogata pedig 0,4 liter (19,6%) volt, intravénás alkalmazás után. Biotranszformáció A szipavibart katabolikus útvonalakon keresztül, az endogén IgG antitestekkel azonos módon, várhatóan kis peptidekké és komponens aminosavakká degradálódik. Elimináció Egyszeri 300 mg intramuscularis dózisnak a comb anterolateralis oldalába történő beadása után a szipavibart clearance-ének mértani átlaga (CV%) 0,052 liter/nap (43,3%) volt, és a szipavibart becsült, átlagos terminális eliminációs felezési ideje (standard deviáció) 81,5 (23,6) nap volt. A populációs farmakokinetikai analízis alapján a szipavibart becsült clearance-e (RSE%) intravénás alkalmazás után 0,044 liter/nap (0,9%) volt.
Különleges betegcsoportok Vesekárosodás A vesekárosodás hatását a szipavibart farmakokinetikájára specifikus vizsgálatok keretében nem vizsgálták. A szipavibart molekulatömege megközelítőleg 148 kDa, intakt formában várhatóan nem választódik ki a vizeletbe. A vesekárosodás várhatóan nem befolyásolja jelentősen a szipavibart-expozíciót. Ehhez hasonlóan, várhatóan a dialízisnek nincs hatása a farmakokinetikára. Májkárosodás A májkárosodás hatását a szipavibart farmakokinetikájára specifikus vizsgálatok keretében nem vizsgálták. A szipavibart várhatóan többféle szövetben is katabolizálódik, aminosavakká történő proteolitikus degradáción keresztül, és más fehérjék képződnek belőle, ezért a májkárosodás várhatóan nem befolyásolja a szipavibart farmakokinetikáját. Idősek A szipavibart-expozíció a ≥65 éves, idősebb felnőtteknél (n = 225) hasonló volt a fiatalabb, 18 – < 65 éves felnőttekéhez (n = 333). Gyermekek és serdülők Az ajánlott adagolási rend a 12 éves vagy annál idősebb és legalább 40 kg testtömegű gyermekeknél és serdülőknél várhatóan a felnőtteknél megfigyeltekhez hasonló szipavibart-szérumexpozíciót eredményez, mivel hasonló testtömegű felnőtt betegeket bevontak a klinikai vizsgálatokba. További különleges betegcsoportok A beteg neme, az életkor (12 – 85 éves), a rassz vagy az etnikai hovatartozás alapján nem voltak a szipavibart-szérumexpozícióban mutatkozó klinikailag jelentős különbségek.
5.3 A preklinikai biztonságossági vizsgálatok eredményei
Karcinogenitási, mutagenitási és reprodukciós toxicitási vizsgálatokat a szipavibarttal nem végeztek. A közönséges makákókkal végzett szöveti kötődési és ismételt adagolású dózistoxicitási vizsgálatokból – beleértve a farmakológiai biztonságossági és lokálistolerancia-vizsgálatokat is – származó nem klinikai jellegű adatok azt igazolták, hogy a készítmény alkalmazásakor humán vonatkozásban különleges kockázat nem várható.
6. GYÓGYSZERÉSZETI JELLEMZŐK
6.1 Segédanyagok felsorolása
hisztidin hisztidin-monohidroklorid arginin-hidroklorid poliszorbát 80 (E 433) injekcióhoz való víz
6.2 Inkompatibilitások
Kompatibilitási vizsgálatok hiányában ez a gyógyszer kizárólag a 6.6 pontban felsorolt gyógyszerekkel keverhető.
6.3 Felhasználhatósági időtartam
Bontatlan injekciós üveg 30 hónap A felhasználásra kész, előkészített fecskendők és előkészített infúziós zsákok stabilitása Felhasználásra kész állapotban a gyógyszer kémiai és fizikai stabilitása 2 °C – 8 °C-on 24 órán át, valamint legfeljebb 25 °C-on 4 órán át igazolt. Mikrobiológiai szempontból, hacsak az elkészítés módszere nem zárja ki eleve a mikrobiológiai kontamináció kockázatát, a készítményt azonnal fel kell használni. Ha nem kerül azonnal felhasználásra, akkor a felhasználásra kész állapotban történő tárolás idejéért és annak körülményeiért a felhasználó a felelős, de az normális esetben 2 °C – 8 °C között sem lehet hosszabb mint 24 óra, valamint legfeljebb 25 °C-on sem lehet hosszabb mint 4 óra, kivéve, ha az elkészítés ellenőrzötten és validáltan aszeptikus körülmények között történt.
6.4 Különleges tárolási előírások
Hűtőszekrényben (2 °C – 8 °C) tárolandó. Nem fagyasztható! Ne rázza fel! A fénytől való védelem érdekében az injekciós üveget tartsa a dobozában. Az előkészített fecskendő és előkészített infúziós zsák tárolására vonatkozó előírásokat lásd a 6.3 pontban.
6.5 Csomagolás típusa és kiszerelése
2 ml oldatos injekció/infúzió klórbutil elasztomer dugóval és világoszöld, lepattintható alumínium kupakkal ellátott, átlátszó injekciós üvegben. 1 darab injekciós üveget tartalmazó kiszerelés.
6.6 A megsemmisítésre vonatkozó különleges óvintézkedések és egyéb, a készítmény
kezelésével kapcsolatos információk
A KAVIGALE egyadagos injekciós üvegben kerül forgalomba. A KAVIGALE beadható intramuscularis injekció formájában; vagy intravénás infúzió formájában, 9 mg/ml-es (0,9%-os) nátrium-klorid oldatos injekciót vagy 50 mg/ml-es (5%-os) glükóz oldatos injekciót tartalmazó infúziós zsák vagy fecskendős gyógyszeradagoló pumpa segítségével. Az oldatos injekciót/infúziót aszeptikus technikát alkalmazva, egészségügyi szakembernek kell elkészítenie és beadnia az alábbiak szerint: Az oldat elkészítése beadás előtt 1. Vegye ki az injekciós üveget a hűtött tárolóból. 2. Szemrevételezéssel ellenőrizze az injekciós üveget, hogy nem tartalmaz-e szemcsés anyagot, vagy nem színeződött-e el. Az oldat átlátszó vagy opálos, színtelen vagy halványsárga. Ha az oldat zavaros, elszíneződött vagy látható részecskéket tartalmaz, az injekciós üveget meg kell semmisíteni. Ne rázza fel az injekciós üveget!
Az előkészített fecskendő és előkészített infúziós zsák tárolására vonatkozó előírásokat lásd a 6.3 pontban. Intramuscularis injekció 1. Szívjon fel az injekciós üvegből 2 ml-t egy fecskendőbe. 2. Adja be az intramuscularis injekciót a comb anterolateralis oldalába. Intravénás infúzió – infúziós zsák vagy fecskendős gyógyszeradagoló pumpa Az oldat elkészítése 1. Szívjon fel 2 ml-t az injekciós üvegből, és juttassa be egy 50 ml-es vagy egy 100 ml-es infúziós zsákba, amely 9 mg/ml-es (0,9%-os) nátrium-klorid oldatos injekciót vagy 50 mg/ml-es (5%-os) glükóz oldatos injekciót tartalmaz, vagy adja be azt egy fecskendős gyógyszeradagoló pumpa segítségével (lásd alább). 2. Az oldat nem fagyasztható és ne rázza fel! Beadás – infúziós zsák 1. Ne adjon egyidejűleg más gyógyszereket ugyanazon az infúziós szereléken keresztül. 2. Az infúziós oldatot infúziós pumpa vagy gravitációs infúzió útján, egy steril, alacsony fehérjekötésű, 0,2 vagy 0,22 mikronos beépített szűrővel ellátott infúziós szereléken keresztül adja be intravénásan, megközelítőleg 20 perc alatt. 3. Amint az infúzió beadása befejeződött, a megfelelő mennyiségű dózis bevitelének biztosítása érdekében, az infúziós szereléket elegendő mennyiségű, 9 mg/ml-es (0,9%-os) nátrium-klorid oldatos injekcióval vagy 50 mg/ml-es (5%-os) glükóz oldatos injekcióval át kell mosni. Beadás – fecskendős gyógyszeradagoló pumpa 1. Adjon be 2 ml-t (300 mg) hígítatlan intravénás infúzió formájában egy fecskendős gyógyszeradagoló pumpa segítségével, legalább 6 percen keresztül. 2. Miután a fecskendő teljes tartalma beadásra került, a megfelelő mennyiségű dózis bevitelének biztosítása érdekében, az infúziós szereléket elegendő mennyiségű, 9 mg/ml-es (0,9%-os) nátrium-klorid oldatos injekcióval vagy 50 mg/ml-es (5%-os) glükóz oldatos injekcióval át kell mosni. Megsemmisítés Bármilyen fel nem használt gyógyszer, illetve hulladékanyag megsemmisítését a gyógyszerekre vonatkozó előírások szerint kell végrehajtani.
7. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY JOGOSULTJA
AstraZeneca AB SE-151 85 Södertälje Svédország
8. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY SZÁMA(I)
EU/1/24/1900/001
9. A FORGALOMBAHOZATALI ENGEDÉLY ELSŐ KIADÁSÁNAK /
MEGÚJÍTÁSÁNAK DÁTUMA
A forgalomba hozatali engedély első kiadásának dátuma: 2025. január 20.
10. A SZÖVEG ELLENŐRZÉSÉNEK DÁTUMA
A gyógyszerről részletes információ az Európai Gyógyszerügynökség internetes honlapján (https://www.ema.europa.eu) található.