1. A GYÓGYSZER NEVE
Tasermity 800 mg filmtabletta
2. MINŐSÉGI ÉS MENNYISÉGI ÖSSZETÉTEL
800 mg szevelamer-hidroklorid tablettánként. A segédanyagok teljes listáját lásd a 6.1. pontban. t
n
ű
3 z
. GYÓGYSZERFORMA s
g
Filmtabletta (tabletta) e Fehér—csaknem fehér színű, ovális alakú tabletták egyik oldalon „SH800” felirattal el lámtva.
e
ly
4. KLINIKAI JELLEMZŐK é
4.1 Terápiás javallatok e
g
A n
Tasermity hemodialízis vagy peritonealis dialízis kezelés alatt áelló felnőtt betegek hyperphosphataemiájának kezelésére javallott. A szevelamer-hliid rokloridot összetett terápia részeként kell alkalmazni, amely magában foglalhatja kalciumkiegészíatők, 1,25 – dihidroxi-D3-vitamin vagy annak valamely analógja adását renalis csontbetegség kialatkulásának a megakadályozására.
a
4 z
.2 Adagolás és alkalmazás o
h
Adagolás a
b
Kezdő dózis: m A szevelamer-hidroklorid ajánlott keozdő dózisa 2,4 g vagy 4,8 g naponta, a klinikai igény és a szérum foszforszint alapján meghatározva.l A szevelamer-hidrokloridot naponta háromszor, étkezéskor kell
b a
evenni. g
r
Szérumfoszfor foszfátfkoötőkkel A szevelamer-hidroklorid l
n
em kezelt betegrek esetén 800 mg tabletta kezdő dózisa 1,76 – 2,42 mmol/le (5,5-7,5 mg/dl) naponta 3-szor 1 tabletta
2 z
,42 mmosl/l (>7.5 mg/dl) naponta 3-szor 2 tabletta
y
A korábbang foszfátkötő gyógyszerrel kezelt betegeknél a szevelamer-hidrokloridot grammnyi mennyisóégben kell alkalmazni a szérum-foszfátszint ellenőrzése mellett, az optimális napi dózis
b y
iztgosítása érdekében. ADózisbeállítás és fenntartás A szérum foszfátszintjét gondosan figyelemmel kell kísérni, és a szevelamer-hidroklorid dózisát napi 3-szor 0,8 g-os adagokkal (2,4 g/nap) kell emelni annak érdekében, hogy a szérumfoszfát szintje 1,76 mmol/l (5,5 mg/dl) vagy az alatti értékre csökkenjen. A szérumfoszfátot két—három hetente ellenőrizni kell mindaddig, amíg stabil szérumfoszfátszintet nem sikerül elérni; ezt követően az ellenőrzést rendszeresen kell megismételni. A dózistartomány étkezésenként 1 és 5 db 800 mg-os tabletta között változhat. Egy egyéves klinikai vizsgálat során a krónikus szakaszban alkalmazott átlagos napi adag 7 gramm szevelamer volt.
Gyermekek A készítmény biztonságosságát és hatásosságát 18 évnél fiatalabb betegek esetében nem igazolták. Vesekárosodás A készítmény biztonságosságát és hatásosságát predializált betegekben nem állapították meg. Alkalmazás Szájon át történő alkalmazásra. A betegeknek a szevelamer-hidrokloridot étkezés közben kell bevenni és be kell tartaniuk az előírt diétát. A tablettákat egészben kell lenyelni. Tilos a tablettákat az alkalmazás előtt összetörni, szétrágni t
v n
agy darabokra törni. ű
z
4.3 Ellenjavallatok s
g
A készítmény hatóanyagával vagy bármely, a 6.1 pontban felsorolt segédanyagával szembeni túlérzékenység, m Hypophosphataemia, e Bélelzáródás. ly
é
4.4 Különleges figyelmeztetések és az alkalmazással kapcsolatos óvindtézkedések
e
A szevelamer-hidroklorid hatásosságát és biztonságosságát nem vizsgáglták
n
nyelészavarban e aktív gyulladásos bélbetegségben li a tápcsatorna motilitási zavaraiban, köztük a kezeletlean vagy súlyos gastroparesisben, diverticulosisban és a gyomortartalom retentiójában,t valamint a székletürítési zavarban vagy
r a
endszertelen székletürítésben szenvedő betegekznél A szevelamer-hidroklorid ennélfogva az ilyen betegoségekben szenvedők esetén óvatosan alkalmazható. h
a
Bélelzáródás és ileus/subileus b Nagyon ritka esetekben bélelzáródást éms ileust/subileust figyeltek meg a betegeknél a szevelamer-hidroklorid-kezelés soráno. A székrekedés ennek megelőző tünete lehet. A székrekedéses
b l
etegeket alaposan figyelemmel akell kísérni szevelamer-hidroklorid-kezelés alatt. A szevelamerhidrokloriddal folytatott kezelégst újra kell értékelni, ha súlyos székrekedés alakul ki vagy egyéb súlyos gastrointestinalis tünetek lépnrek fel.
Z
sírban oldódó vitaminrok Az étrendi táplálékbeviteltől és a végstádiumú veseelégtelenség jellegétől függően a dializált betegeknél alacsozny A-, D-, E- és K-vitaminszint alakulhat ki. Nem zárható ki, hogy a szevelamer-
h s
idroklorid kyépes megkötni az elfogyasztott táplálékban található zsírban oldódó vitaminokat. Az ilyen vitamginokat nem szedő betegek esetén ezért megfontolandó az A-, D- és E-vitamin szintek ellenőrzóése, és a tromboplasztin idő mérésén keresztül a K-vitamin státusz értékelése, és szükség
e y
setgén a vitaminokat pótolni kell. Peritoneális dialízissel kezelt betegeknél ajánlott sűrűbben ell enőrizni a vitamin- és folsavszinteket, mivel a klinikai vizsgálat során az A-, D-, E- és K-vitamin Aszinteket ezeknél a betegeknél nem mérték. Folsavhiány Jelenleg nem áll rendelkezésre elegendő adat hosszú távú szevelamer-hidroklorid-terápia alatt fellépő foláthiány lehetőségének a kizárására. Hypocalcaemia/hypercalcaemia Veseelégtelenségben szenvedő betegeknél hypocalcaemia vagy hypercalcaemia alakulhat ki. A szevelamer-hidroklorid nem tartalmaz kalciumot. A szérum-kalciumszint ellenőrzését a dializált
betegek szokásos kontrollja során kell elvégezni. Hypocalcaemia esetén elemi kalciumot kell kiegészítőként adni. Metabolikus acidózis A krónikus veseelégtelenségben szenvedő betegek hajlamosak a metabolikus acidózisra. Számos vizsgálat során arról számoltak be, hogy az egyéb foszfátkötő szerről szevelamerre való átállítás következtében az acidózis rosszabbodott, és a szevelamerrel kezelt betegeknél alacsonyabb bikarbonátszintet mértek, mint a kalcium tartalmú foszfátkötőkkel kezelteknél. Ezért a szérum-bikarbonátszint szorosabb monitorozása javasolt. Peritonitis t
A n
dializált betegeknél sajátos fertőzési kockázatok állnak fenn, a dialízis típusától függően. ű Peritoneális dialízissel (PD) kezelt betegeknél ismert szövődmény a peritonitis, és egy szevelamer-z hidrokloriddal végzett klinikai vizsgálat során több peritonitis esetről számoltak be. Ezért a s peritoneális dialízissel kezelt betegeknél gondosan ellenőrizni kell a megfelelő aszeptikus eljárgás
m e
egbízható módon történő alkalmazását, és azonnal fel kell ismerni és kezelni kell a peritonitisszel járó bármilyen panaszt és tünetet. m
e
Nyelési nehézség ly Néhány nem gyakori esetben beszámoltak a szevelamer-hidroklorid tabletta neéhéz lenyeléséről. Ezek közül számos esetben a betegnek már eleve fennálló nyelési nehézsége vagyd nyelőcső-rendellenessége volt. A nyelési nehézséggel küzdő betegek esetében a szevelamer-hidrokleorid körültekintéssel alkalmazandó. g
n
H e
ypothyreosis li A szevelamer-karbonáttal és levotiroxinnal egyidejűleg kezealt hypothyreosisos betegek szorosabb ellenőrzése javasolt (lásd 4.5 pont). t
a
H z
osszú távú krónikus kezelés o Mivel nem állnak rendelkezésre a szevelamer eg yh évet meghaladó tartós alkalmazásával összefüggő adatok, ezért nem zárható ki teljesen a hosszaantartó szevelamer-kezelés esetén fellépő potenciális abszorpció és akkumuláció lehetősége (lásdb 5.2 pont).
m
Hyperparathyreosis o A szevelamer-hidroklorid önmagáblan hyperparathyreosis kezelésére nem javallt. A másodlagos
h a
yperparathyreosisban szenvedgő betegek esetén a szevelamer-hidroklorid többféle terápiát egyesítő megközelítés mellett kell hasrználni, amely magában foglalhatja kalciumkiegészítők, 1,25 – dihidroxi- D -vitamin vagy annak valoamely analógja adását az intakt parathormon (iPTH) szintjének
3 f
csökkentésére. r
e
Szérum kloridszinzt
s s
zevelamer-hyidroklorid-terápia alatt a szérum kloridszintje megemelkedhet, mivel a klorid kicserélődhget a foszforral a béllumenben. Bár a klinikai vizsgálatok során nem figyelték meg a szérum–ókloridszint számottevő emelkedését, a szérum-kloridszint ellenőrzését a dializált betegek
r y
utignszerű nyomon követésének részeként kell végrehajtani. Egy gramm szevelamer-hidroklorid ho zzávetőleg 180 mg (5,1 mEq) kloridot tartalmaz.
A
Gyulladásos gastrointestinalis kórképek A gastrointestinalis traktus különböző részein előforduló, a szevelamer kristályok jelenlétével összefüggő, súlyos gyulladásos rendellenességek eseteiről (köztük olyan súlyos szövődményekről, mint például vérzés, perforatio, ulceratio, necrosis, colitis, …) számoltak be a szakirodalomban. A szevelamer kristályok és az ilyen betegségek előidézése közötti ok-okozati összefüggést azonban nem bizonyították. A szevelamer-hidroklorid/karbonát-kezelést újra kell értékelni azoknál a betegeknél, akiknél súlyos gastrointestinalis tünetek alakulnak ki.
4.5 Gyógyszerkölcsönhatások és egyéb interakciók
Dialízis Dialízisben részesülő betegeken nem végeztek interakciós vizsgálatokat. Ciprofloxacin Egészséges önkénteseken végzett interakciós vizsgálatok során a szevelamer-hidroklorid csökkentette a ciprofloxacin biohasznosulását mintegy 50%-kal, amikor szevelamer-hidrokloriddal együtt adták egyszeri dózisú vizsgálat során. Ennek megfelelően a szevelamer-hidrokloridot nem szabad a ciprofloxacinnal együtt adagolni. Antiarrhythmiás és antiepileptikus készítmények t A szívritmuszavar kezelésére antiarrhythmiás szereket, illetve a görcsrohamokkal járó betegségek n
k ű
ezelésére epilepszia elleni gyógyszereket szedő betegeket kizárták a klinikai vizsgálatokból. Fokozzott körültekintéssel kell eljárni, ha a szevelamer-hidrokloridot olyan betegeknek írják fel, akik ilyens gyógyszereket is szednek. g
e
Levotiroxin m A forgalomba hozatalt követően nagyon ritkán emelkedett thyreoidea-stimuláló hormeon (TSH)-szintekről számoltak be olyan betegeknél, akik szevelamer-hidrokloridot élys levotiroxint szedtek egyidejűleg. Ezért olyan betegeknél, akik mindkét gyógyszert szedik a TSH széintek szorosabb monitorozása szükséges. d
e
Ciklosporin, mikofenolát-mofetil- és takrolimusz szervátültetett betegegknél
C n
sökkent ciklosporin, mikofenolát-mofetil és takrolimusz-szintekeről számoltak be olyan szervátültetett betegeknél, akiket egyidejűleg szevelamer-hidrokloriddal kezellite k, klinikai következmények (graft kilökődés) nélkül. A kölcsönhatás lehetősége nem zárható kai, a kombináció alkalmazása alatt, illetve a megvonást követően mérlegelni kell a mikofenolát-mofetilt, a ciklosporin és a takrolimusz vérkoncentrációjának szoros monitorozását. a
z
D o
igoxin, warfarin, enalapril vagy metoprolol h Egészséges önkénteseken végzett interakciós avizsgálatok során a szevelamer-hidroklorid nem befolyásolta a digoxin, a warfarin, az enalabpril vagy a metoprolol biohasznosulását.
m
Protonpumpa-gátlók o A forgalomba hozatalt követő tapaslztalatok során nagyon ritkán emelkedett foszfát-szintekről számoltak be protonpumpa-gátlóakat szevelamer-hidrokloriddal együtt szedő betegeknél.
rg
Biohasznosulás fo A szevelamer-hidroklorri d nem szívódik fel és befolyásolhatja más gyógyszerek biohasznosulását is. Ha olyan gyógyszerekészítményt alkalmaznak, amelynél a biohasznosulás csökkenése klinikailag számottevő mértézkben befolyásolhatja a biztonságosságot és a hatásosságot, az adott készítményt
l s
egalább egy yórával a szevelamer-hidroklorid bevétele előtt, vagy azt követően legalább három óra elteltével kgell beadni, illetőleg az orvosnak fontolóra kell vennie a vérszintek ellenőrzését.
4.6 yTermékenység, terhesség és szoptatás
g
ATerhesség A szevelamer-hidroklorid biztonságosságát nem állapították meg terhes nők esetén. Állatkísérletekben nem találtak arra utaló bizonyítékot, hogy a szevelamer embrionális-magzati toxicitást okozna. A szevelamer-hidroklorid terhes nőknek csakis akkor adható, ha arra egyértelműen szükség van, és mind az anyára, mind a magzatra vonatkozóan alapos kockázat/előny analízist végeztek (lásd 5.3 pont). Szoptatás A szevelamer-hidroklorid l biztonságosságát nem állapították meg szoptató nők esetén. A szevelamerhidroklorid szoptató nőknek csakis akkor adható, ha arra egyértelműen szükség van, és mind az anyára, mind a csecsemőre vonatkozóan alapos kockázat/előny analízist végeztek (lásd 5.3 pont).
Termékenység A szevelamer emberi termékenységre kifejtett hatásáról nincsenek adatok. Az állatkísérletek azt mutatták, hogy a szevelamer nem befolyásolta a hím és a nőstény patkányok termékenységét a napi 13 g-os maximális klinikai vizsgálati dózis kétszeresének megfelelő humán ekvivalens adag mellett, a relatív testfelület összehasonlítása alapján.
4.7 A készítmény hatásai a gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges képességekre
A szevelamer nem, vagy csak elhanyagolható mértékben befolyásolja a gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges képességeket. t
n
4 ű
.8 Nemkívánatos hatások, mellékhatások z
s
A biztonságossági profil összefoglalása g A leggyakoribb (a betegek ≥ 5%-át érintő) mellékhatások mind az emésztőrendszeri betegséegek osztályába tartoztak. m
e
Mellékhatások táblázatos összefoglalása ly Párhuzamos, legfeljebb 54 héten át hemodialízissel kezelt 244 betegre, valamiént 12 héten át peritonealis dialízissel kezelt 97 betegre kiterjedő vizsgálatokat végeztek. Adz ezekben a vizsgálatokban (299 beteg), a nem kontrollált klinikai vizsgálatokban (38e4 beteg) észlelt és a forgalomba hozatalt követően spontán jelentett mellékhatásokat a résztg vevő betegektől származó
a n
datokat gyakoriságuk sorrendjében az alábbi táblázat közli. A jeleentett előfordulási gyakoriság a következő kategóriákba sorolható: nagyon gyakori (1/10), gylaik ori (1/100–<1/10), nem gyakori (1/1000-<1/100), ritka (1/10 000-<1/1000), nagyon ritka a(<1/10 000), nem ismert (a rendelkezésre álló adatokból nem állapítható meg). t
a
M z
edDRA Nagyon Gyakori Noem gyakori Nagyon ritka Nem ismert Szervrendszer gyakori h Immunrendszeri a Túlérzékenység* betegségek és b tünetek m Anyagcsere- és lo Acidosis, táplálkozási a emelkedett betegségek és g szérum tünetek r kloridszint
E o
mésztő- Hán yfinger, hasmenés, Hasi fájdalom, rendszeri hárnyás dyspepsia, intestinalis betegségek és e szélgörcs, obstructio,
t z
ünetek s felhasi ileus/subileus, y fájdalom, diverticulitis, g székrekedés bélperforatio A bőr éós a bőr Pruritus,
a y
lagtti szövet bőrkiütés b etegségei és Atünetei *forgalomba hozatalt követő tapasztalat Feltételezett mellékhatások bejelentése
A gyógyszer engedélyezését követően lényeges a feltételezett mellékhatások bejelentése, mert ez fontos eszköze annak, hogy a gyógyszer előny/kockázat profilját folyamatosan figyelemmel lehessen kísérni. Az egészségügyi szakembereket kérjük, hogy jelentsék be a feltételezett mellékhatásokat a hatóság részére az V. függelékben található elérhetőségek valamelyikén keresztül
4.9 Túladagolás
A szevelamer-hidrokloridot legfeljebb napi 14 grammos adagban, azaz tizenhét darab 800 mg-os kapszulának megfelelő mennyiségben adagoltak egészséges önkénteseknek nyolc napon keresztül nemkívánatos hatás megjelenése nélkül.
t
n
5 ű
. FARMAKOLÓGIAI TULAJDONSÁGOK z
s
5.1 Farmakodinámiás tulajdonságok g
e
Farmakoterápiás csoport: Hyperphosphataemia kezelése. ATC kód: V03AE02. m
e
A Tasermity szevelamert, egy fel nem szívódó foszfátot megkötő fém- és kalciumlymentes poli(allilamin klorid) polimert tartalmazó, kapszula. Többszörös kötésű aminokat tartalémaz, melyeket egy-egy szénatom választ el a polimer lánctól. Ezek az aminok a bélben részlegesen dprotonálódnak és ion- és hidrogénkötés révén kölcsönhatásba lépnek a foszfát molekulákkal. A szevelamer azáltal, hogy megköti a gastrointestinalis tractusban a foszfátot, csökkenti a szérumbgan a foszfát koncentrációját.
n
A e
klinikai vizsgálatok során a szevelamer hatékonynak bizonyluil t a haemodialízisben vagy peritonealis dialízisben részesülő betegek esetén a szérum foszfortartalmaának csökkentésére. A kizárólag kalcium alapú foszfátkötőket alkalmazó betegetkkel összehasonlítva a szevelamer csökkenti a hypercalcaemiás események incidenciáját Ezat feltehetőleg annak köszönheti, hogy maga a
k z
észítmény nem tartalmaz kalciumot. Az egy évig toartó követéses vizsgálat során a foszfátra és a kalciumra gyakorolt hatás mindvégig kimutatha tóh volt.
a
A szevelamer in vitro és in vivo állatkísérlebti modellekben kimutathatóan megköti az epesavakat. Az ioncserélő gyantákkal elért epesavmegkmötés közismert módszer a vér koleszterinszintjének a csökkentésére. Klinikai vizsgálatokboan az átlagos teljes- és LDL-koleszterinszint 15-31%-kal csökkent. Ez a hatást 2 hét elteltévell figyelték meg és a hosszú távú kezelés során fennmaradt. A
t a
rigliceridek, a HDL-koleszterign és az albumin szintje nem változott.
r
Haemodializált betegek kflionikai vizsgálataiban a szevelamer önmagában nem gyakorolt egyértelmű és
k
linikailag szignifikánrs hatást a szérum intakt parathyreoid hormonjára (iPTH). A peritonealis dialízisben részesülőe betegeken végzett 12-hetes vizsgálat során hasonló iPTH csökkenéseket figyeltek meg, mint a kalciuzm-acetát kezelésben részesülő betegeknél. Másodlagos hyperparathyreoidismusban
s s
zenvedő beteygek esetén a szevelamer-hidrokloridot többféle terápiát egyesítő megközelítés mellett kell hasznáglni, amely magában foglalhatja kalciumkiegészítők, 1,25 – dihidroxi- D3-vitamin vagy annak vaólamely analógjának adását is az iPTH csökkentésére.
y
E g
g y egyéves klinikai vizsgálat során kalcium-karbonáttal összehasonlítva a szevelamer-hidroklorid Anem befolyásolta károsan a csontátépülést vagy a mineralizációt.
5.2 Farmakokinetikai tulajdonságok
Egészséges önkénteseken végzett egyszeri dózisú farmakokinetikai vizsgálatok tanúsága szerint a szevelamer hidroklorid nem szívódik fel a gastrointestinalis tractusból. Veseelégtelenségben szenvedő betegeken nem végeztek farmakokinetikai vizsgálatokat (lásd 4.4. pont).
5.3 A preklinikai biztonságossági vizsgálatok eredményei
Patkányokon és kutyákon végzett preklinikai vizsgálatok szerint a szevelamer a maximális humán dózis 10-szeresének adásakor csökkentette a zsírban oldódó D-, E- és K-vitamin, valamint a fólsav felszívódását. Patkányokon végzett vizsgálatban a szevelamernek a humán dózishoz mért 15-30-szoros mennyiségben való adagolása esetén a szérum rézszintjének emelkedését mutatták ki. Ugyanezt nem igazolták kutyakísérletekkel vagy klinikai vizsgálatokkal. Jelenleg semmilyen carcinogenitási adatok nem állnak rendelkezésre. Ugyanakkor mind in vitro, mind in vivo vizsgálatok tanúsága szerint a szevelamer nem rendelkezik genotoxicus potenciállal. t
T n
ovábbmenve, a gyógyszer nem szívódik fel a gastrointestinalis tractusban. ű
z
Reprodukciós vizsgálatokban a szevelamerrel kapcsolatosan nem mutattak ki embrióelhalást, s foetotoxicitást vagy teratogenitást a vizsgált dózisok mellett (nyúlban legfeljebb 1 g/ttkg/nap, g patkányban legfeljebb 4,5 g/ttkg/nap). Skeletalis ossificatio hiányát figyelték meg egyes heleyeken olyan nőstény patkányok magzataiban, amelyek a maximális 200 mg/kg humán dózis 8 -m20-szorosának megfelelő szevelamert kaptak. Ezek a hatások ilyen magas adagok esetén feltehetőleeg másodlagosak a D- és/vagy K-vitamin hiányának következményei. ly
é
6. GYÓGYSZERÉSZETI JELLEMZŐK e
g
6 n
.1 Segédanyagok felsorolása e
li
Tablettamag: a Vízmentes kolloid szilícium-dioxid t
S a
ztearinsav z
o
Filmbevonat: h Hipromellóz (E464) a Diacetilezett monogliceridek b
m
Jelölőfesték: o
F l
ekete vas-oxid (E172) a Propilénglikol g Hipromellóz (E464) r
6
.2 Inkompatibilitársok
e
N z
em értelmezhestő.
y
6.3 Felhgasználhatósági időtartam
3 y
évg.
A6.4 Különleges tárolási előírások
Legfeljebb 25ºC-on tárolandó. A nedvességtől való védelem érdekében a tartályt tartsa jól lezárva.
6.5 Csomagolás típusa és kiszerelése
Polipropilén gyermekbiztonsági zárással és indukciós fóliaforrasztással lezárt nagysűrűségű HDPE tartály.
1 tartály 180 db filmtabletta
6.6 A megsemmisítésre vonatkozó különleges óvintézkedések
Bármilyen fel nem használt gyógyszer, illetve hulladékanyag megsemmisítését a gyógyszerekre vonatkozó előírások szerint kell végrehajtani.
7. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY JOGOSULTJA
Genzyme Europe B.V., Gooimeer 10, 1411 DD Naarden, Hollandia t
n
ű
8 z
. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY SZÁMA(I) s
g
EU/1/14/953/001 e
m
e
9. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY ELSŐ KIADÁSÁNAKl/y
MEGÚJÍTÁSÁNAK DÁTUMA é
A forgalomba hozatali engedély első kiadásának dátuma: 2015. február 2e6.
g
n
1 e
0. A SZÖVEG ELLENŐRZÉSÉNEK DÁTUMA li
a
A gyógyszerről részletes információ az Európai Gyógyszertügynökség internetes honlapján (http://www.ema.europa.eu/) található. a