1. A GYÓGYSZER NEVE
FIRMAGON 80 mg por és oldószer oldatos injekcióhoz FIRMAGON 120 mg por és oldószer oldatos injekcióhoz
2. MINŐSÉGI ÉS MENNYISÉGI ÖSSZETÉTEL
FIRMAGON 80 mg por és oldószer oldatos injekcióhoz 80 mg degarelixet tartalmaz (acetát formájában) injekciós üvegenként. Feloldást követően az elkészített oldat 20 mg degarelixet tartalmaz milliliterenként. FIRMAGON 120 mg por és oldószer oldatos injekcióhoz 120 mg degarelixet tartalmaz (acetát formájában) injekciós üvegenként. Feloldást követően az elkészített oldat 40 mg degarelixet tartalmaz milliliterenként. A segédanyagok teljes listáját lásd a 6.1 pontban.
3. GYÓGYSZERFORMA
Por és oldószer oldatos injekcióhoz Por: fehér vagy törtfehér por. Oldószer: átlátszó, színtelen oldat.
4. KLINIKAI JELLEMZŐK
4.1 Terápiás javallatok
A FIRMAGON egy gonadotropin-releasing hormon (GnRH) antagonista, amely
- felnőtt férfiak előrehaladott, hormondependens prosztatarákjának kezelésére javallott.
- magas kockázatú lokalizált és lokálisan előrehaladott hormondependens prosztatarák kezelésére
javallott sugárterápiával kombinálva.
- magas kockázatú lokalizált vagy lokálisan előrehaladott prosztatarákban szenvedő betegeknél
sugárterápiát megelőzően neoadjuváns kezelésként javallott.
4.2 Adagolás és alkalmazás
Adagolás
| Kezdő adag | Fenntartó adag – havonta beadva |
| 240 mg, két, egymást követő subcutan | 80 mg egy alkalommal subcutan injekció |
| injekció ban beadva (120-120 mg) | formájában beadva |
Az első fenntartó adagot a kezdő dózist követően egy hónappal kell beadni. A FIRMAGON neoadjuváns vagy adjuváns terápiaként sugárterápiával kombinálva alkalmazható magas kockázatú lokalizált és lokálisan előrehaladott prosztatarák esetén. A degarelix terápiás hatását a klinikai paraméterek és a prosztata-specifikus antigén (PSA) szérumszintjének mérésével kell nyomon követni. Klinikai vizsgálatok kimutatták, hogy a tesztoszteron (T) termelés gátlása a
kezdő adag beadása után azonnal jelentkezik; a szérum tesztoszteron szintje 3 nap elteltével a betegek 96 %ánál, egy hónap múlva pedig a betegek 100 %-ánál megfelel a gyógyszeres kasztráció utáni szintnek (T ≤0,5 ng/ml). A fenntartó adaggal végzett legfeljebb 1 éves hosszú távú kezelés során a betegek 97 %-ánál tartós tesztoszteronszint-csökkentést lehetett elérni (T ≤0,5 ng/ml). Amennyiben a klinikai válasz nem optimális, akkor meg kell győződni róla, hogy a szérumtesztoszteronszint továbbra is megfelelő mértékben gátolt-e. Mivel a degarelix nem okoz kiugrást (surge) a tesztoszteronszintben, nem szükséges a kezelés kezdetén antiandrogént adni ennek kivédésére. Speciális populációk Idősek, máj- vagy vesekárosodásban szenvedő betegek: Idősek, illetve enyhe vagy közepesen súlyos mértékben károsodott máj- vagy vesefunkciójú betegek esetén nincs szükség az adag módosítására (lásd 5.2 pont). Súlyos máj- vagy vesekárosodásban szenvedő betegek körében a készítmény alkalmazását nem vizsgálták, ezért alkalmazása során óvatosság szükséges (lásd 4.4 pont). Gyermekek A FIRMAGON-nak gyermekek és serdülők esetén a felnőtt férfi betegek előrehaladott hormondependens prosztatarákjának kezelése esetén nincs releváns alkalmazása. Az alkalmazás módja A FIRMAGON-t a beadás előtt fel kell oldani. A feloldásra és a beadásra vonatkozó útmutatásokat lásd a 6.6 pontban. A FIRMAGON KIZÁRÓLAG subcutan használatra alkalmas, intravénásan nem adható be. Az intramuscularis alkalmazást nem vizsgálták, ezért nem javasolt. A FIRMAGON-t subcutan injekció formájában kell beadni a hasi területre. Az injekció helyét rendszeresen váltogatni kell. Az injekciókat olyan helyre kell beadni, amely nem lesz kitéve nyomásnak, például távol az öltözék derékrészétől, az övtől, illetve nem túl közel a bordákhoz.
4.3 Ellenjavallatok
A készítmény hatóanyagával vagy a 6.1 pontban felsorolt bármely segédanyagával szembeni túlérzékenység.
4.4 Különleges figyelmeztetések és az alkalmazással kapcsolatos óvintézkedések
A QT/QTc-intervallumra gyakorolt hatás Hosszú távú androgén-szuppressziós kezelés hatására meghosszabbodhat a QT-intervallum. A FIRMAGONT leuprorelinnel összehasonlító megerősítő vizsgálat során rendszeres időközönként (havonta) készítettek elektrokardiogramot (EKG-t). Mindkét kezelés mellett a QT/QTc intervallumok megnyúlását tapasztalták, melynek mértéke meghaladta a 450 ms-ot a betegek körülbelül 20 %-ánál, és az 500 ms-ot a degarelixszel kezeltek 1 %-ánál, illetve a leuprorelinnel kezeltek 2 %-ánál (lásd 5.1 pont). A FIRMAGON készítmény alkalmazását nem vizsgálták olyan betegek esetében, akiknek anamnézisében 450 ms-ot meghaladó korrigált QT-intervallum, illetve torsades de pointes típusú ritmuszavar vagy arra hajlamosító tényezők szerepelnek, vagy olyan kísérő gyógyszereket szednek, amelyek meghosszabbíthatják a QT-intervallumot. Ezért ilyen betegek esetében a FIRMAGON alkalmazásával járó haszon/kockázat arányát gondosan fel kell mérni (lásd 4.5 és 4.8 pont). Egy alapos QT-vizsgálat azt mutatta, hogy a degarelix nem gyakorol intrinszik hatást a QT/QTc-intervallumra (lásd 4.8 pont). Májkárosodás
A degarelixszel nem végeztek hosszú távú klinikai vizsgálatokat ismerten, vagy gyaníthatóan májbetegségben szenvedő betegek körében. Az GPT (ALAT) és az GOT (ASAT) aktivitásának enyhe, átmeneti emelkedését észlelték, amely nem járt a bilirubinszint emelkedésével, illetve klinikai tünetekkel. A kezelés alatt ajánlott az ismerten vagy gyaníthatóan májbetegségben szenvedő betegek májfunkciójának monitorozása. A degarelix farmakokinetikáját enyhe és közepesen súlyos májkárosodásban szenvedő betegek körében egyszeri adag intravénás beadását követően vizsgálták (lásd 5.2 pont). Vesekárosodás A degarelixet nem vizsgálták súlyos vesekárosodásban szenvedő betegek körében, ezért ilyen betegek esetében körültekintéssel kell eljárni. Túlérzékenység A degarelixszel nem végeztek vizsgálatokat olyan betegek körében, akiknek anamnézisében súlyos kezeletlen asztma, anafilaxiás reakció, illetve súlyos urticaria vagy angiooedema szerepel. A csontdenzitás változása Az orvosi szakirodalomban beszámoltak arról, hogy orchiectomián átesett vagy GnRH agonistával kezelt férfiaknál előfordult a csontdenzitás csökkenése. Ennek alapján várható, hogy a férfiak tesztoszterontermelésének tartós gátlása befolyásolni fogja a csontdenzitást. A degarelix kezelés során nem mérték a csontdenzitást. Glükóztolerancia Orchiectomián átesett vagy GnRH agonistával kezelt férfiak esetében a glükóztolerancia csökkenéséről számoltak be. Kialakulhat vagy súlyosbodhat a már fennálló cukorbetegség, ezért az androgén-szuppressziós kezelésben részesülő diabeteses betegek vércukorszintjét gyakrabban kell ellenőrizni. A degarelix inzulinra és vércukorszintre gyakorolt hatásait nem vizsgálták. Cardiovascularis betegség Androgén-szuppressziós kezelésben részesülő betegeknél az orvosi szakirodalomban beszámoltak cardiovascularis betegségekről, például stroke-ról és myocardialis infarctusról. Ezért az összes cardiovascularis kockázati tényezőt figyelembe kell venni.
4.5 Gyógyszerkölcsönhatások és egyéb interakciók
Hivatalos gyógyszerinterakciós vizsgálatokat nem végeztek. Mivel az androgén-szuppressziós kezelés meghosszabbíthatja a QTc-intervallumot, ezért a degarelix és a QTc-intervallumot meghosszabbító vagy torsades de pointes típusú ritmuszavar kialakulására hajlamosító gyógyszerkészítmények, úgymint IA (például kinidin, disopiramid) vagy III (például amiodaron, sotalol, dofetilid, ibutilid) osztályú antiarrhythmiás gyógyszerek, metadon, moxifloxacin, antipszichotikumok stb. együttes alkalmazását alaposan meg kell fontolni (lásd 4.4 pont). A degarelix nem szubsztrátja a humán CYP450 enzimrendszernek, és in vitro vizsgálatok során nem fokozta vagy gátolta nagymértékben a CYP1A2, CYP2C8, CYP2C9, CYP2C19, CYP2D6, CYP2E1, vagy CYP3A4/5 enzimek működését. Ezért az ezen izoenzimek által metabolizált gyógyszerekkel nem valószínű klinikailag jelentős mértékű farmakokinetikai interakció kialakulása.
4.6 Termékenység, terhesség és szoptatás
Terhesség és szoptatás A FIRMAGON készítménynek nincs nők kezelésére vonatkozó javallata.
Termékenység A FIRMAGON gátolhatja a férfiak termékenységét, ameddig gátolja a tesztoszteron termelődését.
4.7 A készítmény hatásai a gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges képességekre
A FIRMAGON nem, vagy csak elhanyagolható mértékben befolyásolja a gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges képességeket. A gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges képességeket azonban befolyásolhatja a mellékhatásként gyakran jelentkező fáradékonyság és szédülés.
4.8 Nemkívánatos hatások, mellékhatások
A biztonságossági profil összefoglalása A megerősítő, III. fázisú vizsgálatban (N=409) a degarelix-kezelés során leggyakrabban megfigyelt mellékhatások a tesztoszteron termelés gátlása következtében létrejövő várt fiziológiás hatások voltak, például hőhullám és testsúlygyarapodás (egy éves kezelés során a betegek 25, illetve 7 %-ánál jelentkezett), illetve az injekció beadásának helyén jelentkező mellékhatások. A beadás után néhány órával jelentkező átmeneti hidegrázásról (a betegek 3 %-ánál), lázról (a betegek 2 %-ánál) és influenzaszerű tünetekről (a betegek 1 %-ánál) számoltak be. Az injekció beadásának helyén jelentkező mellékhatások főként a fájdalom (28 %) és az erythema (17 %) voltak, duzzanat (6 %), induratio (4 %) és csomó (3 %) ritkábban fordult elő. Ezek az események főként a kezdő adag beadása után jelentkeztek, míg a 80 mg-os adaggal folytatott fenntartó kezelés során 100 injekcióból 3 esetben jelentkezett fájdalom, és 1-nél kevesebb esetben jelentkezett erythema, duzzanat, csomó és induratio. A jelentett mellékhatások legtöbbször átmeneti jellegűek, enyhe-közepes intenzitásúak voltak, és nagyon kevés esetben (<1 %) vezettek a kezelés leállításához. Az injekció beadásának helyén jelentkező súlyos reakciókat, mint az injekció beadásának helyén jelentkező fertőzést, tályogot vagy az injekció beadásának helyén jelentkező necrosist, amely sebészeti kezelést/drenálást igényelhet, nagyon ritkán jelentettek. A mellékhatások táblázatos felsorolása Az alábbiakban felsorolt mellékhatások gyakoriságát a következők szerint adjuk meg: nagyon gyakori (≥ 1/10); gyakori (≥ 1/100 – < 1/10); nem gyakori (≥ 1/1000 – < 1/100); ritka (≥ 1/10 000 – < 1/1000) és nagyon ritka (< 1/10 000). Az egyes gyakorisági kategóriákon belül a mellékhatások csökkenő súlyosság szerint kerülnek megadásra.
- táblázat: Az 1259, összesen 1781 betegév időtartamig kezelt betegek körében előforduló, illetve a
forgalomba hozatalt követő jelentésekből származó gyógyszermellékhatások gyakorisága (II. és III. fázisú vizsgálatok során).
Szervrendszer a Nagyon Gyakori Nem gyakori Ritka MedDRA gyakori elnevezés szerint Vérképzőszervi Anaemia* Neutropeniás és láz nyirokrendszeri betegségek és tünetek Immunrendszeri Túlérzékenység Anaphylaxiás betegségek és reakció tünetek
Anyagcsere- és Súlygyarapodás* Hyperglykaemia/Diabetes
| táplálkozási | mellitus, emelkedett |
| betegségek és | koleszterinszint, |
| tünetek | súlycsökkenés, |
étvágycsökkenés, a vér kalciumszintjének megváltozása Pszichiátriai Álmatlanság Depresszió, kórképek libidocsökkenés* Idegrendszeri Szédülés, fejfájás Mentális károsodás, betegségek és hypoaesthesia tünetek Szembetegségek Homályos látás és szemészeti tünetek
| Szívbetegségek | Arrhythmia (például | Myocardialis |
| és a szívvel | pitvarfibrilláció), | infarctus, |
| kapcsolatos | palpitáció, | szívelégtelenség |
tünetek QT-intervallum megnyúlása*(lásd 4.4 és 4.5 pont) Érbetegségek és Hőhullám* Magas vérnyomás, tünetek vasovagalis reakció (például hypotensio) Légzőrendszeri, Dyspnoe mellkasi és mediastinalis betegségek és tünetek Emésztőrendszeri Hasmenés, Obstipatio, hányás, hasi betegségek és hányinger fájdalom, hasi tünetek diszkomfort, szájszárazság
| Máj- és | A máj | Emelkedett bilirubinszint, |
| epebetegségek | transzaminázok | emelkedett alkalikus |
| illetve tünetek | aktivitásának | foszfatáz aktivitás |
emelkedése
| A bőr és a | Hyperhydrosis | Urticaria, csomók a |
| bőralatti szövet | (például éjszakai | bőrben, alopecia, |
| betegségei és | izzadás)*, | pruritus, erythema |
tünetei bőrkiütés A csont- Musculoskeletalis Osteoporosis/osteopenia, Rhabdomyolysis izomrendszer és fájdalom és arthralgia, a kötőszövet diszkomfort izomgyengeség,
| betegségei és | izomgörcsök, ízületi |
| tünetei | duzzanat/merevség |
| Vese- és húgyúti | Pollakisuria, sürgető |
| betegségek és | vizelési inger, dysuria, |
| tünetek | nocturia, vesekárosodás, |
inkontinencia
| A nemi | Gynaecomastia*, | Herefájdalom, |
| szervekkel és az | testicularis | emlőfájdalom, |
| emlőkkel | atrophia*, | kismedencei fájdalom, a |
| kapcsolatos | erectilis | nemi szervek irritációja, |
| betegségek és | dysfunctio* | ejakulációs képtelenség |
tünetek
Általános Az injekció Hidegrázás, Rossz közérzet, perifériás tünetek, az beadásának pyrexia, oedema alkalmazás helyén fáradékonyság*, helyén fellépő jelentkező influenza-szerű reakciók mellékhatások betegség *A tesztoszteron-szuppresszió ismert fiziológiás következménye Kiválasztott mellékhatások leírása Eltérések a laboratóriumi paraméterekben A laboratóriumi paraméterekben a megerősítő, III. fázisú vizsgálat (N=409) keretében végzett egy éves kezelés során megfigyelt eltérések tartománya megegyezett a degarelix és a komparátor készítményként alkalmazott GnRH-agonista (leuprorelin) esetében. Kifejezetten kóros (a normál érték felső határának háromszorosát meghaladó) máj transzamináz (ALAT, ASAT és GGT) értékeket a kezelést megelőzően normál transzamináz-aktivitással rendelkező betegek 2-6 %-ánál figyeltek meg, mindkét gyógyszer esetében. A hematológiai értékek – a hematokrit (≤0,37) és a hemoglobin (≤115 g/l) – jelentős csökkenését a kezelést megelőzően normál értékekkel rendelkező betegek 40 %-ánál, illetve 13-15 %-ánál figyelték meg a kezelést követően, mindkét gyógyszer esetében. Nem ismert, hogy a hematológiai értékek csökkenése milyen mértékben tulajdonítható a fennálló prosztatarák, illetve az androgén-szuppressziós kezelés következményének. A kálium (≥5,8 mmol/l), kreatinin (≥177 μmol/l) és karbamid (≥10,7 mmol/l) kórosan magas értékeit a kezelést megelőzően normál értékekkel rendelkező betegek 6%-ánál (kálium), 2 %-ánál (kreatinin) és 15 %-ánál (karbamid) figyelték meg degarelix, illetve 3 %-ánál (kálium), 2 %-ánál (kreatinin) és 14%-ánál (karbamid) a leuprorelin kezelés esetében. Eltérések az EKG-görbén A degarelixszel és a komparátor készítményként alkalmazott GnRH-agonistával (leuprorelin) a megerősítő, III. fázisú vizsgálat (N=409) keretében végzett egy éves kezelés során jelentkező EKG-elváltozások azonos tartományban voltak. A 409 fős degarelix csoportból 3 alanynál (<1%), a 201 fős, 7,5 mg leuprorelinnel kezelt csoportból pedig négy alanynál (2 %) fordult elő ≥500 msec-os QTcF érték. A kiindulási értékhez képest a vizsgálat végére a QTcF értéke a degarelix csoportban átlagosan 12,0 msec-mal, a leuprorelin csoportban átlagosan 16,7 msec-mal nőtt. Egy alapos QT-vizsgálat során – amelybe olyan egészséges személyeket (N = 80) vontak be, akik degarelix i.v. infúziót kaptak 60 percen át, és akiknél a prosztatarák kezelése során elért Cmax 3-4-szeresének megfelelő, 222 ng/ml-es átlagos Cmax-értéket értek el – igazolták, hogy a degarelix nem rendelkezik a szív repolarizációjára (QTcF), a szívfrekvenciára, az AV-átvezetésre, a szív depolarizációjára, valamint a T-, illetve U-hullám morfológiájára gyakorolt intrinszik hatással. Feltételezett mellékhatások bejelentése A gyógyszer engedélyezését követően lényeges a feltételezett mellékhatások bejelentése, mert ez fontos eszköze annak, hogy a gyógyszer előny/kockázat profilját folyamatosan figyelemmel lehessen kísérni. Az egészségügyi szakembereket kérjük, hogy jelentsék be a feltételezett mellékhatásokat a hatóság részére az
- függelékben található elérhetőségek valamelyikén keresztül.
4.9 Túladagolás
A degarelix akut túladagolásával kapcsolatos klinikai tapasztalatok nem állnak rendelkezésre. Túladagolás esetén a beteget monitorozni kell, és szükség esetén gondoskodni kell a megfelelő támogató kezelésről.
5. FARMAKOLÓGIAI TULAJDONSÁGOK
5.1 Farmakodinámiás tulajdonságok
Farmakoterápiás csoport: Endokrinológiai terápia, Egyéb hormonantagonisták és rokon anyagok, ATC kód: L02BX02
Hatásmechanizmus A degarelix szelektív gonadotropin-releasing hormon (GnRH) antagonista, amely kompetitíven és reverzibilisen kötődik a hypophysis GnRH receptoraihoz, ezáltal gyorsan csökkentve a gonadotropinok – a luteinizáló hormon (LH) és a follikulus stimuláló hormon (FSH) – felszabadulását, és gátolva a here tesztoszteron (T) termelését. A prostatacarcinomáról ismert, hogy érzékeny az androgénekre, és reagál az androgénforrást kiiktató kezelésre. A GnRH-agonistáktól eltérően a GnRH-antagonisták a kezelés megkezdése után nem idéznek elő kiugrást az LH szintjében, ami a tesztoszteronszint hirtelen megemelkedésével illetve a tumor stimulációjával, valamint a tünetek lehetséges fellángolásával járna. A 240 mg-os egyszeri dózist követően havonta 80 mg-os fenntartó adagban alkalmazott degarelix az LH- és az FSH-szint gyors csökkenését okozza, melynek következtében csökken a tesztoszteron szint. A dihidrotesztoszteron (DHT) szérumkoncentrációja a tesztoszteronéhoz hasonló módon csökken. A degarelix hatékonyan csökkenti, és jóval a gyógyszeres kasztrációs szintnek megfelelő, 0,5 ng/ml-es koncentráció alatt tartja a tesztoszteronszintet. A havonta adott 80 mg-os fenntartó adag a betegek 97 %-ánál a tesztoszteron-termelés legalább egy éves, tartós gátlását eredményezte. A degarelix-kezelés során ismételt injekciót követően nem figyeltek meg tesztoszteron-mikrosurge-t. A tesztoszteronszint középértéke egy éves kezelést követően 0,087 ng/ml (interkvartilis tartomány: 0,06-0,15) N=167 volt. A megerősítő, III. fázisú vizsgálat eredményei A degarelix biztonságosságát és hatásosságát egy nyílt, multicentrikus, randomizált, aktív komparátor készítménnyel kontrollált, párhuzamos csoportos vizsgálat keretében értékelték. A vizsgálat során a degarelix két különböző havi adagolási sémájának [240 mg-os (40 mg/ml) kezdő adagot követően havonta subcutan adott 160 mg-os (40 mg/ml) adag a 80 mg-os (20 mg/ml) adaggal szemben] hatásosságát és biztonságosságát értékelték havonta intramuscularisan adott 7,5 mg leuprorelinnel összehasonlítva androgén-szuppressziós kezelést igénylő prosztatarákos betegek körében. A három vizsgálati csoportba összesen 620 beteget randomizáltak, akik közül 504-en (81 %) fejezték be a vizsgálatot. A 240/80 mg adagban alkalmazott degarelixszel kezelt csoportban 41 (20 %) beteg szakította meg a vizsgálatot, míg a leuprorelin-kezelésben részesülő csoportban 32 (16 %). A 610 kezelt beteg közül
| • | 31 % szenvedett lokalizált prosztatarákban |
| • | 29 % szenvedett lokálisan előrehaladott prosztatarákban |
| • | 20 % szenvedett áttétes prosztatarákban |
| • | 7 % esetében nem volt ismert, hogy vannak-e áttétei |
| • | 13 % esetében végeztek korábban kuratív célú műtétet vagy besugárzást, és volt emelkedő a |
PSA-szintjük. A vizsgálat kezdetén a demográfiai adatok hasonlóak voltak az egyes kezelési csoportokban. Az életkor középértéke 74 év volt (tartomány: 47-98 év). Az elsődleges cél annak kimutatása volt, hogy a degarelix hatékonyan csökkenti és tartja fenn a 0,5 ng/ml alatti tesztoszteronszintet a kezelés 12 hónapja során. Fenntartó adagnak a legalacsonyabb hatásos degarelix dózist (80 mg) választották. A szérum 0,5 ng/ml-t nem meghaladó tesztoszteron (T) koncentrációjának elérése: A FIRMAGON hatásos a tesztoszteronszint gyors csökkentésében, lásd 2. táblázat.
- táblázat: 0,5 ng/ml-t nem meghaladó tesztoszteron szinttel rendelkező betegek százalékos aránya a kezelés
kezdetét követően.
| Idő | Degarelix 240/80 mg | Leuprorelin 7,5 mg |
| 1. nap | 52 % | 0 % |
| 3. nap | 96 % | 0 % |
| 7. nap | 99 % | 1 % |
14. nap 100 % 18 % Százalékos változás
- nap 100 % 100 %
A tesztoszteronszintben bekövetkező kiugrás (surge) elkerülése Surge-ről akkor beszélünk, ha a tesztoszteronszint az első két héten belül legalább 15 %-kal meghaladja a kiindulási értéket. A degarelixszel kezelt betegek közül senkinél sem jelentkezett tesztoszteron surge, a tesztoszteronszint a 3. napra átlagosan 94 %-kal csökkent. A leuprorelinnel kezelt betegek legtöbbjénél kialakult tesztoszteron surge, a 3. napra átlagosan 65 %-kal nőtt a tesztoszteron szintje. Ez a különbség statisztikailag szignifikáns (p<0,001) volt.
- ábra: A tesztoszteronszintben bekövetkezett százalékos változás a kiindulási szinthez képest az egyes
kezelési csoportokban, a 28. napig (középértékek az interkvartilis tartományokkal).
A tesztoszteronszint százalékos változása a 0–28. nap között
Az első adag beadása óta eltelt idő (nap)
Kezelési csoport Degarelix Leuprorelin 7,5 mg
A vizsgálat elsődleges végpontja az egy éves degarelix, illetve leuprorelin kezelés után a tesztoszteron gátlás kialakulásának sebessége volt. A kezelés kezdeti fázisában a degarelix klinikai előnyét a leuprorelinnel kombinációban alkalmazott antiandrogén terápiához képest nem bizonyították. A tesztoszteronszint reverzibilitása Egy vizsgálat során lokalizált terápiát (főként radicalis prostatectomiát és irradiatiót) követően emelkedő PSA-szintekkel rendelkező betegeknek FIRMAGON-t adtak hét hónapon át, majd hét hónapos monitorozási időszak következett. A kezelés abbahagyása után a tesztoszteronszint 0,5 ng/ml, azaz a kasztrációs szint fölé történő emelkedéséig eltelt medián időtartam 112 nap volt (a monitorozási időszak kezdetétől számítva, vagyis az utolsó injekciót követő 28 nap elteltétől kezdve). A tesztoszteronszint 1,5 ng/ml (a normálérték alsó határa) fölé történő emelkedéséig eltelt medián időtartam 168 nap volt. Hosszú távú hatás A vizsgálat során azt értékelték sikeres válasznak, ha a tesztoszteronszint a 28. napra elérte a gyógyszeres kasztrációnak megfelelő szintet, és 364 napon át egyszer sem emelkedett 0,5 ng/ml fölé.
- táblázat: A 0,5 ng/ml-t nem meghaladó tesztoszteronszint kumulatív valószínűsége a 28-364. nap között.
Százalékos változás
Degarelix 240/80 mg Leuprorelin 7,5 mg N=207 N=201
| A választ mutatók száma | 202 | 194 |
| A választ mutatók aránya | 97,2 % | 96,4 % |
| (konfidencia intervallumok)* | (93,5; 98,8 %) | (92,5; 98,2%) |
- A csoporton belül, Kaplan–Meier módszerrel becsült érték
A prosztata-specifikus antigén-szint (PSA) csökkenésének elérése: A klinikai vizsgálat során nem került sor a tumor méretének közvetlen meghatározására, közvetve azonban következtethetni lehet az előnyös tumorválaszra, mert a degarelix-kezelés 12 hónapja során a PSA-szint középértéke 95 %-kal csökkent. A vizsgálat kezdetén a PSA-szint középértéke:
- a 240/80 mg degarelixszel kezelt csoportban 19,8 ng/ml volt (interkvartilis tartomány: P25 9,4 ng/ml,
P75 46,4 ng/ml),
- a 7,5 mg leuprorelinnel kezelt csoportban 17,4 ng/ml volt (interkvartilis tartomány: P25 8,4 ng/ml, P75
56,5 ng/ml) volt.
- ábra: A PSA-szint százalékos változása a kiindulási állapothoz képest az egyes kezelési csoportokban, az
- napig (középértékek az interkvartilis tartományokkal)
A PSA-szint százalékos változása a 0–56. nap között
Az első adag beadása óta eltelt idő (nap)
Kezelés i csoport Degarelix Leuprorelin 7,5 mg
Ez az eltérés a 14. és a 28. napon végzett előre meghatározott elemzés esetén statisztikailag szignifikánsnak bizonyult (p<0,001). A prosztata-specifikus antigén (PSA) szintje a degarelix beadása után két héttel 64 %-kal, egy hónap múlva 85 %-kal, három hónap múlva pedig 95 %-kal csökkent, és az egy éves kezelés során mindvégig (körülbelül 97 %-ára) gátolt maradt. Az 56. és a 364. nap között a degarelixszel, illetve a komparátor készítménnyel kezeltek között nem volt szignifikáns különbség a kiindulási értékhez képest megadott százalékos változásban.
A prosztatatérfogatra, a betegségekkel összefüggő mortalitásra és a betegségtől mentes túlélésre gyakorolt hatás A sugárterápiát megelőzően alkalmazott neoadjuváns androgén deprivációs kezelésről kimutatták, hogy hatással van a prosztatatérfogat csökkenésére, a betegséghez kapcsolódó mortalitás csökkenésére és a betegségtől mentes túlélésre a magas kockázatú lokalizált vagy lokálisan előrehaladott prosztatarákban szenvedő betegek esetében (RTOG 86-10, TROG 96-01, RTOG 92-02 és Mason M és mtsai. Clinical Oncology 2013). Randomizált, párhuzamos karu, aktív kontrollos, nyílt, 244, UICC (International Cancer Control) prosztatarákos férfi részvételével zajlott vizsgálatban, amelyben a TNM kategóriák T2 (b vagy c) /T3/T4, N0, M0 voltak, a Gleason pontszám >7, vagy a prosztataspecifikus antigén >10 ng/ml és az összes prosztatatérfogat >30 volt, a degarelix-szel végzett három hónapos kezelés (240/80 mg-os adagolási rend) transrectalis ultrahangvizsgálattal (trans-rectal ultrasound scan, TRUS) mérve a prosztata térfogatának 37 %-os csökkenését eredményezte a sugárkezelés előtt hormonterápiát igénylő betegeknél, valamint azoknál a betegeknél, akiknél gyógyszeres kasztrációt terveztek. A prosztata térfogatcsökkenése hasonló volt a goszerelin és antiandrogén protekció kombinációval elért térfogatcsökkenéshez (Mason M és mtasi, Clinical Oncology 2013). Sugárterápiával kombinálva A degarelix sugárterápiával kombinált hatása az LHRH agonisták hatásossági adataival való közvetett összehasonlításon alapul a klinikai hatásossági helyettesítő végpontok felhasználásával; a tesztoszteronszuppresszió és a PSA-csökkenés nem rosszabb, minta az LHRH-agonisták esetében, és közvetett módon bizonyítja a hatásosságot. Lokálisan előrehaladott prosztatarákban szenvedő betegeknél számos randomizált, hosszú távú klinikai vizsgálat bizonyítja a a sugárterápiával (RT) kombinált androgén deprivációs terápia (ADT) előnyét, a csak RT-vel összehasonlítva (RTOG 85-31, RTOG 86-10, EORTC 22863). 970, lokálisan előrehaladott prosztatarákban szenvedő beteg (főleg T2c-T4, néhány T1c-T2b-es patológialiag regionális csomó érintettségű beteg) részvételével zajlott, III. fázisú klinikai vizsgálat (EORTC 22961) klinikai adatai azt mutatták, hogy a sugárterápia, amelyet hosszú távú terápia követ (3 év), előnyösebb, mint a rövid távú terápia (6 hónap). A teljes halálozás az 5 év során a rövid távú hormonkezelést és a hosszú távú hormonkezelést kapott csoportokban 19,0 %, illetve 15,2 % volt, 1,42-es relatív kockázattal (egy felső egyoldalú 95,71 %-os CI = 1,79; vagy kétoldalú 95,71 %) CI = [1,09; 1,85], p = 0,65 non-inferioritásnál, és p = 0,0082 a kezelési csoportok közötti különbség post-hoc tesztjénél). A kifejezetten a prosztatarákhoz kapcsolódó 5 éves mortalitás a rövid távon hormonkezelt és a hosszú távon hormonkezelt csoportokban 4,78 %, illetve 3,2 % volt, 1,71-es relatív kockázattal (95 %-os CI = [1,14–2,57], p = 0,002). A szakmai irányelvekben a sugárterápiában részesülő T3-T4 betegek androgéndeprivációs terápiájának ajánlott időtartama 2-3 év. A magas kockázatú lokalizált prosztatarák indikációjára vonatkozó bizonyítékok számos, a GnRH analógokkal végzett kombinált sugárterápiára vonatkozó publikált vizsgálatokon alapulnak. Öt publikált vizsgálat klinikai adatait elemezték (EORTC 22863, RTOG 85-31, RTOG 92-02, RTOG 86-10 és D'Amico et al., JAMA 2004), amelyek mind a sugárterápiával együtt alkalmazott GnRH analóg-kezelés előnyét igazolták. A publikált vizsgálatokban nem volt lehetséges egyértelmű különbséget megállapítani a lokálisan előrehaladott prosztatarák és a magas kockázatú lokalizált prosztatarák indikációi között. A QT/QTc-intervallumra gyakorolt hatás A FIRMAGON készítményt és a leuprorelint összehasonlító megerősítő vizsgálat során időnként elektrokardiográfiás vizsgálatot végeztek. A QT/QTc-intervallumok mindkét kezelési csoportban, a betegek körülbelül 20 %-ánál meghaladták a 450 millisecundumot. A kiindulási értékhez képest a vizsgálat végére
bekövetkezett változás középértéke 12,0 msec volt a FIRMAGON, míg 16,7 millisecundum a leuprorelin esetében. Degarelix elleni antitestek A FIRMAGON készítménnyel végzett egy éves kezelést követően a betegek 10 %-ánál, illetve legfeljebb 5,5 éves FIRMAGON-kezelés után a betegek 29 %-ánál figyelték meg degarelix elleni antitestek kialakulását. Legfeljebb 5,5 éves kezelést követően nincs arra utaló jel, hogy az antitestképződés befolyásolná a FIRMAGON-kezelés hatásosságát vagy biztonságosságát. Gyermekek Az Európai Gyógyszerügynökség a gyermekek esetén minden korosztálynál eltekint a FIRMAGON vizsgálati eredményeinek benyújtási kötelezettségétől (lásd 4.2 pont, gyermekgyógyászati alkalmazásra vonatkozó információk).
5.2 Farmakokinetikai tulajdonságok
Felszívódás A CS21 számú pivotális vizsgálat során 240 mg 40 mg/ml koncentrációjú degarelix prosztatarákos betegeknek történő subcutan beadása után az AUC0-28 nap 635 (602-668) nap*ng/ml volt, a 66,0 (61,0- 71,0) ng/ml értékű Cmax pedig 40 (37–42) óra elteltével (tmax) jött létre. A minimum-értékek átlaga a kezdő adag beadása után körülbelül 11–12 ng/ml volt, a 20 mg/ml koncentrációjú 80 mg-os fenntartó adagot követően pedig 11–16 ng/ml. A Cmax után a degarelix plazmakoncentrációja kétfázisú modell alapján egy 29 napos terminális felezési idő (t½) középértékkel csökken a fenntartó adag esetében. A subcutan beadást követő hosszú felezési idő annak következménye, hogy a degarelix nagyon lassan szabadul fel az injekció(k) beadásának helye(i)n kialakult depóból. A gyógyszerkészítmény farmakokinetikáját befolyásolja, hogy milyen koncentrációban van jelen az oldatos injekcióban. Így a Cmax és a biohasznosulás csökkenhet a koncentráció növekedésével, míg a felezési idő növekedhet. Ezért a gyógyszert nem szabad az ajánlottól eltérő koncentrációban adni. Eloszlás Egészséges, időskorú férfiakban a megoszlási térfogat körülbelül 1 l/kg. A plazmafehérjékhez történő kötődést körülbelül 90 %-ra becsülik. Biotranszformáció A degarelix a hepatobiliáris rendszeren történő áthaladásakor a szokványos peptidlebontási mechanizmussal peptid fragmentumokra bomlik, és ilyen formában, főként a széklettel ürül. Subcutan alkalmazást követően a plazmamintákban nem észleltek jelentős mennyiségű metabolitot. In vitro vizsgálatok kimutatták, hogy a degarelix nem szubsztrátja a humán CYP450 enzimrendszernek. Elimináció Egészséges férfiakban az intravénásan beadott egyszeri dózisnak körülbelül 20-30 %-a ürül a vizelettel, ami arra utal, hogy 70-80 %-a hepatobiliáris rendszeren keresztül ürül. A degarelix egyszeri intravénás adagjainak (0,864-49,4 µg/kg) kiürülése egészséges, időskorú férfiak esetében 35-50 ml/h/kg volt. Különleges betegcsoportok Vesekárosodásban szenvedő betegek Vesekárosodásban szenvedő betegek körében nem végeztek farmakokinetikai vizsgálatokat. A beadott degarelix dózisnak csak körülbelül 20-30 %-a ürül változatlan formában a vesén keresztül. A megerősítő, III. fázisú vizsgálat adatainak populációs farmakokinetikai elemzése során kimutatták, hogy enyhe-középsúlyos veseelégtelenségben szenvedő betegek esetén a degarelix kiürülése körülbelül 23 %-kal csökkent, ezért ilyen
betegek esetében nem javasolt az adag módosítása. Súlyos vesekárosodásban szenvedő betegekre vonatkozóan kevés adat áll rendelkezésre, ezért ebben a betegcsoportban fokozott óvatosság szükséges. Májkárosodásban szenvedő betegek A degarelixet egy farmakokinetikai vizsgálat keretében értékelték enyhe-középsúlyos májkárosodásban szenvedő betegek körében. Májkárosodásban szenvedő betegeknél nem találtak az egészséges alanyokhoz képest fokozott expozícióra utaló jeleket. Az adag módosítására enyhe vagy középsúlyos májbetegségben szenvedő betegek esetében nincs szükség. Súlyos májkárosodásban szenvedő betegek körében a készítmény alkalmazását nem vizsgálták, ezért alkalmazása során óvatosság szükséges.
5.3 A preklinikai biztonságossági vizsgálatok eredményei
Állatokon végzett reprodukciós vizsgálatok során a degarelix meddőséget okozott hím állatokban. Ez a készítmény farmakológiai hatásának tulajdonítható, és reverzibilisnek bizonyult. Nőstények körében a degarelixszel végzett reprodukciós toxicitási vizsgálatok során a farmakológiai tulajdonságok alapján várható hatások jelentkeztek. A készítmény dózisfüggő módon késleltette a párzás és a vemhesség bekövetkezését, csökkentette a sárgatestek számát, és növelte az implantáció előtti és utáni veszteségek, a vetélések, a korai embrionális/magzati halálozások, az éretlenül született utódok számát és a vajúdás időtartamát. A hagyományos farmakológiai biztonságossági, ismételt dózistoxicitási, genotoxicitási és karcinogenitási vizsgálatokból származó nem klinikai jellegű adatok azt igazolták, hogy a készítmény emberen való alkalmazásakor különös veszély nem várható. Nem tapasztalták a QT szakasz meghosszabbodásának jeleit sem in vitro, sem in vivo vizsgálatok során. Patkányokon és majmokon végzett akut, szubakut és krónikus toxicitási vizsgálatok során a degarelix subcutan adagolását követően nem figyeltek meg célszervi toxicitást. Állatkísérletek során nagy dózisú degarelix subcutan beadása után az alkalmazással összefüggő helyi irritációt figyeltek meg.
6. GYÓGYSZERÉSZETI JELLEMZŐK
6.1 Segédanyagok felsorolása
Por Mannitol (E421) Oldószer Injekcióhoz való víz
6.2 Inkompatibilitások
Kompatibilitási vizsgálatok hiányában ez a gyógyszer nem keverhető más gyógyszerekkel.
6.3 Felhasználhatósági időtartam
3 év. Feloldást követően Kémiai és fizikai jellemzőit tekintve a felbontástól számított 2 órán át marad stabil 25ºC-on. Mikrobiológiai szempontok miatt a készítményt azonnal fel kell használni, kivéve, ha a feloldás során alkalmazott módszer kizárja a mikrobiológiai szennyeződés kockázatát. Ha a készítmény nem kerül azonnal felhasználásra, az alkalmazás előtti tárolási időért és körülményekért a felhasználó a felelős.
6.4 Különleges tárolási előírások
Ez a gyógyszer nem igényel különleges tárolást. A feloldott gyógyszerre vonatkozó tárolási előírásokat lásd a 6.3 pontban.
6.5 Csomagolás típusa és kiszerelése
FIRMAGON 80 mg por és oldószer oldatos injekcióhoz
- típusú üvegből készült, brómbutil gumidugóval és lepattintható alumíniumkupakkal ellátott injekciós üveg,
amely 80 mg oldatos injekcióhoz való port tartalmaz.
- típusú üvegből készült, 4,2 ml oldószert tartalmazó előretöltött fecskendő rugalmas dugattyúzáróval,
zárósapkával és 4 ml-nél vonaljelzéssel. Dugattyú rúd. Injeckciós üveg adapter. Injekcióstű (25-ös méretű, 0,5 x 25 mm). FIRMAGON 120 mg por és oldószer oldatos injekcióhoz
- típusú üvegből készült, brómbutil gumidugóval és lepattintható alumíniumkupakkal ellátott injekciós üveg,
amely 120 mg oldatos injekcióhoz való port tartalmaz.
- típusú üvegből készült, 3 ml oldószert tartalmazó előretöltött fecskendő rugalmas dugattyúzáróval,
zárósapkával és 3 ml-nél vonaljelzéssel. Dugattyú rúd. Injeckciós üveg adapter. Injekcióstű (25-ös méretű, 0,5 x 25 mm). Kiszerelés FIRMAGON 80 mg por és oldószer oldatos injekcióhoz Az 1 db tálcát tartalmazó kiszerelés tartalma: 1 db, port tartalmazó injekciós üveg, 1 db, oldószert tartalmazó előretöltött fecskendő, 1 db dugattyú rúd, 1 db injekciós üveg adapter és 1 db tű. A 3 db tálcát tartalmazó kiszerelés tartalma: 3 db, port tartalmazó injekciós üveg és 3 db, oldószert tartalmazó előretöltött fecskendő, 3 db dugattyú rúd, 3 db injekciós üveg adapter és 3 db tű. FIRMAGON120 mg por és oldószer oldatos injekcióhoz A 2 db tálcát tartalmazó kiszerelés tartalma: 2 db, port tartalmazó injekciós üveg, 2 db, oldószert tartalmazó előretöltött fecskendő, 2 db dugattyú rúd, 2 db injekciós üveg adapter és 2 db tű. Nem feltétlenül mindegyik kiszerelés kerül kereskedelmi forgalomba.
6.6 A megsemmisítésre vonatkozó különleges óvintézkedések és egyéb, a készítmény kezelésével
kapcsolatos információk
A feloldásra vonatkozó útmutatásokat gondosan be kell tartani. A gyógyszer megadottól eltérő koncentrációban történő alkalmazása nem javasolt, mert a gél állagú depó kialakulása koncentrációfüggő. A feloldott oldatnak átlátszó folyadéknak kell lennie, amely feloldatlan anyagtól mentes.
MEGJEGYZÉS: AZ INJEKCIÓS ÜVEGEKET NEM SZABAD FELRÁZNI!
A csomagolás 1 db port tartalmazó injekciós üveget, 1 db oldószert tartalmazó előretöltött fecskendőt tartalmaz, amelyből a subcutan injekciót el kell készíteni.
1. Távolítsa el az injekciós üveg adapter csomagolásának borítását. Csatlakoztassa az adaptert a port tartalmazó injekciós üvegre úgy, hogy addig nyomja lefelé, amíg a tüske át nem szúrja a gumidugót, és az adapter a helyére nem pattan.
2. A dugattyú csatlakoztatásával készítse elő az előretöltött fecskendőt.
3. Távolítsa el a fecskendő kupakját. A fecskendőt az adapterre csavarva csatlakoztassa a port tartalmazó
injekciós üvegre. Az oldószer teljes mennyiségét
fecskendezze a port tartalmazó injekciós
üvegbe.
4. Az adapterre csatlakoztatott fecskendővel együtt nagyon óvatosan, körkörös mozdulatokkal forgatva keverje össze az injekciós üveg tartalmát, amíg a folyadék átlátszóvá válik, és már nem tartalmaz feloldatlan port vagy részecskéket. Ha a por a folyadék felszíne felett az injekciós üveg oldalához tapad, akkor az injekciós üveget kissé döntse meg.
A habképződés elkerülése érdekében ne rázza
fel!
A folyadék felszínén kialakuló, kis légbuborékokból álló gyűrű nem jelent problémát. A feloldási művelet általában néhány percet vesz igénybe, de egyes esetekben akár 15 percig is eltarthat,
5. Fordítsa fejjel lefelé az injekciós üveget, és az injekciós fecskendőn levő jelig szívja fel az oldatot.
Mindig győződjön meg arról, hogy pontos
mennyiséget szívott fel és hogy a buborékokat
eltávolította.
FIRMAGON 80 mg por és oldószer oldatos
injekcióhoz: a 4 ml-es jelzésig szívja fel.
FIRMAGON 120 mg por és oldószer oldatos
injekcióhoz: a 3 ml-es jelzésig szívja fel.
6. Válassza le a fecskendőt az injekciós üveg adapterről, és csatlakoztassa a fecskendőre a mély subcutan injekció beadására szolgáló tűt.
7. Adja be mélyre a subcutan injekciót. Ehhez fogja meg a hasfal bőrét, emelje el a subcutan szövetet, és a tűt mélyen, és legalább 45 fokos szögben szúrja be.
FIRMAGON 80 mg por és oldószer oldatos injekcióhoz: A 4 ml FIRMAGON 80 mg-ot a feloldás után azonnal adja be.
FIRMAGON 120 mg por és oldószer oldatos
injekcióhoz: A 3 ml FIRMAGON 120 mg-ot a
feloldás után azonnal adja be.
8. Az injekciókat ne adja be olyan helyre, amely nyomásnak lesz kitéve, például az öltözék derékrészénél, az övnél vagy a bordák közelében. Ne fecskendezze közvetlenül vénába. Óvatosan húzza vissza a fecskendő dugattyúját, és ellenőrizze, nem szívható-e vissza vér. Ha vér jelenik meg a fecskendőben, akkor a gyógyszerkészítményt nem szabad felhasználni. Hagyja abba a műveletet, és dobja el a fecskendőt és a tűt (oldjon fel egy új adagot a beteg számára). 9. FIRMAGON 120 mg por és oldószer oldatos injekcióhoz
Végezze el a feloldási műveletsort a második adaggal. Válasszon az injekció számára egy
másik helyet, és oda fecskendezze be a 3 ml-t.
Bármilyen fel nem használt gyógyszer, illetve hulladékanyag megsemmisítését a gyógyszerekre vonatkozó előírások szerint kell végrehajtani.
7. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY JOGOSULTJA
Ferring Pharmaceuticals A/S Amager Strandvej 405 2770 Kastrup Dánia Tel.: +45 88 33 88 34
8. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY SZÁMA(I)
FIRMAGON 80 mg por és oldószer oldatos injekcióhoz EU/1/08/504/001 EU/1/08/504/003 FIRMAGON 120 mg por és oldószer oldatos injekcióhoz EU/1/08/504/002
9. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY ELSŐ KIADÁSÁNAK/
MEGÚJÍTÁSÁNAK DÁTUMA
A forgalomba hozatali engedély első kiadásának dátuma: 2009/02/17 A forgalomba hozatali engedély legutóbbi megújításának dátuma: 2013/11/13
10. A SZÖVEG ELLENŐRZÉSÉNEK DÁTUMA
A gyógyszerről részletes információ az Európai Gyógyszerügynökség internetes honlapján (http://www.ema.europa.eu/) található.