1. A GYÓGYSZER NEVE
Neoatricon 1,5 mg/ml oldatos infúzió Neoatricon 4,5 mg/ml oldatos infúzió
2. MINŐSÉGI ÉS MENNYISÉGI ÖSSZETÉTEL
Neoatricon 1,5 mg/ml oldatos infúzió 1,5 mg dopamin-hidrokloridot tartalmaz milliliterenként. 45 mg dopamin-hidrokloridot tartalmaz 30 ml oldatban, injekciós üvegenként. Ismert hatású segédanyag 9 mg nátrium-diszulfitot tartalmaz injekciós üvegenként. Neoatricon 4,5 mg/ml oldatos infúzió 4,5 mg dopamin-hidrokloridot tartalmaz milliliterenként. 225 mg dopamin-hidrokloridot tartalmaz 50 ml oldatban, injekciós üvegenként. Ismert hatású segédanyag 15 mg nátrium-diszulfitot tartalmaz injekciós üvegenként. A segédanyagok teljes listáját lásd a 6.1 pontban.
3. GYÓGYSZERFORMA
Oldatos infúzió Az oldat átlátszó; színtelen vagy halványsárga; pH‑értéke 2,8–4,5. Neoatricon 1,5 mg/ml oldatos infúzió: Az ozmolalitása 20 mOsmol/kg. Neoatricon 4,5 mg/ml oldatos infúzió: Az ozmolalitása 50 mOsmol/kg.
4. KLINIKAI JELLEMZŐK
4.1 Terápiás javallatok
Hypotensio kezelése haemodinamikailag instabil állapotú újszülötteknél, csecsemőknél és 18 évesnél fiatalabb gyermekeknél és serdülőknél.
4.2 Adagolás és alkalmazás
Figyelembe kell venni a beteg haemodinamikai állapotát és a dopamin-hidroklorid farmakodinámiás profilját (lásd 5.1 pont), mielőtt döntenének arról, hogy a dopamin-hidroklorid megfelelő-e. A dopamin-hidroklorid beadását csak gyermekgyógyász szakorvos vagy gyermek intenzív terápiás szakorvos rendelheti/írhatja elő, akinek lehetősége van a kardiovaszkuláris és renális paraméterek – többek között a vértérfogat, a perctérfogat, a vérnyomás, az elektrokardiogram és a vizeletürítés – monitorozására.
Adagolás A presszorterápia nem helyettesíti a vér, a plazma, a folyadékok és/vagy az elektrolitok pótlását. A vértérfogat-csökkenést a lehető legteljesebb mértékben korrigálni kell a dopamin-hidroklorid-kezelés megkezdése előtt (lásd 4.4 pont). A változó, életkorfüggő clearance miatt a dózist lassan és körültekintően kell titrálni, különösen újszülötteknél. A dopamin-hidroklorid oldat infundálását 5 µg/ttkg/perc sebességgel kell megkezdeni, és fokozatosan, 5 µg/ttkg/perc lépésekben lehet növelni. A javasolt dózistartomány 5–10 µg/ttkg/perc. Ha indokoltnak tartják, 10 µg/ttkg/perc feletti, de legfeljebb 20 µg/ttkg/perc dózis is adható. A dopamin-hidroklorid dózisát a beteg válasza alapján kell beállítani, különös figyelmet fordítva a kialakult vizeletürítés csökkenésére, a tachycardia fokozódására vagy új ritmuszavarok kialakulására, amelyek a dózis csökkentését vagy a kezelés átmeneti felfüggesztését teszik indokolttá (lásd 4.4 pont). Az adagolás megkönnyítése érdekében két különböző hatáserősség létezik a különböző testtömegkategóriákba tartozó betegek számára. Az infúzió sebességét a következő képlet segítségével lehet kiszámítani: [Dózis (µg/ttkg/perc) x súly (kg) x 60 (perc/óra)] Infúziós sebesség (ml/óra) = __________________________________________________ Koncentráció (µg/ml) Az alábbiakban egy példát mutatunk be minden egyes koncentrációra, megfelelő tömeggel:
- példa: egy 5 kg testtömegű személynél az ajánlott 5 mcg/kg/perc kezdő adagnál 1,5 mg/ml
koncentráció mellett az infúzió sebessége a következő lenne: [5 (µg/ttkg/perc) x 5 (kg) x 60 (perc/óra)] Infúziós sebesség (ml/óra) = ______________________________ = 1,00 (mL/óra) 1500 (µg/ml)
- példa: egy 30 kg-os személynél az 5 mcg/ttkg/perc ajánlott kezdő adagnál 4,5 mg/ml koncentráció
mellett az infúzió sebessége a következő lenne: [5 (µg/ttkg/perc) x 30 (kg) x 60 (perc/óra)] Infúziós sebesség (ml/óra) = _______________________________________= 2,00 (mL/óra) 4500 (µg/ml) Az infúzió adásának fokozatos csökkentése és leállítása A dopamin-hidroklorid infundálását fokozatosan kell leállítani, nem szabad hirtelen abbahagyni. A haemodinamikai állapotot folyamatosan monitorozni kell az infúzió adásának fokozatos csökkentése alatt (lásd 4.4 pont). Különleges betegcsoportok Máj- és vesekárosodás Az alacsony clearance-érték miatt – különösen újszülötteknél – a dopamin-hidrokloridot kis dózisban kell adni, és lassan, körültekintően kell titrálni (lásd 4.4 pont). MAO-gátlók A dopamin-hidroklorid előtt MAO-gátlókkal kezelt betegeknek csökkentett dózisokat kell adni; kezdődózisként a szokásos dózis 10%‑át kell alkalmazni (lásd 4.4 és 4.5 pont).
Az alkalmazás módja: Intravénás alkalmazásra. A dopamin-hidrokloridot centrális érkatéteren [köldökvénás katéteren (UVC), perifériásan bevezetett „longline” katéteren vagy sebészileg behelyezett centrális vénás katéteren (CVL)] keresztül kell beadni. Ha centrális vénás hozzáférés nem kivitelezhető, valamely nagy vénába kell behelyezni a kanült. Megfelelő mérőeszközre van szükség az infúziós rendszerben az infundálási sebesség és áramlás szabályozására. Más infúziók nem adhatók be egyidejűleg a dopamin-hidrokloriddal azonos szerelékbe. Az erős hatású gyógyszerek dopamin-hidrokloriddal való keveredésének elkerülése érdekében másik beadási helyet kell alkalmazni (lásd 4.4 és 6.2 pont). Kizárólag egyszeri alkalmazásra. A gyógyszer alkalmazás előtti kezelésére vonatkozó utasításokat lásd a 6.6 pontban.
4.3 Ellenjavallatok
- A készítmény hatóanyagával vagy a 6.1 pontban felsorolt bármely segédanyagával szembeni
túlérzékenység.
- Feokromocitómában vagy hyperthyreosisban szenvedő betegek.
- Nem korrigált pitvari vagy kamrai tachyaritmiák, illetve kamrafibrilláció.
- Ciklopropánnal és halogénezett szénhidrogén anesztetikumokkal való kombináció (lásd
4.5 pont).
4.4 Különleges figyelmeztetések és az alkalmazással kapcsolatos óvintézkedések
Kerülni kell a más gyógyszerekkel történő együttes infundálást. Monoamin-oxidáz- (MAO-) gátlók A hatásfokozódás elkerülése érdekében azoknak a betegeknek, akiket a dopamin-hidroklorid előtt MAO-gátlókkal kezeltek, a dopamin-hidrokloridot csökkentett dózisban kell adni (lásd 4.2, 4.5 és 5.2 pont). A térfogat, az elektrolitok és a diasztolés vérnyomás monitorozása A vazopresszorok – beleértve a dopamin-hidrokloridot – általában nem javallottak hypovolaemiás sokk esetén. A megfelelő folyadék-reszuszcitáció megkezdése után a vazopresszor-kezelés olyan konkrét esetekben mérlegelhető, amikor a vérnyomás a megfelelő folyadék-reszuszcitáció ellenére is súlyosan alacsony marad. A dopamin-hidrokloridot kell választani, ha inotróp, kronotróp, vazokonstriktív hatásokra és a perifériás vénás rezisztencia növekedésére van szükség. A vazopresszorok alkalmazását vérzéses vagy hypovolaemiás sokkban azonban óvatosan és szoros monitorozás mellett szabad csak megkezdeni. Káliummentes oldatok túlzott alkalmazása jelentős hypokalaemiát okozhat. Ha a diasztolés nyomás aránytalan növekedését (vagyis a pulzusnyomás kifejezett csökkenését) észlelik, az infúzió sebességét csökkenteni kell, és a beteget gondosan meg kell figyelni a predomináns vazokonstrikciós aktivitás további jeleinek észlelése érdekében, kivéve, ha ez a hatás kívánatos. Bármilyen életkorú beteg esetében szükséges a kezelés folyamatos értékelése, mégpedig a vérvolumen, a kardiális kontraktilitás növekedése, valamint a perifériás perfúzió eloszlása és a vizeletürítés szempontjaiból.
Lehetséges kardiális mellékhatások monitorozása Gondosan monitorozni kell, hogy nem lép‑e fel aritmia vagy tachycardia, és ha bekövetkezik ilyen, mérlegelni kell a beadási sebesség csökkentését vagy a dopamin-hidroklorid-kezelés leállítását, amennyiben klinikailag indokolt. A tachycardia reverzibilis okait – például a volumendepléciót, a hypoxiát vagy a fájdalmat – meg kell szüntetni, a tachycardiát pedig kontrollálni kell. Perifériás érbetegség A betegeket szoros monitorozás alatt kell tartani a végtagok bőrének színében vagy hőmérsékletében bekövetkező változások észlelése érdekében. Ha a bőr színe vagy hőmérséklete megváltozik, és úgy vélik, hogy ez a végtagok csökkent keringése miatt van, a dopamin-hidroklorid-infúzió folytatásának előnyeit mérlegelni kell a lehetséges necrosis kockázatával szemben. Ezek a változások az infúziós sebesség csökkentésével vagy az infúzió beadásának leállításával visszafordíthatók. A dopaminhidroklorid még kis dózis esetén is okozhat bőrnecrosist; a kockázat különösen magas az acralis keringés zavaraiban szenvedő betegeknél, valamint nagyobb dózisok (≥ 10 µg/ttkg/perc) alkalmazása esetén. A változó, életkorfüggő clearance miatt a dózist lassan és körültekintően kell titrálni, különösen újszülötteknél. Az újszülöttek érzékenyebbek lehetnek a vazokonstriktor hatásokra. A subcutan, intramuscularis és intraarteriális alkalmazást el kell kerülni, ugyanis a vazokonstriktor hatás szövetkárosodást okozhat. Extravasatio Hacsak lehetséges, a dopamin-hidrokloridot nagy vénába kell beadni, megakadályozandó az infúzió beadási helye körüli perivascularis szövetbe történő infiltrációt. Az extravasatio a környező szövet elhalását és leválását okozhatja. Az ischaemia az érintett terület vazodilatátorral való infiltrálásával visszafordítható. Extravasatio észlelésekor az ischaemiás terület óvatos infiltrálásához vékony injekciós tűvel ellátott fecskendőt kell használni. Vese- és májkárosodás A dopamin-hidroklorid clearance‑ét a vese- és májműködési zavar egyaránt befolyásolja, a clearance mindkét esetben a felére csökken. Fiatalabb gyermekeknél – különösen újszülötteknél – a clearance nagyon változó, ezért szoros monitorozás javasolt. Megvonási hatás A szükségtelen hypotensio elkerülése érdekében a dopamin-hidroklorid-infúziót fokozatosan kell leállítani. Szükséges lehet a dopamin-hidroklorid dózisának fokozatos csökkentése, miközben a vér térfogatát intravénás folyadékokkal növelik a hypotensio kiújulásának megelőzése érdekében. A dopamin-hidroklorid-infúzió hirtelen leállítása kifejezett hypotensióhoz vezethet. Lásd még a 4.2 pontban az infúzió adásának fokozatos csökkentésére és leállítására vonatkozó utasításokat. Szeptikus sokk A dopaminnak a szeptikus sokkban szenvedő gyermekeknél, serdülőknél és felnőtt betegeknél történő első vonalbeli alkalmazása során megnövekedett mortalitásra utaló szignálok alapján a dopamin első vonalbeli alkalmazása sepsisben szenvedő gyermekeknél és serdülőknél nem javasolt. Szívműtét A dopamin-hidrokloridot szelektíven alkalmazzák az alacsony perctérfogat szindrómában (LCOS) és alacsony szisztémás vaszkuláris rezisztenciában (SVR) szenvedő gyermekeknél és serdülőknél a
perctérfogat javítása érdekében. Alkalmazása az emelkedett SVR‑ben vagy emelkedett pulmonális vaszkuláris rezisztenciában (PVR) szenvedő betegeknél általában korlátozott, a vaszkuláris rezisztencia-rendellenességek súlyosbodásának lehetősége miatt. Szívműtétek esetében a dopaminhidroklorid alkalmazására vonatkozó döntést mindig a beteg konkrét klinikai állapota alapján kell meghozni. A pulmonális artériás nyomás fokozódásának esetei A dopamin-hidroklorid – különösen nagyobb dózisok esetén – növelheti a pulmonális vaszkuláris rezisztenciát. Magas pulmonális artériás nyomással rendelkező betegeknél a dopamin-hidroklorid beadása esetén szoros haemodinamikai monitorozás javasolt, és kerülni kell a 10 µg/ttkg/perc feletti dózisokat. Akut pulmonális hypertensio esetén dopamin-hidrokloridot csak akkor szabad alkalmazni, ha azt a beteg haemodinamikai és klinikai állapotának egyedi értékelése alapján szükségesnek ítélik. Az intraventricularis vérzés (IVH) / subependymális vérzés kockázata Az IVH/subependymális vérzés kockázatának csökkentése érdekében a dopamin-hidrokloridot kapó csecsemők vérnyomását és haemodinamikai állapotát az újszülött intenzív osztály (NICU) egészségügyi szakembereinek szorosan monitorozniuk kell. Szükség szerint módosítani kell a dózist a stabil vérnyomás fenntartása érdekében és bizonyos mellékhatások kockázatának minimalizálása céljából, úgymint tachycardia, az infúzió beadásának helyén kialakuló extravasatio, a diasztolés nyomás aránytalan növekedése, mellkasi fájdalom, palpitatio, hypotensio. Az IVH/subependymális vérzés átfogó kezelésének támogató kezelést és a vazoaktív gyógyszereken túl, a lehetséges kockázati tényezők kezelésére irányuló intézkedéseket kell magában foglalnia. Fertőzés kockázata Figyelembe kell venni a dopamin-hidroklorid potenciálisan kedvezőtlen hatását a fertőzés kockázatára, különösen a nagyobb dózisok, illetve a hosszabb ideig történő alkalmazás esetén. A dopamin-hidroklorid vagy bármely vazoaktív gyógyszer alkalmazására vonatkozó döntést egyedileg kell meghozni, figyelembe véve az adott beteg klinikai állapotát, fertőzési kockázatát és a kezelés lehetséges előnyeit. A dopamin-hidrokloridot kapó betegek kezelésekor elengedhetetlen a szoros monitorozás, valamint a fertőzések megelőzését szolgáló óvintézkedések megtétele. Szűkzugú glaucoma Szűkzugú glaucomában szenvedő betegek számára a dopamin nem ajánlott. Alkalizáló anyagok Ha egyidejűleg nátrium-hidrogén-karbonát is javallott az acidózis kezelésére, akkor azt egy külön infúziós szereléken keresztül és külön tartályból kell beadni. Laboratóriumi vizsgálatokra kifejtett zavaró hatás A dopamin-hidroklorid-infúzió elnyomja a pajzsmirigy-stimuláló hormon (TSH) és a prolaktin agyalapi mirigy általi kiválasztását (lásd 4.8 pont). A dopamin-hidroklorid által kiváltott TSHcsökkenés megzavarhatja a veleszületett hypothyreosis korai diagnosztizálását, amelyet az alacsony T4-szint miatti magas TSH-szint jellemez. Ezért javasolt az összes újszülöttnél a TSH- és T4értékének ellenőrzése, nemcsak az elsődleges szűréskor, hanem a dopamin-hidroklorid-kezelés alkalmazásának abbahagyását követően is. A dopamin-hidroklorid hamis pozitív eredményekhez vezethet a vizelettel történő katekolaminkiválasztás meghatározásakor.
Prolaktin A dopamin-hidroklorid ismerten csökkenti a szérum prolaktinszintjét (lásd 4.6 pont). Ismert hatású segédanyagok Nátrium-diszulfitot tartalmaz, amely ritkán súlyos túlérzékenységi reakciókat és bronchospasmust okozhat. A készítmény kevesebb mint 1 mmol (23 mg) nátriumot tartalmaz dózisonként, azaz gyakorlatilag „nátriummentes”.
4.5 Gyógyszerkölcsönhatások és egyéb interakciók
Anesztetikumok A szívizmot a ciklopropán vagy halogénezett szénhidrogén anesztetikumok szenzitizálják, és ezek a gyógyszerek a dopamin-hidrokloriddal ellenjavalltak (lásd 4.3 pont). Ez a kölcsönhatás a presszoraktivitásra és a kardiális béta-adrenerg stimulációra is vonatkozik. Alfa- és béta-blokkolók Nem javasolt a dopamin alfa- és béta-blokkolókkal együtt történő alkalmazása. A dopamin-hidroklorid kardiális hatásait a béta‑adrenerg-blokkolók (pl. propranolol, acebutolol, atenolol, bizoprolol, nadolol, nebivolol és metoprolol) antagonizálják, a nagy dózisú dopamin-hidroklorid által okozott perifériás vazokonstrikciót pedig az alfa‑adrenerg-blokkolók (pl. doxazozin, prazozin, terazozin) antagonizálják. MAO-gátlók Nem javasolt a dopamin alkalmazása MAO-gátlókkal együtt. A MAO-gátlók (pl. izokarboxazid, fenelzin, tranilcipromin, razagilin, szelegilin, linezolid) potencírozzák a dopamin-hidroklorid hatását és hatástartamát. Ezért azoknak a betegeknek, akiket a dopamin-hidroklorid beadása előtt MAOgátlókkal kezeltek, jelentősen csökkentett dopamin-hidroklorid-dózist szabad csak adni (lásd 4.2, 4.4 és 5.2 pont). Fenitoin Fenitoin iv. alkalmazása dopamin-hidrokloridot kapó betegeknél hypotensiót, bradycardiát és szívmegállást eredményezett. Dopamin-hidrokloridot kapó betegeknél a fenitoin nem, vagy csak rendkívül elővigyázatosan alkalmazható. Diuretikumok Nem javasolt a dopamin diuretikumokkal (pl. bumetaniddal, toraszemiddel és furoszemiddel) történő alkalmazása. A dopamin-hidroklorid fokozhatja a diuretikumok hatását. Ergot-alkaloidok A dopamin-hidroklorid és az ergot-alkaloidok (pl. ergotamin) kombinációját kerülni kell a túlzott perifériás vazokonstrikció lehetősége miatt, amely növeli a gangréna kockázatát. Triciklusos antidepresszánsok és guanetidin A triciklusos antidepresszánsok (pl. amitriptilin, dezipramin, doxepin, imipramin, nortriptilin) és a guanetidin potencírozhatják a dopamin-hidrokloridra adott presszorválaszt.
A dopamin-hidroklorid inaktiválása alkalizáló anyagok hozzáadásával A dopamin-hidroklorid lúgos oldatban inaktiválódik, lásd 4.4 és 6.2 pont. Metoklopramid A dopamin metoklopramiddal együtt történő alkalmazása nem ajánlott, ugyanis a metoklopramid ronthatja a dopamin-hidroklorid hatását. Vércukorszint A dopamin-hidroklorid megnövelheti a vércukorszintet, ezért hatással lehet az antidiabetikus gyógyszerekre (pl. meglitinidek – repaglinid stb.; szulfonilureák – glipizid stb.). Az újszülöttek metabolizmusa nagyon sérülékeny lehet, ezért ebben a csoportban gyakrabban fordul elő hypoglykaemia vagy hyperglykaemia. A dopamin-hidroklorid infundálása során monitorozni kell a metabolikus paramétereket, például a vérnyomást és a vércukorszintet.
4.6 Termékenység, terhesség és szoptatás
Terhesség A dopamin-hidroklorid terhes nőknél történő alkalmazása tekintetében korlátozott mennyiségű információ áll rendelkezésre. Az állatokkal végzett vizsgálatokból nem áll rendelkezésre elegendő adat a reprodukciós toxicitás megítéléséhez (lásd 5.3 pont). A Neoatricon alkalmazása nem javasolt terhesség alatt és olyan fogamzóképes nők esetében, akik nem alkalmaznak fogamzásgátlást. Szoptatás Nem ismert, hogy a dopamin-hidroklorid kiválasztódik‑e a humán anyatejbe. Ugyanakkor rövid plazmafelezési ideje miatt a dopamin-hidroklorid terápiás dózisban történő alkalmazása esetén az anyatejjel táplált csecsemőknél nem várható hatás. Ezért a Neoatricon alkalmazható szoptatás alatt. A prolaktinnal kapcsolatos információkat lásd a 4.4 pontban. Termékenység Nem állnak rendelkezésre adatok.
4.7 A készítmény hatásai a gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges képességekre
Nem releváns.
4.8 Nemkívánatos hatások, mellékhatások
A biztonságossági profil összefoglalása A dopamin-hidrokloridnak a köldökartériába történő véletlen beadása által okozott vazokonstriktív hatások kivételével nem azonosítottak olyan mellékhatásokat, amelyek csak a gyermekre jellemzőek. A mellékhatások táblázatos felsorolása Az alábbi táblázatban szereplő adatok a felnőtt populáció vonatkozó klinikai vizsgálataiból és forgalomba hozatal utáni tapasztalatokból származnak. A nemkívánatos események gyakorisága gyermekek és serdülők körében nem becsülhető meg. Az alábbi táblázatban a mellékhatások szervrendszeri kategóriák és gyakoriság szerint vannak felsorolva (a leggyakoribb mellékhatások szerepelnek először), az alábbi kategóriákban: nagyon gyakori (≥1/10), gyakori (≥1/100 – <1/10), nem gyakori (≥1/1000 – <1/100), ritka (≥1/10 000 – <1/1000), nagyon ritka (<1/10 000) és nem
ismert (a rendelkezésre álló adatokból a gyakoriság nem állapítható meg). Az egyes gyakorisági kategóriákon belül a mellékhatások súlyosság szerint csökkenő sorrendben kerülnek megadásra.
1. táblázat: A klinikai vizsgálatokban és a forgalomba hozatal után azonosított mellékhatások
| Szervrendszer | Gyakoriság | Mellékhatás |
| Fertőző betegségek és | Nem gyakori | Gangréna |
| parazitafertőzések | Nem ismert | Fertőzés |
Immunrendszeri betegségek és Nem ismert Anaphylaxiás reakciók* tünetek Endokrin betegségek és tünetek Nem ismert Az agyalapi mirigy működésének gátlása Idegrendszeri betegségek és Gyakori Fejfájás tünetek Szembetegségek és szemészeti Nem gyakori Mydriasis tünetek Szívbetegségek és a szívvel Gyakori Ektópiás szívverések kapcsolatos tünetek Sinus tachycardia Anginás fájdalom Palpitatio Nem gyakori Kóros ingerületvezetés Bradycardia Kiszélesedett QRS-komplex Supraventriculáris tachycardia Ventricularis tachycardia amely ventricularis fibrillációig súlyosbodhat Nem ismert Súlyos palpitatio Érbetegségek és tünetek Gyakori Hypotensio Vazokonstrikció Nem gyakori Hypertensio Légzőrendszeri, mellkasi és Gyakori Dyspnoe mediastinalis betegségek és Nem ismert Hypoxaemia fokozódása tünetek Emésztőrendszeri betegségek és Gyakori Hányinger tünetek Hányás Nem ismert Gyomor-bélrendszeri vérzés A bőr és a bőr alatti szövet Nem gyakori Piloerectio betegségei és tünetei Bőr necrosis Nem ismert Extravasatio miatti helyi necrosis Vese- és húgyúti betegségek és Nem gyakori Azotaemia tünetek Nem ismert Megváltozott vizeletürítés
- Az anafilaxiás reakciók és a súlyos, életveszélyes asztmás epizódok a nátrium-metabiszulfittal
szembeni érzékenység miatt lehetnek (lásd 4.4 pont). Egyes kiválasztott mellékhatások leírása Az agyalapi mirigy működésének gátlása Az agyalapi mirigyben a D2-receptorok aktiválása révén a dopamin gátolja a prolaktin és a pajzsmirigy-stimuláló hormon (TSH) felszabadulását, ez utóbbi a T4 hormon pajzsmirigyből történő felszabadulásának csökkenését eredményezi. A dopamin alkalmazásának abbahagyása pedig reboundhatáshoz vezethet a prolaktin, a TSH és a T4 túlzott felszabadulásával. Hypoxaemia fokozódása A dopamin számos mechanizmus révén járulhat hozzá a hypoxaemiához, pl. a ventilláció és a perfúzió közötti eltérés, azaz még a hipoventilációs alveoláris területeken is megnövekedhet a véráramlás (pulmonális „shunt” képződés), különösen a lélegeztetésre szoruló betegeknél. Továbbá a dopamin növelheti a szisztémás oxigénfogyasztást (VO2).
Feltételezett mellékhatások bejelentése A gyógyszer engedélyezését követően lényeges a feltételezett mellékhatások bejelentése, mert ez fontos eszköze annak, hogy a gyógyszer előny/kockázat profilját folyamatosan figyelemmel lehessen kísérni. Az egészségügyi szakembereket kérjük, hogy jelentsék be a feltételezett mellékhatásokat a hatóság részére az V. függelékben található elérhetőségek valamelyikén keresztül.
4.9 Túladagolás
A túladagolás lehetséges tünetei közé tartoznak a következők: súlyos vérnyomás-emelkedés, tachycardia, tachycardiás aritmiák, a bal kamrai végdiasztolés nyomás növekedése pulmonális ödémához vezető tüdőpangással, angina pectoris rohamok (különösen az ismert koszorúér-betegségben szenvedő betegeknél), nem specifikus mellkasi fájdalom, palpitatio, hányinger, hányás, a végtagokban hidegérzés, cyanosis. Ezek a kóros állapotok a dózis csökkentésével vagy az infúzió leállításával gyorsan visszafordíthatók lehetnek, mivel a szervezetben a dopamin-hidroklorid felezési ideje kevesebb mint 2 perc. Amennyiben ezek az intézkedések nem vezetnek eredményre, fontolóra kell venni alfa-adrenergblokkoló szer infundálását.
5. FARMAKOLÓGIAI TULAJDONSÁGOK
5.1 Farmakodinámiás tulajdonságok
Farmakoterápiás csoport: Szívre ható szerek, adrenerg és dopaminerg szerek, ATC kód: C01CA04 Hatásmechanizmus A dopamin-hidroklorid stimulálja a szimpatikus idegrendszer adrenerg receptorait. A dopaminhidroklorid elsősorban közvetlen stimuláns hatást fejt ki a β1-adrenerg receptorokra, de úgy tűnik, közvetett hatást is fejt ki azáltal, hogy noradrenalint szabadít fel a tárolóhelyekről. Úgy tűnik, hogy a dopamin-hidroklorid a vese, a mesenterium, a szívkoszorúér és az intracerebrális vaszkulatúra bizonyos dopaminerg receptoraira is hat, ezáltal vazodilatációt okoz. A dopamin-hidroklorid csupán kismértékben vagy egyáltalán nem befolyásolja a β2-adrenerg receptorokat. Nagyobb dózisoknál (10–20 µg/ttkg/perc) a dopamin-hidroklorid az alfa‑1-receptorokat is stimulálhatja, ami vazokonstrikciót és fokozott perifériás vaszkuláris rezisztenciát eredményez. Farmakodinámiás hatások A dopamin-hidroklorid fő hatásai az alkalmazott dózistól függenek. Intravénásan adva, 0,5–2 µg/ttkg/perc dózisban a dopamin-hidroklorid elsősorban a dopaminerg receptorokra hat; intravénásan adva, 2–10 µg/ttkg/perc dózisban a dopamin-hidroklorid a β1-adrenerg receptorokat is stimulálja, ami a perctérfogat növekedését eredményezi. Nagyobb dózisban alkalmazva a dopamin-hidroklorid az alfa-1-adrenerg receptorokat is stimulálja. Ez vazokonstrikciót, a perifériás vaszkuláris rezisztencia növekedését és a vérnyomás növekedését eredményezi. Alacsony vérnyomás vagy sokk esetén a dopamin-hidroklorid presszor hatása a vérnyomás emelésére is felhasználható. A dopamin-hidroklorid vagy bármely más vazoaktív hatóanyag által kiváltott vazokonstrikció a perifériás érrendszerre és a pulmonális érrendszerre is hatással lehet. Ez a perifériás vaszkuláris rezisztencia és a vérnyomás, valamint a pulmonális vaszkuláris rezisztencia (PVR) megváltozásához vezethet. A koraszülött csecsemők gyakran élettani különbségekkel rendelkeznek az időre született csecsemőkhöz és az idősebb gyermekekhez képest. Az egyik jelentős különbség az adrenerg receptorok, köztük a
béta‑1‑receptorok érése; ezek a receptorok esetleg nem fejlődtek ki teljesen, és változó választ mutathatnak a dopamin-hidrokloridra, ami gyengébb vagy erősebb hatást gyakorolhat a szív kontraktilitására, az idősebb gyermekekhez vagy felnőttekhez viszonyítva. Egyes koraszülöttek erős pozitív inotróp választ mutathatnak, míg mások korlátozottabban reagálhatnak. A receptor érésében és az egyéni variabilitásban mutatkozó különbségek a dopamin-hidrokloridkezeléskor a beteg állapotának gondos monitorozását és a gyógyszer titrálását teszik szükségessé a szívműködés optimalizálása, valamint a mellékhatások kockázatának minimalizálása érdekében.
5.2 Farmakokinetikai tulajdonságok
Felszívódás A per os alkalmazott dopamin-hidroklorid gyorsan metabolizálódik az emésztőrendszerben. Intravénás alkalmazást követően a dopamin-hidroklorid hatása 5 percen belül jelentkezik, és hatástartama 10 percnél kevesebb. Eloszlás A dopamin széles körben oszlik el a szervezetben, de nem jut át jelentős mértékben a vér–agy gáton. Nem ismert, hogy a dopamin átjut‑e a placentán. Biotranszformáció A dopamin-hidroklorid plazmafelezési ideje körülbelül 2 perc. A dopamin-hidroklorid a májban, a vesékben és a plazmában a MAO és a katekol‑O‑metiltranszferáz által metabolizálódik az inaktív homovanillinsavra (HVA) és 3,4‑dihidroxi-fenilecetsavra. MAO‑gátlókat kapó betegeknél a dopaminhidroklorid hatástartama akár 1 óra is lehet. A dopamin-hidroklorid dózisának körülbelül 25%‑a noradrenalinná metabolizálódik az adrenerg idegvégződésekben. Elimináció A dopamin-hidroklorid elsősorban a HVA, valamint annak szulfát- és glükuronid-konjugátumai és 3,4‑dihidroxi‑fenilecetsav formájában választódik ki a vizelettel. A dózis nagyon kis része változatlan formában választódik ki. Radioaktívan jelölt dopamin-hidroklorid beadását követően a radioaktivitás körülbelül 80%‑a választódik ki a vizelettel 24 órán belül. Gyermekek és serdülők Újszülötteknél az eliminációs felezési idő 5–11 perc. Kritikus állapotú csecsemők és gyermekek esetében a beszámolók szerint a clearance 48–168 ml/ttkg/perc között mozog, a tartomány magasabb értékei a fiatalabb betegeknél észlelhetők. A dopamin-hidroklorid clearance értéke nem jelezhető előre csecsemőknél, különösen újszülötteknél. A clearance akár 2‑szeres is lehet a 2 évesnél fiatalabb betegeknél. Súlyosan beteg csecsemőknél a dopamin-hidroklorid farmakokinetikájában jelentős interindividuális eltéréseket figyeltek meg, és a plazmakoncentráció az infúzió sebességéből nem volt pontosan előre jelezhető. A clearance jelentős eltérése részben magyarázatot ad a dopamin-hidroklorid tág adagolási előírásaira. A rendelkezésre álló adatok arra utalnak, hogy a dopamin-hidroklorid farmakokinetikája hasonló a felnőtteknél tapasztaltakhoz. Az egyes betegek között nagymértékű variabilitást figyeltek meg. Nem tudtak kimutatni a clearance és az életkor között következetes összefüggést.
5.3 A preklinikai biztonsági vizsgálatok eredményei
A felíró orvos számára nem állnak rendelkezésre a jelen alkalmazási előírás egyéb pontjaiban már leírtakon kívül további releváns preklinikai adatok. A dopamin-hidrokloriddal nem végeztek standardizált reprodukciós toxicitási vizsgálatokat. Az ismert vizsgálatok egymásnak ellentmondó eredményeket mutatnak.
6. PGYÓGYSZERÉSZETI JELLEMZŐK
6.1 Segédanyagok felsorolása
nátrium-diszulfit (E223) hígított sósav (a pH beállításához) nátrium-hidroxid (a pH beállításhoz) injekcióhoz való víz
6.2 Inkompatibilitások
Kompatibilitási vizsgálatok hiányában ez a gyógyszer nem keverhető más gyógyszerekkel. Kerülni kell a lúgokkal (beleértve a nátrium-bikarbonátot), az oxidálószerekkel vagy a vassókkal való összekeverést. NE adja hozzá a dopamin-hidrokloridot nátrium-bikarbonát oldatos injekcióhoz vagy más lúgos iv. oldathoz. Az ampicillin és a dopamin 5%‑os glükózoldatban lévő keverékei lúgos kémhatásúak és inkompatibilisek, és mindkét hatóanyag lebomlását eredményezik. Ezeket nem szabad összekeverni. Javasolt, hogy a gentamicin-szulfátot, cefalotin-nátriumot, semleges cefalotin-nátriumot vagy oxacillin-nátriumot tartalmazó keverékeket kerüljék el, kivéve, ha minden más rendelkezésre álló kezelési alternatívát kimerítettek. A dopamin, amfotericin B 5%‑os glükózoldatban alkotott keverékei inkompatibilisek, mert közvetlenül a keverés után csapadék képződik.
6.3 Felhasználhatósági időtartam
3 év. Az első felbontás után a gyógyszert azonnal fel kell használni; a fel nem használt készítményt 24 óra elteltével meg kell semmisíteni.
6.4 Különleges tárolási előírások
Ez a gyógyszer különleges tárolási hőmérsékletet nem igényel. A fénytől való védelem érdekében a tartályt tartsa a dobozában.
6.5 Csomagolás típusa és kiszerelése
I‑es típusú, átlátszó injekciós üveg brómbutil gumidugóval, lepattintható alumíniumkupakkal lezárva. Kiszerelés: Neoatricon 1,5 mg/ml oldatos infúzió: egy 30 ml‑es injekciós üveget tartalmaz dobozonként. Neoatricon 4,5 mg/ml oldatos infúzió: egy 50 ml‑es injekciós üveget tartalmaz dobozonként. Nem feltétlenül mindegyik kiszerelés kerül kereskedelmi forgalomba.
6.6 A megsemmisítésre vonatkozó különleges óvintézkedések és egyéb, a készítmény
kezelésével kapcsolatos információk
Ne alkalmazza ezt a gyógyszert, ha azt észleli, hogy az oldat opálos, zavaros vagy elszíneződött. Ez a gyógyszer nem igényel hígítást alkalmazás előtt. Ez a gyógyszer kizárólag egyszeri alkalmazásra szolgál. A fel nem használt oldatot meg kell semmisíteni. Az injekciós üveget és a fel nem használt oldatot 24 óra elteltével meg kell semmisíteni (lásd 6.3 pont). Bármilyen fel nem használt gyógyszer, illetve hulladékanyag megsemmisítését a gyógyszerekre vonatkozó előírások szerint kell végrehajtani.
7. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY JOGOSULTJA
BrePco Biopharma Ltd., Suite One, The Avenue, Beacon Court, Sandyford, Dublin D18HX31. Írország
8. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY SZÁMA(I)
EU/1/24/1804/001 – 1,5 mg / ml 1 injekciós üveget EU/1/24/1804/002 – 4,5 mg / ml 1 injekciós üveget
9. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY ELSŐ KIADÁSÁNAK/
MEGÚJÍTÁSÁNAK DÁTUMA
A forgalomba hozatali engedély első kiadásának dátuma: 27-05-2024
10. A SZÖVEG ELLENŐRZÉSÉNEK DÁTUMA
A gyógyszerről részletes információ az Európai Gyógyszerügynökség internetes honlapján (http://www.ema.europa.eu) található.