1. A GYÓGYSZER NEVE
Neofordex 40 mg tabletta
2. MINŐSÉGI ÉS MENNYISÉGI ÖSSZETÉTEL
40 mg dexametazonnak megfelelő dexametazon-acetátot tartalmaz tablettánként. Ismert hatású segédanyagok 98,1 mg laktózt tartalmaz tablettánként. A segédanyagok teljes listáját lásd a 6.1 pontban.
3. GYÓGYSZERFORMA
Tabletta. Fehér, hosszúkás (11 mm × 5,5 mm) tabletta, egyik oldalán „40 mg” bevéséssel.
4. KLINIKAI JELLEMZŐK
4.1 Terápiás javallatok
A Neofordex egyéb gyógyszerekkel kombinálva a tüneteket okozó myeloma multiplex kezelésére javallott felnőtteknél.
4.2 Adagolás és alkalmazás
A kezelést a myeloma multiplex kezelésében jártas orvosok felügyelete alatt kell megkezdeni és monitorozni. Adagolás A dózis és az adagolás gyakorisága a terápiás protokoll és a társuló kiegészítő kezelés(ek) függvényében változik. A Neofordex alkalmazakor a dexametazon alkalmazására vonatkozó utasításokat kell követni, a kiegészítő kezelés(ek) alkalmazási előírásában leírtak szerint. Ennek hiányában a helyi vagy nemzetközi kezelési protokollokat és útmutatásokat kell követni. A felíró orvosoknak gondosan számszerűsíteniük kell, milyen dexametazon-dózist kell alkalmazni, figyelembe véve a beteg állapotát és betegségének státuszát. A dexametazon szokásos dózisa az alkalmazás napján egyszer 40 mg. A dexametazon-kezelés befejezésekor a dózist lépcsőzetesen kell leépíteni a teljes leállításig. Kihagyott dózis A 12 órán belül kihagyott tablettát azonnal be kell venni. Ha a kihagyott dózis esedékessége óta már eltelt több mint 12 óra, akkor a következő tablettát a szokásos időben kell bevenni. Tilos kétszeres dózist bevenni a kihagyott adag pótlására. Különleges betegcsoportok Idősek
Idős és/vagy gyenge, elesett állapotban lévő betegeknél, akiknél a dózist csökkenteni kell, felírható másik, alacsonyabb dexametazontartalmú készítmény is a megfelelő adagolási rend szerint. Májkárosodás Májkárosodásban szenvedő betegek esetében megfelelő ellenőrzésre van szükség és a gyógyszert óvatosan kell adagolni, mert e betegcsoport vonatkozásában nem állnak rendelkezésre adatok (lásd 4.4 és 5.2 pont). Vesekárosodás A vesekárosodásban szenvedő betegek megfelelő monitorozást igényelnek (lásd 4.4 pont). Gyermekek és serdülők A Neofordex-nek gyermekeknél myeloma multiplex javallatában nincs releváns alkalmazása. Az alkalmazás módja Szájon át történő alkalmazásra. Az inszomnia minimalizálása érdekében a tablettát lehetőleg reggel kell bevenni. A tablettákat alkalmazásukig a buborékcsomagolásban kell tartani. A sértetlen csomagolásban lévő egyes tablettákat a perforáció segítségével kell leválasztani a buborékcsomagolásról, például a compliance-t segítő, többrekeszes gyógyszertartókban való használathoz.
4.3 Ellenjavallatok
A készítmény hatóanyagával vagy a 6.1 pontban felsorolt bármely segédanyagával szembeni túlérzékenység. Aktív vírusos betegség (különösen vírusos hepatitis, herpes, varicella, övsömör). Nem kontrollált pszichózisok. A dexametazon más gyógyszerekkel történő együttes adása esetén a további ellenjavallatokért olvassa el azok alkalmazási előírásait.
4.4 Különleges figyelmeztetések és az alkalmazással kapcsolatos óvintézkedések
A dexametazon nagy dózisú glükokortikoid. Ezt a beteg ellenőrzése során figyelembe kell venni. A dexametazon-kezelés előnyeit gondosan és folyamatosan mérlegelni kell a tényleges és lehetséges kockázatokkal szemben. Fertőzés kockázata A nagy dózisú dexametazon-kezelés növeli a súlyos, különösen a baktériumok, élesztőgombák és/vagy paraziták következtében kialakuló fertőzések kockázatát. Ezeket a fertőzéseket olyan mikroorganizmusok is okozhatják, amelyek normál körülmények között ritkán okoznak betegséget (opportunista fertőzések). A kialakuló fertőzés jeleit a dexametazon-kezelés elfedheti. A kezelés elindítása előtt minden fertőzésforrást, különösen a tuberkulózist, teljesen ki kell kezelni. A kezelés alatt a betegeknél szorosan monitorozni kell a fertőzések megjelenését. Különösen tüdőgyulladás fordul elő gyakran. A betegeket tájékoztatni kell a tüdőgyulladás okozta jelekről és tünetekről, és tanácsolni kell nekik, hogy forduljanak orvoshoz, ha ezek jelentkeznek. Aktív fertőző betegség esetében megfelelő fertőzésellenes terápiával kell kiegészíteni a dexametazon-kezelést. Súlyos radiológiai következményekkel járó korábbi tuberkulózis esetén, illetve, ha nem biztos, hogy a teljes, 6 hónapos rifampicin terápiás kúrát elvégezték, profilaktikus antituberkulotikus kezelésre van szükség.
Fennáll a súlyos strongyloidosis kockázata. Endémiás területekről (trópusi és szubtrópusi régiók, Dél-Európa) származó betegeknél a dexametazon-kezelés megkezdése előtt el kell végezni a székletvizsgálatot, és szükség szerint a parazita eradikációját. Bizonyos vírusos betegségek (varicella, kanyaró) súlyosabbak lehetnek azoknál a betegeknél, akik glükokortikoid-kezelésben részesülnek, vagy a megelőző 3 hónapban glükokortikoid-kezelésben részesültek. A betegeknek kerülniük kell a varicellás vagy kanyarós egyénekkel történő érintkezést. Különösen veszélyeztetettek azok az immunszupprimált betegek, akik korábban nem estek át a varicellán vagy kanyarón. Ha az ilyen betegek varicellás vagy kanyarós személyekkel érintkeztek, szükség szerint meg kell kezdeni a preventív intravénás normál immunglobulin-kezelést vagy a passzív immunizálást varicella-zoster immunglobulinnal (VZIG). Az expozíciónak kitett betegeknek tanácsolni kell, hogy késedelem nélkül forduljanak orvoshoz. Oltások A dexametazon nem alkalmazható élő, attenuált vakcinákkal együtt (lásd 4.5 pont). Inaktivált vakcinákkal történő oltás általában lehetséges. Ugyanakkor az immunválasz és így a vakcináció hatása csökkenhet a magas glükokortikoid-dózisok miatt. A laboratóriumi vizsgálati eredmények befolyásolása A dexametazon elnyomhatja az allergiavizsgálatra adott bőrreakciókat. Befolyásolhatja a bakteriális fertőzések kimutatására használt nitroblue-tetrazolium (NBT) tesztet is, és hamis negatív eredményekhez vezethet. Pszichiátriai kórképek Figyelmeztetni kell a betegeket és/vagy gondozóikat, hogy potenciálisan súlyos pszichiátriai mellékhatások jelentkezhetnek a szisztémás szteroidok adása során (lásd 4.8 pont). A tünetek általában a kezelés megkezdését követő néhány napon vagy héten belül alakulnak ki. A kockázatok nagyobbak lehetnek magas dózisok esetében (lásd még 4.5 pont a mellékhatások kockázatát növelő farmakokinetikai kölcsönhatásokról), habár a dózisszintek nem teszik lehetővé a reakciók kezdetének, típusának, súlyosságának vagy időtartamának előrejelzését. A legtöbb reakció visszafejlődik a dózis csökkentése vagy a kezelés felfüggesztése után, bár szükség lehet specifikus kezelésre. Ösztönözni kell a betegeket/gondozókat, hogy forduljanak orvoshoz, amennyiben aggodalmat keltő pszichológiai tünetek alakulnak ki, különösen, ha depressziós hangulat vagy öngyilkossági gondolatok gyanúja merül fel. A betegeket/gondozókat figyelmeztetni kell azokra a lehetséges pszichiátriai zavarokra is, amelyek a szisztémás szteroidok dózisának leépítése/felfüggesztése során vagy közvetlenül utána jelentkezhetnek, habár ilyen reakciókról csak ritkán számoltak be. Különös óvatosság indokolt, ha a szisztémás kortikoszteroidok alkalmazását olyan betegeknél mérlegelik, ahol a betegnél vagy elsőfokú rokonainál súlyos affektív zavar áll fenn, vagy az anamnézisükben ilyen szerepel. Ezek közé tartozik a depressziós vagy mániás-depressziós betegség és a korábbi szteroid pszichózisok. Minimalizálni lehet az inszomniát, ha a Neofordex-et reggel veszik be. Tumorlízis-szindróma A forgalomba hozatal után szerzett tapasztalatok során hematológiai malignitásokban szenvedő betegeknél tumorlízis-szindrómát (TLS) jelentettek, a dexametazonnal való önálló vagy más kemoterapeutikummal történő együttes kezelést követően. Azokat a betegeket, akiknél nagy a TLS kockázata, például az olyan betegek, akiknél magas a proliferatív ráta, nagy a tumor mérete, valamint fokozott a citotoxikus szerekkel szembeni érzékenység, szoros monitorozás alatt kell tartani, és meg kell tenni a szükséges óvintézkedéseket. Emésztőrendszeri betegségek és tünetek A kortikoszteroidok bevezetése előtt meg kell kezdeni az aktív gyomor- vagy nyombélfekély kezelését. Megfelelő profilaxist kell mérlegelni azoknál a betegeknél, akiknek az anamnézisében gyomor- vagy
nyombélfekély, vérzés vagy perforáció szerepel, vagy ezek kockázati tényezőivel rendelkeznek. A betegeket klinikailag monitorozni kell, beleértve az endoszkópiát is. Szembetegségek és szemészeti tünetek A szisztémás glükokortikoid-kezelés chorioretinopathiát válthat ki, ami csökkent látást eredményezhet, beleértve a látásvesztést is. A kortikoszteroidok tartós alkalmazása cataracta subcapsularist, a látóidegek lehetséges károsodásával járó glaukómát okozhat, és fokozhatja a másodlagos, gombás vagy vírusos szemfertőzések kialakulását. Különös óvatosság szükséges glaukómás (vagy glaukómát tartalmazó családi anamnézissel rendelkező) betegek kezelésekor, valamint a szaruhártya lehetséges perforatiója miatt okuláris herpes szimplexben szenvedő betegek kezelése esetén. Tendinitis A kortikoszteroidok elősegíthetik tendinitis kialakulását, kivételes esetekben pedig az érintett ín szakadását. Növekszik a kockázat fluorokinolonok együttes alkalmazása, szekunder mellékpajzsmirigy-túlműködésben szenvedő, dialízis alatt álló betegek esetén vagy veseátültetés után. Phaeochromocytomás krízis Kortikoszteroidok szisztémás alkalmazását követően akár halálos kimenetelű phaeochromocytomás krízis kialakulásáról számoltak be. Igazolt phaeochromocytoma vagy annak gyanúja esetén kortikoszteroidok csak a kockázat-előny arány gondos mérlegelése után adhatók a betegnek. Idősek A szisztémás kortikoszteroidokkal kapcsolatos gyakori mellékhatások súlyosabb szövődményekkel járhatnak idős korban, különösen ilyen a csontritkulás, hypertensio, hypokalaemia, cukorbetegség, fertőzés iránti fogékonyság és a bőr elvékonyodása. Szoros klinikai felügyelet szükséges az életveszélyes reakciók elkerülése érdekében. Monitorozás Kortikoszteroidok alkalmazása során megfelelő monitorozásra van szükség colitis ulcerosa (perforáció veszélye miatt), friss bélanasztomózis, diverticulitis, nem régi szívinfarktus (bal kamra szabad fala rupturájának veszélye miatt), cukorbetegség (vagy annak előfordulása a családi anamnézisben), veseelégtelenség, májkárosodás, csontritkulás és myasthenia gravis esetén. Hosszú távú kezelés A kezelés alatt alacsony egyszerű cukor- és magas fehérjetartalmú diétát kell követni a kortikoszteroidok hyperglykaemiás hatása, valamint a negatív nitrogénegyensúllyal járó fehérje-katabolizmus serkentése miatt. A víz- és nátriumretenció gyakori, és hypertensióhoz vezethet. Csökkenteni kell a nátriumbevitelt, és ellenőrizni kell a vérnyomást. Különös óvatosságra van szükség vesekárosodásban, hypertensióban vagy pangásos szívelégtelenségben szenvedő betegek kezelése esetén. A kezelés során monitorozni kell a káliumszintet. Káliumpótlást kell adni, különösen szívritmuszavar kockázata vagy hypokalaemiát kiváltó gyógyszerek együttes alkalmazása esetén. A glükokortikoid kezelés csökkentheti az antidiabetikus és antihipertenzív kezelések hatását. Az inzulin, az orális antidiabetikumok és az antihipertenzív szerek dózisának emelésére lehet szükség. A kezelés időtartamától függően zavar keletkezhet a kalcium-metabolizmusban. Ellenőrizni kell a kalciumés D-vitaminszinteket. Azoknál a betegeknél, akik még nem kapnak biszfoszfonátokat a myeloma
multiplexhez társuló csontbetegségre, mérlegelni kell a biszfoszfonátok adását, különösen, ha a csontritkulás kockázati tényezői fennállnak. Kombinációs alkalmazás egyéb myeloma multiplex kezeléssel (kezelésekkel)
Amennyiben a Neofordex-et egyéb gyógyszerekkel együtt alkalmazzák, a Neofordex-kezelés
megkezdése előtt át kell tekinteni ezen gyógyszerek alkalmazási előírását.
Amennyiben a Neofordex-et ismert teratogénekkel (például talidomid, lenalidomid, pomalidomid,
plerixafor) együtt alkalmazzák, különös figyelmet kell fordítani a terhességi tesztekre és a
fogamzásgátlásra (lásd 4.6 pont).
Vénás és artériás tromboembóliás események Myeloma multiplexes betegeknél a dexametazon talidomiddal és analógjaival történő kombinációja fokozza a vénás tromboembolia (főként mélyvénás trombózis és tüdőembólia) és az artériás tromboembolia (főként szívinfarktus és cerebrovaszkuláris események) kockázatát (lásd 4.5 és 4.8 pont). Következésképpen az ismert tromboembóliás kockázati tényezőkkel rendelkező betegeket (beleértve a korábbi trombózist is) szorosan monitorozni kell. Intézkedéseket kell tenni valamennyi befolyásolható kockázati tényező (például dohányzás, hypertensio és hiperlipidemia) lehetséges minimalizálása érdekében. Az erithropoeticus gyógyszerek együttes adása szintén növelheti az ilyen betegek trombotikus kockázatát. Ezért az erithropoeticus gyógyszereket vagy más olyan gyógyszereket, mint például a hormonpótló kezelést, amelyek növelhetik a trombózis kockázatát, óvatosan kell alkalmazni azoknál a myeloma multiplexes betegeknél, akik a dexametazont talidomiddal és analógjaival együtt kapják. A 12 g/dl feletti hemoglobin-koncentráció esetén az erithropoeticus gyógyszerek adását fel kell függeszteni. Javasolt, hogy a betegek és a kezelőorvosaik figyeljenek a tromboembolia okozta jelekre és tünetekre. A betegeknek fel kell hívni a figyelmét, hogy forduljanak orvoshoz, ha olyan tünetek alakulnak ki, mint például légszomj, mellkasi fájdalom, kar- vagy lábduzzadás. Profilaktikus antitrombotikus kezelést kell javasolni, különösen további trombotikus kockázati tényezőkkel rendelkező betegeknél. Az adott beteg kockázati tényezőinek gondos mérlegelését követően kell dönteni az antitrombotikus profilaktikus intézkedések bevezetéséről. Ha a betegnél valamilyen tromboembóliás esemény alakul ki, a kezelést fel kell függeszteni és standard antikoagulációs kezelést kell kezdeni. Amint beállították a beteg antikoagulációs kezelését, és megoldották a tromboembóliás esemény szövődményeit, az előny-kockázat értékelés függvényében újra lehet kezdeni a dexametazonnal és talidomiddal vagy annak analógjával végzett kezelést az eredeti dózisban. A betegnek a dexametazonnal és talidomiddal vagy annak analógjával végzett kezelés alatt folytatnia kell az antikoagulációs kezelést. Neutropenia és thrombocytopenia Myeloma multiplexes betegeknél a lenalidomiddal kombinált dexametazon a 4-es súlyossági fokozatú neutropenia nagyobb gyakoriságával társul (5,1% lenalidomid/dexametazon kezelésben részesülő betegeknél, míg 0,6% placebo/dexametazon-kezelésben részesülő betegeknél; lásd 4.8 pont). Ritkán figyeltek meg 4-es súlyossági fokozatú lázas neutropeniás epizódokat (0,6% lenalidomid/dexametazon-kezelésben részesülő betegeknél, míg 0,0% placebo/dexametazon-kezelésben részesülő betegeknél; lásd 4.8 pont). A dexametazon és pomalidomid kombinációjával kezelt, kiújult/refrakter myeloma multiplexes betegeknél a neutropenia volt a leggyakrabban jelentett 3-as és 4-es súlyossági fokozatú hematológiai mellékhatás. A betegeknél monitorozni kell a hematológiai mellékhatásokat, különösen a neutropeniát. Fel kell hívni a betegek figyelmét, hogy azonnal jelentsék a lázas epizódokat. Szükség lehet a lenalidomid vagy pomalidomid dózisának csökkentésére. Neutropenia esetén a kezelőorvosnak mérlegelnie kell a növekedési faktoroknak a beteg kezelésében történő alkalmazását. Myeloma multiplexes betegeknél a lenalidomiddal kombinált dexametazon a 3-as és 4-es súlyossági fokozatú thrombocytopenia nagyobb gyakoriságával társul (9,9% és 1,4% lenalidomid/dexametazon-kezelésben
részesülő betegeknél, míg 2,3% és 0,0% placebo/dexametazon-kezelésben részesülő betegeknél) (lásd 4.8 pont). A dexametazon és pomalidomid kombinációjával kezelt, kiújult/refrakter myeloma multiplexes betegeknél igen gyakran beszámoltak thrombocytopeniáról is. Javasolt, hogy a betegek és a kezelőorvosaik figyeljenek a vérzés okozta jelekre és tünetekre, beleértve a petechiákat és az orrvérzést, különösen olyan kiegészítő kezelés esetén, amely vérzésre hajlamosít. Szükség lehet a lenalidomid vagy a pomalidomid dózisának csökkentésére. A citopenia ellenőrzése érdekében teljes vérkép, ezen belül fehérvérsejtszám kvantitatív vérképpel, trombocitaszám, hemoglobin- és hematokrit-vizsgálatot kell végezni a dexametazon/lenalidomid-kezelés megkezdésekor és az első 8 hétben hetente, majd azt követően havonta. Laktózintolerancia A Neofordex laktózt tartalmaz. Ritkán előforduló, örökletes galaktóz intoleranciában, teljes laktázhiányban vagy glükóz-galaktóz malabszorpcióban a készítmény nem szedhető.
4.5 Gyógyszerkölcsönhatások és egyéb interakciók
A Neofordex más gyógyszerekkel történő együttes alkalmazása előtt el kell olvasni az adott gyógyszer
alkalmazási előírását.
Farmakodinámiás kölcsönhatások Biztonságossági aggályok miatt kerülni kell az alábbiakkal való kombinációt:
- Acetilszalicilsav, adagonként ≥ 1 g és naponta ≥ 3 g dózisnál, a vérzés fokozott kockázata miatt.
Adagonként ≥ 500 mg vagy naponta < 3 g dózis esetén óvatosságra van szükség a vérzés, fekélyek és gasztrointesztinális perforáció fokozott kockázata miatt. Ugyanakkor az antitrombotikus profilaxis alacsony dózisú acetilszalicilsavval lehetséges.
- Élő, attenuált vakcinák, a vakcinához társuló, halálos kockázatú betegségek veszélye miatt (lásd
4.4 pont). Biztonságossági aggályok miatt az alábbiakkal való kombinációk esetében óvatosság indokolt:
- Hypokalaemiát kiváltó gyógyszerek: hypokalaemiát okozó diuretikumok, önmagukban vagy
kombinációban, hashajtók, tetrakozaktid, intravénás amfotericin B, a hypokalaemia fokozott kockázata miatt. Ellenőrizni és szükség esetén korrigálni kell a káliumszintet. Továbbá az amfotericin B egyidejű alkalmazása a szívmegnagyobbodás és szívelégtelenség kockázatát hordozza.
- Digitálisz, mivel a hypokalaemia fokozza a digitálisz toxikus hatásait. Korrigálni kell a hypokalaemiát,
és a betegeknél klinikailag monitorozni kell az elektrolitszinteket és az EKG-t.
- Olyan gyógyszerek, amelyek torsade de pointes kockázatát hordozzák a kamrai ritmuszavar fokozott
kockázata miatt. Korrigálni kell a hypokalaemiát, és a betegeknél klinikailag monitorozni kell az elektrolitszinteket és az EKG-t.
- Erithropoeticus gyógyszerek vagy más gyógyszerek, amelyek fokozzák a trombózis kockázatát, például
a hormonpótló kezelés, olyan betegeknél, akik talidomidot vagy annak analógját szedik a Neofordex-szel együtt.
- Nem-szteroid gyulladáscsökkentők (NSAID), a gasztrointesztinális fekélyek fokozott kockázata miatt.
- Hipoglikémiás gyógyszerek, mivel a dexametazon a ketoacidózis lehetősége mellett növelheti a
vércukorszintet és csökkentheti a glükóztoleranciát. Fel kell hívni a betegek figyelmét erre a kockázatra, és erősíteni kell bennük a vér és vizelet önellenőrzés szükségességét, különösen a kezelés bevezetésekor. A dexametazon-kezelés alatt és után szükség lehet az antidiabetikus gyógyszerek dózisának módosítására.
- Antihipertenzív gyógyszerek, a hatásuk csökkenése miatt (víz- és nátriumretenció). A dexametazon-
kezelés alatt szükség lehet az antihipertenzív kezelés dózisának módosítására.
- Fluorokinolonok, a tendinitis és kivételes esetekben az érintett ín szakadásának fokozott kockázata miatt,
főként hosszú távú kezelés után.
- Metotrexát, a hematológiai toxicitás fokozott kockázata miatt.
Farmakokinetikai interakciók
Más gyógyszerek hatása a dexametazonra A dexametazon a citokróm P450 3A4 (CYP3A4) által metabolizálódik, és a P-glikoprotein (P-gp, más néven MDR1) szállítja. A dexametazon együttes adása CYP3A4 vagy P-gp induktorokkal vagy inhibitorokkal a dexametazon csökkent, illetve megnövekedett plazmakoncentrációját eredményezheti. A dexametazon farmakokinetika megváltozása miatt az alábbiakkal való kombinációk esetében óvatosság indokolt: − Gyógyszerek, amelyek csökkenthetik a dexametazon plazmakoncentrációját:
- Aminoglutetimid, a dexametazon hatásosságának csökkenése miatt, ami a hepatikus metabolizmusa
fokozódásának a következménye.
- Antikonvulzív szerek, amelyek indukálják a májenzimeket: karbamazepin, foszfenitoin, fenobarbitál,
fenitoin, primidon, a dexametazon plazmaszintjének és így hatásosságának csökkentése miatt.
- Rifampicin, a dexametazon plazmakoncentrációjának és hatásosságának csökkenése miatt, ami a
hepatikus metabolizmusa fokozásának a következménye.
- Lokális gasztrointesztinális gyógyszerek, antacidumok és aktív szén, valamint kolesztiramin, a
dexametazon bélrendszeri felszívódásának csökkentése miatt. Az ilyen gyógyszerek és a Neofordex adása között legalább két órának kell eltelnie.
- Efedrin, a fokozott metabolikus clearance révén a dexametazon plazmaszintjének csökkentése miatt.
− Gyógyszerek, amelyek növelhetik a dexametazon plazmakoncentrációját:
- Aprepitant és fozaprepitant, a dexametazon plazmakoncentrációjának növelése miatt, ami a hepatikus
metabolizmus csökkentésének a következménye.
- Klaritromicin, eritromicin, telitromicin, itrakonazol, ketokonazol, pozakonazol, vorikonazol, nelfinavir,
ritonavir: magasabb dexametazon plazmakoncentráció a hepatikus metabolizmus ezen enziminhibitorok általi csökkenése miatt. A dexametazon más gyógyszerekre gyakorolt hatásai A dexametazon a CYP3A4 és P-gp mérsékelt induktora. A dexametazon együttes adása olyan szerekkel, amelyek a CYP3A4 révén metabolizálódnak vagy a P-gp szállítja azokat, az adott szerek fokozott clearance-éhez és csökkent plazmakoncentrációjához vezethet.
- Orális fogamzásgátlók, mivel nem lehet kizárni, hogy az orális fogamzásgátlók hatékonysága csökken a
kezelés alatt. Az orális fogamzásgátlókkal interakciós vizsgálatokat nem végeztek. Hatékony fogamzásgátló módszereket kell alkalmazni (lásd 4.6 pont). A hormonpótló kezelés hatékonysága is csökkenhet.
- Orális véralvadásgátlók, a kortikoszteroidok orális véralvadásgátlók metabolizmusára és a véralvadási
faktorokra kifejtett lehetséges befolyása, valamint magas dózisban vagy 10 napnál hosszabb ideig tartó kezelési időtartam esetén magából a dexametazon kezelésből adódó vérzésveszély (bélrendszer nyálkahártyája, erek fragilitása) miatt. Amennyiben szükség van a kombinációra, meg kell erősíteni a monitorozást, és egy hét múlva, majd a kezelés minden második hetében, valamint a kezelés végén kontrollálni kell a véralvadási paramétereket.
- Docetaxel és ciklofoszfamid, a CYP3A4 és P-gp indukciója révén a plazmaszintjük csökkentése miatt.
- Lapatinib, annak fokozott májtoxicitása miatt, mely vélhetően a CYP3A4 metabolizmus indukciójának
következménye.
- Ciklosporin, a ciklosporin biohasznosulásának és plazmaszintjének csökkentése miatt. A ciklosporin
növelheti a dexametazon sejten belüli felvételét is. Továbbá a dexametazon és a ciklosporin együttes alkalmazása esetén görcsrohamokról számoltak be. Kerülni kell a dexametazon és a ciklosporin együttes adását.
- Midazolám, a midazolám plazmaszint CYP3A4 indukció miatti csökkentése miatt. A midazolám
hatékonysága csökkenhet.
- Ivermektin, az ivermektin plazmaszintjének csökkentése miatt. Sikeresen be kell fejezni a parazita
eradikációját a dexametazon-kezelés előtt (lásd 4.2 pont).
- Rifabutin, az intesztinális és hepatikus CYP3A4 indukció révén a rifabutin plazmaszint csökkentése
miatt.
- Indinavir, az intesztinális CYP3A4 indukció révén az indinavir plazmaszint kifejezett csökkentése miatt.
- Eritromicin, a CYP3A5*1 allélt nem hordozókban a dexametazon-kezelés után az eritromicin fokozott
metabolizmusa miatt.
- Izoniacid, mivel a glükokortikoidok csökkenthetik az izoniacid plazmakoncentrációját, valószínűleg az
izoniacid hepatikus metabolizmusának serkentése és a glükokortikoid metabolizmus csökkentése miatt.
- Prazikvantel, a dexametazon által fokozott hepatikus metabolizmusa révén csökkenő prazikvantel
plazmakoncentráció miatt, ami a kezelés sikertelenségének kockázatával jár. A két gyógyszerrel végzett kezelés között legalább egy hétnek kell eltelnie. A dexametazon ismételt, napi adagolása a CYP3A4 és P-gp indukciója révén szintén csökkenti a dexametazon plazmaszintjét. A myeloma multiplex kezelésében nincs szükség a dózis módosítására. A dexametazon nem lép klinikailag jelentős farmakokinetikai kölcsönhatásba a talidomiddal, lenalidomiddal, pomalidomiddal, bortezomibbal, vinkrisztinnel vagy doxorubicinnel.
4.6 Termékenység, terhesség és szoptatás
Fogamzóképes nők A Neofordex kezelés alatt a nők nem eshetnek teherbe. A dexametazon fejlődési rendellenességeket okozhat (lásd 5.3 pont). A dexametazont ismert teratogénekkel (például talidomid, lenalidomid, pomalidomid, plerixafor) vagy citotoxikus szerekkel együtt alkalmazhatják, amelyek ellenjavalltak terhesség alatt. A Neofordex-et talidomiddal, lenalidomiddal vagy pomalidomiddal együtt szedő betegeknek követniük kell ezen készítmények fogamzásgátlási programjainak előírásait. További információkért bármely kombinációs kezelés megkezdése előtt el kell olvasni a releváns alkalmazási előírásokat. Fogamzásgátlás férfiaknál és nőknél A fogamzóképes nőknek és férfi partnereiknek megfelelő fogamzásgátló módszert kell alkalmazniuk. Különösen a talidomiddal vagy annak analógjaival kombinált kezelés esetén kell követni a fogamzásgátlási program előírásait. Az orális fogamzásgátlók hatékonysága csökkenhet a dexametazon-kezelés alatt (lásd 4.5 pont). Terhesség Humán tapasztalatok alapján a dexametazon terhesség alatt történő alkalmazása nagy valószínűséggel kongenitális malformációkat okoz, különösen a méhen belüli növekedés retardációját és ritkán újszülöttkori mellékvese-elégtelenséget. Állatkísérletek során reproduktív toxicitást igazoltak (lásd 5.3 pont). A Neofordex alkalmazása nem javallt terhesség alatt, kivéve, ha a nő klinikai állapota szükségessé teszi a dexametazonnal történő kezelést. Szoptatás A glükokortikoidok kiválasztódnak a humán anyatejbe, és hatásaikat kimutatták az anyatejjel táplált újszülött gyermekeknél/a kezelt anya csecsemőjénél. A Neofordex alkalmazása előtt el kell dönteni, hogy a szoptatást függesztik fel, vagy megszakítják a kezelést / tartózkodnak a kezeléstől, figyelembe véve a szoptatás előnyét a gyermekre nézve, valamint a terápia előnyét az anyára nézve. Termékenység Állatkísérletek során a nőstények termékenységének csökkenését igazoltak (lásd 5.3 pont). Férfi termékenységre vonatkozóan nem állnak rendelkezésre adatok.
4.7 A készítmény hatásai a gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges képességekre
A Neofordex közepes mértékben befolyásolja a gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges képességeket. A dexametazon zavartságot, hallucinációkat, szédülést, aluszékonyságot, fáradtságot, ájulást és homályos látást okozhat (lásd 4.8 pont). Fel kell hívni a betegek figyelmét, hogy ezek jelentkezése esetén ne vezessenek gépjárművet, ne kezeljenek gépeket, és ne végezzenek veszélyes feladatokat a dexametazon kezelés ideje alatt.
4.8 Nemkívánatos hatások, mellékhatások
A biztonságossági profil összefoglalása A Neofordex mellékhatásai megfelelnek a glükokortikoidok előre látható biztonságossági profiljának. Hyperglykaemia, aluszékonyság, izomfájdalom és -gyengeség, asthenia, fáradtság, ödéma és testtömeggyarapodás nagyon gyakran jelentkezik. A kevésbé gyakori, de súlyos mellékhatások közé tartoznak a tüdőgyulladás és más fertőzések, valamint a pszichiátriai betegségek (lásd 4.4 pont). Talidomiddal vagy annak analógjaival kombinációban a legsúlyosabb mellékhatások a vénás tromboembóliás események, főként a mélyvénás trombózis és a tüdőembólia, valamint a csontvelő-szuppresszió, főként a neutropenia és thrombocytopenia (lásd 4.4 pont). Az előre látható mellékhatások, például a mellékvese atrófia gyakorisága összefüggést mutat a dózissal, az alkalmazás időzítésével és a kezelés időtartamával (lásd 4.4 pont). A mellékhatások táblázatos felsorolása Az alábbi táblázatban a dexametazonnal kezelt betegeknél megfigyelt mellékhatások szervrendszer kategóriánként és gyakoriság szerint kerülnek felsorolásra. A gyakoriságok meghatározása: nagyon gyakori (≥1/10), gyakori (≥1/100 – <1/10), nem gyakori (≥1/1000 – <1/100), ritka (≥1/10 000 – < 1/1000), nagyon ritka (<1/10 000), nem ismert (a gyakoriság a rendelkezésre álló adatokból nem állapítható meg).
| Szervrendszeri kategóriák | Mellékhatások |
| Fertőző betegségek és | Gyakori: Tüdőgyulladás, herpes zoster, felső légúti fertőzés, alsó |
| parazitafertőzések | légúti fertőzés, oralis candidiasis, orális gombafertőzés, húgyúti |
fertőzés, herpes simplex, candidiasis; Nem ismert: Fertőzés, szepszis.
| Vérképzőszervi és | Gyakori: Neutropenia, anaemia, thrombocytopenia, lymphopenia, |
| nyirokrendszeri betegségek és | leukopenia, leukocytosis; |
| tünetek | Nem gyakori: Lázas neutropenia, pancytopenia, coagulopathia. |
| Endokrin betegségek és tünetek | Gyakori: Cushing-szindróma; |
Nem gyakori: Hypothyreosis; Nem ismert: Mellékvese atrófia, szteroid megvonási szindróma, mellékvese-elégtelenség, hirsutismus, rendszertelen menstruáció. Anyagcsere- és táplálkozási Nagyon gyakori: Hyperglykaemia; betegségek és tünetek Gyakori: Hypokalaemia, cukorbetegség, étvágytalanság, fokozott vagy csökkent étvágy, hypoalbuminaemia, folyadékretenció, hyperurikaemia; Nem gyakori: Dehidráció, hypocalcaemia, hypomagnesemia; Nem ismert: Csökkent glükóztolerancia, nátriumretenció, metabolicus alkalosis. Pszichiátriai kórképek Nagyon gyakori: Álmatlanság; Gyakori: Depresszió, szorongás, agresszió, zavartság, irritabilitás, idegesség, hangulatváltozás, agitáció, eufóriás hangulat; Nem gyakori: Hangulatingadozások, hallucinációk; Nem ismert: Mánia, pszichózis, viselkedési zavar.
Idegrendszeri betegségek és Gyakori: Perifériás neuropátia, szédülés, pszichomotoros tünetek hiperaktivitás, figyelemzavar, memóriazavar, tremor, paraesthesia, fejfájás, ageusia, dysgeusia, aluszékonyság, letargia, egyensúlyzavar, dysphonia; Nem gyakori: Cerebrovascularis történés, tranziens ischaemiás attak, amnesia, koordinációs zavar, ataxia, ájulás; Nem ismert: Görcsrohamok. Szembetegségek és szemészeti Gyakori: Homályos látás, szürkehályog; tünetek Nem gyakori: Szaruhártya-gyulladás, fokozott könnyezés; Nem ismert: Chorioretinopathia, zöldhályog. A fül és az egyensúlyérzékelő Gyakori: Vertigo szerv betegségei és tünetei Szívbetegségek és a szívvel Gyakori: Pitvarfibrilláció, supraventricularis extrasystole, kapcsolatos tünetek tachikardia, szívdobogásérzés; Nem gyakori: Miokardiális ischaemia, bradikardia; Nem ismert: Pangásos szívelégtelenség. Érbetegségek és tünetek Gyakori: Vénás tromboembóliás reakciók, főként mélyvénás trombózis és tüdőembólia, hypertensio, hypotensio, kipirulás, emelkedett vérnyomás, csökkent diasztolés vérnyomás; Nem ismert: Purpura, véraláfutás. Légzőrendszeri, mellkasi vagy Gyakori: Bronchitis, köhögés, dyspnoe, pharyngolaryngealis mediasztinális betegségek és fájdalom, rekedtség, csuklás. tünetek Emésztőrendszeri betegségek és Nagyon gyakori: Székrekedés; tünetek Gyakori: Hányás, hasmenés, hányinger, dyspepsia, stomatitis, gastritis, hasi fájdalom, szájszárazság, hasi distensio, puffadás; Nem ismert: Hasnyálmirigy-gyulladás, gasztrointesztinális perforáció, gasztrointesztinális vérzés, gasztrointesztinális fekély.
| Máj- és epebetegségek, illetve | Gyakori: Kóros májfunkciós értékek, emelkedett GPT (glutamát- |
| tünetek | piruvát transzamináz [más néven alanin-aminotranszferáz]). |
| A bőr és a bőr alatti szövet | Gyakori: Bőrkiütés, kipirulás, fokozott izzadás, viszketés, száraz |
| betegségei és tünetei | bőr, alopecia; |
Nem gyakori: Urticaria; Nem ismert: Bőr atrófia, akne.
| A csont- és izomrendszer, | Nagyon gyakori: Izomgyengeség, izomgörcsök; |
| valamint a kötőszövet | Gyakori: Myopathia, muszkuloszkeletális fájdalom, ízületi |
| betegségei és tünetei | fájdalom, fájdalom a végtagokban; |
Nem ismert: Patológiás törés, csontelhalás, csontritkulás, ínszakadás.
| Vese- és húgyúti betegségek és | Gyakori: Pollakisuria; |
| tünetek | Nem gyakori: Veseelégtelenség. |
| Általános tünetek, az | Nagyon gyakori: Fáradtság, asthenia, ödéma (perifériás és arc |
| alkalmazás helyén fellépő | ödéma); |
| reakciók | Gyakori: Fájdalom, nyálkahártya-gyulladás, láz, hidegrázás, rossz |
közérzet; Nem ismert: Gyógyulási zavar. Laboratóriumi és egyéb Gyakori: Testtömegcsökkenés, testtömeg-növekedés. vizsgálatok eredményei Egyes kiemelt mellékhatások leírása
A Neofordex más gyógyszerekkel történő együttes alkalmazása előtt el kell olvasni az adott gyógyszer
alkalmazási előírását.
Bizonyos mellékhatások gyakorisága az alkalmazott kombinációs kezelés függvényében változik.
Kiújult vagy refrakter myeloma multiplexes betegeknél a lenalidomiddal kombinált dexametazon a 4-es súlyossági fokozatú neutropenia nagyobb gyakoriságával társul (5,1% lenalidomid/dexametazon-kezelésben részesülő betegeknél, míg 0,6% placebo/dexametazon-kezelésben részesülő betegeknél). Ritkán figyeltek meg 4-es súlyossági fokozatú lázas neutropeniás epizódokat (0,6% lenalidomid/dexametazon kezelésben részesülő betegeknél, míg 0,0% placebo/dexametazon-kezelésben részesülő betegeknél). Újonnan diagnosztizált, lenalidomid és dexametazon kombinációval kezelt betegeknél a súlyos neutropenia vonatkozásában hasonló gyakoriságról számoltak be. Neutropenia azoknak a kiújult vagy refrakter myeloma multiplexes betegeknek a 45,3%-ánál jelentkezett, akik alacsony dózisú dexametazont plusz pomalidomidot (Pom + LD-Dex) kaptak, valamint azoknak a betegeknek a 19,5%-ánál, akik magas dózisú dexametazont kaptak (HD-Dex). A neutropenia 3-as vagy 4-es súlyossági fokozatú volt azoknak a betegeknek a 41,7%-ánál, akik Pom + LD-Dex-et kaptak, míg a HD-Dex-et kapóknál ez az arány 14,8% volt. A Pom + LD-Dex-szel kezelt betegeknél a neutropenia ritkán volt súlyos (a betegek 2,0%-a), nem vezetett a kezelés abbahagyásához, és a betegek 21,0%-ánál a kezelés megszakításával, 7,7%uknál pedig dóziscsökkentéssel járt. Lázas neutropeniát a Pom + LD-Dex-et kapó betegek 6,7%-ánál tapasztaltak, míg a HD-Dex-et kapóknál ez egyetlen betegnél sem fordult elő. Mindegyik eset 3-as vagy 4-es súlyossági fokozatú volt. Súlyos lázas neutropeniáról a betegek 4%-ánál számoltak be. A lázas neutropenia a betegek 3,7%-ánál a kezelés megszakításával, és 1,3%-uknál a dózis csökkentésével járt, és nem igényelte a kezelés abbahagyását. Kiújult vagy refrakter myeloma multiplexes betegeknél a lenalidomiddal kombinált dexametazon a 3-as és 4es súlyossági fokozatú thrombocytopenia nagyobb gyakoriságával társul (9,9% és 1,4% lenalidomid/dexametazon-kezelésben részesülő betegeknél, míg 2,3% és 0,0% placebo/dexametazonkezelésben részesülő betegeknél). Újonnan diagnosztizált, lenalidomid és dexametazon kombinációval kezelt betegeknél a súlyos thrombocytopenia vonatkozásában hasonló gyakoriságról számoltak be. Thrombocytopenia azoknak a kiújult vagy refrakter myeloma multiplexes betegeknek a 27,0%-ánál jelentkezett, akik Pom + LD-Dex-et kaptak, míg a HD-Dex-et kapóknál ez az arány 26,8% volt. A thrombocytopenia 3-as vagy 4-es súlyossági fokozatú volt azoknak a betegeknek a 20,7%-ánál, akik Pom + LD-Dex-et kaptak, míg a HD-Dex-et kapóknál ez az arány 24,2% volt. A Pom + LD-Dex-szel kezelt betegeknél a thrombocytopenia a betegek 1,7%-ánál volt súlyos, 6,3%-uknál dóziscsökkentéshez, 8%-uknál a kezelés megszakításához és a betegek 0,7%-ánál a kezelés abbahagyásához vezetett. A lenalidomid, talidomid vagy pomalidomid dexametazonnal kombinálva myeloma multiplexes betegeknél a mélyvénás trombózis és a tüdőembólia magasabb kockázatával társul (lásd 4.5 pont). Erithropoeticus gyógyszerek együttes adása vagy a kórelőzményben szereplő mélyvénás trombózis szintén növelhetik az ilyen betegek trombotikus kockázatát. Az újonnan diagnosztizált myeloma multiplexes betegek legfeljebb 34%-ánál enyhe perifériás neuropátiás reakciókat, főként 1-es súlyossági fokozatú paresztéziát figyelhetnek meg dexametazon monoterápia esetén. Ugyanakkor társuló bortezomib vagy talidomid alkalmazás esetén növekszik a perifériás neuropátia gyakorisága és súlyossága. Az egyik vizsgálatban a talidomiddal és dexametazonnal-kezelt betegek 10,7%-a 3-as/4-es súlyossági fokozatú neuropátiás reakciókat tapasztalt, míg a csak dexametazonnal-kezelt betegeknél ez az arány 0,9% volt. Feltételezett mellékhatások bejelentése A gyógyszer engedélyezését követően lényeges a feltételezett mellékhatások bejelentése, mert ez fontos eszköze annak, hogy a gyógyszer előny/kockázat profilját folyamatosan figyelemmel lehessen kísérni. Az egészségügyi szakembereket kérjük, hogy jelentsék be a feltételezett mellékhatásokat a hatóság részére az
- függelékben található elérhetőségek valamelyikén keresztül.
4.9 Túladagolás
A dexametazon akut toxicitása gyenge, és ritkán figyeltek meg toxikus hatásokat az akut túladagolást követően. Nem létezik antidótum, a kezelés tüneti.
5. FARMAKOLÓGIAI TULAJDONSÁGOK
5.1 Farmakodinámiás tulajdonságok
Farmakoterápiás csoport: Szisztémás kortikoszteroidok, glükokortikoidok. ATC kód: H02AB02 Hatásmechanizmus A dexametazon egy szintetikus glükokortikoid. Erős gyulladásgátló hatásokkal és gyenge mineralokortikoid aktivitással bír. Magas dózisban (például 40 mg) gátolja az immunválaszt. Kimutatták, hogy a dexametazon indukálja a myeloma multiplexes sejtek halálát (apoptózisát) a nukleáris faktor-κB aktivitás down-regulációja, valamint a kaszpáz-9-nek a második mitokondrium-eredetű kaszpáz felszabadulás aktivátora (Smac, egy apoptózis elősegítő faktor) révén történő aktivációja által. Tartós expozícióra volt szükség az apoptotikus markerek maximális szintjeinek eléréséhez, valamint a fokozott kaszpáz-3 aktivációhoz és a DNS fragmentációhoz. A dexametazon visszaszorította az apoptotikus géneket, és növelte az IκB-α fehérje szinteket is. A dexametazon apoptotikus aktivitását serkenti a talidomiddal vagy annak analógjaival, illetve proteáz inhibitorral (például bortezomib) történő kombináció. A myeloma multiplex egy progresszív, ritka hematológiai betegség. Jellemzője a csontvelőben a kóros plazmasejtek túlzott száma és az ép monoklonális immunglobulinok (IgG, IgA, IgD vagy IgE) vagy csupán Bence-Jones fehérjék (szabad immunglobulin monoklonális κ és λ könnyűláncok) túltermelése. Klinikai hatásosság és biztonságosság A Neofordex myeloma multiplex kezelésében történő alkalmazásával nem végeztek klinikai hatásosssági és biztonságossági vizsgálatokat. Számos klinikai vizsgálatban megerősítették myeloma multiplexben a dexametazon kombinációs kezelés hatásosságát és biztonságosságát újonnan diagnosztizált betegek és kiújult vagy refrakter betegségben szenvedő betegek esetében. A vizsgált betegpopulációk széles életkortartományt, valamint autológ őssejt transzplantációra alkalmasnak és alkalmatlannak ítélt betegeket öleltek fel. A myeloma multiplex kezelésében a magas dózisú (40 mg vagy 20 mg) orális dexametazont a VAD kezelés részeként (vinkrisztin, adriamicin/doxorubicin és dexametazon) kemoterápiával kombinálva vagy új gyógyszerekkel, például talidomiddal és annak analógjaival, valamint proteáz-inhibitorokkal együtt vizsgálták. Kontrollos vizsgálatokban a dexametazon kombinációs kezelésnél következetesen jobb kimeneteleket igazoltak a túlélés és a terápiás válasz vonatkozásában, mint a dexametazon monoterápia esetén. Gyermekek és serdülők Az Európai Gyógyszerügynökség a gyermekek esetén minden korosztálynál eltekint a Neofordex vizsgálati eredményeinek benyújtási kötelezettségétől myeloma multiplexben (lásd 4.2 pont, gyermekgyógyászati alkalmazásra vonatkozó információk).
5.2 Farmakokinetikai tulajdonságok
Felszívódás A Neofordex szájon át történő alkalmazását követően a dexametazon plazma csúcskoncentráció átlagosan három óra múlva érhető el. A dexametazon biohasznosulása körülbelül 80%. Az alkalmazott és a biológiailag hasznosuló dózisok között lineáris összefüggés van. A dexametazont a P-glikoprotein (más néven MDR1) szállítja. Más MDR transzporterek is szerepet játszhatnak a dexametazon szállításában. Eloszlás
A dexametazon az alkalmazott dózis függvényében akár körülbelül 80%-ban kötődik a plazmafehérjékhez, főként az albuminhoz. Nagyon magas dózisok esetében a dexametazon nagyobb része kötődés nélkül kering a vérben. Az eloszlási térfogat körülbelül 1 l/kg. A dexametazon átjut a vér-agy gáton és a placentán, valamint bejut az anyatejbe is. Biotranszformáció Az alkalmazott dexametazon kis része a vesén keresztül változatlan formában választódik ki. Az embernél nagyobb része hidrogenizálódik vagy hidroxilálódik, a főbb metabolitok a hidroxi-6-dexametazon és a dihidro-20-dexametazon. Az emberi májban 30-40%-a glükuronsavval konjugálódik vagy szulfurálódik, és ebben a formában választódik ki a vizeletbe. A dexametazon a citokróm P450 3A4 (CYP3A4) révén metabolizálódik. Más citokróm P450 izoenzimek is szerepet játszhatnak a dexametazon biotranszformációjában. Elimináció A dexametazon plazma felezési ideje körülbelül 250 perc. Különleges betegcsoportok Májkárosodásban szenvedő betegek esetében a dexametazon biotranszformációjára vonatkozóan nem állnak rendelkezésre adatok. A dohányzás nem befolyásolja a dexametazon farmakokinetikáját. Nem találtak eltérést a dexametazon farmakokinetikájában európai és ázsiai (indonéz és japán) származású betegek között.
5.3 A preklinikai biztonságossági vizsgálatok eredményei
A glükokortikoidok akut toxicitása gyenge. Nem állnak rendelkezésre adatok a krónikus toxicitás és a karcinogenitás vonatkozásában. A genotoxicitási eredményekről kimutatták, hogy műtermékek voltak. Az egerekkel, patkányokkal, hörcsögökkel, nyulakkal és kutyákkal végzett reprodukciós toxicitási vizsgálatokban a dexametazon embrio-fötális rendellenességeket, például a szájpadhasadék és a csontrendszeri defektusok gyakoriságának növekedését, a csecsemőmirigy, a lép és a mellékvese tömegének csökkenését, tüdő, máj és vese rendellenességeket, valamint a növekedés visszamaradását okozta. A prenatálisan kezelt állatok születés utáni vizsgálata csökkent glükóztoleranciát és inzulinrezisztenciát, viselkedészavarokat és az agy- és testtömeg csökkenését igazolta. Férfiaknál a termékenység az őssejt apoptózis és a spermatogén defektusok révén csökkenhet. A női termékenységre vonatkozó adatok ellentmondásosak.
6. GYÓGYSZERÉSZETI JELLEMZŐK
6.1 Segédanyagok felsorolása
laktóz-monohidrát mikrokristályos cellulóz magnézium-sztearát vízmentes kolloid szilícium-dioxid
6.2 Inkompatibilitások
Nem értelmezhető.
6.3 Felhasználhatósági időtartam
3 év
6.4 Különleges tárolási előírások
Ez a gyógyszer nem igényel különleges tárolási hőmérsékletet. A tablettákat alkalmazásukig a buborékcsomagolásban kell tartani. A sértetlen csomagolásban lévő egyes tablettákat a perforáció segítségével kell leválasztani a buborékcsomagolásról, például a több rekeszes gyógyszertartókban való használatához.
6.5 Csomagolás típusa és kiszerelése
10 × 1 db tabletta adagonként perforált OPA/alumínium/PVC-alumínium buborékcsomagolásban. 10 tablettás kiszerelési egységekben.
6.6 A megsemmisítésre vonatkozó különleges óvintézkedések és egyéb, a készítmény kezelésével
kapcsolatos információk
Bármilyen fel nem használt gyógyszer, illetve hulladékanyag megsemmisítését a gyógyszerekre vonatkozó előírások szerint kell végrehajtani. Figyelmeztesse a betegeket, hogy a fel nem használt tablettákat ne dobják a háztartási hulladékba vagy szennyvízbe.
7. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY JOGOSULTJA
THERAVIA 16 Rue Montrosier 92200 Neuilly-sur-Seine Franciaország
8. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY SZÁMA(I)
EU/1/15/1053/001
9. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY ELSŐ KIADÁSÁNAK/MEGÚJÍTÁSÁNAK
DÁTUMA
A forgalomba hozatali engedély első kiadásának dátuma: 2016. március 16. A forgalomba hozatali engedély legutóbbi megújításának dátuma: 2020. december 9.
10. A SZÖVEG ELLENŐRZÉSÉNEK DÁTUMA
A gyógyszerről részletes információ az Európai Gyógyszerügynökség internetes honlapján (http://www.ema.europa.eu) található.