Velphoro 500 mg rágótabletta alkalmazási előírás

Utolsó frissítés: 2026. 04. 06.

1. A GYÓGYSZER NEVE

Velphoro 500 mg rágótabletta

2. MINŐSÉGI ÉS MENNYISÉGI ÖSSZETÉTEL

Rágótablettánként 500 mg vasnak megfelelő szukroferri oxi-hidroxidot tartalmaz. Egy tablettában található szukroferri oxi-hidroxid (500 mg vasat tartalmazó) polinukleáris vas(III)-oxihidroxidból, 750 mg szacharózból és 700 mg keményítőből (burgonyakeményítőből és hidegenduzzadó kukoricakeményítőből) áll. A segédanyagok teljes listáját lásd a 6.1 pontban.

3. GYÓGYSZERFORMA

Rágótabletta. Barna, kerek tabletták, egyik oldalukon „PA500” dombornyomású jelöléssel. A tabletták átmérője 20 mm, vastagsága 6,5 mm.

4. KLINIKAI JELLEMZŐK

4.1 Terápiás javallatok

A Velphoro a szérumfoszforszint kontrollálására javallott olyan, krónikus vesebetegségben (CKD-ben) szenvedő felnőtt betegeknél, akik hemodialízis-kezelést (HD-t) vagy peritonealis dialízis-kezelést (PD-t) kapnak. A Velphoro a szérumfoszforszint kontrollálására javallott 4–5. stádiumú CKD-ben (meghatározása: glomerulusfiltrációs ráta < 30 ml/perc/1,73 m²) szenvedő vagy dializált CKD-vel élő, 2 éves vagy idősebb gyermekeknél és serdülőknél. A Velphoro-t kombinált terápia részeként kell alkalmazni a renalis csontbetegség kialakulásának megakadályozása érdekében, kalciumpótlás, 1,25-dihidroxi-D3-vitamin vagy valamely analógjának adása, vagy kalcimimetikumok alkalmazása mellett.

4.2 Adagolás és alkalmazás

Adagolás Kezdő dózis felnőtteknél és serdülőknél (≥ 12 éves kor) Az ajánlott kezdő adag napi 1500 mg vas (3 tabletta), amelyet a nap folyamán, az étkezések között elosztva kell bevenni. Dózisbeállítás és fenntartó kezelés felnőtteknél és serdülőknél (≥ 12 éves kor) A szérumfoszforszintet monitorozni kell, és a szukroferri oxi-hidroxid adagját napi 500 mg vas (1 tabletta) lépésekben kell emelni vagy csökkenteni, 2–4 hetenként módosítva az adagolást mindaddig, amíg elfogadható szérumfoszforszintet érnek el, amelyet ezt követően rendszeresen ellenőrizni kell. A klinikai gyakorlatban a kezelést folyamatosan, a szérumfoszforszint ellenőrzéséhez szükséges módon kell alkalmazni, bár a Velphoro-terápiára reagáló betegek az optimális szérumfoszforszintjüket általában a napi 1500–2000 mg-os vas-adag (3–4 tabletta) mellett érik el.

Ha egy vagy több adag kimarad, a következő étkezés során a gyógyszer normál adagjával kell folytatni a szedést. A maximálisan tolerálható napi dózis felnőtteknél és serdülőknél (≥ 12 éves kor) Az ajánlott maximális dózis 3000 mg vas (6 tabletta). Kezdő dózis, dózisbeállítás és fenntartó kezelés gyermekeknél és serdülőknél (2 és < 12 éves kor között) A Velphoro kapható 125 mg belsőleges por formájában tasakos kiszerelésében is, ami 2 és < 12 éves kor közötti gyermekeknél és serdülőknél alkalmazható. A választott gyógyszerforma a beteg életkorától, választásától, jellemzőitől és bevételi hajlandóságától függ. A gyógyszerformák közötti váltás esetén azonos javasolt dózist kell alkalmazni. A Velphoro 2 és < 12 éves kor közötti gyermekek és serdülők részére javasolt kiindulási dózisait és a dózistitrálást az 1. táblázat tartalmazza.

1. táblázat Javasolt kezdő dózisok és dózistitrálás a 2 és < 12 éves kor közötti gyermekeknél és

serdülőknél

Beteg életkora Dózis növelése vagy Maximális ajánlott

Napi kezdő dózis

(év) csökkentése napi dózis

125 mg 1250 mg ≥ 2 – < 6 500 mg vagy 250 mg

≥ 6 – < 9 750 mg 125, 250 vagy 375 mg 2500 mg

1000 mg 250 mg 3000 mg ≥ 9 – < 12 vagy 500 mg

A 2 és < 6 éves kor közötti betegeknek belsőleges port kell adni, mivel a rágótabletta gyógyszerforma nem megfelelő ebben a korcsoportban. A 6 és < 12 éves kor közötti betegeknél a Velphoro rágótabletta is felírható a Velphoro belsőleges por helyett vagy azzal kombinálva, amennyiben a napi adag 1000 mg vas (2 rágótabletta) vagy több. A szérumfoszforszintet monitorozni kell, és a szukroferri oxi-hidroxid adagját napi lépésekben kell emelni vagy csökkenteni, 2–4 hetenként módosítva az adagolást mindaddig, amíg elfogadható szérumfoszforszintet érnek el, amelyet ezt követően rendszeresen ellenőrizni kell. Gyermekek és serdülők (2 éves kor alatt) A Velphoro biztonságosságát és hatásosságát 2 évesnél fiatalabb gyermekeknél nem igazolták. Nincsenek rendelkezésre álló adatok. Vesekárosodás A Velphoro a szérumfoszforszint kontrollálására javallott olyan, CKD-ben szenvedő felnőtt betegeknél, akik HD-kezelést vagy PD-kezelést kapnak. A vesekárosodás korai szakaszaiban lévő betegek tekintetében nem állnak rendelkezésre klinikai adatok. Májkárosodás A súlyos májkárosodásban szenvedő betegeket kizárták a szukroferri oxi-hidroxiddal végzett klinikai vizsgálatokban való részvételből. Mindemellett a szukroferri oxi-hidroxiddal végzett klinikai vizsgálatok során nem észleltek májkárosodást vagy a májenzimértékek jelentős módosulását. A bővebb információkat lásd a 4.4 pontban. Idősek (legalább 65 éves betegek) A Velphoro-t több mint 248 idős (≥65 éves) betegnél alkalmazták a jóváhagyott adagolás szerint. A szukroferri oxi-hidroxiddal végzett klinikai vizsgálatokban a vizsgálati alanyok 29,7%-a legalább 65 éves, míg 8,7%-uk legalább 75 éves volt. A vizsgálatok során semmilyen, az idős betegekre

érvényes speciális dózist és alkalmazásra vonatkozó irányelvet nem alkalmaztak, és az adagolási rendekkel kapcsolatban nem jelentkezett jelentős aggodalomra okot adó esemény. Az alkalmazás módja Szájon át történő alkalmazásra. A Velphoro rágótabletta, melyet étkezéskor kell bevenni. Az étkezéssel bevitt foszfát felszívódásának maximalizálása érdekében a teljes napi adagot el kell osztani az egyes napi étkezések között. A betegeknek nem szükséges a megszokottnál több folyadékot inniuk, és be kell tartaniuk a számukra előírt diétát. A tablettákat szét kell rágni vagy össze kell törni, nem szabad a tablettákat egészben lenyelni.

4.3 Ellenjavallatok

  • A készítmény hatóanyagával vagy a 6.1 pontban felsorolt bármely segédanyagával szembeni

túlérzékenység.

  • Haemochromatosis és a vasfelhalmozódás bármely más rendellenessége.

4.4 Különleges figyelmeztetések és az alkalmazással kapcsolatos óvintézkedések

Hashártyagyulladás, gyomor- és májműködési zavarok, valamint gyomor-bélrendszeri műtét Azok a betegek, akiknek a közelmúltban (az elmúlt 3 hónapban) hashártyagyulladása, jelentős gyomor- vagy májműködési zavarai voltak, és akik jelentősebb gyomor-bélrendszeri műtéten estek át, nem vehettek részt a Velphoro-val végzett klinikai vizsgálatokban. Ezeknél a betegeknél a Velphoro-kezelés csak a haszon/kockázat arány gondos értékelését követően alkalmazható. Elszíneződött széklet A szukroferri oxi-hidroxid elszíneződött (fekete) székletet okozhat. Az elszíneződött (fekete) széklet vizuálisan elfedheti a gyomor-bélrendszeri vérzés jeleit (lásd 4.5 pont). A szacharózra és keményítőkre (szénhidrátokra) vonatkozó információk A Velphoro szacharózt tartalmaz. A ritkán előforduló örökletes fruktózintoleranciában, glükózgalaktóz malabszorpcióban vagy szacharáz-izomaltáz hiányban a készítmény nem szedhető. Fogkárosodást okozhat. A Velphoro burgonyakeményítőt és hidegenduzzadó kukoricakeményítőt tartalmaz. A diabeteses betegeknek figyelembe kell venniük, hogy egy Velphoro tabletta körülbelül 1,4 g szénhidrátnak (0,116 kenyéregységnek) felel meg.

4.5 Gyógyszerkölcsönhatások és egyéb interakciók

A Velphoro többnyire nem szívódik fel a gyomor-bélrendszerből. Bár a gyógyszerekkel való kölcsönhatás lehetősége kicsinek tűnik, az olyan gyógyszerekkel történő egyidejű kezelés esetén, amelyeknek a hatóanyaga alacsony terápiás indexű, a Velphoro vagy az egyidejűleg adott gyógyszer adagolásának kezdetekor vagy dózisának beállításakor figyelemmel kell kísérni a klinikai hatásokat és a mellékhatásokat, vagy az orvosnak fontolóra kell vennie a vérszintek mérését. Ha olyan gyógyszert alkalmaznak, amelyről már ismert, hogy kölcsönhatásba lép a vassal (mint például az alendronát és a doxiciklin), vagy amelynek esetében a lehetséges kölcsönhatás a szukroferri oxi-hidroxiddal csak in vitro vizsgálatokon alapul (mint például a levotiroxin), akkor azt legalább egy órával a Velphoro bevétele előtt, vagy azt követően legalább két órával kell beadni. In vitro és in vivo vizsgálatok arra utalnak, hogy a vadadusztát és a roxadusztát biohasznosulása csökkenhet, ha foszfátkötőkkel, például Velphoro-val együtt szedik. A Velphoro-val való lehetséges

kölcsönhatások minimalizálása érdekében a vadadusztátot és a roxadusztátot legalább egy órával a Velphoro bevétele előtt, vagy legalább két órával a Velphoro bevétele után kell bevenni. A következő hatóanyagokkal végzett in vitro vizsgálatok nem mutattak releváns kölcsönhatást: acetilszalicilsav, cefalexin, cinakalcet, ciprofloxacin, klopidogrel, enalapril, hidroklorotiazid, metformin, metoprolol, nifedipin, pioglitazon és kinidin. Interakciós vizsgálatokat csak egészséges önkénteseknél végeztek. Ezek során egészséges férfiakat és nőket vizsgáltak lozartán, furoszemid, digoxin, warfarin és omeprazol adagolásával. A Velphoro egyidejű adagolása nem befolyásolja ezeknek a gyógyszereknek a görbe alatti terület (AUC) mérésével meghatározott biohasznosulását. A klinikai vizsgálatok eredményei azt mutatják, hogy a szukroferri oxi-hidroxid nem befolyásolja a HMG-CoA-reduktáz inhibitorainak (pl. atorvasztatin és szimvasztatin) lipidszintcsökkentő hatását. A klinikai vizsgálatok során készült post hoc elemzésekből az is kiderült, hogy a Velphoro az orális D-vitamin-analógok iPTH-csökkentő hatását sem befolyásolja. A D-vitamin és az 1,25-dihidroxi-D-vitamin szintje nem változott. A Velphoro nem befolyásolja a széklet guajak-alapú (Haemoccult) vagy immunológiai alapú (iColo Rectal és Hexagon Obti) okkultvér-vizsgálatainak eredményét.

4.6 Termékenység, terhesség és szoptatás

Terhesség A szukroferri oxi-hidroxid humán terhesség során való alkalmazására vonatkozóan nincsenek klinikai adatok. Állatokon végzett reprodukciós és fejlődésre kifejtett toxicitási vizsgálatok nem mutattak ki a terhességre, az embrionális/magzati fejlődésre, a szülésre vagy a szülés utáni fejlődésre vonatkozó kockázatot (lásd 5.3 pont). A szukroferri oxi-hidroxid a haszon/kockázat arány gondos értékelését követően, terhes nőknek kizárólag akkor adható, ha az egyértelműen szükséges. Szoptatás A Velphoro szoptató nőknél való alkalmazására vonatkozóan nincsenek klinikai adatok. Mivel a vas felszívódása a készítményből minimális (lásd 5.2 pont), nem valószínű, hogy a szukroferri oxihidroxidból származó vas kiválasztódik az anyatejbe. A döntést arról, hogy a szoptatást vagy a szukroferri oxi-hidroxiddal történő kezelést folytatják, a szoptatásnak a gyermekre, valamint a terápiának az anyára gyakorolt kedvező hatásainak figyelembevételével kell meghozni. Termékenység A Velphoro emberi termékenységre gyakorolt hatásáról nincsenek adatok. Állatkísérletekben a szukroferri oxi-hidroxiddal történő kezelést követően nem mutattak ki a párzási teljesítményre, a termékenységre és az alom paramétereire gyakorolt káros hatást (lásd 5.3 pont).

4.7 A készítmény hatásai a gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges képességekre

A Velphoro nem, vagy csak elhanyagolható mértékben befolyásolja a gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges képességeket.

4.8 Nemkívánatos hatások, mellékhatások

A biztonságossági profil összefoglalása A Velphoro jelenlegi biztonságossági profilja összesen 778, hemodialízis-kezelésben és 57, peritonealis dialízis-kezelésben részesülő beteg vizsgálatán alapul, akik egy legfeljebb 55 hetes időtartamú kezelés során szukroferri oxi-hidroxidot kaptak. Ezekben a klinikai vizsgálatokban a betegek körülbelül 43%-a tapasztalt legalább egy mellékhatást a Velphoro-val történő kezelés során, és a mellékhatások 0,36%-át jelentették súlyosnak. A mellékhatások többsége, amelyekről a vizsgálatok során beszámoltak, emésztőrendszeri betegségek és tünetek voltak, közülük a leggyakrabban jelentett mellékhatás a hasmenés és az elszíneződött széklet (nagyon gyakori) volt. Ezeknek az emésztőrendszeri betegségeknek és tüneteknek a túlnyomó többsége a kezelés korai szakaszában lépett fel, és a folyamatos adagolás során idővel megszűnt. A Velphoro mellékhatásprofiljában nem figyeltek meg dózisfüggő trendeket. A mellékhatások táblázatos felsorolása A mellékhatásokat, amelyekről ezeknél a betegeknél (n = 835) a Velphoro napi 250–3000 mg vasadagot jelentő alkalmazása során beszámoltak, a 2. táblázat sorolja fel. A jelentési gyakoriság szerinti besorolás: nagyon gyakori (≥1/10), gyakori (≥1/100 – <1/10), illetve nem gyakori (≥1/1000 – <1/100).

2. táblázat Klinikai vizsgálatok során felismert mellékhatások

Szervrendszer Nagyon gyakori Gyakori Nem gyakori

Anyagcsere- és Hypercalcaemia táplálkozási betegségek Hypocalcaemia és tünetek

Idegrendszeri Fejfájás betegségek és tünetek

Légzőrendszeri, Nehézlégzés mellkasi és mediastinalis betegségek és tünetek

Emésztőrendszeri Hasmenés* Hányinger Haspuffadás betegségek és tünetek Faeces elszíneződött Székrekedés Gastritis Hányás Hasi diszkomfort Dyspepsia Dysphagia Hasi fájdalom Gastrooesophagealis Szélgörcs reflux betegség A fogak elszíneződése (GORD) A nyelv elszíneződése

A bőr és a bőr alatti Pruritus szövet betegségei és Bőrkiütés tünetei

Általános tünetek, az A készítmény íze Fáradtság alkalmazás helyén rendellenes fellépő reakciók

Kiemelt mellékhatások leírása *Hasmenés Hasmenés a klinikai vizsgálatok során a betegek 11,6%-ánál lépett fel. Az 55 hetes, hosszú távú vizsgálatok során ezeknek a hasmenésként jelentett mellékhatásoknak a többsége átmeneti volt, korán, a kezelés megkezdésekor jelentek meg, és a betegek 3,1%-ánál a kezelés abbahagyásához vezettek. Gyermekek és serdülők Általánosságban a Velphoro biztonságossági profilja a gyermekgyógyászati (2 – < 18 éves korú) betegeknél összemérhető volt a felnőtt betegekével. A leggyakrabban jelentett mellékhatások az alábbi emésztőrendszeri betegségek és tünetek voltak: hasmenés (nagyon gyakori, 16,7%), hányás (gyakori, 6,1%), gastritis (gyakori, 3,0%) és elszíneződött faeces (gyakori, 3,0%). Feltételezett mellékhatások bejelentése A gyógyszer engedélyezését követően lényeges a feltételezett mellékhatások bejelentése, mert ez fontos eszköze annak, hogy a gyógyszer előny/kockázat profilját folyamatosan figyelemmel lehessen kísérni. Az egészségügyi szakembereket kérjük, hogy jelentsék be a feltételezett mellékhatásokat a hatóság részére az V. függelékben található elérhetőségek valamelyikén keresztül.

4.9 Túladagolás

A Velphoro túladagolásának (pl. hypophosphataemia) bármely esetét a standard klinikai gyakorlatnak megfelelően kell kezelni.

5. FARMAKOLÓGIAI TULAJDONSÁGOK

5.1 Farmakodinámiás tulajdonságok

Farmakoterápiás csoport: Minden egyéb terápiás készítmény; hyperkalaemia és hyperphosphataemia gyógyszerei; ATC kód. V03AE05 Hatásmechanizmus A Velphoro polinukleáris vas(III)-oxi-hidroxidból (pn-FeOOH), szacharózból és keményítőkből álló szukroferri oxi-hidroxidot tartalmaz. Foszfátkötés jön létre a hidroxilcsoportok és/vagy a víz és a foszfátionok közötti ligandcsere révén, a gyomor-bélrendszer fiziológiás pH-tartományában. A szérumfoszforszintek az étkezéssel bevitt foszfát felszívódásának csökkenése következtében csökkennek. Klinikai hatásosság CKD-ben szenvedő, dialíziskezelésben részesülő betegeken végzett III. fázisú klinikai vizsgálat a Velphoro hatásosságát és biztonságosságát vizsgálta ebben a populációban. Ez egy nyílt, randomizált, aktív kontrollos (szevelamer-karbonát), párhuzamos csoportú, legfeljebb 55 hétig tartó vizsgálat volt. Hyperphosphataemiában szenvedő (≥1,94 mmol/l-es szérumfoszforszint) felnőtt betegeket szukroferri oxi-hidroxiddal kezeltek – a kezdő dózis napi 1000 mg vas volt, melyet egy 8 hetes dózisbeállítási időszak követett. A 12. héten megállapították, hogy a készítmény hatásossága nem kisebb a szevelamer-karbonát hatásosságánál. A vizsgálati alanyok a 12. héttől az 55. hétig folytatták a vizsgálati gyógyszer szedését. A 12. és a 24. hét közötti időszakban dózisbeállításokat engedélyeztek a készítmény tolerálhatóságának és hatásosságának értékelése céljából. A betegalcsoportoknak a

  1. héttől a 27. hétig tartó kezelése a szukroferri oxi-hidroxid fenntartó dózisával (napi 1000–3000 mg

vas) vagy a szukroferri oxi-hidroxid alacsony dózisával (napi 250 mg vas) a fenntartó dózis szuperioritását mutatta.

A 05A-vizsgálatban 1055, hemodialízis-kezelésben (N = 968) vagy peritonealis dialízis-kezelésben (N = 87) részesülő, a foszfátkötő 2–4 hetes kimosási periódusát követően ≥1,94 mmol/l-es szérumfoszforszinttel rendelkező beteget randomizáltak és kezeltek szukroferri oxi-hidroxiddal (a kezdő dózis napi 1000 mg vas volt (N = 707)) vagy aktív kontrollal (szevelamer-karbonát, N = 348), 24 hétig. A 24. hét végén 93 hemodialízis-kezelésben részesülő beteget, akiknek a szérumfoszforszintjét szukroferri oxi-hidroxiddal kontrollálták (<1,78 mmol/l) a vizsgálat első részében, újra randomizáltak a szukroferri oxi-hidroxid-kezelés további három hétig tartó folytatásához a 24. heti fenntartó dózisukkal (N = 44), vagy pedig egy hatástalan, napi 250 mg vasat tartalmazó, alacsony dózisú kontrollal (N = 49). A 05A-vizsgálat befejezését követően 658 beteget (597 hemodialízis-kezelésben és 61 peritonealis dialízis-kezelésben részesülő beteget) 28 hetes kiterjesztett vizsgálatban (05B-vizsgálat) kezeltek szukroferri oxi-hidroxiddal (N = 391) vagy szevelamer-karbonáttal (N = 267), eredeti randomizációjuknak megfelelően. Az átlagos szérumfoszforszintek értéke 2,5 mmol/l volt a vizsgálat kezdetekor, és 1,8 mmol/l a szukroferri oxi-hidroxiddal való kezelés 12. hetében (0,7 mmol/l-es csökkenés). A szevelamerkarbonáttal végzett kezelés során ezek az értékek a következők voltak: 2,4 mmol/l a vizsgálat kezdetekor, és 1,7 mmol/l a kezelés 12. hetében (0,7 mmol/l-es csökkenés). A szérumfoszforszint értékének csökkenése 55 héten túl is fenntartható volt. A szérumfoszforszintek és a kalcium-foszfor szorzat értékei az étkezéssel bevitt foszfát felszívódásának csökkenése következtében csökkentek. A válaszarány, amelyet a KDOQI („vesebetegség kimenetelének minőségi kezdeményezése”, Kidney Disease Outcomes Quality Initiative) által ajánlott tartományba eső szérumfoszforszintet elérő vizsgálati alanyok aránya alapján határoztak meg, a szukroferri oxi-hidroxidra vonatkozóan 45,3%, a szevelamer-karbonátra vonatkozóan pedig 59,1% volt a 12. héten, illetve a szukroferri oxi-hidroxidra 51,9%, a szevelamer-karbonátra pedig 55,2% volt az 52. héten. A Velphoro átlagos napi dózisa a kezelés 55. hetét követően 1650 mg vas, a szevelamer-karbonát átlagos napi dózisa pedig 6960 mg volt. Forgalomba hozatalt követő adatok Elvégeztek egy előre tervezett, beavatkozással nem járó, forgalomba hozatalt követő biztonságossági vizsgálatot (VERIFIE), amely során kiértékelték a Velphoro rövid és hosszú távú (legfeljebb 36 hónapos) biztonságosságát és hatékonyságát olyan felnőtt betegek esetén, akik hemodialízisben (N = 1198) vagy peritonealis dialízisben (N = 160) részesültek, és akiket a rutin klinikai gyakorlat részeként 12‑36 hónapig követtek (biztonságossági elemzési csoport, N = 1365). A vizsgálat ideje alatt ezen betegek 45%-át (N = 618) kezelték a Velphoro-n kívül egyéb foszfátkötő készítménnyel (készítményekkel) is. A biztonságossági elemzési csoportban a leggyakoribb mellékhatások a hasmenés és az elszíneződött széklet voltak; hasmenést a betegek 14%-a (N = 194), elszíneződött székletet 9%-a (N = 128) jelentett. A hasmenés előfordulási gyakorisága az első héten volt a legmagasabb, és a kezelés időtartama alatt csökkent. A hasmenés intenzitása a legtöbb beteg esetén enyhe vagy közepes volt, és többségük esetén 2 héten belül elmúlt. A széklet elszíneződése (feketére) szájon át alkalmazandó, vasalapú vegyületek esetén várható, és vizuálisan elfedheti a gyomor-bélrendszeri vérzést. A 40 dokumentált, egyidejű gyomor-bélrendszeri vérzéses esemény közül 4 esetén jelentették, hogy a Velphoro-kezeléssel összefüggő székletelszíneződés jelentéktelen mértékben késleltette a gyomor-bélrendszeri vérzés diagnosztizálását, anélkül, hogy ez befolyásolta volna a betegek egészségét. A fennmaradó esetekben nem jelentették a gyomor-bélrendszeri vérzés késleltetett diagnosztizálását.

A vizsgálat eredményei alapján a Velphoro valós körülmények (ideértve, hogy a betegek 45%-a más foszfátkötő készítményeket is alkalmazott egyidejűleg) közötti hatékonysága összhangban van a III. fázisú klinikai vizsgálatban megfigyelttel. Gyermekek és serdülők Egy nyílt klinikai vizsgálatban tanulmányozták a Velphoro hatásosságát és biztonságosságát 2 éves és idősebb, CKD-ben és hyperphosphataemiában (4–5. stádiumú CKD [meghatározása: glomerulusfiltrációs ráta < 30 ml/perc/1,73 m²], vagy dializált CKD) szenvedő gyermekgyógyászati betegeknél. 85 alanyt randomizáltak a Velphoro (N = 66) vagy az aktív kontroll kalcium-acetát karba (N = 19) 10 hét dózistitrálásra (1. szakasz), amit 24 hét biztonsági kiterjesztés követett (2. szakasz). A legtöbb beteg ≥ 12 éves volt (66%). A betegek 80%-a CKD-ben szenvedő, dializált beteg volt (67% hemodialízist és 13% peritoneális dialízist kapó) és 20%-a CKD-ben szenvedő, dialízist nem kapó beteg volt. A Velphoro-csoportban (N = 65), a szérumfoszforszint csökkenésében, a kiindulástól az 1. szakasz végére kialakult kis mértékű különbség −0,120 (0,081) mmol/l (95%-os konfidenciaintervallum [CI]: -0,282, 0,043) volt, ami statisztikailag nem szignifikáns. Ezt a tényleges adatokkal végzett kevert modelles számításokból kapták, amelyek a kiinduláskor 2,08 mmol/l értéket és az 1. szakasz végén 1,91 mmol/l értéket mutattak (csökkenés: 0,17 mmol/l). Ez a hatás fennmaradt a 2. szakaszban is, noha az átlagos hatásban, az idő függvényében némi ingadozást észleltek (0,099 (0,198) mmol/l (95%-os CI: -0,306, 0,504)). A normál tartományban lévő szérumfoszforszintű alanyok aránya a kiinduláskori 37%-ról az

  1. szakasz végére 61%-ra nőtt, majd a 2. szakasz végére 58% lett, ami a szukroferri oxi-hidroxid tartós

foszforcsökkentő hatását mutatja. Azon alanyok között, akiknél a szérumfoszforszint az életkori normál tartomány felett volt (N = 40), a szérumfoszforszint statisztikailag szignifikáns csökkenése volt látható a kiindulástól az 1. szakasz végére, a legkisebb négyzetek átlagának (standard hiba) változása −0,87 (0,30) mg/dl (95%-os CI: -1,47, -0,27; p = 0,006) volt. A Velphoro biztonságossági profilja a gyermekgyógyászati betegeknél általánosságban összemérhető volt a felnőtt betegeknél korábban megfigyelttel.

5.2 Farmakokinetikai tulajdonságok

A Velphoro a foszfátnak a gyomor-bélrendszerben való megkötése útján hat, így a szérumkoncentráció nem játszik fontos szerepet hatásosságában. A Velphoro oldhatatlansága és bomlási jellemzői miatt nem végezhetők olyan klasszikus farmakokinetikai vizsgálatok, mint pl. a megoszlási térfogat, a görbe alatti terület, átlagos tartózkodási idő stb. meghatározása. Két I. fázisú vizsgálatból megállapították, hogy a vastúlterhelés kockázata minimális, és egészséges önkénteseknél nem voltak megfigyelhetők dózisfüggő hatások. Felszívódás A Velphoro aktív összetevője, a pn-FeOOH gyakorlatilag oldhatatlan, és így nem szívódik fel. Bomlásterméke, mely valamely mononukleáris vas, azonban felszabadulhat a pn-FeOOH felületéről, és felszívódhat. Az abszolút abszorpciós vizsgálatokat embernél nem végezték el. Nem klinikai vizsgálatok során számos fajnál (patkány és kutya) kimutatták, hogy a szisztémás felszívódás nagyon alacsony (az alkalmazott dózis ≤1%-a). 16 CKD-ben szenvedő (8 pre-dialízisben és 8 hemodialízisben részesülő) betegnél és 8 alacsony vasraktárakkal rendelkező (szérumferritin <100 mikrogramm/l) egészséges önkéntesnél vizsgálták a vasfelvételt a Velphoro (napi 2000 mg vas) radioaktív jelzéssel ellátott hatóanyagából. Egészséges alanyok esetében a radioaktív jelzéssel ellátott vas átlagos felvételét a vérben 0,43%-ra (0,16-1,25%-os

tartomány) becsülték a 21. napon, pre-dialízisben részesülő betegek esetében 0,06%-ra (0,008-0,44%-os tartomány), hemodialízisben részesülő betegek esetében 0,02%-ra (0-0,04%-os tartomány). A radioaktív jelzéssel ellátott vas szintje a vérben nagyon alacsony volt, és az erythrocytákra korlátozódott. Eloszlás Az eloszlási vizsgálatokat embernél nem végezték el. Nem klinikai vizsgálatok során számos fajnál (patkány és kutya) kimutatták, hogy a pn-FeOOH a plazmából a májba, a lépbe és a csontvelőbe jut, és a vörösvértestekbe beépülve hasznosul. A betegeknél az abszorbeált vas várhatóan szintén eloszlik a célszervekben, azaz a plazmából a májba, a lépbe és a csontvelőbe jut, és a vörösvértestekbe beépülve hasznosul. Biotranszformáció A Velphoro aktív összetevője, a pn-FeOOH nem metabolizálódik. A Velphoro bomlásterméke azonban, amely valamely mononukleáris vas, felszabadulhat a polinukleáris vas(III)-oxi-hidroxid felületéről, és felszívódhat. Klinikai vizsgálatok során kimutatták, hogy a szisztémás vasfelszívódás a Velphoro-ból alacsony. Az in vitro eredmények arra utalnak, hogy a gyógyszer hatóanyagának szacharóz összetevője az emésztés során glükózzá és fruktózzá, valamint keményítő összetevője maltózzá és glükózzá alakul át. Ezek a vegyületek fel tudnak szívódni a vérből. Elimináció 59 Patkányokon és kutyákon végzett vizsgálatok során a Velphoro Fe-jelzett hatóanyagának oralis bevitelét követően a vizeletben nem, de a székletben találtak radioaktív jelzéssel ellátott vasat.

5.3 A preklinikai biztonságossági vizsgálatok eredményei

A hagyományos – farmakológiai biztonságossági, ismételt adagolású dózistoxicitási és genotoxicitási – vizsgálatokból származó nem klinikai jellegű adatok azt igazolták, hogy a készítmény alkalmazásakor humán vonatkozásban különleges kockázat nem várható. A nyulakon végzett embrionális/magzati fejlődés-toxicitási vizsgálatok során tapasztalt változások (csontvázeltérések és elégtelen csontképződés) a fokozott farmakológiai hatással voltak összefüggésben, és a betegekre nézve valószínűleg nincs jelentőségük. Más, reprodukcióra kifejtett toxicitási vizsgálatok során nem mutattak ki mellékhatást. Egereken és patkányokon karcinogenitási vizsgálatokat végeztek. Egereken nem figyeltek meg karcinogenitásra utaló egyértelmű jelet. Két évi kezelés után nyálkahártya-hyperplasiát figyeltek meg diverticulumok kialakulásával, illetve cisztaképződéssel, az egerek vastag- és vakbelében, de ez fajspecifikus hatásnak tekinthető: patkányoknál és kutyáknál hosszú távú vizsgálatok során nem észleltek diverticulumokat/cisztákat. Patkányoknál a szukroferri oxi-hidroxid legmagasabb adagját kapó hím egyedek pajzsmirigyében a jóindulatú C-sejtes adenoma előfordulásának enyhe növekedését észlelték. A legvalószínűbbnek azt tartják, hogy ez a készítmény farmakológiai hatására adott adaptív válasz, és klinikailag nem releváns.

6. GYÓGYSZERÉSZETI JELLEMZŐK

6.1 Segédanyagok felsorolása

Erdeigyümölcs-aroma Neoheszperidin-dihidrokalkon Magnézium-sztearát Vízmentes kolloid szilícium-dioxid

6.2 Inkompatibilitások

Nem értelmezhető.

6.3 Felhasználhatósági időtartam

3 év Felhasználhatósági időtartam a tartály első felbontását követően: 90 nap

6.4 Különleges tárolási előírások

A nedvességtől való védelem érdekében az eredeti csomagolásban tárolandó.

6.5 Csomagolás típusa és kiszerelése

Molekulaszűrő nedvességmegkötő betétet és vattát tartalmazó, gyermekbiztos polipropilén zárókupakkal és zárófóliával ellátott, nagy sűrűségű polietilén (HDPE) tartály. 30 db vagy 90 db rágótablettát tartalmazó kiszerelés. Gyermekbiztos, alumínium/alumínium, adagonként perforált buborékcsomagolás, minden buborékcsomagolásban 6 db rágótablettával. 30 × 1 darabos kiszerelés vagy 90 db rágótablettát tartalmazó gyűjtőcsomagolás (3 db 30 × 1 db rágótablettás csomag). Nem feltétlenül mindegyik kiszerelés kerül kereskedelmi forgalomba.

6.6 A megsemmisítésre vonatkozó különleges óvintézkedések

Bármilyen fel nem használt gyógyszer, illetve hulladékanyag megsemmisítését a gyógyszerekre vonatkozó előírások szerint kell végrehajtani.

7. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY JOGOSULTJA

Vifor Fresenius Medical Care Renal Pharma France 100–101 Terrasse Boieldieu Tour Franklin La Défense 8 92042 Paris la Défense Cedex Franciaország

8. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY SZÁMA(I)

EU/1/14/943/001 EU/1/14/943/002 EU/1/14/943/003 EU/1/14/943/004

9. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY ELSŐ

KIADÁSÁNAK/MEGÚJÍTÁSÁNAK DÁTUMA

A forgalomba hozatali engedély első kiadásának dátuma: 2014. augusztus 26. A forgalomba hozatali engedély legutóbbi megújításának dátuma: 2019. március 25.

10. A SZÖVEG ELLENŐRZÉSÉNEK DÁTUMA

A gyógyszerről részletes információ az Európai Gyógyszerügynökség internetes honlapján (https://www.ema.europa.eu) található.

1. A GYÓGYSZER NEVE

Velphoro 125 mg belsőleges por tasakban

2. MINŐSÉGI ÉS MENNYISÉGI ÖSSZETÉTEL

125 mg vasnak megfelelő szukroferri oxi-hidroxidot tartalmaz tasakonként. Az egy tasaknyi belsőleges porban található szukroferri oxi-hidroxid (125 mg vasat tartalmazó) polinukleáris vas(III)oxihidroxidból, 187 mg szacharózból és 175 mg keményítőből (burgonyakeményítőből és hidegenduzzadó kukoricakeményítőből) áll. A segédanyagok teljes listáját lásd a 6.1 pontban.

3. GYÓGYSZERFORMA

Belsőleges por tasakban. A belsőleges por pirosasbarna színű.

4. KLINIKAI JELLEMZŐK

4.1 Terápiás javallatok

A Velphoro a szérumfoszforszint kontrollálására javallott olyan, krónikus vesebetegségben (CKD-ben) szenvedő felnőtt betegeknél, akik hemodialízis-kezelést (HD-t) vagy peritonealis dialízis-kezelést (PD-t) kapnak. A Velphoro a szérumfoszforszint kontrollálására javallott 4–5. stádiumú CKD-ben (meghatározása: glomerulusfiltrációs ráta < 30 ml/perc/1,73 m²) szenvedő vagy dializált CKD-vel élő, 2 éves vagy idősebb gyermekeknél és serdülőknél. A Velphoro-t kombinált terápia részeként kell alkalmazni a renalis csontbetegség kialakulásának megakadályozása érdekében, kalciumpótlás, 1,25-dihidroxi-D3-vitamin vagy valamely analógjának adása, vagy kalcimimetikumok alkalmazása mellett.

4.2 Adagolás és alkalmazás

Adagolás Kezdő dózis, dózistitrálás és fenntartó dózis a 2 és < 12 éves kor közötti gyermekeknél és serdülőknél Az ajánlott kezdőadagok leírása gyermekgyógyászati betegek különböző korcsoportjainál az

  1. táblázatban található.

1. táblázat Javasolt kezdődózisok és dózistitrálás a 2 és < 12 éves kor közötti gyermekeknél és

serdülőknél

Beteg életkora Dózis növelése vagy Maximális ajánlott

Napi kezdődózis

(év) csökkentése napi dózis

125 mg 1250 mg ≥ 2 – < 6 500 mg vagy 250 mg

≥ 6 – < 9 750 mg 125, 250 vagy 375 mg 2500 mg

250 mg 3000 mg ≥ 9 – < 12 1000 mg vagy 500 mg

A szérumfoszforszintet monitorozni kell, és a szukroferri oxi-hidroxid adagját kéthetente egyszer növelni vagy csökkenteni kell, a napi dózis 1. táblázatban feltüntetett módosításával, amíg elfogadható szérumfoszforszintet érnek el, amelyet ezt követően rendszeresen ellenőrizni kell. A 6 és < 12 éves kor közötti betegeknél a Velphoro rágótabletta is felírható a Velphoro belsőleges por helyett vagy azzal kombinálva, amennyiben a napi adag 1000 mg vas (2 rágótabletta) vagy több. Ha egy vagy több adag kimarad, a következő étkezés során a gyógyszer normál adagjával kell folytatni a szedést. További elérhető gyógyszerformák és hatáserősségek A Velphoro kapható rágótabletta (500 mg vas) formájában, ami felnőtteknél, valamint 6 éves vagy idősebb gyermekeknél és serdülőknél alkalmazható. A választott gyógyszerforma a beteg életkorától, választásától, jellemzőitől és bevételi hajlandóságától függ. A gyógyszerformák közötti váltás esetén azonos javasolt dózist kell alkalmazni. A Velphoro belsőleges port nem vizsgálták felnőtteknél. A 2 és < 6 éves kor közötti betegeknek belsőleges port kell adni, mivel a rágótabletta gyógyszerforma nem megfelelő ebben a korcsoportban. Gyermekek és serdülők (2 éves kor alatt) A Velphoro biztonságosságát és hatásosságát 2 évesnél fiatalabb gyermekeknél nem igazolták. Nincsenek rendelkezésre álló adatok. Vesekárosodás A Velphoro a szérumfoszforszint kontrollálására javallott olyan, CKD-ben szenvedő felnőtt betegeknél, akik HD-kezelést vagy PD-kezelést kapnak. A vesekárosodás korai szakaszaiban lévő betegek tekintetében nem állnak rendelkezésre klinikai adatok. Májkárosodás A súlyos májkárosodásban szenvedő betegeket kizárták a szukroferri oxi-hidroxiddal végzett klinikai vizsgálatokban való részvételből. Mindemellett a szukroferri oxi-hidroxiddal végzett klinikai vizsgálatok során nem észleltek májkárosodást vagy a májenzimértékek jelentős módosulását. A bővebb információkat lásd a 4.4 pontban. Az alkalmazás módja Szájon át történő alkalmazásra. Az étkezéssel bevitt foszfát felszívódásának maximalizálása érdekében a teljes napi adagot (a tasakok összes számát) az egyes napi főétkezésekre elosztva kell bevenni, azaz a legmagasabb foszfáttartalmú étkezések alkalmával. Ha a tasakok összes száma nem osztható el egyenlően a főétkezések között, akkor a fennmaradó adagokat egy vagy két főétkezésnél kell bevenni. A Velphoro teljes napi adagja beadásának optimális módját az egyes betegek esetében a saját étkezési szokásaik szerint kell meghatározni.

Az alkalmazás előtt a Velphoro belsőleges port össze kell keverni egy kis mennyiségű pépes étellel (például almaszósszal) vagy nem szénsavas üdítővel vagy vízzel, és étkezéskor kell bevenni. A belsőleges por minden tasakja legalább 5 ml folyadékot igényel a szuszpenzió elkészítéséhez, pl. 2 tasakot legalább 10 ml folyadékkal kell szuszpendálni. A folyadék mennyisége növelhető, ha az összhangban marad az adott beteg dietetikai utasításaiban meghatározott napi folyadékbevitellel. A betegnek a Velphoro belsőleges port a szuszpendálás után 30 percen belül el kell fogyasztania. A Velphoro belsőleges por nem melegíthető (pl. mikrohullámú sütőben), és nem adható melegített ételhez vagy italhoz. A keveréket erősen keverni kell, mivel a por nem oldódik fel teljesen, hanem pirosasbarna színű szuszpenzióban marad. Ha szükséges, a szuszpenzió újraszuszpendálható közvetlenül az elfogyasztás előtt. A Velphoro belsőleges por felírt adagja – melyet a fent leírt módon, vízben szuszpendálva elkészítettek – enterális táplálással, > 6 FR méretű (French-katéterskála) táplálócsövön keresztül is beadható. Kövesse a táplálócső gyártójának utasításait a gyógyszer beadásához. A megfelelő dózis biztosításához a belsőleges szuszpenzió beadása után az enterális táplálócsövet át kell mosni vízzel. További részleteket lásd 6.6 pont.

4.3 Ellenjavallatok

  • A készítmény hatóanyagával vagy a 6.1 pontban felsorolt bármely segédanyagával szembeni

túlérzékenység.

  • Haemochromatosis és a vasfelhalmozódás bármely más rendellenessége.

4.4 Különleges figyelmeztetések és az alkalmazással kapcsolatos óvintézkedések

Hashártyagyulladás, gyomor- és májműködési zavarok, valamint gyomor-bélrendszeri műtét Azok a betegek, akiknek a közelmúltban (az elmúlt 3 hónapban) hashártyagyulladása, jelentős gyomor- vagy májműködési zavarai voltak, és akik jelentősebb gyomor-bélrendszeri műtéten estek át, nem vehettek részt a Velphoro-val végzett klinikai vizsgálatokban. Ezeknél a betegeknél a Velphoro-kezelés csak a haszon/kockázat arány gondos értékelését követően alkalmazható. Elszíneződött széklet A szukroferri oxi-hidroxid elszíneződött (fekete) székletet okozhat. Az elszíneződött (fekete) széklet vizuálisan elfedheti a gyomor-bélrendszeri vérzés jeleit (lásd 4.5 pont). A szacharózra és keményítőkre (szénhidrátokra) vonatkozó információk A Velphoro szacharózt tartalmaz. A ritkán előforduló örökletes fruktózintoleranciában, glükózgalaktóz malabszorpcióban vagy szacharáz-izomaltáz hiányban a készítmény nem szedhető. Fogkárosodást okozhat. A Velphoro burgonyakeményítőt és hidegen duzzadó kukoricakeményítőt tartalmaz. A diabeteses betegeknek figyelembe kell venniük, hogy egy tasak Velphoro belsőleges por körülbelül 0,7 g szénhidrátnak (0,056 kenyéregységnek) felel meg.

4.5 Gyógyszerkölcsönhatások és egyéb interakciók

A Velphoro többnyire nem szívódik fel a gyomor-bélrendszerből. Bár a gyógyszerekkel való kölcsönhatás lehetősége kicsinek tűnik, az olyan gyógyszerekkel történő egyidejű kezelés esetén, amelyeknek a hatóanyaga alacsony terápiás indexű, a Velphoro vagy az egyidejűleg adott gyógyszer adagolásának kezdetekor vagy dózisának beállításakor figyelemmel kell kísérni a klinikai hatásokat és a mellékhatásokat, vagy az orvosnak fontolóra kell vennie a vérszintek mérését. Ha olyan gyógyszert alkalmaznak, amelyről már ismert, hogy kölcsönhatásba lép a vassal (mint például az alendronát és a doxiciklin), vagy amelynek esetében a lehetséges kölcsönhatás a szukroferri oxi-hidroxiddal csak

in vitro vizsgálatokon alapul (mint például a levotiroxin), akkor azt legalább egy órával a Velphoro bevétele előtt, vagy azt követően legalább két órával kell beadni. In vitro és in vivo vizsgálatok arra utalnak, hogy a vadadusztát és a roxadusztát biohasznosulása csökkenhet, ha foszfátkötőkkel, például Velphoro-val együtt szedik. A Velphoro-val való lehetséges kölcsönhatások minimalizálása érdekében a vadadusztátot és a roxadusztátot legalább egy órával a Velphoro bevétele előtt, vagy legalább két órával a Velphoro bevétele után kell bevenni. A következő hatóanyagokkal végzett in vitro vizsgálatok nem mutattak releváns kölcsönhatást: acetilszalicilsav, cefalexin, cinakalcet, ciprofloxacin, klopidogrel, enalapril, hidroklorotiazid, metformin, metoprolol, nifedipin, pioglitazon és kinidin. Interakciós vizsgálatokat csak egészséges önkénteseknél végeztek. Ezek során egészséges férfiakat és nőket vizsgáltak lozartán, furoszemid, digoxin, warfarin és omeprazol adagolásával. A Velphoro egyidejű adagolása nem befolyásolja ezeknek a gyógyszereknek a görbe alatti terület (AUC) mérésével meghatározott biohasznosulását. A klinikai vizsgálatok eredményei azt mutatják, hogy a szukroferri oxi-hidroxid nem befolyásolja a HMG-CoA-reduktáz inhibitorainak (pl. atorvasztatin és szimvasztatin) lipidszintcsökkentő hatását. A klinikai vizsgálatok során készült post hoc elemzésekből az is kiderült, hogy a Velphoro az orális D-vitamin-analógok iPTH-csökkentő hatását sem befolyásolja. A D-vitamin és az 1,25-dihidroxi-D-vitamin szintje nem változott. A Velphoro nem befolyásolja a széklet guajak-alapú (Haemoccult) vagy immunológiai alapú (iColo Rectal és Hexagon Obti) okkultvér-vizsgálatainak eredményét.

4.6 Termékenység, terhesség és szoptatás

Terhesség A szukroferri oxi-hidroxid humán terhesség során való alkalmazására vonatkozóan nincsenek klinikai adatok. Állatokon végzett reprodukciós és fejlődésre kifejtett toxicitási vizsgálatok nem mutattak ki a terhességre, az embrionális/magzati fejlődésre, a szülésre vagy a szülés utáni fejlődésre vonatkozó kockázatot (lásd 5.3 pont). A szukroferri oxi-hidroxid a haszon/kockázat arány gondos értékelését követően, terhes nőknek kizárólag akkor adható, ha az egyértelműen szükséges. Szoptatás A Velphoro szoptató nőknél való alkalmazására vonatkozóan nincsenek klinikai adatok. Mivel a vas felszívódása a készítményből minimális (lásd 5.2 pont), nem valószínű, hogy a szukroferri oxihidroxidból származó vas kiválasztódik az anyatejbe. A döntést arról, hogy a szoptatást vagy a szukroferri oxi-hidroxiddal történő kezelést folytatják, a szoptatásnak a gyermekre, valamint a terápiának az anyára gyakorolt kedvező hatásainak figyelembevételével kell meghozni. Termékenység A Velphoro emberi termékenységre gyakorolt hatásáról nincsenek adatok. Állatkísérletekben a szukroferri oxi-hidroxiddal történő kezelést követően nem mutattak ki a párzási teljesítményre, a termékenységre és az alom paramétereire gyakorolt káros hatást (lásd 5.3 pont).

4.7 A készítmény hatásai a gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges képességekre

A Velphoro nem, vagy csak elhanyagolható mértékben befolyásolja a gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges képességeket.

4.8 Nemkívánatos hatások, mellékhatások

A biztonságossági profil összefoglalása A Velphoro jelenlegi biztonságossági profilja összesen 778, hemodialízis-kezelésben és 57, peritonealis dialízis-kezelésben részesülő beteg vizsgálatán alapul, akik egy legfeljebb 55 hetes időtartamú kezelés során szukroferri oxi-hidroxidot kaptak. Ezekben a klinikai vizsgálatokban a betegek körülbelül 43%-a tapasztalt legalább egy mellékhatást a Velphoro-val történő kezelés során, és a mellékhatások 0,36%-át jelentették súlyosnak. A mellékhatások többsége, amelyekről a vizsgálatok során beszámoltak, emésztőrendszeri betegségek és tünetek voltak, közülük a leggyakrabban jelentett mellékhatás a hasmenés és az elszíneződött széklet (nagyon gyakori) volt. Ezeknek az emésztőrendszeri betegségeknek és tüneteknek a túlnyomó többsége a kezelés korai szakaszában lépett fel, és a folyamatos adagolás során idővel megszűnt. A Velphoro mellékhatásprofiljában nem figyeltek meg dózisfüggő trendeket. A mellékhatások táblázatos felsorolása A mellékhatásokat, amelyekről ezeknél a betegeknél (n = 835) a Velphoro napi 250–3000 mg vasadagot jelentő alkalmazása során beszámoltak, a 2. táblázat sorolja fel. A jelentési gyakoriság szerinti besorolás: nagyon gyakori (≥1/10), gyakori (≥1/100 – <1/10), illetve nem gyakori (≥1/1000 – <1/100).

2. táblázat Klinikai vizsgálatok során felismert mellékhatások

Szervrendszer Nagyon gyakori Gyakori Nem gyakori

Anyagcsere- és Hypercalcaemia táplálkozási betegségek Hypocalcaemia és tünetek

Idegrendszeri Fejfájás betegségek és tünetek

Légzőrendszeri, Nehézlégzés mellkasi és mediastinalis betegségek és tünetek

Emésztőrendszeri Hasmenés* Hányinger Haspuffadás betegségek és tünetek Faeces elszíneződött Székrekedés Gastritis Hányás Hasi diszkomfort Dyspepsia Dysphagia Hasi fájdalom Gastrooesophagealis Szélgörcs reflux betegség A fogak elszíneződése (GORD) A nyelv elszíneződése

A bőr és a bőr alatti Pruritus szövet betegségei és Bőrkiütés tünetei

Általános tünetek, az A készítmény íze Fáradtság alkalmazás helyén rendellenes fellépő reakciók

Kiemelt mellékhatások leírása *Hasmenés Hasmenés a klinikai vizsgálatok során a betegek 11,6%-ánál lépett fel. Az 55 hetes, hosszú távú vizsgálatok során ezeknek a hasmenésként jelentett mellékhatásoknak a többsége átmeneti volt, korán, a kezelés megkezdésekor jelentek meg, és a betegek 3,1%-ánál a kezelés abbahagyásához vezettek. Gyermekek és serdülők Általánosságban a Velphoro biztonságossági profilja a gyermekgyógyászati (2 – < 18 éves korú) betegeknél összemérhető volt a felnőtt betegekével. A leggyakrabban jelentett mellékhatások az emésztőrendszeri betegségek és tünetek voltak: hasmenés (nagyon gyakori, 16,7%), hányás (gyakori, 6,1%), gastritis (gyakori, 3,0%) és elszíneződött faeces (gyakori, 3,0%). Feltételezett mellékhatások bejelentése A gyógyszer engedélyezését követően lényeges a feltételezett mellékhatások bejelentése, mert ez fontos eszköze annak, hogy a gyógyszer előny/kockázat profilját folyamatosan figyelemmel lehessen kísérni. Az egészségügyi szakembereket kérjük, hogy jelentsék be a feltételezett mellékhatásokat a hatóság részére az V. függelékben található elérhetőségek valamelyikén keresztül.

4.9 Túladagolás

A Velphoro túladagolásának (pl. hypophosphataemia) bármely esetét a standard klinikai gyakorlatnak megfelelően kell kezelni.

5. FARMAKOLÓGIAI TULAJDONSÁGOK

5.1 Farmakodinámiás tulajdonságok

Farmakoterápiás csoport: Minden egyéb terápiás készítmény; hyperkalaemia és hyperphosphataemia gyógyszerei; ATC kód. V03AE05 Hatásmechanizmus A Velphoro polinukleáris vas(III)-oxi-hidroxidból (pn-FeOOH), szacharózból és keményítőkből álló szukroferri oxi-hidroxidot tartalmaz. Foszfátkötés jön létre a hidroxilcsoportok és/vagy a víz és a foszfátionok közötti ligandcsere révén, a gyomor-bélrendszer fiziológiás pH-tartományában. A szérumfoszforszintek az étkezéssel bevitt foszfát felszívódásának csökkenése következtében csökkennek. Klinikai hatásosság CKD-ben szenvedő, dialíziskezelésben részesülő betegeken végzett III. fázisú klinikai vizsgálat a Velphoro hatásosságát és biztonságosságát vizsgálta ebben a populációban. Ez egy nyílt, randomizált, aktív kontrollos (szevelamer-karbonát), párhuzamos csoportú, legfeljebb 55 hétig tartó vizsgálat volt. Hyperphosphataemiában szenvedő (≥1,94 mmol/l-es szérumfoszforszint) felnőtt betegeket szukroferri oxi-hidroxiddal kezeltek – a kezdő dózis napi 1000 mg vas volt, melyet egy 8 hetes dózisbeállítási időszak követett. A 12. héten megállapították, hogy a készítmény hatásossága nem kisebb a szevelamer-karbonát hatásosságánál. A vizsgálati alanyok a 12. héttől az 55. hétig folytatták a vizsgálati gyógyszer szedését. A 12. és a 24. hét közötti időszakban dózisbeállításokat engedélyeztek a készítmény tolerálhatóságának és hatásosságának értékelése céljából. A betegalcsoportoknak a

  1. héttől a 27. hétig tartó kezelése a szukroferri oxi-hidroxid fenntartó dózisával (napi 1000–3000 mg

vas) vagy a szukroferri oxi-hidroxid alacsony dózisával (napi 250 mg vas) a fenntartó dózis szuperioritását mutatta.

A 05A-vizsgálatban 1055, hemodialízis-kezelésben (N = 968) vagy peritonealis dialízis-kezelésben (N = 87) részesülő, a foszfátkötő 2–4 hetes kimosási periódusát követően ≥1,94 mmol/l-es szérumfoszforszinttel rendelkező beteget randomizáltak és kezeltek szukroferri oxi-hidroxiddal (a kezdő dózis napi 1000 mg vas volt (N = 707)) vagy aktív kontrollal (szevelamer-karbonát, N = 348), 24 hétig. A 24. hét végén 93 hemodialízis-kezelésben részesülő beteget, akiknek a szérumfoszforszintjét szukroferri oxi-hidroxiddal kontrollálták (<1,78 mmol/l) a vizsgálat első részében, újra randomizáltak a szukroferri oxi-hidroxid-kezelés további három hétig tartó folytatásához a 24. heti fenntartó dózisukkal (N = 44), vagy pedig egy hatástalan, napi 250 mg vasat tartalmazó, alacsony dózisú kontrollal (N = 49). A 05A-vizsgálat befejezését követően 658 beteget (597 hemodialízis-kezelésben és 61 peritonealis dialízis-kezelésben részesülő beteget) 28 hetes kiterjesztett vizsgálatban (05B-vizsgálat) kezeltek szukroferri oxi-hidroxiddal (N = 391) vagy szevelamer-karbonáttal (N = 267), eredeti randomizációjuknak megfelelően. Az átlagos szérumfoszforszintek értéke 2,5 mmol/l volt a vizsgálat kezdetekor, és 1,8 mmol/l a szukroferri oxi-hidroxiddal való kezelés 12. hetében (0,7 mmol/l-es csökkenés). A szevelamerkarbonáttal végzett kezelés során ezek az értékek a következők voltak: 2,4 mmol/l a vizsgálat kezdetekor, és 1,7 mmol/l a kezelés 12. hetében (0,7 mmol/l-es csökkenés). A szérumfoszforszint értékének csökkenése 55 héten túl is fenntartható volt. A szérumfoszforszintek és a kalcium-foszfor szorzat értékei az étkezéssel bevitt foszfát felszívódásának csökkenése következtében csökkentek. A válaszarány, amelyet a KDOQI („vesebetegség kimenetelének minőségi kezdeményezése”, Kidney Disease Outcomes Quality Initiative) által ajánlott tartományba eső szérumfoszforszintet elérő vizsgálati alanyok aránya alapján határoztak meg, a szukroferri oxi-hidroxidra vonatkozóan 45,3%, a szevelamer-karbonátra vonatkozóan pedig 59,1% volt a 12. héten, illetve a szukroferri oxi-hidroxidra 51,9%, a szevelamer-karbonátra pedig 55,2% volt az 52. héten. A Velphoro átlagos napi dózisa a kezelés 55. hetét követően 1650 mg vas, a szevelamer-karbonát átlagos napi dózisa pedig 6960 mg volt. Forgalomba hozatalt követő adatok Elvégeztek egy előre tervezett, beavatkozással nem járó, forgalomba hozatalt követő biztonságossági vizsgálatot (VERIFIE), amely során kiértékelték a Velphoro rövid és hosszú távú (legfeljebb 36 hónapos) biztonságosságát és hatékonyságát olyan felnőtt betegek esetén, akik hemodialízisben (N = 1198) vagy peritonealis dialízisben (N = 160) részesültek, és akiket a rutin klinikai gyakorlat részeként 12‑36 hónapig követtek (biztonságossági elemzési csoport, N = 1365). A vizsgálat ideje alatt ezen betegek 45%-át (N = 618) kezelték a Velphoro-n kívül egyéb foszfátkötő készítménnyel (készítményekkel) is. A biztonságossági elemzési csoportban a leggyakoribb mellékhatások a hasmenés és az elszíneződött széklet voltak; hasmenést a betegek 14%-a (N = 194), elszíneződött székletet 9%-a (N = 128) jelentett. A hasmenés előfordulási gyakorisága az első héten volt a legmagasabb, és a kezelés időtartama alatt csökkent. A hasmenés intenzitása a legtöbb beteg esetén enyhe vagy közepes volt, és többségük esetén 2 héten belül elmúlt. A széklet elszíneződése (feketére) szájon át alkalmazandó, vasalapú vegyületek esetén várható, és vizuálisan elfedheti a gyomor-bélrendszeri vérzést. A 40 dokumentált, egyidejű gyomor-bélrendszeri vérzéses esemény közül 4 esetén jelentették, hogy a Velphoro-kezeléssel összefüggő székletelszíneződés jelentéktelen mértékben késleltette a gyomor-bélrendszeri vérzés diagnosztizálását, anélkül, hogy ez befolyásolta volna a betegek egészségét. A fennmaradó esetekben nem jelentették a gyomor-bélrendszeri vérzés késleltetett diagnosztizálását.

A vizsgálat eredményei alapján a Velphoro valós körülmények (ideértve, hogy a betegek 45%-a más foszfátkötő készítményeket is alkalmazott egyidejűleg) közötti hatékonysága összhangban van a III. fázisú klinikai vizsgálatban megfigyelttel. Gyermekek és serdülők Egy nyílt klinikai vizsgálatban tanulmányozták a Velphoro hatásosságát és biztonságosságát 2 éves és idősebb, CKD-ben és hyperphosphataemiában (4–5. stádiumú CKD [meghatározása: glomerulusfiltrációs ráta < 30 ml/perc/1,73 m²], vagy dializált CKD) szenvedő gyermekgyógyászati betegeknél. 85 alanyt randomizáltak a Velphoro (N = 66) vagy az aktív kontroll kalcium-acetát karba (N = 19) 10 hét dózistitrálásra (1. szakasz), amit 24 hét biztonsági kiterjesztés követett (2. szakasz). A legtöbb beteg ≥ 12 éves volt (66%). A betegek 80%-a CKD-ben szenvedő, dializált beteg volt (67% hemodialízist és 13% peritoneális dialízist kapó) és 20%-a CKD-ben szenvedő, dialízist nem kapó beteg volt. A Velphoro-csoportban (N = 65), a szérumfoszforszint csökkenésében, a kiindulástól az 1. szakasz végére kialakult kis mértékű különbség -0,120 (0,081) mmol/l (95%-os konfidenciaintervallum [CI]: -0,282, 0,043) volt, ami statisztikailag nem szignifikáns, ezt a tényleges adatokkal végzett kevert modelles számításokból kapták, amelyek a kiinduláskor 2,08 mmol/l értéket és az 1. szakasz végén 1,91 mmol/l értéket mutattak (csökkenés: 0,17 mmol/l). Ez a hatás fennmaradt a 2. szakaszban is, noha az átlagos hatásban az idő függvényében némi ingadozást észleltek (0,099 (0,198) mmol/l (95%-os CI: -0,306, 0,504)). A normál tartományban lévő szérumfoszforszintű alanyok aránya a kiinduláskori 37%-ról az

  1. szakasz végére 61%-ra nőtt, majd a 2. szakasz végére 58% lett, ami a szukroferri-oxi-hidroxid tartós

foszforcsökkentő hatását mutatja. Azon alanyok között, akiknél a szérumfoszforszint az életkori normál tartomány felett volt (N = 40), a szérumfoszforszint statisztikailag szignifikáns csökkenése volt látható a kiindulástól az 1. szakasz végére, a legkisebb négyzetek átlagának (standard hiba) változása -0,87 (0,30) mg/dl (95%-os CI: -1,47, -0,27; p = 0,006) volt. A Velphoro biztonságossági profilja a gyermekgyógyászati betegeknél általánosságban összemérhető volt a felnőtt betegeknél korábban megfigyelttel.

5.2 Farmakokinetikai tulajdonságok

A Velphoro a foszfátnak a gyomor-bélrendszerben való megkötése útján hat, így a szérumkoncentráció nem játszik fontos szerepet hatásosságában. A Velphoro oldhatatlansága és bomlási jellemzői miatt nem végezhetők olyan klasszikus farmakokinetikai vizsgálatok, mint pl. a megoszlási térfogat, a görbe alatti terület, átlagos tartózkodási idő stb. meghatározása. Két I. fázisú vizsgálatból megállapították, hogy a vastúlterhelés kockázata minimális, és egészséges önkénteseknél nem voltak megfigyelhetők dózisfüggő hatások. Felszívódás A Velphoro aktív összetevője, a pn-FeOOH gyakorlatilag oldhatatlan, és így nem szívódik fel. Bomlásterméke, mely valamely mononukleáris vas, azonban felszabadulhat a pn-FeOOH felületéről, és felszívódhat. Az abszolút abszorpciós vizsgálatokat embernél nem végezték el. Nem klinikai vizsgálatok során számos fajnál (patkány és kutya) kimutatták, hogy a szisztémás felszívódás nagyon alacsony (az alkalmazott dózis ≤1%-a). 16 CKD-ben szenvedő (8 pre-dialízisben és 8 hemodialízisben részesülő) betegnél és 8 alacsony vasraktárakkal rendelkező (szérumferritin <100 mikrogramm/l) egészséges önkéntesnél vizsgálták a vasfelvételt a Velphoro (napi 2000 mg vas) radioaktív jelzéssel ellátott hatóanyagából. Egészséges alanyok esetében a radioaktív jelzéssel ellátott vas átlagos felvételét a vérben 0,43%-ra (0,16-1,25%-os

tartomány) becsülték a 21. napon, pre-dialízisben részesülő betegek esetében 0,06%-ra (0,008-0,44%-os tartomány), hemodialízisben részesülő betegek esetében 0,02%-ra (0-0,04%-os tartomány). A radioaktív jelzéssel ellátott vas szintje a vérben nagyon alacsony volt, és az erythrocytákra korlátozódott. Eloszlás Az eloszlási vizsgálatokat embernél nem végezték el. Nem klinikai vizsgálatok során számos fajnál (patkány és kutya) kimutatták, hogy a pn-FeOOH a plazmából a májba, a lépbe és a csontvelőbe jut, és a vörösvértestekbe beépülve hasznosul. A betegeknél az abszorbeált vas várhatóan szintén eloszlik a célszervekben, azaz a plazmából a májba, a lépbe és a csontvelőbe jut, és a vörösvértestekbe beépülve hasznosul. Biotranszformáció A Velphoro aktív összetevője, a pn-FeOOH nem metabolizálódik. A Velphoro bomlásterméke azonban, amely valamely mononukleáris vas, felszabadulhat a polinukleáris vas(III)-oxi-hidroxid felületéről, és felszívódhat. Klinikai vizsgálatok során kimutatták, hogy a szisztémás vasfelszívódás a Velphoro-ból alacsony. Az in vitro eredmények arra utalnak, hogy a gyógyszer hatóanyagának szacharóz összetevője az emésztés során glükózzá és fruktózzá, valamint keményítő összetevője maltózzá és glükózzá alakul át. Ezek a vegyületek fel tudnak szívódni a vérből. Elimináció 59 Patkányokon és kutyákon végzett vizsgálatok során a Velphoro Fe-jelzett hatóanyagának oralis bevitelét követően a vizeletben nem, de a székletben találtak radioaktív jelzéssel ellátott vasat.

5.3 A preklinikai biztonságossági vizsgálatok eredményei

A hagyományos – farmakológiai biztonságossági, ismételt adagolású dózistoxicitási és genotoxicitási – vizsgálatokból származó nem klinikai jellegű adatok azt igazolták, hogy a készítmény alkalmazásakor humán vonatkozásban különleges kockázat nem várható. A nyulakon végzett embrionális/magzati fejlődés-toxicitási vizsgálatok során tapasztalt változások (csontvázeltérések és elégtelen csontképződés) a fokozott farmakológiai hatással voltak összefüggésben, és a betegekre nézve valószínűleg nincs jelentőségük. Más, reprodukcióra kifejtett toxicitási vizsgálatok során nem mutattak ki mellékhatást. Egereken és patkányokon karcinogenitási vizsgálatokat végeztek. Egereken nem figyeltek meg karcinogenitásra utaló egyértelmű jelet. Két évi kezelés után nyálkahártya-hyperplasiát figyeltek meg diverticulumok kialakulásával, illetve cisztaképződéssel, az egerek vastag- és vakbelében, de ez fajspecifikus hatásnak tekinthető: patkányoknál és kutyáknál hosszú távú vizsgálatok során nem észleltek diverticulumokat/cisztákat. Patkányoknál a szukroferri oxi-hidroxid legmagasabb adagját kapó hím egyedek pajzsmirigyében a jóindulatú C-sejtes adenoma előfordulásának enyhe növekedését észlelték. A legvalószínűbbnek azt tartják, hogy ez a készímény farmakológiai hatására adott adaptív válasz, és klinikailag nem releváns.

6. GYÓGYSZERÉSZETI JELLEMZŐK

6.1 Segédanyagok felsorolása

Maltodextrin Mikrokristályos cellulóz Xantángumi Vízmentes kolloid szilícium-dioxid Magnézium-sztearát

6.2 Inkompatibilitások

Nem értelmezhető.

6.3 Felhasználhatósági időtartam

3 év

6.4 Különleges tárolási előírások

Ez a gyógyszer nem igényel különleges tárolást.

6.5 Csomagolás típusa és kiszerelése

Gyermekbiztos, kettős, egyadagos polietilén-tereftalát/alumínium/polietilén laminált tasak. 90 tasakos kiszerelés.

6.6 A megsemmisítésre vonatkozó különleges óvintézkedések és egyéb, a készítmény

kezelésével kapcsolatos információk

Bármilyen fel nem használt gyógyszer, illetve hulladékanyag megsemmisítését a gyógyszerekre vonatkozó előírások szerint kell végrehajtani. Elkészítés és kezelés A Velphoro belsőleges port össze kell keverni egy kis mennyiségű pépes étellel (például almaszósszal) vagy egy kis mennyiségű vízzel vagy nem szénsavas üdítővel (lásd 4.2 pont). A keveréket erősen keverni kell, mivel a por nem oldódik fel teljesen, hanem pirosasbarna színű szuszpenzióban marad. A szuszpenziót az elkészítéshez képest 30 percen belül be kell adni. Ha szükséges a szuszpenzió újraszuszpendálható közvetlenül az elfogyasztás előtt. Enterális táplálócső A Velphoro belsőleges por felírt adagja – melyet a fent leírt módon, vízben szuszpendálva elkészítettek – enterális táplálással, > 6 FR méretű (French-katéterskála) enterális táplálócsövön keresztül is beadható. A gyermekek és felnőttek táplálásánál a felhasználásnak és a korcsoportnak megfelelő csőméret a 8–12 FR, azaz a kis vagy közepes csőátmérő. Kövesse a táplálócső gyártójának utasításait a gyógyszer beadásához. A megfelelő dózis biztosításához a belsőleges szuszpenzió beadása után a táplálócsövet át kell mosni vízzel. Az öblítő térfogat az 50 cm hosszú cső esetében a teljes dózis beadása érdekében 6 ml (8 FR) vagy 10 ml (12 FR). Mivel a készímény barnás színű, a cső elzáródása vagy a maradékok lerakódása látszik az átlátszó táplálócsőben.

7. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY JOGOSULTJA

Vifor Fresenius Medical Care Renal Pharma France 100–101 Terrasse Boieldieu Tour Franklin La Défense 8 92042 Paris la Défense Cedex Franciaország

8. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY SZÁMA(I)

EU/1/14/943/005

9. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY ELSŐ

KIADÁSÁNAK/MEGÚJÍTÁSÁNAK DÁTUMA

A forgalomba hozatali engedély első kiadásának dátuma: 2014. augusztus 26. A forgalomba hozatali engedély legutóbbi megújításának dátuma: 2019. március 25.

10. A SZÖVEG ELLENŐRZÉSÉNEK DÁTUMA

A gyógyszerről részletes információ az Európai Gyógyszerügynökség internetes honlapján (https://www.ema.europa.eu) található.

Ez a dokumentum a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) nyilvános adatbázisából származik. Tájékoztató jellegű, tartalma változhat, és nem helyettesíti az orvos vagy gyógyszerész személyre szabott tanácsát. Kérjük, mindig konzultáljon szakemberrel a gyógyszerek használata előtt.

Eredeti dokumentum megnyitása

Valami nem stimmel? Segíts nekünk azzal hogy megírod!

Oldalunk egy független árösszehasonlító szolgáltatás, amelynek célja a piaci átláthatóság biztosítása. A Patikaradar kizárólag a gyógyszertárakban és webshopokban elérhető, nyilvánosan közzétett ajánlatok bemutatására szolgál. Nem értékesítünk termékeket, és nem veszünk részt a vásárlási folyamatban.

A Patikaradar.hu független piaci szereplő. Az oldalon megjelenő gyógyszertárak és webáruházak (ideértve azok védjegyeit és logóit) megjelenítése kizárólag a vásárlók tájékoztatását és a termék forrásának beazonosítását szolgálja. A megjelenített védjegyek, logók és márkanevek az adott jogtulajdonosok kizárólagos tulajdonát képezik, és nem utalnak a Patikaradar és a védjegy tulajdonosa közötti hivatalos partnerségre, támogatásra vagy egyéb üzleti kapcsolatra, kivéve, ha ez kifejezetten jelölve van.

A megjelenített árakat az egyes gyógyszertárak és webshopok biztosítják, illetve azok nyilvános weboldalairól kerülnek összegyűjtésre. Az általunk közvetített árak pontosságáért, érvényességéért, valamint az egyes termékek elérhetőségéért sem gyógyszertárakban, sem webshopokban felelősséget nem vállalunk.

A webshopok árai dinamikusan változhatnak, ezért kérjük, ellenőrizze a pontos árat és elérhetőséget közvetlenül a webshopban. A feltüntetett összegek bruttó fogyasztói árak, készlet erejéig vagy visszavonásig érvényesek és forintban értendők.

A vényköteles (Rx) gyógyszerek esetében megjelenített bruttó fogyasztói árak (BFA) és a társadalombiztosítási (TB) támogatási adatok a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) publikus gyógyszeradatbázisából (PUPHA) származnak. Ezek az árak jogszabály által rögzítettek és minden gyógyszertárban azonosak.

Egyes vényköteles termékek oldalain megjelenített gyógyszertári elérhetőségi adatok a BENUVény.hu oldalról származnak. Ezen adatok kizárólag tájékoztató jellegűek, és nem garantálják a termék tényleges készleten lévő elérhetőségét. A „Foglalás" hivatkozás a BENUVény.hu oldalára irányít, ahol a felhasználó előzetesen lefoglalhatja a kívánt gyógyszert. A BENUVény.hu által közvetített elérhetőségi adatok pontosságáért és aktualitásáért felelősséget nem vállalunk.

A TB támogatás mértéke és a fizetendő térítési díj a felíró orvos által megjelölt jogcímtől (normatív, emelt vagy kiemelt támogatás) függ. Az oldalon megjelenített támogatási adatok tájékoztató jellegűek; a pontos térítési díjat a gyógyszertárban, a vény beváltásakor állapítják meg. A támogatási adatok változhatnak, kérjük, ellenőrizze a legfrissebb információkat a NEAK honlapján.

Gyógyszertári kedvezmények esetén: az ajánlatok a gyógyszertárak havi akciós újságaiból származnak, a százalékos kedvezmények a résztvevő patikák elmúlt 30 napra vetített legalacsonyabb bruttó fogyasztói árából kerülnek kiszámításra.

Webshop kedvezmények: a százalékos érték az adott termék elmúlt 30 napban mért átlagárából kerül kiszámításra, figyelembe véve az általunk listázott webshopok árait. Ez a kedvezmény százalék tájékoztató jellegű, és azt mutatja hogy mennyit takaríthat meg a vásárló ahhoz képest, ha az elmúlt 30 napban a terméket az átlagáron vásárolta volna meg.

A termékek képei és valódi megjelenésük eltérhetnek egymástól. Pontos részletekért, aktuális árakért és készletinformációért kérjük, érdeklődjön közvetlenül az adott gyógyszertárban vagy webshop oldalán!

A feltüntetett kedvezmények célja, hogy tájékoztatást nyújtson a felhasználóknak a különböző gyógyszertári és online ajánlatokról és megtakarítási lehetőségekről, nem az egyes termékek fogyasztására ösztönöznek.

Az oldalon található termékleírások és összefoglalók a hivatalos dokumentumok alapján kerültek összeállításra. Bár törekszünk a pontosságra, ezen tartalmak hibákat tartalmazhatnak. A leírások kizárólag a tájékozódást segítik, és nem tekinthetők hivatalos forrásnak vagy egészségügyi tanácsadásnak. Kérdés esetén mindig a hivatalos betegtájékoztató az irányadó, illetve kérje ki orvosa, gyógyszerésze véleményét.

A weboldalon megjelenő betegtájékoztatók, alkalmazási előírások és címkeszövegek a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) nyilvános adatbázisából származnak. Ezen dokumentumok tájékoztató jellegűek, tartalmuk változhat, és nem helyettesítik az orvos vagy gyógyszerész személyre szabott tanácsát. Kérjük, mindig konzultáljon szakemberrel a gyógyszerek használata előtt, és ellenőrizze a legfrissebb információkat közvetlenül a hivatalos forrásnál.