1. A GYÓGYSZER NEVE
OKEDI 75 mg por és oldószer retard szuszpenziós injekcióhoz OKEDI 100 mg por és oldószer retard szuszpenziós injekcióhoz
2. MINŐSÉGI ÉS MENNYISÉGI ÖSSZETÉTEL
OKEDI 75 mg por és oldószer retard szuszpenziós injekcióhoz 75 mg riszperidont tartalmaz előretöltött fecskendőnként. OKEDI 100 mg por és oldószer retard szuszpenziós injekcióhoz 100 mg riszperidont tartalmaz előretöltött fecskendőnként. A segédanyagok teljes listáját lásd a 6.1 pontban.
3. GYÓGYSZERFORMA
Por és oldószer retard szuszpenziós injekcióhoz. Port tartalmazó előretöltött fecskendő Fehér vagy sárgásfehér, nem aggregált por. Oldószert tartalmazó előretöltött fecskendő a feloldáshoz Áttetsző oldat.
4. KLINIKAI JELLEMZŐK
4.1 Terápiás javallatok
Az OKEDI schizophrenia kezelésére javallott felnőtteknél, akiknél a tolerálhatóságot és a hatásosságot szájon át alkalmazott riszperidonnal megállapították.
4.2 Adagolás és alkalmazás
Adagolás Az OKEDI-t 28 naponta intramuscularis (im.) injekció formájában kell alkalmazni. Az OKEDI alkalmazását a beteg klinikai kontextusa szerint kell elkezdeni: Olyan beteg, akinek a kórtörténetében korábban riszperidonra adott terápiás válasz szerepel, és akinek az állapota jelenleg szájon át alkalmazott antipszichotikumokkal stabilizálva van (enyhe vagy közepesen súlyos pszichotikus tünetek) A szájon át alkalmazott riszperidonnal stabilizált betegek előzetes titrálás nélkül átállíthatók OKEDI-re. Azokat a betegeket, akik más (a riszperidontól eltérő) szájon át alkalmazott antipszichotikummal vannak stabilizálva, az OKEDI-kezelés megkezdése előtt szájon át alkalmazott riszperidonnal titrálni kell. A titrálási időszaknak kellően hosszúnak (legalább 6 nap) kell lennie a riszperidon tolerálhatóságának és a hatásosságának megerősítéséhez.
Szájon át alkalmazott riszperidonnal korábban még soha nem kezelt betegek Azoknál a betegeknél, akiket OKEDI adására jelöltek ki, és akiket korábban NEM kezeltek riszperidonnal, az OKEDI-kezelés megkezdése előtt igazolni kell a riszperidon tolerálhatóságát és az arra adott válaszkészséget egy szájon át alkalmazott riszperidonnal végzett kezelési időszakkal. A titrálási időszak ajánlott hossza legalább 14 nap. Átállás szájon át alkalmazott riszperidonról OKEDI-re Az aktív összetevő hasonló dinamikus egyensúlyi expozíciójának fenntartásához szükséges ajánlott adag a szájon át alkalmazott riszperidon és az OKEDI esetén a következő: Korábbi szájon át alkalmazott riszperidon dózis: 3 mg/nap 28 naponta alkalmazott 75 mg OKEDI injekcióhoz
Korábbi szájon át alkalmazott riszperidon dózis: 4 mg/nap vagy nagyobb dózis
28 naponta alkalmazott 100 mg OKEDI injekcióhoz Az OKEDI-kezelést körülbelül 24 órával az utolsó szájon át alkalmazott riszperidon dózist követően kell kezdeni. Az OKEDI dózismódosítása 28 naponta végezhető el. A 75 mg-os OKEDI általánosan javasolt 28 naponta alkalmazott fenntartó adagja 75 mg. Bizonyos betegek esetében azonban előnyös lehet 100 mg-os OKEDI-dózis alkalmazása 28 naponta, a beteg klinikai válaszától és toleranciájától függően. Az OKEDI alkalmazásakor sem telítő dózis, sem semmilyen kiegészítő szájon át alkalmazott riszperidon adása nem javasolt. Átállás kéthetente adott, hosszú hatástartamú riszperidon-injekcióról OKEDI-re Kéthetente adott, hosszú hatástartamú riszperidon-injekcióról való átállás esetén az OKEDI-t a következő rendszeresen tervezett, kéthetente adott, hosszú hatástartamú riszperidon-injekció helyett kell elkezdeni (vagyis két héttel az utolsó kéthetente adott, hosszú hatástartamú riszperidon-injekciót követően). Az OKEDI alkalmazását ezt követően 28 napos időközönként kell folytatni. Nem javasolt szájon át alkalmazott riszperidon egyidejűleg alkalmazása. Ha korábban kéthetente adott, hosszú hatástartamú riszperidon-injekcióval stabilizált beteget állítanak át OKEDI-re, az aktív összetevő hasonló dinamikus egyensúlyi expozíciója fenntartásához javasolt dózis a következő: 37,5 mg kéthetente adott, hosszú hatástartamú riszperidon 28 naponta alkalmazott 75 mg OKEDI injekcióhoz 50 mg kéthetente adott, hosszú hatástartamú riszperidon 28 naponta alkalmazott 100 mg OKEDI injekcióhoz Átállás OKEDI-ről szájon át alkalmazott riszperidonra Ha a beteget OKEDI injekcióról állítják vissza szájon át alkalmazott riszperidon-terápiára, az OKEDI gyógyszerformájának retard jellegét figyelembe kell venni. Általánosságban az utolsó OKEDIalkalmazás után 28 nappal javasolt a szájon át alkalmazott riszperidon-kezelés elkezdése. Kihagyott dózisok Dózis kihagyásának elkerülése A 28 naponta alkalmazott dózis kihagyásának megelőzése érdekében az injekció beadható a betegnek a 28 napos időszak 28 napja előtt legfeljebb 3 nappal. Ha a dózis 1 hetet késik, a medián mélyponti koncentráció azon a héten körülbelül 50%-kal csökken. Ennek klinikai jelentősége nem ismert. Ha a dózis késik, a következő 28 napos időközi injekciót a legutóbbi injekciós naphoz kell ütemezni. Különleges betegcsoportok Idősek Az OKEDI hatásosságát és biztonságosságát 65 év feletti időseknél az OKEDI retard szuszpenziós injekció esetén nem igazolták. Az OKEDI-t időseknél körültekintéssel kell alkalmazni. Az OKEDI alkalmazása előtt megbízhatóan igazolni kell a napi ≥ 3 mg szájon át alkalmazott riszperidon tolerálhatóságát.
Általánosságban a riszperidon javasolt adagolása normál vesefunkciójú idős betegeknél megegyezik a normál vesefunkciójú felnőtt betegekével. Ha azonban klinikailag megfelelőnek tartják, megfontolandó a 75 mg OKEDI dózissal való kezdés (lásd az alábbi Vesekárosodás részt a vesekárosodásban szenvedő betegekre vonatkozó adagolási ajánlásokról). Vesekárosodás Az OKEDI-val nem végeztek szisztematikus vizsgálatokat vesekárosodásban szenvedő betegeknél. Enyhe vesekárosodásban szenvedő (kreatinin-clearance: 60–89 ml/perc) betegeknél nem szükséges az OKEDI dózisának módosítása. Az OKEDI nem javasolt közepesen súlyos vagy súlyos vesekárosodásban szenvedő betegeknél (kreatinin-clearance: < 60 ml/perc). Májkárosodás Az OKEDI-val nem végeztek szisztematikus vizsgálatokat májkárosodásban szenvedő betegeknél. Károsodott májfunkciójú betegeknél a riszperidon szabad frakciójának magasabb a plazmakoncentrációja. Az OKEDI-t ezeknél a betegcsoportoknál körültekintéssel kell alkalmazni. Javasolt a szájon át alkalmazott riszperidonnal végzett körültekintő titrálás (a kezdő dózis felezése és a titrálás lassítása) a 75 mg dózissal történő OKEDI-kezelés megkezdése előtt, amennyiben a legalább 3 mg szájon át alkalmazott dózis tolerálhatóságát igazolták. Gyermekek és serdülők Az OKEDI biztonságosságát és hatásosságát 18 évesnél fiatalabb gyermekek és serdülők esetében nem igazolták. Nincsenek rendelkezésre álló adatok. Az alkalmazás módja Az OKEDI kizárólag intramuscularis alkalmazásra szolgál, és nem alkalmazható intravénásan vagy subcutan (lásd 4.4 és 6.6 pont) vagy bármely más módon. Egészségügyi szakembernek kell beadnia. Az OKEDI-t mély intramuscularis injekcióként kell beadni a delta- vagy a glutealis izomba megfelelő steril tű segítségével. Deltaizomba történő beadás esetén 25 mm-es tűt kell használni, az injekciókat felváltva a két deltaizomba adva. Glutealis izomba tröténő beadás esetén 50 mm-es tűt kell használni, az injekciókat felváltva a két glutealis izomba adva. Közvetlenül az injekció alkalmazása előtt az OKEDI port tartalmazó előretöltött fecskendőt fel kell oldani a mellékelt oldószeres előretöltött fecskendővel. A feloldási eljárást a Használati útmutató szerint kell végezni, lásd 6.6 pont. A helytelen feloldás befolyásolhatja a por megfelelő oldódását, és beadás esetén az első órákban magasabb riszperidoncsúcsérték alakulhat ki (túladagolás), a teljes dózissal végzett kezelés AUC-értéke pedig alacsonyabb lehet (aluldozírozás).
4.3 Ellenjavallatok
A készítmény hatóanyagával vagy a 6.1 pontban felsorolt bármely segédanyagával szembeni túlérzékenység.
4.4 Különleges figyelmeztetések és az alkalmazással kapcsolatos óvintézkedések
A riszperidonnal korábban nem kezelt betegeknél az OKEDI-kezelés megkezdése előtt javasolt a tolerálhatóság kialakítása szájon át alkalmazott riszperidonnal (lásd 4.2 pont). A kezelési igények és a kezelés leállítása esetleges szükségességének értékelésekor figyelembe kell venni a készítmény retard természetét és a riszperidon hosszú eliminációs felezési idejét.
Idős, demenciában szenvedő betegek Emelkedett mortalitás idős, demenciában szenvedő betegeknél Az OKEDI-t nem vizsgálták demenciában szenvedő idős betegeknél, ezért a betegeknek ebben a csoportjában nem szabad alkalmazni. Atípusos antipszichotikumokkal, többek közt riszperidonnal végzett 17 kontrollos vizsgálat metaanalízisében az atípusos antipszichotikumokkal kezelt, demenciában szenvedő idős betegek körében nagyobb volt a mortalitás, mint placebóval összehasonlítva. Az ebben a betegcsoportban szájon át alkalmazott riszperidonnal végzett placebokontrollos vizsgálatokban a mortalitás előfordulása a riszperidonnal kezelt betegeknél 4% volt, szemben a placebóval kezelt betegek 3,1%-ával. Az esélyhányados (95%-os pontos konfidenciaintervallum) 1,21 (0,7; 2,1) volt. Az elhalálozott betegek átlagos életkora (tartomány) 86 év (tartomány: 67–100) volt. Két nagy, megfigyeléses vizsgálat adatai azt mutatták, hogy a demenciában szenvedő, hagyományos antipszichotikumokkal kezelt idős betegek a halálozás kissé magasabb kockázatának vannak kitéve, mint azok, akiket nem kezelnek. A kockázat pontos nagyságának határozott becsléséhez nem áll rendelkezésre elegendő adat, és a magasabb kockázat oka nem ismert. Nem világos, hogy milyen mértékben tulajdoníthatóak a fokozott mortalitási eredmények a megfigyeléses vizsgálatokban az antipszichotikus hatóanyagnak, szemben a betegek bizonyos jellemzőjével/jellemzőivel. Furoszemiddel történő egyidejű alkalmazás A riszperidon placebokontrollos vizsgálataiban, amelyeket demenciában szenvedő idős betegekkel végeztek, a mortalitás magasabb incidenciáját figyelték meg az egyidejűleg furoszemiddel és riszperidonnal kezelt betegek körében (7,3%; átlagos életkor 89 év, tartomány: 75–97), összehasonlítva az önmagában alkalmazott riszperidonnal (3,1%; átlagos életkor 84 év, tartomány: 70–96) vagy az önmagában alkalmazott furoszemiddel (4,1%; átlagos életkor 80 év, tartomány: 67–
- kezelt betegekkel. Az egyidejűleg furoszemiddel és riszperidonnal kezelt betegek körében a négy
klinikai vizsgálatból kettőben figyeltek meg nagyobb mortalitást. A riszperidon egyidejű alkalmazása más diuretikumokkal (főként alacsony dózisban alkalmazott tiazid diuretikumokkal) nem járt hasonló eredményekkel. Nem azonosítottak olyan patofiziológiai mechanizmust, amely magyarázattal szolgálna erre az eredményre vonatkozóan, és nem figyeltek meg a halálozás okában konzisztens mintázatot. Mindamellett elővigyázatosság szükséges, és e kombináció vagy más erős diuretikumokkal végzett egyidejű kezelés kockázatait és előnyeit az alkalmazásra vonatkozó döntés meghozatala előtt mérlegelni kell. A riszperidonnal egyidejűleg más diuretikumokat alkalmazó betegek körében nem volt magasabb a mortalitás incidenciája. A kezeléstől függetlenül a kiszáradás átfogó mortalitási kockázati tényező volt, ezért a demenciában szenvedő idős betegeknél ezt körültekintően meg kell előzni. Cerebrovascularis mellékhatások A cerebrovascularis mellékhatások (CVAE-k) kockázatának megközelítőleg háromszoros növekedését figyelték meg randomizált, placebokontrollos klinikai vizsgálatokban a demenciában szenvedő betegcsoportnál bizonyos atípusos antipszichotikumok esetén. Főként idős (65 év feletti), demenciában szenvedő betegek körében riszperidonnal végzett, hat placebokontrollos vizsgálatból származó összesített adatok azt mutatták, hogy CVAE-k (súlyos és nem súlyos együtt) fordultak elő a riszperidonnal kezelt betegek 3,3%-ánál (33/1009) és a placebóval kezelt betegek 1,2%-ánál (8/712). Az esélyhányados (95%-os pontos konfidenciaintervallum) 2,96 (1,34; 7,50) volt. E fokozott kockázat mechanizmusa nem ismert. A fokozott kockázat más antipszichotikumok vagy más betegcsoportok esetén nem zárható ki. Az OKEDI-t körültekintéssel kell alkalmazni stroke kockázati tényezőinek kitett betegeknél. Orthostaticus hypotensio A riszperidon alfareceptor-blokkoló hatása miatt (orthostaticus) hypotensio előfordulhat. Hypotensio vagy orthostaticus hypotensio egyes eseteiről számoltak be az OKEDI klinikai fejlesztési programja
során 50 mg és 100 mg között dózisoknál. Klinikailag jelentős hypotensiót figyeltek meg a forgalomba hozatalt követően riszperidon és vérnyomáscsökkentő kezelés egyidejű alkalmazásakor. Az OKEDI körültekintéssel alkalmazandó ismert cardiovascularis betegségben szenvedő (pl. szívelégtelenség, myocardialis infarctus, ingerületvezetési rendellenességek, kiszáradás, hypolovaemia vagy cerebrovascularis betegség) betegeknél. Amennyiben a klinikailag releváns orthostaticus hypotensio tartósan fennáll, az OKEDI-vel végzett további kezelés kockázat-előny arányát fel kell mérni. Leukopenia, neutropenia és agranulocytosis Riszperidon-kezelés során leukopenia, neutropenia és agranulocytosis eseteiről számoltak be. Agranulocytosisról nagyon ritkán (< 1/10 000 beteg) számoltak be a forgalomba hozatalt követő felülvizsgálatok során. Azokat a betegeket, akiknek kórtörténetében klinikailag jelentős alacsony fehérvérsejtszám (fvs) vagy gyógyszer által kiváltott leukopenia/neutropenia szerepel, a terápia első néhány hónapja során monitorozni kell, és a fvs klinikailag jelentős csökkenésének első jelére, más oki tényezők hiányában meg kell fontolni az OKEDI-kezelés leállítását. A klinikailag jelentős neutropeniát mutató betegeket gondosan monitorozni kell láz, illetve a fertőzés más tünetei vagy jelei szempontjából, és ha ilyen tünetek vagy jelek előfordulnak, azokat azonnal 9 kezelni kell. A súlyos neutropeniában (abszolút neutrofilszám < 1 × 10 /L) szenvedő betegeknél le kell állítani az OKEDI alkalmazását, és fehérvérsejtszámukat a rendeződésig követni kell. Tardiv dyskinesia/extrapyramidalis tünetek (TD/EPS) A dopaminreceptor-antagonista tulajdonságokkal rendelkező gyógyszerek tardiv dyskinesia (TD) megjelenésével társulnak, amelyet ritmikus, önkéntelen mozgások jellemeznek, főként a nyelv és/vagy az arc mozgásai. Az extrapyramidalis tünetek (EPS) megjelenése a TD kockázati tényezője. Ha TD jelei és tünetei jelennek meg, meg kell fontolni az összes antipszichotikum adásának leállítását. Körültekintés indokolt olyan betegeknél, akik pszichostimulánsokat (pl. metilfenidátot) és riszperidont kapnak egyidejűleg, mivel EPS alakulhat ki egyik vagy mindkét gyógyszer adagolásának módosításánál. A stimulánssal történő kezelés fokozatos leállítása javasolt (lásd 4.5 pont). Malignus neuroleptikus syndroma (NMS) Antipszichotikumok alkalmazása során beszámoltak malignus neuroleptikus syndroma (NMS) előfordulásáról, amelyet hyperthermia, izommerevség, autonóm instabilitás, módosult tudatállapot és emelkedett szérum kreatin-foszfokinázszint jellemez. A további jelek közé tartozhat a myoglobinuria (rhabdomyolysis) és az akut veseelégtelenség. Ebben az esetben az OKEDI alkalmazását le kell állítani. Parkinson-kór és Lewy-testes demencia A kezelőorvosnak mérlegelnie kell a kockázatot az előnyökkel szemben, ha az OKEDI-t Parkinson-kórban vagy Lewy-testes demenciában (DLB) szenvedő betegeknek írja fel. A Parkinson-kór riszperidon-kezelés során rosszabbodhat. Mindkét betegcsoport a malignus neuroleptikus syndroma fokozott kockázatának lehet kitéve, valamint fokozottan érzékeny lehet az antipszichotikus gyógyszerekre. Ezeket a betegeket kizárták a klinikai vizsgálatokból. E fokozott érzékenység manifesztációi közé tartozhat a zavartság, obtundáció, posturalis instabilitás gyakori elesésekkel, valamint extrapyramidalis tünetek. Hyperglykaemia és diabetes mellitus Riszperidonnal végzett kezelés során hyperglykaemiáról, diabetes mellitusról és a korábban meglévő diabetes súlyosbodásáról számoltak be. Néhány esetben a testtömeg korábbi növekedéséről számoltak
be, amely hajlamosító tényező lehet. Ketoacidosissal való összefüggést nagyon ritkán, diabeteses kómával való összefüggést ritkán közöltek. Megfelelő klinikai monitorozás tanácsos az alkalmazott antipszichotikus irányelvek szerint. Az OKEDI-vel kezelt betegeket monitorozni kell a hyperglykaemia tüneteinek (például polydipsia, polyuria, polyphagia és gyengeség) romlása szempontjából, a diabetes mellitusban szenvedő betegeket rendszeresen monitorozni kell a vércukorkontroll romlása szempontjából. Testtömeg-gyarapodás A riszperidon alkalmazásával jelentős testtömeg-gyarapodásról számoltak be. A testtömeget rendszeresen ellenőrizni kell. Hyperprolactinaemia A hyperprolactinaemia gyakori mellékhatása a riszperidonnal végzett kezelésnek. A prolaktin plazmaszintjének értékelése javasolt olyan betegeknél, akiknél bizonyíthatóak az esetleges, prolaktinnal összefüggő mellékhatások (pl. gynaecomastia, menstruációs zavarok, anovuláció, termékenységi zavar, csökkent libidó, erectilis dysfunctio és galactorrhoea). Szövettenyésztési vizsgálatok arra utalnak, hogy az emberi emlőtumorokban a prolaktin serkentheti a sejtnövekedést. Bár klinikai és epidemiológiai vizsgálatokban eddig nem igazoltak egyértelmű összefüggést az antipszichotikumok alkalmazásával, a releváns kórtörténetű betegeknél elővigyázatosság javasolt. Az OKEDI körültekintéssel alkalmazandó előzetesen fennálló hyperprolactinaemiában szenvedő betegeknél, és esetlegesen prolaktinfüggő tumorokban szenvedő betegeknél. A QT-szakasz megnyúlása Nagyon ritkán számoltak be a QT-szakasz megnyúlásáról. Elővigyázatosság szükséges, ha olyan betegnek írnak fel riszperidont, aki ismert cardiovascularis betegségben szenved, illetve akinek a családi kórtörténetében QT-szakasz-megnyúlás, bradycardia vagy elektrolitzavarok (hypokalaemia, hypomagnesaemia) szerepel, mivel ezek növelhetik az aritmogén hatások kockázatát, illetve olyan gyógyszerekkel való egyidejű alkalmazás esetén, amelyek ismerten megnyújtják a QT-intervallumot. Görcsrohamok Az OKEDI körültekintéssel alkalmazandó olyan betegeknél, akiknek a kórtörténetében görcsrohamok vagy más olyan kórállapotok szerepelnek, amelyek esetlegesen csökkentik a görcsküszöböt. Priapizmus Priapizmus előfordulhat az OKEDI-kezelés során annak alfa-adrenerg-blokkoló hatása miatt. A testhőmérséklet szabályozása Az antipszichotikus gyógyszerek megzavarhatják a szervezet maghőmérséklet-csökkentő képességét. Megfelelő óvatosság ajánlott az OKEDI olyan betegeknek történő felírásánál, akik a maghőmérséklet emelkedéséhez esetlegesen hozzájáruló körülményeket fognak tapasztalni, pl. kimerítő testmozgás, szélsőséges hőnek való expozíció, egyidejű kezelés antikolinerg aktivitású hatóanyaggal, vagy kiszáradásnak való kitettség. Antiemetikus hatás Antiemetikus hatást figyeltek meg riszperidonnal végzett preklinikai vizsgálatokban. Ez a hatás, ha embereknél fordul elő, elfedheti a bizonyos gyógyszerekkel való túladagolás vagy az olyan kórállapotok jeleit és tüneteit, mint a bélelzáródás, a Reye-szindróma és az agydaganat.
Vénás thromboembolia Vénás thromboembolia (VTE) eseteit jelentették antipszichotikus gyógyszerekkel. Mivel az antipszichotikumokkal kezelt betegeknél gyakran vannak jelen a VTE szerzett kockázati tényezői, a VTE minden lehetséges kockázati tényezőjét azonosítani kell az OKEDI-kezelés előtt és alatt, és megelőző intézkedéseket kell tenni. Intraoperatív laza (floppy) írisz szindróma Intraoperatív laza (floppy) írisz szindrómát (IFIS) figyeltek meg cataractaműtét közben riszperidonnal kezelt betegeknél (lásd 4.8 pont). Az IFIS növelheti a szemészeti szövődmények kockázatát a műtét alatt és azt követően. A műtét előtt tájékoztatni kell a szemsebészt az alfa1a-adrenerg antagonista hatású gyógyszerek aktuális vagy korábbi alkalmazásáról. Az alfa1-blokkoló terápia cataractaműtét előtti leállításának esetleges előnyét még nem állapították meg, és azt az antipszichotikus terápia leállításának kockázatával szemben kell mérlegelni. Túlérzékenység Bár a szájon át alkalmazott riszperidon tolerálhatóságát meg kell állapítani a kezelés megkezdése előtt azoknál a betegeknél, akiket korábban nem kezeltek riszperidonnal, ritkán anaphylaxiás reakciókról számoltak be parenterális riszperidonnal a forgalomba hozatalt követően szerzett tapasztalatokban olyan betegeknél, akik korábban tolerálták a szájon át alkalmazott riszperidont. Túlérzékenységi reakciók előfordulása esetén az OKEDI alkalmazását le kell állítani, és általános szupportív intézkedéseket kell kezdeni a klinikailag megfelelő módon, a beteget pedig meg kell figyelni a jelek és tünetek elmúlásáig. Feloldás és alkalmazás Helytelen feloldás esetén a hatásosság hiánya fordulhat elő (lásd 4.2 és 6.6 pont). Ügyelni kell arra, hogy az OKEDI-t ne adják be véletlenül érbe vagy subcutan szövetbe. Intravénás alkalmazás esetén az OKEDI jellemzői miatt várhatóan azonnal szilárd képződmény jön létre, amely elzárja a tűt. Ennek következtében vérzés léphet fel az injekció beadásának helyén. Amennyiben az alkalmazás subcutan történik, az injekció fájdalmasabb lehet, és a riszperidon várhatóan lassabban szabadul fel. Amennyiben egy dózist helytelenül intravénás vagy subcutan módon alkalmaznak, a dózist nem szabad megismételni, mivel nehéz megbecsülni az így kapott gyógyszer-expozíciót. A beteget szorosan meg kell figyelni és klinikailag megfelelő módon kezelni kell az OKEDI következő tervezett 28 napos időközönként alkalmazott injekciójáig.
4.5 Gyógyszerkölcsönhatások és egyéb interakciók
Az OKEDI kölcsönhatásait más gyógyszerekkel való együttes alkalmazás során nem vizsgálták szisztematikusan. Az ebben a pontban megadott interakciós adatok szájon át alkalmazott riszperidonnal végzett vizsgálatokon alapulnak. Farmakodinámiával összefüggő kölcsönhatások A QT-intervallumot ismerten megnövelő gyógyszerek Elővigyázatosság javasolt, ha az OKEDI-t olyan gyógyszerekkel írják fel, amelyekről ismert, hogy megnövelik a QT-intervallumot, például az antiaritmiás szerek (pl. kinidin, dizopiramid, prokainamid, propafenon, amiodaron, szotalol), a triciklusos antidepresszánsok (pl. amitriptilin), a tetraciklusos antidepresszánsok (pl. maprotilin), bizonyos antihisztaminok, más antipszichotikumok, bizonyos maláriaellenes szerek (pl. kinin és meflokin), illetve az elektrolit-háztartás egyensúlyzavarát
(hypokalaemiát, hypomagnasaemiát) okozó gyógyszerekkel, bradycardiát okozó gyógyszerekkel, vagy olyan gyógyszerekkel, amelyek gátolják a riszperidon metabolizmusát a májban. Ez a lista jelzés értékű és nem teljes. Centrálisan ható gyógyszerek és alkohol Az OKEDI a szedáció fokozott kockázata miatt körültekintéssel alkalmazandó más, centrálisan ható szerekkel együtt, ideértve nevezetesen az alkoholt, az opiátokat, az antihisztaminokat és a benzodiazepineket. Levodopa és dopamin-agonisták Az OKEDI antagonistája lehet a levodopa és más dopamin-agonisták hatásának. Ha ezt a kombinációt szükségesnek ítélik, különösen végstádiumú Parkinson-kórban, mindkét kezelésből a legalacsonyabb hatásos dózist kell felírni. Hipotenzív hatású gyógyszerek Klinikailag jelentős hypotensiót figyeltek meg a forgalomba hozatalt követően riszperidon és vérnyomáscsökkentő kezelés egyidejű alkalmazásakor. Pszichostimulánsok A pszichostimulánsok (pl. metilfenidát) alkalmazása OKEDI-vel egyidejűleg extrapyramidalis tünetekhez vezethet egyik vagy mindkét kezelés módosításakor (lásd 4.4 pont). Paliperidon Az OKEDI egyidejű alkalmazása paliperidonnal nem javasolt, mivel a paliperidon a riszperidon aktív metabolitja, és a kettő kombinációja additív hatóanyag-expozícióhoz vezethet. Farmakokinetikával összefüggő kölcsönhatások Az OKEDI főként a citokróm P (CYP) 2D6 enzimen keresztül metabolizálódik, és kisebb mértékben a CYP3A4-en keresztül. A riszperidon és aktív metabolitja, a 9-hidroxi-riszperidon egyaránt a P-glikoprotein (P-gp) szubsztrátja. A CYP2D6 aktivitást módosító szerek, vagy azok az szerek, amelyek erős inhibitorai vagy induktorai a CYP3A4 és/vagy a P-gp aktivitásának, befolyásolhatják a riszperidon hatásért felelős aktív összetevőjének farmakokinetikáját. Erős CYP2D6-inhibitorok Az OKEDI együttes alkalmazása erős CYP2D6-inhibitorral növelheti a riszperidon plazmakoncentrációját, de a hatásért felelős aktív összetevő plazmakoncentrációját kevésbé. Erős CYP2D6-inhibitorok magasabb dózisai növelhetik a riszperidon aktív összetevő (pl. a paroxetin, lásd alább) koncentrációját. Várhatóan más CYP2D6-inhibitorok, például a kinidin, hasonlóan befolyásolhatják a riszperidon plazmakoncentrációját. Ha egyidejűleg paroxetint, kinidint vagy más erős CYP2D6-inhibitor-kezelést kezdenek vagy állítanak le, különösen magasabb dózisokban, a kezelőorvosnak újra kell értékelnie az OKEDI dozírozását. CYP3A4 és/vagy P-gp-inhibitorok Az OKEDI együttes alkalmazása erős CYP3A4- és/vagy P-gp-inhibitorral jelentősen növelheti a riszperidon aktív összetevő plazmakoncentrációját. Ha egyidejűleg itrakonazolt vagy más erős CYP3A4- és/vagy P-gp-inhibitor-kezelést kezdenek vagy állítanak le, a kezelőorvosnak újra kell értékelnie az OKEDI dozírozását. CYP3A4 és/vagy P-gp-induktorok Az OKEDI együttes alkalmazása erős CYP3A4- és/vagy P-gp-induktorral csökkentheti a riszperidon aktív összetevőjének plazmakoncentrációját. Ha egyidejűleg karbamazepint vagy más erős CYP3A4- és/vagy P-gp-induktor-kezelést kezdenek vagy állítanak le, a kezelőorvosnak újra kell értékelnie az OKEDI dozírozását. A CYP3A4-induktorok időfüggő módon fejtik ki hatásukat, és legalább 2 hétig tarthat, mire elérik maximális hatásukat az alkalmazásuk elkezdése után. Ebből következően az alkalmazásuk leállításakor a CYP3A4-induktorok mennyiségének csökkenése legalább 2 hetet vehet igénybe.
Nagymértékben fehérjéhez kötődő gyógyszerek Ha a riszperidont nagymértékben fehérjéhez kötődő gyógyszerrel együtt szedik, egyik gyógyszer sem szorul ki klinikailag jelentős mértékben a plazmafehérjékről. Egyidejűleg alkalmazott gyógyszerek esetén a megfelelő kísérőiratban található információ a metabolizmus módjáról és a dózismódosítás esetleges szükségességéről. Példák Példák azokra a gyógyszerekre, amelyek esetlegesen kölcsönhatásba léphetnek, vagy amelyekről kimutatták, hogy nem lépnek kölcsönhatásba a riszperidonnal, az alábbiak: Más gyógyszerek hatása a riszperidon farmakokinetikájára Antibakteriális szerek:
- Az eritromicin, egy közepesen erős CYP3A4-inhibitor és P-gp-inhibitor, nem változtatja meg a
riszperidon és az aktív összetevő farmakokinetikáját.
- A rifampicin, amely egy erős CYP3A4-induktor és P-gp-induktor, csökkentette az aktív
összetevő plazmakoncentrációját. Antikolinészterázok:
- A donepezil és a galantamin, mindkettő CYP2D6- és CYP3A4-szubsztrát, nem fejt ki a
riszperidon és az aktív összetevő farmakokinetikájára gyakorolt klinikailag jelentős hatást. Antiepileptikumok:
- A karbamazepin, egy erős CYP3A4-induktor és P-gp-induktor igazoltan csökkentette az aktív
összetevő plazmakoncentrációját. Hasonló hatások lehetnek megfigyelhetők pl. fenitoin és fenobarbitál esetén, amelyek szintén induktorai a CYP3A4 májenzimnek, illetve a P-glikoproteinnek.
- A topiramát közepes mértékben csökkentette a riszperidon biológiai hozzáférhetőségét, de nem
csökkentette az aktív összetevőét. Ezért ez a kölcsönhatás nem valószínű, hogy klinikai jelentőséggel bír. Gombaellenes szerek:
- Az itrakonazol, amely egy erős CYP3A4-inhibitor és P-gp-inhibitor, 200 mg/nap dózisban
körülbelül 70%-kal növelte az aktív összetevő plazmakoncentrációját 2–8 mg/nap riszperidondózis mellett.
- A ketokonazol, amely egy erős CYP3A4-inhibitor és P-gp-inhibitor, 200 mg/nap dózisban
növelte a riszperidon plazmakoncentrációját és csökkentette a 9-hidroxi-riszperidon plazmakoncentrációját. Antipszichotikumok:
- A fenotiazin növelheti a riszperidon plazmakoncentrációját, de az aktív összetevőét nem.
Antivirális szerek:
- Proteáz-inhibitorok: Nem állnak rendelkezésre hivatalos vizsgálati adatok, de mivel a ritonavir
erős CYP3A4-inhibitor és gyenge CYP2D6-inhibitor, a ritonavir és a ritonavirrel megerősített proteáz-inhibitorok potenciálisan növelik a riszperidon aktív összetevő koncentrációját. Béta-blokkolók:
- Bizonyos béta-blokkolók növelhetik a riszperidon plazmakoncentrációját, de az aktív
összetevőét nem. Kalciumcsatorna-blokkolók:
- A verapamil, amely egy közepes erősségű CYP3A4-inhibitor és P-gp-inhibitor, növeli a
riszperidon és az aktív összetevő plazmakoncentrációját. Gastrointestinalis gyógyszerek:
- H2-receptor antagonisták: A cimetidin és a ranitidin, mindkettő a CYP2D6 és a CYP3A4 gyenge
inhibitora, növelte a riszperidon biológiai hozzáférhetőségét, de csupán marginálisan növelte az aktív összetevőét. SSRI-k és triciklusos antidepresszánsok:
- A fluoxetin, amely egy erős CYP2D6-inhibitor, növeli a riszperidon plazmakoncentrációját, de
kevésbé növeli az aktív összetevőét.
- A paroxetin, egy erős CYP2D6-inhibitor, növeli a riszperidon plazmakoncentrációját, de
legfeljebb 20 mg/nap dózisig kevésbé növeli az aktív összetevőét. A paroxetin magasabb dózisai azonban növelhetik a riszperidon aktív összetevőjének koncentrációját.
- A triciklusos antidepresszánsok növelhetik a riszperidon plazmakoncentrációját, de az aktív
összetevőét nem. Az amitriptilin nem befolyásolja a riszperidon vagy az aktív antipszichotikus frakció farmakokinetikáját.
- A szertralin, amely a CYP2D6 gyenge inhibitora és a fluvoxamin, amely a CYP3A4 gyenge
inhibitora, legfeljebb 100 mg/nap dózisban nem függ össze a riszperidon aktív összetevője koncentrációjának klinikailag jelentős változásával. A 100 mg/napnál magasabb szertralin vagy fluvoxamin dózisok azonban növelhetik a riszperidon aktív összetevőjének koncentrációját. A riszperidon hatása más gyógyszerek farmakokinetikájára Antiepileptikumok:
- A riszperidon nem mutat a valproát vagy a topiramát farmakokinetikájára gyakorolt klinikailag
jelentős hatást. Antipszichotikumok:
- Aripiprazol, amely egy CYP2D6 és CYP3A4 szubsztrát: a riszperidon tabletták vagy injekciók
nem befolyásolták az aripiprazol és aktív metabolitja, a dehidro-aripiprazol összesített farmakokinetikáját. Digitalis glikozidok:
- A riszperidon nem mutat a digoxin farmakokinetikájára gyakorolt klinikailag jelentős hatást.
Lítium:
- A riszperidon nem mutat a lítium farmakokinetikájára gyakorolt klinikailag jelentős hatást.
A riszperidon furoszemiddel történő egyidejű alkalmazása Az egyidejűleg furoszemidot kapó, demenciában szenvedő idős betegek magasabb mortalitásával kapcsolatban lásd a 4.4 pontot.
4.6 Termékenység, terhesség és szoptatás
Terhesség A riszperidon terhes nőknél történő alkalmazása tekintetében nem áll rendelkezésre információ vagy korlátozott mennyiségű információ áll rendelkezésre. Állatkísérletek során reproduktív toxicitást igazoltak (lásd 5.3 pont). A terhesség harmadik trimeszterében antipszichotikumoknak (beleértve a riszperidont) kitett újszülöttek mellékhatások, többek közt extrapyramidalis és/vagy megvonási tünetek kockázatának vannak kitéve, amelyek a szülést követően változó súlyosságúak és időtartamúak. Beszámoltak nyugtalanságról, izom-hypertoniáról, izom-hypotoniáról, tremorról, aluszékonyságról, légzési distresszről vagy táplálási zavarról. Ebből következően az újszülötteket gondosan ellenőrizni kell. Az OKEDI nem alkalmazható terhesség alatt, kivéve, ha egyértelműen szükséges. Szoptatás Fizikai-kémiai adatok alapján a riszperidon vagy annak metabolitjai nagy valószínűséggel kiválasztódnak az anyatejbe. Az anyatejjel táplált csecsemőre nézve a kockázatot nem lehet kizárni. El kell dönteni, hogy a szoptatást függesztik fel, vagy leállítják az OKEDI-kezelést, illetve tartózkodnak attól, figyelembe véve a szoptatás előnyét a gyermek, valamint a terápia előnyét az anya szempontjából.
Termékenység A riszperidon megnöveli a prolaktinszintet. A magas prolaktinszint elnyomhatja a hypotalamus GnRH-ját, ami csökkent gonadotropin-elválasztást eredményez. Ez a nemi mirigyek szteroidtermelésének károsításával gátolhatja a reproduktív funkciót női és férfi betegeknél egyaránt. Nem figyeltek meg jelentős hatásokat a nem klinikai vizsgálatokban.
4.7 A készítmény hatásai a gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges képességekre
Az OKEDI kismértékben vagy közepes mértékben befolyásolhatja a gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges képességeket a potenciális idegrendszeri és látást érintő hatások miatt (lásd 4.8 pont). Ezért a betegeknek tanácsolni kell, hogy ne vezessenek gépjárművet és ne kezeljenek gépeket, amíg egyéni érzékenységük nem ismert.
4.8 Nemkívánatos hatások, mellékhatások
A biztonságossági profil összefoglalása A III. fázisú klinikai vizsgálatokban leggyakrabban jelentett gyógyszermellékhatások a következők voltak: emelkedett vérprolaktinszint (11,7%), hyperprolactinaemia (7,2%), akathisia (5,5%), fejfájás (4,8%), aluszékonyság (4,1%), testtömeg-gyarapodás (3,8%), fájdalom az injekció beadásának helyén (3,1%) és szédülés (3,1%). A mellékhatások táblázatos felsorolása A következő felsorolás a riszperidonnal végzett klinikai vizsgálatokban és a forgalomba hozatalt követő tapasztalatok során közölt összes gyógyszermellékhatás a riszperidonnal végzett klinikai vizsgálatok alapján becsült gyakorisági kategóriánként. A következő kifejezéseket és gyakorisági kategóriákat alkalmaztuk: nagyon gyakori (≥ 1/10), gyakori (≥ 1/100 – < 1/10) nem gyakori (≥ 1/1000 – < 1/100), ritka (≥ 1/10 000 – < 1/1000) és nagyon ritka (< 1/10 000). A mellékhatások gyakorisági kategóriánként csökkenő súlyosság szerint kerülnek felsorolásra.
Gyógyszermellékhatás
Szervrendszer Gyakoriság
i kategória Nagyon Nagyon Nem
Gyakori Nem gyakori Ritka
gyakori ritka ismert
Fertőző pneumonia, légúti fertőzés, fertőzés
| betegségek és | bronchitis, | cystitis, |
| parazitafertőz | felső légúti | szemfertőzés, |
| ések | fertőzés, | tonsillitis, |
| sinusitis, | onychomycosis, |
| húgyúti | lokalizált |
| fertőzés, | cellulitis |
| fülfertőzés, | fertőzés, |
| influenza | vírusfertőzés, |
acarodermatitis
Gyógyszermellékhatás
Szervrendszer Gyakoriság
i kategória Nagyon Nagyon Nem
Gyakori Nem gyakori Ritka
gyakori ritka ismert
c Vérképzőszer neutropenia, agranulocytosis
| vi és | csökkent |
| nyirokrendsze | fehérvérsejtszám |
| ri betegségek | , |
| és tünetek | thrombocytopen |
ia, anaemia, csökkent hematokritszint, emelkedett eosinophil-szint Immunrendsz túlérzékenység anaphylaxiás c
eri betegségek reakció
és tünetek
Endokrin hyperprolactin nem megfelelő a betegségek és aemia antidiuretikushor tünetek mon-kiválasztás, glycosuria c Anyagcsere- testtömeg- diabetes víz-intoxicatio , diabeteses b és gyarapodás, mellitus , hypoglykaemia, ketoacido táplálkozási fokozott hyperglykaemia, hyperinsulinaem sis c betegségek és étvágy, polydipsia, ia tünetek csökkent testtömegcsökke étvágy nés, anorexia, emelkedett koleszterinszint a vérben, emelkedett trigliceridszintek a vérben d Pszichiátriai insomnia alvászavar, mania, zavart catatonia, kórképek nyugtalanság, állapot, csökkent alvajárás, depresszió, libidó, alvással szorongás idegesség, összefüggő rémálmok étkezési zavar, eltompult érzelem, anorgasmia Idegrendszeri parkinsoni sedatio/aluszék tardiv malignus d betegségek és zmus , onyság, dyskinesia, neuroleptikus d tünetek fejfájás akathisia , cerebralis syndroma, d dystonia , ischaemia, cerebrovasculari szédülés, tudatveszés, s zavar, d d dyskinesia , convulsio , diabeteses kóma, tremor ájulás, fej ataxia, psychomotoros ingerekre való hiperaktivitás, reagálás hiánya, egyensúlyzavar, csökkent koordinációs tudatszint zavar, posturalis szédülés, figyelemzavar, dysarthria,
Gyógyszermellékhatás
Szervrendszer Gyakoriság
i kategória Nagyon Nagyon Nem
Gyakori Nem gyakori Ritka
gyakori ritka ismert
dysgeusia, hypoaesthesia, paraesthesia
Szembetegség homályos photophobia, glaucoma, a ek és látás, száraz szem, szemmozgás szemészeti conjunctivitis fokozott zavara, tünetek könnyezés, szemforgatás, a ocularis szemhéjszél hyperaemia pörkösödése, laza (floppy) írisz szindróma c (intraoperatív) A fül és az vertigo, tinnitus, egyensúly- fülfájdalom
érzékelő szerv
betegségei és
tünetei
Szívbetegsége tachycardia pitvarfibrilláció, sinus arrhythmia
| k és a szívvel | antrioventricular |
| kapcsolatos | is blokk, |
| tünetek | ingerületvezetési |
zavar, QT-szakasz megnyúlás az elektrokardiogra mon, bradycardia, rendellenes elektrokardiogra m, palpitatiók Érbetegségek hypertonia hypotensio, tüdőembolia, és tünetek orthostaticus vénás hypotensio, thrombosis kipirulás
Gyógyszermellékhatás
Szervrendszer Gyakoriság
i kategória Nagyon Nagyon Nem
Gyakori Nem gyakori Ritka
gyakori ritka ismert
Légzőrendsze dyspnoe, légúti pangás, alvási apnoe ri, mellkasi és pharyngolaryn sípolás, syndroma, mediastinalis gealis orrvérzés hyperventilatio, betegségek és fájdalom, szörtyzörejek, tünetek köhögés, pneumonia, orrdugulás aspiratio, pulmonalis pangás, dysphonia, légzési rendellenesség Emésztőrends hasi fájdalom, széklet- pancreatitis, ileus zeri hasi inkontinencia, bélelzáródás, betegségek és diszkomfortérz faecaloma, nyelvdagadás, tünetek és, hányás, gastroenteritis, ajakgyulladás hányinger, dysphagia, székrekedés, puffadás hasmenés, dyspepsia, szájszárazság, fogfájás Máj- és emelkedett sárgaság
| epebetegségek | transzaminázszi |
| , illetve | ntek, emelkedett |
| tünetek | gamma- |
glutamiltranszfe rázszint, emelkedett májenzimszintek A bőr és a bőr bőrkiütés, urticaria, gyógyszer angiooede Stevens– alatti szövet bőrpír viszketés, okozta ma Johnsonbetegségei és hajhullás, bőrkiütés, szindróma/t tünetei hyperkeratosis, korpásodás oxicus ekcéma, száraz epidermalis c bőr, necrolysis bőrelszíneződés, akne, c seborrhoeás dermatitis, bőrbetegség, bőrlesio A csont- és izomgörcs, emelkedett rhabdomyolysis izomrendszer, musculoskeleta kreatin-
| valamint a | lis fájdalom, | foszfokinázszint |
| kötőszövet | hátfájdalom, | a vérben, |
| betegségei és | arthralgia | rendellenes |
tünetei testtartás, ízületi merevség, ízületi duzzanat, izomgyengeség, nyakfájdalom
Gyógyszermellékhatás
Szervrendszer Gyakoriság
i kategória Nagyon Nagyon Nem
Gyakori Nem gyakori Ritka
gyakori ritka ismert
Vese- és vizelet- pollakiuria, húgyúti inkontinencia vizelet-
betegségek és visszatartás,
tünetek dysuria
| A terhesség, a | gyógyszermegvo |
| gyermekágyi | nási syndroma |
| és a | az |
c perinatális újszülötteknél
időszak alatt
jelentkező
betegségek és
tünetek
c
| A nemi | erectilis | priapismus , |
| szervekkel és | dysfunctio, | menstruáció |
| az emlőkkel | ejakulációs | késése, az emlő |
| kapcsolatos | zavar, | megduzzadása, |
| betegségek és | amenorrhoea, | az emlő |
| tünetek | menstruációs | megnagyobbodá |
d zavar , sa, gynaecomastia, emlőváladékozá galactorrhoea, s szexuális diszfunkció, emlőfájdalom, emlő diszkomfort, hüvelyi váladékozás d Általános oedema , láz, arcoedema, hypothermia, tünetek, az mellkasi hidegrázás, csökkent alkalmazás fájdalom, emelkedett testhőmérséklet, helyén fellépő gyengeség, testhőmérséklet, perifériás reakciók kimerültség, járási hidegérzés, fájdalom rendellenesség, gyógyszermegvo szomjúság, nási szindróma, c mellkasi induratio diszkomfortérzet , rossz közérzet, rendellenes közérzet, diszkomfortérzet
Gyógyszermellékhatás
Szervrendszer Gyakoriság
i kategória Nagyon Nagyon Nem
Gyakori Nem gyakori Ritka
gyakori ritka ismert
| Sérülés, | elesés, | az eljáráshoz |
| mérgezés és a | fájdalom az | kapcsolódó |
| beavatkozássa | injekció | fájdalom, |
| l kapcsolatos | helyén, az | diszkomfortérzé |
| szövődménye | injekció | s az injekció |
| k | beadási | beadási helyén, |
helyének bőrpír az duzzanata injekció beadási helyén a A hyperprolactinaemia bizonyos esetekben gynaecomastiához, menstruációs zavarokhoz, amenorrhoeához, anovulációhoz, galactorrhoeához, termékenységi zavarokhoz, csökkent libidóhoz, erectilis diszfunkcióhoz vezethet. b Placebokontrollos vizsgálatokban diabetes mellitusról számoltak be a riszperidonnal kezelt vizsgálati alanyok 0,18%-ánál, szemben a placebocsoport 0,11%-os arányával. Az összes klinikai vizsgálatban a teljes incidencia 0,43% volt valamennyi riszperidonnal kezelt vizsgálati alanynál. c Nem figyelték meg riszperidonnal végzett klinikai vizsgálatokban, de megfigyelték forgalomba hozatalt követően riszperidonnal. d Extrapyramidalis zavar fordulhat elő: parkinsonizmus (túlzott nyálelválasztás, váz-izomrendszeri merevség, parkinsonizmus, nyáladzás, fogaskerék-merevség, bradykinesia, hypokinesia, mimikaszegény arc, izomfeszesség, akinesia, tarkómerevség, izommerevség, parkinsonos járás és kóros glabellareflex, parkinsonos nyugalmi tremor), akathisia (akathisia, nyugtalanság, hyperkinesia és nyugtalan láb szindróma), tremor, dyskinesia (dyskinesia, izomrángás, choreoathetosis, athetosis és myoclonus), dystonia. Dystonia: idetartozik: dystonia, izom-hypertonia, nyakmerevség, önkéntelen izom-összehúzódások, izom-összehúzódás, szemhéjgörcs, oculogyratio, nyelvbénulás, arcgörcs, gégegörcs, myotonia, opisthotonus, oropharyngealis görcs, pleurothotonus, nyelvgörcs és szájzár. Megjegyzendő, hogy a tünetek szélesebb köre került felsorolásra, amelyek nem szükségszerűen extrapyramidalis eredetűek. Insomnia, többek közt elalvási insomnia, átalvási insomnia. Convulsio, többek közt grand mal convulsio. Menstruációs zavar, többek közt rendszertelen menstruáció, oligomenorrhoea. Oedema, többek közt generalizált oedema, perifériás oedema, ujjbenyomatot tartó oedema Kiválasztott mellékhatások leírása Az injekció beadási helyén jelentkező reakciók Az injekció beadási helyével kapcsolatos leggyakrabban jelentett mellékhatás a fájdalom volt. A III. fázisú vizsgálatban 386 beteg közül 14 (3,6%) számolt be 18 esetben injekció beadásának helyén jelentkező fájdalomról, 2827 OKEDI-injekciót követően (0,6%). E reakciók többsége a beszámolók szerint enyhe vagy közepesen súlyos volt. A vizsgálati alanyok által vizuális analóg skála alapján az injekció beadási helyén jelentkező fájdalomról adott becslés idővel csökkenő tendenciát mutatott a gyakoriságot és az intenzitást tekintve. Szívbetegségek és a szívvel kapcsolatos tünetek Posturalis orthostaticus tachycardia szindróma Gyógyszercsoportra jellemző hatás A QT-szakasz megnyúlása, kamrai arrhythmiák (kamrafibrilláció, kamrai tachycardia), hirtelen halál, szívmegállás és torsades de pointes nagyon ritka eseteiről számoltak be a riszperidonnal kapcsolatban a forgalomba hozatalt követően. Vénás thromboembolia Vénás thromboembolia, többek közt pulmonalis embolia és mélyvénás thrombosis eseteiről számoltak be antipszichotikumokkal való kezelés során (a gyakoriság nem ismert).
Testtömegváltozás Egy 12 hetes, kettős vak, placebokontrollos vizsgálatból származó adatok azt mutatták, hogy a kiinduláshoz képest a testtömeg átlagosan 1,4 (-8–18) kg-mal emelkedett a 75 mg-os OKEDI-, 0,8 (-8–47) kg-mal a 100 mg-os OKEDI- és 0,2 (-12–18) kg-mal a placebokezelés mellett. Különleges betegcsoportokra vonatkozó további információk Gyermekek és serdülők Nem áll rendelkezésre információ az OKEDI hatásosságáról és biztonságosságáról gyermekek és serdülők körében. Idősek Korlátozott mennyiségű információ áll rendelkezésre az OKEDI hatásosságáról és biztonságosságáról schizophreniában vagy demenciában szenvedő idős betegek körében. A szájon át alkalmazott riszperidonnal végzett klinikai vizsgálatokban tranziens ischaemiás attakról számoltak be 1,4%-os, és cerebrovascularis eseményről 1,5%-os gyakorisággal idős, demenciában szenvedő betegek körében, más felnőttekkel összehasonlítva. Emellett a következő gyógyszermellékhatásokat közölték ≥ 5%-os gyakorisággal és az egyéb felnőtt populációban tapasztaltnál legalább kétszeres gyakorisággal idős, demenciában szenvedő betegeknél: húgyúti fertőzés, perifériás oedema, letargia és köhögés. Feltételezett mellékhatások bejelentése A gyógyszer engedélyezését követően lényeges a feltételezett mellékhatások bejelentése, mert ez fontos eszköze annak, hogy a gyógyszer előny/kockázat profilját folyamatosan figyelemmel lehessen kísérni. Az egészségügyi szakembereket kérjük, hogy jelentsék be a feltételezett mellékhatásokat a hatóság részére az V. függelékben található elérhetőségek valamelyikén keresztül.
4.9 Túladagolás
Tünetek Általánosságban, a jelentett jelek és tünetek azok voltak, amelyek a riszperidon ismert farmakológiai hatásának fokozódásából erednek. Ezek közé tartozik az álmosság és a szedáció, a tachycardia és a hypotonia, illetve az extrapyramidalis tünetek. Túladagolás esetén QT-szakasz megnyúlást és convulsiót jelentettek. Torsade de pointes-ról számoltak be riszperidon és paroxetin kombinált túladagolásával összefüggésben. Akut túladagolás esetén gondolni kell arra a lehetőségre, hogy a túladagolás többféle gyógyszerrel történt. Kezelés Átjárható légutakat kell biztosítani és fenntartani, és gondoskodni kell a megfelelő oxigénellátásról és lélegeztetésről. A cardiovascularis monitorozást azonnal el kell kezdeni, beleértve a folyamatos elektrokardiográfiai monitorozást az esetleges szívritmuszavarok észlelése érdekében. Az OKEDI-nek nincs specifikus ellenszere, ezért megfelelő szupportív intézkedéseket kell alkalmazni. A hypotensiót és a keringés-összeomlást megfelelő intézkedésekkel kell kezelni, például intravénás folyadékokkal és/vagy sympathomimetikus hatóanyagokkal. Súlyos extrapyramidalis tünetek esetén antikolinerg gyógyszert kell alkalmazni. A szoros orvosi felügyeletet és ellenőrzést a beteg felépüléséig folytatni kell.
5. FARMAKOLÓGIAI TULAJDONSÁGOK
5.1 Farmakodinámiás tulajdonságok
Farmakoterápiás csoport: pszicholeptikumok, egyéb antipszichotikumok, ATC kód: N05AX08. Hatásmechanizmus A riszperidon egyedi tulajdonságokkal rendelkező, szelektív monoaminerg antagonista. Magas affinitást mutat a szerotoninerg 5-HT2 és a dopaminerg D2-receptorokhoz. A riszperidon kötődik az alfa1-adrenerg receptorokhoz és, alacsonyabb affinitással, a H1-hisztaminerg és alfa2-adrenerg receptorokhoz is. A riszperidon nem mutat affinitást a kolinerg receptorokhoz. Bár a riszperidon hatékony D2-antagonista, amely a feltételezések szerint javítja a schizophrenia pozitív tüneteit, a klasszikus antipszichotikumoknál kevésbé nyomja el a motoros aktivitást és kevésbé vált ki catatoniát. A kiegyensúlyozott központi szerotonin- és dopamin-antagonizmus csökkentheti az extrapyramidalis mellékhatásokra való hajlamot, és kiterjesztheti a terápiás hatást a schizophrenia negatív és affektív tüneteire. Farmakodinámiás hatások Klinikai hatásosság Az OKEDI (75 mg és 100 mg) hatásosságát schizophrenia felnőtt betegeknél való kezelésében egy III. fázisú, multicentrikus, randomizált, kettős vak, placebokontrollos, párhuzamos csoportos vizsgálatban állapították meg. A vizsgálatba a (DSM-5 kritériumai szerinti) schizophrenia akut exacerbatiójában vagy relapszusában szenvedő betegeket vontak be, kiindulási pozitív és negatív szindrómaskála (PANSS) pontszámuk 80 és 120 között volt. A szűrési viziten a riszperidonnal korábban nem kezelt valamennyi beteg 2 mg/nap szájon át alkalmazott riszperidont kapott 3 napig, hogy a vizsgálat előtt meggyőződjenek arról, hogy nincs túlérzékenységi reakció. Azok a betegek, akiket korábban kezeltek riszperidonnal, nem kaptak szájon át alkalmazott riszperidont a szűréskor, és a randomizálást követően közvetlenül OKEDI-vel (75 mg vagy 100 mg) vagy placebóval kezdtek. Négyszázharmincnyolc (438) beteget randomizáltak 28 naponta 3 intramuscularis OKEDI-dózisra (75 mg vagy 100 mg) vagy placebóra. A betegek átlagos életkora 42,0 (szórás: 11,02) év volt. Nem vontak be 18 évesnél fiatalabb vagy 65 évesnél idősebb betegeket. A demográfiai és egyéb kiindulási jellemzők hasonlóak voltak az egyes kezelési csoportok között. A vizsgálat során nem volt megengedett a kiegészítő kezelésként szájon át alkalmazott riszperidon. Az elsődleges végpont a PANSS-összpontszám változása volt a kiindulástól a vizsgálat végéig (85 nap). Mind a 75 mg-os, mind a 100 mg-os OKEDI-dózis statisztikailag szignifikáns javulást mutatott a placebóval összehasonlítva az elsődleges végpont alapján (1. 1 és 1. ábra). Ezek az eredmények alátámasztják a hatásosságot a kezelés teljes időtartama alatt és a PANSS javulását, és már a 4. napon megfigyelhetők voltak, a placebótól való jelentős elkülönüléssel a 100 mg-os csoportban a 8., a 75 mg-os csoportban a 15. napra. A PANSS összpontszámhoz hasonlóan a három PANSS pozitív, negatív és általános pszichopatológiai alskála pontszám is javulást (csökkenést) mutatott idővel a kiinduláshoz képest.
1. 1: A PANSS és a CGI-S összpontszám változása a kiindulástól a vizsgálat végéig (85 nap)
(mITT betegcsoport)
PlaPAcNeSbSo ö sszpontszámO lKegkEisDebIb n7é5g ymzetge k OKEDI 100 mg átlagos változása (SE)
N = 132 N = 129 N = 129
(a)
PANSS összpontszám
Átlagos kiindulási pontszám (szórás) 96,4 (7,21) 96,3 (8,47) 96,1 (8,42)
Legkisebb négyzetek átlagos változása, –11,0, –24,6, –24,7,
(a)
95%-os CI –14,1-tól –8,0-ig –27,5-tól –21,6-ig –27,7-tól –21,6-ig (b) –13,0, –13,3,
Kezelésbeli különbség, 95%-os CI
–17,3-tól –8,8-ig –17,6-tól –8,9-ig P-érték < 0,0001 < 0,0001
(c)
CGI-S összpontszám
Átlagos kiindulási pontszám (szórás) 4,9 (0,52) 5,0 (0,65) 4,9 (0,48)
Legkisebb négyzetek átlagos változása, –0,6, –1,3, –1,3,
(a)
95%-os CI –0,8-tól –0,4-ig –1,5-tól –1,2-ig –1,5-tól –1,2-ig ( –0,7, –0,7,
b)
Kezelésbeli különbség, 95%-os CI
–1,0-tól –0,5-ig –1,0-tól –0,5-ig P-érték < 0,0001 < 0,0001 a Az adatokat ismételt mérésekre alkalmazott vegyes modell (MMRM) megközelítéssel elemezték. b A legkisebb négyzetek átlagos változásában jelentkező különbség (OKEDI mínusz placebo) a kiindulástól Lawrence és Hung módszerrel korrigálva. c A Klinikus átfogó benyomása a súlyosságról (CGI-S) pontszám egy kérdést tesz fel a klinikusnak: „Figyelembe véve az erről az adott betegcsoportról szerzett átfogó klinikai tapasztalatát, mennyire beteg mentálisan jelenleg ez a beteg?” A kérdést a következő hétpontos skálán kell értékelni: 1 = normális, egyáltalán nem beteg; 2 = mentális betegség gyanúja; 3 = enyhén beteg; 4 = közepesen beteg; 5 = határozottan beteg; 6 = súlyosan beteg; 7 = a legsúlyosabban betegek között van.
0
-8
-16
-24
-32
| 4 | 8 | 15 | 29 | Vizsgálati nap 57 | 85 | ||
| Placebo | OKEDI 75 mg | OKEDI 100 mg |
vs Placebo
OKEDI 75 *** **** **** **** mg
OKEDI 100 ** **** **** **** **** mg
** p < 0,01; *** p < 0,001; **** p < 0,0001.
1. ábra: A PANSS összpontszám változása a kiindulástól a kettős vak időszak egyes
időpontjaiban (mITT betegcsoport)
A legfontosabb másodlagos hatásossági végpont meghatározása: a klinikus átfogó benyomása a súlyosságról (Clinical Global Impression – Severity, CGI-S) pontszám átlagos változása a kiindulástól a 85. napra. Mindkét OKEDI kezelési csoport statisztikailag szignifikánsan jobb CGI-S pontszámot
mutatott a placebóhoz képest a 8. naptól kezdve (a 75 mg esetén –0,4 [0,05], a 100 mg esetén –0,6 [0,05] pontos csökkenés a kiinduláshoz képest). A teljes válaszarány (a PANSS összpontszám csökkenése > 30%-kal és/vagy CGI-I 2 – „sokat javult” vagy 1 – „nagyon sokat javult”) a végponton az OKEDI-nél 56% volt, és statisztikailag szignifikáns volt mindkét dózis esetén a 8. naptól és a 15. naptól, a placebóval összehasonlítva. Az OKEDI hosszú távú (12 hónapos) hatásosságát a fő vizsgálat nyílt elrendezésű kiterjesztésében értékelték 215, schizophreniában szenvedő betegnél. A kiterjesztéses vizsgálat bevonása a kettős vak időszakból érkező betegek (kezelést váltó betegek) és olyan stabil betegek számára volt nyitott, akiket korábban nem vontak be a vizsgálatba (de novo betegek). A de novo betegeket szájon át alkalmazott riszperidonról váltották át 75 mg vagy 100 mg OKEDI-re. A hatásosság idővel fennmaradt 10,7%-os relapszusrátával (95% CI, 6,9%–15,6%) és 61,0%-os enyhülési aránnyal (95% CI, 53,7%–68,4%).
5.2 Farmakokinetikai tulajdonságok
A riszperidon 9-hidroxi-riszperidonná metabolizálódik, amelynek a riszperidonéhoz hasonló a farmakológiai hatása (lásd Biotranszformáció és Elimináció). Felszívódás Az OKEDI riszperidont tartalmaz szuszpenziós szállítórendszerben, amely kombinált felszívódási folyamatot mutat. Intramuscularis injekciót követően a gyógyszer kis mennyisége az injekció beadásának pillanatában azonnal felszabadul, ami azonnali plazmaszintet biztosít. Az első csúcskoncentráció elérése után az átlagos plazmakoncentrációk hosszan tartóan csökkennek a
- napig, majd újra emelkednek, és körülbelül a 21. nap és a 24. nap között elérik a második
csúcsértéket. A második csúcsértéket követően a plazmakoncentrációk fokozatosan csökkennek idővel. A szuszpenzió depót képez, amely hosszan tartó terápiás plazmakoncentrációkat biztosít, amelyek fennmaradnak a 28 napos időszak során. 75 mg és 100 mg OKEDI egyetlen im. injekcióját követően az aktív összetevő az alkalmazást követően 2 órával eléri az átlagos 13 ± 9 ng/ml-es, illetve 29 ± 13 ng/ml-es koncentrációt. Egy hónappal az alkalmazást követően az aktív összetevő plazmakoncentrációja 17 ± 8 ng/ml, illetve 21 ± 17 ng/ml, és a legtöbb betegnél a gyógyszer teljesen eliminálódott az alkalmazást követően 75 nappal, az aktív összetevő 1 ng/ml-nél alacsonyabb értékével. Az aktív összetevő átlagos minimális plazmakoncentrációi (Ctrough) és az átlagos maximális plazma csúcskoncentrációi (Cmax) az OKEDI ismételt intramuscularis injekcióit követően a 2. 2 találhatók.
2. 2: Az aktív összetevő Ctrough és Cmax értékei az OKEDI ismételt intramuscularis injekcióit
követően
Ctrough (szórás) Cmax (szórás)
Dózis
ng/ml ng/ml
(a) 75 mg 17,6 35,9
(b) 100 mg 28,9 (13,7) 69,7 (27,8)
a Összegzéssel szimulált becsült farmakokinetikai (PK) változók a 75 mg OKEDI harmadik dózisát követően populációs PK modell segítségével b Összegző statisztikai PK változók a 100 mg OKEDI negyedik dózisát követően többdózisos klinikai vizsgálatból SD: szórás A jellemző vizsgálati alanyra a dinamikus egyensúlyi koncentrációkat az első dózist követően érték el. A dinamikus egyensúlyi állapotban az átlagos expozíció ugyanolyan volt a deltaizomba és a glutealis izomba történő injekciózási helyek esetén.
Eloszlás A riszperidon gyorsan oszlik el. Az eloszlás térfogata 1-2 l/ttkg. Plazmában a riszperidon albuminhoz és alfa1-savas glikoproteinhez kötődik. A riszperidon plazmafehérjéhez kötődése 90% a 9-hidroxi-riszperidoné 77%. Biotranszformáció és elimináció A riszperidont a CYP2D6 9-hidroxi-riszperidonná metabolizálja, amelynek a riszperidonéhoz hasonló a farmakológiai hatása. A riszperidon és a 9-hidroxi-riszperidon alkotja az aktív összetevőt. A CYP2D6 genetikai polimorfizmusnak van kitéve. Az extenzív CYP2D6 metabolizálók gyorsan alakítják át a riszperidont 9-hidroxi-riszperidonná, míg a gyenge CYP2D6 metabolizálók sokkal lassabban alakítják át. Bár az extenzív metabolizálóknál alacsonyabb a riszperidon és magasabb a 9-hidroxi-riszperidon koncentrációja, mint a gyenge metabolizálóknál, a riszperidon és a 9-hidroxi-riszperidon kombináció (vagyis az aktív összetevő) farmakokinetikája egyetlen és többszörös dózisokat követően megegyezik az extenzív és a gyenge CYP2D6 metabolizálóknál. A riszperidon másik metabolikus útvonala az N-dealkilezés. Emberi máj mikroszómával végzett in vitro vizsgálatok azt mutatták, hogy a riszperidon klinikailag jelentős koncentrációban nem gátolja jelentősen a citokróm P450 izoenzimek, többek közt a CYP1A2, a CYP2A6, a CYP2C8/9/19, a CYP2D6, a CYP2E1, a CYP3A4 és a CYP3A5 által metabolizált gyógyszerek metabolizmusát. Az alkalmazást követően egy héttel a dózis 70%-a a vizelettel, 14%-a a széklettel ürül. A vizeletben a riszperidon plusz a 9-hidroxi-riszperidon a dózis 35–45%-át képviseli. A fennmaradó rész inaktív metabolit. Pszichotikus betegeknek szájon át történő adást követően a riszperidon körülbelül 3 órás felezési idővel eliminálódik. A 9-hidroxi-riszperidon és az aktív összetevő eliminációs felezési ideje 24 óra. Az aktív összetevő az OKEDI alkalmazását követően 75 napon belül eliminálódik, a legtöbb betegnél kevesebb mint 1 ng/ml aktív összetevő értékkel. OKEDI injekció vs. szájon át alkalmazott riszperidon Az OKEDI-vel a kezdeti plazmaszintek a 3-4 mg szájon át alkalmazott riszperidonnal megfigyelt expozíciós tartományon belül voltak. A dinamikus egyensúlyi állapot a 100 mg-os OKEDI alkalmazása után, a 4 mg szájon át alkalmazott riszperidonnal összehasonlítva, 39%-kal magasabb volt az AUC- és 32%-kal magasabb volt a Cmax-értékét, illetve hasonló volt a Cmin-értékét tekintve. Populációs farmakokinetikai modellezésen alapuló szimulációk azt mutatják, hogy a 75 mg-os OKEDI expozíciója hasonló a 3 mg szájon át alkalmazott riszperidonéhoz dinamikus nyugalmi állapotban. A szájon át alkalmazott riszperidonról OKEDI-re váltáskor az aktív összetevő előrejelzett expozíciója hasonló tartományban van, ideértve a csúcskoncentrációs értékeket. Linearitás/nem linearitás Az OKEDI lineáris és dózisarányos farmakokinetikát mutatott 75 mg-os és 100 mg-os dózisban. Idősek Az OKEDI-val nem végeztek szisztematikus vizsgálatokat idős betegeknél (lásd 4.2 pont). Vesekárosodás Az OKEDI-val nem végeztek szisztematikus vizsgálatokat vesekárosodásban szenvedő betegeknél. Enyhe vesekárosodásban szenvedő (kreatinin-clearance: 60–89 ml/perc) betegek, akiknél OKEDI-t alkalmaztak, hasonló aktív összetevő expozíciót mutattak, mint a normál vesefunkciójú betegek. Nem állnak rendelkezésre adatok közepesen súlyos vesebetegségben vagy súlyos vesebetegségben.
Májkárosodás Az OKEDI-val nem végeztek szisztematikus vizsgálatokat májkárosodásban szenvedő betegeknél. Testtömegindex (body mass index, BMI) Populációs farmakokinetikai szimulációk az OKEDI plazmakoncentrációjának esetleges emelkedését mutatták elhízott és kórosan elhízott női betegeknél, összehasonlítva a normál testtömegű betegekkel, nem jelentős klinikai hatással. Nem, rassz és dohányzási szokások Populációs PK elemzés nem mutatott a nem, a rassz vagy a dohányzási szokások által a riszperidon vagy az aktív összetevő farmakokinetikájára gyakorolt nyilvánvaló hatást.
5.3 A preklinikai biztonságossági vizsgálatok eredményei
In vitro és in vivo állatmodellek azt mutatták, hogy a riszperidon magas dózisai QT-intervallum megnyúlást okozhatnak, amely a betegeknél a torsade de pointes elméletileg magasabb kockázatával járt. (Szub)krónikus oralis toxicitási vizsgálatokban, amelyekben az adagolást nem ivarérett patkányoknál és kutyáknál kezdték el, dózisfüggő hatások voltak jelen a hím és nőstény genitalis rendszerben és az emlőmirigyben. Ezek a hatások az emelkedett szérumprolaktin-szinthez kapcsolódtak, ami a riszperidon dopamin D2-receptor-blokkoló hatásából eredt. Emellett szövettenyésztési vizsgálatok arra utalnak, hogy az emberi emlőtumorokban a prolaktin serkentheti a sejtnövekedést. Az OKEDI-kezeléssel megfigyelt főbb hatások kutyákkal és nyulakkal végzett, krónikus (12 hónapos intramuscularis alkalmazással járó) toxicitási vizsgálatokat követően a riszperidon patkányoknak és kutyáknak szájon át való disztribúcióját követő eredményeknek megfelelőek voltak, és a riszperidon farmakológiai hatásaihoz kapcsolódtak. 12 ciklusos toxicitási vizsgálatban az OKEDI intramuscularis alkalmazását követően helyi módosulásokat, csomókat figyeltek meg az injekció beadási helyén kutyáknál és nyulaknál. Ezek idegen testes granulomatosus izomgyulladásból álltak, ami a szervezet idegen anyag jelenlétére adott természetes reakciójának tulajdonítható. Egyéb helyi módosulások, amelyeket nyulaknál figyeltek meg 15 mg/ttkg (riszperidon) dózis mellett, a dimetil-szulfoxid (DMSO) tartalommal voltak összefüggésben. Az összes ilyen módosulás szigorúan helyi volt és a reverzibilitás bizonyított volt. Kutyáknál a DMSO-tartalommal összefüggő, átmeneti fájdalmat figyeltek meg közvetlenül az alkalmazást követően. Nem volt bizonyíték sem a riszperidon, sem az OKEDI genotoxikus potenciáljára. Patkányoknál és egereknél a riszperidon szájon át történő alkalmazásával végzett karcinogenitási vizsgálatokban az agyalapi mirigy adenomák (egerek), endokrin hasnyálmirigy adenomák (patkányok) és emlőmirigy adenomák (mindkét faj) megnövekedett számát figyelték meg. Ezek a tumorok a hosszan tartó dopamin D2-antagonizmussal és hyperprolactinaemiával lehetnek összefüggésben. A rágcsálók tumoreredményeinek relevanciája az embert érintő kockázat szempontjából nem ismert. A riszperidon nem volt teratogén patkányoknál és nyulaknál. Patkányoknál riszperidonnal végzett reprodukciós vizsgálatokban a szülőállatok párzási viselkedésére és az utódok születési testsúlyára és túlélésére gyakorolt mellékhatásokat figyeltek meg. Patkányoknál a riszperidonnak való méhen belüli expozícióhoz felnőtt korban kognitív deficit társult. Más dopamin antagonisták vemhes állatoknak adva negatív hatást gyakoroltak az utódok tanulására és motoros fejlődésére.
Fiatal patkányoknál végzett toxicitási vizsgálatban a kölykök magasabb mortalitását és a fizikális fejlődés késését figyelték meg. Fiatal kutyákkal végzett 40 hetes vizsgálatban a nemi érés késett. A görbe alatti terület (area under the curve, AUC) alapján a csöves csontok növekedése nem volt érintett a maximális humán expozíció 3,6-szorosa (1,5 mg/nap) mellett fiatal kutyáknál; míg a csöves csontokra és a nemi érésre gyakorolt hatást megfigyelték a maximális humán expozíció 15-szöröse mellett fiatal kutyáknál.
6. GYÓGYSZERÉSZETI JELLEMZŐK
6.1 Segédanyagok felsorolása
Port tartalmazó előretöltött fecskendő poli(D,L-laktid-ko-glikolid) Oldószert tartalmazó előretöltött fecskendő dimetil-szulfoxid
6.2 Inkompatibilitások
Ez a gyógyszer kizárólag a 6.6 pontban felsorolt gyógyszerekkel keverhető.
6.3 Felhasználhatósági időtartam
3 év Az OKEDI feloldást követően azonnal felhasználandó.
6.4 Különleges tárolási előírások
Legfeljebb 30 °C-on tárolandó. A nedvességtől való védelem érdekében az eredeti csomagolásban tárolandó. A gyógyszer feloldás utáni tárolására vonatkozó előírásokat lásd a 6.3 pontban.
6.5 Csomagolás típusa és kiszerelése
Port tartalmazó előretöltött fecskendő Ciklikus olefin polimer fecskendő fúvókás kupakkal és klórbutil dugóból készült, politetrafluoretilénnel borított dugattyúdugóval. Oldószert tartalmazó előretöltött fecskendő Ciklikus olefin polimer fecskendő klórbutil gumiból készült, hegyes kupakkal és brómbutil gumiból készült, etilén-tetrafluor-etilén kopolimerrel borított dugattyúdugóval. A dózisokat az oldószert tartalmazó előretöltött fecskendő ujjtámaszán alkalmazott szín különbözteti meg, a 100 mg dózis kék, a 75 mg dózis piros. A feloldáshoz való oldószer a következő hatáserősségekben kapható:
- 0,383 ml dimetil-szulfoxidot tartalmazó oldószeres előretöltött fecskendő (oldószer a 75 mg-
os OKEDI-hez)
- 0,490 ml dimetil-szulfoxidot tartalmazó oldószeres előretöltött fecskendő (oldószer a 100 mg-
os OKEDI-hez).
Az OKEDI minden egyes készletdoboza a következőket tartalmazza:
- Alumíniumfólia tasak egy port tartalmazó előretöltött fecskendővel és egy szilikagél
nedvességmegkötő tasakkal.
- Alumíniumfólia tasak egy oldószert tartalmazó előretöltött fecskendővel és egy szilikagél
nedvességmegkötő tasakkal.
- Egy steril injekcióhoz való tű (0,90 × 51 mm [20G]), biztonsági védelemmel a glutealis izomba
történő beadáshoz.
- Egy steril injekcióhoz való tű (0,80 × 25 mm [21G]), biztonsági védelemmel a deltaizomba
történő beadáshoz.
6.6 A megsemmisítésre vonatkozó különleges óvintézkedések és egyéb, a készítmény
kezelésével kapcsolatos információk
FONTOS INFORMÁCIÓK
- Kizárólag intramuscularis alkalmazásra.
- Az injekciót a feloldást követően azonnal be kell adni a betegnek.
- Két darab, beadásra szolgáló, biztonsági védelemmel ellátott steril tű van mellékelve a
deltaizomba és a glutealis izomba történő beadási helyhez. Alkalmazás előtt Ön választ egyet.
- Olvassa el a teljes használati utasítást. A teljes használati utasítás és az OKEDI kezelésére
vonatkozó útmutatás a betegtájékoztatóban található (lásd Utasítások egészségügyi szakemberek számára). Bármilyen fel nem használt gyógyszer, illetve hulladékanyag megsemmisítését a gyógyszerekre vonatkozó előírások szerint kell végrehajtani.
7. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY JOGOSULTJA
Laboratorios Farmacéuticos Rovi, S.A. Julián Camarillo, 35 28037 Madrid. Spanyolország
8. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY SZÁMA(I)
OKEDI 75 mg por és oldószer retard szuszpenziós injekcióhoz EU/1/21/1621/001 OKEDI 100 mg por és oldószer retard szuszpenziós injekcióhoz EU/1/21/1621/002
9. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY ELSŐ KIADÁSÁNAK/
MEGÚJÍTÁSÁNAK DÁTUMA
A forgalomba hozatali engedély első kiadásának dátuma: 2022. február 14.
10. A SZÖVEG ELLENŐRZÉSÉNEK DÁTUMA
A gyógyszerről részletes információ az Európai Gyógyszerügynökség internetes honlapján (http://www.ema.europa.eu) található.