Ez a gyógyszer fokozott felügyelet alatt áll, mely lehetővé teszi az új gyógyszerbiztonsági információk gyors azonosítását. Az egészségügyi szakembereket arra kérjük, hogy jelentsenek bármilyen feltételezett mellékhatást. A mellékhatások jelentésének módjairól a 4.8 pontban kaphatnak további tájékoztatást.
1. A GYÓGYSZER NEVE
Sunlenca 464 mg oldatos injekció
2. MINŐSÉGI ÉS MENNYISÉGI ÖSSZETÉTEL
463,5 mg lenakapavirnak megfelelő lenakapavir-nátriumot tartalmaz 1,5 ml-ben egyadagos injekciós üvegenként. A segédanyagok teljes listáját lásd a 6.1 pontban.
3. GYÓGYSZERFORMA
Oldatos injekció (injekció). Átlátszó sárgás–barnás színű oldat.
4. KLINIKAI JELLEMZŐK
4.1 Terápiás javallatok
A Sunlenca injekció más antiretrovirális szerekkel kombinálva multidrugrezisztens HIV-fertőzésben szenvedő felnőttek kezelésére javallott, akikre egyébként nem lehetséges szuppresszív vírusellenes kezelési rendet létrehozni (lásd 4.2 és 5.1 pont).
4.2 Adagolás és alkalmazás
A kezelést a HIV-fertőzés kezelésében jártas orvosnak kell elrendelnie. Minden injekciót egészségügyi szakembernek kell beadnia. A lenakapavir-kezelés megkezdése előtt az egészségügyi szakembernek gondosan ki kell választania azokat a betegeket, akik egyetértenek a szükséges injekciós ütemtervvel, és meg kell beszélnie a beteggel az ütemezett gyógyszerbeadási orvos-beteg találkozásokon való megjelenés fontosságát a vírusszuppresszió fenntartása, valamint a kihagyott dózisokkal kapcsolatos vírus-rebound és a lehetséges rezisztencia-kockázat csökkentése érdekében. Ezenkívül az egészségügyi szakembernek meg kell beszélnie a beteggel az optimalizált háttérkezelés (optimized background regimen, OBR) betartásának fontosságát a vírus-rebound és a lehetséges rezisztencia-kockázat további csökkentése érdekében. A Sunlenca-kezelés leállítása esetén elengedhetetlen egy alternatív, teljes szuppressziót nyújtó antiretrovirális kezelés alkalmazása a Sunlenca utolsó injekciója után, amennyiben lehetséges, 28 héten belül (lásd 4.4 pont).
Adagolás Indító kezelés A kezelés 1. és 2. napján a Sunlenca ajánlott dózisa napi 600 mg szájon át szedve. A kezelés 8. napján az ajánlott dózis 300 mg, szájon át szedve. Ezután, a kezelés 15. napján az ajánlott dózis 927 mg, subcutan injekcióban beadva. A szájon át szedett tablettát étkezés közben vagy étkezéstől függetlenül is be lehet venni (lásd a Sunlenca tabletta alkalmazási előírását). Fenntartó kezelés Az ajánlott dózis 927 mg Sunlenca subcutan injekcióban beadva, 6 havonta (26 hetente) egyszer, az utolsó injekció időpontjától számítva (+/– 2 hét).
1. táblázat: A Sunlenca ajánlott kezelési rendje: kezdő és fenntartó dózisok beadási ütemterve
Kezelési idő
A Sunlenca dózisa: Indítás
| 1. nap | 600 mg szájon át (2 × 300 mg tabletta) |
| 2. nap | 600 mg szájon át (2 × 300 mg tabletta) |
| 8. nap | 300 mg szájon át (1 × 300 mg tabletta) |
a
- nap 927 mg subcutan injekció (2 × 1,5 ml-es injekció)
A Sunlenca dózisa: Fenntartás
a 6 havonta 927 mg-os subcutan injekció (2 × 1,5 ml-es injekció) b (26 hét) +/- 2 hét a Két injekció, mindegyik külön beadási helyre a hasfal bőrébe. b Az utolsó injekció beadásától számítva. Kihagyott dózis A fenntartási időszak alatt, ha több mint 28 hét telt el az utolsó injekció óta, és ha klinikailag megfelelő a Sunlenca-kezelés folytatása, az adagolási rendet az 1. naptól kell újrakezdeni (lásd az
- táblázatot).
Különleges betegcsoportok Idősek Idős betegeknél nem szükséges a Sunlenca dózisának módosítása (lásd 5.2 pont). Vesekárosodás Enyhe, közepesen súlyos vagy súlyos vesekárosodásban (kreatinin-clearance [CrCl] ≥ 15 ml/perc) szenvedő betegeknél nem szükséges a Sunlenca dózisának módosítása. A Sunlenca-t nem vizsgálták végstádiumú vesebetegségben (CrCl < 15 ml/perc vagy vesepótló kezelés mellett) (lásd 5.2 pont), ezért a Sunlenca körültekintéssel alkalmazható ezeknél a betegeknél. Májkárosodás Enyhe vagy közepesen súlyos májkárosodásban (Child–Pugh A vagy B osztály) szenvedő betegeknél nem szükséges a Sunlenca dózisának módosítása. A Sunlenca-t nem vizsgálták súlyos májkárosodásban (Child–Pugh C osztály) szenvedő betegeknél (lásd 5.2 pont), ezért a Sunlenca körültekintéssel alkalmazható ezeknél a betegeknél. Gyermekek és serdülők A Sunlenca biztonságosságát és hatásosságát 18 évesnél fiatalabb gyermekek és serdülők esetében nem igazolták. Nincsenek rendelkezésre álló adatok.
Az alkalmazás módja Kizárólag subcutan alkalmazásra. A Sunlenca injekció kizárólag subcutan adható be a hasfal bőrébe egészségügyi szakember által (két injekcióban, mindegyiket más helyre) (lásd 6.6 pont). A Sunlenca injekciót TILOS intradermálisan beadni (lásd 4.4 pont). Az elkészítésre és beadásra vonatkozó utasításokat lásd a „Használati utasítás” című részben a betegtájékoztatóban. A „Használati utasítás” kártya formájában is elérhető az injekciós készletben.
4.3 Ellenjavallatok
A készítmény hatóanyagával vagy a 6.1 pontban felsorolt bármely segédanyagával szembeni túlérzékenység. Együttes alkalmazás erős CYP3A, P-gp és UGT1A1 induktorokkal, mint például.
| • | antimikobakteriális szerek: rifampicin |
| • | görcsoldó szerek: karbamazepin, fenitoin |
| • | gyógynövénykészítmények: közönséges orbáncfű (Hypericum perforatum) |
(lásd 4.5 pont).
4.4 Különleges figyelmeztetések és az alkalmazással kapcsolatos óvintézkedések
Rezisztencia kockázata a kezelés megszakítását követően A Sunlenca-kezelés leállítása esetén – a vírusrezisztencia kockázatának minimalizálása érdekében – elengedhetetlen egy alternatív, teljes szuppressziót nyújtó antiretrovirális kezelés alkalmazása a Sunlenca utolsó injekciója után, amennyiben lehetséges, 28 héten belül. Ha virológiai sikertelenség gyanúja merül fel, amennyiben lehetséges, alternatív kezelést kell alkalmazni. Más gyógyszerek alkalmazása a lenakapavir abbahagyása után A Sunlenca-kezelés leállítása esetén a szisztémás keringésben hosszabb ideig kimutatható a lenakapavir maradék koncentrációja. Ezek a koncentrációk befolyásolhatják más gyógyszerek (azaz érzékeny CYP3A-szubsztrátok) expozícióját, amelyeket a Sunlenca utolsó subcutan dózisát követő 9 hónapon belül kezdenek el (lásd 4.5 pont). Ezek a koncentrációk várhatóan nem befolyásolják más antiretrovirális szerek expozícióját, amelyeket a Sunlenca-kezelés abbahagyása után kezdenek meg. Immun-rekonstitúciós gyulladásos szindróma Súlyosan immunhiányos HIV-fertőzött betegeknél a kombinált antiretrovirális terápia (combination antiretroviral therapy, CART) megkezdésekor a tünetmentes vagy reziduális opportunista patogénekkel szemben gyulladásos reakció léphet fel, ami súlyos klinikai állapot kialakulásához, vagy a tünetek súlyosbodásához vezethet. Ilyen reakciót általában a CART indítása utáni első hetekben vagy hónapokban figyeltek meg. Főbb példák közé tartozik a cytomegalovírus okozta retinitis, a generalizált és/vagy fokális mycobacterium-fertőzések, valamint a Pneumocystis jirovecii okozta pneumonia. Minden gyulladásos tünetet ki kell vizsgálni, illetve szükség esetén kezelni kell. Autoimmun betegségek (például a Basedow-kór és az autoimmun hepatitis) előfordulásáról szintén beszámoltak az immunreaktivációs szindróma keretében, ugyanakkor a kialakulásukig eltelt idő a beszámolók szerint jelentős eltéréseket mutat, és ezek az események a kezelés megkezdése után több hónappal is felléphetnek.
Az injekció beadásának helyén fellépő reakciók Az injekció beadásának helyén fellépő reakciók nem megfelelő alkalmazás esetén A nem megfelelő alkalmazás (intradermális injekció) súlyos, az injekció beadásának helyén fellépő reakciókkal hozható összefüggésbe, beleértve a necrosist és a fekélyt is. A Sunlenca injekció kizárólag subcutan adható be (lásd 4.2 pont). Lassan vagy nem-felszívódó, az injekció beadásának helyén kialakuló csomók és indurációk A Sunlenca alkalmazása az injekció beadásának helyén fellépő reakciókat (ISR-eket) okozhat, beleértve a csomókat és az indurációkat. A kezelőorvosnak tájékoztatnia kell a betegeket arról, hogy az injekció beadásának helyén kialakuló csomók és indurációk felszívódása hosszabb időt vehet igénybe, mint más ISR-ek esetében, vagy esetleg fel sem szívódnak. A CAPELLA vizsgálatban (lásd 5.1 pont) a Sunlenca-kezelés első injekcióinak beadása után kialakult csomók a vizsgálati alanyok 10%-ánál 554 napos medián utánkövetés után sem múltak el, míg az összes induráció megszűnt (lásd 4.8 pont). A néhány vizsgálati alanynál az injekció beadásának helyén kialakult csomók fennmaradásának mechanizmusa nem teljesen tisztázott, de összefüggésben lehet a subcutan gyógyszerdepó jelenlétével és az ezzel összefüggő idegentest-reakcióval az injekció beadásának helyén. A nem-felszívódó ISR-ek orvosi megfigyelést igényelnek. Opportunista fertőzések A betegeket tájékoztatni kell arról, hogy a Sunlenca – hasonlóan a többi antiretrovirális kezeléshez – nem gyógyítja meg a HIV-fertőzést, és opportunista fertőzések, illetve a HIV-fertőzés egyéb szövődményei továbbra is jelentkezhetnek. Ezért a betegeket a HIV-vel összefüggő betegségek kezelésében jártas orvosoknak szoros klinikai megfigyelés alatt kell tartaniuk. Egyidejű alkalmazás más gyógyszerekkel Mérsékelt CYP3A- és a P-gp-indukáló gyógyszerekkel (például efavirenz) történő egyidejű alkalmazása nem ajánlott (lásd 4.5 pont). Nem ajánlott egyidejű alkalmazása olyan gyógyszerekkel, amelyek erősen gátolják a CYP3A-t, a Pgp-t és az UGT1A1-et együtt (azaz mind a 3 útvonalat), mint például az atazanavir/kobicisztát (lásd 4.5 pont). Segédanyagok A készítmény kevesebb mint 1 mmol (23 mg) nátriumot tartalmaz injekciónként, azaz gyakorlatilag „nátriummentes”.
4.5 Gyógyszerkölcsönhatások és egyéb interakciók
Más gyógyszerek hatása a lenakapavir farmakokinetikájára A lenakapavir a CYP3A, a P-gp és az UGT1A1 szubsztrátja. A CYP3A, P-gp és UGT1A1 erős induktorai, mint például a rifampicin, jelentősen csökkenthetik a lenakapavir plazmakoncentrációját, ami a terápiás hatás megszűnéséhez és rezisztencia kialakulásához vezethet, ezért az egyidejű alkalmazás ellenjavallt (lásd 4.3 pont). A CYP3A és a P-gp közepes induktorai, mint például az efavirenz, szintén jelentősen csökkenthetik a lenakapavir plazmakoncentrációját, ezért az egyidejű alkalmazás nem ajánlott (lásd 4.4 pont). A CYP3A, P-gp és UGT1A1 erős inhibitorai együttesen (azaz mindhárom útvonalon), mint például az atazanavir/kobicisztát, jelentősen megnövelhetik a lenakapavir plazmakoncentrációját, ezért az egyidejű alkalmazás nem ajánlott (lásd 4.4 pont).
Erős CYP3A4-inhibitorok önmagukban (például vorikonazol) vagy a CYP3A4 és a P-gp erős inhibitorai együtt (például kobicisztát) nem eredményezik a lenakapavir expozíció klinikailag jelentős növekedését. A lenakapavir hatása más gyógyszerek farmakokinetikájára A lenakapavir a CYP3A mérsékelt inhibitora és P-gp-inhibitor. Körültekintés ajánlott, ha a Sunlenca-t szűk terápiás tartományú, érzékeny CYP3A- és/vagy P-gp-szubsztráttal alkalmazzák egyidejűleg. A lenakapavir klinikailag nem gátolja a mellrák-rezisztencia fehérjét (BCRP), és nem gátolja a szerves anion-transzporter polipeptideket (OATP).
2. táblázat: A Sunlenca és más gyógyszerek között fellépő interakciók
Gyógyszerek terápiás terület / A koncentrációkra gyakorolt A Sunlenca-val történő együttes
lehetséges interakciós hatások. alkalmazásra vonatkozó ajánlás
mechanizmus szerinti Az AUC-, Cmax-értékekben
felsorolása bekövetkezett átlagos százalékos
változás
ANTIMIKOBAKTERIÁLIS SZEREK
a,b,c Rifampicin (600 mg naponta Lenakapavir: Az egyidejű alkalmazás ellenjavallt egyszer) AUC: ↓84% (lásd 4.3 pont). Cmax: ↓55% Rifabutin Az interakciót nem vizsgálták. Egyidejű alkalmazás nem ajánlott (lásd 4.4 pont). A rifabutinnal történő egyidejű alkalmazás csökkentheti a lenakapavir plazmakoncentrációját, ami a terápiás hatás megszűnéséhez és rezisztencia kialakulásához vezethet.
ANTIKONVULZÍV SZEREK
Karbamazepin Az interakciót nem vizsgálták. Az egyidejű alkalmazás ellenjavallt Fenitoin (lásd 4.3 pont). Oxkarbazepin A karbamazepin, oxkarbazepin, Egyidejű alkalmazás nem ajánlott Fenobarbitál fenobarbitál vagy fenitoin egyidejű (lásd 4.4 pont). alkalmazása lenakapavirrel csökkentheti a lenakapavir Megfontolandó az alternatív plazmakoncentrációját, ami a terápiás antikonvulzív szerek alkalmazása. hatás megszűnéséhez és rezisztencia kialakulásához vezethet.
GYÓGYNÖVÉNYKÉSZÍTMÉNYEK
Közönséges orbáncfű Az interakciót nem vizsgálták. Az egyidejű alkalmazás ellenjavallt (Hypericum perforatum) (lásd 4.3 pont). A közönséges orbáncfű együttes alkalmazása csökkentheti a lenakapavir plazmakoncentrációját, ami a terápiás hatás megszűnéséhez és rezisztencia kialakulásához vezethet.
ANTIRETROVÍRÁLIS SZEREK
b,d,e Atazanavir/kobicisztát Lenakapavir: Egyidejű alkalmazás nem ajánlott (300 mg / 150 mg naponta AUC: ↑ 321% (lásd 4.4 pont). egyszer) Cmax: ↑ 560% b,d,f Efavirenz (600 mg napi Lenakapavir: egyszer) AUC:↓ 56% Cmax:↓ 36%
Gyógyszerek terápiás terület / A koncentrációkra gyakorolt A Sunlenca-val történő együttes
lehetséges interakciós hatások. alkalmazásra vonatkozó ajánlás
mechanizmus szerinti Az AUC-, Cmax-értékekben
felsorolása bekövetkezett átlagos százalékos
változás
Etravirin Az interakciót nem vizsgálták. Nevirapin Tipranavir/ritonavir Az etravirinnel, nevirapinnal vagy tipranavirral/ritonavirral történő egyidejű alkalmazás csökkentheti a lenakapavir plazmakoncentrációját, ami a terápiás hatás megszűnéséhez és rezisztencia kialakulásához vezethet. b,d,g Kobicisztát (150 mg naponta Lenakapavir: Nem szükséges a lenakapavir egyszer) AUC: ↑ 128% dózisának módosítása. Cmax:↑ 110% b,d,h
| Darunavir/kobicisztát | Lenakapavir: |
| (800 mg / 150 mg naponta | AUC:↑ 94% |
| egyszer) | Cmax:↑ 130% |
| Ritonavir | Az interakciót nem vizsgálták. |
A ritonavirral történő egyidejű alkalmazás növelheti a lenakapavir plazmakoncentrációját. d,i,j Tenofovir-alafenamid (25 mg) Tenofovir-alafenamid: Nem szükséges a tenofovir- AUC:↑ 32% alafenamid dózisának módosítása. Cmax:↑ 24% k Tenofovir : AUC:↑ 47% Cmax:↑ 23%
ERGOTSZÁRMAZÉKOK
Dihidroergotamin Az interakciót nem vizsgálták. Óvatosság szükséges, ha a Ergotamin dihidroergotamint vagy az Ezeknek a gyógyszereknek a ergotamint a Sunlenca-val plazmakoncentrációja egyidejűleg alkalmazzák. megemelkedhet, ha lenakapavirrel egyidejűleg alkalmazzák őket.
FOSZFODIÉSZTERÁZ-5- (PDE-5) INHIBITOROK
Szildenafil Az interakciót nem vizsgálták. PDE-5-gátlók alkalmazása Tadalafil pulmonális arterialis hypertonia Vardenafil A PDE-5-gátlók kezelésére: a tadalafil egyidejű plazmakoncentrációja alkalmazása nem ajánlott. megemelkedhet, ha lenakapavirrel egyidejűleg alkalmazzák őket. PDE-5-gátlók alkalmazása erectilis dysfunctio kezelésére: Szildenafil: 25 mg-os kezdő dózis ajánlott. Vardenafil: Legfeljebb 5 mg 24 órás időszak alatt. Tadalafil:
- Szükség szerint: legfeljebb
10 mg 72 óránként
- Napi egyszeri használatra: a
dózis nem haladhatja meg a 2,5 mg-ot
KORTIKOSZTEROIDOK (szisztémás)
Gyógyszerek terápiás terület / A koncentrációkra gyakorolt A Sunlenca-val történő együttes
lehetséges interakciós hatások. alkalmazásra vonatkozó ajánlás
mechanizmus szerinti Az AUC-, Cmax-értékekben
felsorolása bekövetkezett átlagos százalékos
változás
Kortizon/hidrokortizon Az interakciót nem vizsgálták. A Sunlenca olyan Dexametazon kortikoszteroidokkal történő
| A kortikoszteroidok | egyidejű alkalmazása, amelyek |
| plazmakoncentrációja | expozícióját a CYP3A-gátlók |
| megemelkedhet, ha lenakapavirrel | jelentősen megnövelik, növelheti a |
| egyidejűleg alkalmazzák őket. | Cushing-szindróma és a |
mellékvesekéreg-szuppresszió
| A lenakapavir plazmakoncentrációja | kockázatát. A legkisebb kezdő |
| csökkenhet, ha szisztémás | dózissal kezdje, és óvatosan titrálja, |
| dexametazonnal egyidejűleg | miközben figyelemmel kíséri a |
| alkalmazzák, ami a terápiás hatás | biztonságosságot. |
megszűnéséhez és rezisztencia kialakulásához vezethet. Elővigyázatosság szükséges, ha a szisztémás dexametazont Sunlenca-val egyidejűleg alkalmazzák, különösen hosszútávú alkalmazás esetén. Megfontolandó más kortikoszteroidok alkalmazása.
HMG-CoA REDUKTÁZ-GÁTLÓK
Lovasztatin Az interakciót nem vizsgálták. A legkisebb kezdő dózissal kezdje a Szimvasztatin lovasztatint és a szimvasztatint, és
| Ezeknek a gyógyszereknek a | óvatosan titrálja, miközben |
| plazmakoncentrációja | figyelemmel kíséri a |
| megemelkedhet, ha lenakapavirrel | biztonságosságot (például |
| egyidejűleg alkalmazzák őket. | myopathia). |
Atorvasztatin Nem szükséges az atorvasztatin dózisának módosítása
d,i,l Pitavasztatin (2 mg egyszeri Pitavasztatin: Nem szükséges a pitavasztatin és a dózis; egyidejűleg vagy 3 nappal AUC:↔ rozuvasztatin dózisának módosítása. a lenakapavir után) Cmax:↔ d,i,m Rozuvasztatin (5 mg egyszeri Rozuvasztatin: dózis) AUC:↑ 31% Cmax:↑ 57%
ANTIARRHYTHMIÁS SZEREK
Digoxin Az interakciót nem vizsgálták. Óvatosság indokolt, és a digoxin terápiás koncentrációjának A digoxin plazmakoncentrációja monitorozása ajánlott. megemelkedhet, ha lenakapavirrel egyidejűleg alkalmazzák.
Gyógyszerek terápiás terület / A koncentrációkra gyakorolt A Sunlenca-val történő együttes
lehetséges interakciós hatások. alkalmazásra vonatkozó ajánlás
mechanizmus szerinti Az AUC-, Cmax-értékekben
felsorolása bekövetkezett átlagos százalékos
változás
NYUGTATÓK/ALTATÓK
d,i,n Midazolám (2,5 mg egyszeri Midazolám: Óvatosság szükséges, ha a dózis; szájon át; egyidejű AUC: ↑ 259% midazolámot vagy a triazolámot alkalmazás) Cmax: ↑ 94% Sunlenca-val együtt adják. o 1-hidroximidazolám : AUC: ↓ 24% Cmax: ↓ 46% d,i,n Midazolám (2,5 mg egyszeri Midazolám: dózis; szájon át; 1 nappal a AUC: ↑ 308% lenakapavir után) Cmax: ↑ 116% o 1-hidroximidazolám : AUC: ↓ 16% Cmax: ↓ 48% Triazolám Az interakciót nem vizsgálták. A triazolám plazmakoncentrációja megemelkedhet, ha lenakapavirrel egyidejűleg alkalmazzák.
ANTIKOAGULANSOK
Közvetlen orális antikoagulánsok Az interakciót nem vizsgálták. A lehetséges vérzésveszély miatt (DOAC-ok) szükség lehet a DOAC dózisának
| Rivaroxabán | A DOAC plazmakoncentrációja | módosítására. A mérsékelt |
| Dabigatrán | megemelkedhet, ha lenakapavirrel | CYP3A-gátlókkal és/vagy |
| Edoxabán | egyidejűleg alkalmazzák. | P-gp-gátlókkal való kombinációval |
kapcsolatos további információkért olvassa el a DOAC alkalmazási előírását.
ANTIFUNGÁLIS SZEREK
a,b,p,q Vorikonazol (400 mg Lenakapavir: Nem szükséges a lenakapavir naponta kétszer / 200 mg AUC:↑ 41% dózisának módosítása. naponta kétszer) Cmax:↔ Itrakonazol Az interakciót nem vizsgálták. Ketokonazol A lenakapavir plazmakoncentrációja megemelkedhet, ha itrakonazollal vagy ketokonazollal egyidejűleg alkalmazzák.
H2-RECEPTOR-ANTAGONISTÁK
a,b Famotidin (40 mg naponta Famotidin: Nem szükséges a a famotidin egyszer, 2 órával a lenakapavir AUC: ↑ 28% dózisának módosítása. előtt) Cmax:↔
ORÁLIS FOGAMZÁSGÁTLÓK
Etinil-ösztradiol Az interakciót nem vizsgálták. Nem szükséges az etinil-ösztradiol Progesztinek és a progesztinek dózisának Az etinil-ösztradiol és a progesztinek módosítása. plazmakoncentrációja megemelkedhet, ha lenakapavirral egyidejűleg alkalmazzák.
Gyógyszerek terápiás terület / A koncentrációkra gyakorolt A Sunlenca-val történő együttes
lehetséges interakciós hatások. alkalmazásra vonatkozó ajánlás
mechanizmus szerinti Az AUC-, Cmax-értékekben
felsorolása bekövetkezett átlagos százalékos
változás
NEMI MEGERŐSÍTŐ HORMONOK
17β-ösztradiol Az interakciót nem vizsgálták. Nem szükséges a nemi megerősítő Antiandrogének hormonok dózisának módosítása. Progesztogén Ezeknek a gyógyszereknek a Tesztoszteron plazmakoncentrációja megemelkedhet, ha lenakapavirral egyidejűleg alkalmazzák. a Éhgyomorra. b Ezt a vizsgálatot 300 mg lenakapavir egyszeri orális alkalmazásával végezték. c Erős CYP3A-induktorként, valamint a P-gp és az UGT induktoraként értékelték. d Étkezés után. e Erős CYP3A-inhibitorként, valamint a P-gp és az UGT1A1 inhibitoraként értékelték. f Közepesen erős CYP3A-induktorként, valamint P-gp-induktorként értékelték. g Erős CYP3A-inhibitorként, valamint a P-gp inhibitoraként értékelték. h Erős CYP3A-inhibitorként, valamint a P-gp inhibitoraként és induktoraként értékelték. i Ezt a vizsgálatot 600 mg lenakapavir egyszeri dózisával végezték, 2 napon keresztül napi kétszeri 600 mg-os telítő kezelést követően, egyszeri 600 mg-os lenakapavir dózist adtak be minden egyidejűleg alkalmazott gyógyszerrel. j P-gp-szubsztrátként értékelve. k A tenofovir-alafenamid in vivo tenofovirrá alakul. l OATP-szubsztrátként értékelve. m BCRP-szubsztrátként értékelve. n CYP3A-szubsztrátként értékelve. o A midazolám fő aktív metabolitja. p A CYP3A erős inhibitoraként értékelték. q Ezt a vizsgálatot a vorikonazol 400 mg-os telítő dózisával egy napig naponta kétszer, majd naponta kétszer 200 mg-os fenntartó dózissal végezték.
4.6 Termékenység, terhesség és szoptatás
Terhesség A lenakapavir terhes nőknél történő alkalmazása tekintetében nem áll rendelkezésre információ, vagy csak korlátozott információ áll rendelkezésre. Állatkísérletek nem igazoltak direkt vagy indirekt káros hatásokat a terhesség, fötális fejlődés, szülés vagy posztnatális fejlődés tekintetében (lásd 5.3 pont). A Sunlenca alkalmazása elővigyázatosságból kerülendő a terhesség alatt, kivéve, ha a nő klinikai állapota megkívánja a Sunlenca-kezelést. Szoptatás A HIV-fertőzés csecsemőre való átvitelének elkerülése érdekében ajánlott, hogy a HIV-fertőzött nők ne szoptassák csecsemőjüket. Nem ismert, hogy a lenakapavir kiválasztódik-e a humán anyatejbe. Állatkísérletekben, patkányoknak vemhesség és szoptatás alatt történő beadását követően a lenakapavirt alacsony szinten kimutatták szoptatott patkánykölykök plazmájában, de ez nem járt hatásokkal a szoptatott utódokra nézve. Termékenység Nem állnak rendelkezésre adatok a lenakapavirnak a férfiak vagy nők termékenységére gyakorolt hatásairól. Állatkísérletek során a lenakapavir nem gyakorolt hatást a hímek vagy a nőstények termékenységére (lásd 5.3 pont).
4.7 A készítmény hatásai a gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges képességekre
A Sunlenca várhatóan nem, vagy csak elhanyagolható mértékben befolyásolja a gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges képességeket.
4.8 Nemkívánatos hatások, mellékhatások
A biztonságossági profil összefoglalása A korábban intenzív kezelést kapó HIV-fertőzött felnőtt vizsgálati alanyoknál a leggyakoribb mellékhatások az ISR-ek (76%) és a hányinger (6%) voltak. A mellékhatások táblázatos felsorolása A mellékhatások táblázatos felsorolását a 3. táblázat tartalmazza. A gyakoriság meghatározása: nagyon gyakori (≥1/10), gyakori (≥1/100 – <1/10), nem gyakori (≥1/1000 – <1/100), ritka (≥1/10 000 – <1/1000), nagyon ritka (<1/10 000), és nem ismert (a gyakoriság a rendelkezésre álló adatokból nem állapítható meg).
3. táblázat: A mellékhatások táblázatos felsorolása
a
Gyakoriság Mellékhatás
Immunrendszeri betegségek és tünetek Nem ismert immun-rekonstitúciós gyulladásos szindróma Emésztőrendszeri betegségek és tünetek Gyakori hányinger Általános tünetek, az alkalmazás helyén fellépő reakciók b Nagyon gyakori az injekció beadásának helyén fellépő reakciók a A gyakoriság az összes vizsgálati alanyon (1. és 2. kohorsz) alapul a CAPELLA vizsgálatban (lásd 5.1 pont). b Ide tartozik az injekció beadásának helyén fellépő duzzanat, fájdalom, csomó, erythema, induratio, viszketés, extravasatio, diszkomfortérzés, terime, haematoma, oedema és fekély a CAPELLA vizsgálatból; valamint a forgalombahozatalt követő mellékhatásfigyelés során azonosított necrosis. Egyes kiválasztott mellékhatások ismertetése Immun-rekonstitúciós gyulladásos szindróma Súlyosan immunhiányos, HIV-fertőzött betegeknél a CART megkezdésekor a tünetmentes vagy reziduális opportunista fertőzésekkel szemben gyulladásos reakció léphet fel. Autoimmun betegségek (például Basedow-kór és autoimmun hepatitis) előfordulásáról szintén beszámoltak, ugyanakkor a kialakulásukig eltelt idő a beszámolók szerint jelentős eltéréseket mutat, és ezek az események a kezelés megkezdése után több hónappal is felléphetnek (lásd 4.4 pont). Az injekció beadásának helyén fellépő helyi reakciók A kezelés 156. hetéig a legtöbb vizsgálati alanynál enyhe (1. fokozatú, 54%) vagy közepesen súlyos (2. fokozatú, 17%) ISR-ek (az injekció beadásának helyén jelentkező reakciók) léptek fel. A vizsgálati alanyok hat százalékánál (4/72) súlyos, 3. fokozatú ISR jelentkezett, melyek megszűnéséig eltelt medián idő 15 nap (tartomány: 1–71 nap) volt. Egyik vizsgálati alanynál sem jelentkezett 4. fokozatú ISR. Az összes ISR (a csomók és az indurációk kivételével) megszűnéséig eltelt medián idő 5 nap volt. A Sunlenca-kezelés első injekcióinak beadása után kialakult csomók és indurációk megszűnéséig eltelt medián idő 191 nap (Q1, Q3: 71–366 nap), illetve 113 nap (Q1, Q3: 29–224 nap) volt. Az 554 napos medián utánkövetés után a Sunlenca-kezelés első injekcióinak beadása után kialakult csomók a vizsgálai alanyok 10%-ánál (7/72) nem múltak el. A Sunlenca-kezelés első injekcióinak beadása után kialakult összes induráció elmúlt.
Feltételezett mellékhatások bejelentése A gyógyszer engedélyezését követően lényeges a feltételezett mellékhatások bejelentése, mert ez fontos eszköze annak, hogy a gyógyszer előny/kockázat profilját folyamatosan figyelemmel lehessen kísérni. Az egészségügyi szakembereket kérjük, hogy jelentsék be a feltételezett mellékhatásokat a hatóság részére az V. függelékben található elérhetőségek valamelyikén keresztül.
4.9 Túladagolás
Túladagolás esetén a beteget monitorozni kell a mellékhatások jelei és tünetei tekintetében (lásd 4.8 pont). A Sunlenca túladagolásának kezelése általános szupportív intézkedésekből áll, amelybe beletartozik az élettani paraméterek monitorozása, valamint a beteg klinikai állapotának megfigyelése. Mivel a lenakapavir erősen kötődik fehérjékhez, nem valószínű, hogy dialízissel jelentős mértékben eltávolítható.
5. FARMAKOLÓGIAI TULAJDONSÁGOK
5.1 Farmakodinámiás tulajdonságok
Farmakoterápiás csoport: Szisztémás vírusellenes szerek, egyéb vírusellenes szerek, ATC-kód: J05AX31 Hatásmechanizmus A lenakapavir a HIV-1 kapszidfunkció többlépcsős, szelektív inhibitora, amely közvetlenül kötődik a kapszidfehérje (CA) alegységei közötti határfelülethez. A lenakapavir gátolja a HIV-1 replikációját azáltal, hogy megzavarja a vírus életciklusának több, lényeges lépését, beleértve a HIV-1 provirális DNS kapszid által közvetített felvételét a sejtmagba (azáltal, hogy blokkolja a nukleáris import fehérjék kapszidhoz való kötődését), a vírus felépülését és kiszabadulását (a Gag/Gag-Pol működésének zavarásával, csökkentve a CA alegységek termelését) és a kapszidmag képződését (a kapszidalegység asszociáció sebességének megzavarásával, ami hibás kapszidokhoz vezet). In vitro antivirális hatás és szelektivitás A lenakapavir laboratóriumi és klinikai HIV-1-izolátumok elleni antivirális aktivitását lymphoblastoid sejtvonalakban, PBMC-kben, elsődleges monocyta/macrophag sejtekben, valamint CD4+ T-lymphocytákban vizsgálták. Az EB50 és szelektivitás (CC50/EC50) értékek 30 és 190 pM, illetve 140 000 és >1 670 000 közötti tartományban voltak a vad típusú (WT) HIV-1 vírus esetében. A fehérjére korrigált EC95 a lenakapavir esetében 4 nM (3,87 ng/ml) volt a WT HIV-1 vírus MT-4 T-sejtvonalában. Egy vizsgálatban a lenakapavirt az antiretrovirális szerek fő osztályainak képviselőivel kombinálva (nukleozid-reverztranszkriptáz-inhibitorok [NRTI-k], nem nukleozid-reverztranszkriptáz-inhibitorok [NNRTI-k], integráz-száltranszfer-gátlók [INSTI-k] és proteázgátlók [PI-k]) szinergikus vírusellenes hatásokat figyeltek meg. Nem figyeltek meg antagonizmust ezeknél a kombinációknál. A lenakapavir sejtkultúrában a HIV-1 valamennyi csoportja (M, N és O) ellen mutatott antivirális aktivitást, beleértve az A, A1, AE, AG, B, BF, C, D, E, F, G, H alcsoportokat is. A lenakapavir a HIV-1-hez képest 15–25-ször kevésbé volt hatékony a HIV-2-izolátumokkal szemben.
Rezisztencia Sejtkultúrában Sejtkultúrában olyan HIV-1-variánsokat válogattak ki, amelyek csökkent érzékenységet mutattak lenakapavirra. A lenakapavirrel végzett in vitro rezisztencia-szelekció 7 mutációt azonosított a CAban: L56I, M66I, Q67H, K70N, N74D/S és T107N külön-külön vagy kettős kombinációban. A lenakapavirra való fenotípusos érzékenység 4–>3226-szorosra csökkent a WT vírushoz képest. A lenakapavir iránti érzékenységnek a WT vírushoz képesti >10-szeres csökkenését mutató HIV-1-variánsok csökkent replikációs kapacitást mutattak az elsődleges humán CD4+ T-lymphocytákban és makrophagokban (a WT vírus 0,03-28%-a és 1,9-72%-a). A GS-US-200-4625-ös („CAPELLA”) vizsgálatban a korábban intenzív kezelést kapó vizsgálati alanyok 39%-a (28/72) teljesítette a rezisztenciaelemzés kritériumait a 156. hétig (HIV-1 RNS ≥50 kópia/ml igazolt virológiai sikertelenség esetén [szuboptimális virológiai válasz a 4. héten, virológiai rebound vagy virémia az utolsó viziten]), és a lenakapavirral összefüggő mutációk megjelenésére elemezték őket. Lenakapavirral összefüggő kapszidmutációkat e vizsgálati alanyok 19,0%-ánál (n = 14) találtak. Az M66I CA mutációt a vizsgálati alanyok 8,3%-ánál (n = 6) figyelték meg, önmagában vagy más, Sunlenca-val összefüggő kapszidmutációkkal kombinálva, beleértve a Q67Q/H/K/N, K70K/N/R/S, N74D/H, A105T és T107T/A/C mutációkat. Négy vizsgálati alanynál Q67H + K70R kapszidmutációk (CA) jelentek meg A105T és/vagy T107N jelenlétével vagy anélkül. Egy vizsgálati alanynál a K70N + N74K + T107T/N, egy másiknál önmagában az N74D, egy további vizsgálati alanynál önmagában a Q67Q/H, egy vizsgálati alanynál pedig a Q67K + K70H mutációk jelentek meg. Nyolc, virológiai sikertelenséget mutató vizsgálati alanynál az OBR (optimalizált háttérkezelés) komponenseivel szemben újonnan kialakuló rezisztencia-szubsztitúciók jelentek meg. A fenotípusos elemzések azt mutatták, hogy az M66I és a Q67K + K70H mutációs mintázatok esetén a lenakapavir-érzékenység 234-szeres (medián), illetve 167-szeres csökkenésével járt a vad típushoz (WT) képest. A Q67H + K70R + A105T vagy T107N rezisztenciamintázat a WT-hez képest átlagosan 195-szörös csökkenést, míg önmagában a Q67H + K70R (mintázat) a WT-hez képest 15-szörös csökkenést mutatott a lenakapavir-érzékenység tekintetében. A K70N + N74K mutációk jelenléte a WT-hez képest a lenakapavir-érzékenység 289-szeres csökkenésével járt, a Q67Q/H mutáció pedig a WT-hez képest a lenakapavir-érzékenység 5,9-szeres csökkenésével. Keresztrezisztencia In vitro a lenakapavir antivirális aktivitását olyan HIV-1 helyspecifikus mutánsok és a betegektől származó HIV-1-izolátumok széles spektrumával szemben határozták meg, amelyek rezisztensek az antiretrovirális szerek 4 fő osztályára (NRTI-k, NNRTI-k, INSTI-k és PI-k; n = 58), valamint az érésgátlókkal szemben rezisztens vírusokra (n = 24), illetve a bejutásgátló („entry”) inhibitorok (EI) osztályára rezisztens vírusokra (fosztemszavir, ibalizumab, maravirok és enfuvirtid; n = 42). Ezek az adatok azt mutatták, hogy a lenakapavir teljes mértékben aktív maradt az összes vizsgált variánssal szemben, így nem átfedő rezisztenciaprofilt mutatott. Ezenkívül a lenakapavir antivirális aktivitását a betegek izolátumaiban nem befolyásolta a természetesen előforduló Gag-polimorfizmusok jelenléte. Az elektrokardiogramra gyakorolt hatások Egy párhuzamos elrendezésű, alapos QT/QTc vizsgálatban a lenakapavirnak nem volt klinikailag releváns hatása a QTcF-intervallumra. A lenakapavir szupraterápiás expozícióinál (9-szer nagyobb, mint a Sunlenca terápiás expozíciója) a QTcF-intervallum előre jelzett átlagos (felső 90%-os konfidenciaintervallum) növekedése 2,6 (4,8) ms volt, és nem volt összefüggés (p = 0,36) a megfigyelt lenakapavir plazmakoncentráció és a QTcF változás között. Klinikai adatok A Sunlenca hatásossága és biztonságossága HIV-1-fertőzött, korábban intenzív kezelést kapó, többszörös gyógyszer-rezisztenciában szenvedő vizsgálati alanyoknál egy részlegesen randomizált, placebokontrollos, kettős vak, multicentrikus vizsgálat (GS-US-200-4625). „CAPELLA”) 156 hetes adatain alapul.
A CAPELLA vizsgálatot 72, többszörösen rezisztens HIV-1-ben szenvedő, korábban intenzív kezelést kapó vizsgálati alanyon végezték el. A vizsgálati alanyok vírusterhelése ≥ 400 kópia/ml, dokumentált rezisztencia legalább két antiretrovirális gyógyszerrel szemben a 4 antiretrovirális gyógyszercsoport közül legalább háromból (NRTI, NNRTI, PI és INSTI), és nem több, mint 2 teljesen aktív antiretrovirális gyógyszer az antiretrovirális gyógyszerek 4 osztályából, amelyek rezisztencia, intolerancia, gyógyszerhez való hozzáférés, ellenjavallat vagy egyéb biztonságossági aggályok miatt a kiindulási szinten maradtak. A vizsgálat két kohorszból állt. A vizsgálati alanyokat a randomizált kohorszba (1. kohorsz, n = 36) vonták be, ha < 0,5 log10 értékű HIV-1 RNS-csökkenésük volt a szűrővizithez képest. A vizsgálati alanyokat akkor vonták be a nem randomizált kohorszba (2. kohorsz, n = 36), ha ≥ 0,5 log10 értékű HIV-1 RNS-csökkenésük volt a szűrővizithez képest, vagy miután az 1. kohorsz elérte a tervezett minta méretét. A vizsgálati alanyok 600 mg, 600 mg és 300 mg lenakapavirt kaptak orálisan rendre az 1., 2. és 8. napon, majd 927 mg-ot subcutan a 15. napon és 927 mg-ot subcutan 6 havonta (lásd 5.2 pont). A 14 napos funkcionális monoterápiás periódusban az 1. kohorszba tartozó vizsgálati alanyokat 2:1 arányban, vak módszerrel randomizálták Sunlenca-ra vagy placebóra, miközben folytatták a sikertelen kezelésüket. A funkcionális monoterápiás periódus után a Sunlenca-t kapó vizsgálati alanyok a Sunlenca-t az optimalizált háttérkezeléssel együtt folytatták; azon vizsgálati alanyok, akik ebben az időszakban placebót kaptak, elkezdték a Sunlenca-t egy optimalizált háttérkezeléssel együtt. Az 1. kohorszban lévő vizsgálati alanyok többsége fehér bőrű (46%) vagy fekete bőrű (46%), 24-71 év közötti (átlag [SD]: 52 [11,2] év) férfi (72%) volt. A kiinduláskor a medián vírusterhelés 3 4,5 log10 kópia/ml (tartomány: 2,33-5,40) és a CD4+ sejtszám 127 sejt/mm (tartomány: 6-827) volt. A vizsgálati alanyok többségének (53%) nem volt teljesen aktív hatóanyaga a kezdeti sikertelen kezelési renden belül. A 2. kohorszba tartozó vizsgálati alanyok kezelését az 1. napon Sunlenca-val és optimalizált háttérkezeléssel kezdték. A 2. kohorszban lévő vizsgálati alanyok többsége fehér bőrű (36%), fekete bőrű (31%) vagy ázsiai (33%), 23-78 év közötti (átlag [SD]: 48 [13,7] év) férfi (78%) volt. A kiinduláskor a medián 3 vírusterhelés 4,5 log10 kópia/ml (tartomány: 1,28–5,70) és a CD4+ sejtszám 195 sejt/mm (tartomány: 3-1 296) volt. A 2. kohorszban a vizsgálati alanyok 31%-ának nem volt teljesen aktív hatóanyaga, 42%-ának 1 teljesen aktív hatóanyaga, 28%-ának pedig 2 vagy több teljesen aktív hatóanyaga volt a kezdeti sikertelen kezelési renden belül. Az elsődleges hatásossági végpont azon vizsgálati alanyok aránya volt az 1. kohorszban, akik ≥ 0,5 log10 kópia/ml HIV-1 RNS-csökkenést értek el a kiinduláshoz képest a funkcionális monoterápiás periódus végén. Az elsődleges végpont elemzés eredményei a Sunlenca szuperioritását mutatták a placebóhoz képest, amint az a 4. táblázatban látható.
4. táblázat: A ≥ 0,5 log10 értékű vírusterhelés-csökkenést elérő vizsgálati alanyok aránya
(1. kohorsz)
Sunlenca Placebo
(n = 24) (n = 12)
A≥ 0,5 log10 értékű vírusterhelés-csökkenést
87,5% 16,7%
elérő vizsgálati alanyok aránya
Kezelési különbség (95%-os CI); p-érték 70,8% (34,9–90,0%); p < 0,0001
A 26., 52. és 156. hét eredményeit az 5. és 6. táblázat tartalmazza.
a b
5. táblázat: Virológiai eredmények (HIV-1 RNS < 50 kópia/ml és < 200 kópia/ml) a 26. , 52. és a
c
156 héten Sunlenca plusz optimalizált háttérkezeléssel a CAPELLA-vizsgálatban (1. kohorsz)
Sunlenca plusz OBR
26. hét 52. hét 156. hét
d
n = 36 n = 36 n = 34
e
HIV-1 RNS < 50 kópia/ml 81% 83% 65%
f
HIV-1 RNS < 200 kópia/ml 89% 86% 68%
g
HIV-1 RNS ≥ 50 kópia/ml 19% 14% 18%
g
HIV-1 RNS ≥ 200 kópia/ml 11% 11% 15%
A 26.,52. vagy 156. heti ablakperiódusban nincs virológiai 18%
0 3%
adat
Nemkívánatos esemény vagy elhalálozás miatt abbahagyta a 3% h 0 0 vizsgálati készítmény szedését i Egyéb ok miatt abbahagyta a vizsgálati készítmény szedését, és 9% az utolsó meglévő HIV-1 RNS-eredmény < 50 kópia/ml vagy 0 3% < 200 kópia/ml Nincs adat az ablakperiódusban, de szedi a vizsgálati készítményt 0 0 6% a A 26. hét ablakperiódusa a 184. és a 232. nap között volt (bezárólag). b Az 52. hét ablakperiódusa a 324. és a 414. nap között volt (bezárólag). c A 156. hét ablakperiódusa az 1052. és az 1142. nap között volt (bezárólag) d Két vizsgálati alanyt, akik a 156. hét előtt befejezték a CAPELLA vizsgálatot, kizártak az elemzésből. e A „hiányzó = kizárt” elven alapuló, a hiányzó értékeket pótló elemzés alapján a vizsgálati alanyok 82%-ának (23/28) HIV-1 RNS szintje < 50 kópia/ml volt a 156. héten. f A „hiányzó = kizárt” elven alapuló, a hiányzó értékeket pótló elemzés alapján a vizsgálati alanyok 86%-ának (24/28) HIV-1 RNS szintje < 200 kópia/ml volt a 156. héten. g Azok a vizsgálati alanyok tartoznak ide, akiknél az eredmény ≥ 50 kópia/ml vagy ≥ 200 kópia/ml volt rendre a 26.,
- vagy a 156. heti ablakperiódusban; olyan vizsgálati alanyok, akik a hatásosság hiánya vagy megszűnése miatt korán
abbahagyták a kezelést; azok a vizsgálati alanyok, akik nem nemkívánatos esemény (AE), haláleset vagy a hatásosság hiánya vagy megszűnése miatt hagyták abba a kezelést, és a kezelés abbahagyásakor eredményük rendre ≥ 50 kópia/ml vagy ≥ 200 kópia/ml volt. h Azok a vizsgálati alanyok tartoznak ide, akik az 1. naptól az időablakig bármely időpontban abbahagyták a kezelést nemkívánatos esemény vagy haláleset miatt, ha ez nem eredményezett virológiai adatokat a kezelésről a megadott időszakban. i Azok a vizsgálati alanyok tartoznak ide, akik nem nemkívánatos esemény, haláleset vagy a hatásosság hiánya vagy megszűnése miatt hagyták abba a kezelést, például visszavonták a beleegyezést, elvesztek az utánkövetés számára stb.
6. táblázat: Virológiai eredmények (HIV-1 RNS < 50 kópia/ml) kiindulási kovariánsok szerint a
a b c
26. ,52. és a 156. héten Sunlenca plusz optimalizált háttérkezeléssel a CAPELLA-vizsgálatban
(1. kohorsz)
Sunlenca plusz OBR
26. hét 52. hét 156. hét
n = 36 n = 36 n = 34
Kiindulási plazma vírusterhelés (kópia/ml)
≤ 100 000 86% (25/29) 86% (25/29) 67% (18/27) > 100 000 57% (4/7) 71% (5/7) 57% (4/7) 3
Kiindulási CD4+ (sejt/mm )
< 200 78% (21/27) 78% (21/27) 58% (15/26) ≥ 200 89% (8/9) 100% (9/9) 88% (7/8)
Kiindulási INSTI rezisztenciaprofil
INSTI rezisztenciával 85% (23/27) 81% (22/27) 62% (16/26) INSTI rezisztencia nélkül 63% (5/8) 88% (7/8) 71% (5/7)
Teljesen aktív ARV-szerek száma az OBR-ben
0 67% (4/6) 67% (4/6) 67% (4/6) 1 86% (12/14) 79% (11/14) 58% (7/12) ≥ 2 81% (13/16) 94% (15/16) 69% (11/16)
DTG és/vagy DRV alkalmazása az OBR-ben
DTG-vel és DRV-vel 83% (10/12) 83% (10/12) 58% (7/12)
| DTG-vel, DRV nélkül | 83% (5/6) | 83% (5/6) | 60% (3/5) |
| DTG nélkül, DRV-vel | 78% (7/9) | 89% (8/9) | 67% (6/9) |
| DTG vagy DRV nélkül | 78% (7/9) | 78% (7/9) | 75% (6/8) |
ARV = antiretrovirális; DRV = darunavir; DTG = dolutegravir; INSTI = integráz száltranszfer-inhibitor; OBR = optimalizált háttérkezelés
| a | A 26. hét ablakperiódusa a 184. és a 232. nap között volt (bezárólag). |
| b | Az 52. hét ablakperiódusa a 324. és a 414. nap között volt (bezárólag). |
| c | A 156. hét ablakperiódusa az 1052. és az 1142. nap között volt (bezárólag). |
Az 1. kohorszban a 26., 52. és 156. héten a CD4+ sejtszám átlagos változása a kiindulási értékhez 3 3 képest 81 sejt/mm (tartomány: –101-től 522-ig), 82 sejt/mm volt (tartomány: –194-től 467-ig) és 3 157 sejt/mm (tartomány: −93-tól 659-ig). A 2. kohorszban a 26., 52. és 156. héten a vizsgálati alanyok 81%-a (29/36), 72%-a (26/36), illetve 58%-a (21/36) ért el < 50 kópia/ml alatti HIV‑1 RNS-szintet, és a CD4+ sejtszám kiindulási értékhez képest mért átlagos változása 98 sejt/mm³ (tartomány: −103 – 459), 113 sejt/mm³ (tartomány: −124 – 405), illetve 173 sejt/mm³ (tartomány: −168 – 455) volt. Gyermekek és serdülők Az Európai Gyógyszerügynökség a gyermekek és serdülők esetén egy vagy több korosztálynál halasztást engedélyez a Sunlenca vizsgálati eredményeinek benyújtási kötelezettségét illetően a HIV-1-fertőzés kezelésében (lásd 4.2 pont, gyermekgyógyászati alkalmazásra vonatkozó információk).
5.2 Farmakokinetikai tulajdonságok
A lenakapavir-expozíciók (AUCtau, Cmax és Cmélyponti) a populációs farmakokinetikai elemzés alapján 29–84%-kal magasabbak voltak a korábban intenzív kezelést kapó, HIV-1-fertőzésben szenvedő vizsgálati alanyoknál, mint a HIV-1-fertőzésben nem szenvedő alanyoknál. Felszívódás Subcutan alkalmazás A lenakapavir subcutan alkalmazást követően teljesen felszívódik. A subcutan beadás helyéről való lassú felszabadulás miatt a subcutan alkalmazott lenakapavir felszívódási profilja összetett, és a plazma csúcskoncentrációi az adagolás után 84 nappal jelentkeznek. Orális beadás A lenakapavir per os beadást követően felszívódik, a plazma csúcskoncentrációja körülbelül 4 órával a Sunlenca beadása után alakul ki. A lenakapavir per os beadását követően az abszolút biohasznosulás alacsony (körülbelül 6–10%). A lenakapavir a P-gp szubsztrátja. A lenakapavir AUC, Cmax és tmax értékei összehasonlíthatóak voltak alacsony zsírtartalmú (~400 kcal, 25% zsír) vagy magas zsírtartalmú (~1000 kcal, 50% zsír) étkezés után az éhgyomri állapotokhoz képest. Az orális lenakapavir étkezéstől függetlenül is alkalmazható. Farmakokinetikai paraméterek A 7. táblázat tartalmazza a lenakapavir szimulált egyensúlyi állapotú expozícióit az ajánlott adagolási rend szerint a korábban intenzív kezelést kapó, HIV-fertőzött vizsgálati alanyoknál.
7. táblázat: A lenakapavir farmakokinetikai paraméterei orális és subcutan beadást követően
Paraméter 1. és 2. nap: 600 mg (szájon át), 8. nap: 300 mg (szájon át), 15. nap: 927 mg (sc.)
a
Átlag (%CV) 1. naptól a 15. napig 15. naptól a 6. hónap végéig Egyensúlyi
Cmax 69,6 (56) 87 (71,8) 97,2 (70,3) (ng/ml) AUCtau 15 600 (52,9) 250 000 (66,6) 300 000 (68,5) (h×ng/ml)
Cmélyponti 35,9 (56,8) 32,7 (88) 36,2 (90,6) (ng/ml) CV = variációs együttható; sc. = subcutan a Szimulált expozíciók populációs PK analízis segítségével. Eloszlás Populációs farmakokinetikai elemzés alapján a lenakapavir egyensúlyi megoszlási térfogata 976 liter volt a korábban intenzív kezelést kapó, HIV-1-fertőzésben szenvedő vizsgálati alanyoknál. A lenakapavir nagymértékben kötődik a plazmafehérjékhez (in vivo adatok alapján körülbelül 99,8%ban). Biotranszformáció A radioaktívan jelölt lenakapavir egyszeri intravénás dózisát követően egészséges alanyoknál a teljes radioaktivitás 76%-át visszanyerték a székletből és < 1%-át a vizeletből. A változatlan lenakapavir volt a domináns rész a plazmában (69%) és a székletben (33%). A metabolizmus kisebb szerepet játszott a lenakapavir eliminációjában. A lenakapavir oxidáció, N-dealkilezés, hidrogénezés, amidhidrolízis, glükuronidáció, hexózkonjugáció, pentózkonjugáció és glutationkonjugáció útján metabolizálódott; elsősorban a CYP3A-n és az UGT1A1-en keresztül. Egyetlen keringő metabolit sem képviselte a plazma gyógyszerrel kapcsolatos expozíciójának > 10%-át. Elimináció Az orális és subcutan beadást követő medián felezési idő 10–12 nap, illetve 8–12 hét volt. Populációs farmakokinetikai elemzés alapján a lenakapavir clearance 3,62 l/óra volt a korábban intenzív kezelést kapó, HIV-1-fertőzésben szenvedő vizsgálati alanyoknál. Linearitás/nonlinearitás A lenakapavir egyszeri dózisának farmakokinetikája orális alkalmazás után nemlineáris és a dózisarányosnál kisebb az 50–1800 mg-os dózistartományban. A lenakapavir egyszeri dózisának farmakokinetikája subcutan injekció után (309 mg/ml) dózisarányos a 309–927 mg-os dózistartományban. Egyéb különleges betegcsoportok Életkor, nem és rassz A felnőttekkel, köztük korlátozott számú idős vizsgálati alannyal (n = 5; ≥ 65–78 év) végzett vizsgálatok adatait használó populációs farmakokinetikai elemzések nem mutattak ki klinikailag jelentős különbséget a lenakapavir expozíciójában életkor, nem, rassz / etnikai csoport vagy testtömeg miatt.
Májkárosodás A lenakapavir egyszeri 300 mg-os orális dózisának farmakokinetikáját egy külön I. fázisú vizsgálatban értékelték közepesen súlyos májkárosodásban (Child–Pugh B osztály) szenvedő alanyokon. A lenakapavir átlagos expozíciója (teljes és nem kötött) 1,47–2,84-szer nagyobb volt az AUCinf és 2,61– 5,03-szor nagyobb a Cmax esetében mérsékelt májkárosodásban (Child–Pugh B) szenvedő vizsgálati alanyoknál normál májfunkciójú alanyokhoz képest. Ez a növekedés azonban nem tekinthető klinikailag relevánsnak a lenakapavir-expozíció-válaszfüggvény alapján. A lenakapavir farmakokinetikáját nem vizsgálták súlyos májkárosodásban (Child–Pugh C) szenvedő betegeknél (lásd 4.2 pont). Vesekárosodás A lenakapavir egyszeri 300 mg-os orális dózisának farmakokinetikáját egy erre a célra szánt vizsgálatban értékelték súlyos vesekárosodásban szenvedő alanyoknál (a becsült kreatinin-clearance ≥ 15 és < 30 ml/perc). A lenakapavir-expozíció nőtt (84% az AUCinf és 162% a Cmax esetében) a súlyos vesekárosodásban szenvedő alanyoknál, összehasonlítva normál vesefunkciójú alanyokkal; a növekedést azonban nem tekintették klinikailag relevánsnak. A lenakapavir farmakokinetikáját nem vizsgálták végstádiumú vesebetegségben szenvedő betegeknél, ideértve a dializált betegeket is (lásd 4.2 pont). Mivel a lenakapavir körülbelül 99,8%-ban kötődik fehérjéhez, a dialízis várhatóan nem fogja megváltoztatni a lenakapavir expozícióját.
5.3 A preklinikai biztonságossági vizsgálatok eredményei
A hagyományos – farmakológiai biztonságossági, ismételt adagolású dózistoxicitási, genotoxicitási, karcinogenitási, reprodukcióra és fejlődésre kifejtett toxicitási – vizsgálatokból származó nem klinikai jellegű adatok azt igazolták, hogy humán vonatkozásban különleges kockázat nem várható. A lenakapavir hagyományos genotoxicitási vizsgálatokban nem volt mutagén vagy klasztogén. A lenakapavir nem volt rákkeltő egy 6 hónapos rasH2 transzgenikus egereknél végzett vizsgálatban 13 hetente egyszer, legfeljebb 300 mg/ttkg dózisban, ami körülbelül 60-szor akkora expozíciót eredményezett, mint a javasolt humán dózis (recommended human use, RHD) esetén. Egy patkányoknál végzett 2 éves karcinogenitási vizsgálatban a lenakapavir-kezelés fibrosissal és gyulladással társuló subcutan primer sarcoma-t indukált az injekció beadásának helyén azoknál az állatoknál, amelyek 13 hetente 927 mg/ttkg dózisban kapták a kezelést. A nagy dózisban adott kezelés során 110 állatból 11-nél alakult ki sarcoma azon állatoknál, amelyeken legfeljebb 16 injekciós beadási hely volt – ez az összes injekciós beadási helyre vetítve < 1%-os incidenciának felel meg a nagy dózist kapó állatoknál. A gyógyszer koncentrációját a depóinjekció beadási helyein nehéz meghatározni, de szisztémásan a 927 mg/ttkg dózis az RHD-nél mért humán expozíció 44-szeresének felel meg. A megfigyelhető mellékhatást még nem okozó dózisszint (no-observed-adverse-effectlevel, NOAEL), a 309 mg/ttkg-os dózis, az RHD-nél mért humán expozíció 25-szörösének felel meg. A patkányok hajlamosak a sarcoma kialakulására a subcutan injekció beadásának helyén, azonban a klinikai jelentőségét nem lehet kizárni, figyelembe véve a gyógyszernek az injekciós beadási helyről történő lassú felszabadulását az embereknél. A lenakapavir szisztémás expozíciójával összefüggésben semmilyen dózisnál nem fordult elő neoplasma. A vemhesség alatt lenakapavirral kezelt patkány és nyúl anyaállatok utódainál nem észleltek a fejlődési végpontokra kifejtett, toxikológiailag szignifikáns hatásokat. Nem észleltek a hím és nőstény patkányok termékenységére kifejtett hatást az RHD melletti humán expozíció legfeljebb 8-szorosának megfelelő lenakapavir-expozíció mellett. Patkányoknál és nyulaknál az RHD-nél mért humán expozíció legfeljebb 21-szeresénél, illetve 172-szeresénél nem észleltek az embriofötalis fejlődésre kifejtett hatást. Patkányoknál a pre- és posztnatális fejlődést nem befolyásolta az RHD-nél mért humán expozíció legfeljebb 7-szerese. Egy prenatális és posztnatális fejlődési vizsgálat során megfigyelték a lenakapavir anyapatkányról újszülött patkányra való átjutását, de nem ismert, hogy a transzport a méhlepényen vagy a tejen
keresztül történt-e; ezért embernél nem ismert, hogy a lenakapavir átjut-e a placentába vagy kiválasztódik-e az anyatejbe.
6. GYÓGYSZERÉSZETI JELLEMZŐK
6.1 Segédanyagok felsorolása
makrogol (E1521) injekcióhoz való víz
6.2 Inkompatibilitások
Nem értelmezhető.
6.3 Felhasználhatósági időtartam
4 év
6.4 Különleges tárolási előírások
Ez a gyógyszer nem igényel különleges tárolási hőmérsékletet. A fénytől való védelem érdekében az eredeti dobozában tárolandó. Az oldat fecskendőkbe való felszívása után az injekciókat mikrobiológiai szempontból azonnal fel kell használni. A felhasználás közbeni kémiai és fizikai stabilitás a csomagoláson kívül 25 °C-on 4 órán keresztül bizonyított. Ha nem használják fel azonnal, a felhasználás alatti tárolási időért és körülményekért a felhasználó felelős.
6.5 Csomagolás típusa és kiszerelése
A Sunlenca injekciót adagolókészletbe csomagolják, amely tartalmaz:
- 2 átlátszó injekciós üveget, amelyek mindegyike 1,5 ml oldatos injekciót tartalmaz. Az injekciós
üvegek elasztomer butilgumi zárókupakkal és lepattintható kupakkal ellátott alumínium borítással vannak lezárva;
- 2 injekciós üveghez való hozzáférési eszköz, 2 eldobható fecskendő és 2 injekciós biztonsági tű
subcutan injekcióhoz (22-es, 12,7 mm).
6.6 A megsemmisítésre vonatkozó különleges óvintézkedések és egyéb, a készítmény
kezelésével kapcsolatos információk
Bármilyen fel nem használt gyógyszer, illetve hulladékanyag megsemmisítését a gyógyszerekre vonatkozó előírások szerint kell végrehajtani. Alkalmazzon aszeptikus módszert. Beadás előtt szemrevételezéssel ellenőrizze az injekciós üvegben lévő oldatot, hogy nincsenek-e benne részecskék és elszíneződés. A Sunlenca injekció sárgás-barnás színű oldat. Ne használja a Sunlenca injekciót, ha az oldat elszíneződött vagy részecskéket tartalmaz. Miután az oldatot felszívták az injekciós üvegekből, a lehető leghamarabb be kell adni a subcutan injekciókat. Az injekciós készlet összetevői kizárólag egyszer használatosak. Az injekciós üveghez való hozzáférési eszköz használata szükséges. Két 1,5 ml-es injekció szükséges egy teljes dózishoz. A Sunlenca injekció használatára és kezelésére vonatkozó részletes utasítások a betegtájékoztatóban találhatóak (lásd a Használati utasítást).
7. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY JOGOSULTJA
Gilead Sciences Ireland UC Carrigtohill County Cork, T45 DP77 Írország
8. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY SZÁMA(I)
EU/1/22/1671/002
9. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY ELSŐ KIADÁSÁNAK/
MEGÚJÍTÁSÁNAK DÁTUMA
A forgalomba hozatali engedély első kiadásának dátuma: 2022. augusztus 17.
10. A SZÖVEG ELLENŐRZÉSÉNEK DÁTUMA
A gyógyszerről részletes információ az Európai Gyógyszerügynökség internetes honlapján (http://www.ema.europa.eu) található.
Ez a gyógyszer fokozott felügyelet alatt áll, mely lehetővé teszi az új gyógyszerbiztonsági információk gyors azonosítását. Az egészségügyi szakembereket arra kérjük, hogy jelentsenek bármilyen feltételezett mellékhatást. A mellékhatások jelentésének módjairól a 4.8 pontban kaphatnak további tájékoztatást.
1. A GYÓGYSZER NEVE
Sunlenca 300 mg filmtabletta
2. MINŐSÉGI ÉS MENNYISÉGI ÖSSZETÉTEL
300 mg lenakapavirnak megfelelő lenakapavir-nátriumot tartalmaz filmtablettánként. A segédanyagok teljes listáját lásd a 6.1 pontban.
3. GYÓGYSZERFORMA
Filmtabletta (tabletta) Bézs, kapszula alakú, 10 mm × 21 mm méretű filmtabletta, egyik oldalán „GSI”, másik oldalán „62L” mélynyomású jelzéssel.
4. KLINIKAI JELLEMZŐK
4.1 Terápiás javallatok
A Sunlenca tabletta más antiretrovirális szerekkel kombinálva multidrugrezisztens HIV-fertőzésben szenvedő felnőttek kezelésére javallott, akikre egyébként nem lehetséges szuppresszív vírusellenes kezelési rendet létrehozni, orális telítésre a tartós hatású lenakapavir injekció beadása előtt (lásd 4.2 és 5.1 pont).
4.2 Adagolás és alkalmazás
A kezelést a HIV-fertőzés kezelésében jártas orvosnak kell elrendelnie. A lenakapavir-kezelés megkezdése előtt az egészségügyi szakembernek gondosan ki kell választania azokat a betegeket, akik egyetértenek a szükséges injekciós ütemtervvel, és meg kell beszélnie a beteggel az ütemezett gyógyszerbeadási orvos-beteg találkozásokon való megjelenés fontosságát a vírusszuppresszió fenntartása, valamint a kihagyott dózisokkal kapcsolatos vírus-rebound és a lehetséges rezisztenciakockázat csökkentése érdekében. Ezenkívül az egészségügyi szakembernek meg kell beszélnie a beteggel az optimalizált háttérkezelés (optimized background regimen, OBR) betartásának fontosságát a vírus-rebound és a lehetséges rezisztenciakockázat további csökkentése érdekében. Adagolás A lenakapavir-kezelés megkezdéséhez a Sunlenca filmtablettát orális telítésként kell bevenni a Sunlenca injekció beadását megelőzően. Indító kezelés A kezelés 1. és 2. napján a Sunlenca ajánlott dózisa 600 mg naponta szájon át szedve. A kezelés
- napján az ajánlott dózis 300 mg, szájon át szedve. Ezután a kezelés 15. napján az ajánlott dózis
927 mg, subcutan injekcióban beadva.
1. táblázat: A Sunlenca ajánlott kezelési rendje: indító kezelés
Kezelési idő
A Sunlenca dózisa: indító kezelés
| 1. nap | 600 mg szájon át (2 × 300 mg tabletta) |
| 2. nap | 600 mg szájon át (2 × 300 mg tabletta) |
| 8. nap | 300 mg szájon át (1 × 300 mg tabletta) |
a
- nap 927 mg-os subcutan injekció (2 × 1,5 ml-es injekció)
a Két injekció, mindegyik külön beadási helyre a hasfal bőrébe. Kihagyott dózis Ha a 2. napi (600 mg) orális dózis kimaradása:
- 6 napnál kevesebb: a betegnek a lehető leghamarabb be kell vennie a 600 mg-os dózist és a
300 mg-os dózist a 8. napon.
- legalább 6 nap: a betegnek a lehető leghamarabb be kell vennie a 600 mg-os dózist és a
- napon a 300 mg-os dózist.
Ha a 8. napi (300 mg-os) orális dózis kimaradása:
- 6 napnál kevesebb: a betegnek a lehető leghamarabb be kell vennie a 300 mg-os dózist.
- legalább 6 nap: a betegnek a 15. napon be kell vennie a 300 mg-os dózist.
Függetlenül attól, hogy a beteg mikor veszi be a 2. napi vagy a 8. napi orális dózist, a subcutan injekciót a 15. napon kell beadni az 1. táblázatban leírtaknak megfelelően. Ha a beteg a Sunlenca orális dózisának bevételét követő 3 órán belül hány, egy másik orális dózist kell bevennie. Ha a beteg több mint 3 órával a Sunlenca orális dózisának bevétele után hány, nincs szükség további orális Sunlenca dózis bevételére, és a tervezett adagolási rendet kell folytatni. Különleges betegcsoportok Idősek Idős betegeknél nem szükséges a Sunlenca dózisának módosítása (lásd 5.2 pont). Vesekárosodás Enyhe, közepesen súlyos vagy súlyos vesekárosodásban (kreatinin-clearance [CrCl] ≥ 15 ml/perc) szenvedő betegeknél nem szükséges a Sunlenca dózisának módosítása. A Sunlenca-t nem vizsgálták végstádiumú vesebetegségben (CrCl < 15 ml/perc vagy vesepótló kezelés mellett) (lásd 5.2 pont), ezért a Sunlenca körültekintéssel alkalmazható ezeknél a betegeknél. Májkárosodás Enyhe vagy közepesen súlyos májkárosodásban (Child–Pugh A vagy B osztály) szenvedő betegeknél nem szükséges a Sunlenca dózisának módosítása. A Sunlenca-t nem vizsgálták súlyos májkárosodásban (Child–Pugh C osztály) szenvedő betegeknél (lásd 5.2 pont), ezért a Sunlenca körültekintéssel alkalmazható ezeknél a betegeknél. Gyermekek és serdülők A Sunlenca biztonságosságát és hatásosságát 18 évesnél fiatalabb gyermekek és serdülők esetében nem igazolták. Nincsenek rendelkezésre álló adatok. Az alkalmazás módja Szájon át történő alkalmazásra. A Sunlenca tablettát szájon át, étkezés közben vagy étkezéstől függetlenül kell bevenni (lásd 5.2 pont). A filmtablettát nem szabad szétrágni, összetörni vagy kettévágni, mert ezeknek a lenakapavir felszívódására kifejtett hatását nem vizsgálták.
4.3 Ellenjavallatok
A készítmény hatóanyagával vagy a 6.1 pontban felsorolt bármely segédanyagával szembeni túlérzékenység. Együttes alkalmazás erős CYP3A, P-gp és UGT1A1 induktorokkal, mint például:
| • | antimikobakteriális szerek: rifampicin; |
| • | görcsoldó szerek: karbamazepin, fenitoin; |
| • | gyógynövénykészítmények: közönséges orbáncfű (Hypericum perforatum) |
(lásd 4.5 pont).
4.4 Különleges figyelmeztetések és az alkalmazással kapcsolatos óvintézkedések
Immun-rekonstitúciós gyulladásos szindróma Súlyosan immunhiányos, HIV-fertőzött betegeknél a kombinált antiretrovirális terápia (combination antiretroviral therapy, CART) megkezdésekor a tünetmentes vagy reziduális opportunista patogénekkel szemben gyulladásos reakció léphet fel, ami súlyos klinikai állapot kialakulásához, vagy a tünetek súlyosbodásához vezethet. Ilyen reakciót általában a CART indítása utáni első hetekben vagy hónapokban figyeltek meg. Főbb példák közé tartozik a cytomegalovírus okozta retinitis, a generalizált és/vagy fokális mycobacterium-fertőzések, valamint a Pneumocystis jirovecii okozta pneumonia. Minden gyulladásos tünetet ki kell vizsgálni, illetve szükség esetén kezelni kell. Autoimmun betegségek (például a Basedow-kór és az autoimmun hepatitis) előfordulásáról szintén beszámoltak az immunreaktivációs szindróma keretében, ugyanakkor a kialakulásukig eltelt idő a beszámolók szerint jelentős eltéréseket mutat, és ezek az események a kezelés megkezdése után több hónappal is felléphetnek. Opportunista fertőzések A betegeket tájékoztatni kell arról, hogy a Sunlenca – hasonlóan a többi antiretrovirális kezeléshez – nem gyógyítja meg a HIV-fertőzést, és opportunista fertőzések, illetve a HIV-fertőzés egyéb szövődményei továbbra is jelentkezhetnek. Ezért a betegeket a HIV-vel összefüggő betegségek kezelésében jártas orvosoknak szoros klinikai megfigyelés alatt kell tartaniuk. Egyidejű alkalmazás más gyógyszerekkel Mérsékelt CYP3A- és a P-gp-indukáló gyógyszerekkel (például efavirenz) történő egyidejű alkalmazása nem ajánlott (lásd 4.5 pont). Nem ajánlott egyidejű alkalmazása olyan gyógyszerekkel, amelyek erősen gátolják a CYP3A-t, a Pgp-t és az UGT1A1-et együtt (azaz mind a 3 útvonalat), mint például az atazanavir/kobicisztát (lásd 4.5 pont). Segédanyagok A készítmény kevesebb, mint 1 mmol (23 mg) nátriumot tartalmaz tablettánként, azaz gyakorlatilag „nátriummentes”.
4.5 Gyógyszerkölcsönhatások és egyéb interakciók
Más gyógyszerek hatása a lenakapavir farmakokinetikájára A lenakapavir a CYP3A, a P-gp és az UGT1A1 szubsztrátja. A CYP3A, P-gp és UGT1A1 erős induktorai, mint például a rifampicin, jelentősen csökkenthetik a lenakapavir plazmakoncentrációját, ami a terápiás hatás megszűnéséhez és rezisztencia kialakulásához vezethet, ezért az egyidejű
alkalmazás ellenjavallt (lásd 4.3 pont). A CYP3A és a P-gp közepes induktorai, mint például az efavirenz, szintén jelentősen csökkenthetik a lenakapavir plazmakoncentrációját, ezért az egyidejű alkalmazás nem ajánlott (lásd 4.4 pont). A CYP3A, P-gp és UGT1A1 erős inhibitorai együttesen (azaz mindhárom útvonalon), mint például az atazanavir/kobicisztát, jelentősen megnövelhetik a lenakapavir plazmakoncentrációját, ezért az egyidejű alkalmazás nem ajánlott (lásd 4.4 pont). Erős CYP3A4-inhibitorok önmagukban (például vorikonazol) vagy a CYP3A4 és a P-gp erős inhibitorai együtt (például kobicisztát) nem eredményezik a lenakapavir expozíció klinikailag jelentős növekedését. A lenakapavir hatása más gyógyszerek farmakokinetikájára A lenakapavir a CYP3A mérsékelt inhibitora és P-gp-inhibitor. Körültekintés ajánlott, ha a Sunlenca-t szűk terápiás tartományú, érzékeny CYP3A- és/vagy P-gp-szubsztráttal alkalmazzák egyidejűleg. A lenakapavir klinikailag nem gátolja a mellrák-rezisztencia fehérjét (BCRP), és nem gátolja a szerves anion-transzporter polipeptideket (OATP).
2. táblázat: A Sunlenca és más gyógyszerek között fellépő interakciók
Gyógyszerek terápiás terület / A koncentrációkra gyakorolt A Sunlenca-val történő együttes
lehetséges interakciós hatások. alkalmazásra vonatkozó ajánlás
mechanizmus szerinti Az AUC-, Cmax-értékekben
felsorolása bekövetkezett átlagos százalékos
változás
ANTIMIKOBAKTERIÁLIS SZEREK
a,b,c Rifampicin (600 mg naponta Lenakapavir: Az egyidejű alkalmazás ellenjavallt egyszer) AUC: ↓84% (lásd 4.3 pont). Cmax: ↓55% Rifabutin Az interakciót nem vizsgálták. Egyidejű alkalmazás nem ajánlott (lásd 4.4 pont). A rifabutinnal történő egyidejű alkalmazás csökkentheti a lenakapavir plazmakoncentrációját, ami a terápiás hatás megszűnéséhez és rezisztencia kialakulásához vezethet.
ANTIKONVULZÍV SZEREK
Karbamazepin Az interakciót nem vizsgálták. Az egyidejű alkalmazás ellenjavallt Fenitoin (lásd 4.3 pont). A karbamazepin, oxkarbazepin, Oxkarbazepin fenobarbitál vagy fenitoin egyidejű Egyidejű alkalmazás nem ajánlott Fenobarbitál alkalmazása lenakapavirrel (lásd 4.4 pont). csökkentheti a lenakapavir plazmakoncentrációját, ami a terápiás Megfontolandó az alternatív hatás megszűnéséhez és rezisztencia antikonvulzív szerek alkalmazása. kialakulásához vezethet.
GYÓGYNÖVÉNYKÉSZÍTMÉNYEK
Közönséges orbáncfű Az interakciót nem vizsgálták. Az egyidejű alkalmazás ellenjavallt (Hypericum perforatum) (lásd 4.3 pont). A közönséges orbáncfű együttes alkalmazása csökkentheti a lenakapavir plazmakoncentrációját, ami a terápiás hatás megszűnéséhez és rezisztencia kialakulásához vezethet.
Gyógyszerek terápiás terület / A koncentrációkra gyakorolt A Sunlenca-val történő együttes
lehetséges interakciós hatások. alkalmazásra vonatkozó ajánlás
mechanizmus szerinti Az AUC-, Cmax-értékekben
felsorolása bekövetkezett átlagos százalékos
változás
ANTIRETROVÍRÁLIS SZEREK
b,d,e Atazanavir/kobicisztát Lenakapavir: Egyidejű alkalmazás nem ajánlott (300 mg / 150 mg naponta AUC: ↑ 321% (lásd 4.4 pont). egyszer) Cmax: ↑ 560% b,d,f Efavirenz (600 mg napi Lenakapavir: egyszer) AUC:↓ 56% Cmax:↓ 36% Etravirin Az interakciót nem vizsgálták. Nevirapin Tipranavir/ritonavir Az etravirinnel, nevirapinnal vagy tipranavirral/ritonavirral történő egyidejű alkalmazás csökkentheti a lenakapavir plazmakoncentrációját, ami a terápiás hatás megszűnéséhez és rezisztencia kialakulásához vezethet. b,d,g Kobicisztát (150 mg naponta Lenakapavir: Nem szükséges a lenakapavir egyszer) AUC: ↑ 128% dózisának módosítása. Cmax:↑ 110% b,d,h
| Darunavir/kobicisztát | Lenakapavir: |
| (800 mg / 150 mg naponta | AUC:↑ 94% |
| egyszer) | Cmax:↑ 130% |
| Ritonavir | Az interakciót nem vizsgálták. |
A ritonavirral történő egyidejű alkalmazás növelheti a lenakapavir plazmakoncentrációját. d,i,j Tenofovir-alafenamid (25 mg) Tenofovir-alafenamid: Nem szükséges a tenofovir- AUC:↑ 32% alafenamid dózisának módosítása. Cmax:↑ 24% k Tenofovir : AUC:↑ 47% Cmax:↑ 23%
ERGOTSZÁRMAZÉKOK
Dihidroergotamin Az interakciót nem vizsgálták. Óvatosság szükséges, ha a Ergotamin dihidroergotamint vagy az Ezeknek a gyógyszereknek a ergotamint a Sunlenca-val plazmakoncentrációja egyidejűleg alkalmazzák. megemelkedhet, ha lenakapavirrel egyidejűleg alkalmazzák őket.
Gyógyszerek terápiás terület / A koncentrációkra gyakorolt A Sunlenca-val történő együttes
lehetséges interakciós hatások. alkalmazásra vonatkozó ajánlás
mechanizmus szerinti Az AUC-, Cmax-értékekben
felsorolása bekövetkezett átlagos százalékos
változás
FOSZFODIÉSZTERÁZ-5- (PDE-5) INHIBITOROK
Szildenafil Az interakciót nem vizsgálták. PDE-5-gátlók alkalmazása Tadalafil pulmonális arterialis hypertonia Vardenafil A PDE-5-gátlók kezelésére: a tadalafil egyidejű plazmakoncentrációja alkalmazása nem ajánlott. megemelkedhet, ha lenakapavirrel egyidejűleg alkalmazzák őket. PDE-5-gátlók alkalmazása erectilis dysfunctio kezelésére: Szildenafil: 25 mg-os kezdő dózis ajánlott. Vardenafil: Legfeljebb 5 mg 24 órás időszak alatt. Tadalafil:
- Szükség szerint: legfeljebb
10 mg 72 óránként
- Napi egyszeri használatra: a
dózis nem haladhatja meg a 2,5 mg-ot
KORTIKOSZTEROIDOK (szisztémás)
Kortizon/hidrokortizon Az interakciót nem vizsgálták. A Sunlenca olyan Dexametazon kortikoszteroidokkal történő
| A kortikoszteroidok | egyidejű alkalmazása, amelyek |
| plazmakoncentrációja | expozícióját a CYP3A-gátlók |
| megemelkedhet, ha lenakapavirrel | jelentősen megnövelik, növelheti a |
| egyidejűleg alkalmazzák őket. | Cushing-szindróma és a |
mellékvesekéreg-szuppresszió
| A lenakapavir plazmakoncentrációja | kockázatát. A legkisebb kezdő |
| csökkenhet, ha szisztémás | dózissal kezdje, és óvatosan titrálja, |
| dexametazonnal egyidejűleg | miközben figyelemmel kíséri a |
| alkalmazzák, ami a terápiás hatás | biztonságosságot. |
megszűnéséhez és rezisztencia kialakulásához vezethet. Elővigyázatosság szükséges, ha a szisztémás dexametazont Sunleca-val egyidejűleg alkalmazzák, különösen hosszútávú alkalmazás esetén. Megfontolandó más kortikoszteroidok alkalmazása.
HMG-CoA REDUKTÁZ-GÁTLÓK
Lovasztatin Az interakciót nem vizsgálták. A legkisebb kezdő dózissal kezdje a Szimvasztatin lovasztatint és a szimvasztatint, és
| Ezeknek a gyógyszereknek a | óvatosan titrálja, miközben |
| plazmakoncentrációja | figyelemmel kíséri a |
| megemelkedhet, ha lenakapavirrel | biztonságosságot (például |
| egyidejűleg alkalmazzák őket. | myopathia). |
Atorvasztatin Nem szükséges az atorvasztatin dózisának módosítása.
d,i,l Pitavasztatin (2 mg egyszeri Pitavasztatin: Nem szükséges a pitavasztatin és a dózis; egyidejűleg vagy 3 nappal AUC:↔ rozuvasztatin dózisának módosítása. a lenakapavir után) Cmax:↔ d,i,m Rozuvasztatin (5 mg egyszeri Rozuvasztatin: dózis) AUC:↑ 31% Cmax:↑ 57%
Gyógyszerek terápiás terület / A koncentrációkra gyakorolt A Sunlenca-val történő együttes
lehetséges interakciós hatások. alkalmazásra vonatkozó ajánlás
mechanizmus szerinti Az AUC-, Cmax-értékekben
felsorolása bekövetkezett átlagos százalékos
változás
ANTIARRHYTHMIÁS SZEREK
Digoxin Az interakciót nem vizsgálták. Óvatosság indokolt, és a digoxin terápiás koncentrációjának A digoxin plazmakoncentrációja monitorozása ajánlott. megemelkedhet, ha lenakapavirrel egyidejűleg alkalmazzák.
NYUGTATÓK/ALTATÓK
d,i,n Midazolám (2,5 mg egyszeri Midazolám: Óvatosság szükséges, ha a dózis; szájon át; egyidejű AUC: ↑ 259% midazolámot vagy a triazolámot alkalmazás) Cmax: ↑ 94% Sunlenca-val együtt adják. o 1-hidroximidazolám : AUC: ↓ 24% Cmax: ↓ 46% d,i,n Midazolám (2,5 mg egyszeri Midazolám: dózis; szájon át; 1 nappal a AUC: ↑ 308% lenakapavir után) Cmax: ↑ 116% o 1-hidroximidazolám : AUC: ↓ 16% Cmax: ↓ 48% Triazolám Az interakciót nem vizsgálták. A triazolám plazmakoncentrációja megemelkedhet, ha lenakapavirrel egyidejűleg alkalmazzák.
ANTIKOAGULANSOK
Közvetlen orális antikoagulánsok Az interakciót nem vizsgálták. A lehetséges vérzésveszély miatt (DOAC-ok) szükség lehet a DOAC
| Rivaroxabán | A DOAC plazmakoncentrációja | dózisánakmódosítására. A mérsékelt |
| Dabigatrán | megemelkedhet, ha lenakapavirrel | CYP3A-gátlókkal és/vagy |
| Edoxabán | egyidejűleg alkalmazzák. | P-gp-gátlókkal való kombinációval |
kapcsolatos további információkért olvassa el a DOAC alkalmazási előírását.
ANTIFUNGÁLIS SZEREK
a,b,p,q Vorikonazol (400 mg Lenakapavir: Nem szükséges a lenakapavir naponta kétszer / 200 mg AUC:↑ 41% dózisának módosítása. naponta kétszer) Cmax:↔ Itrakonazol Az interakciót nem vizsgálták. Ketokonazol A lenakapavir plazmakoncentrációja megemelkedhet, ha itrakonazollal vagy ketokonazollal egyidejűleg alkalmazzák.
H2-RECEPTOR-ANTAGONISTÁK
a,b Famotidin (40 mg naponta Famotidin: Nem szükséges a famotidin egyszer, 2 órával a lenakapavir AUC: ↑ 28% dózisának módosítása. előtt) Cmax:↔
ORÁLIS FOGAMZÁSGÁTLÓK
Etinil-ösztradiol Az interakciót nem vizsgálták. Nem szükséges az etinil-ösztradiol Progesztinek és a progesztinek dózisának Az etinil-ösztradiol és a progesztinek módosítása. plazmakoncentrációja megemelkedhet, ha lenakapavirral egyidejűleg alkalmazzák.
Gyógyszerek terápiás terület / A koncentrációkra gyakorolt A Sunlenca-val történő együttes
lehetséges interakciós hatások. alkalmazásra vonatkozó ajánlás
mechanizmus szerinti Az AUC-, Cmax-értékekben
felsorolása bekövetkezett átlagos százalékos
változás
NEMI MEGERŐSíTŐ HORMONOK
17β-ösztradiol Az interakciót nem vizsgálták. Nem szükséges a nemi megerősítő Antiandrogének hormonok dózisának módosítása. Progesztogén Ezeknek a gyógyszereknek a Tesztoszteron plazmakoncentrációja megemelkedhet, ha lenakapavirral egyidejűleg alkalmazzák. a Éhgyomorra. b Ezt a vizsgálatot 300 mg lenakapavir egyszeri orális alkalmazásával végezték. c Erős CYP3A-induktorként, valamint a P-gp és az UGT induktoraként értékelték. d Étkezés után. e Erős CYP3A-inhibitorként, valamint az UGT1A1 és a P-gp inhibitoraként értékelték. f Közepesen erős CYP3A-induktorként, valamint P-gp-induktorként értékelték. g Erős CYP3A-inhibitorként, valamint a P-gp inhibitoraként értékelték. h Erős CYP3A-inhibitorként, valamint a P-gp inhibitoraként és induktoraként értékelték. i Ezt a vizsgálatot 600 mg lenakapavir egyszeri dózisával végezték, 2 napon keresztül napi kétszeri 600 mg-os telítő kezelést követően, egyszeri 600 mg-os lenakapavir dózist adtak be minden egyidejűleg alkalmazott gyógyszerrel. j P-gp-szubsztrátként értékelve. k A tenofovir-alafenamid in vivo tenofovirrá alakul. l OATP-szubsztrátként értékelve. m BCRP-szubsztrátként értékelve. n CYP3A-szubsztrátként értékelve. o A midazolám fő aktív metabolitja. p A CYP3A erős inhibitoraként értékelték. q Ezt a vizsgálatot a vorikonazol 400 mg-os telítő dózisával egy napig naponta kétszer, majd naponta kétszer 200 mg-os fenntartó dózissal végezték.
4.6 Termékenység, terhesség és szoptatás
Terhesség A lenakapavir terhes nőknél történő alkalmazása tekintetében nem áll rendelkezésre információ, vagy csak korlátozott információ áll rendelkezésre. Állatkísérletek nem igazoltak direkt vagy indirekt káros hatásokat a terhesség, fötális fejlődés, szülés vagy posztnatális fejlődés tekintetében (lásd 5.3 pont). A Sunlenca alkalmazása elővigyázatosságból kerülendő a terhesség alatt, kivéve, ha a nő klinikai állapota megkívánja a Sunlenca-kezelést. Szoptatás A HIV-fertőzés csecsemőre való átvitelének elkerülése érdekében ajánlott, hogy a HIV-fertőzött nők ne szoptassák csecsemőjüket. Nem ismert, hogy a lenakapavir kiválasztódik-e a humán anyatejbe. Állatkísérletekben, patkányoknak vemhesség és szoptatás alatt történő beadását követően a lenakapavirt alacsony szinten kimutatták szoptatott patkánykölykök plazmájában, de ez nem járt hatásokkal a szoptatott utódokra nézve. Termékenység Nem állnak rendelkezésre adatok a lenakapavirnak a férfiak vagy nők termékenységére gyakorolt hatásairól. Állatkísérletek során a lenakapavir nem gyakorolt hatást a hímek vagy nőstények termékenységére (lásd 5.3 pont).
4.7 A készítmény hatásai a gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges képességekre
A Sunlenca várhatóan nem, vagy csak elhanyagolható mértékben befolyásolja a gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges képességeket.
4.8 Nemkívánatos hatások, mellékhatások
A biztonságossági profil összefoglalása Az korábban intenzív kezelést kapó, HIV-fertőzött felnőtt vizsgálati alanyoknál a leggyakoribb mellékhatás a hányinger (6%) volt. A mellékhatások táblázatos felsorolása A mellékhatások táblázatos felsorolását a 3. táblázat tartalmazza. A gyakoriság meghatározása: nagyon gyakori (≥1/10), gyakori (≥1/100 – <1/10), nem gyakori (≥1/1000 – <1/100), ritka (≥1/10 000 – <1/1000), nagyon ritka (<1/10 000), és nem ismert (a gyakoriság a rendelkezésre álló adatokból nem állapítható meg).
3. táblázat: A mellékhatások táblázatos felsorolása
a
Gyakoriság Mellékhatás
Immunrendszeri betegségek és tünetek Nem ismert immun-rekonstitúciós gyulladásos szindróma Emésztőrendszeri betegségek és tünetek Gyakori hányinger a A gyakoriság az összes vizsgálati alanyon (1. és 2. kohorsz) alapul a CAPELLA vizsgálatban (lásd 5.1 pont). Egyes kiválasztott mellékhatások ismertetése Immun-rekonstitúciós gyulladásos szindróma Súlyosan immunhiányos HIV-fertőzött betegeknél a CART megkezdésekor a tünetmentes vagy reziduális opportunista fertőzésekkel szemben gyulladásos reakció léphet fel. Autoimmun betegségek (például Basedow-kór és autoimmun hepatitis) előfordulásáról szintén beszámoltak, ugyanakkor a kialakulásukig eltelt idő a beszámolók szerint jelentős eltéréseket mutat, és ezek az események a kezelés megkezdése után több hónappal is felléphetnek (lásd 4.4 pont). Feltételezett mellékhatások bejelentése A gyógyszer engedélyezését követően lényeges a feltételezett mellékhatások bejelentése, mert ez fontos eszköze annak, hogy a gyógyszer előny/kockázat profilját folyamatosan figyelemmel lehessen kísérni. Az egészségügyi szakembereket kérjük, hogy jelentsék be a feltételezett mellékhatásokat a hatóság részére az V. függelékben található elérhetőségek valamelyikén keresztül.
4.9 Túladagolás
Túladagolás esetén a beteget monitorozni kell a mellékhatások jelei és tünetei tekintetében (lásd 4.8 pont). A Sunlenca túladagolásának kezelése általános szupportív intézkedésekből áll, amelybe beletartozik az élettani paraméterek monitorozása, valamint a beteg klinikai állapotának megfigyelése. Mivel a lenakapavir erősen kötődik fehérjékhez, nem valószínű, hogy dialízissel jelentős mértékben eltávolítható.
5. FARMAKOLÓGIAI TULAJDONSÁGOK
5.1 Farmakodinámiás tulajdonságok
Farmakoterápiás csoport: Szisztémás vírusellenes szerek, egyéb vírusellenes szerek, ATC-kód: J05AX31 Hatásmechanizmus A lenakapavir a HIV-1 kapszidfunkció többlépcsős, szelektív inhibitora, amely közvetlenül kötődik a kapszidfehérje (CA) alegységei közötti határfelülethez. A lenakapavir gátolja a HIV-1 replikációját azáltal, hogy megzavarja a vírus életciklusának több, lényeges lépését, beleértve a HIV-1 provirális DNS kapszid által közvetített felvételét a sejtmagba (azáltal, hogy blokkolja a nukleáris import fehérjék kapszidhoz való kötődését), a vírus felépülését és kiszabadulását (a Gag/Gag-Pol működésének zavarásával, csökkentve a CA alegységek termelését) és a kapszidmag képződését (a kapszidalegység asszociáció sebességének megzavarásával, ami hibás kapszidokhoz vezet). In vitro antivirális hatás és szelektivitás A lenakapavir laboratóriumi és klinikai HIV-1-izolátumok elleni antivirális aktivitását lymphoblastoid sejtvonalakban, PBMC-kben, elsődleges monocyta/macrophag sejtekben, valamint CD4+ T-lymphocytákban vizsgálták. Az EB50 és szelektivitás (CC50/EC50) értékek 30 és 190 pM, illetve 140 000 és >1 670 000 közötti tartományban voltak a vad típusú (WT) HIV-1 vírus esetében. A fehérjére korrigált EC95 a lenakapavir esetében 4 nM (3,87 ng/ml) volt a WT HIV-1 vírus MT-4 T-sejtvonalában. Egy vizsgálatban a lenakapavirt az antiretrovirális szerek fő osztályainak képviselőivel kombinálva (nukleozid reverztranszkriptáz-inhibitorok [NRTI-k], nem-nukleozid-reverztranszkriptáz-inhibitorok [NNRTI-k], integráz-száltranszfer-gátlók [INSTI-k] és proteázgátlók [PI-k]) szinergikus vírusellenes hatásokat figyeltek meg. Nem figyeltek meg antagonizmust ezeknél a kombinációknál. A lenakapavir sejtkultúrában a HIV-1 valamennyi csoportja (M, N és O) ellen mutatott antivirális aktivitást, beleértve az A, A1, AE, AG, B, BF, C, D, E, F, G, H alcsoportokat is. A lenakapavir a HIV-1-hez képest 15–25-ször kevésbé volt hatékony a HIV-2-izolátumokkal szemben. Rezisztencia Sejtkultúrában Sejtkultúrában olyan HIV-1-variánsokat válogattak ki, amelyek csökkent érzékenységet mutattak lenakapavirra. A lenakapavirrel végzett in vitro rezisztencia-szelekció 7 mutációt azonosított a CAban: L56I, M66I, Q67H, K70N, N74D/S és T107N külön-külön vagy kettős kombinációban. A lenakapavirra való fenotípusos érzékenység 4–>3226-szorosra csökkent a WT vírushoz képest. A lenakapavir iránti érzékenységnek a WT vírushoz képesti >10-szeres csökkenését mutató HIV-1-variánsok csökkent replikációs kapacitást mutattak az elsődleges humán CD4+ T-lymphocytákban és makrophagokban (a WT vírus 0,03-28%-a és 1,9-72%-a). A GS-US-200-4625-ös („CAPELLA”) vizsgálatban a korábban intenzív kezelést kapó vizsgálati alanyok 39%-a (28/72) teljesítette a rezisztenciaelemzés kritériumait a 156. hétig (HIV-1 RNS ≥50 kópia/ml igazolt virológiai sikertelenség esetén [szuboptimális virológiai válasz a 4. héten, virológiai rebound vagy virémia az utolsó viziten]), és a lenakapavirral összefüggő mutációk megjelenésére elemezték őket. Lenakapavirral összefüggő kapszidmutációkat e vizsgálati alanyok 19,0%-ánál (n = 14) találtak. Az M66I CA mutációt a vizsgálati alanyok 8,3%-ánál (n = 6) figyelték meg önmagában vagy más, Sunlenca-hoz köthető kapszidmutációkkal kombinálva, beleértve a Q67Q/H/K/N, K70K/N/R/S, N74D/H, A105T és T107T/A/C mutációkat. Négy vizsgálati alanynál a Q67H + K70R kapszidmutációk jelentek (CA) jelentek meg A105T és/vagy T107N jelenlétével vagy
anélkül. Egy vizsgálati alanynál a K70N + N74K + T107T/N, egy másiknál önmagában az N74D, egy további vizsgálati alanynál önmagában a Q67Q/H, és egy vizsgálati alanynál pedig a Q67K + K70H mutációk jelentek meg. Nyolc, virológiai sikertelenséget mutató vizsgálati alanynál az OBR (optimalizált háttérkezelés) komponenseivel szemben újonnan kialakuló rezisztencia-szubsztitúciók jelentek meg. A fenotípusos elemzések azt mutatták, hogy az M66I és a Q67K + K70H mutációs mintázatok esetén a lenakapavir-érzékenység 234-szeres (medián), illetve 167-szeres csökkenésével járt a vad típushoz (WT) képest. A Q67H + K70R + A105T vagy T107N rezisztenciamintázat a WT-hez képest átlagosan 195-szörös csökkenést, míg önmagában a Q67H + K70R (mintázat) a WT-hez képest 15-szörös csökkenést mutatott a lenakapavir-érzékenység tekintetében. A K70N + N74K mutációk jelenléte a WT-hez képest lenakapavir-érzékenység 289-szeres csökkenésével járt, a Q67Q/H mutáció pedig a WT-hez képest a 5,9-szeres csökkenésével. Keresztrezisztencia In vitro a lenakapavir antivirális aktivitását olyan HIV-1 helyspecifikus mutánsok és a betegektől származó HIV-1-izolátumok széles spektrumával szemben határozták meg, amelyek rezisztensek az antiretrovirális szerek 4 fő osztályára (NRTI-k, NNRTI-k, INSTI-k és PI-k; n = 58), valamint az érésgátlókkal szemben rezisztens vírusokra (n = 24), illetve a bejutásgátló („entry”) inhibitorok (EI) osztályára rezisztens vírusokra (fosztemszavir, ibalizumab, maravirok és enfuvirtid; n = 42). Ezek az adatok azt mutatták, hogy a lenakapavir teljes mértékben aktív maradt az összes vizsgált variánssal szemben, így nem átfedő rezisztenciaprofilt mutatott. Ezenkívül a lenakapavir antivirális aktivitását a betegek izolátumaiban nem befolyásolta a természetesen előforduló Gag-polimorfizmusok jelenléte. Az elektrokardiogramra gyakorolt hatások Egy párhuzamos elrendezésű, alapos QT/QTc vizsgálatban a lenakapavirnak nem volt klinikailag releváns hatása a QTcF-intervallumra. A lenakapavir szupraterápiás expozícióinál (9-szer nagyobb, mint a Sunlenca terápiás expozíciója) a QTcF-intervallum előre jelzett átlagos (felső 90%-os konfidenciaintervallum) növekedése 2,6 (4,8) ms volt, és nem volt összefüggés (p = 0,36) a megfigyelt lenakapavir plazmakoncentráció és a QTcF változás között. Klinikai adatok A Sunlenca hatásossága és biztonságossága HIV-1-fertőzött, korábban intenzív kezelést kapó, többszörös gyógyszer-rezisztenciában szenvedő vizsgálati alanyoknál egy részlegesen randomizált, placebokontrollos, kettős vak, multicentrikus vizsgálat (GS-US-200-4625). „CAPELLA”) 156 hetes adatain alapul. A CAPELLA vizsgálatot 72, többszörösen rezisztens HIV-1-ben szenvedő, korábban intenzív kezelést kapó vizsgálati alanyokon végezték el. A vizsgálati alanyok vírusterhelése ≥ 400 kópia/ml, dokumentált rezisztencia legalább két antiretrovirális gyógyszerrel szemben a 4 antiretrovirális gyógyszercsoport közül legalább háromból (NRTI, NNRTI, PI és INSTI), és nem több, mint 2 teljesen aktív antiretrovirális gyógyszer az antiretrovirális gyógyszerek 4 osztályából, amelyek rezisztencia, intolerancia, gyógyszerhez való hozzáférés, ellenjavallat vagy egyéb biztonságossági aggályok miatt a kiindulási szinten maradtak. A vizsgálat két kohorszból állt. A vizsgálati alanyokat a randomizált kohorszba (1. kohorsz, n = 36) vonták be, ha < 0,5 log10 értékű HIV-1 RNS-csökkenésük volt a szűrővizithez képest. A vizsgálati alanyokat akkor vonták be a nem randomizált kohorszba (2. kohorsz, n = 36), ha ≥ 0,5 log10 értékű HIV-1 RNS-csökkenésük volt a szűrővizithez képest, vagy miután az 1. kohorsz elérte a tervezett minta méretét. A vizsgálati alanyok 600 mg, 600 mg és 300 mg lenakapavirt kaptak orálisan rendre az 1., 2. és 8. napon, majd 927 mg-ot subcutan a 15. napon és 927 mg-ot subcutan 6 havonta (lásd 5.2 pont). A 14 napos funkcionális monoterápiás periódusban az 1. kohorszba tartozó vizsgálati alanyokat 2:1 arányban, vak módszerrel randomizálták lenakapavirra vagy placebóra, miközben folytatták a
sikertelen kezelésüket. A funkcionális monoterápiás periódus után a Sunlenca-t kapó vizsgálati alanyok a Sunlenca-t az optimalizált háttérkezeléssel együtt folytatták; azon vizsgálati alanyok, akik ebben az időszakban placebót kaptak, elkezdték a Sunlenca-t egy optimalizált háttérkezeléssel együtt. Az 1. kohorszban lévő vizsgálati alanyok többsége fehér bőrű (46%) vagy fekete bőrű (46%), 24-71 év közötti (átlag [SD]: 52 [11,2] év) férfi (72%) volt. A kiinduláskor a medián vírusterhelés 3 4,5 log10 kópia/ml (tartomány: 2,33-5,40) és a CD4+ sejtszám 127 sejt/mm (tartomány: 6-827) volt. A vizsgálati alanyok többségének (53%) nem volt teljesen aktív hatóanyaga a kezdeti sikertelen kezelési renden belül. A 2. kohorszba tartozó vizsgálati alanyok kezelését az 1. napon Sunlenca-val és optimalizált háttérkezeléssel kezdték. A 2. kohorszban lévő vizsgálati alanyok többsége fehér bőrű (36%), fekete bőrű (31%) vagy ázsiai (33%), 23-78 év közötti (átlag [SD]: 48 [13,7] év) férfi (78%) volt. A kiinduláskor a medián 3 vírusterhelés 4,5 log10 kópia/ml (tartomány: 1,28-5,70) és a CD4+ sejtszám 195 sejt/mm (tartomány: 3-1 296) volt. A 2. kohorszban a vizsgálati alanyok 31%-ának nem volt teljesen aktív hatóanyaga, 42%-ának 1 teljesen aktív hatóanyaga, 28%-ának pedig 2 vagy több teljesen aktív hatóanyaga volt a kezdeti sikertelen kezelési renden belül. Az elsődleges hatásossági végpont azon vizsgálati alanyok aránya volt az 1. kohorszban, akik ≥ 0,5 log10 kópia/ml HIV-1 RNS-csökkenést értek el a kiinduláshoz képest a funkcionális monoterápiás periódus végén. Az elsődleges végpont elemzés eredményei a Sunlenca szuperioritását mutatták a placebóhoz képest, amint az a 4. táblázatban látható.
4. táblázat: A ≥ 0,5 log10 értékű vírusterhelés-csökkenést elérő vizsgálati alanyok aránya
(1. kohorsz)
Sunlenca Placebo
(n = 24) (n = 12)
A≥ 0,5 log10 értékű vírusterhelés-csökkenést
87,5% 16,7%
elérő vizsgálati alanyok aránya
Kezelési különbség (95%-os CI); p-érték 70,8% (34,9–90,0%); p < 0,0001
A 26., 52. és 156. hét eredményeit az 5. és 6. táblázat tartalmazza.
a b
5. táblázat: Virológiai eredmények (HIV-1 RNS < 50 kópia/ml és < 200 kópia/ml) a 26. , az 52.
c
és a 156 héten Sunlenca plusz optimalizált háttérkezeléssel a CAPELLA-vizsgálatban
(1. kohorsz)
Sunlenca plusz OBR
26. hét 52. hét 156. hét
d
n = 36 n = 36 n = 34
e
HIV-1 RNS < 50 kópia/ml 81% 83% 65%
f
HIV-1 RNS < 200 kópia/ml 89% 86% 68%
g
HIV-1 RNS ≥ 50 kópia/ml 19% 14% 18%
g
HIV-1 RNS ≥ 200 kópia/ml 11% 11%
15%
A 26.,52. vagy 156. heti ablakperiódusban nincs virológiai
0 3% 18%
adat
Nemkívánatos esemény vagy elhalálozás miatt abbahagyta a h 0 0 3% vizsgálati készítmény szedését i Egyéb ok miatt abbahagyta a vizsgálati készítmény szedését, és az utolsó meglévő HIV-1 RNS-eredmény <50 kópia/ml 0 3% 9% vagy < 200 kópia/ml Nincs adat az ablakperiódusban, de szedi a vizsgálati 0 0 6% készítményt a A 26. hét ablakperiódusa a 184. és a 232. nap között volt (bezárólag). b Az 52. hét ablakperiódusa a 324. és a 414. nap között volt (bezárólag). c A 156. hét ablakperiódusa az 1052. és az 1142. nap között volt (bezárólag).
d Két vizsgálati alanyt, akik a 156. hét előtt befejezték a CAPELLA vizsgálatot, kizártak az elemzésből. e A „hiányzó = kizárt” elven alapuló, a hiányzó értékeket pótló elemzés alapján a vizsgálati alanyok 82%-ának (23/28) HIV-1 RNS szintje < 50 kópia/ml volt a 156. héten. f A „hiányzó = kizárt” elven alapuló, a hiányzó értékeket pótló elemzés alapján a vizsgálati alanyok 86%-ának (24/28) HIV-1 RNS szintje < 200 kópia/ml volt a 156. héten. g Azok a vizsgálati alanyok tartoznak ide, akiknél az eredmény ≥ 50 kópia/ml vagy ≥ 200 kópia/ml volt rendre a 26. vagy az 52. heti ablakperiódusban; olyan vizsgálati alanyok, akik a hatásosság hiánya vagy megszűnése miatt korán abbahagyták a kezelést; azok a vizsgálati alanyok, akik nem nemkívánatos esemény (AE), haláleset vagy a hatásosság hiánya vagy megszűnése miatt hagyták abba a kezelést, és a kezelés abbahagyásakor eredményük rendre ≥ 50 kópia/ml vagy ≥ 200 kópia/ml volt. h Azok a vizsgálati alanyok tartoznak ide, akik az 1. naptól az időablakig bármely időpontban abbahagyták a kezelést nemkívánatos esemény vagy haláleset miatt, ha ez nem eredményezett virológiai adatokat a kezelésről a megadott időszakban. i Azok a vizsgálati alanyok tartoznak ide, akik nem nemkívánatos esemény, haláleset vagy a hatásosság hiánya vagy megszűnése miatt hagyták abba a kezelést, például visszavonták a beleegyezést, elvesztek az utánkövetés számára stb.
6. táblázat: Virológiai eredmények (HIV-1 RNS < 50 kópia/ml) kiindulási kovariánsok szerint a
a b c
26. , az 52. és a 156 héten Sunlenca plusz optimalizált háttérkezeléssel a CAPELLA-
vizsgálatban (1. kohorsz)
Sunlenca plusz OBR
26. hét 52. hét 156. hét
n = 36 n = 36 n = 34
Kiindulási plazma vírusterhelés (kópia/ml)
≤ 100 000 86% (25/29) 86% (25/29) 67% (18/27) > 100 000 57% (4/7) 71% (5/7) 57% (4/7) 3
Kiindulási CD4+ (sejt/mm )
< 200 78% (21/27) 78% (21/27) 58% (15/26) ≥ 200 89% (8/9) 100% (9/9) 88% (7/8)
Kiindulási INSTI rezisztenciaprofil
INSTI rezisztenciával 85% (23/27) 81% (22/27) 62% (16/26) INSTI rezisztencia nélkül 63% (5/8) 88% (7/8) 71% (5/7)
Teljesen aktív ARV-szerek száma az OBR-ben
0 67% (4/6) 67% (4/6) 67% (4/6) 1 86% (12/14) 79% (11/14) 58% (7/12) ≥ 2 81% (13/16) 94% (15/16) 69% (11/16)
DTG és/vagy DRV alkalmazása az OBR-ben
DTG-vel és DRV-vel 83% (10/12) 83% (10/12) 58% (7/12)
| DTG-vel, DRV nélkül | 83% (5/6) | 83% (5/6) | 60% (3/5) |
| DTG nélkül, DRV-vel | 78% (7/9) | 89% (8/9) | 67% (6/9) |
| DTG vagy DRV nélkül | 78% (7/9) | 78% (7/9) | 75% (6/8) |
ARV = antiretrovirális; DRV = darunavir; DTG = dolutegravir; INSTI = integráz száltranszfer-inhibitor; OBR = optimalizált háttérkezelés
| a | A 26. hét ablakperiódusa a 184. és a 232. nap között volt (bezárólag). |
| b | Az 52. hét ablakperiódusa a 324. és a 414. nap között volt (bezárólag). |
| c | A 156. hét ablakperiódusa az 1052. és az 1142. nap között volt (bezárólag). |
Az 1. kohorszban a 26., 52. és a 156. héten a CD4+ sejtszám átlagos változása a kiindulási értékhez 3 3 képest 81 sejt/mm (tartomány: –101-től 522-ig), 82 sejt/mm volt (tartomány: –194-től 467-ig) és 3 157 sejt/mm volt (tartomány: −93-tól 659-ig). A 2. kohorszban a 26., 52. és 156. héten a vizsgálati alanyok 81%-a (29/36), 72%-a (26/36), illetve 58%-a (21/36) ért el < 50 kópia/ml alatti HIV‑1 RNS-szintet, és a CD4+ sejtszám kiindulási értékhez képest mért átlagos változása 98 sejt/mm³ (tartomány: −103 – 459), 113 sejt/mm³ (tartomány: −124 – 405), illetve 173 sejt/mm³ (tartomány: −168 – 455) volt.
Gyermekek és serdülők Az Európai Gyógyszerügynökség a gyermekek és serdülők esetén egy vagy több korosztálynál halasztást engedélyez a Sunlenca vizsgálati eredményeinek benyújtási kötelezettségét illetően a HIV-1-fertőzés kezelésében (lásd 4.2 pont, gyermekgyógyászati alkalmazásra vonatkozó információk).
5.2 Farmakokinetikai tulajdonságok
A lenakapavir-expozíciók (AUCtau, Cmax és Cmélyponti) a populációs farmakokinetikai elemzés alapján 29–84%-kal magasabbak voltak a korábban intenzív kezelést kapó, HIV-1-fertőzésben szenvedő vizsgálati alanyoknál, mint a HIV-1-fertőzésben nem szenvedő vizsgálati alanyoknál. Felszívódás Orális beadás A lenakapavir per os beadást követően felszívódik, a plazma csúcskoncentrációja körülbelül 4 órával a Sunlenca beadása után alakul ki. A lenakapavir per os beadását követően az abszolút biohasznosulás alacsony (körülbelül 6–10%). A lenakapavir a P-gp szubsztrátja. A lenakapavir AUC, Cmax és tmax értékei összehasonlíthatóak voltak alacsony zsírtartalmú (~400 kcal, 25% zsír) vagy magas zsírtartalmú (~1000 kcal, 50% zsír) étkezés után az éhgyomri állapotokhoz képest. Az orális lenakapavir étkezéstől függetlenül is alkalmazható. Subcutan alkalmazás A lenakapavir subcutan alkalmazást követően teljesen felszívódik. A subcutan beadás helyéről való lassú felszabadulás miatt a subcutan alkalmazott lenakapavir felszívódási profilja összetett, és a plazma csúcskoncentrációi az adagolás után 84 nappal jelentkeznek. Farmakokinetikai paraméterek A 7. táblázat tartalmazza a lenakapavir szimulált egyensúlyi állapotú expozícióit az ajánlott adagolási rend szerint a korábban intenzív kezelést kapó, HIV-fertőzött vizsgálati alanyoknál.
7. táblázat: A lenakapavir farmakokinetikai paraméterei orális és subcutan beadást követően
Paraméter 1. és 2. nap: 600 mg (szájon át), 8. nap: 300 mg (szájon át), 15. nap: 927 mg (SC)
a
Átlag (%CV) 1. naptól a 15. napig 15. naptól a 6. hónap végéig Egyensúlyi
Cmax 69,6 (56) 87 (71,8) 97,2 (70,3) (ng/ml) AUCtau 15 600 (52,9) 250 000 (66,6) 300 000 (68,5) (h•ng/ml)
Cmélyponti 35,9 (56,8) 32,7 (88) 36,2 (90,6) (ng/ml) CV = variációs együttható; SC = subcutan a Szimulált expozíciók populációs PK analízis segítségével. Eloszlás Populációs farmakokinetikai elemzés alapján a lenakapavir egyensúlyi megoszlási térfogata 976 liter volt a korábban intenzív kezelést kapó, HIV-1-fertőzésben szenvedő vizsgálati alanyoknál. A lenakapavir nagymértékben kötődik a plazmafehérjékhez (in vivo adatok alapján körülbelül 99,8%ban). Biotranszformáció A radioaktívan jelölt lenakapavir egyszeri intravénás dózisát követően egészséges alanyoknál a teljes radioaktivitás 76%-át visszanyerték a székletből és < 1%-át a vizeletből. A változatlan lenakapavir
volt a domináns rész a plazmában (69%) és a székletben (33%). A metabolizmus kisebb szerepet játszott a lenakapavir eliminációjában. A lenakapavir oxidáció, N-dealkilezés, hidrogénezés, amidhidrolízis, glükuronidáció, hexózkonjugáció, pentózkonjugáció és glutationkonjugáció útján metabolizálódott; elsősorban a CYP3A-n és az UGT1A1-en keresztül. Egyetlen keringő metabolit sem képviselte a plazma gyógyszerrel kapcsolatos expozíciójának > 10%-át. Elimináció Az orális és subcutan beadást követő medián felezési idő 10–12 nap, illetve 8–12 hét volt. Populációs farmakokinetikai elemzés alapján a lenakapavir clearance 3,62 l/óra volt a korábban intenzív kezelést kapó, HIV-1-fertőzésben szenvedő vizsgálati alanyoknál. Linearitás/nonlinearitás A lenakapavir egyszeri dózisának farmakokinetikája orális alkalmazás után nemlineáris és a dózisarányosnál kisebb az 50–1800 mg-os dózistartományban. A lenakapavir egyszeri dózisának farmakokinetikája subcutan injekció után (309 mg/ml) dózisarányos a 309–927 mg-os dózistartományban. Egyéb különleges betegcsoportok Életkor, nem és rassz A felnőttekkel, köztük korlátozott számú idős vizsgálati alannyal (n = 5; ≥ 65–78 év) végzett vizsgálatok adatait használó populációs farmakokinetikai elemzések nem mutattak ki klinikailag jelentős különbséget a lenakapavir expozíciójában életkor, nem, rassz / etnikai csoport vagy testtömeg miatt. . Májkárosodás A lenakapavir egyszeri 300 mg-os orális dózisának farmakokinetikáját egy külön I. fázisú vizsgálatban értékelték közepesen súlyos májkárosodásban (Child–Pugh B osztály) szenvedő alanyokon. A lenakapavir átlagos expozíciója (teljes és nem kötött) 1,47–2,84-szer nagyobb volt az AUCinf és 2,61– 5,03-szor nagyobb a Cmax esetében mérsékelt májkárosodásban (Child–Pugh B) szenvedő vizsgálati alanyoknál normál májfunkciójú alanyokhoz képest. Ez a növekedés azonban nem tekinthető klinikailag relevánsnak a lenakapavir-expozíció-válaszfüggvény alapján. A lenakapavir farmakokinetikáját nem vizsgálták súlyos májkárosodásban (Child–Pugh C) szenvedő betegeknél (lásd 4.2 pont). Vesekárosodás A lenakapavir egyszeri 300 mg-os orális dózisának farmakokinetikáját egy erre a célra szánt vizsgálatban értékelték súlyos vesekárosodásban szenvedő alanyoknál (a becsült kreatinin-clearance ≥ 15 és < 30 ml/perc). A lenakapavir-expozíció nőtt (84% az AUCinf és 162% a Cmax esetében) a súlyos vesekárosodásban szenvedő alanyoknál, összehasonlítva normál vesefunkciójú alanyokkal; a növekedést azonban nem tekintették klinikailag relevánsnak. A lenakapavir farmakokinetikáját nem vizsgálták végstádiumú vesebetegségben szenvedő betegeknél, ideértve a dializált betegeket is (lásd 4.2 pont). Mivel a lenakapavir körülbelül 99,8%-ban kötődik fehérjéhez, a dialízis várhatóan nem fogja megváltoztatni a lenakapavir expozícióját.
5.3 A preklinikai biztonságossági vizsgálatok eredményei
A hagyományos – farmakológiai biztonságossági, ismételt adagolású dózistoxicitási, genotoxicitási, karcinogenitási, reprodukcióra és fejlődésre kifejtett toxicitási – vizsgálatokból származó nem klinikai jellegű adatok azt igazolták, hogy humán vonatkozásban különleges kockázat nem várható. A lenakapavir hagyományos genotoxicitási vizsgálatokban nem volt mutagén vagy klasztogén.
A lenakapavir nem volt rákkeltő egy 6 hónapos rasH2 transzgenikus egereknél végzett vizsgálatban 13 hetente egyszer, legfeljebb 300 mg/ttkg dózisban, ami körülbelül 60-szor akkora expozíciót eredményezett, mint a javasolt humán dózis (recommended human dose, RHD) esetén. Egy patkányoknál végzett 2 éves karcinogenitási vizsgálatban lenakapavir-kezelés fibrosissal és gyulladással társuló subcutan primer sarcoma-t indukált az injekció beadásának helyén azoknál az állatoknál, amelyek 13 hetente 927 mg/ttkg dózisban kapták a kezelést. A nagy dózisban adott kezelés során 110 állatból 11-nél alakult ki sarcoma azon állatoknál, amelyeken legfeljebb 16 injekciós beadási hely volt – ez az összes injekciós beadási helyre vetítve < 1%-os incidenciának felel meg a nagy dózist kapó állatoknál. A gyógyszer koncentrációját a depóinjekció beadási helyein nehéz meghatározni, de szisztémásan a 927 mg/ttkg dózis az RHD-nél mért humán expozíció 44-szeresének felel meg. A megfigyelhető mellékhatást még nem okozó dózisszint (no-observed-adverse-effectlevel, NOAEL), a 309 mg/ttkg-os dózis, az RHD-nél mért humán expozíció 25-szörösének felel meg. A patkányok hajlamosak a sarcoma kialakulására a subcutan injekció beadásának helyén, azonban a klinikai jelentőségét nem lehet kizárni, figyelembe véve a gyógyszernek az injekciós beadási helyről történő lassú felszabadulását az embereknél. A lenakapavir szisztémás expozíciójával összefüggésben semmilyen dózisnál nem fordult elő neoplasma. A vemhesség alatt lenakapavirral kezelt patkány és nyúl anyaállatok utódainál nem észleltek a fejlődési végpontokra kifejtett, toxikológiailag szignifikáns hatásokat. Nem észleltek a hím és nőstény patkányok termékenységére kifejtett hatást az RHD melletti humán expozíció legfeljebb 8-szorosának megfelelő lenakapavir-expozíció mellett. Patkányoknál és nyulaknál az RHD-nél mért humán expozíció legfeljebb 21-szeresénél, illetve 172-szeresénél nem észleltek az embriofötalis fejlődésre kifejtett hatást. Patkányoknál a pre- és posztnatális fejlődést nem befolyásolta az RHD-nél mért humán expozíció legfeljebb 7-szerese. Egy prenatális és posztnatális fejlődési vizsgálat során megfigyelték a lenakapavir anyapatkányról újszülött patkányra való átjutását, de nem ismert, hogy a transzport a méhlepényen vagy a tejen keresztül történt-e; ezért embernél nem ismert, hogy a lenakapavir átjut-e a placentába vagy kiválasztódik-e az anyatejbe.
6. GYÓGYSZERÉSZETI JELLEMZŐK
6.1 Segédanyagok felsorolása
Tablettamag mannit (E421) mikrokristályos cellulóz (E460) kroszkarmellóz-nátrium (E468) kopovidon magnézium-sztearát (E572) poloxamer Filmbevonat poli(vinil-alkohol) (E1203) titán-dioxid (E171) makrogol (E1521) talkum (E553b) sárga vas-oxid (E172) fekete vas-oxid (E172) vörös vas-oxid (E172)
6.2 Inkompatibilitások
Nem értelmezhető.
6.3 Felhasználhatósági időtartam
4 év
6.4 Különleges tárolási előírások
Ez a gyógyszer nem igényel különleges tárolási hőmérsékletet. A nedvességtől való védelem érdekében az eredeti csomagolásban tárolandó.
6.5 Csomagolás típusa és kiszerelése
A Sunlenca tabletták gyermekbiztos átlátszó PVC/alumínium/karton buborékcsomagolásba vannak csomagolva. A buborékcsomagolás szilikagél szárítószerrel van csomagolva rugalmas laminált tasakba. Kiszerelés: 5 tabletta.
6.6 A megsemmisítésre vonatkozó különleges óvintézkedések
Bármilyen fel nem használt gyógyszer, illetve hulladékanyag megsemmisítését a gyógyszerekre vonatkozó előírások szerint kell végrehajtani.
7. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY JOGOSULTJA
Gilead Sciences Ireland UC Carrigtohill County Cork, T45 DP77 Írország
8. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY SZÁMA(I)
EU/1/22/1671/001
9. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY ELSŐ KIADÁSÁNAK/
MEGÚJÍTÁSÁNAK DÁTUMA
A forgalomba hozatali engedély első kiadásának dátuma: 2022. augusztus 17.
10. A SZÖVEG ELLENŐRZÉSÉNEK DÁTUMA
A gyógyszerről részletes információ az Európai Gyógyszerügynökség internetes honlapján (http://www.ema.europa.eu) található.