1. A GYÓGYSZER NEVE
Vizarsin 25mg filmtabletta Vizarsin 50mg filmtabletta Vizarsin 100mg filmtabletta
2. MINŐSÉGI ÉS MENNYISÉGI ÖSSZETÉTEL
Egy filmtabletta 25mg, 50mg és 100mgszildenafilnak megfelelőszildenafil-citrátot tartalmaz.
Ismert hatású segédanyag: Vizarsin 25mg filmtabletta 1,9mglaktóz (monohidrát formájában) filmtablettánként.
Vizarsin 50mg filmtabletta 3,8mg laktóz (monohidrát formájában) filmtablettánként.
Vizarsin 100mg filmtabletta 7,6mg laktóz (monohidrát formájában) filmtablettánként.
A segédanyagok teljes listáját lásd a 6.1pontban.
3. GYÓGYSZERFORMA
Filmtabletta.
Vizarsin 25mg filmtabletta: fehér, hosszúkás tabletta, egyik oldalán „25” jelzéssel ellátva. Vizarsin 50mg filmtabletta: fehér, hosszúkás tabletta, egyik oldalán „50” jelzéssel ellátva. Vizarsin 100mg filmtabletta: fehér, hosszúkás tabletta, egyik oldalán „100” jelzéssel ellátva.
4. KLINIKAI JELLEMZŐK
4.1 Terápiás javallatok
A Vizarsin felnőtt férfiak számára javallott erectilis dysfunctio kezelésére, amely a kielégítő szexuális teljesítéshez szükséges penis erectio elérésének, illetve fenntartásának képtelensége.
A Vizarsin hatásának eléréséhez szexuális ingerlés szükséges.
4.2 Adagolás és alkalmazás
Adagolás
Alkalmazása felnőtteknél: Javasolt adagja 50mg, amit hozzávetőleg 1órával a szexuális tevékenység előtt kell bevenni. A hatásosságtól és a készítmény tolerálhatóságától függően az adag 100mg-ra növelhető vagy 25mg-ra csökkenthető. A legnagyobb javasolt adag 100mg. A készítmény naponta legfeljebb egyszer alkalmazható. Amennyiben a Vizarsint étkezés közben veszik be, a hatás megjelenése késhet az éhgyomorra bevett szer hatásának megjelenéséhez képest (lásd 5.2pont).
Különlegesbetegcsoportok
Idősek Idős korban (≥65 év) nem szükséges az adag módosítása.
Vesekárosodás Az „Alkalmazása felnőtteknél”részben leírtak szerint alkalmazandó enyhe- és középsúlyos veseelégtelenség esetén (kreatinin-clearance 30-80ml/perc).
Súlyos vesekárosodásesetén (kreatinin-clearance <30ml/perc) a szildenafil eliminációja csökken, ezért ilyen esetben a 25mg-os adag alkalmazása fontolandó meg. A hatásosság és a tolerálhatóság függvényében az adag lépcsőzetesen emelhető 50 mg-ra vagy szükség esetén legfeljebb 100mg-ra.
Májkárosodás Májkárosodás esetén (pl. cirrhosis) a szildenafil eliminációja csökken, ezért ez esetben a 25mg-os tabletta adása fontolandó meg. A hatásosság és tolerálhatóság függvényében az adag lépcsőzetesen emelhető 50mg-ra vagy szükség esetén legfeljebb 100mg-ra.
Gyermekekés serdülők A Vizarsin filmtabletta alkalmazása 18éves kor alatt nem javallt.
Alkalmazása más gyógyszereket szedő betegeknél: A ritonavirt kivéve, melynek együttadása a szildenafillal nem javallt (lásd 4.4pont), az egyidejű CYP3A4-gátlószer kezelésben részesülő betegek részére a 25mg-os kezdő adag adása fontolandó meg (lásd 4.5pont).
Alfa-blokkolót szedő betegeknél az orthostaticus hypotensio kialakulás kockázatának csökkentésére a szildenafil-terápia megkezdése előtt az alfa-blokkoló terápiát stabilan be kell állítani. Ezen kívül megfontolandó a szildenafil 25mg-os kezdő adag adása (lásd 4.4 és 4.5pont).
Az alkalmazás módja
Oralis alkalmazásra.
4.3 Ellenjavallatok
A készítmény hatóanyagával vagy a 6.1pontban felsorolt bármely segédanyagával szembeni túlérzékenység.
A nitrogén-monoxid/ciklikus guanozin-monofoszfát (cGMP) anyagcsereútra kifejtett ismert hatásai következtében (lásd 5.1pont) a szildenafil potencírozza a nitrátkészítmények vérnyomáscsökkentő hatását, ezért együttadása nitrogén-monoxid-képző vegyületek (pl. amil-nitrit) vagy nitrátkészítmények minden gyógyszerformájával ellenjavallt.
PDE-5-gátlók (beleértve a szildenafilt is) együttes alkalmazása guanilát-cikláz stimulátorokkal (mint a riociguát) ellenjavallt, mivel ez potenciálisan symptomatikus hypotoniához vezethet (lásd 4.5pont).
Nem adható erectilis dysfunctio kezelésére szolgáló gyógyszer, ide értve a szildenafilt is, azoknak a férfiaknak, akik számára a szexuális aktivitás nem ajánlatos (pl. súlyos cardiovascularis betegségben szenvedők, mint pl. instabil angina vagy súlyos szívelégtelenség).
A Vizarsin ellenjavallt azon betegeknek, akiknek a féloldali látásvesztését nem-arteritiszes elülső ischaemiás optikus neuropátia (NAION) okozta, függetlenül attól, hogy ez az esemény összefüggésben volt-e PDE-5-gátló korábbi szedésével vagy sem (lásd4.4pont).
A következő betegcsoportokban a szildenafil kezelés biztonságosságát nem vizsgálták, ezért az alkalmazása ellenjavallt a következő alcsoportokban: súlyos májkárosodás, alacsony vérnyomás <90/50Hgmm), a közelmúltban lezajlott stroke vagy myocardialis infarctus és a retina ismert örökletes degeneratív betegségei, mint például a retinitis pigmentosa(ezen betegek kisebb részében a retinalis foszfodiészteráz örökletes elváltozása áll fenn).
4.4 Különleges figyelmeztetések és az alkalmazással kapcsolatos óvintézkedések
A gyógyszeres kezelés javallata előtt az erectilis dysfunctio kórismézése és lehetséges kiváltó okainak feltárása céljából részletes kórelőzményt kell felvenni, és fizikális vizsgálatot kell végezni.
Cardiovascularis kockázati tényezők
Az erectilis dysfunctio bármilyen jellegű kezelésének megkezdése előtt szükséges a beteg cardiovascularis állapotának felmérése, mivel a nemi aktivitás bizonyos fokú cardiovascularis kockázattal jár. A szildenafil értágító hatású, ami enyhe és átmeneti vérnyomáscsökkenést idéz elő (lásd 5.1pont). Az orvosnak a gyógyszer felírása előtt alaposan meg kell fontolnia, hogy egyes alapbetegségek esetén ez az értágító hatás hátrányosan érintheti a betegeket, főleg ha egyidejűleg szexuális aktivitást is kifejtenek. A vasodilatátorokkal szemben fokozott érzékenységet mutató betegek közé azok tartoznak, akik bal kamrai kiáramlási obstrukcióban (pl. aorta stenosis, hypertrophiás obstructiv cardiomyopathia) szenvednek, vagy a multisystemás atrophiás szindróma ritka eseteiben, ami a vérnyomás vegetatív szabályozásának súlyos elégtelenségében nyilvánul meg.
A szildenafil fokozza a nitrátok vérnyomáscsökkentő hatását (lásd 4.3pont).
Súlyos cardiovascularis eseményeket, beleértve a myocardialis infarctust, instabil anginát, hirtelen szívhalált, ventricularis arrhythmiát, cerebrovascularis vérzést, transiens ischaemiás attackot, hypertensiót és hypotensiót jelentettek a szildenafil bevételével időbeni összefüggésben, a forgalomba kerülése óta eltelt időszakban. A betegek többségének már meglévő cardiovascularis kockázati tényezője volt, de nem minden esetben. Az esemény többször szexuális aktus közben, vagy közvetlenül utána fordult elő, néhány esetben pedig röviddel a szildenafil bevétele után, szexuális aktivitás kifejtése nélkül. Nem lehet meghatározni, hogy ezek az események a fenti, vagy egyéb más faktorokkal közvetlen összefüggésben fordultak-e elő.
Priapismus
Az erectilis dysfunctio kezelésére ajánlott gyógyszerek, a szildenafilt is beleértve, a hímvessző anatómiai rendellenességei (pl. angulatio, corpus cavernosum fibrosisa vagy Peyronie-betegség) esetén, továbbá priapismusra hajlamosító kórképekben (pl. sarlósejtes anaemia, myeloma multiplex vagy leukaemia) csak fokozott óvatossággal alkalmazhatók.
A szildenafillal kapcsolatban a forgalomba hozatalt követően tartós erekcióról és priapismusról számoltak be. Négyóránál hosszabb ideig tartó erekció esetén a betegnek azonnali orvosi segítséget kell kérnie. Ha a priapismust nem kezelik haladéktalanul, az a hímvessző szöveteinek károsodását és a potencia maradandó elvesztését eredményezheti.
Egyidejű alkalmazás más PDE-5-gátlókkal vagyaz erectilis dysfunctio kezelésére alkalmazott más gyógyszerekkel
A szildenafil és más PDE-5-gátlók vagy más pulmonalis arteriás hypertonia elleni, szildenafilt tartalmazó gyógyszerekvagy az erectilis dysfunctio más kezelési módjainak kombinációját hatásosság és biztonságosság tekintetében még nem vizsgálták, ezért ezek a kombinációk nem javasoltak.
A látásra gyakorolt hatások
Látászavarok eseteiről érkeztek spontán jelentések a szildenafil és egyéb PDE-5-gátlók szedésével kapcsolatban (lásd 4.8 pont). Egy ritka állapotnak, a nem-arteritiszes elülső ischaemiás optikus neuropátiának (NAION) az eseteiről érkeztek spontán és egy megfigyeléses vizsgálatból származó jelentések a szildenafil és egyéb PDE-5-gátlók szedésével kapcsolatban (lásd 4.8 pont). A betegek figyelmét fel kell hívni arra, hogy bármilyen hirtelen fellépő látászavar eseténhagyják abba a Vizarsin szedését, és azonnal forduljanak orvoshoz (lásd 4.3pont).
Egyidejű alkalmazás ritonavirral
A szildenafil együttadása ritonavirral nem javallt (lásd 4.5pont).
Egyidejű alkalmazás alfa-blokkolókkal
Körültekintően kell eljárni alfa-blokkolókat szedő betegek körében történő szildenafil alkalmazásakor, mivel az egyidejű alkalmazáskor néhány arra hajlamos betegben tünetekkel járó hypotensio jelentkezhet (lásd 4.5pont). Ez legnagyobb valószínűséggel a szildenafil alkalmazását követő4órán belül fordul elő. Az orthostaticus hypotensio kialakulás lehetőségének csökkentése érdekében a szildenafil-terápia megkezdése előtt az alfa-blokkoló terápiában részesülő betegnek hemodinamikailag stabilnak kell lennie. A szildenafil 25 mg-os kezdő adagjának adása megfontolandó (lásd 4.2pont). Továbbá a kezelőorvosnak tanácsot kell adnia arra vonatkozóan, hogy mit tegyenek a betegek az orthostaticus hypotensio tüneteinek megjelenése esetén.
A vérzésre gyakorolt hatás
Humán thrombocytákon végzett kísérletek azt mutatják, hogy a szildenafil in vitro fokozza a nitroprusszid-nátrium thrombocyta aggregatio gátló hatását. Nem ismert, hogy vérzékenységben vagy aktív peptikus fekélyben szenvedőknél biztonságosan alkalmazható-e a szildenafil. Ezekben az állapotokban a szildenafil csak az előny/kockázat körültekintő mérlegelése után alkalmazható.
Nők
A Vizarsin nők kezelésére nem javallt.
Segédanyagok
A Vizarsin laktózt tartalmaz. Ritkán előforduló, örökletes galaktózintoleranciában, teljes laktáz-hiányban vagy glükóz galaktóz malabszorpcióban a készítmény nem szedhető. A készitmény kevesebb, mint 1 mmol (23 mg) nátriumot tartalmaz filmtablettánként, azaz gyakorlatilag „natriummentes”.
4.5 Gyógyszerkölcsönhatások és egyéb interakciók
Más gyógyszerek hatása a szildenafilra
In vitro vizsgálatok: A szildenafil a citokróm P450 (CYP) enzimrendszerben, elsősorban a 3A4 izoenzimek és kisebb mértékben a 2C9 izoenzimek hatására metabolizálódik. Ennek megfelelően, ezeknek az izoenzimeknek a működését gátló vegyületek csökkenthetik, és ezeknek az izoenzimeknek a működését serkentők pedig növelhetika szildenafil clearance-ét.
In vivo vizsgálatok: A klinikai vizsgálatok során összegyűjtött adatok populációs farmakokinetikai elemzésével megállapították, hogy az egyidejűleg adott CYP3A4-inhibitorok (pl. ketokonazol, eritromicin vagy cimetidin) csökkentik a szildenafil eliminációját. Bár a nemkívánatos események előfordulási gyakorisága nem emelkedett azon betegekben, akik a szildenafillal egyidejűleg adott CYP3A4-inhibitor medikációban részesültek, ilyen esetben mégis megfontolandó a 25mg-os kezdő adag.
A HIV proteáz-gátló ritonavir, amely nagyon erős P450-gátlószer, dinamikus egyensúlyi állapotban (500mg napi kétszer) történő együttadása szildenafillal (100mg napi egyszer) 300%-os (4-szeres) szildenafil Cmax-emelkedést, valamint a szildenafil AUC értékének 1000%-os (11-szeres) növekedését idézte elő. A szildenafil plazmaszintje 24óra múlva még mindig kb. 200ng/ml volt, szemben a szildenafil önmagában történő adásakor tapasztalható kb. 5ng/ml-rel. Ez egybevág a ritonavirnak a P450 szubsztrátok széles körében kimutatott jelentős hatásával. A szildenafil nincs hatással a ritonavir farmakokinetikájára. Ezen farmakokinetikai eredmények alapján, szildenafil együttadása ritonavirral
nem javallt (lásd 4.4pont), valamint a szildenafil maximális dózisa semmilyen körülmények között nem haladhatja meg a 25mg-ot 48óra leforgása alatt.
A HIV proteáz-gátló szakvinavir, mely a CYP3A4 inhibitora, dinamikus egyensúlyi állapotban (1200mg naponta háromszor) történő együttadása szildenafillal (100 mg naponta egyszer) 140%-os szildenafil Cmax-emelkedést, valamint a szildenafil AUC értékének 210%-os növekedését idézte elő. A szildenafil nincs hatással a szakvinavir farmakokinetikájára (lásd 4.2pont). Erősebb hatású CYP3A4-gátlók esetén, mint amilyen a ketokonazol és az itrakonazol, nagyobb hatás várható.
Az eritromicin, egy közepesen erős CYP3A4-inhibitor (5napon keresztül tartó, napi 2-szer 500mg-os)fenntartó adagolása mellett egyszeri 100mg szildenafil alkalmazásakor 182%-os emelkedést észleltek a szisztémás szildenafil-expozícióban (AUC). Egészséges férfi önkéntesekben nem volt jele, hogy az azitromicin (500 mg-os napi adag három napon át) hatással lett volna a szildenafil, vagy fő keringő metabolitjainak AUC, Cmax, tmax értékeire, az eliminációs rátára vagy következményesen a felezési idejükre. Egészséges önkéntesekben a citokróm P450 inhibitor és a nem specifikus CYP3A4-inhibitor cimetidin (800 mg) 50mg szildenafillal történő együttadása a plazmaszildenafilkoncentráció 56%-os növekedését okozta.
A grépfrútlé, mivel gyenge inhibitora a bélfal CYP3A4 metabolizmusának, mérsékelten megemelheti a szildenafil plazmaszintjét.
Antacidumok (magnézium-hidroxid, alumínium-hidroxid) egyszeri adagja nem befolyásolta a szildenafil biohasznosulását.
Bár minden gyógyszerre vonatkozó, specifikus interakciós vizsgálat nem készült, a populációs farmakokinetikai elemzés gyógyszercsoportonkénti eredményei szerint az egyidejűleg adott CYP2C9-inhibitorok (pl. tolbutamid, warfarin, fenitoin), CYP2D6-gátlók (pl. a szelektív szerotonin visszavétel gátlói, triciklikus antidepresszánsok), továbbá a tiazid-és rokon diuretikumok, a kacs-, valamint káliummegtakarító diuretikumok, az angiotenzin-konvertáló enzimgátlók, a kalciumcsatorna-blokkolók, a béta-receptor antagonisták, ill. a CYP450 anyagcsere induktorai (pl. rifampicin és barbiturátok) nem módosítják a szildenafil farmakokinetikai jellemzőit.Egy egészséges férfi önkéntesekkel végzett vizsgálatban az endothelinantagonista boszentán (ami egy CYP3A4- (közepesen erős), CYP2C9-és esetleg CYP2C19-induktor) dinamikus egyensúlyi állapotban (napi kétszer 125mg) és dinamikus egyensúlyi állapot mellett (napi háromszor 80mg) a szildenafil együttes alkalmazása a szildenafil AUC-értékét 62,6%-kal és a Cmax-értékét 55,4%-kal csökkentette. Következésképpen, erős CYP3A4-induktorokkal - mint a rifampicin -történő együttes alkalmazása várhatóan nagyobb mértékben csökkenti a szildenafil plazmakoncentrációját.
A nikorandil egy káliumcsatorna aktivátor és nitrát hibridje. Nitrát összetevője miatt súlyos gyógyszerkölcsönhatásba léphet a szildenafillal.
A szildenafil hatása más gyógyszerekre
In vitro vizsgálatok: A szildenafil kis mértékben gátolja a citokróm P450 enzimrendszer 1A2, 2C9, 2C19, 2D6, 2E1 és 3A4 izoenzimeinek aktivitását (IC50>150μM). A javasolt dózisok alkalmazása után várható, kb. 1μM maximális plazmakoncentráció esetén nem valószínű, hogy a szildenafil módosítja afelsorolt izoenzimek szubsztrátjainak eliminációját. Nincs adat a szildenafil és nem specifikus foszfodiészteráz-gátlók (pl. teofillin, dipiridamol) közötti gyógyszerkölcsönhatásokról.
In vivo vizsgálatok: A nitrogén-monoxid/cGMP anyagcsereútra kifejtettismert hatásaival összefüggésben (lásd 5.1pont) a szildenafilról kimutatták, hogy fokozza a nitrátkészítmények vérnyomáscsökkentő hatását, ezért együttadása nitrogén-monoxid-képző vegyületekkel vagy bármely gyógyszerformájú nitrátkészítményekkel ellenjavallt (lásd 4.3pont).
Riociguát: A preklinikai vizsgálatok additív szisztémás vérnyomáscsökkentő hatást igazoltak PDE5 inhibitorok és riociguát kombinációja esetén. A klinikai vizsgálatok során a riociguát fokozta a PDE5 inhibitorok vérnyomáscsökkentő hatását. Az együttes alkalmazás esetében nem észleltek kedvező klinikai hatást a vizsgált populációban. Riociguát együttes adása PDE5 inhibitorokkal (beleértve a szildenafilt is) ellenjavallt (lásd 4.3 pont).
A szildenafilnak alfa-blokkolót szedő betegek körében történő alkalmazásakor néhány arra hajlamos egyénben tünetekkel járó hypotensio jelentkezhet. Ez legnagyobb valószínűséggel a szildenafil alkalmazását követő 4órán belül fordul elő (lásd 4.2 és 4.4pont). Három specifikus gyógyszer-gyógyszer kölcsönhatás vizsgálatban alfa-blokkoló doxazozint (4 mg és 8 mg) és szildenafilt (25mg, 50mg vagy 100 mg) adtak egyidejűleg doxazozin terápiára stabilan beállított benignus prostata hyperplasiás (BPH) betegeknek. Ezekben a vizsgálati csoportokban a fekvő helyzetben mért vérnyomás további csökkenésének átlagértéke 7/7Hgmm, 9/5Hgmm, ill. 8/4Hgmm volt, míg az álló helyzetben mért vérnyomás további csökkenésének átlagértéke 6/6Hgmm, 11/4Hgmm, ill. 4/5Hgmm. Amikor doxazozin terápiára stabilan beállított betegeknek adtak egyidejűleg doxazozint és szildenafilt, tünetekkel járó orthostaticus hypotóniáról nem gyakran számoltak be. Ezek a jelentések szédülésről, ájulásérzésről számoltak be, syncopéről azonban nem.
Nem mutatkozott jelentős interakció a CYP2C9 által metabolizált tolbutamid (250mg), illetve warfarin (40mg) szildenafillal (50 mg) történő együttadásakor.
A szildenafil (50 mg-os adagban) nem fokozta a vérzési időnek az acetilszalicilsavval (150mg) történt megnyújtását.
A maximum 80 mg/dl átlagos véralkoholszintű egészséges önkéntesekben a szildenafil (50 mg-os adagban) nem potenciálta az alkohol vérnyomáscsökkentő hatását.
Az alábbi antihypertensiv gyógyszeres kezeléseket egy csoportba összevonva, nem mutatkozott eltérés a mellékhatás-profilban az antihypertensiv szert szildenafillal, és az antihypertensiv szert placebóval szedő betegek adatai között: diuretikumok, béta-blokkolók, ACE-gátlók, angiotenzin-II antagonisták, vérnyomáscsökkentők (értágítók és centrális hatásúak), adrenerg neuron blokkolók, kalciumcsatorna-blokkolók, valamint alfa-adrenerg receptor-blokkolók. Egy specifikus interakciós vizsgálatban, mely során magas vérnyomásban szenvedő betegeknek 100mg szildenafilt adtak amlodipinnel együtt, 8Hgmm-es átlagos additív systolés vérnyomáscsökkenést, ill. 7Hgmm-es átlagos additív diastolés vérnyomáscsökkenést mértek fekvő helyzetben. Ezen addicionális értékek hasonló nagyságrendűek voltak, mint az egészséges önkéntesekben észlelt vérnyomáscsökkenés, ha a szildenafilt önmagában alkalmazták (lásd 5.1pont).
A szildenafilnak (100mg) nem volt hatása a HIV proteáz inhibitor szakvinavir és ritonavir (mindkettő CYP3A4 szubsztrát) dinamikus egyensúlyi farmakokinetikájára.
Egészséges férfi önkénteseknél, dinamikus egyensúlyi állapotban a szildenafil (napi háromszor 80mg) a boszentán (napi kétszer 125mg) AUC-értékét 49,8%-kal és a Cmax-értékét 42%-kal növelte.
Beállított szakubitril/valzartán-kezelést kapó hypertoniás betegek esetében egyszeri adag szildenafil alkalmazása lényegesen nagyobb vérnyomáscsökkenéssel járt, mint a szakubitril/valzartán önmagában történő adása esetén. Ezért elővigyázatosság szükséges, amikor a szakubitril/valzartán-nal kezelt betegeknél szildenafil adását kezdik.
4.6 Termékenység, terhesség és szoptatás
A Vizarsin nők kezelésére nem javallt.
Nem végeztek megfelelő és kellően kontrollált vizsgálatokat terhes vagy szoptató nők esetében.
A patkányokon és nyulakon, orálisan adott szildenafillal végzett reprodukciós vizsgálatok során nem észleltek releváns nemkívánatos hatást.
A szildenafil egyszeri 100mg-os orális adagjai után egészséges önkénteseknél a spermiumok motilitására és morfológiájára gyakorolt hatást nem észleltek (lásd 5.1 pont).
4.7 A készítmény hatásai a gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges képességekre
A készítménynek a gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges képességeket befolyásoló hatásait nem vizsgálták.
Mivel a szildenafil-vizsgálatok során szédülésről és látászavarról is beszámoltak, vezetés, illetve gépek használata előtt a betegnek tudnia kell azt, hogyan reagál a Vizarsinra.
4.8 Nemkívánatos hatások, mellékhatások
A biztonságossági profil összefoglalása
A Vizarsin biztonságossági profilja 9570betegnél szerzett tapasztalaton alapul, akiket 74, kettősvak, placebokontrollos klinikai vizsgálatban kezeltek. A klinikai vizsgálatokban a szildenafillal kezelt betegeknél leggyakrabban jelentett mellékhatások a fejfájás, kipirulás, dyspepsia, orrdugulás, szédülés, hányinger, hőhullámok, látászavar, cyanopsia és homályos látásvoltak.
A forgalomba hozatalt követő megfigyelésekből származó mellékhatásokat becslések szerint 10évnél hosszabb időszakot átfogva gyűjtötték össze. Mivel nem minden mellékhatást jelentettek a forgalomba hozatali engedély jogosultjának, és nem mindegyik került bele a biztonságossági adatbázisba, ezeknek a reakcióknak a gyakorisága nem határozható meg megbízhatóan.
A mellékhatások táblázatos felsorolása
Az alábbi táblázatban minden, orvosi szempontból fontos mellékhatás, mely a klinikai vizsgálatokban a placebónál magasabb incidenciával jelentkezett, szervrendszerek és gyakoriság szerint került felsorolásra (nagyon gyakori: ≥1/10, gyakori: ≥1/100-< 1/10, nem gyakori: ≥1/1000-<1/100, ritka: ≥1/10000-<1/1000).
Az egyes gyakorisági kategóriákon belül a mellékhatások csökkenő súlyosság szerint kerülnek megadásra.
1.táblázat: Kontrollos klinikai vizsgálatokból származó, a placebónál magasabb előfordulási
gyakorisággal jelentett, orvosi szempontból fontos mellékhatások, és a forgalomba hozatalt
követő megfigyelések során jelentett, orvosi szempontból fontos mellékhatások
Szervrendszer Nagyon gyakori Gyakori Nem gyakori Rita (1/10000
(1/10) (1/100 –<1/10) (1/1000 – –<1/1000) <1/100) Fertőző rhinitis betegségek és parazitafertőzések
Immunrendszeri túlérzékenység betegségek és tünetek
Szervrendszer Nagyon gyakori Gyakori Nem gyakori Rita (1/10000
(1/10) (1/100 –<1/10) (1/1000 – –<1/1000) <1/100) Idegrendszeri fejfájás szédülés aluszékonyság, cerebrovascularis betegségek és hypesthesia történés, tünetek tranziens ischaemiás attack (TIA), * görcsroham , görcsroham * kiújulása , syncope
| Szembetegségek | a színlátás | könnytermelési | nem arteritises |
| és szemészeti | zavara**, | zavarok***, | anterior ichaemiás |
| tünetek | látászavar, | szemfájdalom, | opticus |
homályos látás photophobia, neuropathia * photopsia, (NAION) , hyperaemia a retinalis *
| szemben, | érelzáródás , |
| szemkáprázás, | retinalis vérzés, |
| kötőhártya- | arterioscleroticus |
| gyulladás | retinopathia, |
retinalis rendellenesség, glaucoma, látótérkiesés, kettőslátás, csökkent látásélesség, myopia, asthenopia, üvegtesti homályok, irisbetegség, mydriasis, gyűrűk látása a fényforrások körül, szem oedema, szemduzzanat, szembetegség, kötőhártya hyperaemia, szem irritáció, kóros érzés a szemben, szemhéjoedema, scleraelszíneződés
A fül és az vertigo, süketség egyensúly- tinnitus érzékelő szerv betegségei és tünetei
Szervrendszer Nagyon gyakori Gyakori Nem gyakori Rita (1/10000
(1/10) (1/100 –<1/10) (1/1000 – –<1/1000) <1/100) Szívbetegségek és tachycardia, hirtelen * a szívvel palpitatiók szívhalál , kapcsolatos myocardialis tünetek infarctus, kamrai * arrhythmia , pitvarfibrillatio, instabil angina
Érbetegségek és kipirulás, hypertonia, tünetek hőhullámok hypotonia
Légzőrendszeri, orrdugulás epistaxis, szorító érzés a mellkasi és sinus pangás torokban, mediastinalis nasalis oedema, betegségek és nasalis szárazság tünetek
Emésztőrendszeri hányinger, gastro oralis betegségek és dyspepsia oesophagealis hypaesthesia tünetek reflux betegség, hányás, felhasi fájdalom, szájszárazság
A bőr és a bőr kiütés Stevens-Johnson- *
| alatti szövet | szindróma (SJS) , |
| betegségei és | toxicus |
| tünetei | epidermalis |
* necrolysis (TEN)
A csont-és myalgia, izomrendszer, végtagfájdalom valamint a kötőszövet betegségei és tünetei
Vese- és húgyúti haematuria betegségek és tünetek
A nemi penis szervekkel és az haemorrhagia, *
| emlőkkel | priapismus , |
| kapcsolatos | haematospermia, |
| betegségek és | fokozott erekció |
tünetek
Általános tünetek, mellkasi ingerlékenység
| az alkalmazás | fájdalom, |
| helyén fellépő | fáradtság, |
| reakciók | melegségérzés |
Szervrendszer Nagyon gyakori Gyakori Nem gyakori Rita (1/10000
(1/10) (1/100 –<1/10) (1/1000 – –<1/1000) <1/100) Laboratóriumi és megnövekedett egyéb vizsgálatok szívfrekvencia eredményei
- Csak a forgalomba hozatalt követő megfigyelések során jelentették
**A színlátás zavara: chloropsia, kóros színlátás, cyanopsia, erythropia és xanthopsia ***Könnytermelési zavarok: száraz szem, könnyezési zavar és fokozott könnytermelés
Feltételezett mellékhatások bejelentése A gyógyszer engedélyezését követően lényeges a feltételezett mellékhatások bejelentése, mert ez fontos eszköze annak, hogy a gyógyszer előny/kockázat profilját folyamatosan figyelemmel lehessen kísérni. Az egészségügyi szakembereket kérjük, hogy jelentsék be a feltételezett mellékhatásokat a hatóság részére az V. függelékbentalálható elérhetőségek valamelyikén keresztül.
4.9 Túladagolás
Tünetek Egészséges önkénteseken végzett vizsgálatok során, legfeljebb 800 mg-os egyszeri adagok alkalmazását követően az alacsonyabb dózisszinteken már az észleltekhez hasonló nemkívánatos hatások jelentkeztek, azonban gyakoriságuk és súlyosságuk fokozódott. A 200mg-os adagok mellett a hatásosság nem, ellenben a nemkívánatos hatások (fejfájás, kipirulás, szédülés, dyspepsia, orrdugulás, látászavar) előfordulási gyakorisága növekedett.
Kezelés Túladagolás esetén a szükségletnek megfelelő, szokásos tüneti kezelést kell alkalmazni. Hemodialízis várhatóan nem gyorsítja meg a szer kiürülését, mivel a szildenafil nagymértékben kötődik a plazmafehérjékhez, és nem ürül a vizelettel.
5. FARMAKOLÓGIAI TULAJDONSÁGOK
5.1 Farmakodinámiás tulajdonságok
Farmakoterápiás csoport: Urológiai gyógyszerek; az erectilis dysfunctio kezelésére használatos szerek, ATC kód: G04BE03.
Hatásmechanizmus
A szildenafil az erectilis dysfunctio kezelésére szolgáló, orálisan alkalmazható gyógyszer. Természetes körülmények között (azaz szexuális ingerre) a penisbe irányuló véráramlás fokozásával állítja helyre a károsodott erectilis funkciót.
A hímvessző merevedéséért felelős élettani folyamatok során a szexuális ingerlésre nitrogén-monoxid (NO) szabadul fel a corpus cavernosumban. A nitrogén-monoxid a guanil-cikláz enzim aktiválása révén növeli a ciklikus guanozin-monofoszfát (cGMP) szintet, ami a corpus cavernosum simaizomzatának ellazulását és a vér beáramlását eredményezi.
A szildenafil hatékony és szelektív inhibitora a barlangos testekben található cGMP-specifikus 5-ös típusú foszfodiészteráznak (PDE5), ahol az a cGMP lebontásáért felelős. A szildenafil erekcióra kifejtett hatásának támadáspontja perifériás. Izolált corpus cavernosumon a szildenafil nem fejt ki közvetlen simaizom ellazító hatást, ellenben ezen szövetben hatékonyan fokozza a nitrogén-monoxid izomrelaxáló hatását. A NO-/cGMP anyagcsereút aktivált állapotában, miként szexuális ingerlés esetében is, a PDE5 szildenafillal való gátlása emelkedett cGMP-szintet eredményez a corpus
cavernosumban. A szildenafil kívánt farmakológiai hatásának létrehozásához tehát szükség van szexuális ingerlésre.
Farmakodinámiás hatások
In vitro vizsgálatok során megállapították, hogy a szildenafil szelektíven kötődik az erekció folyamatában részt vevő PDE5-höz. Jóval hatékonyabban kötődik a PDE5-höz, mint más ismert foszfodiészterázokhoz. Szelektivitása tízszer akkora, mint a PDE6-hoz, ami a retina fototransductiós anyagcsereútjában vesz részt. Maximális ajánlott adagolásnál 80-szor szelektívebben kötődik, mint a PDE1-hez, ill. több mint 700-szor szelektívebben, mint a PDE2, -3, -4, -7, -8, -9, -10 és -11 izoenzimekhez. Kiemelendő, hogy a szildenafil 4000-szer szelektívebben kötődik a PDE5-höz, mint a szívizomzat kontraktilitásának szabályozásában részt vevő cAMP-specifikus PDE3-hoz.
Klinikai hatásosság és biztonságosság
Két klinikai vizsgálatot terveztek annak vizsgálatára, hogy bevétele után mettől-meddig képes erekciót okozni szexuális ingerlésre adott válaszként a szildenafil. Éhomi állapotú betegeken végzett penisplesthysmographos (RigiScan) vizsgálat során azok esetében, akik elérték a 60%-os merevedést (ami elégséges a közösüléshez), átlagosan 25perc (12-37perc) telt el a fenti állapot eléréséig a szildenafil bevételét követően. Egy másik RigiScan vizsgálat során a szildenafil abevételt követően 4-5 órával is képes volt erekciót okozni a szexuális ingerlésre adott válaszként.
A szildenafil enyhe és átmeneti vérnyomáscsökkenést okoz, ami az esetek többségében nem jár klinikai következménnyel. A szildenafil 100mg-os orális adagolása után a fekvő helyzetben mért systolés vérnyomáscsökkenés maximumának átlaga 8,4Hgmm volt. Ugyanez a változás a fekvő diastolés vérnyomás értékében 5,5Hgmm volt. A vérnyomáscsökkenés a szildenafil értágító hatásának következménye, mely minden bizonnyal az érfali simaizomzat cGMP szintjének növekedéséből ered. Egészséges önkénteseken a szildenafil legfeljebb 100mg-os, egyszeri adagjai nem idéztek elő klinikailag számottevő EKG-eltérést.
14, súlyos koszorúér-betegségben szenvedő beteg esetén (akiknél legalább egy coronaria több mint 70%-os stenosisa állt fenn) a szildenafil egyszeri 100 mg-os dózisa haemodinamikai hatásának vizsgálata során az átlagos nyugalmi systolés és diastolés vérnyomás az alapértékhez képest 7%-kal, illetve 6%-kal csökkent. Az átlagos pulmonális systolés vérnyomás 9%-kal csökkent. A szildenafil perctérfogatot befolyásoló hatást nem mutatott, és nem károsította a stenotizált koszorúerekben a vér átáramlást.
Egy kettősvak, placebokontrollos, terheléses vizsgálat során 144, erectilis dysfunctióban és krónikus stabil anginában szenvedő beteget vizsgáltak, akik rendszeresen antianginás gyógyszereket szedtek (nitrátokat kivéve). Az eredmények nem mutattak klinikailag jelentős eltérést a szildenafil és a placebo között a terhelés megszakítását szükségessé tevő angina jelentkezéséig eltelt időtartamban.
A 100mg-os egyszeri dózis adását követően 1óra múlva ritkán a szín-megkülönböztetés (kék/zöld színlátás) kismértékű és átmeneti zavarát mutatták ki Farnsworth-Munsel 100 színárnyalat teszttel; 2órával a gyógyszeradag bevétele után azonban ez már nem volt észlelhető. A színlátás zavara feltehetően a retina fototransductiós kaszkádjának működéséhez szükséges PDE6 enzim gátlásából ered. A szildenafil nem befolyásolja a látásélességet vagy a fénykontraszt-érzékelést. Egy kis betegszámú, placebokontrollos vizsgálatban dokumentált korai öregkori macula degenerációban szenvedő betegekben (n=9) a szildenafil (100 mg egyszeri adagja) nem okozott lényeges változásokat a látásvizsgálatok értékeiben(látásélesség, Amsler-rács, szimulált közlekedési fények színmegkülönböztetése, Humphrey-féle látótér-és fotostresszvizsgálat).
A szildenafil egyszeri 100mg-os orális adagolása után egészséges önkéntesekben a spermiumok motilitásában és morfológiájábansemmiféle változást nem észleltek (lásd 4.6 pont).
A klinikai vizsgálatok további adatai
Klinikai vizsgálatok során több mint 8000, 19-87éves korú beteg részesült szildenafil kezelésben. Az alábbi betegcsoportok képviseltettek: idős korú (19,9%), magas vérnyomású (30,9%), diabetes mellitusban (20,3%), ischaemiás szívbetegségben (5,8%), hyperlipidaemiában szenvedők (19,8%), gerincvelősérültek (0,6%), depressziósok (5,2%), transurethralis prostataresectio (TURP) utáni (3,7%), radikális prostatectomia utánibetegek (3,3%). Az alábbi csoportok nem voltak megfelelően reprezentálva, illetve ki voltak zárva: kismedencei sebészeti beavatkozás, ill. sugárkezelés után levő, súlyos vese-, ill. májkárosodásban, valamint bizonyos cardiovascularis megbetegedésben szenvedő betegek (lásd4.3pont).
A fix dózisú vizsgálatokban a 25mg-os dózissal kezelt betegek 62%-a, az 50mg-mal kezeltek 74%-a, illetve a 100mg-mal kezeltek 82%-a jelzett javulást az erekcióban, szemben a placebóval kezelt csoport 25%-ával. A kontrolláltklinikai vizsgálatok során a szildenafil miatti gyógyszerelhagyások aránya alacsony volt, a placebóéhoz hasonló.
Valamennyi vizsgálatot egybevetve, a szildenafillal kezelt betegek közül javulást észlelők százalékos aránya a következő volt: pszichogén erectilis dysfunctióban (84%), kevert erectilis dysfunctióban (77%), organikus erectilis dysfunctióban (68%), idős koriban (67%), diabetes mellitusban (59%), ischaemiás szívbetegség mellett (69%), magas vérnyomásnál (68%), TURP-ot követően (61%), radikális prostatectomia után (43%), gerincvelősérülést követően (83%), depresszió esetén (75%). A szildenafil biztonságossága és hatásossága a hosszú távú vizsgálatok során is fennmaradt.
5.2 Farmakokinetikai tulajdonságok
Felszívódás A szildenafil rövid idő alatt felszívódik. A gyógyszert éhgyomorra, szájon át adva 30-120percen (középértékben 60percen) belül kialakul a maximális plazmaszint. Az abszolút orális biohasznosulás átlagértéke 41% (25-63%). A szildenafil orális adását követően a javasolt dózistartományban (25-100mg) dózisfüggően változik az AUC és Cmax értéke.
A szildenafilt étkezés közben bevéve csökken a felszívódás üteme; átlagosan 60perccel nő a tmax és átlagosan 29%-kal csökken a Cmax értéke.
Eloszlás Dinamikus egyensúlyi állapotban a szildenafil átlagos megoszlási térfogata (Vd) 105liter, mely szöveti eloszlásra utal. A szildenafil átlagos maximális összplazmakoncentrációja egyszeri 100mg-os adag szájon át történő adását követően kb. 440ng/ml (CV 40%). Mivel a szildenafil (és a vérben keringő legjelentősebb, N-dezmetil metabolitjának) 96%-a kötődik plazmafehérjékhez, ez azt eredményezi, hogy a szildenafil átlagos maximális szabad plazmakoncentrációja 18ng/ml (38nM). A fehérjekötődés mértéke független a gyógyszer összkoncentrációjától.
Egészséges önkénteseken, 100mg-os, egyszeri dózisban alkalmazott szildenafil adása után 90perccel a gyógyszeradag kevesebb mint 0,0002%-a (átlagosan 188ng) volt kimutatható az ejaculatumban.
Biotranszformáció A szildenafilt elsősorban a máj mikroszomális enzimrendszerének CYP3A4, kisebb mértékben a CYP2C9 izoenzimei metabolizálják. A szildenafil legjelentősebb keringő metabolitja N-demetilációval keletkezik. Ezen metabolit foszfodiészteráz-szelektivitási profilja hasonló a szildenafiléhoz; a PDE5-höz való in vitro affinitása pedig annak kb. 50%-a. A metabolit plazmakoncentrációja a szildenafilénak kb. 40%-a. Az N-dezmetil metabolit tovább bomlik, terminális felezési ideje kb. 4óra.
Elimináció A szildenafil teljes-test clearance-e 41liter/óra; amely 3-5órás terminális felezési időnek felel meg. A szájon át vagy intravénásan adott szildenafil metabolitok alakjában, elsősorban a széklettel (az alkalmazott dózis kb. 80%-a), kisebb mértékben (az alkalmazott dózis kb. 13%-a) a vizelettel ürül.
Farmakokinetikai jellemzők különleges betegcsoportokban
Idősek: Időskorú (65éves vagy idősebb), egészséges önkénteseken végzett vizsgálatok során a szildenafil clearance-ének csökkenését észlelték, mely a szildenafil és annak aktív N-dezmetil metabolitja plazmakoncentrációinak kb. 90%-os emelkedését okozta a fiatal (18-45éves) egészséges önkénteseken mértekéhez képest. A plazma fehérje kötődés korral összefüggő különbségei miatt a szabad szildenafil koncentráció következményes emelkedése kb. 40% volt.
Vesekárosodás: Enyhe, ill. közepesen súlyos (kreatinin-clearance 30-80 ml/perc) vesekárosodásban szenvedő önkénteseken végzett vizsgálatok során nem észlelték az egyszeri, 50mg-os adagban, orálisan alkalmazott szildenafil farmakokinetikai jellemzőinek módosulását. Az N-dezmetil metabolit átlagos AUC és Cmaxértéke 126%, illetve 73%-kal emelkedett az azonos korú, nem vesebeteg önkéntesek megfelelő adataihoz képest. Mégis, a vizsgálati egyének közötti nagymértékű variabilitás miatt ezek a különbségek statisztikailag nem voltak szignifikánsak. Súlyos vesekárosodásban(kreatinin-clearance <30ml/perc) csökkent a szildenafil clearance értéke, és a hasonló korú, nem vesebeteg önkéntesekhez képest 100%-kal nőtt a koncentráció-idő görbe alatti terület (AUC), ill. 88%-kal a Cmax értéke. Ráadásul az N-dezmetil metabolit AUC és Cmax értékei jelentősen, 200%, illetve 79%-kal emelkedtek.
Májkárosodás: Enyhe-, ill. középsúlyos májcirrhosisban (Child-Pugh A és B stádium) szenvedő önkénteseken a szildenafil clearance csökkenését észlelték. Ennek következtében a hasonló korú, nem májbeteg önkéntesekhez képest 84%-kal nőtt a koncentráció-idő görbe alatti terület (AUC), ill. 47%-kal a Cmax értéke. Súlyosan károsodott májfunkciójú betegek esetében a szildenafil farmakokinetikai jellemzőit nem tanulmányozták.
5.3 A preklinikai biztonságossági vizsgálatok eredményei
A hagyományos –farmakológiai biztonságossági, ismételt dózistoxicitási, genotoxicitási, karcinogenitási, reprodukcióra és fejlődésre kifejtett toxicitási –vizsgálatokból származó nem klinikai jellegű adatok azt igazolták, hogy a készítmény alkalmazásakor humán vonatkozásban különleges kockázat nem várható.
6. GYÓGYSZERÉSZETI JELLEMZŐK
6.1 Segédanyagok felsorolása
Tablettamag: Mikrokristályos cellulóz (E460) Kalcium-hidrogén-foszfát Kroszkarmellóz-nátrium Hipromellóz (E464) Magnézium-sztearát (E470b)
Filmbevonat: Laktóz-monohidrát Hipromellóz (E464) Titán-dioxid (E171) Triacetin (E1518)
6.2 Inkompatibilitások
Nem értelmezhető.
6.3 Felhasználhatósági időtartam
5év
6.4 Különleges tárolási előírások
Ez a gyógyszer nem igényel különleges tárolást.
6.5 Csomagolás típusa és kiszerelése
Buborékcsomagolásban(PVC/Al-fólia): 1db filmtabletta dobozban. Buborékcsomagolásban(adagonként perforált,PVC/Al-fólia): 4 x 1, 8 x 1vagy12 x 1db filmtabletta dobozban.
Nem feltétlenül mindegyik kiszerelés kerül kereskedelmi forgalomba.
6.6 A megsemmisítésre vonatkozó különleges óvintézkedések
Nincsenek különleges előírások.
7. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY JOGOSULTJA
KRKA, d.d., Novo mesto, Šmarješka cesta 6, 8501 Novo mesto, Szlovénia
8. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY SZÁMA(I)
Vizarsin 25mg filmtabletta 1db filmtablettát tartalmazó: EU/1/09/551/001 4 x 1db filmtablettát tartalmazó: EU/1/09/551/002 8 x 1db filmtablettát tartalmazó: EU/1/09/551/003 12 x 1db filmtablettát tartalmazó: EU/1/09/551/004
Vizarsin 50mg filmtabletta 1db filmtablettát tartalmazó: EU/1/09/551/005 4 x 1db filmtablettát tartalmazó: EU/1/09/551/006 8 x 1db filmtablettát tartalmazó: EU/1/09/551/007 12 x 1db filmtablettát tartalmazó: EU/1/09/551/008
Vizarsin 100mg filmtabletta 1db filmtablettát tartalmazó: EU/1/09/551/009 4 x 1db filmtablettát tartalmazó: EU/1/09/551/010 8 x 1db filmtablettát tartalmazó: EU/1/09/551/011 12x 1db filmtablettát tartalmazó: EU/1/09/551/012
9. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY ELSŐ KIADÁSÁNAK/
MEGÚJÍTÁSÁNAK DÁTUMA
A forgalomba hozatali engedély első kiadásának dátuma: 2009. szeptember 21. A forgalomba hozatali engedély legutóbbi megújításának dátuma:2014. május 16.
10. A SZÖVEG ELLENŐRZÉSÉNEK DÁTUMA
A gyógyszerről részletes információ az Európai Gyógyszerügynökség internetes honlapján (http://www.ema.europa.eu/) található.
1. A GYÓGYSZER NEVE
Vizarsin 25 mg szájban diszpergálódó tabletta Vizarsin 50 mg szájban diszpergálódó tabletta Vizarsin 100 mg szájban diszpergálódó tabletta
2. MINŐSÉGI ÉS MENNYISÉGI ÖSSZETÉTEL
Egy szájban diszpergálódó tabletta 25mg, 50mgvagy 100mgszildenafilt tartalmaz.
Ismert hatású segédanyagok: Vizarsin 25mg szájban diszpergálódó tabletta 0,375mg aszpartám (E951) és 0,00875mg szorbit (E420) szájban diszpergálódó tablettánként.
Vizarsin 50mg szájban diszpergálódó tabletta 0,75mg aszpartám (E951) és 0,0145mg szacharózszájban diszpergálódó tablettánként.
Vizarsin 100mg szájban diszpergálódó tabletta 1,5mg aszpartám (E951) és 0,029mg szacharózszájban diszpergálódó tablettánként.
A segédanyagok teljes listájátlásd a 6.1pontban.
3. GYÓGYSZERFORMA
Szájban diszpergálódó tabletta.
Vizarsin 25 mg szájban diszpergáló tabletta: fehér vagy csaknem fehér, kerek, mindkét oldalán enyhén domború tabletta, melyen sötétebb foltok lehetnek. Vizarsin 50 mg szájban diszpergáló tabletta: fehér vagy csaknem fehér, kerek, mindkét oldalán enyhén domború tabletta, melyen sötétebb foltok lehetnek. Vizarsin 100 mg szájban diszpergáló tabletta: fehér vagy csaknem fehér, kerek, mindkét oldalán enyhén domború tabletta, melyen sötétebb foltok lehetnek.
4. KLINIKAI JELLEMZŐK
4.1 Terápiás javallatok
A Vizarsin felnőtt férfiak számára javallott erectilis dysfunctio kezelésére, amely akielégítő szexuális teljesítéshezszükséges penis erectio elérésének, illetvefenntartásának képtelensége.
A Vizarsin hatásának eléréséhez szexuális ingerlés szükséges.
4.2 Adagolás és alkalmazás
Adagolás
Alkalmazása felnőtteknél: Javasolt adagja 50mg, amit hozzávetőleg 1órával a szexuális tevékenység előtt kell bevenni. A hatásosságtól és a készítmény tolerálhatóságától függően az adag 100mg-ra növelhető vagy 25mg-ra csökkenthető. A legnagyobb javasolt adag 100mg. A készítmény naponta legfeljebb egyszer alkalmazható. Amennyiben a Vizarsint étkezés közben veszik be, a hatás megjelenése késhet az éhgyomorra bevett szer hatásának megjelenéséhez képest (lásd 5.2pont).
Különlegesbetegcsoportok
Idősek Idős korban (≥65 év) nem szükséges az adag módosítása.
Vesekárosodás Az „Alkalmazása felnőtteknél”részben leírtak szerint alkalmazandó enyhe- és középsúlyos vesekárosodásesetén (kreatinin-clearance 30-80 ml/perc).
Súlyos veseelégtelenség esetén (kreatinin-clearance <30ml/perc) a szildenafil eliminációja csökken, ezért ilyen esetben a 25mg-os adag alkalmazása fontolandó meg. Ahatásosságésa tolerálhatóság függvényébenazadaglépcsőzetesen emelhető 50 mg-ra vagy szükség esetén legfeljebb100mg-ra.
Májkárosodás Májkárosodás esetén (pl. cirrhosis) a szildenafil eliminációja csökken, ezért ez esetben a 25mg-os tabletta adása fontolandó meg. Ahatásosságéstolerálhatóság függvényében azadaglépcsőzetesen emelhető 50 mg-ra vagy szükség esetén legfeljebb100mg-ra.
Gyermekekés serdülők A Vizarsin filmtabletta alkalmazása 18éves kor alatt nem javallt.
Alkalmazása más gyógyszereket szedő betegeknél: A ritonavirt kivéve, melynek együttadása a szildenafillal nem javallt (lásd 4.4pont), az egyidejű CYP3A4-gátlószer kezelésben részesülő betegek részére a 25mg-os kezdő adag adása fontolandó meg (lásd 4.5pont).
Alfa-blokkolót szedő betegeknél az orthostaticus hypotensio kialakulás kockázatának csökkentésére a szildenafil-terápia megkezdése előtt az alfa-blokkoló terápiát stabilan be kell állítani. Ezen kívül megfontolandó a szildenafil 25mg-os kezdő adag adása (lásd 4.4 és 4.5pont).
Az alkalmazás módja
Szájon át történő alkalmazás.
A szájban diszpergálódó tablettát a szájüregbe, a nyelvre kell helyezni, ahol az gyorsan szétesik a nyálban, így könnyen lenyelhető. Ezt követően folyadékkal vagy anélkül nyelhető le. A szájban diszpergálódó tablettát nehéz a szájból épségben eltávolítani.Mivel a szájban diszpergálódó tabletta törékeny, a buborékcsomagolás felnyitása után azonnal be kell venni.
A szájban diszpergálódó tablettát a Vizarsin filmtabletta helyett használhatják azok a betegek, akiknek nehezére esik a filmtablettákat lenyelni.
4.3 Ellenjavallatok
A készítmény hatóanyagával vagy a 6.1pontban felsorolt bármely segédanyagával szembeni túlérzékenység.
A nitrogén-monoxid/ciklikus guanozin-monofoszfát(cGMP)anyagcsereútrakifejtettismerthatásai következtében(lásd5.1pont)a szildenafilpotencírozza anitrátkészítményekvérnyomáscsökkentő hatását, ezértegyüttadásanitrogén-monoxid-képző vegyületek(pl. amil-nitrit)vagy nitrátkészítmények minden gyógyszerformájával ellenjavallt.
PDE-5-gátlók (beleértve a szildenafilt is) együttes alkalmazása guanilát-cikláz stimulátorokkal (mint a riociguát) ellenjavallt, mivel ez potenciálisan symptomatikus hypotoniához vezethet (lásd 4.5pont).
Nem adható erectilis dysfunctio kezelésére szolgáló gyógyszer, ide értve a szildenafilt is, azoknak a férfiaknak, akik számára a szexuális aktivitás nem ajánlatos (pl. súlyos cardiovascularis betegségben szenvedők, mint pl. instabil angina vagy súlyos szívelégtelenség).
A Vizarsin ellenjavallt azon betegeknek, akiknek a féloldali látásvesztését nem-arteritiszes elülső ischaemiásoptikus neuropátia (NAION) okozta, függetlenülattól, hogyezazesemény összefüggésben volt-e PDE-5-gátlókorábbiszedésévelvagysem(lásd 4.4pont).
A következő betegcsoportokban a szildenafil kezelés biztonságosságát nem vizsgálták, ezért az alkalmazása ellenjavallt a következő alcsoportokban: súlyos májkárosodás, alacsony vérnyomás <90/50Hgmm), a közelmúltban lezajlott stroke vagy myocardialis infarctus és a retina ismert örökletes degeneratív betegségei, mint például a retinitis pigmentosa(ezen betegek kisebb részében a retinalis foszfodiészteráz örökletes elváltozása áll fenn).
4.4 Különleges figyelmeztetések és az alkalmazással kapcsolatos óvintézkedések
A gyógyszeres kezelés javallata előtt az erectilis dysfunctio kórismézése és lehetséges kiváltó okainak feltárása céljából részletes kórelőzményt kell felvenni, és fizikális vizsgálatot kell végezni.
Cardiovascularis kockázati tényezők
Az erectilisdysfunctiobármilyenjellegű kezelésénekmegkezdése előttszükséges a beteg cardiovascularis állapotánakfelmérése, mivela nemiaktivitásbizonyosfokú cardiovascularis kockázattaljár.Aszildenafilértágítóhatású,ami enyheésátmenetivérnyomáscsökkenéstidéz elő (lásd 5.1pont). Azorvosnaka gyógyszer felírása előttalaposan megkellfontolnia, hogy egyes alapbetegségek esetén ezazértágítóhatáshátrányosan érintheti a betegeket, főlegha egyidejűleg szexuális aktivitást is kifejtenek. A vasodilatátorokkal szemben fokozott érzékenységet mutató betegekközéazok tartoznak, akik balkamraikiáramlásiobstrukcióban(pl. aortastenosis, hypertrophiásobstructivcardiomyopathia) szenvednek, vagy a multisystemás atrophiás szindróma ritka eseteiben, ami a vérnyomás vegetatív szabályozásának súlyos elégtelenségében nyilvánul meg.
A szildenafil fokozza a nitrátok vérnyomáscsökkentő hatását (lásd 4.3pont).
Súlyos cardiovascularis eseményeket, beleértve a myocardialis infarctust, instabil anginát, hirtelen szívhalált, ventricularis arrhythmiát, cerebrovascularis vérzést, transiens ischaemiás attackot, hypertensiót és hypotensiót jelentettek a szildenafil bevételével időbeni összefüggésben, a forgalomba kerülése óta eltelt időszakban. A betegek többségénekmár meglévő cardiovascularis kockázati tényezője volt, de nem minden esetben. Az esemény többször szexuális aktus közben, vagy közvetlenül utána fordult elő, néhány esetben pedig röviddel a szildenafil bevétele után, szexuális aktivitás kifejtése nélkül. Nem lehet meghatározni, hogy ezek az események a fenti, vagy egyéb más faktorokkal közvetlen összefüggésben fordultak-e elő.
Priapismus
Az erectilis dysfunctio kezelésére ajánlott gyógyszerek, a szildenafilt is beleértve, a hímvessző anatómiai rendellenességei (pl. angulatio, corpuscavernosumfibrosisa vagyPeyronie-betegség) esetén, továbbá priapismusra hajlamosító kórképekben (pl. sarlósejtesanaemia, myeloma multiplex vagyleukaemia) csak fokozott óvatossággal alkalmazhatók.
A szildenafillal kapcsolatban a forgalomba hozatalt követően tartós erekcióról és priapismusról számoltak be. Négyóránál hosszabb ideig tartó erekció esetén a betegnek azonnali orvosi segítséget kell kérnie. Ha a priapismust nem kezelik haladéktalanul, az a hímvessző szöveteinek károsodását és a potencia maradandó elvesztését eredményezheti.
Egyidejű alkalmazás más PDE-5-gátlókkal vagyaz erectilis dysfunctio kezelésére alkalmazott más gyógyszerekkel
A szildenafil és más PDE-5-gátlók vagy más pulmonalis arteriás hypertonia elleni, szildenafilt tartalmazó gyógyszerekvagy az erectilis dysfunctio más kezelési módjainak kombinációját hatásosság és biztonságosság tekintetében még nem vizsgálták, ezért ezek a kombinációk nem javasoltak.
A látásra gyakorolt hatások
Látászavarok eseteiről érkeztek spontán jelentések a szildenafil és egyéb PDE-5-gátlók szedésével kapcsolatban (lásd 4.8 pont). Egy ritka állapotnak, a nem-arteritiszes elülső ischaemiás optikus neuropátiának (NAION) az eseteiről érkeztek spontán és egy megfigyeléses vizsgálatból származó jelentések a szildenafil és egyéb PDE-5-gátlók szedésével kapcsolatban (lásd 4.8 pont). A betegek figyelmét fel kell hívni arra, hogy bármilyen hirtelen fellépő látászavar esetén hagyják abba a Vizarsin szedését, és azonnal forduljanak orvoshoz (lásd4.3pont).
Egyidejű alkalmazás ritonavirral
A szildenafil együttadása ritonavirral nem javallt (lásd 4.5pont).
Egyidejű alkalmazás alfa-blokkolókkal
Körültekintően kell eljárni alfa-blokkolókat szedő betegek körében történő szildenafil alkalmazásakor, mivel az egyidejű alkalmazáskor néhány arra hajlamos betegben tünetekkel járó hypotensio jelentkezhet (lásd 4.5pont). Ez legnagyobb valószínűséggel a szildenafil alkalmazását követő 4órán belül fordul elő. Az orthostaticus hypotensio kialakuláslehetőségének csökkentése érdekébena szildenafil-terápia megkezdése előttaz alfa-blokkoló terápiábanrészesülő betegnek hemodinamikailag stabilnak kell lennie. A szildenafil 25 mg-os kezdő adagjának adása megfontolandó (lásd 4.2pont). Továbbá a kezelőorvosnak tanácsot kell adnia arra vonatkozóan, hogy mit tegyenek a betegek az orthostaticus hypotensiotüneteinek megjelenéseesetén.
A vérzésre gyakorolt hatás
Humán thrombocytákon végzett kísérletek azt mutatják, hogy a szildenafil in vitrofokozza a nitroprusszid-nátrium thrombocyta aggregatio gátló hatását. Nem ismert, hogy vérzékenységben vagy aktív peptikus fekélyben szenvedőknél biztonságosan alkalmazható-e a szildenafil. Ezekben az állapotokban a szildenafil csak az előny/kockázat körültekintő mérlegelése után alkalmazható.
Nők
A Vizarsin nők kezelésére nem javallt.
Segédanyagok
A Vizarsin 25mg, 50mg és 100mg szájban diszpergálódó tabletta aszpartámot (E951)tartalmaz. Az aszpartámegyfenilalanin-forrás.Fenilketonuriában (PKU) szenvedő betegeknél káros lehet. Ezt a gyógszert fokozott óvatósággal kell alkalmazni fenilketonuriában szenvedő betegeknél. A Vizarsin 25mg szájban diszpergálódó tabletta szorbitot (E420) tartalmaz. Az egyidejűleg alkalmazott szorbit (vagy fruktóz) tartalmú készitmények vagy a szorbit (vagy fruktóz) táplalékkal történő bevitelének additív hatását figyelembekell venni. A szájon át alkalmazott gyógyszerek szorbit tartalma befolyásolhatja az egyidejűleg alkalmazott egyéb, szájon át alkalmazandó gyógyszerek biohasznosulását. A Vizarsin 50mg és 100mg szájban diszpergálódó tabletta szacharózt tartalmaz. Ritkán előforduló, örökletes fruktózintoleranciában, glükóz-galaktóz malabszorpcióban vagy szacharáz-izomaltáz hiányban a készítmény nem szedhető.
4.5 Gyógyszerkölcsönhatások és egyéb interakciók
Másgyógyszerekhatásaaszildenafilra
In vitro vizsgálatok: A szildenafil a citokróm P450 (CYP) enzimrendszerben, elsősorban a 3A4 izoenzimek és kisebb mértékben a 2C9 izoenzimek hatására metabolizálódik. Ennek megfelelően, ezeknek az
izoenzimeknek a működését gátló vegyületek csökkenthetik, és ezeknek az izoenzimeknek a működését serkentők pedig növelhetika szildenafil clearance-ét.
In vivo vizsgálatok: Aklinikaivizsgálatoksorán összegyűjtött adatokpopulációsfarmakokinetikaielemzésével megállapították, hogy az egyidejűleg adott CYP3A4-inhibitorok (pl. ketokonazol, eritromicin vagy cimetidin)csökkentika szildenafileliminációját. Bára nemkívánatoseseményekelőfordulási gyakorisága nem emelkedett azon betegekben, akik a szildenafillal egyidejűleg adott CYP3A4-inhibitor medikációban részesültek, ilyen esetben mégis megfontolandó a 25mg-os kezdő adag.
A HIV proteáz-gátlóritonavir, amely nagyon erős P450-gátlószer, dinamikus egyensúlyi állapotban (500mg napi kétszer) történő együttadása szildenafillal (100mg napi egyszer) 300%-os (4-szeres) szildenafil Cmax-emelkedést, valamint a szildenafil AUC értékének 1000%-os (11-szeres) növekedését idézte elő. A szildenafil plazmaszintje 24óra múlva még mindig kb. 200ng/ml volt, szemben a szildenafil önmagában történő adásakor tapasztalható kb. 5ng/ml-rel. Ez egybevág a ritonavirnak a P450 szubsztrátok széles körében kimutatott jelentős hatásával. A szildenafil nincs hatással a ritonavir farmakokinetikájára. Ezen farmakokinetikai eredmények alapján, szildenafil együttadása ritonavirral nem javallt (lásd 4.4pont), valamint a szildenafil maximális dózisa semmilyen körülmények között nem haladhatja meg a 25mg-ot 48óra leforgása alatt.
A HIV proteáz-gátló szakvinavir, mely a CYP3A4 inhibitora, dinamikus egyensúlyi állapotban (1200mg naponta háromszor) történő együttadása szildenafillal (100 mg naponta egyszer) 140%-os szildenafil Cmax-emelkedést, valamint a szildenafil AUC értékének 210%-os növekedését idézte elő. A szildenafil nincs hatással a szakvinavir farmakokinetikájára (lásd 4.2pont). Erősebb hatású CYP3A4-gátlók esetén, mint amilyen a ketokonazol és az itrakonazol, nagyobb hatás várható.
Az eritromicin, egy közepesen erős CYP3A4-inhibitor (5napon keresztül tartó, napi 2-szer 500mg-os) fenntartó adagolása mellett egyszeri 100mg szildenafil alkalmazásakor 182%-os emelkedést észleltek a szisztémás szildenafil-expozícióban (AUC). Egészséges férfi önkéntesekben nem volt jele, hogy az azitromicin (500 mg-os napi adag háromnaponát)hatással lettvolna a szildenafil, vagyfő keringő metabolitjainakAUC, Cmax, tmax értékeire, az eliminációsrátára vagy következményesen a felezési idejükre. Egészséges önkéntesekben a citokróm P450 inhibitor és a nem specifikus CYP3A4-inhibitor cimetidin (800 mg) 50mg szildenafillal történő együttadása a plazmaszildenafilkoncentráció 56%-os növekedését okozta.
A grépfrútlé, mivel gyenge inhibitora a bélfal CYP3A4 metabolizmusának, mérsékelten megemelheti a szildenafil plazmaszintjét.
Antacidumok (magnézium-hidroxid, alumínium-hidroxid) egyszeri adagja nem befolyásolta a szildenafil biohasznosulását.
Bár minden gyógyszerre vonatkozó, specifikus interakciós vizsgálat nem készült, a populációs farmakokinetikai elemzés gyógyszercsoportonkénti eredményei szerint az egyidejűleg adott CYP2C9-inhibitorok (pl. tolbutamid, warfarin, fenitoin), CYP2D6-gátlók (pl. a szelektívszerotonin visszavételgátlói, triciklikusantidepresszánsok), továbbá a tiazid-és rokon diuretikumok, a kacs-, valamint káliummegtakarító diuretikumok, az angiotenzin-konvertáló enzimgátlók, a kalciumcsatorna-blokkolók, a béta-receptor antagonisták, ill. a CYP450 anyagcsere induktorai (pl. rifampicinés barbiturátok) nem módosítják a szildenafil farmakokinetikai jellemzőit. Egy egészséges férfi önkéntesekkel végzett vizsgálatban az endothelinantagonista boszentán (ami egyCYP3A4- (közepesen erős), CYP2C9-és esetleg CYP2C19-induktor) dinamikus egyensúlyi állapotban (napi kétszer 125mg) és dinamikus egyensúlyi állapot mellett (napi háromszor 80mg) a szildenafil együttes alkalmazása a szildenafil AUC-értékét 62,6%-kal és aCmax-értékét 55,4%-kal csökkentette. Következésképpen, erős CYP3A4-induktorokkal - mint a rifampicin -történő együttes alkalmazása várhatóan nagyobb mértékben csökkenti a szildenafil plazmakoncentrációját.
A nikorandil egy káliumcsatorna aktivátor és nitrát hibridje. Nitrát összetevője miatt súlyos gyógyszerkölcsönhatásba léphet a szildenafillal.
A szildenafil hatása más gyógyszerekre
In vitro vizsgálatok: A szildenafil kis mértékben gátolja a citokróm P450 enzimrendszer 1A2, 2C9, 2C19, 2D6, 2E1 és 3A4 izoenzimeinek aktivitását (IC50>150μM). A javasolt dózisok alkalmazása után várható, kb. 1μM maximális plazmakoncentráció esetén nem valószínű, hogy a szildenafil módosítja a felsorolt izoenzimek szubsztrátjainak eliminációját. Nincs adat a szildenafil és nem specifikus foszfodiészteráz-gátlók (pl. teofillin, dipiridamol) közötti gyógyszerkölcsönhatásokról.
In vivo vizsgálatok: A nitrogén-monoxid/cGMP anyagcsereútra kifejtettismerthatásaivalösszefüggésben(lásd5.1pont)a szildenafilrólkimutatták, hogyfokozza a nitrátkészítmények vérnyomáscsökkentő hatását,ezért együttadásanitrogén-monoxid-képző vegyületekkel vagy bármely gyógyszerformájú nitrátkészítményekkel ellenjavallt (lásd4.3pont).
Riociguát: A preklinikai vizsgálatok additív szisztémás vérnyomáscsökkentő hatást igazoltak PDE5 inhibitorok és riociguát kombinációja esetén. A klinikai vizsgálatok során a riociguát fokozta a PDE5 inhibitorok vérnyomáscsökkentő hatását. Az együttes alkalmazás esetében nem észleltek kedvező klinikai hatást a vizsgált populációban. Riociguát együttes adása PDE5 inhibitorokkal (beleértve a szildenafilt is) ellenjavallt (lásd 4.3 pont).
A szildenafilnak alfa-blokkolót szedő betegek körében történő alkalmazásakor néhány arra hajlamos egyénben tünetekkel járó hypotensio jelentkezhet. Ez legnagyobb valószínűséggel a szildenafil alkalmazását követő 4órán belül fordul elő (lásd 4.2 és 4.4pont). Három specifikus gyógyszer-gyógyszer kölcsönhatás vizsgálatban alfa-blokkoló doxazozint (4 mg és 8 mg) és szildenafilt (25mg, 50mg vagy 100 mg) adtak egyidejűleg doxazozin terápiára stabilan beállított benignus prostata hyperplasiás (BPH) betegeknek. Ezekben a vizsgálati csoportokbana fekvő helyzetben mért vérnyomás további csökkenésének átlagértéke 7/7Hgmm, 9/5Hgmm, ill. 8/4Hgmm volt, míg az álló helyzetben mért vérnyomás további csökkenésének átlagértéke 6/6Hgmm, 11/4Hgmm, ill. 4/5Hgmm. Amikor doxazozin terápiára stabilan beállított betegeknek adtak egyidejűleg doxazozint és szildenafilt, tünetekkel járó orthostaticus hypotóniáról nem gyakran számoltak be. Ezek a jelentések szédülésről, ájulásérzésről számoltak be, syncopéről azonban nem.
Nem mutatkozott jelentős interakció a CYP2C9 által metabolizált tolbutamid (250mg), illetve warfarin (40mg) szildenafillal (50 mg) történő együttadásakor.
A szildenafil (50 mg-os adagban) nem fokozta a vérzési időnek az acetilszalicilsavval (150mg) történt megnyújtását.
A maximum 80 mg/dl átlagos véralkoholszintű egészséges önkéntesekben a szildenafil (50 mg-os adagban) nem potenciálta az alkohol vérnyomáscsökkentő hatását.
Az alábbi antihypertensiv gyógyszeres kezeléseket egy csoportba összevonva, nem mutatkozott eltérés a mellékhatás-profilban az antihypertensiv szert szildenafillal, és az antihypertensiv szert placebóval szedő betegek adatai között: diuretikumok, béta-blokkolók, ACE-gátlók, angiotenzin-II antagonisták, vérnyomáscsökkentők (értágítók és centrális hatásúak), adrenerg neuron blokkolók, kalciumcsatorna-blokkolók, valamintalfa-adrenerg receptor-blokkolók. Egyspecifikus interakciós vizsgálatban, mely során magas vérnyomásban szenvedő betegeknek 100mgszildenafilt adtak amlodipinnel együtt, 8Hgmm-es átlagos additív systolés vérnyomáscsökkenést, ill. 7Hgmm-es átlagos additív diastolés vérnyomáscsökkenést mértek fekvő helyzetben. Ezen addicionális értékek hasonló nagyságrendűek voltak, mint az egészséges önkéntesekben észlelt vérnyomáscsökkenés, ha a szildenafilt önmagában alkalmazták (lásd 5.1pont).
A szildenafilnak (100mg) nem volt hatásaa HIV proteázinhibitor szakvinavir és ritonavir (mindkettő CYP3A4 szubsztrát) dinamikus egyensúlyi farmakokinetikájára.
Egészséges férfi önkénteseknél, dinamikus egyensúlyi állapotban a szildenafil (napi háromszor 80mg) a boszentán (napi kétszer 125mg) AUC-értékét 49,8%-kal és a Cmax-értékét 42%-kal növelte.
Beállított szakubitril/valzartán-kezelést kapó hypertoniás betegek esetében egyszeri adag szildenafil alkalmazása lényegesen nagyobb vérnyomáscsökkenéssel járt, mint a szakubitril/valzartán önmagában történő adása esetén. Ezért elővigyázatosság szükséges, amikor a szakubitril/valzartán-nal kezelt betegeknél szildenafil adását kezdik.
4.6 Termékenység, terhesség és szoptatás
A Vizarsin nők kezelésére nem javallt.
Nem végeztek megfelelő és kellően kontrollált vizsgálatokat terhes vagy szoptató nők esetében.
A patkányokon és nyulakon, orálisan adott szildenafillal végzett reprodukciós vizsgálatok során nem észleltek releváns nemkívánatos hatást.
A szildenafil egyszeri 100mg-os orális adagjai után egészséges önkénteseknél a spermiumok motilitására és morfológiájára gyakorolt hatást nem észleltek (lásd 5.1 pont).
4.7 A készítmény hatásai a gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges képességekre
A készítménynek a gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges képességeket befolyásoló hatásait nem vizsgálták.
Mivel a szildenafil-vizsgálatok során szédülésről és látászavarról is beszámoltak, vezetés, illetve gépek használata előtt a betegnek tudnia kell azt, hogyan reagál a Vizarsinra.
4.8 Nemkívánatos hatások, mellékhatások
A biztonságossági profil összefoglalása
A Vizarsin biztonságossági profilja 9570betegnél szerzett tapasztalaton alapul, akiket 74, kettősvak, placebokontrollos klinikai vizsgálatban kezeltek. A klinikai vizsgálatokban a szildenafillal kezelt betegeknél leggyakrabban jelentett mellékhatások a fejfájás, kipirulás, dyspepsia, orrdugulás, szédülés, hányinger, hőhullámok, látászavar, cyanopsia és homályos látásvoltak.
A forgalomba hozatalt követő megfigyelésekből származó mellékhatásokat becslések szerint 10évnél hosszabb időszakot átfogva gyűjtötték össze. Mivel nem minden mellékhatást jelentettek a forgalomba hozatali engedély jogosultjának, és nem mindegyik került bele a biztonságossági adatbázisba, ezeknek a reakcióknak a gyakorisága nem határozható meg megbízhatóan.
A mellékhatások táblázatos felsorolása
Az alábbi táblázatban minden, orvosi szempontból fontos mellékhatás, mely a klinikai vizsgálatokban a placebónál magasabb incidenciával jelentkezett, szervrendszerek és gyakoriság szerint került felsorolásra (nagyon gyakori: ≥1/10, gyakori: ≥1/100-< 1/10, nem gyakori: ≥1/1000-<1/100, ritka: ≥1/10000-<1/1000).
Az egyes gyakoriságikategóriákonbelüla mellékhatásokcsökkenő súlyosságszerintkerülnek megadásra.
1.táblázat: Kontrollos klinikai vizsgálatokból származó, a placebónál magasabb előfordulási
gyakorisággaljelentett, orvosi szempontból fontos mellékhatások, ésa forgalomba hozatalt
követő megfigyeléseksorán jelentett, orvosi szempontból fontos mellékhatások
Szervrendszer Nagyon gyakori Gyakori Nem gyakori Rita (1/10000
(1/10) (1/100 –<1/10) (1/1000 – –<1/1000) <1/100) Fertőző rhinitis betegségek és parazitafertőzések
Immunrendszeri túlérzékenység betegségek és tünetek
Idegrendszeri fejfájás szédülés aluszékonyság, cerebrovascularis betegségek és hypesthesia történés, tünetek tranziens ischaemiás attack (TIA), * görcsroham , görcsroham * kiújulása , syncope
| Szembetegségek | a színlátás | könnytermelési | nem arteritises |
| és szemészeti | zavara**, | zavarok***, | anterior ichaemiás |
| tünetek | látászavar, | szemfájdalom, | opticus |
homályos látás photophobia, neuropathia * photopsia, (NAION) , hyperaemia a retinalis *
| szemben, | érelzáródás , |
| szemkáprázás, | retinalis vérzés, |
| kötőhártya- | arterioscleroticus |
| gyulladás | retinopathia, |
retinalis rendellenesség, glaucoma, látótérkiesés, kettőslátás, csökkent látásélesség, myopia, asthenopia, üvegtesti homályok, irisbetegség, mydriasis, gyűrűk látása a fényforrások körül, szem oedema, szemduzzanat, szembetegség, kötőhártya hyperaemia, szem irritáció,
Szervrendszer Nagyon gyakori Gyakori Nem gyakori Rita (1/10000
(1/10) (1/100 –<1/10) (1/1000 – –<1/1000) <1/100) kóros érzés a szemben, szemhéjoedema, scleraelszíneződés
A fül és az vertigo, süketség egyensúly- tinnitus érzékelő szerv betegségei és tünetei
Szívbetegségek és tachycardia, hirtelen * a szívvel palpitatiók szívhalál , kapcsolatos myocardialis tünetek infarctus, kamrai * arrhythmia , pitvarfibrillatio, instabil angina
Érbetegségek és kipirulás, hypertonia, tünetek hőhullámok hypotonia
Légzőrendszeri, orrdugulás epistaxis, szorító érzés a mellkasi és sinus pangás torokban, mediastinalis nasalis oedema, betegségek és nasalis szárazság tünetek
Emésztőrendszeri hányinger, gastro oralis betegségek és dyspepsia oesophagealis hypaesthesia tünetek reflux betegség, hányás, felhasi fájdalom, szájszárazság
A bőr és a bőr kiütés Stevens-Johnson- *
| alatti szövet | szindróma (SJS) , |
| betegségei és | toxicus |
| tünetei | epidermalis |
* necrolysis (TEN)
A csont-és myalgia, izomrendszer, végtagfájdalom valamint a kötőszövet betegségei és tünetei
Vese- és húgyúti haematuria betegségek és tünetek
Szervrendszer Nagyon gyakori Gyakori Nem gyakori Rita (1/10000
(1/10) (1/100 –<1/10) (1/1000 – –<1/1000) <1/100) A nemi penis szervekkel és az haemorrhagia, *
| emlőkkel | priapismus , |
| kapcsolatos | haematospermia, |
| betegségek és | fokozott erekció |
tünetek
Általános tünetek, mellkasi ingerlékenység
| az alkalmazás | fájdalom, |
| helyén fellépő | fáradtság, |
| reakciók | melegségérzés |
| Laboratóriumi és | megnövekedett |
| egyéb vizsgálatok | szívfrekvencia |
eredményei
*Csak a forgalomba hozatalt követő megfigyelések során jelentették **A színlátás zavara: chloropsia, kóros színlátás, cyanopsia, erythropia és xanthopsia ***Könnytermelési zavarok: száraz szem, könnyezési zavar és fokozott könnytermelés
Feltételezett mellékhatások bejelentése A gyógyszer engedélyezését követően lényeges a feltételezett mellékhatások bejelentése, mert ez fontos eszköze annak, hogy a gyógyszer előny/kockázat profilját folyamatosan figyelemmel lehessen kísérni. Az egészségügyi szakembereket kérjük, hogy jelentsék be a feltételezett mellékhatásokat a hatóság részére az V. függelékbentalálható elérhetőségek valamelyikén keresztül.
4.9 Túladagolás
Tünetek Egészséges önkénteseken végzett vizsgálatok során, legfeljebb 800 mg-os egyszeri adagok alkalmazásátkövetően az alacsonyabb dózisszinteken már az észleltekhez hasonló nemkívánatos hatásokjelentkeztek, azonban gyakoriságuk és súlyosságuk fokozódott. A 200mg-os adagok mellett a hatásosság nem, ellenben a nemkívánatos hatások (fejfájás, kipirulás, szédülés, dyspepsia, orrdugulás, látászavar) előfordulási gyakorisága növekedett.
Kezelés Túladagolás esetén a szükségletnek megfelelő, szokásos tüneti kezelést kell alkalmazni. Hemodialízis várhatóan nem gyorsítja meg a szer kiürülését, mivel a szildenafil nagymértékben kötődik a plazmafehérjékhez, és nem ürül a vizelettel.
5. FARMAKOLÓGIAI TULAJDONSÁGOK
5.1 Farmakodinámiás tulajdonságok
Farmakoterápiás csoport:Urológiai gyógyszerek;azerectilisdysfunctiokezelésérehasználatos szerek, ATC kód: G04BE03.
Hatásmechanizmus
A szildenafil az erectilis dysfunctio kezelésére szolgáló, orálisan alkalmazható gyógyszer. Természeteskörülmények között(azazszexuálisingerre)a penisbeirányuló véráramlásfokozásával állítja helyrea károsodotterectilis funkciót.
Ahímvessző merevedéséértfelelősélettanifolyamatoksorán aszexuálisingerlésrenitrogén-monoxid (NO) szabadulfela corpuscavernosumban. A nitrogén-monoxid a guanil-ciklázenzimaktiválása révén növeli a ciklikus guanozin-monofoszfát (cGMP) szintet, ami a corpus cavernosum simaizomzatának ellazulását ésa vér beáramlását eredményezi.
Aszildenafilhatékonyésszelektívinhibitoraa barlangos testekbentalálható cGMP-specifikus5-ös típusú foszfodiészteráznak(PDE5), aholazacGMPlebontásáértfelelős. Aszildenafilerekcióra kifejtetthatásánaktámadáspontja perifériás. Izoláltcorpuscavernosumona szildenafilnemfejtki közvetlensimaizom ellazítóhatást, ellenben ezen szövetben hatékonyanfokozza a nitrogén-monoxid izomrelaxálóhatását.A NO-/cGMP anyagcsereútaktivált állapotában, mikéntszexuális ingerlés esetébenis, aPDE5szildenafillal való gátlása emelkedettcGMP-szintet eredményeza corpus cavernosumban. A szildenafilkívántfarmakológiaihatásánaklétrehozásához tehát szükség van szexuálisingerlésre.
Farmakodinámiás hatások
Invitro vizsgálatoksoránmegállapították, hogya szildenafilszelektívenkötődikazerekció folyamatábanrészt vevő PDE5-höz. Jóval hatékonyabban kötődika PDE5-höz, mint más ismert foszfodiészterázokhoz. Szelektivitásatízszer akkora, mint aPDE6-hoz, amia retina fototransductiós anyagcsereútjábanvesz részt. Maximálisajánlottadagolásnál80-szor szelektívebben kötődik, mint a PDE1-hez, ill. több mint 700-szor szelektívebben, mint a PDE2, -3,-4,-7,-8, -9, -10 és -11 izoenzimekhez. Kiemelendő, hogya szildenafil4000-szer szelektívebben kötődik a PDE5-höz, mint a szívizomzat kontraktilitásának szabályozásában részt vevő cAMP-specifikus PDE3-hoz.
Klinikai hatásosság és biztonságosság
Két klinikai vizsgálatot terveztek annak vizsgálatára, hogy bevétele után mettől-meddig képes erekciót okozni szexuális ingerlésre adott válaszként a szildenafil. Éhomi állapotú betegeken végzett penisplesthysmographos (RigiScan) vizsgálat során azok esetében, akik elérték a 60%-os merevedést (ami elégséges a közösüléshez), átlagosan 25perc (12-37perc) telt el a fenti állapot eléréséig a szildenafil bevételét követően. Egy másik RigiScan vizsgálat során a szildenafil a bevételt követően 4-5 órával is képes volt erekciót okozni a szexuális ingerlésre adott válaszként.
A szildenafilenyheésátmenetivérnyomáscsökkenéstokoz, amiazesetektöbbségébennem jár klinikai következménnyel. A szildenafil 100mg-os orális adagolása után a fekvő helyzetben mért systolés vérnyomáscsökkenés maximumának átlaga 8,4Hgmm volt. Ugyanez a változás a fekvő diastolés vérnyomás értékében 5,5Hgmm volt. A vérnyomáscsökkenés a szildenafil értágító hatásának következménye, mely minden bizonnyal az érfali simaizomzat cGMP szintjének növekedéséből ered. Egészséges önkéntesekena szildenafillegfeljebb 100mg-os, egyszeri adagjai nem idéztek elő klinikailag számottevő EKG-eltérést.
14, súlyos koszorúér-betegségben szenvedő beteg esetén (akiknél legalább egy coronaria több mint 70%-os stenosisa állt fenn) a szildenafil egyszeri 100 mg-os dózisa haemodinamikai hatásának vizsgálata során az átlagos nyugalmi systolés és diastolés vérnyomás az alapértékhez képest 7%-kal, illetve 6%-kal csökkent. Az átlagos pulmonális systolés vérnyomás 9%-kal csökkent. A szildenafil perctérfogatot befolyásoló hatást nem mutatott, és nem károsította a stenotizált koszorúerekben a vér átáramlást.
Egy kettősvak, placebokontrollos, terheléses vizsgálat során 144, erectilis dysfunctióban és krónikus stabil anginában szenvedő beteget vizsgáltak, akik rendszeresen antianginás gyógyszereket szedtek (nitrátokat kivéve). Az eredmények nem mutattak klinikailag jelentős eltérést a szildenafil és a placebo között a terhelés megszakítását szükségessé tevő angina jelentkezéséig eltelt időtartamban.
A 100mg-os egyszeri dózis adását követően 1óra múlva ritkán a szín-megkülönböztetés (kék/zöld színlátás) kismértékű és átmeneti zavarátmutatták ki Farnsworth-Munsel 100 színárnyalat teszttel;
2órával a gyógyszeradag bevétele után azonban ez már nem volt észlelhető. A színlátás zavara feltehetően a retina fototransductiós kaszkádjának működéséhez szükséges PDE6 enzim gátlásából ered. A szildenafil nem befolyásolja a látásélességet vagy a fénykontraszt-érzékelést. Egy kis betegszámú, placebokontrollos vizsgálatban dokumentált korai öregkori macula degenerációban szenvedő betegekben (n=9) a szildenafil (100 mg egyszeri adagja) nem okozott lényeges változásokat a látásvizsgálatok értékeiben (látásélesség, Amsler-rács, szimuláltközlekedésifények színmegkülönböztetése, Humphrey-félelátótér-ésfotostresszvizsgálat).
A szildenafil egyszeri 100mg-os orális adagolása után egészséges önkéntesekben a spermiumok motilitásában és morfológiájában semmiféle változást nem észleltek (lásd 4.6 pont).
A klinikai vizsgálatok további adatai Klinikai vizsgálatok során több mint 8000, 19-87éves korú beteg részesült szildenafil kezelésben. Az alábbi betegcsoportok képviseltettek: idős korú (19,9%), magas vérnyomású (30,9%), diabetes mellitusban (20,3%), ischaemiás szívbetegségben (5,8%), hyperlipidaemiában szenvedők (19,8%), gerincvelősérültek (0,6%), depressziósok (5,2%), transurethralis prostataresectio (TURP) utáni (3,7%), radikális prostatectomia utáni betegek (3,3%). Az alábbi csoportok nem voltak megfelelően reprezentálva, illetve ki voltak zárva: kismedencei sebészeti beavatkozás, ill. sugárkezelés után levő, súlyos vese-, ill. májkárosodásban, valamint bizonyos cardiovascularis megbetegedésben szenvedő betegek (lásd4.3pont).
A fix dózisú vizsgálatokban a 25mg-os dózissal kezelt betegek 62%-a, az 50mg-mal kezeltek 74%-a, illetve a 100mg-mal kezeltek 82%-a jelzett javulást az erekcióban, szemben a placebóval kezelt csoport 25%-ával. A kontrollált klinikai vizsgálatok során a szildenafil miatti gyógyszerelhagyások aránya alacsony volt, a placebóéhoz hasonló.
Valamennyi vizsgálatot egybevetve, a szildenafillal kezelt betegek közül javulást észlelők százalékos aránya a következő volt: pszichogén erectilis dysfunctióban (84%), kevert erectilis dysfunctióban (77%), organikus erectilis dysfunctióban (68%), idős koriban (67%), diabetes mellitusban (59%), ischaemiás szívbetegség mellett (69%), magas vérnyomásnál (68%), TURP-ot követően (61%), radikális prostatectomia után (43%), gerincvelősérülést követően (83%), depresszió esetén (75%). A szildenafil biztonságossága és hatásossága a hosszú távú vizsgálatok során is fennmaradt.
5.2 Farmakokinetikai tulajdonságok
Felszívódás A szildenafil rövid idő alatt felszívódik. A gyógyszert éhgyomorra, szájon át adva 30-120percen (középértékben 60percen) belül kialakul a maximális plazmaszint. Az abszolút orális biohasznosulás átlagértéke 41% (25-63%). A szildenafil orális adását követően a javasolt dózistartományban (25-100mg) dózisfüggően változik az AUC és Cmax értéke.
A szildenafilt étkezés közben bevéve csökken a felszívódás üteme; átlagosan 60perccel nő a tmax és átlagosan 29%-kal csökken a Cmax értéke.
Eloszlás Dinamikus egyensúlyi állapotban a szildenafil átlagos megoszlási térfogata (Vd) 105liter, mely szöveti eloszlásra utal. A szildenafil átlagos maximális összplazmakoncentrációja egyszeri 100mg-os adag szájon át történő adását követően kb. 440ng/ml (CV 40%). Mivel a szildenafil (és a vérben keringő legjelentősebb, N-dezmetil metabolitjának) 96%-a kötődik plazmafehérjékhez, ez azt eredményezi, hogy a szildenafil átlagos maximális szabad plazmakoncentrációja 18ng/ml (38nM). A fehérjekötődés mértéke független a gyógyszer összkoncentrációjától.
Egészséges önkénteseken, 100mg-os, egyszeri dózisban alkalmazott szildenafil adása után 90perccel a gyógyszeradagkevesebb mint0,0002%-a (átlagosan188ng) voltkimutathatóazejaculatumban.
Biotranszformáció
A szildenafilt elsősorban a máj mikroszomális enzimrendszerének CYP3A4, kisebb mértékben a CYP2C9 izoenzimei metabolizálják. A szildenafil legjelentősebb keringő metabolitja N-demetilációval keletkezik. Ezen metabolit foszfodiészteráz-szelektivitási profilja hasonló a szildenafiléhoz; a PDE5-höz való in vitro affinitása pedig annak kb. 50%-a. A metabolit plazmakoncentrációja a szildenafilénak kb. 40%-a. Az N-dezmetil metabolit tovább bomlik, terminális felezési ideje kb. 4óra.
Elimináció A szildenafil teljes-test clearance-e 41liter/óra; amely 3-5órás terminális felezési időnek felel meg. A szájonátvagyintravénásanadottszildenafilmetabolitokalakjában, elsősorbana széklettel(az alkalmazottdóziskb. 80%-a), kisebb mértékben(azalkalmazottdóziskb. 13%-a) a vizelettel ürül.
Farmakokinetikaijellemzőkkülönleges betegcsoportokban
Idősek: Időskorú (65éves vagy idősebb), egészségesönkénteseken végzett vizsgálatok sorána szildenafil clearance-ének csökkenését észlelték, mely a szildenafil és annak aktív N-dezmetil metabolitja plazmakoncentrációinak kb. 90%-os emelkedését okozta a fiatal (18-45éves) egészséges önkénteseken mértekéhez képest. A plazma fehérje kötődés korral összefüggő különbségei miatt a szabad szildenafil koncentráció következményes emelkedése kb. 40% volt.
Vesekárosodás: Enyhe, ill. közepesen súlyos (kreatinin-clearance 30-80 ml/perc) vesekárosodásban szenvedő önkénteseken végzett vizsgálatok során nemészlelték azegyszeri, 50mg-os adagban, orálisan alkalmazott szildenafilfarmakokinetikaijellemzőinek módosulását.AzN-dezmetilmetabolitátlagos AUC ésCmaxértéke126%, illetve73%-kalemelkedettazazonoskorú, nem vesebeteg önkéntesek megfelelőadataihoz képest. Mégis, a vizsgálatiegyénekközöttinagymértékű variabilitásmiattezeka különbségekstatisztikailagnemvoltakszignifikánsak. Súlyosvesekárosodásban(kreatinin-clearance <30ml/perc)csökkenta szildenafilclearanceértéke, és a hasonló korú, nem vesebeteg önkéntesekhez képest100%-kal nőtt a koncentráció-idő görbealattiterület(AUC), ill. 88%-kala Cmax értéke. RáadásulazN-dezmetilmetabolitAUC ésCmax értékeijelentősen, 200%,illetve79%-kal emelkedtek.
Májkárosodás: Enyhe-, ill. középsúlyos májcirrhosisban (Child-Pugh A és B stádium)szenvedő önkéntesekena szildenafil clearancecsökkenését észlelték. Ennek következtébena hasonlókorú, nemmájbeteg önkéntesekhezképest84%-kalnőtta koncentráció-idő görbealattiterület(AUC), ill. 47%-kala Cmax értéke. Súlyosankárosodott májfunkciójúbetegek esetében a szildenafilfarmakokinetikaijellemzőit nem tanulmányozták.
5.3 A preklinikai biztonságossági vizsgálatok eredményei
A hagyományos –farmakológiai biztonságossági, ismételt dózistoxicitási, genotoxicitási, karcinogenitási, reprodukcióra és fejlődésre kifejtett toxicitási –vizsgálatokból származó nem klinikai jellegű adatok azt igazolták, hogy a készítmény alkalmazásakor humán vonatkozásban különleges kockázat nem várható.
6. GYÓGYSZERÉSZETI JELLEMZŐK
6.1 Segédanyagok felsorolása
Vizarsin 25mg szájban diszpergálódó tabletta Hidroxipropilcellulóz (E463) Mannit (E421) Aszpartám (E951) Neoheszperidin-dihidrokalkon (E959)
Fodormenta olaj Borsmenta olaj (szorbitot tartalmaz (E420)) Kroszpovidon Kalcium-szilikát Magnézium-sztearát (E470b)
Vizarsin 50mg, 100mg szájban diszpergálódó tabletta Hidroxipropilcellulóz (E463) Mannit (E421) Aszpartám (E951) Neoheszperidin-dihidrokalkon (E959) Fodormenta aroma Borsmenta aroma (szacharóztistartalmaz) Kroszpovidon Kalcium-szilikát Magnézium-sztearát (E470b)
6.2 Inkompatibilitások
Nem értelmezhető.
6.3 Felhasználhatósági időtartam
Vizarsin 25mg szájban diszpergálódó tabletta 2 év
Vizarsin50mg, 100mg szájban diszpergálódó tabletta 3év
6.4 Különleges tárolási előírások
Legfeljebb 30C-on tárolandó. A nedvességtől való védelem érdekében az eredeti csomagolásban tárolandó.
6.5 Csomagolás típusa és kiszerelése
Vizarsin 25mg szájban diszpergálódó tabletta Buborékcsomagolás (buborékcsomagolás lehúzható fóliával, orientált poliamid/alumínium/PVC//PET/alumínium): 1 szájban diszpergálódó tabletta, dobozban. Buborékcsomagolás (egyenként perforált buborékcsomagolás lehúzható fóliával, orientált poliamid/alumínium/PVC//PET/alumínium): 2 x 1, 4 x 1, 8 x 1 vagy 12 x 1 szájban diszpergálódó tabletta, dobozban.
Vizarsin 50mg, 100mg szájban diszpergálódó tabletta Buborékcsomagolás (buborékcsomagolás lehúzható fóliával, orientált poliamid/alumínium/PVC//PET/alumínium): 1 szájban diszpergálódó tabletta, dobozban. Buborékcsomagolás (egyenként perforált buborékcsomagolás lehúzható fóliával, orientált poliamid/alumínium/PVC//PET/alumínium): 2 x 1, 4 x 1, 8 x 1, 12 x 1 vagy 24 x 1 szájban diszpergálódó tabletta, dobozban.
Nem feltétlenül mindegyik kiszerelés kerül kereskedelmi forgalomba.
6.6 A megsemmisítésre vonatkozó különleges óvintézkedések
Nincsenek különleges előírások.
7. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY JOGOSULTJA
KRKA, d.d., Novo mesto, Šmarješka cesta 6, 8501 Novo mesto, Szlovénia
8. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY SZÁMA(I)
Vizarsin 25mg szájban diszpergáló tabletta 1 db szájban diszpergálódó tabletta: EU/1/09/551/013 2 x 1 szájban diszpergálódó tabletta: EU/1/09/551/014 4 x 1 szájban diszpergálódó tabletta: EU/1/09/551/015 8 x 1 szájban diszpergálódó tabletta: EU/1/09/551/016 12 x 1 szájban diszpergálódó tabletta: EU/1/09/551/017
Vizarsin 50mg szájban diszpergáló tabletta 1 db szájban diszpergálódó tabletta: EU/1/09/551/018 2x 1 szájban diszpergálódó tabletta: EU/1/09/551/019 4 x 1 szájban diszpergálódó tabletta: EU/1/09/551/020 8 x 1 szájban diszpergálódó tabletta: EU/1/09/551/021 12 x 1 szájban diszpergálódó tabletta: EU/1/09/551/022 24 x 1 szájban diszpergálódó tabletta: EU/1/09/551/028
Vizarsin 100mg szájban diszpergáló tabletta 1 db szájban diszpergálódó tabletta: EU/1/09/551/023 2 x 1 szájban diszpergálódó tabletta: EU/1/09/551/024 4 x 1 szájban diszpergálódó tabletta: EU/1/09/551/025 8 x 1 szájban diszpergálódó tabletta: EU/1/09/551/026 12 x 1 szájban diszpergálódó tabletta: EU/1/09/551/027 24 x 1 szájban diszpergálódó tabletta: EU/1/09/551/029
9. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY ELSŐ KIADÁSÁNAK/
MEGÚJÍTÁSÁNAK DÁTUMA
A forgalomba hozatali engedély első kiadásának dátuma: 2009. szeptember 21. A forgalomba hozatali engedély legutóbbi megújításának dátuma:2014. május 16.
10. A SZÖVEG ELLENŐRZÉSÉNEK DÁTUMA
A gyógyszerről részletes információ az Európai Gyógyszerügynökség internetes honlapján (http://www.ema.europa.eu/) található.