Ez a gyógyszer fokozott felügyelet alatt áll, melylehetővé teszi az új gyógyszerbiztonsági információk gyors azonosítását. Az egészségügyi szakembereketarra kérjük, hogy jelentsenek bármilyen feltételezett mellékhatást. A mellékhatások jelentésének módjairól a 4.8pontban kaphatnak további tájékoztatást.

1. A GYÓGYSZER NEVE

Lumoxiti1mg por koncentrátumhozés oldat oldatos infúzióhoz

2. MINŐSÉGI ÉS MENNYISÉGI ÖSSZETÉTEL

1 n

mg moxetumomab-pazudotoxot tartalmaz apor koncentrátumhoz,injekciós üvegenként. ű

z

I s

njekcióhoz való vízzel történőfeloldásután a végkoncentráció1mg/ml moxetumomab-pgazudotox injekciós üvegenként. e

A m

moxetumomab-pazudotoxot rekombináns DNS-technológiával állítják elő Esceherichia coli sejttenyészetből. ly

A é

segédanyagok teljes listáját lásd a 6.1pontban. d

e

g

3 n

. GYÓGYSZERFORMA e

Por koncentrátumhoz és oldat oldatos infúzióhoz. ta

a

Por koncentrátumhoz: fehér vagy törtfehér, liofilizált zpor.

O h

ldat(stabilizáló): színtelen vagy halványsárga, tiszta, pH:6,0 kémhatású oldat.

a

b

4 m

. KLINIKAI JELLEMZŐK o

l

4 a

.1 Terápiás javallatok g

A fo

Lumoxitimonoterápiába n, hajas sejtes leukémiában (HSL) szenvedő, relabáló vagy kezelésre refrakter felnőtt betegek krezelésére javallott, akiklegalább két korábbi szisztémás terápiátkaptak, egy

p e

urin-nukleozid analózggal (PNA) végzettkezelést isideértve.

s

4 y

.2 Adagolágs és alkalmazás

A kezelést ya daganatellenes gyógyszerek alkalmazásában jártas orvosnak kell elkezdenie és

f g

elügye lnie.

Adagolás A Lumoxitiajánlottdózisa 0,04mg/ttkg intravénás infúzióban 30perc alatt beadva, 28napos kezelési ciklusok 1., 3. és 5.napján. A kezeléslegfeljebb 6ciklusidőtartamáig, vagy a betegség progressziójáig, vagy elfogadhatatlan mértékű toxicitásigfolytatható. A kezelés az orvos megítélése szerint felfüggeszthető, amennyiben 6ciklusteljesítéseelőtt minimális reziduális betegség (minimal residual disease, MRD) mentes teljes választ (complete response, CR) sikerült elérni.

Hidrálás 50kg-nál nagyobbtesttömegűbetegeknél 1l izotóniás oldatot(pl. 50mg/ml [5%] koncentrációjú dextróz és 9 mg/ml [0,9%] koncentrációjú nátrium-klorid vagy 4,5mg/ml [0,45%]koncentrációjú nátrium-klorid injekcióhoz való oldat)kellalkalmazni, intravénásan, 2-4óra alattbeadva, minden

Lumoxitiinfúzió alkalmazása előtt és után. Az 50kg-nál kisebb testtömegűbetegeknek 0,5l oldat beadása szükséges.

A betegek megfelelő hidrálásához minden 28napos ciklus 1-8. napján 24óránként 3l folyadékbevitel ajánlott. Az 50kg-nál kisebb testtömegűbetegeknek naponta 2l folyadékbevitel ajánlott.

A folyadéktúlterhelés elkerülése érdekébena folyadékegyensúly monitorozása szükséges (lásd 4.4 pont).

Premedikáció Minden egyes Lumoxitiinfúzió beadása előtt 30-90perccel egy orális antihisztamint(pl. hidroxizin vagy difenhidramin), egy antipiretikumot(pl. paracetamol) és egy hisztamin-2-receptor antagonistát (pl. ranitidin, famotidinvagy cimetidin) tartalmazó premedikációt kellalkalmazni. t

n

A ű

mennyiben súlyos, infúzióval összefüggőreakció lép fel, a további utasításokat lásd a 4.4pozntban.

s

D g

ózismódosítások e Az alábbiakban ismertetett mellékhatások kezelése érdekében a Lumoxiti-kezelést feml kell függeszteni és/vagy abba kell hagyni.

e

A ly

haemolyticus uraemiás szindróma (HUS) és a kapilláris szivárgás szindróéma (capillary leak szindróma, CLS)azonosítása a klinikai megjelenés alapján történik (lásd d1.táblázat).

e

1 g

.táblázatHUS ésCLSmonitorozása n

H e

US i CLS

M l

inden infúzió előtt ellenőrizendő: aMinden infúzió előtt ellenőrizendő:  Hemoglobinszint t  Testtömeg

 a

M Trombocitaszám z  Vérnyomás

onitorozási  o

Szérumkreatininszintje  Albuminszintje

paraméter  h

LDH(laktát-dehidrogenáz enzim szintje) a

 b

Indirekt bilirubinszintje

H m

US diagnózisa meogfontolandó, ha:  Ha a ciklus 1. napjától a

 l

A hemoglobianszint 1g/dl értékkel	testtömeg-növekedés ≥10% és a
csökkent vgag3y a trombocitaszám	beteg hypotoniás, azonnal ellenőrizni
<25000/mrm az alapbetegséggel	kell, hogy fennáll-eperifériás

n fo

em összefüggően, és oedema, hypoalbuminaemia és r légzési tünetek, beleértvea  2e. fokozatú zkreatininszint-növekedés (a légszomjat és a köhögést. s kiindulási értékvagy a normál  Ha a CLS feltételezhető, ellenőrizni

Értékelés y é

g rték felső határának kell az oxigénszaturáció csökkenését ó 1,5-3-szorosa). és igazolni kell a pulmonalis oedema y Ha a fentiek alapján a HUS és/vagy a szerózus folyadékgyülem

g f

eltételezhető, azonnal ellenőrizni kell meglétét. A a vér LDH-és indirekt bilirubinszintjét, valamint a schistocyták jelenlétét a vérkenetben a hemolízisigazolására.

Haemolyticusuraemiás szindróma(HUS)

1. vagy magasabb fokozatú HUS esetén a betegek megfelelő szupportívkezelésérőlés

folyadékpótlásrólgondoskodni kell, a vérkémiai paraméterek, a teljes vérkép és vesefunkció (beleértve a szérum kreatininszintjénekés/vagy eGFR értékének monitorozását) az állapot rendeződéséig történő monitorozása mellett (lásd 4.4pont).

2. táblázatA HUS fokozataiés kezelési irányelve

HUS fokozat A Lumoxitiadagolása

Abeadás elhalasztásaa hemolízis és a

2. fokozat	szérum kreatininszintjének1. fokozatnak
Bizonyított vörösvérsejt-pusztulás (schistocytosis)	megfelelő vagy kiindulási értékig történő
és enyhe fokú vesekárosodásklinikai	csökkenéséig.
következmények nélkül	Ismételtelőfordulás esetén a

Lumoxiti-kezelésleállítása.

3. fokozat

Klinikai következményekkel járó laboratóriumi eredmények (pl. progresszív veseelégtelenséggel járó hemolízis, petechiák) L t umoxiti-kezelésleállítása.

4. fokozat n

Életveszélyes következmények (pl. központi ű

i z

degrendszeri vérzés vagy thrombosis/embólia vagy s veseelégtelenség) g A mellékhatások fokának besorolása a National Cancer Institute nemkívánatos eseményekre voneatkozó általános terminológiai kritériumainak 4.03-as változata (Common Terminology Criteria for Adverse Emvents, NCI CTCAE version 4.03) alapján történt. e

Kapilláris szivárgás szindróma(CLS) é

1. vagy magasabb fokozatú CLS esetén a betegek megfelelő szupportívkdezeléséről gondoskodni kell,

b e

eleértve a per osvagy intravénásan alkalmazottkortikoszteroid-kezgelést, a testtömeg, az albuminszint és a vérnyomás monitorozása mellett, az állapot rendneződéséig (lásd 4.4pont).

e

3 li

. táblázatA CLS fokozatai és kezelési irányelve a

C t

LS fokozat a A Lumoxitiadagolása

1. fokozat zA beadás elhalasztásaa tünetek

T o

üneteket okoz; beavatkozás indokolt h megszűnéséig.

3. fokozat

S a

úlyos tünetek; beavatkozás indokolt b

1. fokozat m Lumoxiti-kezelésleállítása.

Életveszélyes következmények; sürgloős beavatkozás indokolt a A mellékhatások fokának besorolársag a National Cancer Institute nemkívánatos eseményekre vonatkozó általános terminológiai kritériumainak 4.0o3-as változata (Common Terminology Criteria for Adverse Events, NCI CTCAE version 4.03) alapján történt. f

E e

melkedettkreatininszzint Azon betegeknél, askik kiindulási szérum kreatininszintje a normál tartományban van, 2. vagy

m y

agasabb fokogzatú (a kiindulási értékvagy a normálérték felső határának 1,5-szeresét meghaladó) kreatininszinót-növekedés esetén a beadást elkellhalasztani. A Lumoxitialkalmazását folytatni lehet, ha a kreatinyinszint-növekedéslegalább 1. fokozatúra (a kiindulási értéketvagy a normál értékfelső

h g

atárát legfeljebb 1,5-szeresen meghaladó érték) javult.

Azon betegeknél, akik kiindulási szérum kreatininszintje 1. vagy 2. fokozatú, a beadástel kell halasztania kreatininszint 3. vagy magasabb fokozatúra (kiindulási értéketvagy a normál érték felső határát több mint 3-szorosan meghaladó) növekedése esetén. ALumoxitialkalmazását folytatni lehet, ha a kreatininszint a kiindulási vagy annál alacsonyabb fokozatúra csökkent.

További monitorozási és értékelési információkért lásd a 4.4pontot.

Különleges betegcsoportok

Idősek

Az időseknél (≥65éves) nem szükséges a dózis módosítása (lásd Vesefunkciómonitorozása a 4.4 pontban, és Idősek a 4.8 és 5.1pontokban).

Vesekárosodás Enyhe vesekárosodásban szenvedő betegeknél nincs szükség a Lumoxitidózismódosítására. A moxetumomab-pazudotox közepesen súlyosvesekárosodásban szenvedőbetegeknéltörténő alkalmazására vonatkozóan az adatokkorlátozottak. Súlyos vesekárosodásban szenvedőbetegeknél a moxetumomab-pazudotoxot nem vizsgálták (lásd Vesefunkció monitorozásaa 4.4pontban).

Májkárosodás Enyhe májkárosodásban szenvedőbetegeknél nincs szükség a Lumoxitidózismódosítására. Közepesen súlyosvagy súlyos májkárosodásban szenvedő betegeknél a moxetumomab-pazudotoxot

n t

em vizsgálták(lásd5.2pont). n

ű

Gyermekekés serdülők z

A s

Lumoxiti-nek 0-18 éves gyermekeknél és serdülőknél HSLkezeléseesetén nincs relevágns alkalmazása. e

A m

z alkalmazás módja e A Lumoxitiintravénásan alkalmazandó. ly

A hígított oldatot intravénás infúzióban, 30perc alattkell beadni, steril, adlacsony fehérjekötő-képességű, szerelékbe épített, 0,22mikrométeres pórusmgéretű szűrő alkalmazásával.

A n

beadást követően az infúziós szereléket 9 mg/ml (0,9%) konc entrációjú nátrium-klorid injekcióhoz való oldattal át kell mosni az infúzió sebességével megegyezől isebességgel. Ez biztosítja a teljes Lumoxitidózisbejuttatását. ta

a

A z

gyógyszer alkalmazás előtti feloldásáraés hígításoára vonatkozó utasításokat lásd a 6.6pontban.

4.3 Ellenjavallatok a

b

A készítmény hatóanyagával vagy a 6.1mpontban felsorolt bármely segédanyagával szembeni túlérzékenység. lo

a

4.4 Különleges figyelmeztetrégsek és az alkalmazással kapcsolatos óvintézkedések

N fo

yomonkövethetőség r A biológiai készítményeek nyomonkövethetőségének javítása érdekében, az alkalmazott készítmény nevét és gyártási tételzszámát egyértelműen kell feltüntetni.

s

H y

aemolyticusugraemiásszindróma (HUS) A Lumoxiti-ókezelésben részesülő betegeknél HUS-rólszámoltak be, amelyet a microangiopathiás

h y

aemolygticus anaemia, a thrombocytopenia és a progresszívveseelégtelenség hármas tünetegyüttese jelleme z(lásd4.8pont).

A Lumoxitialkalmazása kerülendő olyan betegeknél, akiknek kórtörténetében súlyos thromboticus microangiopathia (TMA) vagy HUS szerepel. A Lumoxiti-kezelés alatt profilaktikus céllal folyadékbevitel ajánlott(lásd 4.2pont). Az 1053-as vizsgálatbanazon betegek, akik trombocitaszáma 3 ≥100000/mm volt, kisdózisú acetilszalicilsavatkaptak minden 28napos ciklus 1-8. napján a veseelégtelenség kialakulásának megelőzésére.

A vérkémiai paramétereket és a teljes vérképet ellenőriznikell minden egyes dózis előtt és ahogy az a kezelés alatt klinikailag indokolt. A ciklus közepén is ajánlottellenőrzést végezni. Azon betegeknél, akiknél haemolyticus anaemia alakul ki, romlik vagy hirtelen thrombocytopenia lép fel, romlika vesefunkció, megemelkedik a bilirubin- és/vagy az LDH-szint és a perifériás vérkenetben lévő schistocytákalapján igazolt hemolízisáll fenn, megfontolandó a HUS diagnózisa (lásd4.2pont).

Amennyiben a HUS kezelése későn kezdődik, a dialízist igénylő, progresszív veseelégtelenség fokozott kockázatával életveszélyes állapotot idézhet elő. HUS gyanúja esetén a folyadékpótlást és a haemodinamikai paraméterek monitorozását is magába foglaló megfelelő szupportív kezelést kell kezdeni és amennyiben klinikai szempontból indokolt, meg kell fontolnia beteg hospitalizációját. 2. fokozatú HUS esetén a Lumoxiti-kezelést az állapot rendeződéséig fel kell függeszteni, míg 3. vagy magasabb fokozatú HUS esetén véglegesen le kell állítani a Lumoxiti-kezelést(lásd 4.2pont).

Kapilláris szivárgás szindróma (CLS) A Lumoxiti-kezelésben részesülő betegeknél CLS-rólszámoltak be, amelyet a hypoalbuminaemia, a hypotonia, a folyadéktúlterhelés és a hemokoncentráció tünetei jellemeznek(lásd 4.8pont).

M t

inden egyes Lumoxitiinfúzió beadása előtt, valamint amennyiben klinikai szempontból indokolnt, a kezelés alatt, ellenőrizni kell a beteg testtömegét és vérnyomását. A betegeknél a CLS jeleit és ű tüneteit, beleértve a testtömeg-növekedést (≥10% a jelenlegi ciklus 1. napjától), a hypotoniát,z a

p s

erifériás ödémát, a légszomjatvagy köhögést és a pulmonalis ödémátés/vagy szerózus g folyadékgyülemet, célzottan vizsgálni kell. Ezen túlmenően, a CLS azonosításában a köevetkező laboratóriumi paraméterekben bekövetkezett változások is segíthetnek: hypoalbuminmaemia, emelkedett hematokritérték, leukocytosis és thrombocytosis (lásd 4.2pont).

e

Amennyiben a kezelése későn kezdődik, a CLS életveszélyesállapotot idézéhet elő vagy halálos kimenetelűis lehet. A CLS jeleinek vagy tüneteinek megjelenése esetén ad betegnek azonnal orvoshoz kell fordulnia. CLS esetén a betegek megfelelő szupportív kezeléséről geondoskodni kell, beleértve az

e g

gyidejűper osvagy intravénás kortikoszteroid-kezelést ésamennnyiben klinikailag indokolt, a hospitalizációt. 2. fokozatú CLS esetén a Lumoxiti-kezelést az áellapot rendeződéséig fel kell függeszteni, míg 3. vagy magasabb fokozatú CLS esetén véglleigesen le kell állítani a Lumoxiti-kezelést (lásd 4.2pont). ta

a

Vesefunkció monitorozása z

A o

zon betegeknél, akiknél HUS lép fel, 65évesnéhlidősebbek, vagy már a kezelés elkezdésekor

v

esekárosodásban szenvednek, a Lumoxiti-keazelést követően a vesefunkció romlásának kockázata magasabb (lásd 4.8pont). Előzetesen fennálbló súlyos vesekárosodásban (kreatinin-clearance ≤29ml/perc) szenvedő betegeknél a Lummoxiti-kezelés nem ajánlott.

Minden egyes Lumoxitiinfúzió beaadása előtt, valamint amennyiben klinikai szempontból indokolt, a kezelés alatt, a vesefunkciót ellrengőriznikell. ALumoxitibeadásának elhalasztása szükséges, ha a beteg kreatininszintje 3. vagyo magasabb fokozatúra emelkedik, vagy a kiindulási értékhez képest 2

v f

agy több fokozattal romlrik (lásd 4.2pont).

I e

nfúzióval összefüggőz reakciók Amennyiben súlyyos, infúzióval összefüggő reakció lép fel, a Lumoxitiinfúzió alkalmazását meg kell szakítani és megg kell kezdeni a megfelelő kezelést. Az infúzió folyatása vagy a következő Lumoxiti infúzió(k) alkóalmazása előtt körülbelül 30perccel egy per osvagy intravénás kortikoszteroid

a y

lkalmazgása szükséges. Az infúzióval összefüggő reakciók kockázatának csökkentésére alkalmazandó premed ikációra vonatkozó információtlásd a 4.2pontban.

A Lumoxitinátriumot tartalmaz A készítmény kevesebb mint 1mmol (23 mg) nátriumot tartalmaz adagonként, azaz gyakorlatilag „nátriummentes”.

4.5 Gyógyszerkölcsönhatások és egyéb interakciók

Interakciós vizsgálatokat nem végeztek.A moxetumomab-pazudotox egy rekombináns immunotoxin, amely specifikusan kötődik a CD22+ B sejtekhez. A moxetumomab-pazudotox hatásmechanizmusa alapján farmakokinetikai vagy farmakodinámiásinterakció nem várható.

4.6 Termékenység, terhesség és szoptatás

Fogamzóképes nők/fogamzásgátlás Fogamzóképes nőkneka moxetumomab-pazudotoxkezelés alatt és az utolsó dózisután legalább 30napig hatékony fogamzásgátlást kellalkalmazniuk.

Terhesség A moxetumomab-pazudotox terhesség alatti alkalmazásának kockázatát értékelő humán vizsgálatból vagy állatokon végzett kísérletekből származó adat nem áll rendelkezésre. A moxetumomab-pazudotox hatásmechanizmusaés nem vemhes nősténymajmoknál megfigyelt mellékhatásai (beleértve a testtömegcsökkenést) alapján a moxetumomab-pazudotox terhes nőknél történő alkalmazása előreláthatóan maternalis és embriofoetalis toxicitást okozhat. A moxetumomab-pazudotox nem alkalmazhatóterhesség alatt, kivéve ha a kezelés várható előnye meghaladja a magzatra vonatkozó lehetséges kockázatot. t

n

S ű

zoptatás z Amoxetumomab-pazudotox humán anyatejbe történő kiválasztódásával, felszívódásával, azs anyatejjel

t g

áplált csecsemőre vagy az anyatej termelődésére gyakorolt hatásával kapcsolatban neme áll rendelkezésre információ. Az anyatejjel táplált csecsemőre nézve a kockázatot nem mlehet kizárni. El kell dönteni, hogy a szoptatást vagy a Lumoxiti-kezelést függesztik fel, figyelem be véve a szoptatás

e e

lőnyét a gyermekre nézve, valamint a terápia előnyét a nőre nézve. y

l

T é

ermékenység d A moxetumomab-pazudotox ivarérett majmoknak történő adagolását köevetően a szaporító szervek tömegében vagy hisztopatológiájában kóros elváltozásokat nem figyegltek meg. A humán

t n

ermékenységregyakorolt potenciális hatás direkt meghatározásáehoz nincsenek adatok (lásd 5.3pont).

4.7 A készítmény hatásai a gépjárművezetéshez és a tgaépek kezeléséhez szükséges képességekre

a

A Lumoxitinem vagy csak elhanyagolható mértékbenz befolyásolja a gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges képességeket. o

4 a

.8 Nemkívánatos hatások, mellékhatábsok

A m

biztonságossági profil összefoglalásoa

A l

Lumoxitibiztonságossági profiljaa a 80beteg bevonásával végzett 1053-as vizsgálat(III. fázisú vizsgálat)adatain alapul. g

A fo

leggyakoribb mellékhatá sok (≥20%) bármely fokozatot tekintve, az ödéma (52,5%), a hányinger

( r

35,0%), az infúzióval öesszefüggő reakciók (25,0%), a hypoalbuminaemia (21,3%) és az emelkedett transzamináz-szintekz (21,3%)voltak. A leggyakoribb 3. vagy 4. fokozatú mellékhatás a HUS volt (6,3%). s

g

A Lumoxiti-ókezelés végleges leállítását eredményező mellékhatások a betegek 10,0%-ánálfordultak

e y

lő. A Lugmoxiti-kezelés leállításához vezető leggyakoribb mellékhatása HUS volt (5,0%). A leggyak rabban a beadás elhalasztásáteredményező mellékhatás az emelkedett szérum kreatininszint

v A

olt (2,5%).

A mellékhatások táblázatos felsorolása A mellékhatások MedDRA szervrendszeri kategóriánként vannak felsorolva. Az egyes szervrendszeri kategóriákon belül a mellékhatások gyakoriság szerintkerültek felsorolásra, elsőként a leggyakrabban előforduló mellékhatás feltüntetésével. Az egyes gyakorisági kategóriákon belül a mellékhatások csökkenő súlyosság szerintkerülnek megadásra.Minden egyes mellékhatás esetén a megfelelő gyakorisági kategória meghatározása az alábbi: nagyon gyakori (≥1/10), gyakori (≥1/100 -<1/10), nem gyakori (≥1/1000 -<1/100), ritka (≥1/10000 -<1/1000), nagyon ritka (<1/10000) és nem ismert (a gyakoriság a rendelkezésre álló adatokból nem állapítható meg).

4.táblázatGyógyszermellékhatások a Lumoxiti-vel kezelt HSL-ben szenvedő betegeknél (n=80)

MedDRA szervrendszer- Mellékhatások Gyakorisági kategória

osztály

Vérképzőszervi és Haemolyticusuraemiás Gyakori nyirokrendszeri betegségek és szindróma tünetek

a Anyagcsere-és táplálkozási Hypoalbuminaemia Nagyon gyakori betegségek és tünetek Érbetegségek és tünetek Kapilláris szivárgás szindróma Gyakori Emésztőrendszeri betegségek Hányinger Nagyon gyakori és tünetek Á b t ltalános tünetek, az Ödéma Nagyon gyakori n alkalmazás helyén fellépő ű reakciók z

L s

aboratóriumi és egyéb Emelkedett c Nagyon gyakgori vizsgálatok eredményei transzamináz-szintek e Emelkedett kreatininszint a Nagyomn gyakori

v

érben e d Sérülés, mérgezés és a Infúzióval összefüggő reakció Nlyagyon gyakori beavatkozással kapcsolatos é szövődmények d

a e Hypoalbuminaemia: beleértve a „hypoalbuminaemia” és a „csökkent albumginszint a vérben” preferált kifejezéseket n b Ö e déma: beleértve a „perifériás ödéma”, az „ödéma”, a „lokalizált öid éma”, az „arcödéma”, a „periorbitalis ödéma” és a „perifériás duzzanat” összes preferált kifejezését l c a Emelkedett transzamináz-szintek: beleértve az „emelkedett asztpartát-aminotranszferázszint” és/vagy „emelkedett alanin-aminotranszferázszint” a

d z

Infúzióval összefüggő reakciók: beleértve minden, a vizosgáló által jelentett, vagy visszamenőlegesen meghatározott, 2 vagy több együttesen előfordulóese mhényt függetlenülezek kapcsolatától, mint a fejfájás, szédülés, hypotonia, myalgia, láz, hidegrázás, hányainger és/vagy hányás a vizsgálatigyógyszerrel végzett kezelés napján b

m

Kiválasztott mellékhatások leírása lo HUS a

A g

Lumoxiti-kezelésben részesürlő HSL-ben szenvedő betegek 1053-as vizsgálatábana betegek 8,8%ánál fordult elő HUS, amelyf 5o,0%-nál3. fokozatú, 1,3%-nálpedig 4. fokozatúvolt.

A HUS első megjelenéseéig eltelt medián időtartam 33nap volt (tartomány: 9-92), és a

L z

umoxiti-kezelés bsármely ciklusa alatt előfordulhat. A legtöbb eset a kezelési ciklus első 9napjában (tartomány: 1-16)y fordult elő. A HUS rendeződésének medián időtartama 23,5nap volt(tartomány: 2-44). Minden geset rendeződött, beleértve a Lumoxiti-kezelés felfüggesztésével járó eseteket is.

A y

kezel égs végén a medián kreatinin-clearance (Cockcroft-Gaultszerint becsült) értéke nagyobb (89mAl/perc, tartomány:42-195)volt azon betegeknél, akiknél HUS nem alakult ki, azokhoz a betegekhez képest, akiknélHUS-t jelentettek(76ml/perc, tartomány:19-96).

A HUS klinikai kezelését lásd a 4.4pontban.

CLS A Lumoxiti-kezelésben részesülő HSL-ben szenvedő betegek 1053-as vizsgálatábana betegek 8,8%-ánálfordult elő CLS,többségében 2. fokozatú,az esetek 2,5%-ábanpedig 4. fokozatú CLS.

A CLS első megjelenéséig eltelt medián időtartam 37nap volt(tartomány: 5-92), és a kezelés bármely ciklusa alatt előfordulhat. A legtöbb eset a kezelési ciklus első 9napjában(tartomány: 1-24) fordult elő. Minden CLS rendeződött, a rendeződés medián időtartama 36nap volt(tartomány: 10-53).

A CLS klinikai kezelését lásd a 4.4pontban.

Emelkedett szérum kreatininszint Az 1053-as vizsgálatban a betegek 11,3%-ánál jelentettek a normál érték felső határának maximum 3-szorosára emelkedett kreatininszintet. A kezelés végén a betegek többségének (82,5%) szérum kreatininszintje a normál tartományban volt. A betegek 5%-ánál az emelkedett szérum kreatininszint

1. fokozatú fölöttimaradt, ezen betegek közül kettőnél pedig 3. vagy 4. fokozatú HUS alakult ki.

Infúzióval összefüggő reakciók A vizsgáló által jelentett vagy visszamenőlegesen meghatározott, az alábbiak közül 2 vagy több együttesen előforduló tünetet jelentő, infúzióval összefüggő reakció a vizsgálatigyógyszerrel végzett kezelés napjána betegek 25%-ánál fordult elő, beleértve a 2,5%-nál előforduló 3. fokozatú reakciót: t

f n

ejfájás, szédülés, hypotonia, myalgia, láz, hidegrázás, hányinger és/vagy hányás. Infúzióval ű összefüggő reakció a Lumoxitibármely kezelési ciklusában előfordulhat (lásd 4.2pont). z

s

K g

ülönleges betegcsoportok e Idősek m Az 1053-as vizsgálatban a Lumoxiti-vel kezelt betegek 39%-a 65éves vagy ennél i dősebb életkorú volt. A ≥65éves betegek kiindulási és kezelés végi medián kreatinin-clearancey-e a 65év alatti betegekéhez képest alacsonyabb volt (78 és69ml/perc, illetve 114 és98ml/plerc).

I d

mmunogenitás e Az 1053-as vizsgálatban a betegek 88%-ánál (70/80) mutattak ki gyógyszer elleni antitesteket

( n

anti-drug antibodies; ADA) a kezelést megelőzőenvagy azt köveetően. A betegek 58%-ánál (45/77) mutattak ki gyógyszer elleni antitesteket a moxetumomab-pazlui dotox-kezelést megelőzően és a betegek 66%-ánál (49/74) a kezelés alatt. Moxetumomab-paazudotoxot semlegesítő antitestet bármely

G t

időpontban, a betegek 84%-ánál (67/80) találtak. yógyaszerbiztonságot befolyásolóklinikailag releváns hatástaz ADA esetében nem mutattak ki. Lázsd az Immunogenitásrésztaz 5.2pontban.

F h

eltételezett mellékhatások bejelentése A gyógyszer engedélyezését követően lényegeas a feltételezett mellékhatások bejelentése, mert ez

f b

ontos eszköze annak, hogy a gyógyszer előny/kockázat profilját folyamatosan figyelemmel lehessen kísérni. m

A lo

z egészségügyi szakembereket kérjük, hogy jelentsék be a feltételezett mellékhatásokat a hatóság

r a

észére az V. függelékbentalálhagtó elérhetőségek valamelyikén keresztül.

4.9 Túladagolás fo

A moxetumomab-pazudeotox túladagolása esetén nincs specifikus kezelés. Túladagolás esetén a

b z

etegeta mellékhatsások okozta valamennyi jelés tünet észlelése érdekébengondosan monitorozni kell, és azonnal myegfelelő tüneti kezelést kell elkezdeni.

g

5. F AgRMAKOLÓGIAI TULAJDONSÁGOK

5.1 Farmakodinámiás tulajdonságok

Farmakoterápiás csoport: Daganatellenes szerek, egyéb daganatellenes szerek, ATC kód: L01XC34

Hatásmechanizmus A moxetumomab-pazudotox egy CD22-célzottimmunotoxin, amely a csonkolt Pseudomonas exotoxin citotoxikus hatását a CD22 receptort expresszáló sejtek felé irányítja. A CD22 egy transzmembrán fehérje, expressziója a B-limfocita-sejtekrekorlátozódik, és HSL-ben hasonló vagy növekedett receptor sűrűséget mutat a normális B-limfocitákhoz képest. Nem-klinikai adatok alapján, a moxetumomab-pazudotox karcinóma-ellenes aktivitása az immunotoxin CD22 fehérjét expresszáló tumorsejtekhez történő kötődésére vezethető vissza, melyet a Lumoxiti-CD22 komplex internalizálása,

valamint a PE38 exotoxin felszabadulásával járó sejten belüli feldolgozása követ. A citoplazmába transzlokált exotoxin jelenlétében az elongáló faktor 2 (EF-2) inaktiválódik, mely a fehérjeszintézis csökkenését és apoptosist eredményez.

Farmakodinámiás hatások HSL-betegeknéla Lumoxiti-kezelés a keringő CD19+ B-sejtek számának csökkenését eredményezte. Az 1053-as vizsgálatban a kezdeti három Lumoxiti-infúziót követően a CD19+ B-sejtek száma 89%-kal csökkent a kiindulási értékhez képest. Ez a csökkenés a kezelés után legalább egy hónapig fennmaradt.

Klinikai hatásosság és biztonságosság A Lumoxitihatásosságát és biztonságosságát relabáló vagy refrakter HSL kezelésére az 1053-as számú, multicentrikus, egykarú,III. fázisúvizsgálatban értékelték. Az 1053-as vizsgálatba olyan t

h n

isztológiailag megerősített HSL vagy HSL-variáns betegeket vontak be, akik a kezelést megelőűzően egypurin-nukleozid analóg (PNA) kezelést is tartalmazó, legalábbkétszisztémás terápiát kapztak, de a k s 9 övetkező kritériumok legal9ább egyike szerint további kezelésre szorultak: neutrofilszámg<1,0×10 /l, trombocitaszám<100×10 /l, hemoglobin<10g/dlvagy szimptomatikus splenomegaleia.

A m

vizsgálatból kizárásra kerültek a kezelést megelőző 4hétben kemoterápiában, eimmunoterápiában vagy radioterápiában részesülő betegek, akiknekkórelőzményébenallogén csolyntvelő transzplantáció szerepelt, illetve azon betegek, akiknek ismert agyi metasztázisuk, retina-véagy chorioidea-leválásuk, vagy nem kontrollált betegségük (beleértve a nem kontrollált fertőzéseketd) volt. További kizárási

k e

ritériumok voltak: kórelőzményben szereplő thromboembolia, ismegrt congenitális hyperkoagulációs állapotok, thromboticus mikroangiopátia/HUS vagy klinikailag iganzolt súlyos disszeminált intravaszkuláris koaguláció. e

A vizsgálatba összesen 80beteget (77HSL és3HSL-varitáans) vontak be. A bevont betegek medián életkora 60 (tartomány: 34-84) év volt, 79%-uk volt férfai, és 94%-uk volt europid (kaukázusi). A

b z

eválasztás időpontjában a betegek 98%-ának volt 0o vagy 1 ECOG státusza. A megelőző kezelések számának mediánértéke 3 volt (tartomány: 2-11 )h; minden beteg részesült korábbi PNA terápiában, 29%-uk rituximabbal kombinációban. A korábabikezelések közül leggyakrabban alkalmazott protokollok a rituximab-monoterápia (51%)b, az alfa-interferon (25%) és a BRAF-gátló kezelés (18%) voltak. A beválasztás időpontjában a betmegek 33%-ának (26/809) volt alacsony (<10g/dl) hemoglobinszintje, 698%-uknál (54/80) volt jelen lnoeutropaenia (<1,0×10 /l), és 84%-uknak (67/80)volt 100×10 /l-nélalacsonyabb tromboacitaszáma. A beválasztáskor a betegek közel felénél (48%) állapítottak meg splenomegaliárt.g A beválasztás során a betegek 23,8%-ának volt folyamatban levő fertőző betegsége, amelyet keozelés megkezdéséig megfelelően kontrolláltak vagy kikezeltek.

f

A r

vizsgálat folyamán ae betegek a 28napos ciklus 1., 3. és 5. napján, 0,04mg/ttkg Lumoxiti-t kaptak 30perces intravénás iznfúzióban. A kezelést legfeljebb 6ciklus beadásáig, a dokumentált teljes

v s

álaszig(CR), a byetegség progressziójáig, egy másikkezelés bevezetéséig vagy elfogadhatatlan toxicitásig folygtatták. A betegek kb. 63%-a fejezte be a 6 ciklust és 15%-uk fejezte be a kezelést dokumentált óminimális reziduális betegség (MRD)-negatív CR státuszban. A hatásosságértékelését

e y

gy függgetlen értékelő bizottság (IRC) végezte, a korábbi HSL vizsgálatokon és szakmai konszenzus ajánláso kon alapuló vérkép-, csontvelő- és képalkotó-vizsgálati kritériumok alapján.

Az 1053-as vizsgálat legfőbb hatásossági végpontja tartós CR volt, melyet a tartós hematológiai remisszió (transzfúzió vagy növekedési faktor nélkül legalább 4hétig, hemoglobin ≥11,0g/dl, 9 9 neutrofilszám≥1,5×10 /l, trombocitaszám ≥100×10 /l) alapján vizsgáltak az IRC-értékelt CR utáni 180napot követően.

A végső elemzés időpontjában (zárónap: 2019.április 29.) a medián követési idő 24,6hónap (tartomány: 1-72hónap) volt. Az 1053-as vizsgálat hatásossági eredményeit az 5.táblázat összegzi.

5.táblázat Az 1053-as vizsgálat hatásossági eredményei HSL-ben szenvedő betegeknél

Végső elemzés

IRC

(N=80)

Tartós CR, CR+HR, HR időtartama

Tartós CR (%) [95%-osCI]	36 [26, 48]
CR+HR ≥360nap, (%) [95%-osCI]	33 [22, 44]
HR időtartama CR után (medián, hónapok) [95%-osCI]	63 [36, 63]

CR ésCR-ig eltelt idő

a

CR (%) [95%-osCI]	41 [30, 53]
CR-ig eltelt idő(medián, hónapok) [95%-osCI]	6 [5,7;6,2]
CR időtartama (medián, hónapok) [95%-osCI]	63 [36, 63]

HR, HR időtartama ésHR-ig eltelt idő

HR aránya(%) [95%-osCI] 80 [70, 88] t

H n

R-ig eltelt idő (medián, hónapok) [95%-osCI] 1 [1,0;1,2] ű HR időtartama (medián,hónapok) [95%-osCI] 46 [26, 72]z

O s

R, OR-ig eltelt időés OR időtartama g

OR (%) [95%-osCI] 75 [6e4, 84] OR-ig eltelt idő(medián, hónapok) [95%-osCI] 6 m[5,7;5,9]

O

R időtartama (medián, hónapok)[95%-osCI] e67 [25;67] b Részleges válasz(PR) (%) ly 34 c Stabil betegség(SD) (%) é 15 IRC=Független Értékelő Bizottság (Independent Review Committee) által értékelt; HRd=Hematológiai Remisszió; Ca I=Konfidenciaintervallum; CR=Teljes válasz(Complete Response); OR=Általáenos válasz(Overall Response) CR: rutin hematoxylin-eosin festéssel vizsgált csontvelő hajas sejtektől tiszta, megelőző limfadenopátia és/vagy organomegália radiológiai rezolúciója, és hematológiai remisszió n bP e 3 R: perifériás vérben a limfocitaszám ≥50% csökkenése vagy normalizáiló dása (<500/mm ), megelőző limfadenopátia écs/vagy organomegália csökkenése, és hematológiai remisszió l SD: perifériás vérben a limfocitaszám ≥50% csökkenése, megelőzőt laimfadenopátia és/vagy organomegália csökkenése, és hematológiai remisszió vagy a remisszió kritériumait nem teljesaítő hematológiai paraméterek 50%-os javulása a kiindulási értékhez képest z

Az MRD értékelését az IRC a csontvelő minták imhmunhisztokémiai vizsgálatával végezte. A végső elemzés időpontjában, az IRC-értékelt CR-t elaérő 33beteg 82%-a (27/33) és a tartós CR-t elérő

2 b

9betegből 26beteg (89,7%) volt MRD-negatív. A CR státusz medián időtartama az MRD-pozitív betegeknél(n=6) 12,0hónap, az MRD-mnegatív betegeknél(n=27) pedig 62,8hónap volt.

A a

z ITT populációban predefiniálgt alcsoport-elemzéseket végeztek az elsődleges és másodlagos végpontokra, vizsgálva az életkror (<65év, ≥65év), a betegek neme, a lép beválasztás időpontjában

r o

ögzített állapotának (splen efctomia, <14cm, ≥14cm), a korábbiPNA-kezelések számának (1, 2, >2) és a HSL hisztológiájánakr (klasszikus, variáns) hatását. Az elemzések igazolták, hogy a tartós CR

r e

átára és a vizsgált alczsoportoknagyrészébenmért CR rátára gyakorolt hatás az ITT populációban elért eredményekkel össszhangban volt. A ≥65éves betegeknéla tartós CR ráta 19% (95%-osCI: 8%,

3 y

8%), az IRC ágltal értékelt CR ráta pedig 26% (95%-os CI: 12%, 47%) volt. A splenectomizált és HSL-variánsó betegek alcsoportjában az adatok korlátozottak. CR-t nem jelentettek; a splenectomizált alcsoport 4ybetege közül 2, a HSL-variáns alcsoport 3betege közül 1 mutatott PR-t.

g

GyerAmekekés serdülők

Az Európai Gyógyszerügynökség a gyermekek esetén minden korosztálynál eltekint a Lumoxiti vizsgálati eredményeinek benyújtási kötelezettségétől HSL-ben(lásd 4.2pont, gyermekgyógyászati alkalmazásra vonatkozó információk).

Egyéb információ Ezt a gyógyszert „kivételes körülmények” között engedélyezték, ami azt jelenti, hogy a gyógyszer alkalmazására vonatkozóan –a betegség ritka előfordulása miatt –nem lehetett teljes körű információt gyűjteni. Az Európai Gyógyszerügynökség minden rendelkezésére bocsátott új információt évente felülvizsgál, és szükség esetén módosítja az alkalmazási előírást.

5.2 Farmakokinetikai tulajdonságok

A moxetumomab-pazudotox farmakokinetikáját 68HSL-betegnélvizsgálták, 0,04mg/ttkg dózisban, egy 28napos kezelési ciklus 1., 3. és 5. napján, 30perces intravénás infúzióban történő adagolás után. Az expozíció ismételt adagolás után az első infúzióhoz képest növekedett, amely valószínűleg a kóros B-sejtek moxetumomab-pazudotox-kezelést követő depléciójával és a CD22 kötőhelyek következményes csökkenésével áll összefüggésben. Az újabb adagolástmegelőző koncentráció minden esetben elhanyagolható volt, ami a moxetumomab-pazudotox szisztémás akkumulációjának hiányára utal.

Eloszlás

N t

onkompartmentálisPK elemzés alapján, az extracelluláris folyadék restrikcióval összhangban, azn átlagos eloszlási térfogat 6,06lvolt az 1. ciklus 5. napján (interindividuális variabilitási koefficiűens (CV): 46,3%). z

s

B g

iotranszformáció e A moxetumomab-pazudotox pontos metabolikus útvonalát nem jellemezték. Az egyméb fehérje-alapú

g

yógyszerekhez hasonlóan, a moxetumomab-pazudotox proteolitikus degradációe révén, a katabolizmus keretében, kisebb peptidekre és aminosavakra bomlik. ly

Elimináció d NonkompartmentálisPK elemzés alapján, a moxetumomab-pazudotox eátlag (CV%) szisztémás

c g

learance-e az 1. ciklus 5. napján4,8l/h (82,3%)ésaz átlagos elimninációs felezési ideje(t1/2) 2,32óra (tartomány: 0,17-57,4) volt. Az első dózist(1. ciklus 1. napja) keövetőeliminációs felezési idő 68beteg közül csak 6 esetében volt megbecsülhető (átlag t =0i,98 óra). 1/2 l

A moxetumomab-pazudotox elsődlegesen feltételezhetőaen a CD22-mediált internalizáció, valamint

p z

roteolízis vagy katabolizmus útján eliminálódik. Ao moxetumomab-pazudotox renális exkrécióját nem vizsgálták. Egy hasonló prekurzor vegyület adat ahi azt mutatják, hogya fehérjea vizeletbe változatlan formában kiválasztódik. A molekula méretébőal adódóan azonban a fő eliminációs út várhatóan nem a renális exkréció. b

m

Különleges betegcsoportok lo A nonkompartmentálisPK adatok kaovariáns-elemzésesorán, a betegek életkora (34-84év), neme, a rassz, valamint az enyhe májkárrogsodás (normál értéket legfeljebb 1,5-szeresen meghaladó teljes bilirubinszint vagy normál éfrotéket meghaladó SGOT(ASAT)-szint; n=7) vagy enyhe vesekárosodás (kreatinin-clearance60-89r ml/perc; n=19) nem befolyásolták érdemben a moxetumomab-pazudotox farmakokinetikáját. A testtömegnek megfelelő adagolás során, a testtömeg emelkedésévelaz

e z

xpozíció-növekedésstendenciájátfigyelték meg. Ezen betegcsoportokban dózismódosítás nem szükséges. y

g

A ó

moxetumyomab-pazudotox farmakokinetikáját közepesen súlyos vagy súlyos májkárosodásban (normá l gértéket legalább 1,5-szeresenmeghaladó teljes bilirubinszintvagy bármilyenASAT-szint melleAtt) és közepesen súlyosvagy súlyos vesekárosodásban (kreatinin-clearance <60ml/perc) szenvedő betegeknélnem vizsgálták.

Immunogenitás A későbbi kezelési ciklusokban (3. ciklus és azután) növekvő ADA-titer (gyógyszer-ellenes antitestek, Anti-Drug-Antibodies) mellett a Cmaxcsökkenő tendenciát mutatott, azonban ezek az eredmények nem egyértelműek, mivel a moxetumomab-pazudotox bioanalitikai eljárásai magas ADA-titerrel korlátozottak.

5.3 A preklinikai biztonságossági vizsgálatok eredményei

Karcinogenitás és mutagenitás

A moxetumomab-pazudotox karcinogén vagy genotoxikus potenciálját értékelő vizsgálatot nem végeztek.

Ismételt adagolású dózistoxicitás A moxetumomab-pazudotox toxicitását 13hétig történő adagolás során vizsgálták makákóknál. A humán ajánlottdózis 10-szeresét meghaladó dózisok mellett, hisztológiailag szívizom minimális vagy közepes mértékű szöveti degenerációja volt megfigyelhető, következményes EKG elváltozások nélkül. A humán ajánlottdózis 34-szeresénél mikroszkóppal kimutathatógliosis és gerincvelői axonalis degeneráció volt megfigyelhetőaz agyban és a gerincvelőben, amely remegéssel párosult.

Reprodukciós toxicitás A moxetumomab-pazudotox fertilitásra gyakorolt hatását állaton nem vizsgálták. Egy ivarérett

m t

akákóknálvégzett, 3hónapos, ismételt adagolású toxicitási vizsgálatban a hím vagy a nőstény n szaporítószervek kóros elváltozása a humán ajánlottdózis 34-szeresénél sem következett be. ű

z

s

6 g

. GYÓGYSZERÉSZETI JELLEMZŐK e

6 m

.1 Segédanyagok felsorolása e

Por koncentrátumhoz: é nátrium-dihidrogén-foszfát-monohidrát; d szacharóz; e

g g

licin; n poliszorbát 80; e nátrium-hidroxid. li

Oldat (stabilizáló): a citromsav-monohidrát; z

n o

átrium-citrát; h poliszorbát 80;

i a

njekcióhoz való víz. b

6 m

.2 Inkompatibilitások o

l

E a

z a gyógyszer kizárólag a 6.6pgontban felsorolt gyógyszerekkel keverhető.

N fo

em figyeltek meg inkomp atibilitást a poli(vinil-klorid)vagy poliolefin infúziószsákok és a Lumoxiti

é r

s 9 mg/ml (0,9%) konceentrációjú nátrium-klorid-oldatközött.

z

Nem adható be myás gyógyszerekkel együtt, azonos infúziós szereléken át.

6 g

.3 Felhasóználhatósági időtartam

B g

ontatl an injekciós üveg 4év.A

Lumoxiti koncentrátum(azaza feloldott Lumoxiti por koncentrátumhoz) ALumoxiti koncentrátumot azonnal tovább kell hígítani.

Mikrobiológiai szempontból az elkészített oldatot azonnal fel kell használni, kivéve, ha a feloldás olyanmódszerrel történt, mely kizárja a mikrobiológiai szennyeződés lehetőségét. Ha nem használják fel azonnal, akkor a felhasználás előtti tárolás hosszáért és körülményeiért a felhasználó a felelős.

Lumoxitioldat (azazaz előkészített infúziós zsákbanhígított Lumoxiti koncentrátum) Használatra kész formában kémiailag és fizikailag bizonyítottan stabil marad 24órán keresztül2°C ‒ 8°C-on, illetve 4órán keresztül szobahőmérsékleten legfeljebb 25°C-on tárolva.

Mikrobiológiai szempontból a készítménytazonnal fel kell használni. Ha nemhasználják fel azonnal, akkor a tárolás hosszáért és körülményeiért a felhasználó a felelős, és ez azidő 2°C ‒ 8°C-on történő tárolás esetén nem haladhatja meg a 24órát, kivéve, ha kontrollált ésvalidált aszeptikus körülmények között végezték a hígítást.

6.4 Különleges tárolási előírások

Hűtve (2°C ‒ 8°C) tárolandó és szállítandó. Nem fagyasztható! A fénytől való védelem érdekében az injekciós üvegek az eredeti dobozbantárolandók.

A gyógyszer feloldásés hígítás utáni tárolására vonatkozó előírásokat lásd a 6.3pontban. t

n

6 ű

.5 Csomagolás típusa és kiszerelése z

s

L g

umoxiti1mg por koncentrátumhoz elasztomer zárással és sötétkék, lepattintható alumeínium kupakkal ellátott, I. típusú injekciós üvegben.

m

1ml oldat (stabilizáló) elasztomer zárással és sötétszürke, lepattintható alumíniuem kupakkal ellátott, I.

t ly

ípusú injekciós üvegben. é

A d

doboz tartalma: e  2dbkoncentrátumhoz való por (port tartalmazó injekciós üveg)és 1dboldatot (stabilizálót)

t n

artalmazóinjekciós üveg vagy e  3dbkoncentrátumhoz való por (port tartalmazó injekcilóis üveg)és 1dboldatot (stabilizálót) tartalmazóinjekciós üveg. ta

N a

em feltétlenül mindegyik kiszerelés kerül kereskedezlmi forgalomba.

6 h

.6 A megsemmisítésre vonatkozó különleg es óvintézkedések és egyéb, a készítmény

kezelésével kapcsolatos információk a

b

Kizárólag egyszeri használatra. A Lumomxitikoncentrátumhoz való por feloldását és hígítását

a lo

szeptikus technikát alkalmazó egéaszségügyi szakembernekkell végeznie.

1 rg

. lépés: A dózis kiszámítása

 o

Számolja ki a dózist(m gf) és a feloldani szükséges Lumoxitikoncentrátumhoz való port tartalmazó injekciós üvegek számrát(1mg/injekciós üveg).

A e

Lumoxitikonczentrátumhoz való port tartalmazóinjekciós üvegek száma = 0,04mg/ttkg ×sa beteg testtömege(kg) 1mgg/injekciós üveg o Részólegesen felhasználandó injekciós üvegek esetén ne kerekítsen lefelé. Például, egy 55kg tesyttömegű személynek 3 db Lumoxitikoncentrátumhoz való port tartalmazóinjekciós üveg sgzükséges.  Az adagolást a beteg aktuális testtömege alapján, egyénre szabottan határozza meg az első kezelési ciklus első dózisa előtt. o A ciklusok között dózismódosítást csak abban az esetbenkellvégezni, ha az első kezelési ciklus első dózisának kiszámításánál figyelembe vett testtömeghez képest a testtömeg változása 10%-nál nagyobb. Nem szabad módosítani a dózistegy adott ciklus alatt.

1. lépés: A Lumoxitiinjekciós üvegek tartalmának feloldása

A Lumoxitikoncentrátumhoz való port fel kell oldani injekcióhoz való vízben. Injekcióhoz való vizet a csomagolás nem tartalmaz. A Lumoxitidobozábanoldat (stabilizáló)található, amely az infúziós zsákhoz adandó, mielőtt a feloldott koncentrátumhoz való port hozzáadja. Nehasználja ezt azoldatot (stabilizálót)a

koncentrátumhoz való por feloldására!

 Minden egyes Lumoxitikoncentrátumhoz való port tartalmazóinjekciós üveg tartalmát 1,1ml injekcióhoz való vízben oldja fel. o Az injekcióhoz való vizet irányítsa az injekciós üveg oldalára és ne közvetlenül a liofilizált porra. o Afeloldott Lumoxiti koncentrátumhoz való por (azaz a Lumoxitikoncentrátum) végkoncentrációja 1mg/ml.  Óvatosan forgassaaz injekciós üveget, amíg teljesen fel nem oldódik a por. Fordítsa meg az injekciós üveget, hogy az injekciós üvegben lévő összes por feloldódjon. Ne rázza fel!  Nézze meg és ellenőrizze, hogy a Lumoxiti koncentrátumtiszta vagy enyhén opálos, színtelen vagy enyhén sárgás és nem tartalmaz látható részecskéket. Ne használja az oldatot, ha zavaros, elszíneződött vagy részecskéket tartalmaz!

A n

feloldást követően haladéktalanul folytassa a 3. és 4.lépésekben leírt hígítási folyamattal. A ű Lumoxitikoncentrátumotne tárolja! z

s

3 g

. lépés: Azinfúziós zsák előkészítése e Az oldatot (stabilizálót) kizárólagaz infúziós zsákhoz kell adni. Azoldatot(stabilizámlót)az infúziós zsákhoz kell adnimielőtta Lumoxiti koncentrátumota zsákhoz adja. Infúziós zsáko nkéntcsak 1db

o e

ldatot (stabilizálót)tartalmazó injekciós üveget kell felhasználni. Amaradék oyldatot (stabilizálót)

t l

artalmazó injekciós üvege(ke)tsemmisítse meg. é

d

 Használjon egy 50ml, 9mg/ml(0,9%-os) nátrium-klorid oldatos inejekciót tartalmazó infúziós

z g

sákot. n  Adjon 1mloldatot (stabilizálót)az infúziós zsákhoz. e o Óvatosan fordítsa meg a zsákot az oldat elkeveredésélhiez. Ne rázza!

1. lépés: Adja aLumoxiti koncentrátumot az infúziós zsaákhoz

Az elkészített koncentrátumot tartalmazó injekciós üvzeg(ek)ből szívja ki a szükséges (1. lépésben

k o

iszámított) térfogatú Lumoxitikoncentrátumot. h  Injektálja aLumoxiti koncentrátumotazelk észítettkoncentrátumot tartalmazó injekciós

ü a

veg(ek)ből az 50ml, 9mg/ml(0,9%-obs) nátrium-klorid oldatos injekciót és az 1ml oldatot (stabilizálót)tartalmazó infúziós zsámkba.  Óvatos felfordítással elegyítse azl ooldatot. Ne rázza!  Nézze meg és ellenőrizze a hígaított Lumoxitikoncentrátumot (azaz a Lumoxiti oldatot). Ne alkalmazza ezt az oldatot, hragzavaros vagy részecskéket tartalmaz!

E fo

zt ahígítási lépést követrő en haladéktalanul adja bea Lumoxitioldatot (a végsőfelhasználásra elkészített infúziós zsákeból, 5. lépés).

z

. s

5 lépés: A Lumoyxitibeadása  A Lumoxitgioldatot haladéktalanul adja be intravénás infúzióban, 30perc alatt, steril, alacsony fehérjeköótő-képességű, szerelékbe épített 0,22mikrométeres pórusméretű szűrő alkalmazásával.

 y

Ne kgeverje vagy adja be infúzióban a Lumoxiti-t más gyógyszerekkel együtt.



AA beadást követően az infúziós szereléket 9 mg/ml (0,9%) koncentrációjú nátrium-klorid injekcióhoz való oldattal át kell mosni az infúzió sebességével megegyező sebességgel. Ez biztosítja a teljes Lumoxiti dózis bejuttatását.

Megsemmisítés Bármilyen fel nem használt gyógyszer, illetve hulladékanyag megsemmisítését a gyógyszerekre vonatkozó előírások szerint kell végrehajtani.

7. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY JOGOSULTJA

AstraZeneca AB

SE-151 85 Södertälje Svédország

8. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY SZÁMA(I)

EU/1/20/1522/001 2db injekciós üveg+ 1db injekciós üveg EU/1/20/1522/002 3db injekciós üveg+ 1db injekciós üveg

9. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY ELSŐ KIADÁSÁNAK/

MEGÚJÍTÁSÁNAK DÁTUMA

n

1 ű

0. A SZÖVEG ELLENŐRZÉSÉNEK DÁTUMA z

s

A g

gyógyszerről részletes információ az Európai Gyógyszerügynökség internetes honlapeján (http://www.ema.europa.eu) található. m

e

d

e

g

n

e

a

z

a

b

m

a

rg

fo

e

z

s

g

g