Ez a gyógyszer fokozott felügyelet alatt áll, mely lehetővé teszi az új gyógyszerbiztonsági információk gyors azonosítását. Az egészségügyi szakembereket arra kérjük, hogy jelentsenek bármilyen feltételezett mellékhatást. A mellékhatások jelentésének módjairól a 4.8 pontban kaphatnak további tájékoztatást.

1. A GYÓGYSZER NEVE

Qutavina 20 mikrogramm/80 mikroliter oldatos injekció előretöltött injekciós tollban

2. MINŐSÉGI ÉS MENNYISÉGI ÖSSZETÉTEL

t

2 n

0 mikrogramm teriparatidot* tartalmaz 80 mikroliteres adagonként. ű 675 mikrogramm (milliliterenként 250 mikrogramm) teriparatidot tartalmaz 2,7 ml-es előretölztött

i s

njekciós tollanként. g

e

*A teriparatid vagyis rhPTH(1-34), amelyet a P. fluorescens baktérium által, rekombmináns DNS technológiával állítanak elő, azonos az endogén humán parathormon 34 N-terminál is

a e

minosav-szekvenciájával. ly

é

A segédanyagok teljes listáját lásd a 6.1 pontban. d

e

g

3 n

. GYÓGYSZERFORMA e

li

Oldatos injekció. ta

a

Színtelen, átlátszó oldat. z

4 a

. KLINIKAI JELLEMZŐK b

4 m

.1 Terápiás javallatok o

l

A a

Qutavina felnőttek számára javgallott.

F fo

okozott törési kockázattal rendelkező postmenopausában lévő nők, valamint férfiak osteoporosisának kezelése (lásd 5.1 pont). Prostmenopausában lévő nőknél a vertebralis és nem vertebralis törések

i e

ncidenciáját szignifikzánsan csökkenti, a combnyaktörések incidenciáját csökkentő hatása nem bizonyított. s

H g

osszan tartóó, szisztémás glükokortikoid-kezeléshez társuló osteoporosis kezelése fokozott törési kockázattayl rendelkező nőknél és férfiaknál (lásd 5.1 pont).

g

4.2 AAdagolás és alkalmazás

Adagolás A Qutavina ajánlott dózisa napi 1-szer 20 mikrogramm. A Qutavina-kezelés maximális teljes időtartama 24 hónap legyen (lásd 4.4 pont). A 24 hónapos Qutavina-kezelést a beteg élete során nem szabad megismételni. A betegeket kalcium- és D-vitamin-pótlásban kell részesíteni, ha a táplálékkal történő bevitel nem megfelelő.

A Qutavina-kezelés leállítását után a többi osteoporosis elleni terápia folytatható. Különleges betegcsoportok Idősek Életkor miatti dózismódosításra nincs szükség (lásd 5.2 pont). Vesekárosodás A teriparatidot tilos súlyos vesekárosodásban szenvedő betegeknek adni (lásd 4.3 pont). Közepesen súlyos vesekárosodásban szenvedő betegek esetén a teriparatid elővigyázatossággal alkalmazható (lásd 4.4 pont). Enyhe vesekárosodásban szenvedő betegek esetén nincs szükség különös elővigyázatosságra.

t

M n

ájkárosodás ű Nincs adat a készítmény májkárosodás esetén történő alkalmazásáról (lásd 5.3 pont), ezért a z teriparatidot óvatosan kell alkalmazni. s

g

G e

yermekek és serdülők illetve olyan fiatal felnőttek, akiknek az epiphysisei nem záródtak

A m

teriparatid biztonságosságát és hatásosságát 18 évesnél fiatalabb gyermekek és s erdülők esetében nem igazolták. A teriparatid nem alkalmazható gyermekeknél és serdülőknél (18e évesnél fiatalabbak)

v ly

agy olyan fiatal felnőtteknél, akiknek az epiphysisei nem záródtak. é

d

Az alkalmazás módja e

g

A n

Qutavina-t naponta egyszer kell alkalmazni, a comb vagy a haes területén, subcutan injekció formájában. li

a

A t

betegeknek meg kell tanítani az injekció beadásának haelyes technikáját (lásd 6.6 pont). Az injekciós toll helyes alkalmazására vonatkozó utaszításokat illetően lásd még a használati útmutatót.

4 h

.3 Ellenjavallatok

a

• b

A készítmény hatóanyagával vagy a 6.1 pontban felsorolt bármely segédanyagával szembeni túlérzékenység; m

• o

terhesség és szoptatás (lásd 4.4l és 4.6 pont);

• a

a kezelés kezdete előtt fengnálló hypercalcaemia;

• súlyos vesekárosodás; r
• a primer osteoporosisfoon vagy glükokortikoid-kezelés által kiváltott osteoporosison kívüli egyéb

m

etabolikus csontbretegségek (köztük hyperparathyreosis és a csontok Paget-kórja);

• a plazma alkalikues foszfatáz-szintjének ismeretlen etiológiájú emelkedése;

• z

a csontozat eslőzetes külső besugárzásos vagy implantációs sugárkezelése;

• a csontrendyszert érintő malignus folyamatok vagy csontmetastasis esetén teriparatid-kezelés

n g

em alókalmazható.

4.4 K gülönleges figyelmeztetések és az alkalmazással kapcsolatos óvintézkedések

Nyomonkövethetőség A biológiai készítmények nyomonkövethetőségének javítása érdekében, az alkalmazott készítmény nevét és gyártási tételszámát egyértelműen kell feltüntetni. Szérum és vizelet kalciumszintje Normocalcaemiás betegek esetében teriparatid injekció alkalmazását követően a szérum kalciumszintjének enyhe, átmeneti növekedését figyelték meg. A szérum kalciumszintje az egyes teriparatid dózisok beadását követően 4 - 6 óra múlva érte el maximumát és 16 - 24 óra múlva tért vissza a kiindulási tartományba. Ezért amennyiben szérum kalciumszintjének meghatározására

vérmintát vesznek, a vérvétel az utolsó Qutavina injekció beadását követően legalább 16 óra múlva kell történjen. A kezelés alatt a kalciumszint rutinszerű ellenőrzése nem szükséges. A teriparatid kismértékben fokozhatja a vizelettel történő kalciumürülést, de a hypercalciuria incidenciája a klinikai vizsgálatokban nem különbözött a placebocsoportban megfigyelt értékektől. Urolithiasis A teriparatid injekció alkalmazását nem vizsgálták aktív urolithiasis esetén. A Qutavina óvatosan alkalmazható aktív, ill. közelmúltbeli urolithiasis esetén, mert az állapot exacerbatioját okozhatja. Orthostaticus hypotensio

t

A n

teriparatiddal végzett rövid időtartamú klinikai vizsgálatokban, izolált esetekben átmeneti ű orthostaticus hypotensiót észleltek. Ez az esemény jellemzően az injekció beadását követő 4 ózrán belül jelentkezett és néhány perc, ill. néhány óra múlva spontán megszűnt. Amennyiben transienss

o g

rthostaticus hypotensio jelentkezett, ez az első néhány dózis beadásakor történt, a hypoetensiót a betegek lefektetése mérsékelte és az esemény nem gátolta meg a kezelés folytatását.

m

Vesekárosodás e

K é

özepesen súlyos vesekárosodásban szenvedő betegek esetén óvatosság sdzükséges (lásd 4.2 pont).

e

Fiatalabb felnőtt populáció g

n

F e

iatalabb felnőtt populációban, beleértve a premenopausábanl liévő nőket, korlátozott a tapasztalat (lásd 5.1 pont). Ebben a populációban csak akkor szabad elkezdeani a kezelést, ha a kezelés előnye

e t

gyértelműen felülmúlja a kockázatokat. a

z

Fogamzóképes nőknek hatékony fogamzásgátlást koell alkalmazniuk a Qutavina alkalmazásának ideje

a h

latt. Amennyiben a beteg terhes lesz, a Qutavin a alkalmazását abba kell hagyni.

a

A b

kezelés időtartama

m

P o

atkányokon végzett vizsgálatokban,l a teriparatid hosszú időtartamú alkalmazása során osteosarcoma

f a

okozott előfordulását észlelték (glásd 5.3 pont). Amíg újabb klinikai adatok nem állnak rendelkezésre, a kezelés ajánlott 24 hónapos időrtartamát nem szabad túllépni.

S

egédanyagok r

e

készítmény kevessebb mint 1 mmol (23 mg) nátriumot tartalmaz dózisonként, azaz gyakorlatilag „nátriummentes”y.

g

4 ó

.5 Gyóygyszerkölcsönhatások és egyéb interakciók

g

Egy Avizsgálatban 15 egészséges önkéntesnek adtak naponta digoxint a dinamikus egyensúlyi állapot eléréséig, és az egyszeri teriparatid dózis nem változtatta meg a digoxin szívre gyakorolt hatásait. Azonban sporadikus esetismertetések szerint a hypercalcaemia hajlamosíthat a digitálisz-toxicitás kialakulására. Mivel a teriparatid átmenetileg emeli a szérum kalciumszintjét, a Qutavina-t a digitáliszt szedő betegeknél óvatosan kell alkalmazni. Farmakodinámiás interakciós vizsgálatokban tanulmányozták a teriparatid és a hidroklorotiazid együttes alkalmazását. Klinikailag jelentős gyógyszerkölcsönhatást nem észleltek. Raloxifén, vagy hormonpótló terápia egyidejű alkalmazása a teriparatiddal nem módosította a teriparatid hatását a szérum és a vizelet kalciumszintjére, vagy a klinikai nemkívánatos eseményekre.

4.6 Termékenység, terhesség és szoptatás

Fogamzóképes nők/Fogamzásgátlás nőknél Fogamzóképes nőknek hatékony fogamzásgátlást kell alkalmazniuk a Qutavina alkalmazásának ideje alatt. Amennyiben a beteg terhes lesz, a Qutavina alkalmazását abba kell hagyni. Terhesség Terhesség alatt a Qutavina alkalmazása ellenjavallt (lásd 4.3 pont). Szoptatás

t

S n

zoptatás ideje alatt a Qutavina alkalmazása ellenjavallt (lásd 4.3 pont). Nem ismert, hogy a ű teriparatid kiválasztódik-e a humán anyatejbe. z

s

T g

ermékenység e

N m

yulakon végzett vizsgálatokban reproduktív toxicitást észleltek (lásd 5.3 pont). A teriparatid humán magzati fejlődésre gyakorolt hatását nem vizsgálták. Embernél a potenciális kockeázat nem ismert.

4 é

.7 A készítmény hatásai a gépjárművezetéshez és a gépek kezelésédhez szükséges képességekre

e

A Qutavina nem vagy csak elhanyagolható mértékben befolyásolja ag gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges képességeket. Egyes betegek esetében átmeeneti orthostaticus hypotensiót, ill. szédülést figyeltek meg. Ezeknek a betegeknek mindaddig tarltió zkodniuk kell a gépjárművezetéstől, ill. a gépek kezelésétől, amíg a tünetek el nem múlnak. a

t

4 a

.8 Nemkívánatos hatások, mellékhatások z

A h

biztonságossági profil összefoglalása

a

A b

teriparatiddal kezelt betegek körében a leggyakrabban jelentett mellékhatás a hányinger, a végtagfájdalom, a fejfájás és a szédülés vmolt.

A a

mellékhatások táblázatos felsogrolása

A teriparatid klinikai vizsgáflaotaiban résztvevő betegek közül, a teriparatiddal kezeltek 82,8%-a, míg a

p

lacebóval kezeltek 84,5%r-a jelentett legalább egy nemkívánatos eseményt.

e

z osteoporosisbans végzett klinikai vizsgálatok során és a forgalomba hozatalt követően a teriparatid alkalmazásával kyapcsolatban észlelt mellékhatásokat az alábbi táblázat foglalja össze.

g

A ó

mellékhyatások osztályozása a következő megállapodás szerint történt: nagyon gyakori (≥1/10), gyakori g(≥1/100 - <1/10), nem gyakori (≥1/1000 - <1/100), ritka (≥1/10 000 - <1/1000), nagyon ritka (<1/1A0 000).

1. táblázat: Mellékhatások

MedDRA szervrendszeri osztály Gyakoriság Mellékhatások

Vérképzőszervi- és nyirokrendszeri Gyakori Anaemia

betegségek és tünetek

Immunrendszeri betegségek és tünetek Ritka Anaphylaxia

Anyagcsere- és táplálkozási betegségek Gyakori Hypercholesterinaemia

és tünetek

Nem gyakori 2,76 mmol/l feletti hypercalcaemia,

hyperuricaemia

Ritka 3,25 mmol/l feletti hypercalcaemia

Pszichiátriai kórképek Gyakori Depresszió

Idegrendszeri betegségek és tünetek Gyakori Szédülés, fejfájás, ischias, syncope

A fül és az egyensúly-érzékelő szerv Gyakori Vertigo

betegségei és tünetei

Szívbetegségek és a szívvel kapcsolatos Gyakori Palpitatio

tünetek

Nem gyakori Tachycardia t

É n

rbetegségek és tünetek Gyakori Hypotensio ű

z

L s

égzőrendszeri, mellkasi és Gyakori Dyspnoe g

mediastinalis betegségek és tünetek e

Nem gyakori Emphysema m Emésztőrendszeri betegségek és tünetek Gyakori Hányinger, háneyás, hiatus hernia, gastrooesoéphagealis reflux betegségd Nem gyakori Aranyeeres csomók

g

A bőr és a bőr alatti szövet betegségei és Gyakori Fnokozott verejtékezés

t e

ünetei i

A l

csont- és izomrendszer, valamint a Nagyon gyakaori Végtagfájdalom

kötőszövet betegségei és tünetei t

Gyakori a Izomgörcsök

z

N o

emh gyakori Myalgia, arthralgia, hátizmok

g

a örcse/fájdalma* Vese- és húgyúti betegségek és tünetek bNem gyakori Vizelet-inkontinencia, polyuria, m sürgető vizelési inger, lo nephrolithiasis a Ritka Veseelégtelenség/vesekárosodás

rg

Általános tünetek, az alkaolmazás helyén Gyakori Fáradtság, mellkasi fájdalom,

fellépő reakciók f asthenia, enyhe és átmeneti e panaszok az injekció beadásának z helyén, mint fájdalom, duzzanat, s erythema, helyi véraláfutás,

y v

g iszketés és kisfokú vérzés. ó Nem gyakori Erythema az injekció beadásának y helyén, az injekció beadásának

g h

elyén jelentkező reakció A Ritka Lehetséges allergiás események rövid idővel az injekció beadása után: acut dyspnoe, orofacialis oedema, generalizált urticaria, mellkasi fájdalom, oedema (főként perifériás) Laboratóriumi és egyéb vizsgálatok Nem gyakori Testtömeg-gyarapodás, szívzörej, eredményei alkalikus foszfatáz szintjének emelkedése

• A hátizmok erős görcsét vagy fájdalmát jelentették az injekció beadását követő percekben.

Kiválasztott mellékhatások leírása

A klinikai vizsgálatok során a következő olyan reakciókat jelentették, melyek gyakorisága ≥1%-ban eltért a placebocsoportétól: vertigo, hányinger, végtagfájdalom, szédülés, depresszió, dyspnoe. A teriparatid növeli a szérum-húgysavszintjét. A klinikai vizsgálatokban a teriparatiddal kezelt betegek 2,8%-ánál alakult ki a normálérték felső határát meghaladó szérum-húgysavszint, ezzel szemben a placebóval kezelt betegek 0,7%-ánál. Mindazonáltal a hyperurikaemia nem növelte a köszvényes, arthralgiás, ill. urolithiasisos esetek számát. Az egyéb teriparatid tartalmú gyógyszerekhez hasonlóan ennél a készítménynél és megfigyelték gyógyszer elleni antitestek kialakulását. Nem találtak bizonyítékot túlérzékenységi, ill. allergiás reakciók kialakulására, továbbá a szérum kalciumszintjére és a csont ásványianyag sűrűségre (Bone Mineral Density, BMD) gyakorolt hatásokra. t

n

F ű

eltételezett mellékhatások bejelentése z

s

A g

gyógyszer engedélyezését követően lényeges a feltételezett mellékhatások bejelentésee, mert ez fontos eszköze annak, hogy a gyógyszer előny/kockázat profilját folyamatosan figyelemmel lehessen

k m

ísérni. Az egészségügyi szakembereket kérjük, hogy jelentsék be a feltételezett me llékhatásokat a hatóság részére az V. függelékben található elérhetőségek valamelyikén keresztüel.

4 é

.9 Túladagolás d

e

Jelek és tünetek g

n

A e

teriparatidot 100 mikrogrammig terjedő egyszeri, és 60 miklirogramm/nap-ig terjedő ismétlődő dózisokban alkalmazták 6 héten át. a

t

A a

túladagolás várható hatásai közé tartozik a késői hyzpercalcaemia és az orthostaticus hypotensio kialakulásának kockázata. Hányinger, hányás, szédüolés és fejfájás szintén előfordulhat.

Túladagolással kapcsolatos tapasztalatok a foragalomba hozatalt követő spontán jelentések alapján

b

A forgalomba hozatalt követő spontán jemlentések között előfordultak olyan esetek, amikor tévedésből

a o

teriparatid injekciós toll teljes tartallma (legfeljebb 800 mikrogramm) beadásra került egyszeri

a a

dagban. A jelentett átmeneti tüngetek közé tartozott a hányinger, gyengeség/levertség és hypotensio. Néhány esetben a túladagolás krövetkezményeként nem jelentkezett nemkívánatos esemény. Halálos kimenetelű túladagolásról nfemo érkezett jelentés.

A túladagolás kezelése e

z

s

A teriparatidnak nyincs specifikus antidotuma. A gyanított túladagolási esetek kezelésének magában

k g

ell foglalniaó a Qutavina alkalmazásának átmeneti felfüggesztését, a szérum kalciumkoyncentrációjának monitorozását és a megfelelő szupportív kezelési intézkedések, pl. folyadé kgpótlás alkalmazását.

5. FARMAKOLÓGIAI TULAJDONSÁGOK

5.1 Farmakodinámiás tulajdonságok

Farmakoterápiás csoport: Kalcium homeostasis, parathyreoid hormonok és analógjaik, ATC kód: H05AA02. A Qutavina hasonló biológiai gyógyszer. Részletes információ az Európai Gyógyszerügynökség honlapján (http://www.ema.europa.eu) érhető el.

Hatásmechanizmus Az endogén, 84 aminosavat tartalmazó parathormon (PTH) a csontokban és a vesében a kalcium- és foszfátanyagcsere fő szabályozója. A teriparatid (rhPTH(1-34)) az endogén humán parathormon aktív fragmentuma (1-34 aminosav). A PTH élettani hatásai közé tartozik a csontképződés stimulálása a csontképző sejtekre (osteoblastokra) gyakorolt közvetlen hatások, továbbá a kalcium tápcsatornából való felszívódásának közvetett fokozása, valamint a kalcium tubularis reabszorpciójának és a vese foszfát-kiválasztásának növelése révén. Farmakodinámiás hatások A teriparatid az osteoporosis kezelésére szolgáló, a csontképződést elősegítő hatóanyag. A teriparatid csontrendszerre gyakorolt hatásai a szisztémás expozíció jellegétől függenek. A teriparatid napi t

e n

gyszeri alkalmazása az osteoblast aktivitásnak az osteoclast aktivitáshoz képest preferenciális ű serkentése révén fokozza az új csontszövet appozícióját a trabecularis és a corticalis csontok fzelszínén.

s

K g

linikai hatásosság és biztonságosság e

K m

ockázati tényezők

e

A ly

zon nők és férfiak azonosításának érdekében, akiknél fokozott az osteoporéoticus törések kockázata, és akik számára hasznos lehet a kezelés, figyelembe kell venni a függetledn kockázati tényezőket: pl. alacsony BMD, életkor, korábbi törések, a családi anamnézisben szerepelő csípőtáji törések, felgyorsult csontanyagcsere (turnover) és alacsony testtömegindex. g

n

G e

lükokortikoid által okozott osteoporosisban szenvedő, premleinopausában lévő nőket akkor kell fokozott törési kockázatúnak tekinteni, ha gyakori törésük vaan, vagy a kockázati tényezőiknek olyan

k t

ombinációja áll fenn, ami fokozott törési kockázathoz avezet (pl. alacsony csontsűrűség [pl. T-core ≤ −2], hosszan tartó, nagydózisú glükokortzikoid-kezelés [pl. ≥ 7,5 mg/nap legalább 6 hónapon át], az alapbetegség nagymértékű aktivitoása, alacsony nemi hormon szintek).

Postmenopausalis osteoporosis a

b

A pivotális vizsgálatban 1637 postmenompausalis életkorú nő vett részt (átlagos életkoruk 69,5 év). A

v o

izsgálat megkezdésekor a betegek 9l0%-ának már volt egy vagy több csigolyatörése és a csigolya B 2 a MD átlagosan 0,82 g/cm volt (gami T-score = - 2,6 SD-nek felel meg) volt. Minden beteg számára 1000 mg/nap dózisú kalcium- érs legalább 400 NE/nap dózisú D-vitamin-kezelést biztosítottak. A teriparatiddal maximum 24 fhoónapig (median érték 19 hónap) végzett kezelések a törési kockázat

s

tatisztikailag szignifikánrs csökkenését mutatják (2. táblázat). Ahhoz, hogy egy vagy több új csigolyatörést meg lezhessen előzni, 11 nőt kellett 19 hónapon (medián érték) át kezelni.

s

2. táblázat: A töyrések incidenciája postmenopausalis nők körében

g

ó Placebo Teriparatid Relatív kockázat y (N = 544) (%) (N = 541) (%) (95%-os CI) g vs. placebo

a b Új csigolyatörés (≥ 1) 14,3 5,0 0,35 (0,22; 0,55) a b Többszörös csigolyatörés (≥ 2) 4,9 1,1 0,23 (0,09; 0,60) d Nem vertebralis osteoporotikus 5,5% 2,6% 0,47 c törések (0,25; 0,87)

d A legfontosabb nem vertebralis 3,9% 1,5% 0,38 c osteoporotikus törések (csípő, radius, (0,17; 0,86) humerus, bordák és medence) Rövidítések: N=azon betegek száma, akiket az egyes kezelési csoportokba randomizáltak; CI = konfidenciaintervallum a A csigolyatörések incidenciáját 448, placebóval és 444, teriparatiddal kezelt beteg esetében mérték fel, akiknél a kezelés

kezdetén és a követés során gerincröntgen-felvétel készült. b p ≤ 0,001 a placebóhoz viszonyítva c A combnyaktörések incidenciájának szignifikáns csökkenése nem bizonyított. d p ≤ 0,025 a placebóhoz viszonyítva A 19 hónapos (medián érték) kezelést követően a csont ásványianyag-sűrűsége (BMD) az ágyéki csigolyákban 9%-kal és a csípőben 4%-kal nőtt a placebóhoz képest (p<0,001). A kezelést követő eljárás: a teriparatid-kezelést követően a pivotális vizsgálatban résztvevők közül 1262 postmenopausában lévő nőt vontak be utánkövető vizsgálatba. E vizsgálat elsődleges célja a teriparatiddal kapcsolatos gyógyszerbiztonsági adatok szolgáltatása volt. A megfigyelési időszak alatt egyéb osteoporosis terápiák alkalmazása megengedett volt és a csigolyatörések további értékelésére került sor.

t

A n

teriparatid-kezelést követő, 18 hónapos (medián érték) időszak során a placebocsoporthoz képűest 41%-kal (p = 0,004) kevesebb volt a legalább 1 új csigolyatörést szenvedett betegek száma. z

s

E g

gy nyílt elrendezésű vizsgálatban 503 olyan postmenopausában lévő nőt kezeltek teripearatiddal legfeljebb 24 hónapig, akik súlyos osteoporosisban szenvedtek és az előző 3 év sorámn fragilitásos

t

örésük volt (83%-uk kapott korábban osteoporosis kezelésére egyéb terápiát). Ae 24. hónapra az ágyéki gerincszakasz, a teljes csípő és a combnyak BMD a kiindulási értékhezl yképest átlagosan 10,5%, 2,6%, illetve 3,9%-kal nőtt. A BMD a 18. és a 24. hónap között átlaégosan 1,4%, 1,2%, illetve 1,6%-kal nőtt az ágyéki gerincszakasz, a teljes csípő illetve a combnyak tderületére vonatkozóan.

e

E g

gy IV. fázisú, 24 hónapos, randomizált, kettős vak, komparátor-knontrollos vizsgálatban 1360, postmenopausában lévő, diagnosztizált osteoporosisban szenvedeő nőt vontak be. 680 beteget

t i

eriparatid-kezelésre, 680-at pedig heti 35 mg orális rizedronált-kezelésre randomizáltak. A vizsgálat megkezdésekor a nők átlagos életkora 72,1 év, illetve a kotraábbi csigolyatörések számának medián értéke 2 volt. A betegek 57,9%-a korábban biszfoszfonáat-kezelésben részesült, és 18,8%-uk a vizsgálat ideje alatt egyidejűleg glükokortikoidot is kapott. A 2z4 hónapos utánkövetési időszakban 1013 beteg

( o

74,5%) vett végig részt. A glükokortikoid átlagohs (medián) kumulatív dózisa 474,3 (66,2) mg volt a teriparatid-karon, és 898,0 (100,0) mg a rizedron át-karon. Az átlagos (medián) D-vitamin-bevitel

1 a

433 NE/nap (1400 NE/nap) volt a teriparatbid-karon, és 1191 NE/nap (900 NE/nap) a rizedronátkaron. Azoknál a betegeknél, akiknél a kmezelés kezdetén és az utánkövetési időszakban gerincröntgenvizsgálat történt, az új csigolyaotörések incidenciája 28/516 (5,4%) volt teriparatid-kezelés

e l

setén, és 64/553 (12,0%) a rizedroanát-kezelés mellett. A relatív kockázat (95%-os CI) = 0,44 (0,29-0,68), p <0,0001 volt. Az ögsszes klinikai törés (klinikai csigolya- és nem vertebralis törések)

k r

umulatív incidenciája 4,8% ovolt a teriparatiddal, és 9,8% a rizedronáttal kezelt betegeknél. A relatív hazárd (95%-os CI) = 0,48 (f0,32-0,74), p=0,0009 volt.

F e

érfi osteoporosis z

s

A y

férfiaknál véggzett vizsgálatba 437 hypogonadalis (definíció szerint alacsony reggeli szabad tesztoszteronó- vagy emelkedett FSH-, vagy LH-szint) vagy idiopátiás osteoporosisos beteget (átlagéletkyor: 58,7 év) vontak be. A vizsgálat megkezdésekor gerinc és combnyak BMD átlagos

T g

-score -ja -2,2 SD, illetve -2,1 SD volt. A vizsgálat megkezdésekor a betegek 35%-ának volt csigoAlyatörése és 59%-nak nem vertebralis törése. Minden beteg számára 1000 mg/nap dózisú kalcium és legalább 400 NE/nap dózisú D-vitamin-kezelést biztosítottak. A vizsgálat 3. hónapjára az ágyéki gerincszakaszban mért BMD szignifikánsan növekedett. A 12. hónapot követően az aktív kezelésben részesülők BMD-je a placebocsoporthoz képest az ágyéki gerincszakaszban 5%-kal, míg a teljes csípőben 1%-kal emelkedett. A törések előfordulására nem mutattak ki szignifikáns hatást. Glükokortikoid által okozott osteoporosis A teriparatid hatásosságát olyan férfiaknál és nőknél (N=428), akik hosszan tartó szisztémás glükokortikoid-kezelésben részesültek (5 mg vagy nagyobb dózisú prednizon-ekvivalens, legalább

3 hónapon át), egy 36 hónapos, randomizált, kettős vak, komparátor-kontrollos (10 mg alendronát naponta) vizsgálat 18 hónapos kezdeti szakasza igazolta. A vizsgálat kezdetekor a betegek 28%-ának volt egy vagy több, röntgenvizsgálattal igazolt csigolyatörése. Minden beteg számára napi 1000 mg dózisban kalciumot és napi 800 NE dózisban D-vitamint biztosítottak. A glükokortikoid által okozott osteoporosisban szenvedő betegek vizsgálatába postmenopausában lévő nőket (N=277), premenopausában lévő nőket (N=67) és férfiakat (N=83) vontak be. A vizsgálat kezdetekor a postmenopausában lévő nők átlagos életkora 61 év, az ágyéki csigolya BMD átlagos T-score -2,7 SD volt, az átlagos prednizolon-ekvivalens dózis 7,5 mg/nap volt és 34%-uknak volt egy vagy több, röntgenvizsgálattal igazolt csigolyatörése. A premenopausában lévő nők átlagos életkora 37 év, az ágyéki csigolya BMD átlagos T-score -2,5 SD volt, az átlagos prednizolon-ekvivalens dózis 10 mg/nap volt és 9%-uknak volt egy vagy több, röntgenvizsgálattal igazolt csigolyatörése. A férfiak átlagos életkora 57 év, az ágyéki csigolya BMD átlagos T-score -2,2 SD volt, az átlagos prednizolon-ekvivalens dózis 10 mg/nap volt, és 24%-uknak volt egy vagy több, röntgenvizsgálattal t

i n

gazolt csigolyatörése. ű

z

A betegek 69%-a fejezte be a 18 hónapos kezdeti szakaszt. A 18 hónapos végpontnál a teripsaratid

s g

zignifikánsan növelte az ágyéki gerinc BMD-t (7,2%) az alendronáthoz képest (3,4%) e(p<0,001). A teriparatid növelte a teljes csípő BMD-t (3,6%) az alendronáthoz képest (2,2%) (p<0,01), valamint

n m

övelte a combnyak (3,7%) BMD-t az alendronáthoz képest (2,1%) (p<0,05). Terip aratiddal kezelt betegeknél a 18. és 24. hónap között az ágyéki gerinc, a teljes csípő és a combnyeak BMD további

1 ly

,7%-kal, 0,9%-kal illetve 0,4%-kal nőtt. é

d

A 36. hónapban a 169 alendronáttal és 173 teriparatiddal kezelt beteg gerincröntgen-felvételének elemzése szerint az alendronát-csoportban 13 betegnél (7,7%), míg agteriparatid-csoportban

3 n

betegnél (1,7%) fordult elő új csigolyatörés (p=0,01). Ezenfelüel az alendronát-csoportban 214 beteg közül 15 betegnél (7,0%), míg a teriparatid-csoportban 214 belite g közül 16 betegnél (7,5%) fordult elő nem vertebralis törés (p=0,84). a

t

A a

premenopausában lévő nőknél a BMD növekedése za kiindulási értéktől a 18 hónapos végpontig szignifikánsan nagyobb volt a teriparatid-csoportbaon az alendronát-csoporthoz képest, úgy az ágyéki

g h

erincen (4,2% versus −1,9%; p<0,001), mint a teljes csípőn (3,8% versus 0,9%; p=0,005). Mindazonáltal a törések előfordulására gyakoraolt hatás nem volt szignifikáns.

b

5.2 Farmakokinetikai tulajdonságomk

E a

loszlás g

A megoszlási térfogat kb. 1,f7o l/ttkg. A teriparatid plazma felezési ideje subcutan alkalmazás mellett

m

integy 1 óra, amely tükrözi a beadás helyéről történő felszívódáshoz szükséges időt is.

e

B z

iotranszformáció s

A g

teriparatidó metabolizmusára, ill. exkréciójára vonatkozó vizsgálatokat nem végeztek, de a parathormoyn perifériás metabolizmusa valószínűleg főként a májban és a vesében történik.

g

ElimAináció A teriparatid hepaticus és extrahepaticus clearance-szel eliminálódik (nőknél megközelítőleg 62 l/óra, férfiaknál 94 l/óra). Idősek A teriparatid farmakokinetikájában nem tapasztaltak életkorfüggő különbségeket (31 és 81 éves kor között). Életkorral kapcsolatos dózismódosításra nincs szükség.

5.3 A preklinikai biztonságossági vizsgálatok eredményei

A teriparatid a szokásos standard vizsgálatok alapján nem genotoxikus. Patkányok, egerek és nyulak esetében nem fejtett ki teratogén hatást. Nem észleltek említésre méltó hatást a napi 30-1000 μg/ttkg teriparatid-kezelésben részesülő vemhes patkányoknál vagy egereknél. Mindazonáltal, vemhes nyulaknál a magzat felszívódása és az alom méretének csökkenése fordult elő napi 3-100 μg/ttkg dózis adagolása mellett. A nyulaknál észlelt embriotoxicitás azzal lehet kapcsolatos, hogy a PTH-nak a szérum kalciumionszintjére gyakorolt hatására a nyúl jóval nagyobb érzékenységet mutat, mint a rágcsálók. A csaknem egész élettartamuk alatt naponta teriparatid injekciókkal kezelt patkányok esetében dózisfüggő módon túlzott csontképződést és az osteosarcoma incidenciájának fokozódását figyelték meg, amely mögött legnagyobb valószínűséggel epigenetikus mechanizmus állt. A teriparatid patkányban nem fokozta semmilyen más típusú neoplázia incidenciáját. Az ember és a patkány csontozat fiziológiájának különbségei miatt a fenti adatok klinikai relevanciája feltehetően csekély. t

O n

variectomizált majmokban sem a 18 hónapos kezelést alatt, sem a terápia leállítása utáni háromű éves utánkövetési időszak alatt nem észleltek csonttumorokat. Ezen felül a klinikai vizsgálatokban,z ill. a kezelési időszak utáni követéses vizsgálatokban nem figyeltek meg osteosarcomát. s

g

Á e

llatvizsgálatokban kimutatták, hogy a nagymértékben csökkent hepatikus véráramlás csökkenti a

P m

TH expozícióját a fő lebontási hely (a Kupffer sejtek) vonatkozásában, és ezáltal c sökken a PTH (1-84) clearance is. e

é

6 d

. GYÓGYSZERÉSZETI JELLEMZŐK e

g

6 n

.1 Segédanyagok felsorolása e

li

tömény ecetsav a

n t

átrium-acetát-trihidrát a mannit z metakrezol o

i h

njekcióhoz való víz

a

6 b

.2 Inkompatibilitások

m

K o

ompatibilitási vizsgálatok hiányábaln ez a gyógyszer nem keverhető más gyógyszerekkel.

a

6 g

.3 Felhasználhatósági időtrartam

3

0 hónap r

e

felhasználás alattsi kémiai, fizikai és mikrobiológiai stabilitást, 2-8°C közötti hőmérsékleten 28 napon át igazoylták. Felnyitás után a gyógyszer maximum 28 napon át, 2°C – 8°C közötti

h g

őmérsékleteón tárolható. Ettől eltérő felhasználás közbeni tárolási idő és tárolási körülmény esetén a felelősség yaz alkalmazót terheli.

g

6.4 AKülönleges tárolási előírások

Mindig hűtőszekrényben (2°C-8°C) tárolandó. Használat után az injekciós tollat azonnal vissza kell tenni a hűtőszekrénybe. Nem fagyasztható. Ne tárolja az injekciós tollat felhelyezett injekciós tűvel együtt. Az injekciós tollat használat után a fénytől való védelem érdekében mindig úgy kell tárolni, hogy a fehér kupak rajta van.

6.5 Csomagolás típusa és kiszerelése

2,7 ml oldat egyik végén brómbutil gumidugattyúval, másik oldalán rollnizott kétrétegű kombinált záróelemmel (poliizoprén/brómbutil gumi/laminált alumínium fedőkupak) ellátott szilikonos, I. típusú üveg patronban. A patron az injekciós toll szerves, nem cserélhető része. Az injekciós toll átlátszó patrontartóból, a patrontartót fedő fehér védőkupakból, valamint egy fekete injekciós gombbal ellátott injektor testből áll. A Qutavina 1, ill. 3 előretöltött injekciós tollat tartalmazó kiszerelésben kapható. Minden előretöltött injekciós toll 28 db 20 mikrogrammos dózist (80 mikroliterenként) tartalmaz. Nem feltétlenül mindegyik kiszerelés kerül kereskedelmi forgalomba. t

n

6 ű

.6 A megsemmisítésre vonatkozó különleges óvintézkedések és egyéb, a készítmény z

kezelésével kapcsolatos információk s

g

M e

inden injekciós tollat csak egy beteg használhat. Minden injekcióhoz új, steril tűt kell használni. A

g m

yógyszerhez nincsenek injekciós tűk csomagolva. Az injekciós tollhoz az inzulino s tollhoz való tűk használhatók. A Qutavina injekciós tollat minden egyes használatot követően visesza kell tenni a

h ly

űtőszekrénybe. é

d

A Qutavina nem használható, ha az oldat zavaros, elszíneződött vagy láetható részecskéket tartalmaz.

g

B n

ármilyen fel nem használt gyógyszer, illetve hulladékanyag meegsemmisítését a gyógyszerekre vonatkozó előírások szerint kell végrehajtani. li

a

t

7 a

. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLzY JOGOSULTJA

E h

uroGenerics Holdings BV Locatellikade 1, a

1 b

076AZ Amszterdam Hollandia m

a

8 g

. A FORGALOMBA HOrZATALI ENGEDÉLY SZÁMA(I)

E

U/1/20/1463/001-002 r

e

z

s

9. A FORGAyLOMBA HOZATALI ENGEDÉLY ELSŐ KIADÁSÁNAK/

M g

EGÚóJÍTÁSÁNAK DÁTUMA

A forga lgomba hozatali engedély első kiadásának dátuma:

10. A SZÖVEG ELLENŐRZÉSÉNEK DÁTUMA

Részletes információ az Európai Gyógyszerügynökség internetes honlapján (http://www.ema.europa.eu) található.