Flebogamma DIF 50 mg/ml oldatos infúzió alkalmazási előírás

Utolsó frissítés: 2026. 04. 07.

1. A GYÓGYSZER NEVE

Flebogamma DIF 50 mg/ml oldatos infúzió

2. MINŐSÉGI ÉS MENNYISÉGI ÖSSZETÉTEL

Humán normál immunglobulin (IVIg) Egy milliliter tartalma: Humán normál immunglobulin………………………50 mg (tisztasága: legalább 97% IgG) 0,5 g humán normál immunglobulint tartalmaz 10 ml-es injekciós üvegenként. 2,5 g humán normál immunglobulint tartalmaz 50 ml-es injekciós üvegenként. 5 g humán normál immunglobulint tartalmaz 100 ml-es injekciós üvegenként. 10 g humán normál immunglobulint tartalmaz 200 ml-es injekciós üvegenként. 20 g humán normál immunglobulint tartalmaz 400 ml-es injekciós üvegenként. Az IgG-alosztályok megoszlása (hozzávetőleges értékek): IgG1 66,6% IgG2 28,5% IgG3 2,7% IgG4 2,2% A kanyaróellenes IgG minimális szintje 4,5 NE/ml. Maximális IgA tartaloma 50 mikrogramm/ml. Humán donorok plazmájából előállítva. Ismert hatású segédanyag: 50 mg D-szorbitot tartalmaz milliliterenként. A segédanyagok teljes listáját lásd a 6.1 pontban.

3. GYÓGYSZERFORMA

Oldatos infúzió. Az oldat átlátszó vagy kissé opálos és színtelen vagy halványsárga. A Flebogamma DIF izotóniás, ozmolalitása 240-370 mOsm/kg.

4. KLINIKAI JELLEMZŐK

4.1 Terápiás javallatok

Szubsztitúciós terápiaként (immunglobulin-pótló terápia) felnőtteknek, gyermekeknek és serdülőknek (2-betöltött 18 életév) az alábbi kórképekben:

Primer immunhiányos állapotok (primary immunodeficiency syndromes, PID) károsodott

antitest-termeléssel.

Szekunder immunhiányos állapotok (secondary immunodeficiencies, SID) olyan betegeknél,

akik súlyos vagy visszatérő fertőzésekben szenvednek, akiknél hatástalannak bizonyul az

antimikrobiális kezelés és vagy igazolt specifikus antitestválasz-elégtelenség (proven specific antibody failure, PSAF)* vagy 4 g/l alatti szérum IgG-szint állt fenn. *PSAF = az IgG-antitestszint pneumococcus poliszacharid és polipeptid antigén vakcinák hatására bekövetkező legalább 2-szeres emelkedésnek elmaradása. Kanyaró pre-/posztexpozíciós prophylaxisa fertőzésre fogékony felnőtteknél, gyermekeknél és serdülőknél (2-betöltött18 életév), akiknél az aktív immunizáció ellenjavallt vagy nem ajánlott. Az intravénás humán immunglobulin kanyaró pre-/posztexpozíciós prophylaxisában és aktív immunizáció alatt történő alkalmazására vonatkozó hivatalos ajánlásokat szintén figyelembe kell venni. Immunmoduláció felnőtteknél, gyermekeknél és serdülőknél (2-betöltött 18 életév) az alábbi kórképekben:

Thrombocytaszám-korrekció primer immun thrombocytopeniában (ITP) szenvedő betegek

esetében, akiknél nagy a vérzés veszélye, vagy akik sebészeti beavatkozás előtt állnak.

Guillain–Barré-szindróma.

Kawasaki-betegség (acetilszalicilsavval együtt; lásd 4.2 pont).

Krónikus gyulladásos demyelinisatiós polyradiculoneuropathia (chronic inflammatory

demyelinating polyradiculoneuropathy, CIDP).

Multifocalis motoros neuropathia (MMN).

4.2 Adagolás és alkalmazás

Az IVIg--kezelést az immunrendszeri rendellenességek kezelésében jártas szakorvos felügyelete alatt kell elkezdeni és monitorozni. Adagolás A dózisok és az adagolási séma a javallattól függnek. Szükség lehet a dózis egyénre szabott módosítására a klinikai reakció alapján. A testtömegen alapuló dózis alultáplált, illetve túlsúlyos betegeknél módosítást igényelhet. Az alábbi adagolási séma iránymutatóként szolgál. Primer immunhiányos állapotok szubsztitúciós terápiája Az adagolási sémával legalább 6 g/l-es vagy a populáció életkorára vonatkozó normál referenciatartományon belüli minimális IgG-szintet kell elérni (a következő infúzió előtt mérve). A kezelés megkezdése után 3-6 hónap szükséges az egyensúlyi állapot (dinamikus egyensúlyi állapotú IgG-szintek) kialakulásához. A javasolt kezdő dózis egyszer 0,4–0,8 g/ttkg, melyet legalább 0,2 g/ttkg adag követ 3-4 hetente. A 6 g/l-es minimális IgG-szint eléréséhez szükséges dózis nagyságrendje 0,2–0,8 g/ttkg/hónap. Az egyensúlyi állapot elérése után az adagolási intervallum 3–4 hét között lehet. A minimális IgG-szinteket a fertőzések előfordulási gyakoriságával együtt kell mérni és értékelni. A bakteriális fertőzések gyakoriságának csökkentése érdekében szükség lehet a dózis növelésére és magasabb minimális szintek elérésére.

Másodlagos immunhiányos állapotok (a 4.1 pontban szereplő meghatározás szerint) szubsztitúciós terápiája A javasolt dózis 3-4 hetente 0,2–0,4 g/ttkg. A minimális IgG-szinteket a fertőzések előfordulási gyakoriságával együtt kell mérni és értékelni. A fertőzések elleni optimális védelem elérése érdekében szükség szerint módosítani kell a dózist, tartósan fennálló fertőzésben szenvedő betegeknél dózisnövelésre lehet szükség, míg azoknál a betegeknél, akiknél tartósan nem fordul elő fertőzés, dóziscsökkentés mérlegelhető. Kanyaró pre-/posztexpozíciós prophylaxisa Posztexpozíciós prophylaxis Kanyaró fertőzésnek kitett fogékony betegnek a lehető leghamarabb 0,4 g/ttkg-os dózist kell beadni és az expozíciót követő 6 napon belül legalább 2 hétig 240 mNE/ml feletti kanyaróellenes antitestszérumszintet kell biztosítani. A szérumszinteket 2 hét elteltével ellenőrizni és dokumentálni kell. 2 hét elteltével további 0,4 g/ttkg-os adagra lehet szükség a szérumszint 240 mNE/ml feletti szintentartásához. Amennyiben PID/SID beteg kanyarónak volt kitéve és rendszeresen kap IVIg-infúziót, fontolóra kell venni egy újabb adag IVIg beadását a lehető leghamarabb, valamint az expozíció után 6 napon belül mégegy újabb adag beadását. 0,4 g/ttkg-os dózissal legalább 2 hétig biztosítható a kanyaróellenes antitestek 240 mNE/ml feletti szérumszintje. Pre-expozíciós prophylaxis Amennyiben PID/SID betegnél fennáll a jövőbeni kanyaróexpozíció kockázata, és a beteg 3-4 hetente 0,53 g/ttkg-nál alacsonyabb fenntartó dózisú IVIg-kezelést kap, ezt a dózist egyszeri alkalommal 0,53 g/ttkg-ra kell emelni. Ezáltal az infúzió beadása után legalább 22 napig biztosítható a kanyaróellenes antitestek 240 mNE/ml feletti szérumszintje.

Immunmoduláció az alábbi betegségek esetén:

Primer immun thrombocytopenia Két alternatív kezelési protokol lehetséges:

0,8–1 g/ttkg az 1. napon adva, ez a dózis 3 napon belül egyszer ismételhető.
napi 0,4 g/ttkg 2–5 napig.Visszaesés esetén a kezelés ismételhető.

Guillain–Barré-szindróma 0,4 g/ttkg/nap 5 napig (relapszus esetén az adagolás ismételhető). Kawasaki-betegség 2,0 g/ttkg alkalmazandó egyszeri adagban. A betegeknek egyidejűleg acetilszalicilsav-kezelést kell kapniuk. Krónikus gyulladásos demyelinisatiós polyneuropathia (CIDP) Kezdő dózis: 2 g/ttkg 2-5 egymást követő napra elosztva. Fenntartó dózis: 1 g/ttkg 1-2 egymást követő napra elosztva, 3 hetente ismételve. A kezelés hatását mindegyik ciklus után értékelni kell. Ha 6 hónap elteltével sem észlelhető a kezelés hatása, a kezelést abba kell hagyni. Ha a kezelés hatékony, a hosszú távú kezelésről a kezelőorvos dönt a betegnél tapasztalt terápiás válasz és a terápiás válasz tartóssága alapján. Az adagolás és az adagolási intervallumok módosítására lehet szükség a betegség adott egyénnél tapasztalható lefolyásának megfelelően.

Multifocalis motoros neuropathia (MMN) Kezdő dózis: 2 g/ttkg 2-5 egymást követő napra elosztva. Fenntartó dózis: 1 g/ttkg 2-4 hetente vagy 2 g/ttkg 4-8 hetente. A kezelés hatását mindegyik ciklus után értékelni kell. Ha 6 hónap elteltével sem észlelhető a kezelés hatása, a kezelést abba kell hagyni. Ha a kezelés hatékony, a hosszú távú kezelésről a kezelőorvos dönt a betegnél tapasztalt terápiás válasz és a terápiás válasz tartóssága alapján. Az adagolás és az adagolási intervallumok módosítására lehet szükség a betegség adott egyénnél tapasztalható lefolyásának megfelelően. A javasolt adagokat az alábbi táblázat foglalja össze:

Javallat Dózis Az infúziók gyakorisága

Szubsztitúciós terápia:

Primer immunhiányos állapotok Kezdő dózis: 0,4–0,8 g/ttkg Fenntartó dózis: 3–4 hetente 0,2–0,8 g/ttkg

Szekunder immunhiányos állapotok 0,2–0,4 g/ttkg 3–4 hetente (a 4.1 pontban szereplő meghatározás szerint)

Kanyaró pre/posztexpozíciós prophylaxisa:

Posztexpozíciós prophylaxis 0,4 g/ttkg A lehető leghamarabb és 6 napon fogékony betegeknél belül, lehetőleg 2 hét múlva egyszer ismételve a kanyaróellenes antitestek 240 mNE/ml feletti szérumszintjének fenntartása érdekében.

Posztexpozíciós prophylaxis 0,4 g/ttkg A fenntartó kezelés kiegészítéseként PID/SID betegeknél az expozíció után 6 napon belül extra dózisként alkalmazva.

Pre-expozíciós prophylaxis PID/SID 0,53 g/ttkg Ha a beteg 0,53 g/ttkg-nál kisebb betegeknél fenntartó dózist kap 3-4 hetente, ezt a dózist legalább 0,53 g/ttkg dózisra kell növelni.

Immunmoduláció:

Primer immun thrombocytopenia 0,8–1 g/ttkg az 1. napon, három napon belül egyszer ismételhető vagy 0,4 g/ttkg/nap 2–5 napig

Guillain–Barré-szindróma 0,4 g/ttkg/nap 5 napig

Kawasaki-betegség 2 g/ttkg egy adagban, acetilszalicilsavval kombinálva

Krónikus gyulladásos demielinizáló Kezdő dózis: polyradiculoneuropathia (CIDP) 2 g/ttkg 2-5 napra elosztott adagokban Fenntartó dózis: 1 g/ttkg 1-2 nap alatt elosztott adagokban, 3 hetente ismételve

Javallat Dózis Az infúziók gyakorisága

Multifocalis motoros neuropathia Kezdő dózis: (MMN) 2 g/ttkg 2-5 egymást követő napra elosztott adagokban Fenntartó dózis: 1 g/ttkg 2-4 hetente vagy 2 g/ttkg 4-8 hetente, 2-5 napra elosztott adagokban Gyermekek és serdülők A Flebogamma DIF 50 mg/ml ellenjavallt 0–2 éves gyermekeknél (lásd 4.3 pont). Gyermekeknél és serdülőknél (2–betöltött 18 életév) az adagolás nem különbözik a felnőttekétől, mivel az adagolás valamennyi indikációban a testtömeg alapján kerül meghatározásra, és azt a fenti állapotokban elért klinikai eredménytől függően kell beállítani. Májkárosodás Nincs arra utaló adat, hogy dózismódosításra lenne szükség. Vesekárosodás Dózismódosítás nem szükséges, kivéve, ha klinikailag indokolt, lásd 4.4 pont. Idősek Dózismódosítás nem szükséges, kivéve, ha klinikailag indokolt, lásd 4.4 pont. Az alkalmazás módja Intravénás alkalmazásra. A Flebogamma DIF 50 mg/ml-t intravénás infúzióban kell beadni az első 30 percben 0,01-0,02 ml/ttkg/perc kezdeti sebességgel. Lásd 4.4 pont. Mellékhatás jelentkezése esetén csökkenteni kell a beadás sebességét vagy le kell állítani az infúziót. Ha a beteg ezt jól tolerálja, a beadás sebessége fokozatosan növelhető, legfeljebb 0,1 ml/ttkg/perc értékre.

4.3 Ellenjavallatok

A készítmény hatóanyagával (humán immunglobulin) vagy bármely segédanyagával szembeni túlérzékenység (lásd 4.4 és 6.1 pont). Örökletes fruktóz intolerancia (lásd 4.4 pont). Csecsemőknél és kisgyermekeknél (0-2 éves korban) lehet, hogy az örökletes fruktóz intoleranciát (HFI) még nem diagnosztizálták, és ez végzetes lehet, ezért tilos ezt a gyógyszert kapniuk. Olyan, szelektív IgA-hiányban szenvedő betegeknél, akiknél IgA-elleni antitestek alakultak ki, mivel IgA-tartalmú készítmény beadása anaphylaxiát eredményezhet.

4.4 Különleges figyelmeztetések és az alkalmazással kapcsolatos óvintézkedések

Szorbit

Örökletes fruktózintoleranciában szenvedő betegeknél ez a gyógyszer nem alkalmazható, kivéve,

ha az feltétlenül szükséges.

Csecsemőknél és fiatal gyermekeknél (2 éves kor alatt) még diagnosztizálatlan örökletes

fruktózintolerancia állhat fenn. Az intravénásan alkalmazott (szorbit-/fruktóztartalmú)

gyógyszerek életveszélyesek lehetnek, és ennél a betegcsoportnál ellenjavalltak, kivéve, ha

alkalmazásuk klinikailag feltétlenül szükséges, és nem áll rendelkezésre más gyógyszer.

A gyógyszer alkalmazása előtt minden egyes beteg esetében meg kell ismerni a részletes

kórtörténetet, különös tekintettel az örökletes fruktózintolerancia tüneteinek jelentkezésére.

Nyomonkövethetőség A biológiai készítmények könnyebb nyomonkövethetősége érdekében az alkalmazott készítmény nevét és gyártási tételszámát egyértelműen kell dokumentálni. Az alkalmazásra vonatkozó óvintézkedések A lehetséges szövődmények gyakran elkerülhetők az alábbiakkal:

meg kell bizonyosodni róla, hogy a beteg nem érzékeny a humán normál immunglobulinra,

ezért a készítményt első alkalommal lassan, 0,01-0,02 ml/ttkg/perc sebességgel kell beadni.

az infúziós időszak alatt gondosan figyelni kell a beteg minden tünetét. Különösen a humán

normál immunglobulin-kezelésben első ízben részesülő, a más IVIg-készítmény alkalmazásáról áttért, illetve az infúziót hosszabb idő óta nem kapó betegeket szükséges az első infúzió alatt és az azt követő órában ellenőrzött egészségügyi körülmények között monitorozni annak érdekében, hogy bármilyen mellékhatásra utaló jel kiszűrhető legyen, és probléma esetén az azonnali sürgősségi ellátás elérhető legyen. Minden más esetben a beteget legalább a beadást követő 20 percben megfigyelés alatt kell tartani. Az IVIg-alkalmazása valamennyi betegnél szükségessé teszi:

–	megfelelő hidratálást az IVIg-infúzió elindítása előtt,
–	a vizeletmennyiség monitorozását,
–	a szérum kreatininszintjének monitorozását,
–	a kacsdiuretikumok együttes alkalmazásának kerülését (lásd 4.5 pont).

Mellékhatás jelentkezése esetén csökkenteni kell az infúzió sebességét, vagy le kell állítani az infúziót. A szükséges kezelés a mellékhatás jellegétől és súlyosságától függ. Infúzióval kapcsolatos reakció Bizonyos mellékhatások – például fejfájás, kipirulás, hidegrázás, myalgia, sípoló légzés, tachycardia, derékfájás, hányinger és hypotonia – összefügghetnek az infúzió sebességével. A 4.2 pontban megadott javasolt infúziós sebességet pontosan be kell tartani. Az infúzió ideje alatt a betegeket mindvégig szorosan monitorozni kell, és gondosan oda kell figyelni bármilyen tünet előfordulására. Mellékhatások gyakrabban jelentkezhetnek:

humán normál immunglobulin-kezelésben első ízben részesülő betegeknél, illetve ritka esetben

akkor, ha a beteg más humán normál immunglobulin-készítmény alkalmazásáról tér át, vagy ha az előző infúzió óta hosszú idő telt el;

aktív fertőzésben szenvedő betegeknél vagy krónikus gyulladás fennállása esetén.

Túlérzékenység A túlérzékenységi reakciók ritkák. Anaphylaxia olyan betegeknél alakulhat ki, akiknél:

nem mutathatók ki, de jelen vannak anti-IgA antitestek;
akik az előző humán normál immunglobulin-kezelést tolerálták.

Sokk esetén a sokk kezelésére vonatkozó érvényes orvosi előírások szerint kell eljárni.

Thromboembolia A klinikai bizonyítékok alapján az IVIg alkalmazása és a thromboembolikus események, mint amilyen a myocardiális infarctus, a cerebrovascularis történés (ideértve a stroke-ot), tüdőembólia és a mélyvénás thrombosis között összefüggés van, melyet a nagymértékű immunglobulin-bevitel miatti relatív vérviszkozitás-növekedésnek tulajdonítanak a veszélyeztetett betegek esetében. Körültekintően kell az IVIg-t rendelni és alkalmazni obesitas, valamint a thrombotikus események rizikófaktorainak fennállása (idősebb kor, hypertonia, diabetes mellitus és érbetegség vagy thrombotikus epizódok kórtörténete, szerzett vagy öröklött thrombophiliás állapotok, hosszan tartó immobilizáció, súlyos hypovolaemia, valamint a vér viszkozitását növelő betegségek) esetén. Azoknál a betegeknél, akiknél fennáll a thromboemboliás mellékhatások veszélye, az IVIg-készítményeket a lehető legkisebb infúziós sebességgel és adagokban kell alkalmazni. Akut veseelégtelenség IVIg-kezelésben részesülő betegeknél akut veseelégtelenség eseteiről számoltak be. A legtöbb esetben azonosíthatók voltak a rizikófaktorok, például már meglévő veseelégtelenség, diabetes mellitus, hypovolaemia, túlsúlyosság, együtt alkalmazott nephrotoxikus gyógyszerek vagy 65 év fölötti kor. A veseműködési paramétereket az IVIg-infúzió beadása előtt meg kell határozni – különösen olyan betegeknél, akiknél az akut veseelégtelenség kialakulásának kockázatát potenciálisan fokozottnak ítélik –, majd megfelelő időközönként ellenőrizni kell. Az akut veseelégtelenség szempontjából veszélyeztetett betegek esetén az IVIg-készítményeket a lehető legkisebb infúziós sebességgel és adagokban kell alkalmazni. Vesekárosodás esetén mérlegelni kell az IVIg-kezelés megszakítását. A veseműködési zavarról és az akut veseelégtelenségről szóló jelentések számos törzskönyvezett, különböző segédanyagokat, így szacharózt, glükózt és maltózt tartalmazó IVIg-készítmény alkalmazásához kapcsolódtak, ezeknek túlnyomó részét azonban a stabilizátorként szacharózt tartalmazó készítmények tették ki. A veszélyeztetett betegek esetében mérlegelni kell olyan IVIg-készítmények használatát, amelyek nem tartalmaznak ilyen segédanyagokat. A Flebogamma DIF nem tartalmaz szacharózt, maltózt és glükózt. Asepticus meningitis szindróma (AMS) Az IVIg-kezeléssel összefüggésben AMS-ről számoltak be. A szindróma rendszerint néhány órával, legkésőbb 2 nappal az IVIg-kezelés megkezdése után jelentkezik. A cerebrospinalis folyadékkal (CSF) 3 kapcsolatos vizsgálatok gyakran pozitívak, akár több ezer sejt/mm mértékű pleocytosissal, túlnyomórészt a granulocyta sorból, és akár több száz mg/dl értékig növekedett fehérjeszinttel. Az AMS nagyobb gyakorisággal jelentkezhet nagy dózisú (2 g/ttkg) IVIg-kezelés kapcsán. Azoknál a betegeknél, akiknél ilyen jelek és tünetek jelentkeznek, a meningitis kizárására alapos neurológiai kivizsgálást kell végezni, a cerebrospinalis folyadék vizsgálatát is beleértve. Az IVIg-kezelés megszakítása néhány napon belül az AMS maradványtünetek nélküli javulását eredményezte. Haemolyticus anaemia Az IVIg készítmények vércsoport antitesteket tartalmazhatnak, amelyek haemolysinként hatva, és in vivo immunglobulinnal bevont vörösvértestek (RBC) kialakulását idézhetik elő, ami pozitív direkt antiglobulin reakciót (Coombs teszt), és ritkán haemolysist okoz. IVIg-kezelést követően az RBC-k fokozott szekvesztrációja miatt haemolyticus anaemia alakulhat ki. Az IVIg recipienseknél monitorozni kell a haemolysis klinikai jeleit és tüneteit (lásd 4.8 pont).

Neutropenia/leukopenia IVIg-kezelést követően beszámoltak a neutrophilszám átmeneti csökkenéséről és/vagy neutropeniás epizódokról, amelyek néhány esetben súlyosak voltak. Ez jellemzően az IVIg beadását követő néhány órán belül jelentkezik, és 7-14 napon belül spontán rendeződik. Transzfúzióval összefüggő akut tüdőkárosodás (Transfusion Related Acute Lung Injury, TRALI) IVIg-készítményekkel kezelt betegeknél néhány esetben beszámoltak nem kardiogén eredetű akut pulmonalis oedemáról (transzfúzióval összefüggő akut tüdőkárosodás, TRALI). A TRALI-t nagyfokú hypoxia, dyspnoe, tachypnoe, cyanosis, láz és hypotonia jellemzi. A TRALI tünetei jellemzően a transzfúziót követő 6 órán belül, gyakran 1-2 órán belül alakulnak ki. Ezért az IVIg-készítményekkel kezelt betegeknél monitorozni kell a pulmonalis mellékhatások előfordulását, és jelentkezésük esetén azonnal le kell állítani az IVIg-infúziót. A TRALI potenciálisan életveszélyes állapot, amely azonnali intenzív osztályos kezelést igényel. A szerológiai vizsgálatokra gyakorolt kölcsönhatások Immunglobulin beadása után a passzívan átjutó különböző antitestek vérszintjének átmeneti emelkedése miatt a szerológiai vizsgálat álpozitív eredményt adhat. Az antitestek passzív átvitele a vörösvértest-antigénekhez (pl. A, B, D) vörösvértest-antigének bizonyos szerológiai vizsgálata, pl. a direkt antiglobulin teszt (DAT, direkt Coombs teszt) esetén zavaró lehet. Átvihető ágensek A humán vérből vagy plazmából előállított gyógyszerek okozta fertőzések megelőzésére szolgáló szokásos óvintézkedések közé tartozik a donorok kiválogatása, az egyes vérminták és plazmakészletek szűrése bizonyos fertőzésmarkerekre, valamint a vírusok inaktiválására/eltávolítására szolgáló hatékony lépések beiktatása a gyártási eljárásba. Humán vérből vagy plazmából készült gyógyszerkészítmények alkalmazása esetén mindezek ellenére sem zárható ki teljes bizonyossággal a fertőző ágensek átvitelének lehetősége. Ugyanez érvényes az ismeretlen vagy új vírusokra és más kórokozókra. Az intézkedések hatásosnak számítanak a burkos vírusok, például a humán immundeficiencia vírus (HIV), a hepatitis B vírus (HBV) és a hepatitis C vírus (HCV), valamint a nem burkos hepatitis A vírus és a parvovírus B19 esetén. Az eddigi klinikai tapasztalatok szerint immunglobulinokkal nem vihető át hepatitisz A vírus vagy parvovírus B19. Feltételezhető, hogy az antitesttartalom nagyban hozzájárul a vírusbiztonsághoz. Feltétlenül ajánlott minden Flebogamma DIF adag beadása után feljegyezni a készítmény nevét és gyártási számát az adott betegek kezelésében felhasznált gyártási tételek nyilvántartása érdekében. Nátriumtartalom Ez a gyógyszer maximum 7,35 mg nátriumot tartalmaz 100 ml-ben, ami megfelel a WHO által ajánlott maximális napi 2 g nátriumbevitel 0,37%-ának felnőtteknél. Gyermekek és serdülők A Flebogamma DIF gyermekkorú betegeknek történő beadásakor javasolt a beteg vitális paramétereinek monitorozása.

4.5 Gyógyszerkölcsönhatások és egyéb interakciók

Élő, gyengített vírusokat tartalmazó vakcinák Az immunglobulin-alkalmazás legalább 6 hetes, legfeljebb 3 hónapos időszakra gyengítheti az élő, gyengített vírusokat tartalmazó vakcinák, például a kanyaró, a rubeola, a mumpsz és a bárányhimlő elleni oltóanyag hatását. A készítmény beadását követő 3 hónapban a beteg nem kaphat élő, gyengített vírusokat tartalmazó oltást. Kanyaró esetén az oltás hatásának gyengülése akár 1 évig is tarthat. A kanyaróoltást kapó betegeknek ezért meg kell vizsgáltatniuk szervezetük antitestállapotát. Kacsdiuretikumok Kacsdiuretikumok egyidejű alkalmazása kerülendő. Gyermekek és serdülők A gyermekpopulációban várhatóan ugyanazok a kölcsönhatások jelentkezhetnek, mint amiket felnőtteknél is említettek.

4.6 Termékenység, terhesség és szoptatás

Terhesség A gyógyszerkészítmény humán terhesség alatti alkalmazásának biztonságát kontrollált klinikai vizsgálat nem igazolta, ezért a készítményt terhes nők esetén körültekintéssel kell alkalmazni. Az IVIg-készítmények igazoltan átjutnak a méhlepényen, a harmadik trimeszterben fokozott mértékben. Az immunglobulinokkal kapcsolatos klinikai tapasztalatok alapján azonban nem várhatók káros hatások sem a terhesség ideje alatt, sem a magzatra, sem az újszülöttre nézve. Szoptatás A készítmény biztonságosságát szoptató anyáknál való alkalmazás esetén kontrollált klinikai vizsgálatokban nem igazolták, ezért szoptató anyáknál csak elővigyázatossággal alkalmazható. Az immunoglobulinok kiválasztódnak a humán anyatejbe. Káros hatás az anyatejjel táplált újszülöttre/csecsemőre nem várható. Termékenység Az immunglobulinokkal szerzett klinikai tapasztalat arra utal, hogy a termékenységre gyakorolt káros hatás nem várható.

4.7 A készítmény hatásai a gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges képességekre

A Flebogamma DIF egyes mellékhatásai, mint a szédülés, károsan befolyásolhatják a gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges képességeket. Azok a betegek, akik a kezelés alatt mellékhatásokat észlelnek, várjanak, amíg azok megszűnnek, mielőtt gépjárművet vezetnének vagy gépeket kezelnének.

4.8 Nemkívánatos hatások, mellékhatások

A biztonsági profil összefoglalása A humán normál immunglobulinok által okozott mellékhatások közé a következők tartoznak (a gyakoriság csökkenő sorrendjében) (lásd még 4.4 pont):

hidegrázás, fejfájás, szédülés, láz, hányás, allergiás reakciók, hányinger, ízületi fájdalom,

vérnyomásesés és közepes fokú derékfájás;

reverzibilis haemolyticus reakciók, különösen A, B és AB vércsoportú betegeknél és (ritkán)

transzfúziót igénylő haemolyticus anaemia;

(ritkán) hirtelen vérnyomásesés és elszigetelt esetekben anaphylaxiás sokk, amely még abban az

esetben is előfordulhat, ha a korábbi alkalmazás nem váltott ki a betegnél túlérzékenységi reakciót;

(ritkán) átmeneti bőrreakciók (beleértve a cutan lupus erythematosust - gyakorisága nem

ismert);

(nagyon ritkán) thromboemboliás reakciók, például myocardialis infarctus, stroke, pulmonalis

embolia, mélyvénás thrombosisok;

•	reverzibilis asepticus meningitis esetei;
•	emelkedett szérum-kreatininszint és/vagy akut veseelégtelenség kialakulásának esetei;
•	transzfúzióval összefüggő akut tüdőkárosodás (TRALI) esetei.

Az átvihető ágensekre vonatkozó biztonságossági adatokkal kapcsolatban lásd a 4.4 pontot. A mellékhatások táblázatos felsorolása Az alábbi táblázat a MedDRA szervrendszerenkénti csoportosítás szerint készült (szervrendszerenkénti csoportosítás és preferált kifejezés szint). A gyakoriságok értékelése a következő kategóriák szerint történt:

–	Nagyon gyakori (≥1/10)
–	Gyakori (≥1/100 – <1/10)
–	Nem gyakori (≥1/1000 – <1/100)
–	Ritka (≥1/10 000 – <1/1000)
–	Nagyon ritka (<1/10 000)
–	Nem ismert (a gyakoriság a rendelkezésre álló adatokból nem állapítható meg)

A gyakorisági csoportokon belül a mellékhatások a súlyosság szerint csökkenő sorrendben vannak feltüntetve.

A biztonságossági adatbázis összesen 128, Flebogamma DIF 50 mg/ml készítménnyel kezelt

beteg (összesen 1318 infúzió) bevonásával végzett klinikai vizsgálatokból és engedélyezés utáni

biztonságossági vizsgálatokból származik

Gyakoriság Gyakoriság

MedDRA szervrendszeri

Mellékhatás betegre infúzióra

kategória

vetítve vetítve

Fertőző betegségek és Nasopharyngitis Nem gyakori Nem gyakori parazitafertőzések Immunrendszeri betegségek Túlérzékenység Nem gyakori Ritka és tünetek Pszichiátriai kórképek Furcsa viselkedés Nem gyakori Ritka Migrén Nem gyakori Ritka Idegrendszeri betegségek és Fejfájás Nagyon gyakori Gyakori tünetek Szédülés Gyakori Nem gyakori Szívbetegségek és a szívvel Tachycardia Gyakori Gyakori kapcsolatos tünetek Szív- és érrendszeri betegség Nem gyakori Ritka

Hypertonia	Gyakori	Nem gyakori
Diasztolés hypertonia	Gyakori	Nem gyakori
Szisztolés hypertonia	Nem gyakori	Nem gyakori

Érbetegségek és tünetek Hypotonia Gyakori Gyakori

Diasztolés hypotonia	Gyakori	Gyakori
Vérnyomás-ingadozás	Nem gyakori	Ritka
Kipirulás	Nem gyakori	Ritka

Gyakoriság Gyakoriság

MedDRA szervrendszeri

Mellékhatás betegre infúzióra

kategória

vetítve vetítve

Bronchitis	Gyakori	Nem gyakori
Dyspnoe	Nem gyakori	Ritka
Asztma	Nem gyakori	Ritka

Légzőrendszeri, mellkasi és	Epistaxis	Nem gyakori	Ritka
mediastinalis betegségek és	Produktív köhögés	Nem gyakori	Nem gyakori
tünetek	Köhögés	Nem gyakori	Ritka

Sípoló légzés	Gyakori	Nem gyakori
Gégefájdalom	Nem gyakori	Ritka
Nasalis diszkomfort	Nem gyakori	Ritka
Hasmenés	Gyakori	Nem gyakori
Hányás	Gyakori	Nem gyakori

Emésztőrendszeri betegségek Felhasi fájdalom Gyakori Nem gyakori és tünetek

Hasi fájdalom	Gyakori	Nem gyakori
Hányinger	Gyakori	Nem gyakori
Viszkető bőrkiütés	Nem gyakori	Nem gyakori
Kontakt dermatitis	Nem gyakori	Ritka

A bőr és a bőr alatti szövet Urticaria Gyakori Nem gyakori betegségei és tünetei Pruritus Nem gyakori Nem gyakori

Bőrkiütés	Nem gyakori	Ritka
Hyperhidrosis	Nem gyakori	Ritka
Ízületi fájdalom	Gyakori	Nem gyakori
Myalgia	Gyakori	Nem gyakori

A csont- és izomrendszer, Hátfájás Gyakori Nem gyakori valamint a kötőszövet Nyaki fájdalom Nem gyakori Ritka betegségei és tünetei Végtagfájdalom Nem gyakori Ritka Izomgörcs Nem gyakori Ritka Vese- és húgyúti betegségek Vizeletretenció Nem gyakori Ritka és tünetek

Láz	Nagyon gyakori	Gyakori
Mellkasi fájdalom	Nem gyakori	Ritka
Perifériás oedema	Nem gyakori	Ritka
Hidegrázás	Gyakori	Nem gyakori
Merevség	Gyakori	Nem gyakori
Fájdalom	Gyakori	Nem gyakori
Gyengeség	Nem gyakori	Ritka
Reakció a beadás helyén	Gyakori	Nem gyakori

Erythema az infúzió beadásának Nem gyakori Ritka helyén Általános tünetek, az Extravasatio az infúzió beadásának alkalmazás helyén fellépő Nem gyakori Ritka helyén reakciók Pruritus az injekció beadásának Nem gyakori Ritka helyén Gyulladás az infúzió beadásának Nem gyakori Ritka helyén Duzzanat az injekció beadásának Nem gyakori Ritka helyén Oedema az injekció beadásának Nem gyakori Ritka helyén Fájdalom az infúzió beadásának Nem gyakori Ritka helyén

Gyakoriság Gyakoriság

MedDRA szervrendszeri

Mellékhatás betegre infúzióra

kategória

vetítve vetítve

Fájdalom az injekció beadásának Nem gyakori Ritka helyén

Emelkedett vérnyomás	Nem gyakori	Ritka
Emelkedett szisztolés vérnyomás	Gyakori	Nem gyakori
Alacsony szisztolés vérnyomás	Nem gyakori	Nem gyakori

Laboratóriumi és egyéb Testhőmérséklet emelkedés Gyakori Nem gyakori vizsgálatok eredményei Emelkedett Nem gyakori Ritka alanin-aminotranszferáz-szint Pozitív Coombs teszt Gyakori Nem gyakori Sérülés, mérgezés és a beavatkozással kapcsolatos Infúziós reakció Nem gyakori Nem gyakori szövődmények Kiválasztott mellékhatások leírása A készítmény engedélyezése óta a forgalomba hozatalt követően jelentett legtöbb gyógyszermellékhatás mindkét koncentráció esetében a mellkasi fájdalom, kipirulás, emelkedett és csökkent vérnyomás, rosszullét, dyspnoe, hányinger, hányás, láz, hátfájás, fejfájás és hidegrázás voltak. Gyermekek és serdülők A PID-vizsgálatba bevont 29 gyermek- és serdülőkorú beteg (≤17 évesek) biztonságossági eredményeit értékelték. Megfigyelték, hogy gyermekeknél a fejfájás, a láz, a tachycardia és a hypotonia aránya magasabb volt, mint felnőtteknél. A vitális paraméterek gyermekekkel végzett klinikai vizsgálatok során végzett értékelése nem mutatott klinikailag releváns elváltozásokat. Feltételezett mellékhatások bejelentése A gyógyszer engedélyezését követően lényeges a feltételezett mellékhatások bejelentése, mert ez fontos eszköze annak, hogy a gyógyszer előny/kockázat profilját folyamatosan figyelemmel lehessen kísérni. Az egészségügyi szakembereket kérjük, hogy jelentsék be a feltételezett mellékhatásokat a hatóság részére az V. függelékben található elérhetőségek valamelyikén keresztül.

4.9 Túladagolás

A túladagolás folyadék-túlterheléshez és hiperviszkozitáshoz vezethet, különösen a veszélyeztetett betegeknél, például a csecsemőknél, az időseknél és szívműködési zavarban vagy vesekárosodásban szenvedőknél (lásd 4.4 pont). Gyermekek és serdülők Gyermekeknél a Flebogamma DIF túladagolással kapcsolatos információkat nem állapították meg. Azonban csakúgy, mint a felnőtt populációban, a túladagolás egyéb intravénás immunglobulinokhoz hasonlóan folyadék-túlterheléshez és hiperviszkozitáshoz vezethet.

5. FARMAKOLÓGIAI TULAJDONSÁGOK

5.1 Farmakodinámiás tulajdonságok

A humán normál immunglobulin a normál populációban jelen lévő IgG-antitesteket tartalmazza. Rendszerint legalább 1000 véradótól származó egyesített plazmakészletből állítják elő. Az immunglobulin-G alosztályainak eloszlása megközelíti a természetes humán plazmán belüli arányokat. E gyógyszer megfelelő adagolásban abnormálisan alacsony immunglobulin-G-szint esetén visszaállíthatja a szintet a normál tartományba. A hatásmechanizmus a szubsztitúciós terápiától eltérő javallatok esetén nem teljesen tisztázott, de részét képezik az immunmodulációs hatások. Egy krónikus ITP-ben szenvedő betegekkel végzett klinikai vizsgálatban a thrombocytaszint medián értékének emelkedését tapasztalták (64000/mikroliter), bár nem érte el a normál értéket. A Flebogamma DIF-fel három klinikai vizsgálatot végeztek: kettőt primer immunhiányos betegek szubsztitúciós terápiájára (az egyiket mind felnőttekkel, mind 10 év feletti gyermekekkel, a másikat pedig 2-16 éves gyermekekkel), a másikat immunmodulációra immunthrombocytopeniás purpurában szenvedő betegekkel.

5.2 Farmakokinetikai tulajdonságok

Felszívódás A humán normál immunglobulin az intravénás alkalmazás után azonnal és teljes mértékben biológiailag hasznosul a recipiens vérkeringésében. Eloszlás Eloszlása a plazma és az extravascularis folyadék között viszonylag gyors; az intra- és extravascularis tér között körülbelül 3–5 nap után alakul ki az egyensúlyi állapot. Elimináció A Flebogamma DIF 50 mg/ml felezési ideje mintegy 30–32 nap. A felezési idő betegenként változhat, különösen primer immunhiány esetén. Az IgG és az IgG-komplexek a reticuloendothelialis rendszer sejtjeiben bomlanak le. Gyermekek és serdülők A gyermekpopulációban nem várhatók különbségek a farmakokinetikai tulajdonságokban. Kanyaró pre-/posztexpozíciós prophylaxisa (lásd referenciák) A kanyaró pre-/posztexpozíciós prophylaxisára vonatkozóan fertőzésre fogékony betegekkel nem végeztek klinikai vizsgálatokat. A Flebogamma DIF 50 mg/ml megfelel a Center for Biologics Evaluation and Research (CBER) standard kanyaróellenes antitest minimális hatáserősségi specifikációs küszöbértéke 0,36-szorosának. Az adagolás farmakokinetikai számításokon alapul, amelyek figyelembe veszik a testtömeget, a vértérfogatot és az immunglobulinok felezési idejét. Ezek a számítások az alábbiakat jelzik előre:

Szérum titer 13,5 nap után = 270 mNE/ml (dózis: 0,4 g/ttkg). Ez a WHO szerinti protektív titer

(120 mNE/ml) több, mint kétszeresének megfelelő biztonságossági határt jelent.

Szérum titer 22 nap után (t1/2) = 180 mNE/ml (dózis: 0,4 g/ttkg).
Szérum titer 22 nap után (t1/2) = 238,5 mNE/ml (dózis: 0,53 g/ttkg – pre-expozíciós

prophylaxis).

5.3 A preklinikai biztonságossági vizsgálatok eredményei

Az ismételt adagolású dózistoxicitási, és embryo-foetálistoxicitási vizsgálatok nem végezhetők el az antitestképződés és ennek zavaró hatása miatt. A készítmény hatását újszülöttek immunrendszerére nem vizsgálták.

6. GYÓGYSZERÉSZETI JELLEMZŐK

6.1 Segédanyagok felsorolása

D-szorbit injekcióhoz való víz

6.2 Inkompatibilitások

Kompatibilitási vizsgálatok hiányában ez a gyógyszer nem keverhető más gyógyszerekkel, semmilyen más IVIg-készítménnyel sem.

6.3 Felhasználhatósági időtartam

2 év.

6.4 Különleges tárolási előírások

Legfeljebb 30°C-on tárolandó. Nem fagyasztható!

6.5 Csomagolás típusa és kiszerelése

10 ml, 50 ml, 100 ml, 200 ml vagy 400 ml oldat injekciós üvegben (II. típusú üveg) dugóval (klórbutil gumi). Csomagolásméret: 1 injekciós üveg Nem feltétlenül mindegyik kiszerelés kerül kereskedelmi forgalomba.

6.6 A megsemmisítésre vonatkozó különleges óvintézkedések és egyéb, a készítmény

kezelésével kapcsolatos információk

A készítmény hőmérsékletének szobahőmérsékletűnek kell lennie (legfeljebb 30 °C) beadás előtt. Az oldatnak tisztának vagy enyhén opálosnak és színtelennek vagy halványsárga színűnek kell lenni. Zavaros vagy szilárd részecskéket tartalmazó oldatot nem szabad felhasználni. Bármilyen fel nem használt gyógyszer, illetve hulladékanyag megsemmisítését a gyógyszerekre vonatkozó előírások szerint kell végrehajtani.

7. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY JOGOSULTJA

Instituto Grifols, S.A. Can Guasc, 2 - Parets del Vallès 08150 Barcelona - Spanyolország

8. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY SZÁMA(I)

EU/1/07/404/001-005

9. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY ELSŐ KIADÁSÁNAK/

MEGÚJÍTÁSÁNAK DÁTUMA

A forgalomba hozatali engedély első kiadásának dátuma: 2007. augusztus 23. A forgalomba hozatali engedély legutóbbi megújításának dátuma: 2017. április 24.

10. A SZÖVEG ELLENŐRZÉSÉNEK DÁTUMA

ÉÉÉÉ. hónap A gyógyszerről részletes információ az Európai Gyógyszerügynökség internetes honlapján (http://www.ema.europa.eu) található.

1. A GYÓGYSZER NEVE

Flebogamma DIF 100 mg/ml oldatos infúzió

2. MINŐSÉGI ÉS MENNYISÉGI ÖSSZETÉTEL

Humán normál immunglobulin (IVIg) Egy milliliter tartalma: Humán normál immunglobulin………………………100 mg (tisztasága: legalább 97% IgG) 5 g humán normál immunglobulint tartalmaz 50 ml-es injekciós üvegenként. 10 g humán normál immunglobulint tartalmaz 100 ml-es injekciós üvegenként. 20 g humán normál immunglobulint tartalmaz 200 ml-es injekciós üvegenként. Az IgG-alosztályok megoszlása (hozzávetőleges értékek): IgG1 66,6% IgG2 27,9% IgG3 3,0% IgG4 2,5% A kanyaróellenes IgG minimális szintje 9 NE/ml. Maximális IgA tartaloma 100 mikrogramm/ml. Humán donorok plazmájából előállítva. Ismert hatású segédanyag: 50 mg D-szorbitot tartalmaz milliliterenként. A segédanyagok teljes listáját lásd a 6.1 pontban.

3. GYÓGYSZERFORMA

Oldatos infúzió Az oldat átlátszó vagy kissé opálos és színtelen vagy halványsárga. A Flebogamma DIF izotóniás, ozmolalitása 240-370 mOsm/kg.

4. KLINIKAI JELLEMZŐK

4.1 Terápiás javallatok

Szubsztitúciós terápiaként (immunglobulin-pótló terápia) felnőtteknek, gyermekeknek és serdülőknek (2-18 betöltött életév) az alábbi kórképekben:

Primer immunhiányos állapotok (primary immunodeficiency syndromes, PID) károsodott

antitest-termeléssel.

Szekunder immunhiányos állapotok (secondary immunodeficiencies, SID) olyan betegeknél,

akik súlyos vagy visszatérő fertőzésekben szenvednek, akiknél hatástalannak bizonyul az antimikrobiális kezelés és vagy igazolt specifikus antitestválasz-elégtelenség (proven specific antibody failure, PSAF)* vagy 4 g/l alatti szérum IgG-szint állt fenn.

*PSAF = az IgG-antitestszint pneumococcus poliszacharid és polipeptid antigén vakcinák hatására bekövetkező legalább 2-szeres emelkedésnek elmaradása Kanyaró pre-/posztexpozíciós prophylaxisa fertőzésre fogékony felnőtteknél, gyermekeknél és serdülőknél (2-betöltött 18 életév), akiknél az aktív immunizáció ellenjavallt vagy nem ajánlott. Az intravénás humán immunglobulin kanyaró pre-/posztexpozíciós prophylaxisában és aktív immunizáció alatt történő alkalmazására vonatkozó hivatalos ajánlásokat szintén figyelembe kell venni. Immunmoduláció felnőtteknél, gyermekeknél és serdülőknél (2-betöltött 18 életév) az alábbi kórképekben:

Thrombocytaszám-korrekció primer immun thrombocytopeniában (ITP) szenvedő betegek

esetében, akiknél nagy a vérzés veszélye, vagy akik sebészeti beavatkozás előtt állnak.

Guillain–Barré-szindróma.

Kawasaki-betegség (acetilszalicilsavval együtt; lásd 4.2 pont).

Krónikus gyulladásos demyelinisatiós polyradiculoneuropathia (chronic inflammatory

demyelinating polyradiculoneuropathy, CIDP).

Multifocalis motoros neuropathia (MMN).

4.2 Adagolás és alkalmazás

Az IVIg--kezelést az immunrendszeri rendellenességek kezelésében jártas szakorvos felügyelete alatt kell elkezdeni és monitorozni. Adagolás A dózisok és az adagolási séma a javallattól függnek. Szükség lehet a dózis egyénre szabott módosítására a klinikai reakció alapján. A testtömegen alapuló dózis alultáplált, illetve túlsúlyos betegeknél módosítást igényelhet. Az alábbi adagolási séma irányelvként szolgál. Primer immunhiányos állapotok szubsztitúciós terápiája Az adagolási sémával legalább 6 g/l-es vagy a populáció életkorára vonatkozó normál referenciatartományon belüli minimális IgG-szintet kell elérni (a következő infúzió előtt mérve). A kezelés megkezdése után 3-6 hónap szükséges az egyensúlyi állapot (dinamikus egyensúlyi állapotú IgG-szintek) kialakulásához. A javasolt kezdő dózis egyszer 0,4–0,8 g/ttkg, melyet legalább 0,2 g/ttkg adag követ 3-4 hetente. A 6 g/l-es minimális IgG-szint eléréséhez szükséges dózis nagyságrendje 0,2–0,8 g/ttkg/hónap. Az egyensúlyi állapot elérése után az adagolási intervallum 3–4 hét között lehet. A minimális IgG-szinteket a fertőzések előfordulási gyakoriságával együtt kell mérni és értékelni. A bakteriális fertőzések gyakoriságának csökkentése érdekében szükség lehet a dózis növelésére és magasabb minimális szintek elérésére. Másodlagos immunhiányos állapotok (a 4.1 pontban szereplő meghatározás szerint) szubsztitúciós terápiája A javasolt dózis 3-4 hetente 0,2–0,4 g/ttkg.

A minimális IgG-szinteket a fertőzések előfordulási gyakoriságával együtt kell mérni és értékelni. A fertőzések elleni optimális védelem elérése érdekében szükség szerint módosítani kell a dózist, tartósan fennálló fertőzésben szenvedő betegeknél dózisnövelésre lehet szükség, míg azoknál a betegeknél, akiknél tartósan nem fordul elő fertőzés, dóziscsökkentés mérlegelhető. Kanyaró pre-/posztexpozíciós prophylaxisa Posztexpozíciós prophylaxis Kanyaró fertőzésnek kitett fogékony betegnek a lehető leghamarabb 0,4 g/ttkg-os dózist kell beadni és az expozíciót követő 6 napon belül legalább 2 hétig 240 mNE/ml feletti kanyaróellenes antitestszérumszintet kell biztosítani. A szérumszinteket 2 hét elteltével ellenőrizni és dokumentálni kell. 2 hét elteltével további 0,4 g/ttkg-os adagra lehet szükség a szérumszint 240 mNE/ml feletti szinten tartásához. Amennyiben PID/SID beteg kanyarónak volt kitéve és rendszeresen kap IVIg-infúziót, fontolóra kell venni egy újabb adag IVIg beadását a lehető leghamarabb, valamint az expozíció után 6 napon belül mégegy újabb adag beadását. 0,4 g/ttkg-os dózissal legalább 2 hétig biztosítható a kanyaróellenes antitestek 240 mNE/ml feletti szérumszintje. Pre-expozíciós prophylaxis Amennyiben PID/SID betegnél fennáll a jövőbeni kanyaróexpozíció kockázata, és a beteg 3-4 hetente 0,53 g/ttkg-nál alacsonyabb fenntartó dózisú IVIg-kezelést kap, ezt a dózist egyszeri alkalommal 0,53 g/ttkg-ra kell emelni. Ezáltal az infúzió beadása után legalább 22 napig biztosítható a kanyaróellenes antitestek 240 mNE/ml feletti szérumszintje.

Immunmoduláció az alábbi betegségek esetén:

Primer immun thrombocytopenia Két alternatív kezelési protokol lehetséges:

0,8–1 g/ttkg az 1. napon adva, ez a dózis 3 napon belül egyszer ismételhető.
napi 0,4 g/ttkg 2–5 napig.Visszaesés esetén a kezelés ismételhető.

Ha a kezelés hatékony, a hosszú távú kezelésről a kezelőorvos dönt a betegnél tapasztalt terápiás válasz és a terápiás válasz tartóssága alapján. Az adagolás és az adagolási intervallumok módosítására lehet szükség a betegség adott egyénnél tapasztalható lefolyásának megfelelően. A javasolt adagokat az alábbi táblázat foglalja össze:

Javallat Dózis Az infúziók gyakorisága

Szubsztitúciós terápia:

Primer immunhiányos állapotok Kezdő dózis: 0,4–0,8 g/ttkg Fenntartó dózis: 0,2–0,8 g/ttkg 3–4 hetente

Szekunder immunhiányos állapotok 0,2–0,4 g/ttkg 3–4 hetente (a 4.1 pontban szereplő meghatározás szerint)

Kanyaró pre/posztexpozíciós prophylaxisa:

Posztexpozíciós prophylaxis 0,4 g/ttkg A fenntartó kezelés kiegészítéseként PID/SID betegeknél az expozíció után 6 napon belül extra dózisként alkalmazva.

Pre-expozíciós prophylaxis PID/SID 0,53 g/ttkg Ha a beteg 0,53 g/ttkg-nál kisebb betegeknél fenntartó dózist kap 3-4 hetente, ezt a dózist legalább 0,53 g/ttkg dózisra kell növelni.

Immunmoduláció:

Primer immun thrombocytopenia 0,8–1 g/ttkg az 1. napon, három napon belül egyszer ismételhető vagy 0,4 g/ttkg/nap 2–5 napig

Guillain–Barré-szindróma 0,4 g/ttkg/nap 5 napig

Kawasaki-betegség 2 g/ttkg egy adagban, acetilszalicilsavval kombinálva

Javallat Dózis Az infúziók gyakorisága

Multifocalis motoros neuropathia Kezdő dózis: (MMN) 2 g/ttkg 2-5 egymást követő napra elosztott adagokban Fenntartó dózis: 1 g/ttkg 2-4 hetente vagy 2 g/ttkg 4-8 hetente 2-5 napra elosztott adagokban Gyermekek és serdülők A Flebogamma DIF 100 mg/ml ellenjavallt 0–2 éves gyermekeknél (lásd 4.3 pont). Gyermekeknél és serdülőknél (2–betöltött 18 életév) az adagolás nem különbözik a felnőttekétől, mivel az adagolás valamennyi indikációban a testtömeg alapján kerül meghatározásra, és azt a fenti állapotokban elért klinikai eredménytől függően kell beállítani. Májkárosodás Nincs arra utaló adat, hogy dózismódosításra lenne szükség. Vesekárosodás Dózismódosítás nem szükséges, kivéve, ha klinikailag indokolt, lásd 4.4 pont. Idősek Dózismódosítás nem szükséges, kivéve, ha klinikailag indokolt, lásd 4.4 pont. Az alkalmazás módja Intravénás alkalmazásra. A Flebogamma DIF 100 mg/ml-t intravénás infúzióban kell beadni az első 30 percben 0,01 ml/ttkg/perc kezdeti sebességgel. Lásd 4.4 pont. Mellékhatás jelentkezése esetén csökkenteni kell a beadás sebességét vagy le kell állítani az infúziót. Ha a beteg ezt tolerálja 0,02 ml/ttkg/perc-re emelhető a következő 30 percben. Ha a beteg ezt is jól tolerálja, 0,04 ml/ttkg/perc-re emelhető a következő 30 percben. Ha a beteg az infúziót jól tolerálja, a beadás sebessége 0,02 ml/ttkg/perc lépésekben 30 percenként növelhető, legfeljebb 0,08 ml/ttkg/perc értékre. Beszámoltak róla, hogy az IVIg által okozott mellékhatások gyakorisága növekszik az infúzió sebességével. Az első infúzió beadásakor az infúzió sebességének lassúnak kell lenni. Ha nem jelentkeznek mellékhatások, az infúzió sebessége a következő infúziók alkalmával lassan a maximálisra emelhető. Azon betegek esetében, akik mellékhatásokat tapasztalnak, a következő infúziók alkalmával az infúzió sebességének csökkentése és az infúzió maximális sebességének 0,04 ml/ttkg/perc értékre való korlátozása vagy 5%-os koncentrációjú IVIg alkalmazása ajánlott (lásd 4.4 pont).

4.3 Ellenjavallatok

Olyan, szelektív IgA-hiányban szenvedő betegeknél, akiknél IgA elleni antitestek alakultak ki, mivel IgA-tartalmú készítmény beadása anaphylaxiát eredményezhet.

4.4 Különleges figyelmeztetések és az alkalmazással kapcsolatos óvintézkedések

Szorbit

Örökletes fruktózintoleranciában szenvedő betegeknél ez a gyógyszer nem alkalmazható, kivéve,

ha az feltétlenül szükséges.

Csecsemőknél és fiatal gyermekeknél (2 éves kor alatt) még diagnosztizálatlan örökletes

fruktózintolerancia állhat fenn. Az intravénásan alkalmazott (szorbit-/fruktóztartalmú)

gyógyszerek életveszélyesek lehetnek, és ennél a betegcsoportnál ellenjavalltak, kivéve, ha

alkalmazásuk klinikailag feltétlenül szükséges, és nem áll rendelkezésre más gyógyszer.

A gyógyszer alkalmazása előtt minden egyes beteg esetében meg kell ismerni a részletes

kórtörténetet, különös tekintettel az örökletes fruktózintolerancia tüneteinek jelentkezésére.

meg kell bizonyosodni róla, hogy a beteg nem érzékeny a humán normál immunglobulinra,

ezért a készítményt első alkalommal lassan, 0,01 ml/ttkg/perc sebességgel kell beadni.

az infúziós időszak alatt gondosan figyelni kell a beteg minden tünetét. Különösen a humán

–	megfelelő hidratálást az IVIg-infúzió elindítása előtt,
–	a vizeletmennyiség monitorozását,
–	a szérum kreatininszintjének monitorozását,
–	a kacsdiuretikumok együttes alkalmazásának kerülését (lásd 4.5 pont).

humán normál immunglobulin-kezelésben első ízben részesülő betegeknél, illetve ritka esetben

akkor, ha a beteg más humán normál immunglobulin-készítmény alkalmazásáról tér át, vagy ha az előző infúzió óta hosszú idő telt el;

aktív fertőzésben szenvedő betegeknél vagy krónikus gyulladás fennállása esetén.

Túlérzékenység A túlérzékenységi reakciók ritkák.

Anaphylaxia olyan betegeknél alakulhat ki, akiknél:

nem mutathatók ki, de jelen vannak anti-IgA antitestek;
akik az előző humán normál immunglobulin-kezelést tolerálták.

Sokk esetén a sokk kezelésére vonatkozó érvényes orvosi előírások szerint kell eljárni. Thromboembolia A klinikai bizonyítékok alapján az IVIg alkalmazása és a thromboembolikus események, mint amilyen a myocardiális infarctus, a cerebrovascularis történés (ideértve a stroke-ot), tüdőembólia és a mélyvénás thrombosis között összefüggés van, melyet a nagymértékű immunglobulin-bevitel miatti relatív vérviszkozitás-növekedésnek tulajdonítanak a veszélyeztetett betegek esetében. Körültekintően kell az IVIg-t rendelni és alkalmazni obesitas, valamint a thrombotikus események rizikófaktorainak fennállása (idősebb kor, hypertonia, diabetes mellitus és érbetegség vagy thrombotikus epizódok kórtörténete, szerzett vagy öröklött thrombophiliás állapotok, hosszan tartó immobilizáció, súlyos hypovolaemia, valamint a vér viszkozitását növelő betegségek) esetén. Azoknál a betegeknél, akiknél fennáll a thromboemboliás mellékhatások veszélye, az IVIg-készítményeket a lehető legkisebb infúziós sebességgel és adagokban kell alkalmazni. Akut veseelégtelenség IVIg-kezelésben részesülő betegeknél akut veseelégtelenség eseteiről számoltak be. A legtöbb esetben azonosíthatók voltak a rizikófaktorok, például már meglévő veseelégtelenség, diabetes mellitus, hypovolaemia, túlsúlyosság, együtt alkalmazott nephrotoxikus gyógyszerek vagy 65 év fölötti kor. A veseműködési paramétereket az IVIg-infúzió beadása előtt meg kell határozni – különösen olyan betegeknél, akiknél az akut veseelégtelenség kialakulásának kockázatát potenciálisan fokozottnak ítélik –, majd megfelelő időközönként ellenőrizni kell. Az akut veseelégtelenség szempontjából veszélyeztetett betegek esetén az IVIg-készítményeket a lehető legkisebb infúziós sebességgel és adagokban kell alkalmazni. Vesekárosodás esetén mérlegelni kell az IVIg-kezelés megszakítását. A veseműködési zavarról és az akut veseelégtelenségről szóló jelentések számos törzskönyvezett, különböző segédanyagokat, így szacharózt, glükózt és maltózt tartalmazó IVIg-készítmény alkalmazásához kapcsolódtak, ezeknek túlnyomó részét azonban a stabilizátorként szacharózt tartalmazó készítmények tették ki. A veszélyeztetett betegek esetében mérlegelni kell olyan IVIg-készítmények használatát, amelyek nem tartalmaznak ilyen segédanyagokat. A Flebogamma DIF nem tartalmaz szacharózt, maltózt és glükózt. Asepticus meningitis szindróma (AMS) Az IVIg-kezeléssel összefüggésben AMS-ről számoltak be. A szindróma rendszerint néhány órával, legkésőbb 2 nappal az IVIg-kezelés megkezdése után jelentkezik. A cerebrospinalis folyadékkal (CSF) 3 kapcsolatos vizsgálatok gyakran pozitívak, akár több ezer sejt/mm mértékű pleocytosissal, túlnyomórészt a granulocyta sorból, és akár több száz mg/dl értékig növekedett fehérjeszinttel. Az AMS nagyobb gyakorisággal jelentkezhet nagy dózisú (2 g/ttkg) IVIg-kezelés kapcsán. Azoknál a betegeknél, akiknél ilyen jelek és tünetek jelentkeznek, a meningitis kizárására alapos neurológiai kivizsgálást kell végezni, a cerebrospinalis folyadék vizsgálatát is beleértve. Az IVIg-kezelés megszakítása néhány napon belül az AMS maradványtünetek nélküli javulását eredményezte. Haemolyticus anaemia Az IVIg készítmények vércsoport antitesteket tartalmazhatnak, amelyek haemolysinként hatva, és in vivo immunglobulinnal bevont vörösvértestek (RBC) kialakulását idézhetik elő, ami pozitív direkt antiglobulin reakciót (Coombs teszt), és ritkán haemolysist okoz. IVIg-kezelést követően az RBC-k

fokozott szekvesztrációja miatt haemolyticus anaemia alakulhat ki. Az IVIg recipienseknél monitorozni kell a haemolysis klinikai jeleit és tüneteit (lásd 4.8 pont). Neutropenia/leukopenia IVIg-kezelést követően beszámoltak a neutrophilszám átmeneti csökkenéséről és/vagy neutropeniás epizódokról, amelyek néhány esetben súlyosak voltak. Ez jellemzően az IVIg beadását követő néhány órán belül jelentkezik, és 7-14 napon belül spontán rendeződik. Transzfúzióval összefüggő akut tüdőkárosodás (Transfusion Related Acute Lung Injury, TRALI) IVIg-készítményekkel kezelt betegeknél néhány esetben beszámoltak nem kardiogén eredetű akut pulmonalis oedemáról (transzfúzióval összefüggő akut tüdőkárosodás, TRALI). A TRALI-t nagyfokú hypoxia, dyspnoe, tachypnoe, cyanosis, láz és hypotonia jellemzi. A TRALI tünetei jellemzően a transzfúziót követő 6 órán belül, gyakran 1-2 órán belül alakulnak ki. Ezért az IVIg-készítményekkel kezelt betegeknél monitorozni kell a pulmonalis mellékhatások előfordulását, és jelentkezésük esetén azonnal le kell állítani az IVIg-infúziót. A TRALI potenciálisan életveszélyes állapot, amely azonnali intenzív osztályos kezelést igényel. A szerológiai vizsgálatokra gyakorolt kölcsönhatások Immunglobulin beadása után a passzívan átjutó különböző antitestek vérszintjének átmeneti emelkedése miatt a szerológiai vizsgálat álpozitív eredményt adhat. Az antitestek passzív átvitele a vörösvértest-antigénekhez (pl. A, B, D) vörösvértest-antigének bizonyos szerológiai vizsgálata, pl. a direkt antiglobulin teszt (DAT, direkt Coombs teszt) esetén zavaró lehet. Átvihető ágensek A humán vérből vagy plazmából előállított gyógyszerek okozta fertőzések megelőzésére szolgáló szokásos óvintézkedések közé tartozik a donorok kiválogatása, az egyes vérminták és plazmakészletek szűrése bizonyos fertőzésmarkerekre, valamint a vírusok inaktiválására/eltávolítására szolgáló hatékony lépések beiktatása a gyártási eljárásba. Humán vérből vagy plazmából készült gyógyszerkészítmények alkalmazása esetén mindezek ellenére sem zárható ki teljes bizonyossággal a fertőző ágensek átvitelének lehetősége. Ugyanez érvényes az ismeretlen vagy új vírusokra és más kórokozókra. Az intézkedések hatásosnak számítanak a burkos vírusok, például a humán immundeficiencia vírus (HIV), a hepatitis B vírus (HBV) és a hepatitis C vírus (HCV), valamint a nem burkos hepatitis A vírus és a parvovírus B19 esetén. Az eddigi klinikai tapasztalatok szerint immunglobulinokkal nem vihető át hepatitisz A vírus vagy parvovírus B19. Feltételezhető, hogy az antitesttartalom nagyban hozzájárul a vírusbiztonsághoz. Feltétlenül ajánlott minden Flebogamma DIF adag beadása után feljegyezni a készítmény nevét és gyártási számát az adott betegek kezelésében felhasznált gyártási tételek nyilvántartása érdekében. Nátriumtartalom Ez a gyógyszer maximum 7,35 mg nátriumot tartalmaz 100 ml-ben, ami megfelel a WHO által ajánlott maximális napi 2 g nátriumbevitel 0,37%-ának felnőtteknél. Engedélyezés utáni biztonságossági vizsgálat Egy engedélyezés utáni biztonságossági vizsgálat eredményei arra utalnak, hogy a Flebogamma DIF 100 mg/ml alkalmazása mellett nagyobb a nemkívánatos eseményekkel potenciálisan összefüggésbe

hozható infúziók előfordulási gyakorisága, mint a Flebogamma DIF 50 mg/ml alkalmazása mellett (lásd 5.1 pont). Gyermekek és serdülők A Flebogamma DIF gyermekkorú betegeknek történő beadásakor javasolt a beteg vitális paramétereinek monitorozása.

4.5 Gyógyszerkölcsönhatások és egyéb interakciók

4.6 Termékenység, terhesség és szoptatás

Terhesség A gyógyszerkészítmény humán terhesség alatti alkalmazásának biztonságát kontrollált klinikai vizsgálat nem igazolta, ezért a készítményt terhes nők esetén körültekintéssel kell alkalmazni. Az IVIg-készítmények igazoltan átjutnak a méhlepényen, a harmadik trimeszterben fokozott mértékben. Az immunglobulinokkal kapcsolatos klinikai tapasztalatok alapján azonban nem várhatók káros hatások sem a terhesség ideje alatt, sem a magzatra, sem az újszülöttre nézve. Szoptatás A készítmény biztonságosságát szoptató anyáknál való alkalmazás esetén kontrollált klinikai vizsgálatokban nem igazolták, ezért szoptató anyáknál csak elővigyázatossággal alkalmazható. Az immunglobulinok kiválasztódnak a humán anyatejbe. Káros hatás az anyatejjel táplált újszülöttre/csecsemőre nem várható. Termékenység Az immunglobulinokkal szerzett klinikai tapasztalat arra utal, hogy a termékenységre gyakorolt káros hatás nem várható.

4.7 A készítmény hatásai a gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges képességekre

4.8 Nemkívánatos hatások, mellékhatások

A biztonsági profil összefoglalása A humán normál immunglobulinok által okozott mellékhatások közé a következők tartoznak (a gyakoriság csökkenő sorrendjében) (lásd még 4.4 pont):

hidegrázás, fejfájás, szédülés, láz, hányás, allergiás reakciók, hányinger, ízületi fájdalom,

vérnyomásesés és közepes fokú derékfájás;

reverzibilis haemolyticus reakciók, különösen A, B és AB vércsoportú betegeknél és (ritkán)

transzfúziót igénylő haemolyticus anaemia;

(ritkán) hirtelen vérnyomásesés és elszigetelt esetekben anaphylaxiás sokk, amely még abban az

esetben is előfordulhat, ha a korábbi alkalmazás nem váltott ki a betegnél túlérzékenységi reakciót;

(ritkán) átmeneti bőrreakciók (beleértve a cutan lupus erythematosust - gyakorisága nem

ismert);

(nagyon ritkán) thromboemboliás reakciók, például myocardialis infarctus, stroke, pulmonalis

embolia, mélyvénás thrombosisok;

•	reverzibilis asepticus meningitis esetei;
•	emelkedett szérum-kreatininszint és/vagy akut veseelégtelenség kialakulásának esetei;
•	transzfúzióval összefüggő akut tüdőkárosodás (TRALI) esetei.

Az átvihető ágensekre vonatkozó biztonságossági adatokkal kapcsolatban lásd a 4.4 pontot. A mellékhatások táblázatos felsorolása A klinikai vizsgálatok során megfigyelték, hogy a mellékhatások gyakoriságának növekedése valószínűleg összefügg az infúzió magasabb sebességével (lásd 4.2 pont). Az alábbi táblázat a MedDRA szervrendszerenkénti csoportosítás szerint készült (szervrendszerenkénti csoportosítás és preferált kifejezés szint). A gyakoriságok értékelése a következő kategóriák szerint történt:

–	Nagyon gyakori (≥1/10)
–	Gyakori (≥1/100 – <1/10)
–	Nem gyakori (≥1/1000 – <1/100)
–	Ritka (≥1/10 000 – <1/1000)
–	Nagyon ritka (<1/10 000)
–	Nem ismert (agyakoriság a rendelkezésre álló adatokból nem állapítható meg)

A gyakorisági csoportokon belül a mellékhatások a súlyosság szerint csökkenő sorrendben vannak feltüntetve.

A biztonságossági adatbázis összesen 160, Flebogamma DIF 100 mg/ml készítménnyel kezelt

beteg (összesen 915 infúzió) bevonásával végzett klinikai vizsgálatokból és engedélyezés utáni

biztonságossági vizsgálatokból származik

Gyakoriság Gyakoriság

MedDRA szervrendszeri

Mellékhatás betegre infúzióra

kategória

vetítve vetítve

Asepticus meningitis Nem gyakori Nem gyakori Fertőző betegségek és Húgyúti fertőzés Nem gyakori Nem gyakori parazitafertőzések Influenza Nem gyakori Nem gyakori Vérképzőszervi és Bicytopenia Nem gyakori Nem gyakori nyirokrendszeri betegségek Leukopenia Nem gyakori Nem gyakori és tünetek

Gyakoriság Gyakoriság

MedDRA szervrendszeri

Mellékhatás betegre infúzióra

kategória

vetítve vetítve

Immunrendszeri betegségek Túlérzékenység Gyakori Nem gyakori és tünetek Anyagcsere- és táplálkozási Csökkent étvágy Nem gyakori Nem gyakori betegségek és tünetek Insomnia Nem gyakori Nem gyakori Pszichiátriai kórképek

Nyugtalanság	Nem gyakori	Nem gyakori
Ájulás	Nem gyakori	Nem gyakori
Radiculopathia	Nem gyakori	Nem gyakori

Idegrendszeri betegségek és Fejfájás Nagyon gyakori Nagyon gyakori tünetek

Remegés	Gyakori	Nem gyakori
Szédülés	Gyakori	Nem gyakori
Maculopathia	Nem gyakori	Nem gyakori

Szembetegségek és Homályos látás Nem gyakori Nem gyakori szemészeti tünetek Conjunctivitis Nem gyakori Nem gyakori Fénykerülés Gyakori Nem gyakori A fül és az egyensúly- Vertigo Gyakori Nem gyakori érzékelő szerv betegségei és Fülfájdalom Nem gyakori Nem gyakori tünetei Szívbetegségek és a szívvel Cyanosis Nem gyakori Nem gyakori kapcsolatos tünetek Tachycardia Gyakori Gyakori

Thrombosis	Nem gyakori	Nem gyakori
Lymphoedema	Nem gyakori	Nem gyakori
Hypertonia	Gyakori	Nem gyakori
Diasztolés hypertonia	Gyakori	Nem gyakori

Érbetegségek és tünetek

Szisztolés hypertonia	Nem gyakori	Nem gyakori
Hypotonia	Gyakori	Gyakori
Haematoma	Nem gyakori	Nem gyakori
Kipirulás	Nem gyakori	Nem gyakori
Dyspnoe	Nem gyakori	Nem gyakori
Orrvérzés	Nem gyakori	Nem gyakori

Légzőrendszeri, mellkasi és Melléküregrendszeri fájdalom Nem gyakori Nem gyakori mediastinalis betegségek és Felső légúti köhögés szindróma Nem gyakori Nem gyakori tünetek

Orrdugulás	Nem gyakori	Nem gyakori
Sípoló légzés	Gyakori	Nem gyakori
Hasmenés	Gyakori	Nem gyakori
Haematemesis	Nem gyakori	Nem gyakori
Hányás	Gyakori	Gyakori
Felhasi fájdalom	Gyakori	Nem gyakori

Emésztőrendszeri Hasi fájdalom Gyakori Nem gyakori betegségek és tünetek Hasi diszkomfort Nem gyakori Nem gyakori

Haspuffadás	Nem gyakori	Nem gyakori
Hányinger	Nagyon gyakori	Gyakori
Bélgázképződés	Gyakori	Nem gyakori
Szájszárazság	Nem gyakori	Nem gyakori
Ecchymosis	Nem gyakori	Nem gyakori
Purpura	Nem gyakori	Nem gyakori
Viszketés	Gyakori	Nem gyakori

A bőr és a bőr alatti szövet Kiütés Gyakori Nem gyakori betegségei és tünetei

Erythema	Nem gyakori	Nem gyakori
Palmaris erythema	Nem gyakori	Nem gyakori
Akne	Nem gyakori	Nem gyakori

Gyakoriság Gyakoriság

MedDRA szervrendszeri

Mellékhatás betegre infúzióra

kategória

vetítve vetítve

Hyperhidrosis	Nem gyakori	Nem gyakori
Alopecia	Nem gyakori	Nem gyakori
Ízületi fájdalom,	Nem gyakori	Nem gyakori
Myalgia	Gyakori	Gyakori
Hátfájás	Gyakori	Gyakori

A csont- és izomrendszer,	Nyaki fájdalom	Gyakori	Nem gyakori
valamint a kötőszövet	Végtagfájdalom	Gyakori	Nem gyakori
betegségei és tünetei	Musculoskeletalis panasz	Nem gyakori	Nem gyakori

Végtagi panasz	Gyakori	Nem gyakori
Izomgörcs	Gyakori	Nem gyakori
Izommerevség	Gyakori	Nem gyakori
Influenzaszerű megbetegedés	Nem gyakori	Nem gyakori
Láz	Nagyon gyakori	Gyakori
Mellkasi fájdalom	Gyakori	Nem gyakori
Mellkasi diszkomfort	Gyakori	Nem gyakori
Perifériás oedema	Gyakori	Nem gyakori
Hidegrázás	Gyakori	Nem gyakori
Merevség	Nagyon gyakori	Nem gyakori

Általános tünetek, az	Rossz közérzet	Gyakori	Nem gyakori
alkalmazás helyén fellépő	Hidegérzet	Gyakori	Nem gyakori
reakciók	Kimerültség	Gyakori	Nem gyakori

Az általános fizikális egészségi állapot Nem gyakori Nem gyakori romlása

Fájdalom	Gyakori	Nem gyakori
Izgatottságérzés	Nem gyakori	Nem gyakori
Infúziós reakció	Gyakori	Nem gyakori

Erythema az infúzió beadásának helyén Nem gyakori Nem gyakori Fájdalom az infúzió beadásának helyén Nem gyakori Nem gyakori

Hemoglobinszint csökkenés	Nem gyakori	Nem gyakori
Testhőmérséklet emelkedés	Gyakori	Gyakori
Szívfrekvencia emelkedés	Gyakori	Nem gyakori
Vérnyomás-emelkedés	Gyakori	Nem gyakori

Laboratóriumi és egyéb Megnövekedett szisztolés vérnyomás Gyakori Nem gyakori vizsgálatok eredményei

Szívfrekvencia csökkenés	Nem gyakori	Nem gyakori
Csökkent diasztolés vérnyomás	Gyakori	Nem gyakori
Csökkent szisztolés vérnyomás	Nem gyakori	Nem gyakori
Emelkedett reticulocytaszám	Nem gyakori	Nem gyakori

Sérülés, mérgezés és a Contusio Gyakori Nem gyakori beavatkozással kapcsolatos Infúziós reakció Nem gyakori Nem gyakori szövődmények Kiválasztott mellékhatások leírása A készítmény engedélyezése óta a forgalomba hozatalt követően jelentett legtöbb gyógyszermellékhatás mindkét koncentráció esetében a mellkasi fájdalom, kipirulás, emelkedett és csökkent vérnyomás, rosszullét, dyspnoe, hányinger, hányás, láz, hátfájás, fejfájás és hidegrázás voltak. Gyermekek és serdülők A PID-vizsgálatba bevont 4 gyermek- és serdülőkorú beteg (≤17 évesek) és az ITP vizsgálatba bevont 13 gyermek (3-16 évesek) biztonságossági eredményeit értékelték. Megfigyelték, hogy gyermekeknél

a fejfájás, a hidegrázás, a láz, a hányinger, a hányás, a hypotensio, az emelkedett szívfrekvencia és a hátfájás aránya magasabb volt, mint felnőtteknél. Cyanosist jelentettek egy gyermeknél, felnőtteknél azonban nem. A vitális paraméterek gyermekekkel végzett klinikai vizsgálatok során végzett értékelése nem mutatott klinikailag releváns elváltozásokat. Feltételezett mellékhatások bejelentése A gyógyszer engedélyezését követően lényeges a feltételezett mellékhatások bejelentése, mert ez fontos eszköze annak, hogy a gyógyszer előny/kockázat profilját folyamatosan figyelemmel lehessen kísérni. Az egészségügyi szakembereket kérjük, hogy jelentsék be a feltételezett mellékhatásokat a hatóság részére az V. függelékben található elérhetőségek valamelyikén keresztül.

4.9 Túladagolás

5. FARMAKOLÓGIAI TULAJDONSÁGOK

5.1 Farmakodinámiás tulajdonságok

Farmakoterápiás csoport: immunszérumok és immunglobulinok: immunglobulinok, normál humán intravascularis, alkalmazásra, ATC kód: J06BA02. A humán normál immunglobulin főként immunglobulin-G-t (IgG) tartalmaz a fertőző ágensekkel szembeni antitestek széles spektrumával. A humán normál immunglobulin a normál populációban jelen lévő IgG-antitesteket tartalmazza. Rendszerint legalább 1000 véradótól származó egyesített plazmakészletből állítják elő. Az immunglobulin-G alosztályainak eloszlása megközelíti a természetes humán plazmán belüli arányokat. E gyógyszer megfelelő adagolásban abnormálisan alacsony immunglobulin-G-szint esetén visszaállíthatja a szintet a normál tartományba. A hatásmechanizmus a szubsztitúciós terápiától eltérő javallatok esetén nem teljesen tisztázott, de részét képezik az immunmodulációs hatások. A Flebogamma DIF-fel három klinikai vizsgálatot végeztek: egyet primer immunhiányos betegek szubsztitúciós terápiájára (mind felnőttekkel, mind 6 év feletti gyermekekkel), kettőt pedig immunmodulációra immunthrombocytopeniás purpurában szenvedő betegekkel (az egyiket felnőtt betegekkel, a másikat mind felnőttekkel, mind 3-16 év közötti gyermekekkel). Egy 66 beteg bevonásával végzett, engedélyezés utáni biztonságossági vizsgálat azt igazolta, hogy a Flebogamma DIF 100 mg/ml alkalmazása mellett nagyobb a nemkívánatos eseményekkel potenciálisan összefüggésbe hozható infúziók előfordulási gyakorisága (18,46%, n = 24/130), mint a Flebogamma DIF 50 mg/ml alkalmazása mellett (2,22%, n = 3/135). Ugyanakkor egy, Flebogamma DIF 100 mg/ml készítménnyel kezelt betegnél az összes infúzió alkalmával enyhe fejfájás lépett fel, egy másik betegnél pedig 2 infúzió alkalmával is egy-egy lázas epizód jelentkezett. Érdemes figyelembe venni, hogy ez a 2 beteg hozzájárult a reakciókkal kísért infúzióknak az ebben a csoportban megfigyelt magasabb előfordulási gyakoriságához. Egyik csoportban sem volt több olyan beteg, akinél egynél több infúziót kísért volna mellékhatás.

5.2 Farmakokinetikai tulajdonságok

Felszívódás A humán normál immunglobulin az intravénás alkalmazás után azonnal és teljes mértékben biológiailag hasznosul a recipiens vérkeringésében. Eloszlás Eloszlása a plazma és az extravascularis folyadék között viszonylag gyors; az intra- és extravascularis tér között körülbelül 3–5 nap után alakul ki az egyensúlyi állapot. Elimináció A Flebogamma DIF 100 mg/ml felezési ideje mintegy 34–37 nap. A felezési idő betegenként változhat, különösen primer immunhiány esetén. Az IgG és az IgG-komplexek a reticuloendothelialis rendszer sejtjeiben bomlanak le. Gyermekek és serdülők A gyermekpopulációban nem várhatók különbségek a farmakokinetikai tulajdonságokban. Kanyaró pre-/posztexpozíciós prophylaxisa (lásd referenciák) A kanyaró pre-/posztexpozíciós prophylaxisára vonatkozóan fertőzésre fogékony betegekkel nem végeztek klinikai vizsgálatokat. A Flebogamma DIF 10 mg/ml megfelel a Center for Biologics Evaluation and Research (CBER) standard kanyaróellenes antitest minimális hatáserősségi specifikációs küszöbértéke 0,36-szorosának. Az adagolás farmakokinetikai számításokon alapul, amelyek figyelembe veszik a testtömeget, a vértérfogatot és az immunglobulinok felezési idejét. Ezek a számítások az alábbiakat jelzik előre:

Szérum titer 13,5 nap után = 270 mNE/ml (dózis: 0,4 g/ttkg). Ez a WHO szerinti protektív titer

(120 mNE/ml) több, mint kétszeresének megfelelő biztonságossági határt jelent.

Szérum titer 22 nap után (t1/2) = 180 mNE/ml (dózis: 0,4 g/ttkg).
Szérum titer 22 nap után (t1/2) = 238,5 mNE/ml (dózis: 0,53 g/ttkg – pre-expozíciós

prophylaxis).

5.3 A preklinikai biztonságossági vizsgálatok eredményei

Az egyszeri dózisú toxicitási vizsgálatokat patkányokkal és egerekkel végezték. A Flebogamma DIF-fel 2500 mg/ttkg dózisig végzett preklinikai vizsgálatok során nem fordult elő sem mortalitás, sem a kezelt állatok légző-, a keringési- és a központi idegrendszerét érintő bizonyítottan károsító releváns hatás, ami alátámasztja a Flebogamma DIF biztonságosságát. Az ismételt adagolású dózistoxicitási, és embryo-foetálistoxicitási vizsgálatok nem végezhetők el az antitestképződés és ennek zavaró hatása miatt. A készítmény hatását újszülöttek immunrendszerére nem vizsgálták.

6. GYÓGYSZERÉSZETI JELLEMZŐK

6.1 Segédanyagok felsorolása

D-szorbit injekcióhoz való víz

6.2 Inkompatibilitások

Kompatibilitási vizsgálatok hiányában ez a gyógyszer nem keverhető más gyógyszerekkel, semmilyen más IVIg-készítménnyel sem.

6.3 Felhasználhatósági időtartam

2 év.

6.4 Különleges tárolási előírások

Legfeljebb 30°C-on tárolandó. Nem fagyasztható!

6.5 Csomagolás típusa és kiszerelése

50 ml, 100 ml vagy 200 ml oldat injekciós üvegben (II. típusú üveg) dugóval (klórbutil gumi). Csomagolásméret: 1 injekciós üveg Nem feltétlenül mindegyik kiszerelés kerül kereskedelmi forgalomba.

6.6 A megsemmisítésre vonatkozó különleges óvintézkedések és egyéb, a készítmény

kezelésével kapcsolatos információk

7. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY JOGOSULTJA

Instituto Grifols, S.A. Can Guasc, 2 - Parets del Vallès 08150 Barcelona - Spanyolország

8. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY SZÁMA(I)

EU/1/07/404/006-008

9. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY ELSŐ KIADÁSÁNAK/

MEGÚJÍTÁSÁNAK DÁTUMA

A forgalomba hozatali engedély első kiadásának dátuma: 2007. augusztus 23. A forgalomba hozatali engedély legutóbbi megújításának dátuma: 2017. április 24.

10. A SZÖVEG ELLENŐRZÉSÉNEK DÁTUMA

ÉÉÉÉ. hónap A gyógyszerről részletes információ az Európai Gyógyszerügynökség internetes honlapján (http://www.ema.europa.eu) található.

Ez a dokumentum a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) nyilvános adatbázisából származik. Tájékoztató jellegű, tartalma változhat, és nem helyettesíti az orvos vagy gyógyszerész személyre szabott tanácsát. Kérjük, mindig konzultáljon szakemberrel a gyógyszerek használata előtt.

Eredeti dokumentum megnyitása

Valami nem stimmel? Segíts nekünk azzal hogy megírod!

Oldalunk egy független árösszehasonlító szolgáltatás, amelynek célja a piaci átláthatóság biztosítása. A Patikaradar kizárólag a gyógyszertárakban és webshopokban elérhető, nyilvánosan közzétett ajánlatok bemutatására szolgál. Nem értékesítünk termékeket, és nem veszünk részt a vásárlási folyamatban.

A Patikaradar.hu független piaci szereplő. Az oldalon megjelenő gyógyszertárak és webáruházak (ideértve azok védjegyeit és logóit) megjelenítése kizárólag a vásárlók tájékoztatását és a termék forrásának beazonosítását szolgálja. A megjelenített védjegyek, logók és márkanevek az adott jogtulajdonosok kizárólagos tulajdonát képezik, és nem utalnak a Patikaradar és a védjegy tulajdonosa közötti hivatalos partnerségre, támogatásra vagy egyéb üzleti kapcsolatra, kivéve, ha ez kifejezetten jelölve van.

A megjelenített árakat az egyes gyógyszertárak és webshopok biztosítják, illetve azok nyilvános weboldalairól kerülnek összegyűjtésre. Az általunk közvetített árak pontosságáért, érvényességéért, valamint az egyes termékek elérhetőségéért sem gyógyszertárakban, sem webshopokban felelősséget nem vállalunk.

A webshopok árai dinamikusan változhatnak, ezért kérjük, ellenőrizze a pontos árat és elérhetőséget közvetlenül a webshopban. A feltüntetett összegek bruttó fogyasztói árak, készlet erejéig vagy visszavonásig érvényesek és forintban értendők.

A vényköteles (Rx) gyógyszerek esetében megjelenített bruttó fogyasztói árak (BFA) és a társadalombiztosítási (TB) támogatási adatok a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) publikus gyógyszeradatbázisából (PUPHA) származnak. Ezek az árak jogszabály által rögzítettek és minden gyógyszertárban azonosak.

Egyes vényköteles termékek oldalain megjelenített gyógyszertári elérhetőségi adatok a BENUVény.hu oldalról származnak. Ezen adatok kizárólag tájékoztató jellegűek, és nem garantálják a termék tényleges készleten lévő elérhetőségét. A „Foglalás" hivatkozás a BENUVény.hu oldalára irányít, ahol a felhasználó előzetesen lefoglalhatja a kívánt gyógyszert. A BENUVény.hu által közvetített elérhetőségi adatok pontosságáért és aktualitásáért felelősséget nem vállalunk.

A TB támogatás mértéke és a fizetendő térítési díj a felíró orvos által megjelölt jogcímtől (normatív, emelt vagy kiemelt támogatás) függ. Az oldalon megjelenített támogatási adatok tájékoztató jellegűek; a pontos térítési díjat a gyógyszertárban, a vény beváltásakor állapítják meg. A támogatási adatok változhatnak, kérjük, ellenőrizze a legfrissebb információkat a NEAK honlapján.

Gyógyszertári kedvezmények esetén: az ajánlatok a gyógyszertárak havi akciós újságaiból származnak, a százalékos kedvezmények a résztvevő patikák elmúlt 30 napra vetített legalacsonyabb bruttó fogyasztói árából kerülnek kiszámításra.

Webshop kedvezmények: a százalékos érték az adott termék elmúlt 30 napban mért átlagárából kerül kiszámításra, figyelembe véve az általunk listázott webshopok árait. Ez a kedvezmény százalék tájékoztató jellegű, és azt mutatja hogy mennyit takaríthat meg a vásárló ahhoz képest, ha az elmúlt 30 napban a terméket az átlagáron vásárolta volna meg.

A termékek képei és valódi megjelenésük eltérhetnek egymástól. Pontos részletekért, aktuális árakért és készletinformációért kérjük, érdeklődjön közvetlenül az adott gyógyszertárban vagy webshop oldalán!

A feltüntetett kedvezmények célja, hogy tájékoztatást nyújtson a felhasználóknak a különböző gyógyszertári és online ajánlatokról és megtakarítási lehetőségekről, nem az egyes termékek fogyasztására ösztönöznek.

Az oldalon található termékleírások és összefoglalók a hivatalos dokumentumok alapján kerültek összeállításra. Bár törekszünk a pontosságra, ezen tartalmak hibákat tartalmazhatnak. A leírások kizárólag a tájékozódást segítik, és nem tekinthetők hivatalos forrásnak vagy egészségügyi tanácsadásnak. Kérdés esetén mindig a hivatalos betegtájékoztató az irányadó, illetve kérje ki orvosa, gyógyszerésze véleményét.

A weboldalon megjelenő betegtájékoztatók, alkalmazási előírások és címkeszövegek a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) nyilvános adatbázisából származnak. Ezen dokumentumok tájékoztató jellegűek, tartalmuk változhat, és nem helyettesítik az orvos vagy gyógyszerész személyre szabott tanácsát. Kérjük, mindig konzultáljon szakemberrel a gyógyszerek használata előtt, és ellenőrizze a legfrissebb információkat közvetlenül a hivatalos forrásnál.